D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY Fekete Zsuzsanna doktorjelölt: Modellszámítások a különböző tulajdonságok ökonómiai súlyának meghatározására a tejhasznú szarvasmarhatenyésztésben című doktori értekezéséről Opponensi véleményemet a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Tanácsának határozata alapján és útmutatójának figyelembe vételével készítettem el. A húshasznosítású szarvasmarhatenyésztésben fontosabb szerepet kapó tulajdonságok ökonómiai értékének meghatározásával a Doktori Iskola korábban végzett hallgatója igazolta, hogy az Iskola tudományos háttere, témavezetőinek felkészültsége alkalmas ilyen jellegű dolgozatok elkészítésére. A hasonló témájú dolgozat bírálatakor is előrebocsájtottam, hogy szakterületemet tekintve elsősorban a Jelölt szarvasmarha tenyésztéséhez kapcsolódó megállapításait és eredményeit értékelhetem, bízván abban, hogy az ökonómia területéről érkező bizottsági tagokkal együtt a dolgozatot érdemben bírálhatjuk. A téma aktualitása, jelentősége Az Európai Unió országaiban a tejtermelés helyzetét alapvetően megváltoztatja, hogy 2015- ben megszűnik a több évtizede működő és több-kevesebb kritikával illetett kvótarendszer. A hatékonyan termelő országok évek óta készülnek termelési volumenük növelésére és termékeik számára a piac megszerzésére. A hazai tejtermelést is alapvetően érintő változásokra tenyésztőinknek is fel kell, illetve fel kellett volna készülni. Az állattenyésztők a klasszikus szakterületeken (tenyésztés, takarmányozás, tartástechnológia) igyekeznek a hatékonyságot növelni, de örömmel élnek azokkal az egyéb lehetőségekkel, amelyeket más tudományterület bekapcsolásával az ágazat helyzetét javíthatják. Minden olyan versenyképességet növelő eljárást és technológiát át kell gondolni, és lehetőség szerint bevezetni, amellyel tenyésztőink pozíciójukat javítani tudják. Ehhez tartozhatnak az ökonómiai elemzések, az ágazat jövedelmi viszonyait befolyásoló tényezők vizsgálata, a marginális és relatív ökonómiai súlyok meghatározása. A tejhasznú szarvasmarhatenyésztésben fontosabb szerepet játszó értékmérő tulajdonságok ökonómiai elemzését tehát aktuálisnak, a szakemberek számára gyakorlati hasznot hozónak és jelentősnek ítélem meg.
2 Bevezetés, irodalmi áttekintés, célkitűzés A dolgozat bevezetése megítélésem szerint túl rövidre sikerült. Egy részletesebb, a témát jobban felvezető bevezetést célszerűbbnek tartottam volna. Éppen a korábban jelzett kvótamegszüntetés ténye indokolt volna bővebb szakmai értékelést. Irodalmi áttekintésében 203 hazai és releváns külföldi szakirodalmat idéz, így elmondható, hogy szám szerint nagyon sok szakcikket ismertet. Az irodalmak közlése során célszerű a témájához közvetlenül kapcsolódó, vagy vele szakmailag kapcsolatba hozható irodalmakat ismertetni. Úgy gondolom, közölt irodalmainak egy része ennek a feltételnek nem tesz eleget, gondolok itt elsősorban a 2.2-es fejezetére. A termékenység és a vemhesülési arány élettani háttere, vagy a tőgyegészségügy témaköre is ilyen terület, ugyanakkor néhány értékmérő ökonómiai megítélése részét képezhetné irodalmi áttekintésének. A költségekkel és jövedelmekkel, de akár a termelési eredményekkel kapcsolatos irodalmainál a régebbi és az eltérő időszakból származó adatok sem egymással, sem a jelenlegi helyzettel nem, vagy alig hasonlíthatók össze. Talán a százalékos arányok