Ügyiratszám: 749-4/2013/MK/H Tárgy: A RUBIKON SHIPPING COMPANY DOO (Szerbia 11000 Beograd, Kraljevackih Zrtava 32/6.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áru vízi szállítására vonatkozó szabályok megsértése miatt H A T Á R O Z A T A RUBIKON SHIPPING COMPANY DOO (Szerbia 11000 Beograd, Kraljevackih Zrtava 32/6.) (a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk vízi szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 550 000 Ft, azaz ötszázötvenezer forint összegű bírságot szabok ki. A kivetett bírság összegét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.). A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (7627 Pécs, Engel J. u. 1.) (a továbbiakban: Igazgatóság) címzett, de a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél (a továbbiakban: Kirendeltség) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft, és legfeljebb 500 000 Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A tárgyi ügyben a fellebbezési illeték 22 000 Ft, azaz huszonkétezer forint. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Az Ügyfelet 550 000 Ft, azaz ötszázötvenezer forint összegű bírsággal sújtom, a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2013. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: ADN) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint:
A Kirendeltség 2013. december 21-én 16:50-tól 18:35-ig Mohácson a Duna 1444 folyamkilométerénél ADN ellenőrzést végzett a szerb államjelzésű RUBIKON 122 nevű (04800900 lajstromszámú) az ellenőrzés időpontjában üres tisztítatlan rakterű, előzőleg UN 1203 BENZIN 3, (N2,CMR,F) II. környezetre veszélyes árut szállító, N típusú tankerhajón (a továbbiakban: hajó). A hajó az ellenőrzés időpontjában három fős személyzettel közlekedett. A jelen határozatomban megnevezett hajó által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzéséről felvett 1076-1/2013/MK/ADN számú jegyzőkönyv és a 1076-1/2013/MK/ADN számú jegyzőkönyvhöz 3. számú mellékletként csatolt Veszélyes áru továbbításának bejelentő adatlapja alapján megállapítást nyert, hogy az Ügyfél volt a szállító (fuvarozó). Az Ügyfelet a Kirendeltség a 749-3/2013/MK/H. számú végzésének 1. pontjában foglaltak szerint nyilatkozattételre szólította fel a fent nevezett hajó üzembentartójának megnevezése érdekében, amennyiben az Ügyfél nem azonos a fent nevezett hajó üzembentartójával. Az Ügyfél az üzembentartóra vonatkozóan a megadott határidőn belül nem nyilatkozott így hatóságom az Ügyfelet tekinti a fent nevezett hajó üzembentartójának. Az ellenőrzés során az alábbi hiányosságok kerültek megállapításra. Az ellenőrzés során a villamos berendezések ellenőrzési bizonyítványát bemutatni nem tudták. Az ADN 8.1.2.1. e) pontja értelmében a más előírások által megkövetelt okmányokon kívül a 8.1.7 szakaszban a villamos berendezések szigetelési ellenállásának ellenőrzéséről szóló, előírt vizsgálati bizonyítványt a hajón kell tartani. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. sz. melléklet B táblázat 59. pontja szerint, ha a villamos berendezések ellenőrzéséről szóló bizonyítvány a hajón nem áll rendelkezésre, a bírság összege 100 000 200 000 forintig terjed. A jogsértésért a R. alapján az üzembentartó tehető felelőssé, a szabálysértés bírságtételét az összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembe vételével 150 000 Ft, azaz százötvenezer forintban állapítom meg. Az ellenőrzés során továbbá megállapítást nyert, hogy a hajó gépkönyvében előírt 7db porral oltó kézi tűzoltó készülék és a 2 db szén-dioxiddal oltó kézi tűzoltó készülék közül a 2 db szén-dioxiddal oltó kézi tűzoltó készülék nem volt megtalálható a hajón. Tehát a hajón nem állt rendelkezésre megfelelő számú kézi tűzoltó készülék. Az ADN 8.1.4 pontja alapján minden hajót az 1.1.4.6 bekezdésben hivatkozott Szabályzatban előírt tűzoltó berendezéseken kívül el kell látni legalább két azonos teljesítményű kézi tűzoltó készülékkel. Az ezekben a kiegészítő kézi tűzoltó készülékekben lévő oltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a szállított veszélyes áru tüzeinek oltásához. Az ADN 1.1.4.6.1 pontja alapján az ADN 9. cikke értelmében a szállítási műveletekre továbbra is az áruk belvízi szállítására általában vonatkozó helyi, regionális vagy nemzetközi előírásokat kell betartani. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 17. (1) és (2) a) pontja alapján Úszólétesítményt csak hajózásra alkalmas állapotban szabad üzemben tartani. A hajózásra alkalmas állapotban tartás az úszólétesítmény üzemben tartójának feladata. Az úszólétesítmény hajózásra alkalmas, ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint üzemképes, 2
továbbá rendelkezik a biztonságos üzemeléshez szükséges, a hajózási hatóság által megállapított felszereléssel. A R. 3. sz. melléklet B táblázat 41. pontja szerint, ha az úszólétesítményen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és teljesítményű üzemképes tűzoltó készülék, a bírság összege 300 000 500 000 forintig terjed. E szabálysértés bírságtételét mérlegelési jogkörömben 400 000, azaz négyszázezer forintban állapítom meg. Az ADN 1.4.2.2.1 b) pontja szerint a fuvarozónak meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak. Az ADN 1.4.2.2.1. g) pontja szerint a fuvarozónak meg kell győződnie arról, hogy az előírt berendezések a hajó fedélzetén vannak. Az elsőfokú eljárás során beszerzett bizonyítékok a jelen határozatomban megnevezett hajó által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzéséről felvett 1076-1/2013/MK/ADN számú jegyzőkönyv és a 1076-1/2013/MK/ADN számú jegyzőkönyvhöz 3. számú mellékletként csatolt Veszélyes áru vízi továbbításának