1 Globális veszély A dohányzás a világon a korai halál els számú megelzhet oka. 1a Sokan szeretnének leszokni, hogy egészségüket ne károsítsák tovább, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint azonban a segítség nélkül leszokni próbálók nem egészen 5 százaléka marad nemdohányzó 1 év eltelte után. 2 A jelenlegi ismeretek szerint a dohányzók nem szabad akaratukból folytatják a dohányzást, hanem azért, mert nikotinfüggségben szenvednek. 3 A nikotinfüggség pedig krónikus, újra visszatér állapot. 4 A világon jelenleg mintegy 1,3 millárdan cigarettáznak 1b A világon évente kb. ötmillióan halnak meg dohányzással összefügg betegségben 5a, és a WHO elrejelzése szerint 2020-ra a világon a dohányzással összefügg betegségben elhalálozók száma megkétszerezdik és eléri az évi 10 milliót, ha a jelenlegi dohányzási szokások nem változnak 5b A WHO szerint minden nyolcadik másodpercben meghal valaki dohányzással összefügg betegségben (és csaknem ugyanilyen ütemben valaki elszívja élete els cigarettáját) 6 Magyarországon a 15 éven felüliek 34%-a, a férfiak 40%-a, a nk 17%-a dohányzik rendszeresen 30 Magyarországon jelenleg évente 28000 ember (20 percenként egy) hal meg dohányzás következtében 31 Dohányzás miatti morbiditás és mortalitás A dohányzás több mint 50 féle betegséget okozhat, amelyek közül 20 halálos. 7 A dohányzás szinte az összes szervet károsítja 8, és számtalan betegséggel hozható összefüggésbe, többek között a szív- és érrendszeri betegségekkel, a daganatos betegségekkel, a légúti betegségekkel és a stroke-kal. 9a-c Az egész világra vonatkozó becslések szerint a ma élk közül félmilliárd embernek dohányzással összefügg betegség okozhatja majd halálát 10 A dohányzás koszorúér betegséget okoz, ami a vezet halálozási ok a világon 11. A cigarettázás összefüggésben áll a hirtelen szívhalál összes típusával mind férfiak, mind nk esetén. A dohányzás ateroszklerózist és hasi aortaaneurizmát okoz 9a A dohányzás a stroke vezet oka, ez pedig a világon a második leggyakoribb halálozási ok 12 Dohányzás okozza a tüdrák miatti halálesetek kb. 90 százalékát férfiaknál és kb. 80 százalékát nknél. A nemdohányzókhoz képest a dohányzó férfiaknál 23-szoros, a dohányzó nknél pedig 13-szoros a tüdrák kialakulásának kockázata 9b A dohányzás gyomorrákot okoz. Dohányzóknál nagyobb a gyomorfekély kialakulásának kockázata, mint nemdohányzóknál 9c A WHO kimutatta, hogy két jelenleg dohányzó ember közül az egyik dohányzással összefügg betegségben fog meghalni 5c ; a régóta dohányzók fele középkorúan hal meg. 13 1999-ben mintegy 509.000 amerikai halt meg dohányzással összefügg betegségben 14a 2000-ben Európában több mint 1,2 millióan haltak meg dohányzással összefügg betegségben 15 Ázsiában, ahol a világ népességének egyharmada él, az elrejelzések szerint 2020- ra évi 4,9 millióra növekszik a dohányzás miatti halálesetek száma 14b
2 A dohányzás költsége Az egyének egészségére gyakorolt hatása mellett a dohányzás jelents társadalmi és gazdasági költségeket eredményez. A WHO elrejelzése szerint 2010-re a dohányzással összefügg megbetegedések éves globális költsége eléri az 500 milliárd dollárt (kb. 407 milliárd euró). 16 A munkaadóknál a dohányzó alkalmazottakkal összefüggésben felmerül költség lényeges gazdasági szempontot képvisel. 17 A termelékenység csökkenése is gondot okozhat, mivel a dohányzók évente kb. 6,5 nappal többet hiányoznak munkahelyükrl, mint a nemdohányzók. 