A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL (BUX) Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: A Vezérigazgató hatályba léptető határozatának száma: Hatálybalépés dátuma: 6/2002 / 2002. július 08. 2002. július 12. 66/2003 / 2003. június 30. 2003. augusztus 1. 39/2006 / 2006. április 11. 2006. május 2. 6/2007 / 2007. február 7. 38/2007 2007. március 1. 32/2007. június 4. 166/2007 2007. július 23. 42/2007. augusztus 6. 185/2007 2007. augusztus 15. 5/2012. február 14. 74/2012 2012. március 7. 71/2012. december 7. 32/2013 2013. február 1.
Tartalomjegyzék 1 AZ INDEX LÉTREHOZÁSÁNAK CÉLJA 3 2 AZ INDEX LEÍRÁSA 3 3 ÁLTALÁNOS ELVEK LEFEKTETÉSE 5 4 KOSÁR-FELÜLVIZSGÁLAT 6 5 AZ INDEXKOSÁR VÁLTOZTATÁSA 11 6 ARCHIVÁLÁSI REND, REPRODUKÁLÁS 16 7 JOGI KÉRDÉSEK 17 8 AZ INDEX BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE ÉS HATÁSKÖRE 18 A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 2
1 Az index létrehozásának célja 1.1 Az 1990-ben alapított Budapesti Értéktőzsde már működésének első évében szükségesnek látta, hogy a befektetők jobb és közérthetőbb tájékoztatása érdekében létrehozza a tőzsde részvényszekciójának indexét. 1.2 A közvetlen cél egy olyan mutatószám megalkotása volt, amelynek értékváltozásai következtetni engednek a piac aktuális állapotára, illetve az uralkodó árfolyammozgások arányára és nagyságára. Fontos szempontként merült fel, hogy az indexet a befektetők és a média elfogadják, mint egy megbízható orientáló eszközt. 1.3 A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa 109/1994. sz. határozatával az index, a BUX véglegesítéséről, hivatalossá tételéről döntött 1995. január 1-től kezdődően. 1.4 A kereskedés fejlődésével a befektetői igények megnőttek az indexszel szemben. A határidős kereskedés beindultával felmerült annak a szükségessége, hogy az index jobban támogassa ezt a kereskedési formát is. Éppen ezért a Tőzsde úgy döntött, hogy egy, a napon belüli áralakulásról folyamatos információt adó, azonnali indexként publikálja a BUX-ot 1997. április 1-től kezdődően. 2 Az index leírása 2.1 Az index számításának időpontjai Kereskedési napokon, a BUX kosarában szereplő papírok kereskedésének nyitó ügyletkötési részszakaszában kialakult nyitóárak alapján számolt nyitó BUX értékkel kezdve, 5 másodpercenként ezen papírok kereskedésének végéig. 2.2 Az index neve Az index hivatalos magyar neve: Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe Az index hivatalos angol neve: Budapest Stock Index Az index rövidítése: BUX 2.3 Az index bázisa Az index bázisa: 1991. január 2-án 1.000 pont 2.4 Az index képlete BUX t K n p q D it it i i 1 n i 1 p i0 q it 1000 2.4.1 Az index változói BUX t i n t időpontban számított (real-time) BUX érték. Kerekítve 2 tizedesjegyre az indexben szereplő részvénysorozat az indexben szereplő részvénysorozatok száma A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 3
p it p i0 q it D i K nyitó BUX értéknél az adott részvénysorozatra kialakult nyitóár (ha ilyen nem volt, akkor a Tőzsde által beállított elméleti ár, amennyiben ilyen sem volt, úgy az utolsó záróár), a kereskedés szabad szakaszában az adott részvénysorozat részvényének adott napi utolsó kötési ára (amennyiben volt ilyen, egyébként a nyitó BUX értékében szereplő ár). FIX- és AUKCIÓS ajánlat alapján létrejött ügyletek árai nem szerepelhetnek p it -ként. 1991. január 2-i átlagár illetve új papírok esetében az indexbe vételkor az új kosár életbe lépését megelőző utolsó kereskedési nap átlagára, ahol a FIX- és AUKCIÓS ajánlatú ügyletek árai nem kerülnek figyelembe vételre az átlagár képzésénél az adott részvénysorozatból az index-kosárba bevezetett részvények száma az osztalékszelvény levágásakor a részvény piaci árában jelentkező változást (árfolyamesést) korrigáló tényező (ennek értéke minden részvénysorozat esetében eltérő). Kerekítve 6 tizedesjegyre az index folytonosságát biztosító korrekciós tényező, amely a 4. és 5. pontban rögzített események bekövetkezése esetén kerül módosításra a 4.8.3 pont szerint, 8 tizedesjegyre kerekítve. 2.5 A D i tényező számítása D p (EX ) + d i k ik i * pi (EX k ) D i( EX 1) kerekítés: 6 tizedesjegyre 2.5.1 A D i tényező változói E (EX) k p i (EX) k d ik D i (EX-1) k az osztalékjogosultság napja az a nap, amikor i részvény a k-adik osztalékfizetést követően a tőzsdei forgalomban először forog osztalékszelvény nélkül az egyes részvénysorozatok részvényeinek első üzletkötési ára az (EX) k napon az i. részvény egy egységére eső osztalék nagysága a k-adik osztalékfizetéskor (Ft) D tényező értéke a k-adik osztalékfizetéskor az (EX)-et megelőző napon 2.5.2 Amennyiben azon a napon (EX), amikor i részvény a tőzsdei forgalomban először forog osztalékszelvény nélkül, nem történik üzletkötés, akkor Di számítása az alábbiak szerint történik: pi ( EX 1) k Di * Di ( EX 1) k p (EX -1) - d 2.5.2.1 A D i tényező változói i k ik kerekítés: 6 tizedesjegyre p i (EX-1) k az i részvénysorozat részvényeinek záróára az azt megelőző napon, amikor a tőzsdei forgalomban először forognak osztalékszelvény nélkül A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 4
