BESZÁMOLÓ A KARLSRUHEI UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCEN VÉGZETT GEOMATIKAI TANULMÁNYOKRÓL 2003/2004-ES ŐSZI FÉLÉV Készítette: Gyenes Róbert, Geodézia Tanszék
Előzmények 2003 februárjában felvételt adtam be a Karlsruhei University of Applied Science egyetemre négy féléves Geomatikai MSc tanulmányok elvégzésére. Az egyetemre 2004 májusában felvételt is nyertem, így tanulmányaimat 2003 szeptemberében elkezdhettem. Tanulmányaimhoz az első félév öt hónapjára a GEO alapítványtól kaptam ösztöndíjat. Az ösztöndíj szerződésében foglaltak szerint jelen beszámoló tartalmazza az említett félévben folytatott tanulmányaim leírását az egyes tantárgyakról és modulokról, valamint néhány egyéb észrevételt és tapasztalatot, amelyek ezekhez kapcsolódnak. Ezeket megpróbáltam objektíven leírni, kiemelve mind az előnyöket és a hátrányokat egyaránt. Nagy részük igaz az eltöltött újabb félévemre vonatkozóan is, így talán nem érhet az a vád, hogy csupán egy félév alapján próbálok következtetéseket levonni. Szállás Szállást az ún. Európa Házban kaptam, amely az egyetem szomszédságában található nagyon szép környezetben. A főépület, ahol az óráim is voltak, innen mindössze három perces sétára található. A hallgatóknak különálló szobáik vannak. Egy szinten két elkülönített folyosón 5-5 hallgatónak van szobája. Az 5 főre egy étkező és konyha, valamint két fürdő és WC áll rendelkezésre. A szállás a város központjától mintegy 5 perces sétára található, így teljesen ideális a fekvése. Szintén 1-2 perces séta az ún. Kastélypark, ahol turisták és egyéb helybéli pihenni vágyók százai fordulnak meg még a téli hidegebb időszakban is. A szállással kapcsolatos ügyintézést az egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős intézete bonyolította le. A szállással kapcsolatban nem tagadom, hogy szerencsém volt, mert akadt olyan csoporttársam, akik a várostól délre mintegy 30-40 km-re kapott szállást, ahonnan reggelente 40-50 percet kellett villamosozniuk és délután ugyanennyit vissza. A félév tantárgyai és rövid leírásai A Geomatikai mérnöki szakon a képzés angol és német nyelven történik. Mivel a felvett hallgatók gyakorlatilag a világ bármely országából jöhetnek, ennek megfelelően az angol nyelv ismerete a domináns. Részben éppen ezért is, az első két félévben a szakmai tárgyak oktatása csak angol nyelven történik. Azoknak a hallgatóknak a részére, akik nem rendelkeznek minimum alapfokú német nyelvismerettel, négyszintű német nyelvvizsga letétele szükséges. Erre az ottani Nyelvi Intézet lehetőséget is biztosít szervezett formában külön tandíj nélkül. A négyszintű nyelvvizsga eredményes letétele az egyik előfeltétele az oklevél megszerzésének is. A féléves tanulmányaimat 2003. szeptember 04-én Csütörtökön kezdtem el. A félév három hetes intenzív német nyelvtanfolyammal kezdődött. Hétfőtől csütörtökig napi hat nyelvóra volt, valamint péntekenként négy. A csoportomban a későbbi Geomatikai szakon lévő osztálytársaim közül csak egy osztálytársam volt. A hallgatók a nyelvi csoportomban a világ összes kontinenséről érkeztek, Ausztráliát leszámítva. A csoportunkban voltak brazil, olasz, francia, svéd, libanoni, indiai, ghánai, kínai, indonéz és amerikai hallgatók. Legnagyobb létszámban indiai hallgatók voltak, akik három féléves ún. Business Information Technology valamint Sensor System Technology MSc tanulmányokra érkeztek Németországba. Mivel számukra a teljes képzés angol nyelven történik és a német nem kötelező, ezért ezen hallgatók részéről nem mutatkozott nagy érdeklődés a német nyelv tanulása iránt. Nem túlzás azt állítani, hogy az órák menetét jelenlétükkel és folyamatos hangoskodásukkal inkább csak zavarták. Legtöbbjüktől a félév végén a vizsgát megtagadták, így ennek eredményeként a tavaszi második félév folyamán már egyikükkel sem találkoztam. 2