17 Magyarországon a dohányzás egészségkárosító hatásainak költségei, beleértve a dohányzás okozta kies jövedelmet, közel 300 milliárd forintot tesznek ki. 31 A nemdohányzókat ezen túlmenen a dohányfüstös környezet is veszélyezteti. A passzív dohányzás a nemdohányzók körében akár 25-30 százalékkal növelheti a koszorúér megbetegedés kialakulásának kockázatát 18 A becslések szerint az USA-ban évente 4.000-5.000, az Egyesült Királyságban pedig évente 1.000 nemdohányzó halálát okozza a passzív dohányzás 19 A dohányzó anyák és apák a magzatot és a kisgyermeket számos növekedési problémához és fejldési rendellenességhez vezet kockázatnak teszik ki 20 Mintegy 700 millió gyermek a világon él gyermekek csaknem fele rendszeresen passzív dohányzásnak van kitéve, 21 ami növeli az asztma és más súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, és fokozza az asztmában szenvedk rohamainak gyakoriságát és súlyosságát 22 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint a másodkézbl származó munkahelyi füst miatt a világon évente mintegy 200.000 ember hal meg 23 Nemzeti és regionális dohányzást szabályozó intézkedések Tekintettel a fent leírt globális problémára, a kormányok és a döntéshozók különböz intézkedéseket vezetnek be a dohányvásárlás és használat szabályozása, ezáltal a dohányzásból és a dohányzással összefügg betegségekbl ered egészségügyi, társadalmi és gazdasági teher csökkentése érdekében. A dohányhasználat csökkentését célzó els világméret szabályozási egyezményt, az Egészségügyi Világszervezet Dohányellenrzési Keretszerzdését (WHO FCTC) 2003-ban hagyták jóvá; az azt követ évben a Keretszerzdést 167 ország és az Európai Közösség írta alá, és ahhoz 23 ország szerzd félként csatlakozott. 24 A kormányzatok különböz intézkedéseket vezettek be, mint például: Dohányáruk megadóztatása - A Világbank jelentése szerint az USA-ban a cigaretták árának 10 százalékos emelése például a kereslet öt százalékos visszaesését eredményezheti 25, ugyanez nálunk a fogyasztás 4% körüli csökkenésével jár Nyilvános helyen való dohányzás tilalma 26a Közegészségügyi figyelmeztetések a cigarettadobozon 26b A dohányáruk reklámozásának betiltása 26c A dohányzásról való leszokást segít termékek hozzáférhetvé és megfizethetvé tétele 26d Küzdelem a dohányáruk illegális kereskedelme ellen 26e
3
4 A dohányzás ellenrzése: Fokozódó globális megszorítások Kína hivatalosan csatlakozott a dohányhasználat elleni globális küzdelemhez, amikor 2005-ben ratifikálta az FCTC-t. Az egyezmény értelmében Kínának dohányáru reklámozási tilalmat, nagyméret egészségügyi figyelmeztet címkéket, a nyilvános dohányzás tilalmát és egyéb fontos dohányellenrzési intézkedéseket kell bevezetnie. 1 A világon regionális szinten Európában a legmagasabbak a cigarettára kivetett adók. 18 európai országban az adó a cigaretta árának legalább 70 százalékát teszi ki. 13 Szaúd-Arábiában Median és Mecca szent városa 2002 óta évrl évre dohánymentesnek nyilvánítja magát a Hajj (zarándoklás) két hetére, amikor több, mint négymillió muszlim keresi fel ezeket a városokat. 12 Európában hét ország teljes kören betiltotta a munkahelyi dohányzást; Anglia a teljes tilalmat 2007-ben vezeti be; ezt a többi ország is követni szándékozik. 2 Afrikában 28 nemzet ratifikálta az FCTC-t, amely teljes kör reklámozási tilalmat, nagyméret egészségügyi figyelmeztet címkék alkalmazását, a másodkézbl való füst elleni védelem biztosítását és más fontos irányelveket ír el. 11 Kanadában hat tartomány és két régió vezette be a füstmentes munkahelyre vonatkozó átfogó törvényeket, amelyek az összes étteremre és egyéb vendéglátóhelyre is kiterjednek. 3 2004-ben Uganda és Botswana átfogó törvényt hozott a nyilvános helyen és a munkahelyen való dohányzás tilalmáról. 10 Az Egyesült Államokban a cigarettafogyasztás 2005-ben 55 éves mélypontot ért el (378 milliárd szál). 4 Bhutan a világon elsként tiltotta be a dohányáruk árusítását. A dohányáruk hirdetése, reklámozása, és a nyilvános helyen való dohányzás is tilos. 