jobban kifejeznék az egyes tényezők súlyát. A szakirodalmakban meglevő eltérések is esetenként magyarázatra szorulnának. Mivel tudná a Jelölt magyarázni, hogy az egy tehénre jutó fedezeti hozzájárulás a holstein-frízhez viszonyítva a magyar tarka esetében egy idézett irodalom szerint rendkívül alacsony értéket mutat? A Jelölt a szakirodalmak és szakmai ismeretei alapján négy plusz egy célt fogalmazott meg, s ezt szemléletes ábrában mutatja be. A rendelkezésre álló adatok alapján három fajta elemzésére vállalkozik, de a fajták megválasztását nem tartom szerencsésnek. A holstein-fríz választása a hazai viszonyok között teljesen természetes, a brown swiss bevonását ugyanakkor sem jelentőségénél, sem különbözőségénél fogva nem tartom indokoltnak. Bizonyára szakmai érdeklődésre számot tartó eredményeket kapott volna, ha egy más típusú tejhasznosítású fajtával, például a jerseyvel végzi el elemzéseit. Ugyancsak javasoltam volna a hozam- és tejárszinttel különböző változatainak értékelését az eltérő típusú fajtáknál. A felsorolt hiányosságok ellenére célkitűzéseit alkalmasnak tartom tudományos kutatómunka alapjául és úgy gondolom, hogy megvalósításával új tudományos eredmények születhetnek. Kihangsúlyoznám, hogy kutatásai és elemzései a magyar tejhasznú szarvasmarhatenyésztésre, és ezen belül meghatározóan a nagy mennyiségű folyadéktejet termelő holstein-frízre vonatkoznak. A kísérleti metodika, az alkalmazott vizsgálati módszerek Egy PhD dolgozat kísérleti metodikája és az alkalmazott vizsgálati módszerek egyre fontosabbá válnak egy dolgozat megítélésénél, pontos és részletes ismertetésük alapvetően szükséges az eredmények egzakt elbírálásához. A Jelölt ismerteti a vizsgálat helyét, idejét és az elemzett állományt. Az értékmérő tulajdonságok közül a tej mennyiségi tulajdonságai mellett az elemzéshez izgalmasabb lett volna a tej összetételét is figyelembe venni. Az eltérő zsír- és fehérjeszázalék bevonása a modellbe a mai szakmai viták alapján indokolt lett volna. Nem igazán értem, hogy egy tehénre miért csak három termékenyítést vett figyelembe, ugyanis a hazai gyakorlat nem az, hogy ezután az egyedeket selejtezik. Az egyes fajták
3 tankönyvszerű bemutatását esetenként már nem reális paraméterekkel nem közöltem volna (5. 6. táblázat). Modellszámításához a telepen mért valós adatokat, az ebből kalkulált értékeket, valamint szakirodalmi forrásmunkák alapján képzett inputokat használ fel. A 2008-ban készített kérdőív aktualitási gondokat vethet fel. Az elmúlt öt évben túl gyorsan változott a helyzet ahhoz, hogy ezek az adatok teljes biztonsággal felhasználhatóak legyenek. Az erőteljesen megváltozott takarmányárak és egyéb költségek az értékelés lényegét érinthetik. A tej átvételi ára is jóval meghaladja a Jelölt által feltételezett kategóriákat. Ugyanúgy igaz lehet ez a termelési szintekre is. A holstein-fríz állományok mai országos termelési átlaga is több mint a hozamszinteknél alkalmazott felső határ. A három fajta értékmérő tulajdonságainál a brown swiss fajta termelése abszolút értékben és a holstein-frízhez viszonyítva relative is alulértékelt. A modellszámítás szempontjából a telepi tehénlétszám változatok elemzése igazolhatta volna a telepméret hatását a gazdaságosságra. Végezetül, mint minden kérdőívnél, itt is felvetődik a kérdés, hogy mennyire tekinthető megbízhatónak a kérdőív alapján gyűjtött