a többi jelölést a 2.5.1 pontban foglaltaknak megfelelően kell értelmezni. 2.5.3 A fenti számítás alapján kapott Di értékkel történő számításra az i részvénysorozat az (EX) napot követő első üzletkötésekor kerül sor. 2.5.4 Di értéke minden év március 31-én és szeptember 30-án - illetve ha azok nem tőzsdenapok, akkor az azt megelőző utolsó tőzsdenapon - tőzsdezárás után - visszaáll 1-re, a K korrekciója mellett. 2.5.5 D értéke kizárólag az 1 és 2 közötti zárt tartományba eshet. Ha a képlet alapján számolt D kívül esne ezen az intervallumon, akkor D a képlettel számított értéknek az intervallum hozzá közelebb eső határával egyezik meg. 2.6 Az indexkosár összetétele Az indexkosár változó számú papírt tartalmaz, a Vezérigazgató határozattal dönt az egyes részvénysorozatok indexbe kerüléséről, illetve onnan történő kivételéről. 3 Általános elvek lefektetése 3.1 Az index-szel szembeni elvárások 3.1.1 A BUX az indexkosárban szereplő részvénytársaságok piaci értékének (piaci ár x törzsrészvények mennyisége) változásait tükrözi. Az indexkosár egy elméleti, ún. piaci portfóliót jelképez, az összpiacra jellemző értékpapír-struktúrát modellezve. Az index létrehozásának alapvető célja az volt, hogy ezen értékpapírcsomag bázis időponthoz viszonyított értékváltozását mutassa, azaz a piacon értékmérő funkciót töltsön be. Ilyen minőségében az indexnek az a legfontosabb feladata, hogy minél pontosabban mutassa az értékpapírpiac egészének állapotát, illetve minél jobban kövesse a piac változásait, folyamatait. 3.1.2 Az index az osztalékfizetéseket azzal a feltételezéssel veszi figyelembe, hogy a vállalatok által fizetett osztalékot a befektetők teljes mértékben ugyanannak a cégnek a részvényeibe fektetik be. A kosárváltást pedig az index úgy kezeli, hogy a BUX-indexnek megfelelő portfólióval rendelkező befektető a kosár változtatásának idején a portfolióban szereplő összes részvényét eladja, és az így kapott pénzt teljes egészében az új kosárösszetételnek megfelelő portfólió összeállítására fordítja. Így az index a bázisidőponthoz képest aktuálisan realizált hozamot is tükrözi. 3.1.3 Az index másik fő funkciója, hogy a határidős kereskedés alapjául szolgáló mögöttes termék. Ez az indexszel szemben olyan követelményeket támaszt, hogy az index felépítése, számítási módja érthető és minél pontosabban előrejelezhető legyen, hogy a befektetők döntéseiket jobban meg tudják alapozni, vagyis döntéseik kockázatát csak a részvénypiac mozgásában rejlő bizonytalanság, és ne az indexszel kapcsolatos szabályozások bizonytalansága jelentse. Ezért a befektetők biztonságának védelmében alapvető, hogy az index számításával kapcsolatos bármiféle változtatást csak indokolt esetben lehet megtenni. 3.2 Az index-szel kapcsolatos alapelvek 3.2.1 Az indexben egy részvénytársaságnak egyidejűleg csak egy részvénysorozata szerepelhet. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 5
3.2.2 Újonnan tőzsdére bevezetett részvénysorozat kosárba kerülése előtt legalább 3 tőzsdehétnek kell eltelnie. 3.2.3 Az 5.4.3 pont szerint kikerül az indexből minden olyan részvénytársaság, amely ellen csődvagy felszámolási eljárást indítanak. 3.2.4 Az index tagja T kategóriába bevezetett részvénysorozat nem lehet. 4 Kosár-felülvizsgálat 4.1 A kosár-felülvizsgálat menete A kosár-felülvizsgálat az alábbi lépésekből áll: a) az új kosárba bekerülő részvénysorozatok meghatározása (amely az értékelésbe a 3. pont szerint bekerülhető sorozatok és ezek mutatószámainak meghatározását - és előbbiek alapján az indexbe ténylegesen bekerülő részvénysorozatok meghatározását foglalja magába), b) a bekerülő részvénysorozatok kosárba bevezetett mennyiségének (q it ) meghatározása, c) a kosárba újonnan bekerülő részvénysorozatok bázisárainak (p i0), a D tényezőknek (D i), illetve az új K értéknek a meghatározása, d) az új összetételű kosár bevezetése. 4.2 A kosár-felülvizsgálat ideje Kosárfelülvizsgálatra előre meghatározott időpontokban, évente kétszer kerül sor, melynek lépései az alábbi időpontokban történnek. a) Az értékelésbe kerülő részvénysorozatok meghatározása és a mutatószámoknak való megfelelésük vizsgálata évente két alkalommal, március 1-én illetve szeptember 1-én történik. A részvénysorozatok megfelelésének vizsgálata mindig az utolsó félévre vonatkozik, amely időszak a március 1. - augusztus 31. illetve szeptember 1. - február 28. (29) közötti periódus. b) A bekerülő részvénysorozatok kosárba bevezetett mennyiségei (q it -k) március 24-én, illetve szeptember 23-án, vagy az ezeket követő első kereskedési napon kerülnek meghatározásra, a következő tőzsdenapon pedig a Tőzsde honlapján publikálásra. c) A kosárba újonnan bekerülő részvénysorozatok bázisárainak (p i0 ), a D tényezőknek (D i ), valamint az új K tényezőnek a meghatározása az új összetételű kosár életbe lépésének napját megelőző utolsó kereskedési nap tőzsdezárás után történik. d) Az új összetételű kosár életbe lépésének, azaz az új kosárösszetételnek megfelelő értékekkel történő indexszámításnak az időpontja október 1. illetve április 1, vagy az ezeket követő első kereskedési nap. Az új kosár bevezetése az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. 4.8 és az 5.1.1.7 pontok szerint történik. 4.3 Az értékelésbe bekerülő papírok meghatározása A tőzsdén szereplő összes részvénysorozatra el kell végezni az értékelést, a 3. pontban leírt alapelveket figyelembe véve, amely szerint nem kell értékelni: a) az(oka)t a részvénysorozato(ka)t, amelyek a felülvizsgálatot megelőző 3 héten belül kerültek tőzsdei bevezetésre, b) olyan részvénysorozat, melynek kibocsátója ellen indult csőd vagy felszámolási eljárást nyilvánosságra hozták, c) a T kategóriába bevezetett részvénysorozatokat. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 6