A három hetes intenzív kurzus eredményeként nyelvvizsgát kellett tenni. A sikeres vizsga birtokában lehet csak folytatni a tanulmányokat a kettes nyelvi szinten a félév folyamán. A szemeszter szeptember 29-én, hétfőn kezdődött. A szakmai tantárgyak modulokat alkotnak és vizsgázni a félév végén, modulonként lehet. Cserediákok részére lehetőség van tárgyankénti vizsgák letételére is attól függően, hogy hazájukban hogyan tudják elszámolni a kapott kredit pontokat. Az első félév folyamán minden tantárgy közös, szakosodásra itt még nincsen lehetőség. A hallgatók országonkénti összetétele a kezdéskor a következő volt: 2 kínai, 1 indiai, 1 bangladesi, 1 nepáli, 1 libanoni, 1 nigériai, 2 albán, 1 észt, 1 svéd, 1 német, 1 finn és 1 magyar. A svéd és a finn hallgatók cserediákok, akik csak két félévre érkeztek. A csoport összetétele szakmai végzettség szempontjából elég sokszínű. Vannak köztük építőmérnökök, településtervezési mérnökök, geográfusok és földmérők. A felsoroltakon kívül még további két német hallgató kezdte el a tanulmányait, de már vizsgákra nem jelentkeztek. Érdekes a német hallgatók csekély létszáma. A magyarázat, amit erre a német osztálytársamtól hallottam igen egyszerűnek tűnik. Azok a hallgatók, akik elvégzik főiskolai tanulmányaikat, inkább jól fizetős állásokat választanak további tanulmányok helyett, amelyek csak további költségkiadásokkal járnának. Az egyes modulok és tárgyak a következők voltak. Basics in Geomatics modul (6 óra). A modul három tantárgyat tartalmazott: Kartográfiai alapismeretek, Matematikai Statisztika és Kiegyenlítő Számítások, Helymeghatározás és Vonatkozási Rendszerek. A Kartográfia tárgy a térkép síkrajzi és névrajzi elemeivel kapcsolatos ismereteket, valamint a térképszerkesztés alapjait és annak végrehajtását tárgyalta. Gyakorlati feladatként három tematikus térképet kellett szerkeszteni Németország népességével kapcsolatban. Ehhez a Freehand programot használtuk, amelynek használata épült a Visualization című tantárgyban tanultakra. A Matematika statisztika és Kiegyenlítő Számítások tantárgy a főiskolánkon is szokásos fejezeteket tárgyalta. A különböző valószínűségi változók eloszlását, statisztikai próbákat és a legkisebb négyzetek módszerét. A tantárgynak a második félévben van folytatása. A Helymeghatározás és Referencia Rendszerek című tantárgy a helymeghatározáshoz kapcsolódó alapfogalmakat, vonatkozási rendszereket és meghatározásukat, a CIS és CTS közötti transzformációk alapjait, egyszerűbb geodinamikai alapokat, amelyek a geodéziával szorosabb kapcsolatot mutatnak, vetületi alapismereteket és a műholdas helymeghatározás alapjait tartalmazta. A három tárgyból egyetlen vizsgát kellett tenni ugyanazon a napon. Ez a modul okozta a legtöbb gondot a szerkezetéből kifolyólag, hiszen aki nem ismerte a kiegyenlítés alapjait előző tanulmányaiból vagy egyéb felsőgeodéziai ismereteik voltak hiányosak, azoknak a tananyag mennyisége és elsajátítása nehézséget okozott. Nem véletlen, hogy ebből a modulból került sor a legtöbb ismételt vizsgára a második félév végén. A heti óraszám tárgyanként kettő volt, azaz a modul heti hat órából állt. Data and algorithm modul (6 óra). Ez a modul két tárgyból állt. Adatbázisok és algoritmusok. Az