adat. Elvárható-e, hogy minden, a kérdőívben szereplő mutatót nyilvántartsanak és az adat forrását jelentő esetleges mérést vagy számításokat elvégezzék? Az Anyag és módszer 4.4- es fejezetében ökonómiai alapfogalmakat ismertet, véleményem szerint feleslegesen. A modellszámításokat a Wolf és munkatársai által kifejlesztett Ecoweight bio-ökonómiai modellel végezte, s ezt a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak ökonómiai súlyozására alkalmasnak tartom. A választott paraméterek és a végrehajtott elemzések a marginális és relatív ökonómiai súlyok számítására számomra nagyrészt elfogadhatóak, bár ebben mindenképpen az ökonómus szakemberek véleménye lehet a mérvadó. Vizsgálati eredmények és értékelésük Vizsgálatai során elsőként a hozamszintek hatását elemzi a gazdasági mutatókra. Ahogy korábban is jeleztem a 8000 kilogrammos felső határ nem fejezi ki a reálisan elérhető termelési szintet, ugyanakkor a 7000 kilogrammig terjedő termelési szinteknél a mutatók alakulását feleslegesnek tartom elemezni. A kapott eredményei teljesen logikusan azt mutatják, hogy a termelési szint növekedésével szinte lineárisan nő a termelési érték és a jövedelmezőség. Nyolcadik táblázatában a tulajdonságok marginális ökonómiai súlyát közli. Megállapítható, hogy több tulajdonság súlya a hozamszinttől függetlenül alakul, melyek közül a vemhesülési arány marginális súlyának állandóságát vitatnám. Érdekes módon a hasznos élettartam súlyának módosulása nem jelentős. Ugyanakkor a tőgyegészségüggyel kapcsolatos mutatók marginális ökonómiai súlyának változása figyelemreméltó lehet. Az is megállapítható, hogy a relatív ökonómiai súly hozamszinttől függően alig változik, de az egyes tulajdonságok fontossági sorrendje a hozamszinttől függően módosul. Kiemelhető a 305 napos tejtermelés és a hasznos élettartam nagyobb relatív ökonómiai súlya. Az adatok is igazolják, hogy a jelenlegi átvételi trendszer elsősorban a nagy mennyiségű híg tej termelését preferálja, míg a hasznosanyag-termelés háttérbe szorul. A felvásárlási ár hatásának elemzésekor újra ki kell emelnem, hogy a 70-90 forint közötti árkategória nem fejezi ki a jelenlegi helyzetet. A felvásárlási ár növekedésének hatására
4 természetes hogy nő az elérhető jövedelem. A számított jövedelmezőségi százalék mértéke számomra irreális és mindenképpen magyarázatra szorul. Ezzel kapcsolatban kíváncsian várom az gazdasági szakemberek véleményét. Meglepő módon a tej átvételi ára az egyes értékmérők marginális ökonómiai súlyának változására néhány kivételtől eltekintve alig hat. A termelt tej mennyiségének ökonómiai súlya ugyan megduplázódik, de 0,2-es értéke elenyésző a többi paraméterhez képest. A mértékegység megválasztását sem tartom egyértelműnek és magyarázhatónak. Kérdésem, hogy össze lehet-e hasonlítani a hasznos élettartamban egy év növekedést egy kilogramm tejtermelés-növekedéssel. Ez alapján nem véletlen az ökonómiai súlyok ilyen mértékű eltérése. Ismét jelzem, hogy a tej összetételének elemzése és 1%-os változása érdekes eredményeket adhatott volna. A Magyarországon meghatározó holstein-fríz fajta mellett a tejtermelésben lényegesen kisebb szerepet játszó magyar tarka és az elenyésző létszámban jelen lévő brown swiss jövedelmezőségét hasonlítja össze. A magyar tarka gyengébb, de jövedelmezőségét tekintve még így is kiváló eredménye a fajta tenyésztőit elgondolkodtathatja. Az