4.4 Az értékelésbe bekerült papírok mutatóinak meghatározása Egy részvénysorozat indexkosárba való bekerülése illetve onnan való kikerülése esetén az alábbi mutatók vizsgálata szükséges: a) az utolsó félévben az adott részvénysorozat esetén a forgalmas napok (amely napokon a részvénysorozatra történt üzletkötés) száma a maximális tőzsdenapoknak (amikor a részvény a tőzsdén foroghatott) min 95%-a. b) A felülvizsgálati napot megelőző utolsó nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásban szereplő saját vagyon a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának min. 0,5 %-a. Amennyiben egy társaság több sorozata kerül be az értékelésbe, úgy mindegyik sorozatnál a társaság teljes saját vagyona szerepel, a teljes piaci saját vagyonban pedig minden társaság saját vagyona egyszer szerepel. c) Az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja (közkézhányaddal korrigált kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon*közkézhányad) minimum 5 milliárd Ft, vagy a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának min. 0,5%-a. d) Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek száma (db) eléri az 5000-et, vagy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 20 között szerepel. e) Az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma minimum 5 milliárd Ft, vagy a részvénysorozatok árfolyamértéken vett forgalom alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 15 között szerepel. 4.4.1 Az összpiaci értékekbe valamennyi nem törzsrészvény sorozat is beleszámít. 4.4.2 Az index kosarában szereplő részvénysorozatoknak kivéve azt az esetet, ha a 4.4.4 pontban foglalt feltétel nem teljesül - az 5 mutató közül legalább 3-nak meg kell felelni. 4.4.3 A kosárban a már felülvizsgálat előtt is szereplő részvénysorozatok közül kikerülnek a kosárból azok a papírok, amelyek ezen feltételnek a kosáraktualizálás előtti és az azt megelező félévben sem felelnek meg. 4.4.4 Az index kosarában szereplő részvénytársaságok száma az új kosárba kerülő részvénysorozatok meghatározásának időpontjában minimum 12, maximum 25 lehet. 4.4.5 Amennyiben a Kézikönyv 4.4.2 és 4.4.3 pontjaiban foglalt szabályok szerint adódó kosárösszetétel nem felel meg a 4.4.4 pontban foglalt feltételnek, úgy a kosár kialakításánál az ún. globális rangsort kell figyelembe venni. 4.4.5.1 Amennyiben a Kézikönyv 4.4.2 és 4.4.3 pontjaiban foglalt szabályok szerint adódó kosárösszetétel oly módon nem felel meg a 4.4.4 pontban foglalt feltételnek, hogy a részvénysorozatok száma nem éri el a 12-t, úgy a globális rangsort a 4.4.2 és 4.4.3 pontjaiban foglalt szabályok szerint adódó kosárösszetétel további részvényekkel való kiegészítésére kell használni. 4.5 A részvények globális rangsorának meghatározása Az egyes részvények globális rangsorban elfoglalt helyét alapvetően a mutatószámoknak való megfelelés határozza meg, amely szerint az 5 mutató közül többnek megfelelő sorozat A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 7
mindenképpen megelőzi a kevesebb kritériumnak megfelelőt. Az azonos számú kritériumnak megfelelő részvények csoportjain belül az egymás közti sorrendet a globális rangsorban az alábbi módszer határozza meg: A 4.4 b)-e) pontokban meghatározott mutatók alapján a részvényeket az adott részvénynek az összpiaci értékhez viszonyított aránya alapján rangsorba kell állítani. Az egyes rangsorokban szereplő értékeknek (az adott részvénynek az összpiaci mutatóhoz viszonyított arányának) az alábbi súlyokkal való súlyozása után összesítve adódik az a sorrend, amely az azonos számú kritériumnak megfelelő részvényeknek a globális mutatóban elfoglalt egymáshoz képesti sorrendjét meghatározza: a) saját vagyon rangsorának súlya 20% b) bevezetett részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizáció rangsorának súlya 20% c) az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzleteknek a teljes részvénypiaci üzletkötésből való részesedése rangsorának súlya 30% d) az utolsó félévben az adott részvénysorozat forgalmának a teljes részvénypiaci forgalomból való részesedése rangsorának súlya 30% 4.6 Az indexbe ténylegesen bekerülő részvénysorozatok meghatározása A 4.4. és szükség esetén a 4.5. pont rendelkezései alapján adódó kosárösszetételből kiindulva az Index Bizottság megtárgyalja a kosár módosításának lehetőségeit, és szükség esetén a számítások alapján adódó eredménytől eltérve - javaslatot tesz a Vezérigazgatónak az index kosarának módosítására, amely alapján a Vezérigazgató dönt az indexkosárba ténylegesen bekerülő részvénysorozatokról. A 4.7.2.2 pontban foglalt kötelezettségnek eleget nem tevő társaságok részvénysorozatairól az Index Bizottság dönthet úgy, hogy azok nem kerülnek be az indexbe még akkor sem, ha egyébként az indexkosárba történő bevezetésük a Kézikönyv egyéb szabályai alapján indokolt lenne. 