MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI



Hasonló dokumentumok
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

MŰANYAGOK ÉGÉSGÁTLÁSA. Garas Sándor

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

Szabadentalpia nyomásfüggése

Polimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

Tárgyszavak: réteges szilikát töltőanyag; nanokompozit; előállítás; szerkezet; hőstabilitás; éghetőség; vizsgálat; autóipari alkalmazás.

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

Szigorodó éghetőségi előírások új csökkentett éghetőségű műanyagok

Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét,

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei

Anyagismeret a gyakorlatban

VÁLASSZA AZ ADESO ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIÁT ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIA

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

T E C H N O L O G Y. Patent Pending WATERPROOFING MEMBRANE WITH REVOLUTIONARY TECHNOLOGY THENE TECHNOLOGY. Miért válassza a Reoxthene technológiát

Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja; új PA-típusok.

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

A POLIPROPILÉN TATREN IM

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

Autóalkatrészek hosszú üvegszálas poliolefinekből

Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Webinar,

A MÛANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGFAJTÁK. Új olefin blokk-kopolimerek előállítása posztmetallocén technológiával

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Analitikusok a makromolekulák nyomában Bozi János MTA TTK AKI

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel

Dr. Farkas György, egyetemi tanár Németh Orsolya Ilona, doktorandusz

MŰSZAKI ISMERTETŐ INDUR CAST 200 SYSTEM

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

Tárgyszavak: polipropilén; erősítő szál; lenrost; cellulóz; üvegszál; mechanikai tulajdonságok.

Szerkezet és tulajdonságok

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

Két- és háromkomponensű poliamidkompozitok

Műanyagok tulajdonságai. Horák György

BME Department of Electric Power Engineering Group of High Voltage Engineering and Equipment

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok

Polimerek vizsgálatai

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata

Polimerek vizsgálatai 1.

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

Soba. FlamLINE. Fugaszalag 3 dimenziós hézagmozgáshoz

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

Polimerbetonok mechanikai tartósságának vizsgálata Vickers keménységmérő felhasználásával

Sztirolpolimerek az autógyártás számára

Lebomló polietilén csomagolófóliák kifejlesztése

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

A HELIOS kémény rendszer. Leírás és összeszerelés

Tanúsított hatékonysági vizsgálat

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

HEGESZTÉSI SZAKISMERET

Társított és összetett rendszerek

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

Tárgyszavak: kompozit; önerősítés; polipropilén; műanyag-feldolgozás; mechanikai tulajdonságok.

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.

Nagyhőállóságú műanyagok. Grupama Aréna november 26.

Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok.

Az ECOSE Technológia rövid bemutatása

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

XT - termékadatlap. az Ön megbízható partnere

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1

Anyagok az energetikában

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 12. (OR. en)

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása

Nanotechnológia a műanyagiparban

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

Tanúsított hatékonysági vizsgálat

Homlokzati burkolókövek hőterhelése. Dr. Gálos Miklós Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva Biró András

PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

PP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával

Műanyagok Pukánszky Béla - Tel.: Műanyag- és Gumiipari Tanszék, H ép. 1. em.

Öntött Poliamid 6 nanokompozit mechanikai és tribológiai tulajdonságainak kutatása. Andó Mátyás IV. évfolyam

Polimer nanokompozitok; előállítás, szerkezet és tulajdonságok

Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó

Tömeg (2) kg/darab NYLATRON MC 901 NYLATRON GSM NYLATRON NSM Átmérő tűrései (1) mm. Átmérő mm.

Új vizsgálatmetodikai fejlesztések az építési tűzvédelmi szakterületen

Hosszú szénszállal ersített manyagkompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata

Szálerősített anyagok fröccsöntése Dr. KOVÁCS József Gábor

Átírás:

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Új utak keresése a műanyagok égésgátlásában Ahhoz nem fér kétség, hogy a műanyagok éghetőségét csökkenteni kell. A jól bevált brómos égésgátlók helyett viszont jó lenne halogénmentes rendszereket alkalmazni. Ennek két viszonylag új útja lehet: a nanoagyagok bevezetése vagy a tűz hatására kokszosodó védőréteg kialakulása a műanyag felületén. Tárgyszavak: éghetőség; tűzbiztonság; kábelek; EVA; PP; nanotechnika; nanoagyag; kokszosító adalék; PA6; PA11. Európában évente kb. 5000, az USA-ban több mint 4000 ember válik a tüzek áldozatává; a közvetlen anyagi kár pedig az összes hazai termék (GDP) értékének 0,2%-a, a teljes anyagi veszteség pedig annak mintegy 1%-a. A tűzveszély különböző tényezők együttes hatásából adódik, amelyek között jelentős szerepe van a jelen lévő anyagok gyúlékonyságának, meggyulladás utáni önálló égésük megszűnési képességének ( önkioltás ), az égéskor felszabaduló gázok éghetőségének (lángolás), az égéskor felszabaduló hőenergia nagyságának és felszabadulási sebességének, a lángterjedés sebességének, a sűrű füst miatti látásromlásnak, az égésgázok mérgező hatásának. Az éghetőséggel foglalkozó szakembereknek egyre inkább az a véleménye, hogy nagy tüzek ott alakulnak ki, ahol rövid idő alatt szabadul fel nagy hőmennyiség (nagy a hőfelszabadulás sebessége), mert ilyenkor gyorsan meggyulladnak a tűzforrás közelében az anyagok, és gyorsan terjed a tűz. A hirtelen felszabaduló nagy hőmennyiség a menekülést is gátolja vagy lehetetlenné teszi. A sűrű füst a látási viszonyokat rontja, megnehezíti a tájékozódást, ezáltal a menekülést és a tűzoltóknak a mentést. Az égésgázok közül a minden szerves anyag égésekor képződő szén-monoxid a legveszélyesebb, a tüzek áldozatainak 90%-a részben vagy egészben a szén-monoxid mérgező hatása miatt nem tud a helyszínről elmenekülni. A műanyagokat számos kitűnő tulajdonságuk (mechanikai, termikus, elektromos jellemzőik) miatt egyre nagyobb mennyiségben alkalmazzák életterünkben. A különböző műanyagok gyújtóforrás hatására eltérő módon viselkednek. A kemény PVC (magas klórtartalma miatt), a fluortartalmú polimerek (fluortartalmuk miatt) önállóan nem égnek. A legtöbb polimerhez azonban égésgátló adalékot kell keverni, hogy éghetőségét csökkentsék. A hagyományos égésgátlók az alumínium-trihidrát (nevezik alumínium-hidroxidnak is), a magnézium-hidroxid, a szerves brómvegyületek, a tűz hőmérsékletén habszerkezetű kokszos védőréteget képező adalékok. Legújabban a nanoagyagokat is be akarják vezetni az égésgátlásba.