9 Kanada volt az els ország, amely 2001-ben elírta a nagyméret fényképes egészségügyi figyelmeztet címkék alkalmazását; azóta Brazília, Ausztrália, Thaiföld és az Európai Unió is követte Kanada példáját. 5 Az USA-ban tizennégy állam vezetett be füstmentes munkahelyrl szóló átfogó jogszabályokat, amelyek az összes étteremre és egyéb vendéglátóhelyre is kiterjednek. 6 Uruguay volt az els ország Latin-Amerikában, amely 2006 márciusában megalkotta a füstmentes munkahelyrl szóló átfogó törvényt. 7 Brazília volt a világ els országa, amely megtiltotta a megtéveszt termékjellemzk alkalmazását, mint például light vagy mild (enyhe). Azóta Ausztrália, az Európai Unió és mások is követték Brazília példáját. 8 Míg a fenti megszorító, környezetet érint intézkedések egyes dohányzókat a dohányzásról való leszokásra ösztönözhetnek, a dohányzók számára nem könny a leszokás, és nem könny ellenállni a visszaszokás kísértésének. 27 Hatékony leszokást segít terápiákkal 28 és orvossal együttmködve 29 a dohányzók olyan tervet alakíthatnak ki, amely a legjobb esélyt kínálja számukra a leszokáshoz. Ahhoz, hogy a dohányzásról való leszokás valóban hatásos legyen, a nikotintól való fizikai és pszichés függséget amivel a dohányzásról leszokóknak meg kell küzdeniük - egyaránt kezelni kell. 27 További európai dohányzási tények és adatok Európában a dohányzás évente több mint 1,2 millió embert öl meg 15a o Férfiaknál az összes haláleset 24, nknél pedig 7 százalékát okozza a dohányzás 15f Európában évente 450 ezren halnak meg dohányzás miatt kialakuló szív- és érrendszeri megbetegedésben 15a o A dohányzás okozza a szív- és érrendszeri megbetegedésekbl ered halálesetek 20 százalékát férfiaknál, illetve 3 százalékát nknél 15e
5 1990 és 2000 között Európában13 százalékkal növekedett a dohányzás miatt kialakuló szív- és érrendszeri megbetegedésben elhalálozottak száma 15b A dohányzás számos európai országban csökken, de a csökkenés üteme jelenleg lassul 15c Számos európai országban ma már csaknem annyi n dohányzik, mint férfi, és a lányok körében gyakoribb a dohányzás, mint a fiúknál 15d o A dohányzás prevalenciája férfiaknál a közép-, kelet- és dél-európai országokban általában véve magasabb, mint az északi és nyugati országokban 15g o Nk esetén a dohányzás prevalenciája általában véve magasabb az északi, nyugati és déli országokban, mint a közép- és kelet-európai országokban. 15h
6 Referenciák 1. World Health Organization (2003). World Health Report 2003. Chapter 6: Neglected global epidemics: three growing threats. Available online at URL: http://www.who.int/whr/2003. Last 2. WHO European Strategy for Smoking Cessation Policy. Available online at URL: http://www.euro.who.int/document/e80056.pdf Last 3. Nicotine Addiction in Britain (2000). Royal College of Physicians, London. Available online at URL: http://www.rcplondon.ac.uk. Last 4. National Institute on Drug Abuse (1998). NIDA Notes: Facts about nicotine and tobacco products. Volume 13, Number 3 (July 1998). Available online at URL: http://www.drugabuse.gov. Last 5. World Health Organization. Tobacco Free Initiative. Why is tobacco a public health priority? Available online at URL: http://www.who.int/tobacco. Last 6. World Health Organization (2000). Tobacco Kills don t be duped. World No Tobacco Day 31 May 2000. Campaign brochure. Available online at URL: http://www.who.int. Last 7. Action on Smoking and Health UK. Factsheet no:2. August 2005. Available online at URL: http://www.ash.org.uk/html/factsheets/html/fact02.html Last 8. The health consequences of smoking: a report of the Surgeon General. Atlanta, Georgia: US Department of