Zalakaros Város Önkormányzata. 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelete. a Helyi Építési Szabályzatról

Zalakaros Város Önkormányzata 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a helyi építési szabályzatról szóló 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya Zalakaros Város közigazgatási területe. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad. (3) A rendelet 1. mellékletét az 16/2015 számozású, 1:4000 léptékű, valamint az 1.4. /2015, 3.2. /2015, és 3.4/2015 számozású, 1:2000 léptékű szabályozási terv képezi. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Közterület alakítására vonatkozó előírások 2. (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki. (2) Önálló bankjegy vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el. 1

(3) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul. (4) A település területén, közterületen és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, a környezetbe illeszkedően helyezhetők el. A meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. A város területén alkalmazható hirdető berendezés megengedett legnagyobb hirdetési felülete 3 m 2. (5) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. 2. Az épített környezet és településkép alakítására vonatkozó előírások 3. Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. 3. Építészeti értékek országos védelme 4. A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza, a védettségre vonatkozó előírásokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény szabályozza. 4. Építészeti értékek helyi védelme 5. (1) A település építészeti örökségének védelme érdekében helyi védelem alatt álló helyi építmények jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza. (2) A helyi védelemben részesülő épület vagy emlékmű esetében teljes körűen védett az épület építészeti tömege, a tető formája, eredeti anyaghasználata. Az épület bővítése csak a védett építészeti tömeg egységének megtartásával valósítható meg. Törekedni kell a homlokzati felületképzés, a homlokzati díszek és nyílásrend, a nyílászáró szerkezetek, a tető héjazat és egyéb elemek megőrzésére. Törekedni kell a védett épületek korából adódó anyaghasználatra, a tető héjazatánál natúr vagy piros szín és árnyalatainak használatára, a homlokzati felület kialakításánál a simított vakolat és pasztellszínű (a hagyományosan alkal 2

mazott földfestékek színezésének megfelelő) festés alkalmazására. Az épület bővítése esetén a védett épület architektúrájához illeszkedő nyugodt, kiegyensúlyozott tömegképzés és illeszkedő anyaghasználat alkalmazható, mely nem lehet domináns a meglévő architektúrához képest. Tetőtér beépítése esetén a meglévőhöz képest új, a tető tömegét megváltoztató felépítmények nem helyezhetők el. 5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 6. (1) A beépítésre szánt területeken az kezelőjének a) új utak esetében az létesítésével egyidejűleg, b) meglévő utak esetében az önkormányzat által meghatározott ütemezés szerint, az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepítenie. (2) A helyi természetvédelem alatt álló területeket a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról szóló Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestület 44/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete határozza meg. A helyi természetvédelem alatt álló területeken területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével, a védetté nyilvánító rendelkezés és az övezet szabályai szerint szabad. (3) A szabályozási terven jelölt Natura 2000 természeti védettség alatt álló területeken kizárólag a természet védelméről szóló törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek folytathatók (4) A meglévő mezővédő és védő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növényegészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén kezelői engedéllyel történhetnek. (5) A vízfolyások menti 2020 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. 6. Környezetvédelmi előírások 7. (1) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, ellenkező bizonyításáig az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is igénybe venni. (2) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról. 7. A védőterületek és védőtávolságok szabályai 8. (1) A település közigazgatási területén belül található országos mellékvonal külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az tengelytől számított 50m50mes, településközi összekötő utak külterületi 3

szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az tengelytől számított 25m25mes védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közi közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez a vízfolyások mentén, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, mely területének meghatározására a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a 6. (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni. (3) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet védősávokat biztonsági sávokat állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. (4) Az ivóvíz kutak környezetében a szabályozási tervben jelölt külső védőövezet területére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. (5) A gázvezetékek elhelyezésére vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat biztonsági övezetet állapít meg, melynek területére a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági övezet szélessége nagyközépnyomású gázvezeték mentén 2828 méter. (6) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén a biztonsági övezetre vonatkozóan a bányászatról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 300 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el. (8) A repülőtér szabályozási terven jelölt akadályoztatási területén tervezett építmény magassági méretét a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával egyeztetni szükséges. 8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 9. (1) Felszínmozgás veszélyes területen telekalakítás és építés esetén a) a 10 nál meredekebb területrészeken a beépíthető telek legkisebb területe 400 m 2 legyen, b) az építmények a telken belül legyenek szabadon álló beépítési módon elhelyezhetők így csökkentve a terepalakítás mértékét és nagyságát c) a 10 nál meredekebb építési helyen az építmények szintszáma 2nél ne legyen több, d) az építmények ne létesüljenek részleges alápincézettséggel. (2) Felszínmozgás veszélyes területen az építési engedélyezési eljárás esetén vizsgálni kell, hogy történike a jövőben megvalósuló épített környezet hatásaként: a) szikkasztás, koncentrált víznyeletés, b) öntözéses területhasznosítás, 4

c) 2 mt meghaladó terepalakítás (feltöltés vagy bevágás). b) minden építési engedélyezés során igazolni kell (nyomvonalak alaprajzon történő feltüntetésével), hogy a felszíni vizek elvezetés oly módon megoldott, hogy: ba) nem lehet, nem kerülhet veszélyeztetett helyzetben meglévő épített környezet, bb) a befogadóig biztosított az erózió mentes elvezetés. c) az építési engedélyezési dokumentációk tartalmát az általános érvényű előírásoknak való megfelelőség mellett ki kell egészíteni talajvizsgálati jelentéssel, ha az építési tevékenység során: ca) az érintett telek teljes alapterületének 50 %át meghaladóan 2 mnél nagyobb vastagsággal véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés) a terepfelszín, cb) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 mes magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítása kezdeményezett. d) az építési helyen kívüli alapterülettől független 3 mes vastagságot meghaladó bevágáshoz vagy feltöltéshez az engedélyezési tervet ki kell egészíteni azon talajvizsgálati jelentéssel, amely igazolja, hogy a tervezett tevékenység elvégezhető a jelentésben megadott külön feltételek betartásával, továbbá az engedélyt építésre és tereprendezésre kell megadni. e) az építésügyi hatóság hivatalból elrendelheti felszínmozgás vagy eróziós események jelentkezése esetén a terület tulajdonosának vagy kezelőjének kötelezettségét a kialakult események kezeléséhez, vagy a kialakult veszélyeztetés mértékének csökkentéséhez, ha igazolt, hogy káresemény kialakulását a tulajdonos vagy kezelő tevékenysége okozta. (3) Felszínmozgás veszélyes területen fennmaradási engedélyezési eljárás esetén a kérelemhez mellékelni kell azon talajvizsgálati jelentést, állékonysági számítást és statikai értékelést, amelyek együttesen igazolják az építési engedély nélkül megvalósult épített környezet megfelelőségét és védettségét az állagot veszélyeztető természeti folyamatoktól. (4) 125 mbf. szint alatti építési terület esetén talajvizsgálati jelentést kell készíttetni és azt az engedélyezési tervekhez mellékelni, ha az új építmény piceszinttel tervezett. (5) A szabályozási terven jelölt erózióveszélyes területen a területen tervezett építés során az építési engedélyezési tervdokumentációhoz csatolni kell a terület részletes geodéziai felmérését, a meglévő faállomány bemérését (helye, fajtája, mérete) a terv helyszínrajzának tartalmazni kell a telek teljes területére vonatkozóan a tervezett földmunkákat a megtartandó faállomány jelölésével, a burkolt felületeket támfalak, rézsűk és árkok helyét, valamint a csapadékvíz elvezetés módját. 9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterületalakítás) 10. (1) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, kapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett tel 5

kekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi. A beépíthetőségnek nem feltétele a telekcsoport újraosztás a telek, illetve tömb már beépített részén akkor, ha a tervezett építés megvalósulása nem gátolja a szabályozásban megfogalmazott új beépítési terület kialakulását. (2) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket őshonos fajtájú fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. 10. Telekalakítás általános szabályai 11. (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg. (2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozással érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve szabályozással létrejövő területen a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. (3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben az övezeti előírásoktól függetlenül kialakítható. (4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani. (5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat. (6) Építési telek kialakítása során az számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott ként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni. (7) Közterületek kialakítása során a beépítésre nem szánt övezetek területén a kialakuló telek területnagysága nem korlátozott. 6

