KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Próbaérettségi január 18.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA február :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Átírás:

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén lévő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 2, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 2, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy H megjelöléséért 1 pont adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont; - indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1321 2 / 8 2014. október 13.

I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (6 2 = 1) 1 2 3 4 5 6 C D C B C D Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám: 6 2=1. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 3 = 18 pont) I-H Indoklás Pontszám I 1) Az optimális megoldás egyúttal a maximális fogyasztást biztosítja a rendelkezésre álló jövedelem mellett, tehát 1+ ilyen helyzetben a fogyasztó a teljes jövedelmét elkölti. H 2) Az AP L és az AVC viszonyáról tudjuk, hogy az AVC addig csökken amíg az AP L nő. Az AP L növekvő szakaszán azonban van olyan tartomány, ahol az MP L már csökkenő. 1+ Ezért az AVC csökkenő szakasza és az MP L növekvő szakasza nem azonos tartományt jelent. I 3) A monopólium abban a tartományban fog termelni, amelyben a határbevétel pozitív, azaz Q < A/2B. vagy 1+ A határbevételi függvény az x tengelyt az X=A/2B pontban metszi. Az MC=MR csak ott teljesül, ahol Q<A/2B H 4) Ebben az esetben a keresleti függvény balra, és a kínálati függvény is balra tolódik, ezért az új függvények metszéspontjának helyzetét a változások egymáshoz viszonyított mértéke határozza meg. 1+ 5) A profitmaximum szükséges és elégséges feltétele H tökéletesen versenyző piacon: P=MC, feltéve, hogy az MC 1+ a profitmaximumban növekvő és P>AVC. I 6) Rugalmatlan kereslet esetén az árnövekedés mértékénél kevésbé fog csökkenni a keresett mennyiség, ezért az összbevétel növekedni fog az áremelés hatására. 1+ írásbeli vizsga 1321 3 / 8 2014. október 13.

2. Kiegészítés (4 1 = ) 2.1. jobbra tolódik 1 pont 2.2. változatlan marad 1 pont 2.3. balra tolódik 1 pont 2.4. változatlan marad 1 pont 3. Párosítás (4 1 = ) 3. Az állítások sorszáma 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. Y értéke: Y3 Y1 Y4 Y2 írásbeli vizsga 1321 4 / 8 2014. október 13.

4. Összehasonlítás (5 1 + 2 = 7 pont) Sorszám Válasz Pontszám 4.1. 4.2. Pontozás: Sorszám Azonosító sorszám(ok) az ábrá(ko)n A) 8, 2 B) 10 C) 12, 13 D) 9, 4, 13 E) 6, 3 - Egy sorban sem több, sem kevesebb, sem a megoldástól különböző számok nem lehetnek - Minden helyesen kitöltött sor 1 pont - rugalmasság (a 2-es ábrán teljesen rugalmatlan a munkakínálat, már a legkisebb bérnél a teljes aktív népesség munkát vállal.) - korlátozott a munkakínálat (az 1-es ábrán pozitív meredekségű munkakínálati függvény mellett a reálbér növekedésével nő a munkakínálat, amíg el nem éri az aktív népesség nagyságát.) 5 1 = 5 pont 2 1= 5. Elemző, értékelő feladat (3 + 4 = 7 pont) Sorszám Válasz Pontszám A 73304,2545 5.1. C 16694,5515 B 1431,42197 3 1 = 3 pont I. = szufficites 5.2. II. II. /1 = egyenlegének előjele nem határozható meg /2 = egyenlegének előjele nem határozható meg 4 1 = III. = deficites írásbeli vizsga 1321 5 / 8 2014. október 13.

