Integrált programcsomagok kialakításának alapfeltételei: partnerség és projektgenerálás, az integrált szemlélet érvényesítése Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tapasztó Dénes, szakmai vezető
Tartalom Térségi integráció - miért szükséges? A térségi integráció meghatározása, alapelvei és típusai A térségi integráció Magyarországi gyakorlata, nemzetközi tapasztalatok A térségi integrált fejlesztések problématerületei Az integrált fejlesztés a gyakorlatban
Térségi integráció - miért szükséges? A magyar gyakorlatban is jelen van alkalmazása nem elmélyült Az EU 2014-2020 közötti időszakában a releváns jogszabály-tervezetek szorgalmazzák az újszerű, térségi integráción alapuló fejlesztési eszközök bevezetését és alkalmazását Alapvető előnyök: térségi és tematikus összehangoltság, a fejlesztések egymást erősítik, csökken a párhuzamosság és az egymással szembemenő fejlesztések száma
Térségi integráció - miért szükséges? Alapvető előnyök és nehézségek: partnerségre épül; a KSK rendelet tervezet alapján a (tagállami szintű) partnerségi szerződés, illetve az egyes programok érdekében a tagállamnak partnerséget kell szerveznie az illetékes regionális, helyi, városi és más közhatóságokat képviselő partnerekkel, gazdasági és társadalmi partnerekkel és a civil társadalmat képviselő testületekkel Jobb forrásfelhasználási hatékonyság és takarékosság a fejlesztési források volumene alacsonyabb lesz 2014-2020-ban Magyarországon
A térségi integráció meghatározása, alapelvei és típusai Integráció (latin): részek egy nagyobb egységbe illesztése. Számos szakterületen használt fogalom, a területfejlesztésben 2-3 évtizede honosodott meg A területfejlesztéshez kapcsolódó tervezésben a szemléletet tükröző alapvető jellegzetességek: a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok részletes feltérképezése, összefüggések keresése, fejlődési tendenciák feltérképezése, prognózisok felállítása A fejlesztési érdekek és szükségletek összehangolása, partnerségi viszonyok kiegyensúlyozása
A térségi integráció meghatározása, alapelvei és típusai Alulról építkező (bottom-up) Az adott térség különböző szereplőinek igényei: a fejlesztéspolitikában alkalmazható elv, amely különböző területi szintek (régió, megye, kistérségek/járások, települések) és azok különböző szereplőinek együttműködésén alapul. Az együttműködésnek ki kell terjednie az ágazati szereplőkre is. Szereplők: térségi és települési önkormányzatok, közigazgatási és közszolgáltatási szervek
A térségi integráció meghatározása, alapelvei és típusai Felülről építkező (top-down) Az egyes ágazatok és tématerületek fejlesztési programjainak integrálása: az adott térség fejlesztése érdekében a különböző ágazati és tematikus tartalmakat integráljuk, azaz a felülről meghatározott fejlesztési lehetőségeket (beavatkozásokat) a térségi igényekre szabjuk. Szereplők: központi, vagy térségi ágazati szakirányítási, vagy közszolgáltatási szervek
Az integrált szemlélet megjelenése a tervezésben és a megvalósításban Helyzetfeltárás: a társadalmi, gazdasági és környezeti erőforrások és problémák elemzése, koncentrált és fókuszált módon Több nézőpontú elemzés: adott probléma hátterének és összefüggéseinek feltárása Az érintettek körének és érdekeinek elemzése: a közös igények feltárása és az ellenérdekek egyeztetése, kiszűrése A célok integrált szemléletű meghatározása
Az integrált szemlélet megjelenése a tervezésben és a megvalósításban Az integrált fejlesztés végrehajtásáért felelős szereplő több területi szereplő által végrehajtott fejlesztést koordinál (projektcsomag, vagy program) Egy-egy cél elérése érdekében több ágazatot is érintő fejlesztés integrálása Visszacsatolások, értékelések, folyamatos kapcsolattartás
A térségi integrációhoz kapcsolódó problémák és kockázatok Sokszereplős történet a partnerség kialakítása az egyik kulcs momentum Jelentős időigénye van mind az előkészítés, mind a megvalósítás szempontjából Összetett és bonyolult ellenőrzés és monitoring A megvalósítás koordinációja komoly szakértelmet igényel: szakmai rálátás, konfliktuskezelés, határidők Felelősségi körök, kompetenciák és szervezeti keretek
Lehetőségek térségi integrált programok lebonyolítására CLLD-típusú fejlesztések: a korábbi LEADER programok tapasztalataira épülő, alulról építkező térségi kezdeményezések Bizonyos szempontok szerint megkülönböztetett térségek (pl. hátrányos helyzet) programjai Integrált, komplex városfejlesztési programok K+F programok, melyek a felsőoktatás és a vállalkozások együttműködésén alapulnak Turisztikai, környezeti és energetikai, valamint közszolgáltatási programok
Az elmúlt évek: kísérletek integrált programok lebonyolítására NFT I (2004-2006): centralizált és sematizált OP-k igazi területi fókusz nélkül. Régiók: valódi politikai és döntési kompetencia nélkül. Egy ROP került kialakításra, igazi helyi érdekérvényesítésre nem adott lehetőséget ÚMFT 7 regionális OP: ágazati OP-k minimális területi szemlélettel, mérhető területi célok nélkül ROP-ok: a korai kezdeményezéseket követően ágazati jelleg, a térségspecifikus szemlélet jelenléte minimális NFÜ: (bár átfogta a fejlesztéseket) integrációs szemlélet nélkül