11. Közművek előírásai 12. (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkról történhet. (2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki. (3) Egyedi vízktal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon. (4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízk vízjogi engedély alapján létesíthető. 13. (1) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatornahálózatra való rákötés a szennyvízcsatornahálózat átadását követően egy éven belül kötelező. (2) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatornahálózatra való rákötés kötelező. (3) Szennyvízcsatornahálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet. (4) A szennyvízcsatornahálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor. (5) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el. (6) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. 14. (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül. 7

(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet. (3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására. (4) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a parkolókban öszszefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. 15. (1) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén, valamint a gazdasági ipari övezet kivételével a beépítésre szánt területeken. (2) Beépítésre szánt területen a) az újonnan beépülő lakó és üdülőterületeken, b) a Kossuth, Fő és Petőfi utcákban, Termál on, Gyógyfürdő és Dísz téren, c) az üdülőházas üdülőterületeken az elektromos energiaellátási és az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a településkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából terepszint alatti elhelyezést kell megvalósítani. 12. Építés általános szabályai 16. (1) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén az állattartó és trágyatároló építmények kivételével annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával, b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet. Az állattartó és trágyatároló építményeket a telken az építési hely jelölésétől függetlenül a 3. melléklet előírásai szerint, valamint az elő, oldal és hátsókert szabályainak megtartásával lehet elhelyezni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen. (2) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el, b) építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, 8

c) kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 mes előkerttel lehet. (3) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható. (4) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges. (5) Azon meglévő építmények esetében, ahol a meglévő épület homlokzat/párkány és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb. (6) Kerítést az szabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén lehet elhelyezni. Nem utcafronti (telkek közötti) telekhatár esetén a kerítés vonalában elhelyezett támfal és a tömör kerítés együttes magassága az alacsonyabb terepszinttől számított, mely nem lehet több 2 mnél. (7) Építési övezetben, a hátsókert területén kialakított épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. (8) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez domborzati és növényzeti adottságokhoz illeszkedően kell elhelyezni. (9) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m 2 nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. (10) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására. 9

MÁSODIK RÉSZ Részletes övezeti előírások 17. (1) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó, 1.1. kisvárosias lakó (Lk), 1.2. kertvárosias lakó (Lke), 1.3. falusias lakó (Lf), 2. vegyes, 2.1. településközpont (Vt), 2.2. intézményi (Vi), 3. gazdasági, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), 3.2. ipari (Gip), 4. üdülő, 4.1. üdülőházas (Üü), valamint 5. különleges, 5.1. strand (Kst), 5.2. sport (Ksp), 5.3. kemping (Kk), 5.4. szakrális (Ksz). b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési, 1.1. közi (Köu), 2. zöld, 2.1. közkert (Zk), 2.2. közpark (Zp), 3. erdő 3.1. védelmi erdő (Ev), 3.2. gazdasági erdő (Eg), 4. mezőgazdasági, 4.1. kertes mezőgazdasági (Mk), 4.2. általános mezőgazdasági (Má), 5. vízgazdálkodási (V), 6. természetközeli (Tk), 7. különleges beépítésre nem szánt 7.1. temető (Kbt), 7.2. pincesor (Kbp), 7.3. szennyvíztisztító (Kbsz E ) 7.4. sportterület (Kbsp) 7.5. malom (Kbm) övezeteként lehet megkülönböztetni. II. Fejezet Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 13. Kisvárosias lakóterület 18. 10

