Pest Győr-Moson-Sopron Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Vas Fejér Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Csongrád Bács-Kiskun Veszprém Zala Somogy Heves Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Békés Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Magyarország népességének száma 2017. január 1-jén 9 millió 798 ezer fő volt, 1,4%-kal kevesebb, mint 2012 elején. Magyarország jelenlegi területén 1981-ben éltek a legtöbben, azóta a népesség száma folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka az alacsony termékenység, amelyhez európai mércével mérve magas szinten állandósult halandóság párosul. A népességet az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a természetes fogyás az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el. A megye lakónépessége 2017. január 1-jén 654,4 ezer fő volt, 5,0%- kal kevesebb, mint 2012 elején. A népességszámot a születések alacsony és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. A lakónépesség számának változása megyénként 2012. és 2017. január 1. között 1. ábra 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4-5 -6 % Országos átlag Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnagyobb területű és második legnépesebb megyéje. Népsűrűsége 2017 elején 90 fő/km 2 volt, alacsonyabb az országos átlagnál (105 fő/km 2 ). A megyét jelenleg 358 település alkotja (számuk legmagasabb a megyék között), közöttük 29 város. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. 2017. január 1-jén 154 olyan község volt a megyében, ahol a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ezeken a településeken élt a megye népességének 5,6%- a. 1
1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek és lakónépességének száma és megoszlása népességnagyság-kategóriánként, 2017. január 1. Népességnagyságkategória, fő Település Települések megoszlása, % Lakónépesség fő a megyei %- ában Települések átlagos népessége 199 58 16,2 5 720 0,9 99 200 499 96 26,8 30 956 4,7 322 500 999 75 20,9 54 306 8,3 724 1 000 1 999 72 20,1 100 464 15,4 1 395 2 000 4 999 41 11,5 122 446 18,7 2 986 5 000 9 999 8 2,2 54 306 8,3 6 788 10 000 49 999 7 2,0 129 027 19,7 18 432 50 000 99 999 100 000 1 0,3 157 177 24,0 157 177 Megye összesen 358 100,0 654 402 100,0 1 828 2017. január elején a férfiak átlagéletkora a megyében 39,0 év, a nőké 43,8 év volt, az előbbieké 0,9 évvel, az utóbbiaké 1,0 évvel magasabb, mint 5 évvel korábban. Mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége nemenként január 1-jén Megnevezés 2001 2012 2017 Férfiak 359 596 328 067 312 284 Nők 393 901 360 855 342 118 Összesen 753 497 688 922 654 402 A férfiak aránya, % 47,7 47,6 47,7 A nők aránya, % 52,3 52,4 52,3 Ezer férfira jutó nők száma 1 095 1 100 1 096 A népesség korösszetételét továbbra is öregedés jellemzi. 2012 elejéhez képest a gyermek és aktívkorúak hányada csökkent, az időskorúaké nőtt. Az öregedési index 1 értéke a megyék többségében (Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) 100 fölött alakult. Borsod-Abaúj- Zemplénben 2016-ban ez a mutató (113) alacsonyabb volt az országosnál (128). A megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív- és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 3. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % 14 15 64 65 Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 2 Öregedési index 2001 18,9 66,7 14,4 28,4 21,6 50,0 76,0 2012 16,1 67,7 16,3 23,8 24,0 47,8 101,0 2017 15,7 66,5 17,8 23,6 26,8 50,4 113,4 Az eltartottsági ráta magasabb, mint 2012-ben, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A 75 éves és idősebb korcsoportban a nők száma több mint kétszerese a férfiakénak. 1Az idős népesség (65 x éves) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. 2 A gyermek (0 14) és az idős népesség (65 x) a 15 64 éves népesség százalékában. 2
