ADATTÁR Orvosi utasítás cholera ellen Az Oláh és Moldva országban uralkodó járványos Cholera országunk határszélein mutatkozván, az egészségi osztály szükségesnek látja a kiküldött orvosok hivatalos jelentései s eddigi tapasztalatok nyomán irányadás végett a hatósági orvosokkal következőket közleni, jelesül: /. Hogy a ministeri rendszabályok kellő időben életbe léptethessenek, szükség a járványt megelőző tüneményeket ösmerni, e tekintetben a cholera járványnak következő előpostái tapasztaltattak: a heveny folyamú betegségek visszalépnek, általánosan kitűnő morgással és leverettséggel párosultt nyálkás savós hasmenés mutatkozik, a szórványos betegségek a cholera egygyes jeléit öltik magokra, s megelőzi néha a betegséget a járványos hurut is. 2. A járványos cholera két fő alakban mutatkozik: ingerültt, vagy szélhűdcsi alakban, a typhushoz hasonló utóbajok, és szokott kütegek ritkábban tűnnek föl. - Oláh országban szerzett tapasztalások szerént jelenleg a járvány terjedése általlyában lassúbb, jelleme szelídebb, és pusztítása csekéllycbb, mint az 1831-ki vala, úgy hogy a halandóság 31 : 100 betegre. A járvány kifejlesztését leginkább előmozdító okok közé számíttandók a mértéktelen és kicsapongó életmód; fölháboríttó kedélymozgalmak, egésségtelen s romlott levegői lakhelyek, számos embereknek egy helyeni öszvetorlása, tisztátlanság, meghűlés, s főképpen a módnélküli félelem e betegségtül. Mi okbul igyekezzenek az orvosok a lelkészek hozzájárultával a népben e betegségtüli félelmet eloszlatni, azt józan életmódra inteni, és lelki nyugalomra bátoríttani, néki a célszerű testi mozgásokat, könnyen emészthető eledeleket és szesztelen italokat ajánlani, valamint arra is figyelmeztetni, hogy az éretlen gyümölts, állott halak és a t. használásátul tartózkodjék, s különössen figyeljen arra, hogy a lakószobák szorgossan szellőztessenek, s a túlnépesedett lakok, mennyire lehet, kiüríttessenek. 3. A kedélyek nagyobb megnyugtatására célszerű leend, ha az orvosok és helybéli lelkészek igyekezendnek a népet meggyőzni a felül, hogy e betegség ragály által nem terjed; úgy arra is bírni, miszerént hozzátartozóinak nyújtandó segélyzéstül és ápolástul magát vissza ne vonja, valamint az orvos szerek eránt is bizodalommal viseltessék.
4- Rendelkezzenek arrul, hogy gyógyszertár hiányában a legszükségesebb házi szerek, minők volnának a ziliz, székfű, fodormenta, mustárliszt, kámforos pálinka, s a t. a helybéli Lelkésznél, vagy Bírónál, illő mennyiségben, kellő használat végett készen tartassanak. 5. Oktassák a népet arra is, hogy az orvosi segély megérkeztéig a cholerátul megrohantt egyéneknek belsőképpen a fönn nevezett füvekből készített forrázat nyújtassék, külsőképpen pedig végtagjaik kámforos pálinkával dörzsöltessenek, a gyomorra és hasra mustárpép illesztessék, vagy illatos füvekkel pároltassék, általlában a beteg izzadásba hozassék. 6. A cholera gyógyíttást illetőleg az eddig tett tapasztalatok nyomán a hurutos, vagy epés jellemű az ismeretes gyógyszereket igényli, s e szerént valami különös gyógymód nem kívántatik: a súlyos ingerültt, vagy szélhűdési cholera pedig a hány-gyökér, mákony, némelly ammonium készíttmények által, egyedül, vagy egymássali kapcsolatban, a külsőképp alkalmazott bőrizgatók, és fönn nevezett dörzsölések késeretében a legcélszerűbben orvosoltatnak. 