(1) Az Lk jelű kisvárosias lakóövezetet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül : a) kereskedelmi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) szállás jellegű, d) igazgatási, iroda és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartálytároló, c) kerti építmény, d) komposztáló, e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop, elhelyezhető. (4) A kisvárosias lakóövezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B 1. Lk 2. Kialakítható legkisebb telekszélesség 30m, 1200 m2 és terület 3. Beépíthető legkisebb telek területe kialakult 4. beépítési mód: Szabadon álló 5. Megengedett legnagyobb beépítettség 55 % 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság: 12,0 m Épületmagasság: 10,0 m 7. Oldalkert szélességének legkisebb 4 m mérete 8 Hátsókert szélességének legkisebb 6 m mérete 9. Kialakítható legkisebb zöldfelület 50 % 10. mértéke Terepszint alatti építés mértéke és helye A beépíthető terület + 30 % (5) A kisvárosias lakóövezeten az épület fő tömege lapos vagy magas tetővel építhető. Magas tető alkalmazása esetén 1530 fok közötti hajlásszög, piros színű agyag, vagy beton cserép héjazat alkalmazható. (6) A kisvárosias lakóövezeten csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (7) A kisvárosias lakóövezeten tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m lehet. Kapu és építményének magassága maximum 2,5 méter lehet. 14. Kertvárosias lakóterület 19. 11

(1) Az Lke1, Lke2, Lke3, Lke4, Lke5, Lke6 és Lke7 jelű kertvárosias lakóövezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóövezeten, 2000 m2 telekterületig 1, 2000 m2nél nagyobb telekterület esetén legfeljebb 2 főépítmény helyezhető el, amely: a) telkenként legfeljebb 2 lakást, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, e) szállás jellegű és f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) A kertvárosias lakóövezen a melléképítmények közül a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartálytároló, c) kerti építmény, d) komposztáló, e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop elhelyezhető. (4) A kertvárosias lakóövezeten építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: 12

A B C D E F G 1. Lke1, Lke3 Lke2 Lke4 Lke5 Lke6 Lke7 2. Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telekszélesség az épület elhelyezésével érintett telekrészen és 20m, 720 m2 terület 4. beépítési mód: Oldalhatáro n álló 5. Megengedett legnagyobb beépítettség 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság 7. Oldalkert legkisebb mértéke 8. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 20m, 720 m2 20m, 1100 m2 kialakult kialakult 14m, 400 m2 500 m2 telekterületi g 30 %, 5001000 m2 feletti területre vetítetten további 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten további 10 % Homlokzat magasság: 6,0 m Épületmaga sság: 5,0 m 14 mnél szűkebb telek esetén 4,5 m, 14 mnél szélesebb telek esetén 5,0 m Szabadon álló 500 m2 telekterület ig 30 %, 5001000 m2 feletti területre vetítetten további 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten további 10 % Homlokzat magasság: 6,0 m Épületmag asság: 5,0 m Oldalhatáron álló 20m, 720 m2 20m, 720 m2 kialakult kialakult 720 m2 Szabado n álló 20 % 30 % Homlokza tmagasság : 5,5 m Épületma gasság: 4,5 m Homlok zatmaga sság: 8,5 m Épületm agasság: 7,5 m Oldalhat áron álló 720 m2 telekterü letig 30 %, 720 m2 feletti területre vetítette n további 10 % Homlok zatmaga sság: 6,0 m Épületm agasság: 5,0 m Szabado n álló 720 m2 telekterü letig 30 %, 720 m2 feletti területre vetítette n további 10 % Homlok zatmaga sság: 6,0 m Épületm agasság: 5,0 m 3,0 m 4,5 m 3,0 m 5,0 m 3,0 m 50 % 50 % 60 % 50 % 50 % 50 % (5) Az Lke3 jelű kertvárosias lakóövezetben az épület fő tömege 3545 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal építhető. 13