4.7 Az indexkosárba bevezetett mennyiségek (q it ) meghatározása A kiválasztott részvénysorozatok adatai alapján el kell végezni az adott részvénysorozatok kosárba bevezetett mennyiségének (q it ) meghatározását. 4.7.1 A bevezetett mennyiség számításának módja Az indexkosárba bevezetett mennyiség meghatározásának alapját az adott részvénynek a felülvizsgálati eljárás 4.2. pont szerint meghatározott napjain számított kapitalizációja képezi (Kap i ). (Hazai kibocsátású részvénysorozatok esetében Kap i = az adott napon a részvénysorozatból a tőzsdére bevezetett mennyiség * az adott napi záróár. Külföldi kibocsátású részvénysorozatok esetében Kap i = a március 1 és augusztus 31, illetve a szeptember 1 és február 28 (29) közötti időszak a KELER Zrt.-nél elhelyezett átlagos részvénymennyiség * az adott napi záróár.) 4.7.1.1 Az indexkosárba bekerült valamennyi sorozat kapitalizációja és a 4.7.2 pont szerint megállapított közkézhányada (FF) alapján meg kell határozni az adott sorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációját (KapiFF): Kap iff =Kap i *FF 4.7.1.2 Ezek után a kosárba bekerült valamennyi sorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja alapján meg kell határozni az egyes sorozatok arányát (wiff): A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 8
W iff = Kap iff sum Kap iff 4.7.1.3 Ennek ismeretében valamennyi papír esetén meg kell határozni a limitált közkézhányaddal korrigált kapitalizációt (LimitKapi) az alábbiak szerint. Amennyiben egy papír esetében: a) WiFF<10% LimitKapi= KapiFF b) 10%<=W iff <=20% LimitKap i = sum Kap iff *(10%+ (W iff -10%)*50%) c) 20%<W iff LimitKap i = sum Kap iff *(15%+ (W iff -20%)*25%) 4.7.1.4 Ezek alapján kell meghatározni a kosárban szereplő papíroknak a kosárkapitalizációból való arányát (wkosári) az alábbiak szerint: w kosári = LimitKap i sum LimitKap i 4.7.1.5 Az indexkosárban szereplő megengedhető maximális kapitalizáció (maxkap) kiszámításához meg kell határozni azt a részvénysorozatot, amelyre LimitKapi / Kapi a legnagyobb értéket veszi fel (ennek maximális értéke természetesen 1 lehet), amelynek segítségével az egyes papírok kosárkapitalizációja adódik (KosárKapi): KosárKap i = LimitKap i /max(limitkap i / Kap i ) 4.7.1.6 Ezek alapján a teljes kosárkapitalizáció az egyes részvények kosárban szereplő kapitalizációjának összeadásával adódik: maxkap=sum KosárKap i 4.7.1.7 A részvények kosárba bevezetett darabszáma (qit) az alábbi módon adódik: qi T = KosárKap i záróár kerekítés: 0 tizedesre 4.7.2 A közkézhányad meghatározásának módja A közkézhányad meghatározásának alapját az adott felülvizsgálati napot (szeptember 1. illetve március 1.) megelőző utolsó nyilvánosságra hozott tulajdonosi megfeleltetés képezi, figyelembe véve az időközben nyilvánosságra került, a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változásokat. 4.7.2.1 Adott részvénysorozat közkézhányadának (FF) meghatározásakor a társaság részvénykönyve alapján valamennyi tulajdonos részvényeit a közkézhányadba tartozónak kell tekinteni az alábbiak kivételével: a) Valamennyi olyan nem-pénzügyi intézmény tulajdonos, akinek a teljes részvénydarabszám legalább 5%-a a tulajdonában van. b) A letétkezelők birtokában levő részvénymennyiség azon része, amelyről a letétkezelő igazolása alapján megállapítható, hogy nem-pénzügyi intézmény tulajdonos esetén a teljes részvénydarabszám legalább 5%-át, pénzügyi intézmény tulajdonos esetén a teljes részvénydarabszám legalább 10%-át elérő részvénydarabszám van az adott A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 9
természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában. c) Pénzügyi intézmény tulajdonos, akinek a teljes részvénydarabszám legalább 10%-a tulajdonában van. d) Átruházási korlátozás alatt álló részvények, melyek összesen az alaptőke legalább 2%- át kiteszik. e) Az Index Bizottság e pont alkalmazása során az összes körülmény mérlegelését követően az e pontban foglaltaktól eltérő döntést is hozhat. E pont alkalmazásában pénzügyi intézmény alatt a Hpt., illetve a hitelintézetekről szóló 2000/12/EK direktíva által meghatározott pénzügyi intézményt (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás), vagy a pénzügyi intézményhez tartozó csoporttagot, leányvállalalatot kell érteni. 4.7.2.2 Azon társaságok, melyek részvényeinek egy része átruházási korlátozás alatt áll, kötelesek az erre vonatkozó információt - az átruházási korlátozás alatt álló részvények tulajdonosonkénti darabszámai az átruházási korlátozás lejárataival - a felülvizsgálati hónapot megelőző hónap utolsó munkanapjáig a Tőzsde rendelkezésére bocsátani. 4.7.2.3 Fentiek szempontjából egy tulajdonosként kell figyelembe venni azon tulajdonosokat, akiket a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény egy tulajdonosi körbe tartozóknak tekint. 