Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület A Nemzeti Ifjúsági Tanács Választási Szabályzata 1) A Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület (Továbbiakban: Egyesület) Választási Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy meghatározza a vezető tisztségviselők, valamint a további, az alapszabályban nevesített egyéb tisztségviselők megválasztásának módját. 2) Vezető tisztségviselők alatt az alábbi három pozíciót nevesíti az Alapszabály: a) elnök, b) alelnök, c) elnökségi tag. 3) Szabályzatot, valamint annak módosítását az Elnökség készíti elő, vitára bocsátja, majd a Közgyűlés fogadja el. Szabályzat elfogadása és módosítása Egyesület Közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az ezzel kapcsolatos döntéshozatal előtt ismertetni kell a Felügyelő Bizottság (továbbiakban: FEB) álláspontját. A FEB ugyanakkor önálló módosító indítványt is előterjeszthet a Közgyűlésen. 4) Szabályzat nem mondhat ellent Egyesület Alapszabályának. Amennyiben ez mégis előfordul, az Alapszabályában foglaltak az irányadóak, valamint a Szabályzat vonatkozó pontját az Alapszabályban leírtaknak megfelelően módosítani szükséges. 5) Szabályzat nem mondhat ellent Egyesület más szabályzatainak sem. Amennyiben ez mégis előfordul, a szabályzatok összhangba hozása, módosítása szükséges. 6) Szabályzatban foglaltak teljesülését, az Alapszabállyal és Egyesület más szabályzataival való összhangját Egyesület Felügyelő Bizottsága köteles ellenőrizni, és betartatni. I. A vezető tisztségviselő pozíciókra jelöltek állítása 1) Vezető tisztségviselő pozíció betöltését valamennyi, szavazati joggal rendelkező tag önkéntesen vállalhatja, ha attól valamely jogszabály, az Alapszabály, vagy Egyesület szabályzatai nem tiltják el. 2) Alapszabály 15. pontja értelmében vezető tisztséget csak cselekvőképes, természetes személy tölthet be, ezért a tagoknak ki kell jelölnie azt a személyt, aki a nevében eljár (továbbiakban: jelölt). Erről a tag legfőbb döntéshozó szervének határozati formában kell döntenie, a jelöltnek pedig a jelölést önkéntesen kell elfogadnia. A határozatnak tartalmaznia kell többek között: a meghatalmazott személy adatait, a betölteni kívánt pozíció megnevezését, valamint annak időtartamát.
3) Egy jelölt egyszerre jelölhető elnöknek és elnökségi tagnak is. 4) A jelöltállítás lehetőségéről, és a Közgyűlés várható időpontjáról az elnöknek kötelessége legkésőbb a Közgyűlés legkorábbi lehetséges időpontja előtt 60 nappal értesítenie a tagokat elektronikus formában. 5) Jelölt önállóan, szabad akaratából, de a tag képviseletében jelentkezik a vezető tisztségviselő pozíció betöltésére. 6) Jelölt jelentkezését elektronikus, és postai úton a felhívásban megjelölt címekre együttesen szükséges megküldenie legkésőbb a Közgyűlés előtti 35. napig, vagy az elnökség által kijelölt korábbi határidőig, de legkorábban a Közgyűlést megelőző 60. napig. 7) A jelentkezés megküldésének határideje elektronikus és postai úton is mindig azonos, azaz a határidőként megadott nap éjfélig mindkét módon szükséges a jelentkezés megküldése. Amennyiben a jelentkezés bármelyik, vagy mindkét módon történő megküldése ezen határidő után történik, a jelentkezés egészét érvénytelennek kell tekintetni, függetlenül attól, hogy elektronikusan vagy postai úton a beadás határidőn belül történt meg. 8) Jelöltnek a jelentkezésében az alábbi dokumentumok megküldése kötelező: a) Jelölt aláírt önéletrajza; b) Jelölt aláírt programterve a betölteni kívánt pozíció keretében elvégzendő feladatokról; c) aláírt kivonat a jelölő tag legfőbb döntéshozó szervének azon határozatáról, amelyben dönt a személy jelöléséről, és a mandátum teljes idejére (2 év) felhatalmazza az adott pozíció betöltésére; d) az előre megadott összeférhetetlenségi nyilatkozat sablon kitöltött, aláírt példánya. 