Health and Health Promotion, Office on Smoking and Health, 2004 9. Surgeon General's 2004 Report: Health Consequences of Smoking on the Human Body. Available online at URL: www.cdc.gov/tobacco/sgr. Last 10. The World Bank. Economics of Tobacco. Chapter 2. Available online at URL: http://www1.worldbank.org/tobacco/book/html/chapter2.htm Last 11. Coronary Heart Disease Epidemiology: From aetiology to public health, Edited by Michael Marmot and Paul Elliot. Oxford University Press. June 30, 2005 12. Ingall T. Stroke--incidence, mortality, morbidity and risk. J Insur Med. 2004;36(2):143-52 13. Global patterns of smoking and smoking attributable mortality. The World Bank. 1999 14. Shafey O, Dolwick S, Guindon GE, ed. Tobacco Control Country Profiles. Second Edition. American Cancer Society, Inc., World Health Organization, and International Union Against Cancer. 2003 15. Petersen S, Peto V, Rayner M. European cardiovascular disease statistics. 2005 edition. British Heart Foundation. London. Available online at URL: http://www.heartstats.org/datapage.asp?id=1570. Last. 16. Mackay J and Eriksen MP. 2002. The Tobacco Atlas. Geneva: World Health Organization 17. American Cancer Society. The cost of smoking to business. Available online at URL: http://www.cancer.org Last 18. Whincup, P et al, Passive smoking and risk of coronary heart disease and stroke: prospective study with cotinine measurement. BMJ 329: 200-205, June 30, 2004. Also available online at URL: http://bmj.bmjjournals.com/cgi/reprint/bmj.38146.427188.55v1. Last 19. World Health Organization. Available online at URL: http://www.emro.who.int/publications/healthedreligion/smoking/qa.htm Last accessed April 2006. Last accessed September 2006 20. DiFranza J, Lew R. Effect of maternal cigarette smoking on pregnancy complications and sudden infant death syndrome Journal of Family Practice. April, 1995 21. World Health Organization. International Consultation on Environmental Tobacco Smoke (ETS) and Child Health. January 11-14, 1999. (WHO/NCD/TFI/99.10) 22. Janson C. The effect of passive smoking on respiratory health in children and adults. Int J Tuberc Lung Dis 2004; 8: 510-6. 23. Takala, J., Introductory report: decent work, safe work, International Labor Organization, Geneva, September 2005, p. 16. Available online at URL: http://www.ilo.org/public/english/protection/safework/wdcongrs17/intrep.pdf. Last 24. WHO Regional Office for the Western Pacific. News: World s first Anti-Smoking Treaty Becomes Law. Available online at URL: http://www.wpro.who.int. Last 25. World Bank Group. Curbing the epidemic: governments and the economics of tobacco control. Chapter 4: Measures to reduce the demand for tobacco. Available online at URL: http://www1.worldbank.org/tobacco. Last accessed September 2006 26. (a-e) World Health Organization Framework Convention on Tobacco Control. WHO 2003, updated reprint 2004, 2005. Geneva, Switzerland 27. American Cancer Society. Guide to Quit Smoking. Available online at URL: http://www.cancer.org. Last accessed September 2006 28. Cryan JF, Gasparini F, van Heeke G, Markou A. Non-nicotine neuropharmacological strategies for nicotine dependence: beyond bupropion. Drug Discovery Today. 2003; 8:1025-1034 29. World Health Organization. Press Release: New survey shows lack of training on tobacco cessation techniques for health-profession students. 31 May 2005: World No Tobacco Day. Available online at URL: http://www.who.int. Last 30. Dr. Vadász Imre: A tüdgyógyászat és a dohányzás mai összefüggései. Hippocrates 2005. január-február VII. évfolyam 1. szám 31. Dr. Szilágyi Tibor: A dohányzás visszaszorítása Magyarországon-tények és adatok 2004.