7. A rendőrségi szabályok az e tárgybani ministeri rendeletben foglaltatvák. - Budán, 184S. július hó 10-én, Stáhli közegészségi osztály igazgatója, Sauer Ignátz, ország főorvosa, Eckstein Frigyes, egésségi tanácsos." Ezen utasítást Klauzál Gábor belminister Püspök ő Méltósága által azon meghagyással kívánja köröztetni: hogy a netalán bekövetkezés esetében a Lelkészek a népet ezen utasítás elvei szerént fölvilágosíttani, az előítéleteket eloszlatni és a kedélyeket lehetőleg megnyugtatni iparkodjunk. A harangozást, míg a halandóság nem föltűnőleg nagy, szokás szerént meg kell tenni: ha pedig a halálozás szerfölött szaporodna, minden halottért együttvéve, naponként tsak egyszer, bizonyos időben legyen a harangozás, nehogy az igen gyakor harangszó a lakosokat folytonos rémületben tartsa." Kivonat a vörsi plébánia História Domus^-ából i8}i. Ez a Cholerárul és aratási sok esőzésrül nevezetes. A cholera betegség (epekórság, görtsmirigy) Napkeletrül nyomulván, Orosz és Lengyel országon keresztül Magyar országba is be ütött, és azuta egész Európát, de még Felső Amerikát is össze járta. Leginkább a Tisza mellett pusztított és több, mint 500 000 lett az egész országban az áldozattya. Veszprémben, midőn leg dühösebb volt, 32 halott volt napjában. Somogyban tsak Kilitiben volt, máshol nem. - Ez eleinténn gyomor émelgést és hányás-erőltetést éreztetett, tovább hascsikarás és sok kínnal tellyes görts-vonaglások következtek. 4-5 óra alatt el vált a beteg sorsa, mert vagy meg halt, vagy gyógyulóra fordult. Az izzadás tsaknem egyetlen egy orvossága. A beteg kimondhatatlanul epedett és szomjuzott, de ki ivott, elkerülhetetlenül meg halt. Tele voltak felőle az ujjságok, a helységek Protocolumi pedig az orvosi rendelésekkel. Eleinténn
ragadósnak tartatott, ugyanazért lezárták a sínlődő házakat, sőtt Helységeket, valamint Somogyban Kilitit is: egész Deputátio volt minden Vármegyében a vigyázás eránt: nem szabad volt senkinek nyomtatott úti levél nélkül utazni, melly a Vice Bíró aláírásával bizonyította, hogy az utas a Cholerátul tiszta helyrül jön. Menyhárt Istvánt, a mastani Vörsi Káplányt a Kőszögiek 5 napi contummációba vezették azért, hogy Augusztus végénn Veszprémbül mint Clericus, haza mert csúszni, pedig Devetserbül passusa is volt. a Balaton partonn innét is, túl is, Cholera-Commissáriusok, vagy is vigyázók voltak; és nyomtatott bizonyíttvány nélkül még engem sem eresztettek át, jóllehet jól ösmértek. A hal ételt is a cholera érlelőtáplálékjának fogván, meg tiltatott a hal étel is: Vörsönn egy vékony lánczozattal majd három hétig le volt zárva minden csónak, ha Keszthelyre halat vittek árulni, föl döntötték. Somogy felül a Balatoni rév is le volt zárva 4-a Sept. úgy, hogy senkit sem eresztettek által se túl,, se innét: és tsak 6-a Sept. szabadult föl. Végre mindezek elmúltak, mert a nyavalya is csillapodott, de ki is tapasztaltatott, hogy nem ragadós." Rövid utasítás a Néphez a Cholerárul r. A cholera jelei E nyavalya egy emberrül a másikra nem ragad: oka a levegőben, s az idei különös időjárásban rejlik. Jelei ezek: /.a testnek nagy bágygyattsága, gyomorémelgés, a gyomornak és hasnak különös szokatlan morgása, és főszédülés. 2. híg, vízforma hasmenés, s benne taknyos rongyok. 