9) Az elektronikusan és a postai úton beküldendő dokumentumoknak szó szerint azonosaknak kell lenniük egymással, azonban az elektronikus úton beküldött jelentkezések esetében az önéletrajzon és a programterven nem kötelező az aláírások feltüntetése. A postai úton beküldött dokumentumok esetében viszont minden dokumentumot eredeti példányban, aláírással ellátva kell megküldeni. Amennyiben a beküldött elektronikus és postai dokumentumok között különbség fedezhető fel, mindig a postai úton beküldött, aláírt dokumentumok tekinthetők érvényesnek. 10) A jelentkezés beérkezését követően, a megadott jelentkezési határidő lejárta után, legfeljebb 1 alkalommal a FEB kérheti a hiányzó dokumentumok pótlását a jelölttől. 11) A jelölés beérkezését, és a dokumentáció teljességét, vagy hiányosságait, 2 munkanapon belül szükséges elektronikusan jelezni a jelölt számára, egyben kérni a hiányosságok pótlását is. A hiánypótlásra a FEB minimum 2, maximum 5 munkanapot adhat. Amennyiben a jelölt egyáltalán nem, nem megfelelően, vagy csak a megadott határidőn túl teljesíti a hiányosságok
pótlását, a jelentkezést érvénytelennek kell tekinteni. A hiányosságok megküldésének formai, és tartalmi követelményeire a jelentkezés megküldésének szabályait szükséges alkalmazni. 12) A beérkezett jelentkezők névsorát, szakmai programját, önéletrajzát, valamint a pályázat teljességének jelzését a Közgyűlés meghívójával együtt szükséges valamennyi tag számára elektronikusan megküldeni. 13) Amennyiben az egyes pozíciókra egyáltalán nem érkezik, vagy nem érkezik megfelelő számú jelölés, a jelölési időszak a Közgyűlés kezdő időpontját megelőző 72 óráig, az Elnökség határozata alapján meghosszabbítható. Az új jelöltállítási időszakra is a rendes jelöltállítás keretében megfogalmazott szabályok alkalmazandók. II. A vezető tisztségviselők választhatósága 1) A Közgyűlés titkos szavazással egy elnököt, és hat elnökségi tagot választ. 2) Az elnök, és a hat elnökségi tag mandátuma két naptári évre szól, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben egy vezető tisztségviselő mandátuma a 2 év lejárta előtt szűnik meg, a helyére választott új vezető tisztségviselő mandátuma a megválasztásától a korábbi tisztségviselő eredeti mandátumának végéig tart. 3) Vezető tisztségviselő lehet az a tag, amelynek: a) A legfőbb döntéshozó szerve, határozati formában döntést hoz arról, hogy a hivatalos képviselője, vagy meghatalmazottja az egyik pozíciót betöltse. b) Az Alapszabály ide vonatkozó rendelkezései értelmében a jelöltje nem töltötte be 35. életévét. c) A jelöltje nem végez közvetlen politikai tevékenységet, nem tisztségviselője politikai pártnak, politikai párt ifjúsági szervezetének, politikai párt ifjúsági tagozatának. d) Jelöltje eredményesen eleget tett a jelöltállítás folyamatának. e) jelöltje személyesen jelen van a Közgyűlésen, és jelöltségét valamint személyazonosságát hitelt érdemlően bizonyítani tudja. f) eleget tesz az Alapszabály és a Civil törvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseinek. 4) A II./2. Pontban rögzített feltételeket a jelölés folyamán, a kötelezően beküldendő dokumentumokkal szükséges igazolni. A jelölhetőséget, valamint a jelölt személyazonosságát a FEB köteles ellenőrizni a Közgyűlés megkezdésének időpontjáig, a Közgyűlés helyszínén.