4.7.2.4 Az alapkezelők birtokában lévő részvénymennyiségeket alaponként szükséges figyelembe venni. 4.7.2.5 A közkézhányad mértékét százalékos formában két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni. 4.7.2.6 Az adott részvénysorozat közkézhányada a Tőzsde rendelkezésére álló információk alapján kerül meghatározásra. 4.7.2.7 Külföldi kibocsátású részvénysorozat q it értékének meghatározásakor amennyiben az Index Bizottság másképp nem dönt az adott részvénysorozatra vonatkozó közkézhányad (FF) 100%. 4.8 A kosárba újonnan bekerülő részvénysorozatok bázisárainak (p i0 ), a D tényezőknek (D i ), illetve az új K értéknek a meghatározása Az új kosár bevezetésére előre meghatározott időpontokban, október 1-én és április 1-én kerülhet sor. Amennyiben ez munkaszüneti napra esik, akkor az ezt a napot követő első BÉT kereskedési napon történik az új kosár bevezetése (4.2 d) pont). A 4. pontban leírt felülvizsgálati eljárás során kialakult és elfogadott új kosár bevezetése előtti tőzsdenapon el kell végezni a megfelelő módosításokat a kosár összetételében. 4.8.1 A kosárba újonnan bekerülő részvénysorozatok bázisárainak (p i0 ), meghatározása a 2.4.1 pont szerint történik. 4.8.2 A D tényezők (D i ) meghatározása a 2.5. pont szerint történik. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 10
4.8.3 A K korrekciós tényező számításának módja K új KOSÁR 2 K KOSÁR 1 ré gi 4.8.3.1 A K korrekciós tényező változói KOSÁR 1 KOSÁR 2 K új K régi a felülvizsgálat alapján kapott új kosárösszetétellel számolt index számlálójának és nevezőjének hányadosa, a 4. pont alapján kapott értékekkel a K számításának napján érvényes kosárösszetétellel számolt index számlálójának és nevezőjének hányadosa az új, kosárváltás utáni indexkosár K tényezője a régi, kosárváltás előtti indexkosár K tényezője 5 Az indexkosár változtatása 5.1 Az indexkosár változtatása rendes felülvizsgálat keretében 5.1.1 Az indexkosár változtatása előtti lépések 5.1.1.1 Az Index Bizottság a 4.4, 4.5 és 4.6 pontban rögzített számítások elvégzése után annak eredményét figyelembe véve megtárgyalja az indexkosár változtatásának lehetőségét 5.1.1.2 Az Index Bizottság az indexkosár módosítási javaslatról egyszerű szótöbbséggel határoz, és a 4.7.2 pontban lefektetett elvek értelmében meghatározza az egyes részvénysorozatok közkézhányadát 5.1.1.3 Az Index Bizottság kosármódosítási javaslatáról a Vezérigazgató számára előterjesztést készít 5.1.1.4 A Vezérigazgató legalább három héttel az indexkosár változtatásának tervezett időpontja előtt határozattal dönt az indexkosár módosításáról. Amennyiben a Vezérigazgató az Index Bizottság javaslatától eltérő kosárösszetétel mellett határoz, úgy azt a határozatban indokolni köteles. 5.1.1.5 A Vezérigazgató a kosármódosításról szóló határozathozatal utáni munkanapon a Tőzsde honlapján határozatban és közleményben tájékoztatja a sajtót és a befektetőket az indexkosár módosításáról, amelynek keretében nyilvánosságra hozza a kosárba bekerülő és a kosárból kikerülő sorozatok körét, valamint azokat a felülvizsgálat idején indextag sorozatokat, amelyek első ízben nem feleltek meg a kritériumoknak, ezért következő alkalommal kikerülhetnek a kosárból. A közlemény emellett tartalmazza valamennyi, az új kosárban szereplő sorozat esetében a limitálási eljárásban alkalmazandó közkézhányad mértékét. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 11
5.1.1.6 Az Index Bizottság a 4.7.1 pontban foglaltaknak megfelelően meghatározza az egyes kosárba kerülő részvénysorozatok kosárba bevezetett mennyiségét. Erről a Vezérigazgató legkésőbb a következő tőzsdenapon közleményt tesz közzé a Tőzsde honlapján. 5.1.1.7 Az Index Bizottság a 4.8 pontban foglaltaknak megfelelően meghatározza a kosárba bekerülő részvénysorozatok p i0 és D i értékeit, valamint az új K tényezőt, illetve a Vezérigazgató határozatában megjelölt időpontban végrehajtja a kosár módosítását. Erről legkésőbb a következő tőzsdenapon közleményt tesz közzé. 5.2 A BUX kosarának az összetételében létrejövő változások egyéb esetei a) Előre nem látható vállalati események: csőd ill. felszámolási eljárás b) Előre bejelentett vállalati események speciális esetei: alaptőke leszállítása társaság szétválása társaság beolvadása társaságok összeolvadása egy társaság különböző részvénysorozatainak összeolvadása egy társaság különböző részvénysorozatainak folyamatos átalakítása egy társaság azonos részvénysorozatainak szétválása egy társaság Értéktőzsdéről való kivezetése, átvezetéskiszorítási eljárás. 5.3 Az indexkosár összetételét nem, csak bizonyos indexváltozók értékét érintő változások Vállalati események: bizonyos esetekben az 5.2 b) pont vállalati eseményei, a társaságok összeolvadása kivételével alaptőkeemelés osztalékfizetés készpénzben vagy részvényben részvénymegosztás (címletváltás) közkézhányadot érintő változások 5.4 Vállalati események 5.4.1 Alaptőkeemelés Új részvények jegyzésével, az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával a társaság alaptőkéjének felemelése és ennek cégbírósági bejegyzése. 5.4.1.1 Ha az alaptőkeemelés új részvények jegyzésével történik, akkor a már a BUX kosarában szereplő társaságok alaptőkeemelésből származó törzsrészvényei tőzsdei bevezetésük után kosár-felülvizsgálatkor, vagy az Index-Bizottság döntésétől függően azonnal kerülnek be az indexbe a q it növelésével, a K korrekciója mellett. (Változik: K, q it ) 5.4.1.2 Ha az alaptőkeemelés az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával bónuszrészvények kibocsátása útján történik, akkor a már a BUX kosarában szereplő társaságok alaptőkeemelésből származó törzsrészvényei a KELER Zrt. által megadott eljárási rend szerinti azon első tőzsdenapon kerülnek be az indexbe, amikor a már tőzsdén A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 12