3. a hasmenés után vizes hányás következik, s a hasmenés tart a hányással egygyütt, s ekkor a kezek lábak hidegek lesznek és kékesek, de a beteg mégis kiállhatlan s olthatlan szomjúságról panaszkodik; - a lábikrákban, gyomorban és belekben, néha a kezekben és arezban is, fájdalmas görtsök mutatkoznak; - a szemek homályos vörössek, beesettek s kék gyűrűvel körülvettek; - a képen mindég, kezeken és lábakon néha hideg izzadás áll bc; - kehe és csuklás jön hozzá; - a bőr minden rugékonyságát elveszti, azaz; ha ránezba szedetik, tsak lassan, vagy nem is kapja viszsza előbbi formáját; - az ujjakon a ránezok hoszszan, nem keresztben vannak; - az érverés eltűnt, vagy kevéssé érezhető - a vizeilés kevés vagy semmi. 2. Óvószerek Mértékletes étel, ital, álom, és különösen a meghűlés kerülése. Az ételre nézve: a gyomrot megterhelni, s éretlen gyümöltsöt enni, nem tanátsos. Az italra nézve különössen a munkások mezőn, vagy réten a megmelegedett bort, vagy vizet ne igyák, hanem ássák a földbe, és ha meghidegült, tsak akkor, és
egyszerre tsak keveset igyanak, mert a nagy italtul görtsöt kapnak. A víz, ha etzet csöpögtetik belé, a szomjúságot jobban oltja. Az álomra nézve: ne éjjelezzcnek, hanem alugyák ki magokat, mert a korhelyek legkönnyebben megkapják a cholerát. A meghűlésre nézve reggel, este vigyázzanak, hogy meg ne fázzanak: azért a pitvarba, vagy- udvaron a földre ne fekügyenek; s az kinek a legelőn hálni kell, szűrének egygyik részét teste alá tegye, másik részével pedig takarja be magát. Ezenkívül a háznál, kiváltképpen pedig a beteg körül a legnagyobb tisztaság szükséges; azért a szoba napjában többször szellőztessék, s etzettel füstöltessék. Ha beteg vàn a háznál, s ha ez hány, hogy a hányás által a levegő meg ne romoljék, a beteg valamelly edénybe hányjon, s abba végezze szükségét is, ha megy a hasa; mert másképp könnyen meghűl a beteg, s akkor veszedelmes görtsöket és csuklást kap; - a hányás és hasmenés által kiürített nedvesség pedig a szobábul tüstén kitakaríttassék. 5. Gyógyíttása Ha hasmenése van a betegnek. Házi szer: egy marok rozsot meg kell piríttatni, s megtörni, ebbül a kisebbeknek kávét főzni, s napjában 3-4 findzsával azoknak adni; - a nagyoknak pedig a megpirított és megtört rozsra fél itze pálinkát önteni, többször fölrázni, ha leüllepedett, minden két órában fél evő kalánnal beadni. Jobban használ, ha shez egy marok cserfa, vagy tölgyfa kéreg megtörve s egy kevés gyömbér is adatik. - Mihelyt valakinek vizes hasmenése van, mingyárt lefekügyék, kezeit, lábait jól takarja be; kezeihez, lábaihoz, hasára és gyomrára is téglát, födőt, vagy homokot melcgíttessen, s pipitér, hársfa virág etc. theát igyék. Ha a kezek és lábak már hidegek, azokat melegített etzettel addig kell dörgölni, míg megmelegszenek; ha a hasmenés ezekre sem szűnik, a hasra tormás kovászt kell tenni, s addig rajta hagyni, míg a has megvörösödik. - Enni szabad köményes sűrű rántott levest, vagy húslevest árpakásával; - Inni kevéshidegvizet, vagy árpalevet (ti. árpát addig főzni, míg megrepedez), vag) kevés keményíttőt vízben főzve. Ha a hasmenés mégis tart, a 2-d szám alatti cseppekbül nagyoknak minden órában öt cseppet, kitsinyeknek két cseppet beadni theában. - Ha hasmenés mellett hányás is van, először a hányást kell megszüntetni, s ez ellen az i-ső szám alatti cseppekbül egy cseppet kell adni, s ha erre a hányás nem szűnik, újra egy cseppet kell adni, míg a hányás megszűnik, a gyomorra és hasra tormás kovászt tenni, míg megvörösítti, a megvörösödés után pedig a gyomorra és hasra leforrázott szénapolvát, lóméntát. vagy csomborfüvet kell borogatásul folyvást fölrakni. Ha a hányás megszűnt, de a hasmenés tart, ez elle» a 2-d számú cseppekbül a föllebbi mód szerént kell adni: a hasra tormás kovászt, utóbb meleg borogatásokat kell használni.