Az alumínium- és magnézium-hidroxid mint égésgátló előnye, hogy kielégíti a ma oly fontosnak tartott halogénmentességre vonatkozó igényt, hátránya, hogy csak nagyon nagy (>60%) mennyiségben fejt ki a gyakorlat számára elfogadható tűzvédő hatást. Az ilyen nagy arányban a polimerhez (pl. egy kábelmasszához) kevert töltőanyagtól viszont a műanyag rideggé, törékennyé, nagy sűrűségűvé válik, és kevéssé alkalmas hajlékony kábelek gyártására. A brómtartalmú égésgátlók nagyon hatásosan csökkentik a műanyagok éghetőségét, és a gyakorlatban széles körben alkalmazzák őket, de az ilyen adalékokat tartalmazó műanyagokból tűz esetén egészségre ártalmas anyagok szabadulhatnak fel, ezért nagy erővel keresik helyettesítésük lehetőségeit. Nagy reményeket fűznek a ma nagyon divatos nanoagyagokhoz, amelyek speciális szerkezetük révén már kis mennyiségben is jelentős tulajdonságváltozásokat idéznek elő a polimerkeverékekben. A másik, már ipari méretekben alkalmazott égésgátló eljárás olyan adalékok bekeverése a polimerekbe (mindenekelőtt a poliolefinekbe és a poliamidokba), amelyek a tűz hőmérsékletén felduzzasztják a műanyag felületét, habszerkezetű kokszos réteget hoznak ott létre, amely egyrészt hőszigetelő hatása révén megvédi a belső rétegeket a hőbomlástól, másrészt áthatolhatatlan az illékony bomlástermékek számára, ezért azok nem táplálhatják a tüzet. A következőkben mindkét égésgátlási technika fejlesztésére mutatunk be példát. Az éghetőség csökkentése nanoagyaggal Az elmúlt évtized egyik ígéretes eljárása a nanotechnológia, és ezen belül a nanotöltőanyagok alkalmazása. A műanyagiparban is sokat várnak tőlük. Többféle nanotöltőanyag létezik, a legjobban ismertek és a gyakorlat számára jelenleg legkönynyebben hozzáférhetőek az ún. nanoagyagok. Ezek módosított réteges szilikátok, általában montmorillonitok, amelyek a szokásos töltőanyagoktól eltérően már nagyon kis, 2 10%-os mennyiségben javítják a műanyagok mechanikai tulajdonságait (törési, húzó-, hajlító-, nyomószilárdság), de kedvező hatással vannak a záróképességre, a vegyszerállóságra, az optikai tulajdonságokra, emellett növelik a hőállóságot és csökkentik az éghetőséget. Ezt a hatást csak akkor fejtik ki, ha a keverékben optimális módon oszlatják el őket. A montmorillonit agyagok egymással párhuzamos vékony szilikátrétegekből épülnek fel. Módosításkor a szilikátok Na-kationjait szerves kationnal, pl. dimetildisztearil-ammónium kationnal cserélik ki. Ez a terjedelmes kation eltávolítja egymástól a szilikátrétegeket, ezért keverékkészítéskor a polimerömledék be tud hatolni a rétegek közé. Ha a behatolás olyan mértékű, hogy az eredeti szilikátszerkezet nem esik szét, de benne a szilikátrétegek polimerrétegekkel váltakoznak, ún. interkalált szerkezet jön létre. Ha a behatoló polimer annyira eltávolítja egymástól a szilikátrétegeket, hogy azok elválnak, és homogén eloszlásban vannak jelen a polimermátrixban, exfoliált (delaminált) szerkezetről beszélünk. Egy belgiumi kábelgyárban, a Kabelwerk Eupen AG-nél (Eupen) a nanoagyagot próbálták ki etilén/vinil-acetát (EVA) kopolimer alapú kábelmasszáik éghetőségének csökkentésére. Alapanyagként az Exxon cég Escorene típusú EVA-it használ

ták fel. A keverékeket 160 C-os Buss extruderben állították elő, amelyben a 46 mm átmérőjű, 11 L/D arányú keverőcsiga a forgás mellett oszcilláló mozgást is végez. A keverékek morfológiáját transzmissziós elektronmikroszóppal (TEM) és röntgendiffraktométerrel (XDR) vizsgálták. A mátrixban exfoliált szilikátrétegeket és interkalált montmorillonithalmazokat is találtak. A részben exfoliált, részben interkalált szerkezetet sem az EVA vinil-acetát-tartalma, sem a keverés paraméterei nem befolyásolták lényegesen. A keverékek termogravimetriás elemzését (TG) inert atmoszférában (hélium) és levegőben is elvégezték. Az EVA tömegveszteségét jelző első lépcső 350 400 C között inert és oxidatív atmoszférában egyformán megfigyelhető, ez az ecetsav elillanását jelzi. A második lépcső az ecetsav leszakadásának eredményeképpen kialakuló, telítetlen kettős kötéseket tartalmazó főlánc hőbomlását mutatja, amely oxigénmentes közegben gyökös láncszakadással, levegőben égéssel (oxidatív dekompozíció) megy végbe. Héliumban a töltetlen és a nanoagyagot tartalmazó EVA hőstabilitása között alig volt különbség. Levegőben végezve a vizsgálatot ezzel szemben a differenciál termogravimetriás (DTG) görbe csúcsa (a hőbomlás legnagyobb sebességénél mért hőmérséklet) optimális összetétel (2,5 5,0% nanotöltőanyag) mellett 40 C-kal feljebb jelent meg (1. ábra). A hőállóság növekedése az oxidatív környezet hatására képződő kokszos rétegnek köszönhető. 500 DTG görbe csúcsa, C 490 480 470 460 450 0 5 10 15 nanoagyag, % 1. ábra Az EVA DTG csúcsnál mért hőmérséklete a hozzákevert nanoagyag mennyiségének függvényében (közeg: levegő, fűtés 20 C/min, EVA Escorene UL 00328 vinilacetát-tartalma 28%) A keverékek éghetőségének összehasonlítására az ASTM D 1354 és az ISO 5660 szabványban leírt vizsgálati eljárást és vizsgálóeszközt, az ún. kónuszos kalorimétert alkalmazták. Az eljárás lényege egy 100x100x5 mm-es lapból sugárzó hőforrás (szokásos hőáram 35 vagy 50 kw/m 2 ) hatására felszabaduló teljes hőmennyiség és a hőtermelés sebességének mérése. A kapott görbéről leolvasható a gyulladás és a maximális hőtermelés időpontja, a berendezés ezenkívül méri a tömegcsökkenést, a füstsűrűséget és a gázok CO-tartalmát. Néhány keverék hőtermelésének görbéje a 2. ábrán látható. A szerves ammóniumkationnal nem módosított agyag hőtermelésének (a) görbéje gyakorlatilag azonos volt a töltőanyag nélküli EVA-éval. 5% módosított nanoagyag hatására viszont (c görbe) a hőfelszabadulás maximuma 47%-kal csökkent, az