(6) Az Lke4 jelű kertvárosias lakóövezetben az épületeket hagyományos épülettömeggel, magastetővel kell kialakítani. A magastető tömege szimmetrikus, 3545 fok közötti hajlásszögű, a tetőhéjazat anyaga kis elemes natúr, illetve piros és árnyalatai színű beton vagy agyagcserép lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható. (7) A kertvárosias lakóövezetben könnyűszerkezetes, fém burkolatú csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (8) A kertvárosias lakóövezetben tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet. Az Lke3 jelű kertvárosias lakóövezetben a Petőfi utcában a meglévő, hagyományos beton kerítéseket meg kell tartani. 15. Falusias lakóterület 20. (1) Az Lf1, Lf2, Lf3 és Lf4 jelű falusias lakóövezet lakóépületek, a mező és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóövezetben elhelyezhető épület: a) telkenként legfeljebb 2 lakást, b) mező és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, c) kereskedelmi, szolgáltató, d) szállás jellegű, e) igazgatási, iroda, f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, g) kulturális, közösségi szórakoztató és h) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B C D E 1. Lf1 Lf2 Lf3 Lf4 2. A Btv. kiemelt Ö3 térségi övezetre vonatkozó előírásai. 3. Kialakítható 18m, 1000 m2 20m, 1000 m2 18m, 1000 m2 20m, 1000 m2 legkisebb telekszélesség és terület 4. Beépíthető legkisebb telek területe kialakult 1000 m2 kialakult 1000 m2 5. beépítési mód: Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló 6. Megengedett legnagyobb beépítettség 20 % 500 m2 telekterületig 30 %, 5001000 m2 feletti területre vetítetten további 500 m2 telekterületig 30 %, 5001000 m2 feletti területre vetítetten további 500 m2 telekterületig 30 %, 5001000 m2 feletti területre 14

7. A megengedett legnagyobb beépítési magasság 8. Oldalkert legkisebb mértéke 9. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten további 10 % Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagassá g: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagassá g: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m 14 mnél szűkebb telek esetén 4,0 m, 14 mnél szélesebb telek esetén 5,0 m 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten további 10 % Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagassá g: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagassá g: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagas ság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagas ság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m vetítetten további 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten további 10 % Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagas ság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagas ság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m 5,0 m 5,0 m 5,0 m 50 % 50 % 60 % 50 % (4) Az Lf1, Lf2 és Lf4 jelű falusias lakóövezetben fémszerkezetű csarnok jellegű épület nem helyezhető el, gazdasági épület csak hagyományos szerkezettel és tetőkialakítással építhető. (5) Az Lf3 jelű falusias lakóövezetben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. A csarnok szerkezetű gazdasági épületeknél az egységes épített környezet kialakítása érdekében fémlemez burkolat és tető építése során szürke és fehér színt kell alkalmazni. (6) Az Lf1 jelű falusias lakóövezetben épület a) hagyományos épülettömeggel, b) fő tömege szimmetrikus, 3340 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes natúr, illetve piros és árnyalatai színű agyag vagy beton cserép héjazattal, c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel építhető. (7) Az Lf2 jelű falusias lakóövezetben az épület lapos és magas tetővel egyaránt kialakítható, mely utóbbi esetén az épület fő tömege 3540 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, natúr, illetve piros és árnyalatai színű agyag vagy beton cserép héjazattal építhető. (8) Az Lf1, Lf2, Lf3 és Lf4 jelű falusias lakóterületek övezetében a főépítményt és a hozzá kapcsolódó melléképítményt azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. 15