forgó törzsrészvények először forognak jogosultság nélkül, a qit növelésével és pi0 egyidejű csökkentésével. (Változik: p i0, q it ) 5.4.1.3 Ha az alaptőkeemelés átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával történik, vagy a részvényeseknek elővásárlási joguk van az alaptőkeemelésből származó új részvényekre, akkor az Index-Bizottság dönt a kosár módosításának kérdésében, amit legkésőbb két héten belül nyilvánosságra kell hoznia. 5.4.2 Az alaptőke leszállítása A részvénytársaság tulajdonában lévő saját részvényeinek bevonásával, a részvények kicserélésével, lebélyegzésével vagy azok számának más hasonló eljárás útján történő csökkentésével (részvényösszevonás), illetve a részvények bevonásával és a részvényekre teljesített fizetéseknek a részvényesek részére való visszatérítésével végrehajtott alaptőke-leszállítás és annak cégbírósági bejegyzése. 5.4.2.1 Ha az alaptőke leszállítása a részvénytársaság tulajdonában lévő saját részvényeinek bevonásával vagy a részvények kicserélésével történik, akkor - amennyiben a sorozat így is megfelel a 4.4. pontban leírt követelményeknek - a társaság alaptőkéjének (törzsrészvényei számának) csökkenését a cégbírósági bejegyzés megtörténte (esetleg az esemény nyilvánosságra hozása) után kosár-felülvizsgálatkor vagy az Index-Bizottság döntésétől függően azonnal a qit csökkentésével kell átvezetni az index kosarában a K korrekciója mellett. Ha a sorozat nem felel meg a 4.4 pont követelményeinek a leszállítást követő 3 hetet vizsgálva, akkor a sorozatot ki kell vezetni az indexből az 5.4.3 pont szerinti módon. (Változik: K, qit, vagy K, n és (i) ) 5.4.2.2 Ha az alaptőke leszállítása részvényösszevonással történik, akkor a már a BUX kosarában szereplő társaságok alaptőkéjének (törzsrészvényei számának) csökkenését a cégbírósági bejegyzés megtörténte után azonnal, a qit csökkentésével kell átvezetni az index kosarában a pi0 egyidejű növelése mellett. (Változik: p i0, q it ) 5.4.2.3 Ha az alaptőke leszállítása a részvénytársaság tulajdonában lévő saját részvényeinek lebélyegzésével történik, ez a művelet nem igényel korrekciót az index számításában. 5.4.2.4 Egyéb esetekben az Index-Bizottság dönt a kosár módosításának kérdésében, amit legkésőbb két héten belül a Tőzsde honalapján történő megjelentetéssel nyilvánosságra kell hoznia. 5.4.3 Csőd- illetve felszámolási eljárás Kikerül az indexből minden olyan részvénytársaság, amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul. A kosárból való törlés időpontja az, amikor az adós társaság vezetője a rendkívüli tájékoztatás keretében bejelenti, hogy benyújtotta kérelmét a bírósághoz a csődeljárás lefolytatására, illetve (vagy) amikor az adós társaság felszámolását elrendelő bírósági végzés a Cégközlönyben megjelenik. Ekkor a részvénysorozatot azonnali hatállyal ki kell venni az indexkosárból K korrekciója mellett. Ebben az esetben az Index Bizottság dönthet a kosár limitálás újbóli elvégzéséről is, ami más részvénysorozatok q it -jének módosításával is jár. (Változik: K, n és (i) és az Index Bizottság döntésétől függően az egyes q it -k) A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 13
5.4.4 Társaság Tőzsdéről való kivezetése, átvezetés Kivezetéskor, illetve átvezetéskor a társaság részvényei a csőd- illetve felszámolási eljárás szabályait alkalmazva amennyiben az Index Bizottság másképp nem dönt a kivezetés, illetve átvezetés napján kikerülnek az indexkosárból. 5.4.5 Kiszorítási eljárás A kiszorítási eljárás utolsó napján, napzárást követően amennyiben az Index Bizottság másképp nem dönt az adott társaság részvényei a kiszorítás során alkalmazott vételáron, valamint a K tényező korrekciója mellett kikerülnek az indexkosárból. (Változik: K, n és (i)) 5.4.6 Sorozat kettéválasztása Egy társaság törzsrészvény-sorozatának szétválasztása két vagy több, különböző törzsrészvénysorozatra az alaptőke nagyságának változása nélkül és ennek cégbírósági bejegyzése. 5.4.6.1 Ha a szétválasztás után létrejött két vagy több, különböző törzsrészvénysorozat közül az egyik sorozat az eredeti sorozattal azonos jogokat testesít meg, akkor erre a sorozatra nézve ezt a műveletet a részvénytőke-bevonással történő alaptőke leszállítás szabályainak (5.4.2.1 pont) megfelelően kell kezelni. 5.4.6.2 Ha szétválasztás után az eredeti sorozattól eltérő jogokat megtestesítő új részvénysorozatok keletkeznek, akkor az eredeti részvénysorozat a csődeljárás szabályainak (5.4.3 pont) megfelelően kikerül a kosárból. 