5) Egy természetes személy legfeljebb három teljes cikluson összesen hat éven keresztül lehet vezető tisztségviselő, azzal a megkötéssel, hogy egy titulusra (elnökségi tag, elnök) maximum kétszer választható meg. III. A vezető tisztségviselők választásának folyamata 1) Vezető tisztségviselők személyéről nem lehet szavazni rendkívüli, csakis rendes módon összehívott Közgyűlés keretében. 2) Egyesület vezető tisztségviselői választását legalább 60 naptári nappal a Közgyűlést megelőzően meg kell hirdetni, és gondoskodni kell annak hivatalos közzétételéről. A jelölések beérkezésére minimum 10 munkanapot szükséges biztosítani. 3) A rendes jelentkezési időszak a meghirdetéstől számítva a Közgyűlést megelőző 35. napig tart, a beérkezett pályázatokat pedig legalább 30 nappal a Közgyűlést megelőzően elérhetővé kell tenni a tagszervezetek számára. 4) A szavazatok számlálását a Választási bizottság végzi (mely a tisztségviselők választása esetében azonos az Alapszabály X/8. pontjában meghatározott szavazatszámláló bizottsággal). A Választási bizottság minden esetben 3 főből áll, és azonos a FEB-bel, kivéve, ha a valamely FEB tag az egyes választásokkor érintettnek minősül. Ezt valamennyi szavazás esetén külön-külön kell megvizsgálni, és amennyiben az érintettség fennáll, az érintett tag helyett új Választási Bizottsági tagot szükséges választani a jelenlévők közül. 5) A vezető tisztségviselők megválasztásakor a Választási bizottságnak meg kell állapítania, illetve folyamatosan figyelnie kell a küldöttgyűlés határozatképességét. 6) A vezető tisztségviselőket titkos szavazás keretében kell megválasztani. 7) Elnökválasztáskor a szavazás előtt valamennyi jelöltnek 10 perc áll a rendelkezésére, hogy bemutatkozzon, valamint bemutassa programtervét. Az összes jelölt bemutatkozását követően minden tag 1 kérdést tehet fel jelöltenként, összesen 1 perc időtartamban, amelyre maximum 1-1 percben válaszolhatnak a jelöltek. A kérdéseket követően kerül sor a szavazásra, ahol 1 tag csak egy jelöltre szavazhat, vagy tartózkodhat. Amennyiben több, vagy nem jelölt személyt nevez meg szavazatában a tag, az adott szavazatot érvénytelennek kell tekinteni. 8) Elnökválasztás esetén a legtöbb szavazatot kapott jelölt töltheti be a vezető tisztségviselő pozícióját, de csak akkor, ha a kapott szavazatai száma eléri a jelenlévő tagok számának 50%-át. Ha a legtöbb szavazatot kapott jelölt sem éri el a jelenlévő tagok számának 50%-át, akkor újabb szavazásra kerül sor, de már csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével (ha csak 2 jelölt van, akkor is). A megmaradt 2 jelölt már csak 3-3 percben kap lehetőséget a tagok meggyőzésére, majd a tagoknak újra lehetőségük nyílik kérdéseket feltenni. Minden tag 1 kérdést
tehet fel jelöltenként összesen 1 perc időtartamban, amelyekre a jelöltek 1-1 percben válaszolhatnak. Ezt követően ismételten titkos szavazás következik. 9) Elnökválasztás esetében, amennyiben az első választáskor a 2 (vagy több) legtöbb szavazatot kapott jelölt között szavazategyenlőség áll fenn, tehát mindannyian ugyanannyi szavazatot kaptak, az egyenlő szavazattal rendelkező jelöltek mindannyian, de csak ők, bekerülnek a következő szavazási körbe. 10) Elnökválasztás esetében, ha a második alkalommal szavazategyenlőség áll fenn a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között, lehetőség van egy harmadik szavazás megtartására is. 11) Elnökségi tagok választásakor a szavazás előtt valamennyi jelöltnek 3 perc áll a rendelkezésére, hogy bemutatkozzon, valamint bemutassa programtervét. Az összes jelölt bemutatkozását követően minden tag csak 1 kérdést tehet fel minden jelöltnek összesen 1 perc időtartamban, amelyre 1-1 percben válaszolhatnak a jelöltek. A kérdéseket követően kerül sor a szavazásra, ahol egy tag egyszerre 6 jelöltre szavazhat. Ebben az esetben lehetőség van kevesebb, vagy 0 szavazat leadására is, azonban a lehetségesnél több, vagy nem jelölt személy megjelölése esetén a szavazat érvénytelennek minősül. 