III. Számítási és grafikus feladatok 6. feladat (6 + 6 = 1) Elsőként az output piaci egységárat határozzuk meg: D=S alapján 8450-0,5P = 0,5P-50 egyenletből adódik, hogy P x = 8500. 6.1. 6.2. Az optimális munkafelhasználás mellett fenn áll az MFC L =MRP L összefüggés. A versenyző vállalat esetében egyrészt: MFC L =P L másrészt MRP L =MP L P x, ezért (41-2 L) 8500 = P L összefüggés írható fel. Tudjuk továbbá, hogy az optimális munkafelhasználás L=20, behelyettesítés után: P L = 8500 TR=P Q = 8500 (41 L-L 2 ), ha L=20, akkor TR=3 570 000 FC = K 0 P K = 100 9500 = 950 000 VC = L P L = 20 8500 = 170 000 TC = FC+VC = 1 120 000 Tπ = TR-TC = 3 570 000 1 120 000 = 2 450 000 7. feladat (6 + 2 + 4 = 1) 7.1. A keresleti függvény inverz alakja: P = 1800 0,5Q és ezért a monopólium határbevételi függvénye MR = 1800 Q Ha MC=MR, akkor az 2Q+600 = 1800 Q egyletből a kínált mennyiség Q=400 a piaci ár a keresleti függvény alapján P = 1600 A profit: TR = P Q = (1600 400) = 640 000 TC(Q=400) = 400 2 +600 400+200 = 400 200 Tπ = TR-TC= 640 000 400 200 = 239 800 3 pont 1 pont 7.2. 7.3. =, azaz = FT= 40 000 1800 1600 400 2 Meg kell határozni a versenyző iparág kínálatát a P=MC alapján 1800-0,5Q = 2Q+600 egyenletből Q tv =480 és P tv =1560 A fogyasztói többlet számítása a már ismert módon: = 2 1800 1560 480 = 2 FT= 57600 írásbeli vizsga 1321 6 / 8 2014. október 13.

8. feladat (2 + 4 + 4 = 10 pont) Sorszám Válasz Pontszám A nominális pénzkínálatot a jegybankpénz és a pénzmultiplikátor szorzataként határozhatjuk meg: 8.1. M S = 200 (1/0,1) = 2000 8.2. 8.3. A makrokeresleti függvény felírásához az árupiaci és a pénzpiaci egyensúlyt biztosító feltételek szükségesek. Árupiaci egyensúly követelménye: Y=5100-50i (1) Pénzpiaci egyensúly: M D = M S /P 2000/P= 0,4Y +1000 20i, azaz i = 0,02Y +50-100/P (2) A (2) egyenletet az (1) egyenletbe helyettesítve és rendezve: Y = 5100-50 (0,02Y +50-100/P) = 1300 + 2500 Ha P=2, akkor az előbbi összefüggés alapján Y = 2550 Ezeket az adatokat a pénzpiaci egyensúlyt biztosító egyenletbe visszahelyettesítve meghatározható a kamatláb: i = 0,02 2550 +50-100/2 = 51 írásbeli vizsga 1321 7 / 8 2014. október 13.

9. feladat (8 + 2 + 4 = 1) Első lépésként a makrokínálati függvény egyenletét kell meghatározni. A munkapiaci egyensúly meghatározása: L D =L S 4900 = 1225 (W/P) e = 2, ezért ha W=5, akkor munkapiaci egyensúlyt biztosító árszínvonal Pe = 2,5. Tehát ha P < Pe, akkor L fogl = L D, és P>Pe, akkor L fogl =L S 9.1. 4900 19600 = = 1960, h < 2,5 19600 1225 = 4900, h 2,5 Y D =Y S alapján meghatározható Ye és Pe (A két függvény metszéspontja a kínálati függvény pozitív meredekségű szakaszán található) Ha P < 2,5, akkor 3500 + 840 = 1960P egyenletet kell megoldani. rendezés utáni 1960P 2-3500P-840 = 0 másodfokú egyenlet megoldása P = 2 (Ha P>2,5, akkor az 3500 + 840 ami nem felel meg a kikötésnek) = 4900 egyenletből P=0,6 lenne, 3 pont Tehát Ye = 3920 és Pe = 2 1 pont 9.2. A potenciális kibocsátás Yp = 4900, Y = Yp Ye = 4900-3920= 980 9.3. S Á = T-(TR+G) = (400+0,2 3920) - (700+650) = -166 A hiány a GDP százalékában: 166/3920 = 0,042, azaz 4,2% A hiány csökkentése érdekében javasolható - adó növelés - a transzfer és a kormányzati kiadások értékének csökkentése Pontozás: Ha a felsorolás nem teljes, akkor 1 pont adható! 1 pont 1 pont írásbeli vizsga 1321 8 / 8 2014. október 13.