Adatbázis című tantárgy tartalmazta az adatbázisokkal kapcsolatos alapismereteket, alapfogalmakat, valamint az SQL nyelv használatát. Az óraszám heti két óra volt. A félév első felében elmélet, a második felében gyakorlat volt, amelyet a kiadott házi feladatok megoldására is használhattunk. Ebből következik, hogy az elmélet aránya és mélysége messze a gyakorlat felett állt és az arányuk végeredményben nem volt azonos. Az Algorithm tárgy heti két óra elméletet és két óra gyakorlatot tartalmazott. Ebben a programozás elméleti alapjait tanultuk, amelynek mélysége messze meghaladja a főiskolánkon oktatott elméleti és gyakorlati anyag mennyiségét. Bár az előadás és a gyakorlat tematikája a Java programozási nyelvhez kötődött, amelynél véleményem szerint vannak jobb 3
oktatás céljára szolgáló programok is, de a tárgynak még lesz folytatása német nyelven a harmadik félévben két különböző tantárgyban is. A modul 6 kredit pontot ért. Spatial Analysis modul (6 óra). Ez a modul szintén három tárgyat tartalmazott. Spatial Analysis I elmélet és gyakorlat, valamint Spatial Analysis II. A Spatial Analysis I elmélet a térinformatikai alapismereteket tartalmazta. Gyakorlaton az ArcView nevű programot használtuk. A Spatial Analysis II tárgy a félév első felében elméletet, a félév második felében gyakorlatot tartalmazott. A tárgy a GIS üzleti szférában történő alkalmazásának az alapjait tartalmazta. Ennek keretében optimális vásárlói vonzáskörzet tervezése és annak elemzése volt a központban. A gyakorlaton itt is az ArcView programot használtuk. A heti óraszám összesen hat volt. A két elméleti részből egy közös írásbeli vizsga volt, a gyakorlati részből pedig gyakorlati beszámolót kellett tenni és különböző feladatokat megoldani az ArcView programmal. A Business GIS részből készített házi feladat eredményét a vizsga értékelésekor figyelembe vették, mert ebből a félév folyamán a hallgatóknak egyéni szóbeli beszámolót is kellett tartani. Visualization modul (6 óra). A modul két tárgyból állt. A megfelelő elméleti és gyakorlati órákból, összesen heti hat órában. A tantárgy szolgál alapul a különböző térbeli adatok megjelenítésére. Elsősorban az ismertebb szoftverekkel történő alkalmazások alapjainak a megtanulása volt a cél. Digitális képek egyszerű feldolgozása Photoshop nevű programmal, a Freehand vektoros grafikus szoftver alkalmazása, Internetes publikációk tervezése, a Macromedia Flash nevű program és az alapjai, valamint egyszerű kétdimenziós animációk készítése volt a gyakorlatok témája. Az elméleti anyag tartalmazta a vektoros és raszteres állományok kezelését, adatformátumokat, tipográfiai és grafikai alapismereteket, a színek elméletét és a különböző értelmezésüket, a térbeli és vizuális látásokkal kapcsolatos ismereteket, valamint az internethez kötődő publikációs lehetőségeket és alapfogalmakat. A modul 6 kredit pontot ér. A vizsga írásbeli vizsga volt. Foreign language modul (4 óra). Számomra ez a már említett német nyelvóra volt. Heti négy órában oktatják, de a hallgatóknak lehetőségük van más nyelveket is választani, ha a német a meglévő tudásszintjük miatt nem lenne kötelező. Így lehet tanulni üzleti angolt, műszaki angolt, francia, spanyol, arab, olasz nyelveket, és németet további magasabb szinteken. A tárgy a három hetes intenzív nyelvtanfolyam vizsgájával és a félév végi vizsgával együtt hat kredit pontot ér. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a német külföldi hallgatók számára a négy kötelező szint mellett még további két választható szintet, azaz összesen 6 szintet tartalmaz. A további két választható szint szintén tandíjmentes. Tapasztalatok és következtetések Az első félévben a heti óraszám viszonylag magas, összesen 28 volt. A probléma azonban az elosztásukkal volt. A 28 órából hétfőn 8, kedden pedig 12 órám volt. Azaz erre a két napra esett az órák valamivel több, mint 70 százaléka. A keddi 12 óra azért is volt megterhelő, mert a nyelvóra délután ¾ 4-től volt este 7 óráig. Egy előadás nem 45 percet, hanem 90 percet jelent, amelyet szintén elég megterhelő végigülni ráadásul úgy, hogy nem az anyanyelvén hallgatja az ember az előadót. Bár az udvariassági szokások a miénktől alapjaiban mások, hiszen ott a hallgatók ki-be sétálgatnak az előadások alatt is, így aki fel akar frissülni, vagy unja az órát, az egész egyszerűen kimehet. Én azonban ezzel a lehetőséggel nem éltem. Azt is elmondhatom, hogy én voltam az egyetlen, aki a félév folyamán egyetlen percet sem hiányzott. Minden előadáson és gyakorlaton jelen voltam. 4
A karunktól eltérően azonban a délelőtti és délutáni foglalkozásokat egy órás ebédszünet választja el egymástól 13 óra és 14 óra között. Ebben az egy órában mindenki megebédelhet, kicsit felfrissülhet, ami rendkívül fontos mind az oktatóknak és mind a hallgatóknak. Talán nálunk sem ártana erre visszatérni, hiszen ha jól tudom 15 vagy 20 évvel ezelőtt volt ilyen rendszer a GEO-ban. Mivel a kinn töltött félévet nemcsak hallgatói szemmel, hanem oktatói szemmel is próbáltam nézni és utólag visszapillantani rá már a második félév tapasztalatai alapján is, ezért bátorkodok néhány észrevételt is itt leírni. Az egyik, hogy talán az első félévben nem voltak tekintettel igazából a hallgatói előismeretekre. A mi tantervünk különbözött a felettünk lévő két évfolyamétól, mert a kartográfia, a kiegyenlítő számítások és a helymeghatározással és referencia rendszerekkel kapcsolatos alapismereteket már az első félévre mindenki számára kötelezővé tették. Ebben a modulban domborodott ki igazán, hogy ki milyen előismeretekkel rendelkezett. Mondom ezt annak ellenére, hogy a földmérési előtanulmányokkal rendelkezők között is tudásban óriási volt a különbség. Itt most a többiek egymással való összehasonlításáról beszélek, és nem az övék és az enyém közöttiről. Így számomra teljesen egyértelmű volt, hogy a német csoporttársam szakmai tudásban a többi földmérési előismerettel rendelkező fölött is nagyságrendekkel állt. Bár már tudom róla, Ő főiskolai hallgatóként több tanszéki munkában is részt vett, így gyakorlattal is rendelkezett, másrészt a jelenlegi tanulmányai mellett másodállásban egy földmérési irodánál is dolgozik. Az érdekesség, hogy ún. utóvizsga időszak nincsen. Ha a vizsga nem sikerül, akkor csak a következő félév végén lehet ismételten próbálkozni. Harmadszorra már engedélyre van szükség, de arra is csak egy félévvel később kerül sor. Ez felettébb érdekes, mert ahogy a mi karunkról most hazaérkezésemet követően hallom, mi éppen más irányba kezdünk eltolódni. A másik észrevétel, ami a mi karunkat, a GEO-t is érinti majd a jövőben, hogy miként épül az oktatott anyag a korábbi ismeretekre átfedések nélkül. Például a Data and Algorithm tantárgy a német csoporttársam számára nem volt kötelező, mert Ő azt már a BSc tanulmányai során már teljesítette, és ugyanígy a Spatial Analysis I című tárgy sem. Abból számára csak tantárgyi vizsgát kellett tenni a Spatial Analysis II tárgyból, amely a GIS üzleti alkalmazását tartalmazta. Ezek a kiváltságok nyilvánvalóan a külföldi hallgatókra nem vonatkoztak, de