(9) Az Lf1 és Lf3 jelű falusias lakóövezetben n kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élő sövényből, melynek magassága utcafronton legfeljebb 2,0 m lehet. Az Lf1 jelű falusias lakóterület övezetében a Petőfi utcában az előregyártott beton kerítéseket meg kell tartani. (10) Az Lf2 és Lf4 jelű falusias lakóövezetben tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet. 16. Településközpont terület 21. (1) A Vt1, Vt2 és Vt3 jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) A településközpont vegyes rendeltetésű övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül : a) igazgatási, iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, közösségi szórakoztató és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A Vt3 jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben övezetében elhelyezhető épület a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl egyéb közösségi, szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat. (4) A településközpont vegyes rendeltetésű övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B C D 1. Vt1 Vt2 Vt3 2. Kialakítható legkisebb 20m, 300 m2 20m, 800 m2 500 m2 telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telek kialakult kialakult 500 m2 területe 4. beépítési mód: Oldalhatáron álló Zártsorú zártsorú 5. Megengedett legnagyobb 40 % 60% 80 % beépítettség 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság : 9,o m Épületmagasság: 7,5 m Homlokzatmagas ság: 14,5 m Épületmagasság: 12,5 m Homlokzatmaga sság: 12,0 m Épületmagasság: 10,0 m 7. Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 8. Kialakítható legkisebb 30 % 10 % 10 % zöldfelület mértéke 9. Előkert legkisebb mértéke Illeszkedés szabálya szerint Illeszkedés szabálya szerint 0,0 m (5) A Vt1 jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben épület a) hagyományos épülettömeggel, b) fő tömege szimmetrikus, 3540 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes natúr, illetve piros és árnyalatai színű agyag vagy beton cserép héjazattal, 16

c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel építhető. (6) A Vt2 jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben épület 3545 fok közötti hajlásszögű magas tetővel építhető. (7) A településközpont vegyes rendeltetésű övezetben csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (8) A Vt3 jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben egységes építészeti koncepció alapján lehet épületet elhelyezni. 17. Intézmény terület 22. (1) A Vi1, Vi2 jelű intézményi övezetben elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, a Vi3 jelű intézményi terület elsősorban szállás rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az intézményi övezetben elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül : a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A (2) bekezdés a)e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki. (4) Az intézményi övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B C D 1. Vi1 Vi2 Vi3 2. Kialakítható legkisebb 25, 1500 m2 25m, 1000 m2 kialakult telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telek kialakult kialakult kialakult területe 4. beépítési mód: szabadon álló szabadon álló szabadon álló 5. Megengedett legnagyobb 60 % 50 % 80% beépítettség 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatmagasság : 12,5 m Épületmagasság: 10,5 m Homlokzatmagasság : 9,5 m Épületmagasság: 7,5 m Homlokzatmagasság : 15,0 m Épületmagasság: 12,5 m 7. Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 3,0 m 17

8. Kialakítható legkisebb A be nem épített A be nem épített A be nem épített zöldfelület mértéke terület 50 %a terület 50 %a terület 50 %a 9. Előkert legkisebb mértéke 0,0 m 0,0 m 0,0 m (5) Az intézményi övezetben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 18. Kereskedelmi, szolgáltató terület 23. (1) A Gksz1, Gksz2 jelű kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban kereskedelmi és szolgáltató, valamint a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (3) A kereskedelmi, szolgáltató övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B C 1. Gksz1 Gksz2 2. Kialakítható legkisebb 25m, 2000 m2, 500 m2 telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telek kialakult kialakult területe 4. beépítési mód: oldalhatáron álló szabadon álló 5. Megengedett legnagyobb 60 % 60 % beépítettség 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Épületmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 6,0 m 7. Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 3,0 m 8. Hátsókert legkisebb mértéke 6,0 m 3,0 m 9. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 20 % 20 % (4) A kereskedelmi, szolgáltató övezetben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (5) A kereskedelmi szolgáltató övezetben olyan gazdasági funkció helyezhető el, mellyel kapcsolatos tevékenység épületen belül folytatható és a tevékenység nem jár épületen kívül anyagok és a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó járművek tárolásával. 19. Egyéb ipari terület 24. (1) A Gip1, Gip2 jelű egyéb ipari gazdasági övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. 18