égés kevésbé hevesen ment végbe és az összes hőmennyiség (a görbe alatti terület) is kevesebb. Ez a felületen kialakuló kokszos rétegnek volt köszönhető. A töltőanyag mennyiségének további növelése nem okozott számottevő változást. Az UL 94 szabvány szerinti függőleges pálca gyújtásakor a tiszta EVA égő cseppeket hullatott, a módosított nanoagyagot tartalmazó keverékek ezzel szemben gyújtás és égés közben nem csepegtek, ami fontos követelmény bizonyos alkalmazásoknál, elsősorban a villamosiparban. RHR, kw/m 2 idő, s 2. ábra Néhány EVA minta kónuszos kaloriméterben mért hőfelszabadulása (RHR, kw/m 2, rate of heat release) az idő függvényében (sugárzó gyújtóforrás hőárama 35 kw/m 2. Összetétel: a- töltőanyag nélküli, ill. 5% módosítatlan Na-montmorillonitot tartalmazó EVA; b- EVA + 3% módosított nanoagyag; c- EVA + 5% módosított nanoagyag, d- EVA + 10% módosított nanoagyag) Az égésgátlás mechanizmusát tömegspektrométerrel és 13 C-NMR spektrométerrel vizsgálták. Ehhez 12% vinil-acetát kopolimert tartalmazó tiszta EVA-t (Escorene UL 00112) és ennek 5% nanoagyaggal töltött keverékét használták. A kónuszos kaloriméteres vizsgálat előtt a görbén megjelentek a főlánc CH 2 csoportjaira (33 ppmnél), az acetát CH 3 -csoportjaira (75 ppm-nél) és C=O csoportjaira (172 ppm-nél) jellemző csúcsok. A kónuszos kaloriméterben 50 kw/m 2 hőárammal sugározták be a próbatesteket, és 50, 100, 150, 200, ill. 300 s után elemezték őket. A tiszta EVA 50 s után vett mintájában megjelent egy új, a kokszos réteg aromás és poliaromás vegyületeire jellemző csúcs (130 ppm-nél) és a kezdődő oxidációt igazoló C=O csoportra jellemző csúcs (180 ppm-nél), továbbá az eredeti EVA-ra jellemző csúcsok. A 150 s után vett minta semmiféle csúcsot nem adott, mivel nem volt jelen szerves anyag. Az