árbevétel számításánál az esetleges utódok vágása és az ebből származó árbevétel módosíthatja a fajták megítélését. Ugyancsak árnyalhatja a sorrendet és a különbségeket a korábban jelzett, nem jól megválasztott beltartalmi paraméter is. Az egyes fajtákra jellemző értékeket ábrákon is bemutatja. A 15. ábra szemléletesebb lenne, ha nem fajtánként, hanem mutatónként csoportosítaná adatait. Az egyes fajták között a marginális ökonómiai súlyok tekintetében ahogy ez előre látható volt nem volt eltérés. A 18. ábrán a marginális ökonómiai súlyokat tünteti fel, megítélésem szerint ismét rossz összeállításban. A relatív ökonómiai súlyok elemzése igazolta, hogy a tejtermelési szint a meghatározó, ami a jelenlegi átvételi rendszer mellett indokolt is. A 20. ábrán az egyes fajtáknál a relatív ökonómiai súlyok egymáshoz viszonyított megoszlását mutatja be, ami bár színesíti dolgozatát az olvasó számára nem sok információtartalommal bír. A 21. ábrában összefoglalja a különböző vizsgálatok alapján a relatív ökonómiai súlyok rangsorát. Ez az ábra is igazolja, hogy a több szempont alapján végzett értékelésnek ugyanaz az eredménye, a tulajdonságok rangsora állandó maradt. Következtetések, új tudományos eredmények Dolgozatában tíz következtetést és javaslatot fogalmaz meg. Több következtetésénél használja a kapcsolat szót, ami megítélésem szerint nem fejezi ki az egyes értékmérők közötti összefüggést. Úgy gondolom, itt nem kapcsolatról van szó, hanem arról, hogy a tehenek tejhozama befolyásolja-e vagy hat-e az egyes paraméterekre. Javaslatokat jelez a fejezet címében, ugyanakkor egyetlen olyan pontot találtam, ami javaslatként értelmezhető (8. pont). Új kutatási eredményeit öt pontban fogalmazza meg. Ezek közül a 2. és 3. számmal jelzett eredményt amennyiben ezt az ökonómusok is megerősítik el tudom fogadni. A 4. pontban ismertetett és dolgozatának lényegét érintő relatív ökonómiai súlyok alakulását ebben a formában nem tudom elfogadni, rövidítését és átalakítását javaslom.
5 A Jelölt publikációs tevékenysége A bírálónak nyilatkoznia kell a doktori értekezés benyújtásához előírt publikációs követelmények teljesítéséről. A Jelölt közlése szerint az értekezés témakörében megjelent publikációk száma kilenc. Lektorált folyóiratban megjelent cikke 3, amiből egy idegen nyelvű. A Doktori Iskola elvárásainak ez a publikációszám megfelel. Ki kell emelnem, hogy a jelölt publikációs tevékenysége ezen túlmenően nagyon szerteágazó, több közleményt jegyez a ló, a sertés és a húsmarha tenyésztés témaköréből. A dolgozat formája, szerkesztése, stílusa A dolgozat a formai követelményeknek megfelel, szerkesztése a Doktori Iskola előírásai szerint történt. A viszonylag kis terjedelem, és ezen belül az Eredmények és értékelésük fejezet mérete (20 oldal) nem válik a Jelölt dicsőségére. Az ábrák és a felhasznált fotók színesítik dolgozatát, bár a fajták bemutatására jobb képeket is találhatott volna. Összefoglalva megállapítom, hogy a dolgozatot a Jelölt saját munkájának tartom, amellyel igazolta, hogy képes önálló kutató munkát végezni. Dolgozata a hazai tej hasznosítású állományok hatékonyságának növelésére alkalmas új tudományos eredményeket tartalmaz. Mindezek alapján javaslom Fekete Zsuzsanna értekezésének nyilvános vitára tűzését és sikeres védés esetén a PhD fokozat odaítélését támogatom. Debrecen, 2014. február 24. Dr. Béri Béla egyetemi docens