(2) Az egyéb ipari övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (3) Az egyéb ipari övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B C 1. Gip1 Gip2 2. Kialakítható legkisebb telekszélesség és 30m, 3000 m2 20m, 2000 m2 terület 3. Beépíthető legkisebb telek területe kialakult kialakult 4. beépítési mód: Szabadon álló Oldalhatáron álló 5. Megengedett legnagyobb beépítettség 30 % 30 % 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Épületmagasság: 10,5 m Épületmagasság: 7,5 m 7. Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m 4,0 m 8. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 50 % 50 % (4) Az egyéb ipari övezet építési területen a technológiai építmények magassága nem korlátozott. (5) Az egyéb ipari övezetben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (6) Az új egyéb ipari övezetben új telephelyek területének legalább 50%át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. 20. Üdülőházas üdülőterület 25. (1) Az Üü1, Üü2, Üü3 jelű üdülőházas övezetben olyan általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő és szálloda rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. (2) Az üdülőházas üdülőövezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B C D Üü1 Üü2 Üü3 1. Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület 50 000 m2 40m, 3000 m2 60m, 10000 m2 2. Beépíthető legkisebb telek 50 000 m2 30m, 2500 10 000 m2 szélessége és területe m2 3. beépítési mód: Szabadon álló Szabadon álló Szabadon álló 4. Megengedett legnagyobb 10 % 30 % 25 % beépítettség 5. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Homlokzatma gasság: 9,5 m Épületmagass ág: 7,5 m Homlokzatma gasság: 12,0 m Épületmagass ág: 10,5 m Homlokzatma gasság: 17,0 m Épületmagass ág: 15,0 m 6. Oldalkert legkisebb mértéke 10,0 m 5,0 m 10,0 m 19

7. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 40 % 40 % 40 % (3) Az üdülőházas üdülőövezetben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 20

21. Különleges strand terület 26. (1) A Kst jelű különleges strand övezeten elhelyezhető strand és termálfürdő funkciójához kapcsolódó épületek, kulturális, közösségi, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek, valamint kemping. (2) A különleges strand terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B 1. Kst 2. Kialakítható legkisebb 1500 m2 telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telek 1500 m2 területe 4. beépítési mód: oldalhatáron álló 5. Megengedett legnagyobb 40 % beépítettség 6. A megengedett legnagyobb beépítési magasság Épületmagasság: 18,0 m 7. Oldalkert legkisebb mértéke 3,0 m 8. Előkert legkisebb mértéke 0,0 m 9. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 40 % (3) A különleges strand övezeten a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 22. Különleges sport terület 27. (1) A Ksp jelű különleges sport övezetben olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szálláshely szolgáltató, szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el. (2) A különleges sport övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai: A B C 1. Ksp1 Ksp2 2. A Btv. kiemelt térségi övezetre vonatkozó előírásai. Ü1 3. Kialakítható legkisebb Övezet területe 50000 m2 telekszélesség és terület 4. Beépíthető legkisebb telek területe Övezet területe 50000 m2 5. Beépítési mód: Szabadon álló Szabadon álló 6. Megengedett legnagyobb 30 % 10 % beépítettség 7. A megengedett legnagyobb Épületmagasság: Épületmagasság: beépítési magasság 8. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 10,5 m 10,5 m 40% 40% 21

(3) Az különleges sport övezet a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 23. Különleges kemping terület 28. (1) A Kk jelű különleges kemping övezetben elhelyezhetők a kemping szolgáltatásaihoz szükséges kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és tároló épületek. (2) A Kk jelű különleges kemping övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: 22

A B 1. Kk 2. Kialakítható legkisebb Övezet területe telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telek kialakult területe 4. beépítési mód: Szabadon álló 5. Megengedett legnagyobb 10 % beépítettség 6. A megengedett legnagyobb Épületmagasság: 7,5 m beépítési magasság 7. Oldalkert legkisebb mértéke 6,0 m 8. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 60 % (3) A Kk jelű különleges kemping övezetben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 24. Különleges szakrális terület 29. (1) A Ksz jelű különleges, szakrális övezetben hitéleti és közösségi szociális (nyilvános WC) rendeltetésű épület helyezhető el. (2) A Ksz jelű különleges szakrális övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: A B 1. Ksz 2. Kialakítható legkisebb Övezet területe telekszélesség és terület 3. Beépíthető legkisebb telek kialakult területe 4. beépítési mód: Szabadon álló 5. Megengedett legnagyobb 20 % beépítettség 6. A megengedett legnagyobb Épületmagasság: 7,5 m beépítési magasság 7. Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke 50 % (3) A Ksz jelű különleges szakrális övezetben a) a Bodahegyi ás a patak közötti telekterületen parkolóhelyek létesíthetők, b) az ingatlanon kerítés nem létesíthető, c) az ingatlanon kialakult gyalogutakon a közhasználat biztosítandó. 23