12) Elnökségi tagok választása esetében a 6 legtöbb szavazatot kapott jelölt töltheti be a vezető tisztségviselői pozíciókat, de csak akkor, ha a kapott szavazatainak száma eléri a jelenlévő tagok számának 50%-át. Ha az egyes jelöltek szavazatai nem érik el a jelenlévő tagok számának 50%-át, akkor újabb szavazás lebonyolítására van szükség. Azok a személyek, akik elérték a szükséges küszöböt, már bekerültek az elnökségbe, a többiek közül csak azok a legtöbb szavazatot kapók jutnak tovább a 2. szavazási körbe, akik a kapható maximum szavazatok legalább 10%-át elérték. Ők ismételten 2-2 percben lehetőséget kapnak a tagok meggyőzésére. Ezt követően minden tag csak 1 kérdést tehet fel minden jelöltnek összesen 1 perc időtartamban, amelyre 1-1 percben válaszolhatnak a jelöltek. Ezt követően ismételten titkos szavazás következik. Amennyiben a 2. szavazást követően is vannak üresen maradt elnökségi tagi pozíciók, a szavazás a fentieknek megfelelően megismételhető. Ha a 3. szavazást követően is marad betöltetlen pozíció, akkor újabb szavazás kiírására nincs lehetőség, az üres elnökségi tagi pozíciókról betöltetlenül kell hagyni, és csak a soron következő közgyűlésen, a jelölési eljárás lebonyolítását követően lehet ismételten szavazni. 13) Elnökségi tagok választása esetében, amennyiben az első választáskor a 6. és 7. (vagy több) legtöbb szavazatot kapott jelölt között szavazategyenlőség áll fenn, az egyenlő szavazattal rendelkező jelöltek mindannyian bekerülnek a következő szavazási körbe. Ebben az esetben akkor is szükséges az egyenlő szavazatokkal rendelkező jelöltek között a szavazás lebonyolítása, ha mindenki elérte a jelenlévő tagok 50%-ának támogatását. Elnökségi tagok választása esetében, ha a második alkalommal is szavazategyenlőség áll fenn a 6. és 7. (vagy több) elnökségi pozícióra jelentkezők között, lehetőség van egy harmadik szavazás kiírására is. Ha a 3. szavazás
keretében is szavazategyenlőség van, akkor újabb szavazás lebonyolítására nincs lehetőség, az üres poziciókról a soron következő közgyűlésen, a jelölési eljárás lebonyolítását követően lehet ismételten szavazni. Ez abban az esetben is így van, ha a jelöltek mind elérték az 50%-os küszöböt. 14) A szavazatok leadására csak az egyes szavazásokra külön-külön nyomtatott, FEB által hitelesített, a jelöltek neveit tartalmazó szavazólapok használatával van lehetőség. Bármilyen más lapon leadott szavazatot érvénytelennek kell tekintetni. 15) A szavazólapoknak tartalmaznia kell: - a közgyűlés helyszínét, időpontját; - Egyesület nevét, székhelyét, logóját; - a vezető tisztségviselői pozíció pontos megnevezését; - jelöltek pontos nevét; - amennyiben a kiírt tisztségek számával megegyező vagy annál kevesebb, de nem nulla jelölt van, a nevük mellett igen, nem mező van. 16) A szavazólapokat kiosztáskor a Választási bizottság hitelesíti, mely hitelesítés áll a Választási bizottság valamely tagjának aláírásából, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület pecsétjének valamelyikéből. 17) A nem leadott szavazólapok érvénytelen szavazatnak minősülnek. 18) A szavazólapokon, amennyiben a betölthető pozíciók számánál több jelölt van, a jelölt neve mellé helyezett rubrikában a választási szándék jelzését jelző két egymást metsző vonal (X) fogadható el. Más jelzés nem tekinthető egyértelműnek. Amennyiben kevesebb, vagy pontosan annyi jelölt van, mint ahány a betölthető pozíció, a jelöltek neve mellé IGEN és NEM válaszlehetőségek rubrikába elhelyezett, két egymást metsző vonal (X) fogadható el. Ez utóbbi esetben egyszerre 2 rubrika megjelölése érvénytelen szavazatnak minősül. 19) Az Elnök a megválasztott elnökségi tagok közül két Alelnököt javasol, akikről a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt. A jelölt elnökségi tagoknak nyilatkozniuk kell, hogy elfogadják-e az alelnöki jelölést, ha valamelyikük (vagy mindketten) nem fogadják el, akkor új jelöltet kell az elnöknek javasolnia. Egy jelölt csak abban az esetben töltheti be az alelnöki pozíciót, ha a kapott támogató szavazatai száma eléri a jelenlévő tagok számának 50%-át. Amennyiben egyik (vagy mindkettő) jelölt nem éri el ezt a küszöböt, az Elnöknek új Alelnökö(ke)t kell jelölnie az addig nem jelölt elnökségi tagok közül, és a Közgyűlésnek újabb szavazás keretében jóvá kell azt hagyatnia. A folyamat mindaddig zajlik, amíg a lehetséges elnökségi tagok közül ki nem választja a Közgyűlés az alelnököket. Amennyiben a Közgyűlés egyik elnökségi tagot sem fogadja el, az alelnöki pozíció(ka)t a következő közgyűlésig betöltetlenül szükséges hagyni.