5% módosított nanoagyagot tartalmazó minta 50 s után ugyanolyan jeleket adott, mint a tiszta EVA; 100 s és 200 s után a kokszos rétegre és a tiszta EVA-ra jellemző csúcsok voltak a minta spektrumában; >300 s után szerves anyag hiányában semmilyen jelet nem kaptak. Ezek az eredmények igazolják, hogy a minta nanokompozit jellege elősegíti a kokszréteg képződését és lassítja az EVA degradációját. A nanokompozitok tanulmányozásakor többen azt figyelték meg, hogy ezek előnyös tulajdonságai annál kifejezettebbek, minél nagyobb arányú az exfoliált állapotú részecske. 5% módosított nanoagyagot tartalmazó Escorene UL 00328 EVA mintákat ezért különböző nyíróhatással (300 1200 közötti csigafordulattal) állítottak elő. TEM és XRD vizsgálatok igazolták, hogy a nagyobb nyíróhatás nagyobb arányú exfoliált részecskét eredményezett. Ennek előnyét azonban a kónuszos kaloriméterben végzett éghetőségi vizsgálatok nem bizonyították; a maximális hőfejlődés csökkenésének vegyes interkalált/exfoliált részecskékkel elért mértéke nagyobb exfoliált arány esetén nem csökkent tovább. A kábelek tűzállóságának IEC 60332-3-24 szabvány szerinti követelményeit többnyire olyan kábelekkel lehet kielégíteni, amelyek felső rétege (kábelköpeny) 65% alumínium-trihidrátot és 35% polimert (pl. EVA-t) tartalmaz. A Kabelwerk Eupen AG-nél ezért két keveréket készítettek, az egyiket 35% Escorene UL 00328 EVA-ból és 65% ATH-ból, a másikat 35% EVA-ból, 60% ATH-ból és 5% módosított nanoagyagból. A TGA vizsgálatok itt is igazolták, hogy a csekély mennyiségű nanoagyag késlelteti a kábelmassza degradációját. A keverékekből készített próbatesteket kónuszos kaloriméterben 50 kw/m 2 hőárammal vizsgálták. Az EVA/ATH keverékek kokszos felülete mechanikailag gyengének bizonyult és durva repedéseket tartalmazott. A nanoagyagot tartalmazó minták kokszos rétege ezzel szemben kemény, rideg volt, és csak kevés kis repedést figyeltek meg rajta. Ezért érthető, hogy az előbbinél 200 kw/m 2, azt utóbbinál csak 100 kw/m 2 volt a felszabaduló hőmennyiség csúcsértéke. Az utóbbi értéket nanotöltőanyag nélkül 78% ATH-val lehetne elérni; 5% nanoagyag hozzáadása mellett viszont 45% ATH is elég volna (az elfogadható) 200 kw/m 2 -es max. hőfejlődéshez. A kevesebb töltőanyag jobb mechanikai szilárdságú, rugalmasabb kábelmasszát eredményezne. A belső térben alkalmazható kábelek éghetőségének vizsgálatát a meglehetősen szigorú UL 1666 szabvány írja elő. A vizsgálóberendezés két emelet magas, a gyújtóforrás egy 145 kw-os égő. A vizsgálat alatt a lángok nem érhetik el a 3,66 m (12 láb) magasságot, és ugyanitt a hőmérséklet nem lehet magasabb 454 C-nál. Ezt általában csak halogéntartalmú égésgátlókkal tudják elérni. A Kabelwerk Eupen AG kutatói koaxiális kábelek külső köpenyét EVA/ATH keverékből, ill. 5% nanoagyagot tartalmazó, azonos arányú EVA/ATH keverékből készítették. Az előző kábelek vizsgálata alatt a lángok magassága meghaladta a 3,66 m-t, a hőmérséklet pedig ebben a magasságban 1054 C volt. A nanoagyagot tartalmazó köpenyanyaggal gyártott kábelek lángmagassága kb. 1,8 m, a hőmérséklet 3,66 m-es magasságban 327 C volt, azaz a kábelek magasan kielégítették a követelményeket.