III. Fejezet Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 25. Közlekedési és közműterület 30. (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló övezet az országos és a helyi köz, a kerékpár, a gépjármű várakozóhely (parkoló) a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével, a járda és gyalog (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közi, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. Különösen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló a) közlekedési építmények, közi jelzőtáblák, b) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények, c) hirdetőberendezések, valamint e) utcaborok, szobrok és emlékművek. (2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A B C D E F G Közi tervezési oszzati sze Útháló Szabályozási széles Tulaj Útkategótálreség, (védőtávolságdonos ia (KTSZ szerint) (OTÉK szerint) Út jele (száma, neve, vagy helyrajzi száma) KÖu1 7522 jelű (Galambok Zalaapáti) össze 50m) 20m (50 összekötő K.V. kötő B.V. min. 15m gyűjtő KÖu2 7522 jelű (Galambok Zalaapáti) összekötő K.V. min. 24m összekötő (5050m) városi elkerülő kiváltott szakasz KÖu3 7521 jelű összekötő K.V. (5050m) (Zalakomár Zalakaros) Országos mellék Állami Szabályozási szélesség mintakeresztszelvé nnyel igazolandó igen (1) igen (2) Állami igen (3) Országos Állami összekötő B.V. min. 14m gyűjtő mel Állami igen (2) K.V. (5050m) összekötő lék Állami KÖu4 Zalakaros Újudvar összekötő KÖu5 7511 jelű (ZalakomárNagykanizsa) összekötő KÖu6 helyi gyűjtő (Rákóczi utca) B.V. 16m gyűjtő Állami igen (4) K.V. K.V. B.V. (5050m) 14m (25 25m) min. 11m összekötő gyűjtő Helyi gyűjtő Állami Önkormányzat i Önkormányzat i igen (5) igen (6) 24

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. KÖu7 helyi gyűjtő (Park utca) KÖu8 helyi gyűjtő (Panoráma Csermely utca) KÖu9 helyi gyűjtő (287/5 ) KÖu10 jelű lakóterületi KÖu11 jelű lakóterületi KÖu12 jelű lakóterületi KÖu13 jelű lakóterületi KÖu14 jelű lakóterületi KÖu15 jelű lakóterületi KÖu16 jelű lakóterületi KÖu17 jelű lakóterületi KÖu18 jelű lakóterületi KÖu19 jelű lakóterületi KÖu20 jelű lakóterületi KÖu21 jelű lakóterületi KÖu22 jelű lakóterületi KÖu23 jelű lakóterületi KÖu24 jelű lakóterületi KÖu25 jelű lakóterületi KÖu26 jelű lakóterületi KÖu27 jelű lakóterületi KÖu28 jelű lakóterületi KÖu29 jelű lakóterületi KÖu30 jelű lakóterületi B.V. B.V. K.V. B.V. B.VI. min. 14m min. 10m min. 14m 16m 16m 16m igen (2) igen (6) min. 11m igen (6) 16m 16m min. 16m 9m igen (7) 16m 16m min. 9m igen (7) min. 12m min. 6m igen (8) min. 6m igen (8) 8m igen (9) 8m igen (9) min. 9m igen (7) min. 14m min. 12m Lakó 30m (25 25m) 28m Önkormányzat i Önkormányzat i Önkormányzat i Önkormányzat i Kiszolgáló 8m igen (9) 32. KÖu31 jelű lakóterületi min. 6m igen (8) 25