20) A választási eljárás során biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét. Az esetlegesen felmerülő kifogások, és panaszok kivizsgálása a hivatalában lévő FEB hatáskörébe tartozik. Ezek bejelentésére a FEB elnökénél van lehetőség, a választásokat követő 48 órán belül írásban, a jogszabálysértés és annak bizonyítékainak megjelölésével. A FEB-nek 5 munkanapon belül szükséges reagálni a kérésre. Amennyiben a jogorvoslati kérelemben egy vagy két FEB tag érintett, az érintett tagok nem vehetnek részt annak kivizsgálásában. Amennyiben a FEB valamennyi tagja érintett a kifogásban, az elnökség feladata annak kivizsgálása. 21) A választások eredményét nyilvánosságra kell hozni legkésőbb az esetleges jogorvoslat lezártát követő 3 munkanapon beül. V. Vezető tisztségviselők visszahívására vonatkozó szabályok 1) A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyekre alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 2) Tisztségviselő jogviszonyának megszűnését az Alapszabály 14. pontja szabályozza. 3) A vezető tisztségviselők esetében az Alapszabály 14/b. Pontja kimondja, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonya megszűnhet visszahívással is. A visszahívást minden esetben a rendes módon összehívott Közgyűlés hagyja jóvá az összes tag 50%-ának támogató szavazatával. 4) Amennyiben a visszahívást a Közgyűlés jóváhagyta, nem választhat azonnal új vezető tisztség viselőt, mivel az nem fér össze a jelölt állítás folyamatának szabályaival. Helyette a következő Közgyűlés keretében kell új tisztség viselőt választani, addig a vezető tisztségviselő pozícióját betöltetlenül kell hagyni. Ebben az esetben lehetséges új rendes Közgyűlést összehívni az új vezető tisztségviselő megválasztása érdekében, de csak az összehívás ide vonatkozó szabályainak betartása mellett. Ebben az esetben az új Közgyűlés nem válthatja ki a szokásos módon soron következő, fél évente megtartott Közgyűlést, tehát ilyenkor az említett év folyamán Egyesület legalább 3 rendes közgyűlést tart. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a soron következő féléves, rendes közgyűlésig nem hívják össze a közgyűlést, és addig betöltetlenül marad a pozíció, de csak akkor, ha az nem veszélyezteti a szervezet működését. 5) Visszahívást az alábbi okokra hivatkozva lehet kezdeményezni: a) kötelezettségszegés; b) jogszabály vagy szabályzatsértés; c) szándékos anyagi károkozás; d) vezető tisztségviselő munkájában való tartós (90 napot meghaladó) akadályoztatás; e) vezető tisztségviselő nem vesz részt legalább három egymást követő Elnökségi ülésen.