Az elmúlt évek: kísérletek integrált programok lebonyolítására Pozitív kezdeményezések: LHH program: az ÚMFT-ben nem szerepelt, csak 2008-ban indult, amikorra már kialakult az elfogadott forrásallokációs szisztéma Nem tudott helyet adni az érintett OP-k fejlesztési hatáskörén kívül eső elképzeléseknek A GOP és ÚMVP nem kapott benne helyet Nem volt saját értékelési eljárásrendje számos projekt fennakadt a hagyományos (versenyszemléletű) értékelési rendszeren Megmaradt a projekt szemlélet Nem tudott fejlesztésekkel választ adni a komplex problémákra
Az elmúlt évek: kísérletek integrált programok lebonyolítására Pozitív kezdeményezések: IVS alapú integrált, komplex városfejlesztés Új, modern szemlélet, azonban a stratégiai gondolkodás ezen a szinten csak kevés településen volt meg Közép távú, részletes elemzésen alapuló, stratégiai megközelítésű és irányultságú fejlesztési vonal, melynek alapja a települési szinten elkészített integrált városfejlesztési stratégia Akcióterületi szinten lebonyolításra kerülő integrált programok többnyire projektcsomagok, projektek laza füzére A partnerség jelentős szerepe
Eljárásrendi kérdések Jelenlegi gyakorlat: alapvetően a pályázatos (versenyszemlélet) projektkiválasztási rendszer dominál, mely nem alkalmas az integrált programok kezelésére Egyedileg szemléli és külön kezeli a projekteket Nem tudja a projektek közötti, egymásra épülő fejlesztések együttes hatását kezelni és értékelni A különálló projektekre épülő szemlélet következtében a programok fő, közös célja bukhat meg egy-egy projekt kiesése miatt A tervezett ütemezés megvalósítása is kockázatokat rejt
Egy lehetséges megoldás: tárgyalásos eljárásrend Alapja a projektgenerálás és projektfejlesztés Első körös döntés: koncepcionális szintű fejlesztési csomaghoz kapcsolódik (program, fejlesztési javaslat) Projektcsatorna: a projektgazdák és az intézményrendszer koordinált tárgyalási párbeszéde, a projektek azonosítása (térségi egyeztetések, konszenzus) Útvonalterv alapú fejlesztési lépések sorozata
Tárgyalásos eljárásrend lépései Az intézményi háttér megteremtése Tájékoztatás, felkészítés, elemzések és projektgenerálás a program felépítése a partneri hálózat segítségével Az első körös programdokumentáció kidolgozása Programfejlesztés: a programot alkotó projektek kidolgozása rögzített útvonalterv mentén Döntés és támogatási szerződés megkötése Programmegvalósítás, ellenőrzés és monitoring
Az integrált területi beruházás (ERFA) OP ITI OP OP OP
Integrált térségi programok gyakorlati példák 4D Cities (http://urbact.eu/en/projects/innovationcreativity/4d-cities/homepage/): Cél: új termelő ágazatok megalapozása a partner cárosokban, a városokban élők életminőségének javítása, a regionális kohézió erősítése, városok közötti tapasztalatcsere Tevékenységek: a szereplők (egyetemek, városvezetés, gazdasági szféra, egészségügy) közötti együttműködések feltérképezése, egészséginnováció terén integrált stratégiák kidolgozása, helyi akciótervek kidolgozása
Integrált térségi programok gyakorlati példák Jessica4Cities (http://urbact.eu/en/projects/disadvantagedneighbourhoods/jessica-4-cities/homepage/) Cél: A projekt alapvető célja egy JESSICA útmutató kifejlesztése városok számára, valamint a JESSICA támogatásával megvalósítható projektekkel fenntartható eredményeket létrehozó városok segítése Tevékenységek: megfelelő szervezeti modell kidolgozása a JESSICA forrásainak fogadására, program- és projektfejlesztés
Integrált térségi programok gyakorlati példák A holland településtervezési rendszer gyakorlata (http://www.destadsregio.nl/arnhem-nijmegen-city-region) Holland központi törekvések a II. világháborút követően: városi növekedési központokat jelöltek ki, azzal a céllal, hogy a városi növekedést ezekbe a növekedési csomópontokba (central nodes) terelje, és ezáltal megvédje a vidékies területeket és a nyitott tereket Hollandiában, illetve a kisebb központokba koncentrálják a további növekedést, fejlesztéseket A kiegyenlítettebb fejlődés erősítésére kísérleti jelleggel bevezették a városrégió szintjét a meglévő három közigazgatási szint mellett (valós közigazgatási szintek a nemzeti, tartományi és a helyi szint), melynek keretében 7 városrégiót alakítottak ki.
Integrált térségi programok gyakorlati példák A holland településtervezési rendszer gyakorlata Eredmények A városrégió 20 önkormányzatot foglal magában, és az alábbi területeken való együttműködés céljából jött létre: gazdaság, területi tervezés, infrastruktúra, tömegközlekedés és klímapolitika. A helyi és a regionális érdekeket egyaránt figyelembe vevő konszenzus alapú döntéshozatalra jó példa a városok növekedési határának kijelölése. Minden önkormányzat meghatározta a saját városának növekedési határát, a beépített terület határát (ezen belül lehet korlátozások nélkül új építéseket megvalósítani), melyen kívül tilos fejlesztéseket véghez vinni. Az új építések feltétele volt, hogy 50%-ának olcsó építkezésnek kell lennie, azaz bérház, vagy tulajdonosi lakhatás céljára kell épülnie, de 70 000 euró alatt. Az egyszerű és olcsó (smart) növekedés betartása miatt sikeres a városrégió.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!