bejelentő adatlapja alapján megállapítást nyert, hogy az Ügyfél volt a szállító (fuvarozó). Továbbá az elsőfokú eljárás során megállapítható, hogy az Ügyfél volt az üzembentartó is, tehát az Ügyfél, mint a szállító (fuvarozó) és üzembentartó az ADN-ben meghatározott kötelezettségét megszegte, ezért a határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A fentiek alapján a bírság összege 550 000 Ft, azaz ötszázötvenezer forint, amely megfizetésére az Ügyfelet a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak szerint a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket. A bírság mértékénél az alábbi szempontokat vettem figyelembe: Az egyes bírság tételek összegének megállapítása, a bírság kiszabása és a bírság összegének meghatározása során az összes körülményre tekintettel, a Ket. 94/A. (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltakat figyelembe véve a bírság összegének megállapításánál az üggyel kapcsolatos összes enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem és az alábbiak szerint mérlegeltem. A R. által meghatározott egyes bírságtételek minimum és maximum értékei közül minden esetben a minimum értéket tekintettem kiindulási alapnak. Az egyes alább megfogalmazott szempontok figyelembe vétele során súlyosbító körülmény fennállása esetén a minimum értékektől a fent meghatározott mértékben tértem el. A Ket. 94/A. (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, így a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét a R. által meghatározott kockázati kategóriáknak megfelelően mérlegeltem. Tekintettel arra, hogy a R. 16. (3) bekezdés a), b) és c) pontjai szerint az I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; valamint a II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) 3
betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; továbbá a III. kockázati kategória: a vonatkozó előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni; így a R. alapján nevesített mulasztás/egyéb mulasztás alapján kiszabható bírságösszeget a R. szerint kockázati kategóriába besoroltak szerint állapítottam meg. A Ket. 94/A. (1) bekezdés b) pontjában foglalt, jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát is megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a mulasztás megvalósult ugyanakkor ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe, mivel annak visszafordíthatósága aránytalanul nagy hátrányt nem jelent. A Ket. 94/A. (1) bekezdés c) pontja szerint a jogsértéssel érintettek körének nagyságát mérlegelve megállapítottam, hogy a R. 16. (3) bekezdése szerinti kockázati kategóriákban meghatározott személyi sérülés vagy környezetkárosodás közelebbről nem meghatározható számának vagy mértékének figyelembe vételével a bírságtétel minimum összege indokolt arra is figyelemmel, hogy a jogsértést a szállító (fuvarozó) követte el, így ő tartozik a jogsértéssel közvetlenül érintettek körébe. A Ket. 94/A. (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, azaz a jogsértő állapot időtartama a veszélyes áru szabálytalan szállítása során folyamatosan fennállt. A Ket. 94/A. (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Kirendeltség részéről az Ügyféllel szemben az ADN megsértése miatt korábban már volt bírságolási eljárás és a 2013. 12. 21-én lefolytatott jelen eljárás tárgyát képező ellenőrzést megelőzően az Ügyféllel szemben már jogerős bírsághatározat is rendelkezésre áll. Ennek tényét, mivel a jogsértő magatartás ismétlődött, súlyosbító körülményként vettem figyelembe és a jelen határozatomba foglalt első és második bírságtétel megállapításánál a szabálytalanságért kiszabható fentiekben részletezett emelt bírságtételeket állapítottam meg. A Ket. 94/A. (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat, így a jogsértést elkövető, eljárást segítő, együttműködő magatartását megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az Ügyfél az ellenőrzés során együttműködő volt, azt nem akadályozta, ezért ezt súlyosbító körülményként nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat, azaz a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a mérlegelés során nem állt módomban értékelni. A külföldi cég gazdasági súlyára vonatkozó adatokkal hatóságom nem rendelkezik, ezért a jogsértést elkövető gazdasági súlyát sem súlyosbító, sem enyhítő körülményként nem vettem figyelembe. A bírság megfizetésének határidejét, módját a R. figyelembe vételével állapítottam meg. A bírságot a R. 17. -a alapján a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a központi szerv bírság letéti számla javára (10023002-00283494-20000002) kell befizetni. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. - 133. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A R. 16. (1) bekezdés szerint bírságot a R. 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság 4
megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. A R. 16. (2) bekezdés szerint, amennyiben egy eljárásban egy ügyfél több szabálytalanságért is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki. A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98. (1) bekezdése, valamint a 99. (1) bekezdése alapján adtam meg. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. Határozatom jogalapja a R. 1. b) pontja. A Kirendeltség hatáskörét a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 5/A. -a és a R. 3. -a alapján gyakorolta, illetékességét a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Mohács, 2014. március 13. Készült: 2 pld. 1 példány: 5 oldal Kapja: 1. RUBIKON SHIPPING COMPANY DOO - külföldi tértivevénnyel Szerbia 11000 Beograd, Kraljevackih Zrtava 32/6. 2. Irattár 5