Amennyiben az előzőek közül bármelyik fennállását a FEB észleli, köteles a közgyűlés elé terjeszteni a visszahívásról szóló javaslatát. 6) A visszahívást kezdeményezheti: a) Elnökség; b) Rendes tagsággal rendelkezők legalább 25%-a együttesen; c) Felügyelő Bizottság. 7) Elnökség kizárólag egyhangú döntés alapján kezdeményezhet visszahívást, de a döntés során az érintett tag nem szavazhat. 8) Az elnökség, vagy a tagok által kezdeményezett visszahívás esetén, a visszahívást kizárólag írásban, valamennyi érintett hivatalos aláírását tartalmazó nyilatkozattal lehet kezdeményezni, melyben az okok pontosan megjelölésre kerülnek. A dokumentum egy eredeti példányát a FEB elnökének nevére, de a Titkárság címére szükséges eljuttatni postai úton. A levélhez csatolni szükséges valamennyi bizonyító erejű dokumentumot, illetve szükséges minden olyan egyéb dokumentum, adat stb. megjelölése is (pl.: elnökségi ülések jegyzőkönyve), melyek nyilvánosan elérhetőek. A dokumentumok beérkezését követően a FEB megvizsgálja annak helytállóságát. A FEB dönthet úgy határozati formában, hogy a visszahívást elutasítja, amennyiben a hivatkozott okok egyértelműen nem helytállóak, nem megfelelőek, vagy egyértelműen nem bizonyítottak. 9) FEB által kezdeményezett visszahívás esetében a FEB egyhangú döntése alapján kezdeményezheti a vezető tisztségviselő visszahívását. Ebben az esetben a FEB írásos formában jelzi ezt az Elnökség felé. Az Elnökség nem jogosult a kezdeményezés visszautasítására. 10) Visszahívás kezdeményezésére a rendes közgyűlés összehívása előtt legalább 35 naptári nappal lehet sort keríteni, ellenkező esetben új közgyűlést szükséges összehívni, azonban a visszahívás kezdeményezésétől számított 30 naptári napon belül rendes közgyűlést kell összehívni. VI. Felügyelő Bizottsági tagokra szabályok 1) A Közgyűlés titkos szavazással három Felügyelő Bizottsági tagot választ. 2) A FEB tag státusza három naptári év határozott időtartamra szól, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben egy FEB tag mandátuma a 3 év lejárta előtt szűnik meg, a helyére választott új FEB tag mandátuma a megválasztásától a korábbi FEB tag eredeti mandátumának végéig tart. 3) A Felügyelő Bizottság tagja lehet az a természetes személy, aki: a) legalább egy rendes tag támogatását élvezi a pozíció betöltésére; b) nem folytat aktív politikai tevékenységet, nem tisztségviselője politikai pártnak, politikai párt ifjúsági szervezetének, politikai párt ifjúsági tagozatának;
c) eredményesen eleget tett a jelöltállítás folyamatának; d) személyesen jelen van a Közgyűlésen, és jelöltségét valamint személyazonosságát hitelt érdemlően bizonyítani tudja; e) eleget tesz az Alapszabály és a Civil törvény vonatkozó rendelkezéseinek. 4) A FEB jelöltállítás folyamatára a Szabályzat I. fejezetének valamennyi pontját alkalmazni szükséges, kivéve az 1., 2., 3., 5. és 8. pontokat. 5) Jelölt önállóan, szabad akaratából jelentkezik a FEB tagi pozíció betöltésére. 6) A jelöltek a jelentkezésében az alábbi dokumentumok megküldése kötelező: a) Jelölt aláírt önéletrajza; b) Jelölt aláírt motivációs levele; c) legalább egy rendes tag ajánlása; d) az előre megadott összeférhetetlenségi nyilatkozat sablon kitöltött, aláírt példánya. 7) A jelöléshez szükséges dokumentumok meglétét, valamint a jelölt személyazonosságát a nem érintett FEB tagok, illetve az elnökség kijelölt tagjai kötelesek ellenőrizni a Közgyűlés megkezdésének időpontjáig, a Közgyűlés helyszínén. 8) A FEB tagok megválasztására a III. fejezet valamennyi pontját szükséges alkalmazni, kivéve a 7., 8., 9., 10. és 19. pontokat. 8) A Felügyelő Bizottság tagjainak mandátum megszűnését az Alapszabály 22. pontja szabályozza. 9) A Felügyelő Bizottság tagjai esetében az Alapszabály 22/b. pontja kimondja, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonya megszűnhet visszahívással is. A visszahívásra vonatkozóan az V. fejezetben meghatározottak a mérvadóak azzal a különbséggel, hogy az elnökség nem kezdeményezheti FEB tag visszahívását. Ezen felül a visszahívás elbírálásában a nem érintett FEB tagok vesznek részt, amennyiben a visszahívást valamennyi FEB taggal szemben kezdeményezik, abban az esetben a kivizsgálás a Közgyűlés feladata. III. Záró rendelkezések 1) A Szabályzatot a Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület honlapján közzé kell tenni. 2) A Szabályzat a Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület Alapszabály 3. számú mellékletét képezi. 3) A Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület Választási Szabályzatát a Közgyűlés 18/2017 számú határozatával elfogadta, amely a jóváhagyást követő első munkanapon lép hatályba határozatlan időre, visszavonásig felmenő jelleggel, a következő tisztújítástól kezdődően. Kelt.: Budapest, 2017. 05. 30.