5.4.7 Társaság szétválása A szétváló társaságból annak megszűnése, tőzsdei kivezetése után létrejövő két vagy több új társaság cégbírósági bejegyzése, tőzsdei bevezetése. 5.4.7.1 Ha a szétváló társaság jogutód nélkül megszűnik, akkor a csődeljárásra vonatkozóak szerint (5.4.3 pont) kell eljárni, a tőzsdei kivezetésének napján az indexből való kivétellel 5.4.7.2 Ha a létrejövő új társaságok közül az egyik az eredeti társaság jogutódja, akkor az Index- Bizottság dönt a jogutód társaság indexben maradásáról, amit legkésőbb két héten belül a Tőzsde honlapján történő megjelentetéssel nyilvánosságra kell hoznia. 5.4.8 Társaságok egyesülése beolvadással A beolvadó társaság megszűnése, tőzsdei kivezetése után a másik társaság alaptőke-emelése, ennek cégbírósági bejegyzése, az alaptőkeemelésből származó részvények tőzsdei bevezetése. A beolvadó társaság a tőzsdei kivezetés napján kerül kivételre az indexből a csődeljárásra vonatkozóak szerint (5.4.3 pont), a másik társaság esetén a részvényjegyzéssel történő alaptőkeemelés szabályai (5.4.1.1 pont) szerint kell eljárni. 5.4.9 Társaságok egyesülése összeolvadással Két vagy több társaság megszűnésük (tőzsdei kivezetésük) utáni egyesülése, az új társaság cégbírósági bejegyzése, tőzsdei bevezetése. A társaságoknak a tőzsdei kivezetés napján az indexből való kivételük a csődeljárás szabályainak (5.4.3.4.3 pont) megfelelően történik. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 14
5.4.10 Egy részvénytársaság különböző részvénysorozatainak összeolvadása Az indexkosárban szereplő társaság különböző (bemutatóra és névre szóló, egész évi és törtévi osztalékra jogosító) részvénysorozatainak összeolvadása úgy, hogy egy meghatározott időpontban az egyik sorozat darabszáma a többi sorozat darabszámával növekszik, s így azonos típusú részvényekké válnak. 5.4.10.1 Az összeolvadás napján azonnal a beolvadó sorozat(ok) darabszámával növekszik annak a sorozatnak a q-ja, amelybe beolvad(nak) az előbbiek, az alaptőke-emelésre vonatkozó szabályok (5.4.1.1 pont) szerint eljárva. A beolvadó sorozatot egyidejűleg ki kell venni az indexből az 5.4.3 pont szerint. 5.4.10.2 Ha az egyes sorozatok összeolvadásakor az eredeti sorozatoktól eltérő új sorozat jön létre, akkor a régi sorozatokat a csődeljárás szabályai szerint eljárva kell az indexből kivezetni az 5.4.3 pont szerint. 5.4.11 Egy részvénytársaság különböző részvénysorozatainak folyamatos átalakítása Az indexkosárban szereplő társaság részvénysorozatai egyikének a másikba (bemutatóra szólóból névre szólóvá, illetve fordítva) egy meghatározott időpontig történő folyamatos átalakítása úgy, hogy így azonos típusú részvényekké válnak. Mivel ez az 5.4.10 pont egyik alesete, ezért az ott leírtaknak megfelelően kell kezelni. 5.4.12 Osztalék készpénzben történő kifizetése Adott részvényorozat osztalékfizetése miatt a kosárösszetétel nem változik, csak az adott részvény adatainak módosítására kerül sor, ami D i értékének megváltozásával jár az 2.5. pontban foglaltak szerint azonnal. 5.4.13 Osztalék saját tulajdonú részvényben történő kifizetése A közgyűlés által a társaság nyereségéből felosztani rendelt, a részvényekre arányosan jutó rész készpénzes kifizetése helyett a társaság ugyanazon sorozatba tartozó saját részvényeinek a tulajdonosok számára történő átruházása. Mivel a törzsrészvények száma nem változik, csak tulajdonosi átrendeződés következik be, a D i korrekciós tényező módosítására kerül sor az 2.5. pontban rögzített feltételek szerint azonnal. 5.4.14 Részvénymegosztás (címletváltás) A részvények kicserélésével, lebélyegzésével a részvények számának növelése névértékük csökkentésével, az alaptőke nagyságának változása nélkül, s ennek cégbírósági bejegyzése. A részvénymegosztás kezdőnapján kell korrigálni a részvények darabszámát és bázisárát. (Változik: p i0, q it ) 5.4.15 Részvényesek számára jegyzési jog biztosítása A részvényesek számára biztosított jegyzési jog esetében a kibocsátó a részvénytársaság részvényesei számára jogot biztosít meghatározott számú részvény jegyzésére, jellemzően az érvényes piaci árnál alacsonyabb árfolyamon. 5.4.15.1 Amennyiben a jegyzési jog valamennyi részvényesre vonatkozik, és a részvényesek minden qi darab részvény után vi darabot jegyezhetnek ii áron, és azon a napon (E-10), amikor a részvények utoljára forognak jegyzési jogosultsággal, az adott részvény záróára pi(e-10), akkor (1-ii/pi(E-10))*vi (egészre kerekítve) darab részvény tekintetében a A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 15