7 Világtérkép referenciák 1. China Joins the Global War on Smoking, World Health Organization Office for the Western Pacific Region, August 2005. Available online at URL: http://www.wpro.who.int/media_centre/press_releases/pr_20050830.htm. Last 2. Lifting the Smokescreen: 10 Reasons for a Smoke Free Europe, Smoke Free Partnership, March 2006. Available online at URL: http://www.ersnet.org/ers/show/default.aspx?id_attach=13509. Last 3. Provincial and Territorial Smoke-free Legislation, Regulation or Policy, Non-Smokers Rights Association, July 2005 Available online at URL: http://www.nsraadnf.ca/news_info.php?cpath=53&news_id=211&phpsessid=48d2a613bcc415a30ac2b0129a647b4d. Last 4. Cigarette Sales in U.S. Reach Historic 55-year Low, National Association of Attorneys General, March 8, 2006. Available online at URL: http://www.naag.org/news/pdf/pr-20060308-cig-decrease.pdf. Last accessed September 2006 5. Package Warnings: Important Progress Being Made Worldwide, Rob Cunningham, Canadian Cancer Society, February 5, 2004. Available online at URL: http://fctc.org/documents/package%20warnings.pdf. Last accessed July 2006. 6. States and Municipalities with 100% Smokefree Laws in Workplaces, Restaurants, or Bars. American Nonsmokers Rights Foundation. Available online at URL: http://www.no-smoke.org/pdf/100ordlist.pdf Last accessed September 2006 7. Public Smoking Ban Takes Effect in Uruguay, The Associated Press, March 2, 2006 8. Tobacco Control in Brazil, Tania Cavalcante, National Cancer Institute (INCA), Brazil, 2003. Available online at URL: http://www.fac.org.ar/fic/simp03/llave/c22/caval.htm. Last 9. Bhutan National Human Development Report 2005, Royal Government of Bhutan, 2005. Available online at URL: http://www.bt.undp.org/ref/nhdr05_full.pdf. Last 10. Smoke-free Legislation Around the World, ASH Scotland, 2006. Available online at URL: http://www.ashscotland.org.uk/ash/ash_display.jsp?p_service=content.show&p_applic=ccc&pcontentid=4264&. Last 11. Updated Status of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, World Health Organization, 2006. Available online at URL: http://www.who.int/tobacco/framework/countrylist/en/index.html. Last 12. Together for the Tobacco-Free Hajj 2006, World Health Organization, Regional Office for the Eastern Mediterranean. Available online at URL: http://www.emro.who.int/tfi/tfi.htm. Last 13. Taxation of Tobacco Products in the European Region: Practices and Challenges, World Health Organization, 2004. Available online at URL: http://www.euro.who.int/document/e84813.pdf. Last EUCHAM086c 2006 szeptember