véleményem szerint rá sem szabadott volna. Mert akkor a 3+2-es rendszer alapelvei és jogosultsága megkérdőjelezhető. Ezt azért is kívánom kihangsúlyozni, mert amennyire most egy kicsit két év távollét birtokában külső szemmel látom a mi új tantervünk kialakítását, nálunk nemhogy kéthárom tárgy esetén, de gyakorlatilag minden tanszék által oktatott tárgy esetén ez a helyzet. Számomra úgy tűnik, hogy a tervezett 7 félévben gyakorlatilag minden szükséges ismeretet megkap majd a hallgató, a plusz két évre, pedig valljuk be, csak a papír miatt lehet szüksége egy hallgatónak. Nem lesz különbség BSc és MSc között csak papíron, ami azért is veszélyes, mert nem lesz meg a differenciálódás a BSc, MSc és egyéb szakmérnöki szintek között sem. Ugyanez volt a helyzet az Ő esetében a második félévben a Fotogrammetria és a Távérzékelés esetében is. Természetesen azokat az alapokat korábban én is tanultam, de jó volt felfrissíteni és újabb ismereteket is hozzávenni, és nem utolsósorban az angol nyelven történő tanulás miatt is számomra hasznos volt. De nem ez a helyzet, ha egy hallgató egy évvel előtte fejezte be a tanulmányait. Számára ez unalmas lehet. Lehet, hogy ez állt a másik két német hallgató távozásának a hátterében is? Csak találgatni tudok, de mi van akkor, ha ez is szerepet játszott benne? Az már akkor a rendszer hibája. Következésképpen, ha mi ezt nem vesszük majd figyelembe az MSc tanterv készítésekor, pontosabban már most a BSc tanterv összeállításakor, akkor mivel a dolgok jelenlegi állása szerint gyakorlatilag csak magyar hallgatókra számíthatunk, és talán elsősorban a mi intézményünkből, akkor ezzel a veszéllyel szembe kell néznünk. Még ha nem is az első évben, de azt követőekben talán igen hamar. 5
A csoportból a második félév végére cserediákok nélkül már csak nyolcan maradtunk. A kis létszám, és az a tény, hogy gyakorlatilag mindenki más országból van, valamint az egymásnak nyújtott segítség egy nagyon jó kis társaságot kovácsolt össze. Sikerült mindenkivel jó kapcsolatot kialakítanom, megismertük egy kicsit más szokásait is, és néha pontosan ezekkel ugratjuk egymást. Mivel az ún. Bolognai folyamathoz történő igazodás Európa szerte meg fog történni igen rövid időn belül, ezért nagy lesz a verseny most már nemcsak az országokon belül, de azok között is. A szakmai oktatás minőségén túl a másik döntő tényező az lesz, hogy egy adott intézmény képes lesz-e megfelelő színvonalon idegen nyelven is oktatni. Ezen a téren, és ezt be kell látnunk, az angol nyelv lesz a domináns. Ha nem leszünk képesek angol nyelven már akár a BSc képzés során sem órákat adni olyan tárgyak esetén, amelyek kevésbé kötődnek az ország szakmai hagyományaihoz, akkor előbb utóbb le fogunk maradni ezen a téren a többi ország mögött. Nem lesznek külföldi hallgatóink sem, így országunk és szakmánk hírnevét sem tudjuk majd a határokon túlra kiterjeszteni. Az említett előnyöket és hátrányokat egyaránt figyelembe véve, számomra a kinn töltött félév, és az azóta eltöltött újabb félév hasznosnak bizonyult. Általam a karunkon tanított tárgyakból is sikerült újabb alkalmazásokat tanulnom, megismertem több programot, amelyeket a mindennapi munkáim során nem szoktam használni, jobban megismertem egy kicsit a külföldi szakmai viszonyokat, és talán sikerült objektíven elhelyezni magamat és magunkat, hogy hol tartunk, vagy tarthatunk. Ezen túlmenően sikerült angol nyelvből, valamint szakmai angol nyelvből rengeteget fejlődnöm, amire, és ezt be kell vallanom őszintén, idehaza nem lett volna esélyem. 6