bónuszrészvények kibocsátásával történő alaptőkeemelés (5.4.1.2 5.4.1.2 pont) szabályai szerint kell eljárni, (ii/pi(e-10))*vi (egészre kerekítve) darabszámú részvény tekintetében pedig a piaci árú részvényjegyzéssel történő alaptőkeemelés (5.4.1.1 pont) szabályai szerint kell eljárni. 5.4.15.2 Ha a jegyzési jog nem vonatkozik valamennyi részvényesre, illetve pi(e-10)< ii, úgy az esemény nem von maga után korrekciót az indexben. 5.4.15.3 Abban az esetben, ha egy vállalati esemény az indexben szereplő bázisértékek (pi0 és qit) megváltoztatásával jár, abban az esetben a p i0 értékét kell úgy kerekíteni akár több tizedesjegyre, hogy a nevező értéke ne változzon meg. 5.4.16 A közkézhányadot érintő változások Amennyiben valamely indextag társaság közkézhányadában jelentős változás következik be, úgy az Index Bizottság dönthet az indexkosár módosításáról. Ezirányú döntés esetén a változtatás történhet úgy, hogy az érintett részvény esetében a kosárba bevezetett mennyiséget a legutóbbi felülvizsgálat limitálási eljárása során alkalmazott adatokkal, de az új közkézhányad érték figyelembevételével határozzuk meg, miközben a többi részvény kosárba bevezetett mennyisége nem változik, de az Index Bizottság dönthet az összes indextag papír kosárba bevezetett mennyiségének módosításáról is. (Változik: K, q it, vagy K, összes q it ) 6 Archiválási rend, reprodukálás 6.1 Az index kosarával kapcsolatos vezérigazgatói határozatok, valamint a Kézikönyvet érintő igazgatósági határozatok elhelyezése a Határozatok tárában történik meg. 6.2 A 4. és 5. pontban rögzített változtatások írásbeli rögzítésre kerülnek és a Határozatok tárában kerülnek elhelyezésre. 6.3 Az index számításával kapcsolatos adatok archiválása minden nap a Központi Rendszer adatbázisában történik meg: a) bázisárak (p i0 ) b) a kosárban szereplő papírok c) a kosárba bevezetett részvények száma (db) sorozatonként d) D értékei e) K értéke f) napi nyitóárak g) napi, 5 másodpercenkénti kötési árak h) a napi indexek értéke 6.4 Az indexet számító szoftver leírása archíválásra kerül annak érdekében, hogy a fentiek alapján az index értékei bármikor reprodukálhatóak legyenek. 6.5 Az 1991-1994. között hozott határozatok (számítási módozatok) alapján sor került az index értékeinek reprodukálására az 1991. január 2-1994. december 31. periódusra vonatkozóan. 6.6 1995. január 1-től havonta a BUX értékei papírra kinyomtatásra kerülnek. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 16
7 Jogi kérdések 7.1 Az index levédése Az index kézikönyv szerzői jogi védelem, a BUX védjegy védjegyoltalom alatt áll. 7.2 Az index kijelzése, publikálása 7.2.1 A BUX értékének kijelzésére minden tőzsdei kereskedési napon, a BUX kosarában szereplő papírok nyitó ügyletkötési részszakaszától ezen papírok kereskedésének végéig 5 másodpercenként kerül sor az alábbi formában: ahol t BUX t (+-pont) dzáró t BUX t (+-pont) dzáró (+-%) dzáró időbélyeg az index t időpontbeli értéke (pont), két tizedes jegyre kerekítve az index előző napi záróértékéhez képest bekövetkezett pontban kifejezett változása (+- pont), két tizedes jegyre kerekítve (+-%) dzáró az index előző napi záróértékéhez képest bekövetkezett százalékosan kifejezett változása (+- %pont), két tizedes jegyre kerekítve 7.2.2 A BUX adott napi főértékeinek publikálására minden tőzsdei kereskedési napon a kereskedés lezárása után kerül sor az alábbi formában: ahol BUX napi záró BUX napi záró (+-) BUX napi nyitó BUX napi min BUX napi max az index adott napi (záróárak alapján kalkulált) záróértéke (pont), két tizedes jegyre kerekítve (+-) az index előző napi záróértékéhez képest bekövetkezett változás BUX napi nyitó : BUX napi min : BUX napi max : (+- pont és %), két tizedes jegyre kerekítve az index adott napi (nyitóárak alapján kalkulált) nyitóértéke (pont), két tizedes jegyre kerekítve az index adott napi minimális értéke (pont), két tizedes jegyre kerekítve az index adott napi maximális értéke (pont), két tizedes jegyre kerekítve 7.2.3 A BUX adott napi főértékei a következő napon a Budapesti Értéktőzsde honlapján is megjelennek. 7.2.4 Ha technikai probléma vagy más ok miatt nem kerül sor folyamatos indexszámításra, akkor az aznapi, a Tőzsde honlapján publikált indexérték a záróárak alapján kalkulált BUX érték. (A napi nyitó, minimum és maximum érték nem kerül publikálásra.) A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 17
7.3 A BUX felhasználása A BUX felhasználására a szerzői jogra, védjegyoltalomra vonatkozó törvényi szabályozás alapján kerülhet sor. 8 Az Index Bizottság működése és hatásköre 8.1 A Tőzsdetanács 41/1991. sz. határozatával a Budapesti Értéktőzsde indexének továbbfejlesztésére, karbantartására Index Bizottságot hozott létre. 8.2 A Bizottság feladatát képezi egyéb tőzsdei mutatók kidolgozása és publikálása is. 8.3 Az Index Bizottság tagjait az Igazgatóság nevezi ki. 8.4 A Bizottság elnökét tagjai sorából választja. 8.5 A Bizottság legalább évente 3 alkalommal ülésezik, de két tag kérésére a Bizottságot össze kell hívni. 8.6 A Bizottság szakmai kérdésekben döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. 8.7 A Bizottság elnöke az Index Bizottság munkájáról rendszeres időközönként beszámol az Igazgatóságnak. 8.8 A Bizottság hatásköre: a) A 4. pontban rögzített változtatási javaslatokról előterjesztés készítése a Vezérigazgató számára. b) Az 5. pontban rögzített események esetén az index korrekciójának végrehajtása. c) A Vezérigazgató határozatának megfelelően a kosár módosításának végrehajtása. d) Az indexre bevezetendő származékos termékkel kapcsolatban véleményezési jog. e) A Kézikönyv megváltoztatására az Index Bizottság előterjesztést készít az Igazgatóság részére. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE RÉSZVÉNYINDEXÉRŐL 18