Ha mind ezen szerekre a test nem melegszik, pálinkába kell kámfort tenni jól öszve rázni, hogy fölolvadjon, s ebből a nagyoknak lo cseppet, a kisebbeknek 3-4 cseppet a 2-d szám alatti cseppekkel egygyütt minden második órában beadni, s a kezeket, s lábakat melegített eczettel gyakran dörgölni, s napjában kétszer borlevest adni. Ha górtsök is vannak. Ezek ellen az írt dörgölések, kámforos, és 2-d szám a'.r.t.i cseppek, s meleg borogatások egygyütt szükségesek. 4. A gyógyuló beteg Ha a hányás, hasmenés megszűnt, s a beteget a víz veri, gyógyuló félben van. Ekkor jó húsleves, borleves, boros viz, s gyengébb ételek szükségesek. - Ekkor különösen kell a meghűlést kerülni. 5. A Holtra nézve Hogy a rothadni kezdő holtt testbül kifejlődő bűz által a szoba levegője meg ne romoljék, és a még egésségesek ez által meg ne betegedjenek, a holtt testet minél előbb koporsóba kell tenni, s a háztul a temetőbe levő templomba, vagy kápolnába vinni; hol pedig illyek nintsenek, lehet sövénybül vagy deszkábul egy kis halottas házat csinálni, s ebbe a koporsót félig bezárva letenni, s halottat tsak 48 óra után eltemetni. A sír legalább egy öl méllységű legyen. Kelt Sümegen Július 20-kán 1849. Takáts János tk. megyei egygyik főorvos. Nro. I. Rp acidi pyroliign. dc. duas. sgn. Hányás ellen 1. cseppet. Nro 2. Rp. Lq opii simpl. dc. duas Lig. Hofmannii de. semis. sign. Hasmenés ellen 5-2 cseppet adni." Gyógyszer a Cholera ellen Két evő kalán jól megérett gyalogfenyő magot törj meg gyöngén mozsárban, forrald tiszta vízben födő alatt fél negyed óráig itzés edényben, míg barna színe nem lesz, azután rögtön szűrd le tisztán, s kész az orvosság. Használata: Cholera idején minden elfogulttság, főleg, ha gyomorfájás és hasmenés járul hozzá, ezen nyavalának első stádiuma. Ekkor ezen theábul egy közönséges ivó pohárral, vagy csészével - a tíz éven alul lévő gyermeknek pedig mintegy két kalánnal be kell adni: és ennyi már elegendő a cholerának végképpeni eltávoztatására, mert récidivât soha nem tapasztaltam. Ha miad e mellett valami baj még hátra maradna, akkor két óra múlva még fél adagot beadatni.
A második fokozat az: ha a hasmenéshez hányás és gyomorgörcs járul, de a beteg még jó erőben van. A szer akkor is tsak a föntebb adagban használtassék: mivel rendszerént az első adag után mingyárt megszűnnek a gyomorgörcsök, fájdalmak és a hányás; azonban szükség esetében az orvosság két óra múlva itt is ismételtetik. A harmadik fokozat az: midőn már tellyes elgyöngülés, majdnem szünet nélküli gyomorgörcsök, sőtt tagok rángatása is be állottak, a szemek beestek, az ajakak kékülnek, a kezek, lábak, sőtt az egész test hideg. Itt az orvossággal nagyon kell sietni: de hatása itt is még is az, mi a két első esetben: tsakhogy azt többször kell két-két óra múlva ismételni; ha azonban a görtsök és egyéb jelenségek alább hagynak, az adagot is ritkábban, és kisebb mértékben kell nyújtani. - Ezen orvoslás mellett a legborzasztóbb fokon levő betegeim is mind föl gyógyultak. - 1855. Sept. 6. (Bogyai Lajos [megyei] Főnök úr küldötte Egerszegrül az orvos neve nélkül.)" Németh Jenő (Vörs)