A PP felületi kokszosodásának segítése PA11-gyel A halogénmentes csökkentett éghetőségű polipropilének előállításakor is a felületi kokszosodás elősegítésére törekszenek. A tűz hatására ilyen duzzadó-szenesedő felületű védőréteget képező PP-k égésgátló rendszere savas katalizátorból, kokszosodást kiváltó anyagból, habosítószerből és ammónium-polifoszfát (APP) égésgátlóból áll. A ma használt kokszosító anyagok lehetnek kismolekulájúak [pentaeritrit (PER), dipentaeritrit (DPER)] vagy nagymolekulájúak [poliamid 6 (PA6), poliuretán (PUR)]. A kismolekulájú vegyületek előnye az erőteljesebb kokszosító hatás, hátránya a kisebb hőstabilitás, a migrációs hajlam, a gyenge vízállóság; a makromolekulák előnyei és hátrányai ezzel ellentétesek. A PA6 gyakran szerepel a csökkentett éghetőségű PP-k összetevői között. Ennek a polimernek az amidcsoportjai magas hőmérsékleten térhálós kötéseket hoznak létre, amelyek szilárdítják a kokszos réteget. A PA6 hátránya az erős polárosság, ami rontja az összeférhetőséget a PP-vel és a PP olvadáspontjánál (180 C) jóval magasabb (235 C) olvadási hőmérséklete, ami megnehezíti az ömledékek egymással való összedolgozását. 1. táblázat A PP keverékek összetétele és mechanikai tulajdonságai Összetétel: APP 18% PER/APP együtt 12% PP-g-MA 5% Oxigénindex Húzószilárdság Szakadási nyúlás Izod ütésállóság % MPa % kj/m 2 PER/APP/PP 28,2 24,1 14,3 5,4 PA6/PER/APP/PP 28,9 20,5 9,4 4,3 PA11/PER/APP/PP 30,7 27,9 16,4 6,8 PA6/PER/APP/PP-g-MA/PP 31,8 23,5 12,2 5,6 PA11/PER/APP/PP-g-MA/PP 31,0 28,8 16,6 7,1 A poliamidok előnyeit megtartva, hátrányait csökkentve kínai kutatók PA6 helyett PA11 adagolásával próbálkoztak. Ennek a polimernek az alkidlánca jóval hoszszabb, ezért jobban összefér a PP-vel, olvadáspontja (190 C) pedig közel áll a PPéhez. A keverékek egy részében összeférhetőséget javító adalékot [maleinsavanhidriddel ojtott PP-t (PP-g-MA)] is alkalmaztak. Kokszosító adalékként PA6-ot vagy PA11-et és PER-t különböző arányokban együttesen adalékoltak. Az éghetőséget az oxigénindexszel jellemezték, mérték a mechanikai tulajdonságokat. Termogravimetriás analízis alapján ítélték meg a hőállóságot, pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálták a keverékek morfológiáját. Az összetételeket, az oxigénidexeket és a mechanikai tulajdonságokat az 1. táblázat tartalmazza, az oxigénindex változása a PA11 részarányának függvényében a 3. ábrán látható.

oxigénindex, % 32 31 30 29 28 27 26 25 0 20 40 60 80 100 PA11 %-a PER/PA11 adalékban 3. ábra A PA11/PER/APP/PP keverékek oxigénindexének változása a kokszosító adalék (PER+PA11) PA11 arányának függvényében A PA11-gyel készített keverékek finomabb szerkezetűek, jobb mechanikai tulajdonságúak voltak, mint a PA6-ot tartalmazók. PA11 és PER együttes alkalmazásakor a termogravimetriás görbék tanúsága szerit lassúbb volt a degradáció, mintha a kokszosító adalékokat külön-külön használták. A 3. ábrán látható, hogy optimális oxigénindexet optimális PA11/PER aránnyal lehet elérni. Az eredmények igazolták a PA11 mint kokszosító adalék előnyeit a PA6-tal szemben. Összeállította: Pál Károlyné Beyer, G.: Nanocomposites a new class of flame retardants. = Plastics Additives & Compounding, 11. k. 2. sz. 2009. p. 16 21. Yuan Liu; Zhiqiang Feng; Qi Wang: The investigation of intumescent flame-retardant polypropylene using a new macromolecular charring agent polyamide. = Polymer Composites, 30. k. 2. sz. 2009. p. 221 225. Többrétegű fólia kávé csomagolására Röviden A Nabenhauer Verpackungen GmbH kávé csomagolására kombinált csomagolófóliát vezetett be. A kávé aromáját tökéletesen megőrző termék nem szakad be, és ezért kiválthatja a jelenleg elterjedt alumíniumfóliát, melynek nagy hátránya, hogy könnyen szakad. A termék környezetbarát és égetőműben is előnyösen megsemmisíthető. Az új gyártmányt a Di Mauro cég (Cava de Tirrni, Olaszország) fejlesztette ki. Kunststoff Information, KI (210373) 2009. 03. 07. P. K-né