Az elektronikus ügyintézés: a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő ellátása, az eközben felmerülő tartalmi és formai kezelési munkamozzanatok összessége. Az elektronikus út:az eljárási cselekmények elektronikus adatfeldolgozást, tárolást, illetőleg továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történő végzése.
Az elektronikus ügyintézés szabályozása során két alapvető célt kellett szem előtt tartani: a szabályozás a lehető legnagyobb mértékben könnyítse az elektronikus út lehetővé tételével az ügyfelek és az ügyintézők munkáját ugyanakkor elégséges biztonságot is nyújtson a tévedésekkel, szándékos hamisításokkal szemben
A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi, törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában Érdemes előbb tájékozódnunk, az adott önkormányzat milyen típusú ügyben milyen típusú ügyintézést tesz lehetővé. Vannak olyan ügyek is, melyekben muszáj fogadniuk az elektronikus kérelmeket (az okmányirodai ügykörök).
az ügyfél és az eljárásban részt vevő más személy nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze az ügyfelet az eljárás bármely szakaszában megilleti az a jog, hogy válasszon az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között
az ügyfél abban az esetben is kérheti, hogy a hatóság a döntését hagyományos úton kézbesítse, ha kérelmét elektronikus úton nyújtotta be az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a döntés tényéről csak elektronikus értesítést küldjön, és a hatóság a döntését a központi elektronikus szolgáltató rendszerben biztosított biztonságos, csak az ügyfél számára hozzáférhető, ideiglenes tárolóhelyre továbbítsa
A hatóság döntését, a hatósági bizonyítványt, a hatósági igazolványt, a szakhatóság állásfoglalását - ha azt elektronikus úton kézbesítik - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba kell foglalni A hatóság elektronikus levelezés útján csak azzal az ügyféllel tarthat kapcsolatot, aki e célból a hatóságnak az elektronikus levélcímét átadta, amelynek érvényességéért az ügyfél felelős
Az ügyfél elektronikus elérhetőségi adatait (elektronikus levélcím, telefonszám, mobil-telefonszám, faxszám stb.) a közigazgatási szerv az adat visszavonásáig vagy megszűnéséig kezelheti, más szervnek vagy személynek csak törvény rendelkezése szerint vagy az ügyfél engedélyével adhatja át A hatóság az eljárás során keletkezett elektronikus dokumentumról a másolat készítésére jogosult személy kérésére, a jogosult választása szerint, hitelesített elektronikus, illetve hagyományos, papír alapú másolatot ad ki
Ha az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz benyújtható
A hatóság az azonosításhoz az aláírás érvényességét, valamint az érintett hitelesítés szolgáltatónál viszontazonosítás jelleggel az aláíró természetes azonosítóit ellenőrizheti Érdemes tudni, az emberek számára ez a megoldás egyelőre meglehetősen drága, így erőn felül vállalnánk ennek a beszerzését, ha nem használjuk rendszeresen. A polgárok számára jelenleg inkább a következő megoldást javasoljuk (ügyfélkapu).
A központi rendszer igénybevételéhez az ügyfél ügyfélkapu létesítését kezdeményezi. Egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet Az ügyfélkapu egy olyan azonosító, mellyel a hatóság biztos lehet benne, hogy tényleg velünk tartja a kapcsolatot (nem pl. rosszindulatú névtelen levelezővel)
Nem hallgathatjuk el, hogy informatikai szempontból ennek a biztonsága alacsonyabb fokú, mint az elektronikus aláírásé. Ezt a körülményt döntésünk előtt mérlegelni kell. Az ügyfélkódunkhoz való hozzájutás hasonló, mint a más elektronikus azonosítóknál (pl. bankkártya, mobiltelefon kártya). Először kérjük a kiállítását, egy alkalommal mindenképp meg kell jelennünk a hatóság előtt a személyazonosság igazolása végett.
Majd egy kódot (mint a pin kód) kapunk, amivel beléphetünk az elektronikus rendszerbe, ahol megválaszthatjuk azt a kódot, ami majd azonosít minket. Ha ezt a kódot használjuk, a hatóság tudja, hogy velünk van dolga. Az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges ügyfél-azonosításhoz az ügyfélnek személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal - külföldi esetében személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel - kell személyazonosságát igazolnia és a természetes személyazonosító adatait megadnia
Az ügyfél az azonosítást követően egyszer használható kódot kap, amelynek alkalmazásával az ügyfélkapu megnyitásához szükséges, legfeljebb öt évig használható egyedi azonosítót képezhet. Az egyedi azonosítót az ügyfél megváltoztathatja. Az ügyfél tartozik felelősséggel, ha az egyedi azonosító harmadik személy által, az ügyfél hibájából válik megismerhetővé
Az ügyfél a neve, az elektronikus levélcíme és az egyedi azonosítója megadásával az ügyfélkapun keresztül léphet elektronikus úton kapcsolatba azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást a központi rendszer útján végeznek. Az ügyfélkaput az ügyfél megszüntetheti.
a központi nyilvántartó adatellenőrzés céljából felhasználhatja az ügyfélkaput létesíteni kívánó, illetve azzal rendelkező ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a központi rendszer az ügyfélkapuhoz kapcsolódó nyilvántartásban kezeli az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, elektronikus levélcímét, egyedi azonosítóját, a központi rendszer a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt, előző pont szerinti adatokkal történő egyeztetéssel jogosult ellenőrizni az ügyfélkapu szolgáltatását igénybe vevő ügyfél azonosságát
Az elektronikus ügyintézés során, a kapcsolat felvételekor képzett tranzakciós azonosítót a kapcsolat bontása után a központi rendszerből haladéktalanul törölni kell. Az ügyfélkapu megszüntetésekor a központi rendszerből haladéktalanul törölni kell az ügyfél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, elektronikus levélcímét, valamint egyedi azonosítóját.