A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2017. január 1-jén 2. ábra Éves 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 30000 20000 10000 0 10000 20000 Férfi Nő Férfitöbblet Nőtöbblet 30000 Fő A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott 2012-höz képest: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké szinte változatlan maradt. A megyében a 15 éves és idősebb népesség 35%-a nőtlen, hajadon, 41%-a házas, 12%-a özvegy és 12%-a elvált családi állapotú volt 2017. január 1-jén. Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, 2017. év elején itt élt a megye népességének 36%-a ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi követte. 2012-höz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásban. A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 21%, az Edelényiben és a Szikszóiban 19%, a Tokajiban csupán 12%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 21%. 6 járásban a gyermekkorúak aránya magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma másfélszerese a gyermekkorúakénak. 4. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017. január 1. Járás A lakónépesség 0 14 15 64 65 Eltartott Öregedési száma, változása, 2012. népesség éves népesség aránya index fő év elejéhez, % rátája Cigándi 15 839-3,5 18,5 66,2 15,3 82,8 51,0 Edelényi 33 037-2,8 19,2 65,0 15,8 82,0 53,8 Encsi 21 421-1,8 21,1 65,4 13,5 64,0 52,9 Gönci 16 277-4,0 17,6 67,0 15,4 87,9 49,3 Kazincbarcikai 62 385-6,5 14,9 67,0 18,2 122,0 49,3 Mezőcsáti 14 147-3,6 17,7 67,1 15,2 86,3 49,1 Mezőkövesdi 40 622-5,1 13,4 65,8 20,7 154,5 51,9 Miskolci 236 841-4,5 14,8 66,6 18,6 125,2 50,1 Ózdi 52 008-5,7 17,4 64,7 17,9 103,1 54,6 Putnoki 18 175-6,6 16,3 67,3 16,4 100,2 48,6 Sárospataki 23 495-7,6 13,5 67,4 19,1 140,8 48,4 Sátoraljaújhelyi 21 437-7,2 13,9 67,4 18,7 134,3 48,5 Szerencsi 39 062-5,4 15,8 66,6 17,6 111,0 50,1 Szikszói 16 868-4,5 19,4 65,9 14,7 75,9 51,7 Tiszaújvárosi 30 209-5,5 15,2 68,2 16,6 109,7 46,6 Tokaji 12 579-6,9 12,4 68,3 19,3 155,9 46,5 Összesen 654 402 5,0 15,7 66,5 17,8 113,4 50,4 2017. év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyeszékhely lakónépessége 5 év alatt 4,7, a megye többi városáé összesen 5,8, a községeké 3
4,5%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül csak Szendrőben nőtt, a többiben csökkent a lélekszám. 5. tábla A demográfia főbb jellemzői településtípusonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2017. január 1. Megnevezés A lakónépesség száma, fő változása 2012. év elejéhez képest, % A lakónépességből férfi nő 0 14 éves 15 64 éves 65 éves és idősebb Öregedési index Miskolc MJV 157 177-4,7 72 959 84 218 21 781 103 853 31 543 144,8 Többi város 227 173-5,8 107 478 119 695 34 378 151 051 41 744 121,4 Ezen belül: Abaújszántó 3 000-4,5 1 417 1 583 419 2 057 524 125,1 Alsózsolca 5 581-4,0 2 756 2 825 1 074 3 733 774 72,1 Borsodnádasd 3 129-4,2 1 528 1 601 500 2 007 622 124,4 Cigánd 3 049-0,5 1 490 1 559 580 2 050 419 72,2 Edelény 9 413-6,8 4 523 4 890 1 316 6336 1 761 133,8 Emőd 4 716-6,4 2 285 2 431 674 3 191 851 126,3 Encs 6 341-2,7 2 999 3 342 1 094 4 120 1 127 103,0 Felsőzsolca 6470-3,7 3 102 3 368 1 092 4 279 1 099 100,6 Gönc 2 012-7,2 988 1 024 327 1 382 303 92,7 Kazincbarcika 26 706-7,3 12 505 14201 3 737 17 886 5 083 136,0 Mezőcsát 5 799-4,0 2 834 2 965 940 3 944 915 97,3 Mezőkeresztes 3 711-4,8 1 748 1 963 536 2 446 729 136,0 Mezőkövesd 16 183-3,3 7 620 8 563 2 213 10 648 3 322 150,1 Nyékládháza 4 929-0,9 2 321 2 608 740 3 214 975 131,8 Onga 4 724-2,9 2 300 2 424 911 3 248 565 62,0 Ózd 32 827-6,1 15 353 17 474 5 449 21 303 6 075 111,5 Pálháza 1 041-4,8 499 542 121 720 200 165,3 Putnok 6 572-5,8 3 160 3 412 1 275 4 332 965 75,7 Rudabánya 2 404-8,7 1 151 1 253 372 1 608 424 114,0 Sajóbábony 2 698-6,8 1 291 1 407 384 1 753 561 146,1 Sajószentpéter 11 385-6,6 5 456 5 929 1 683 7 713 1 989 118,2 Sárospatak 11 886-9,3 5 671 6 215 1 482 7 958 2 446 165,0 Sátoraljaújhely 14 469-7,4 6 733 7 736 2 062 9 595 2 812 136,4 Szendrő 4 272 1,8 2 044 2 228 985 2 660 627 63,7 Szerencs 8 841-5,6 4 129 4 712 1 045 5734 2 062 197,3 Szikszó 5 289-6,5 2 533 2 756 782 3 547 960 122,8 Tiszaújváros 15 571-6,9 7 139 8 432 2 143 10 736 2 692 125,6 Tokaj 4 155-8,9 1 903 2 252 442 2 851 862 195,0 Községek 270 052-4,5 131 847 138 205 46 624 180 209 43 219 92,7 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 654 402-5,0 312 284 342 118 102 783 435 113 116 506 113,4 Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében a nyers élveszületési arányszám 3 1957-ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek közepén lépett szülőképes korba az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében 3 Az ezer lakosra jutó élveszületések száma. 4
léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre változott. Pozitív változás, hogy 2014-re és 2015-re ez 10,6, 2016-ra 11,0 ezrelékre nőtt. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma 1960 és 2015 között minden évben meghaladta az országos átlagot. Magyarországon is és a megyében is 2014-óta emelkedett a születések száma. 6. tábla Az élveszületések alakulása A születések száma Az ezer lakosra jutó születések száma Év Borsod-Abaúj- a megyében az Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben országos %-ában Zemplénben Magyarországon 1960 13 607 146 461 9,3 18,6 14,7 1964 11 985 132 141 9,1 15,8 13,1 1965 11 939 133 009 9,0 15,6 13,1 1966 12 357 138 489 8,9 16,1 13,6 1970 12 843 151 819 8,5 16,5 14,7 1975 14 836 194 240 7,6 18,7 18,4 1980 12 240 148 673 8,2 15,1 13,9 1985 10 867 130 200 8,3 13,6 12,3 1990 10 588 125 679 8,4 13,9 12,1 1995 9 411 112 054 8,4 12,4 10,8 1998 8 382 97 301 8,6 11,1 9,5 2000 8 209 97 597 8,4 10,9 9,6 2005 7 442 97 496 7,6 10,2 9,7 2010 6 686 90 335 7,4 9,7 9,0 2011 6 551 88 049 7,4 9,6 8,8 2012 6 699 90 269 7,4 9,8 9,1 2013 6 652 88 689 7,5 9,8 9,0 2014 7 131 91 510 7,8 10,6 9,3 2015 7 054 91 690 7,7 10,6 9,3 2016 7 224 93 063 7,8 11,0 9,5 A teljes termékenységi arányszám 4 hazánkban 2016-ban 1,49 volt, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges, valamivel 2 fölötti mutatótól. 7. tábla A teljes termékenységi arányszám alakulása Év Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 1960 2,40 2,02 1970 2,26 1,97 1980 2,06 1,92 1990 2,12 1,84 1995 1,85 1,57 2000 1,63 1,33 2010 1,48 1,26 2011 1,47 1,24 2012 1,53 1,34 2013 1,54 1,34 2014 1,69 1,41 2015 1,71 1,44 2016 1,79 1,49 A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is mindig magasabb volt az országos átlagnál. A 2016. évi adatok alapján a szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb (1,79), ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,75) követte. 4 Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év kor szerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 5
A szülő nők életkora Az utóbbi évtizedekben növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége mérséklődött. A 15 19 éveseknél nőtt, a 20 24 éveseknél és a 25 29 éveseknél érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia a megyében is érvényesült. A legtöbb szülő nő az anyák négytizede 20 24 éves volt. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a 20 24 évesek szülési gyakorisága 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nőkön belül az utóbbi években 15%-ra fogyott. A szülő nők legnagyobb része (30%-a) már a 30 34 éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2016-ban a szülő nők 53%-a 29 évesnél idősebb volt. Év Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 éves Borsod-Abaúj-Zemplén 8. tábla (százalék) Összesen 1970 0,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100,0 1980 0,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100,0 1990 0,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100,0 2000 0,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100,0 2010 0,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100,0 2011 0,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100,0 2012 0,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100,0 2013 0,4 15,7 22,7 25,1 22,0 11,9 2,2 100,0 2014 0,2 15,2 22,6 25,1 22,8 11,8 2,4 100,0 2015 0,2 14,8 23,1 24,1 22,6 12,4 2,7 100,0 2016 0,2 15,2 22,4 24,8 22,2 12,2 3,0 100,0 Magyarország 1970 0,1 14,9 41,1 26,7 11,8 4,4 1,1 100,0 1980 0,2 14,3 41,1 29,9 10,5 3,3 0,7 100,0 1990 0,2 12,1 39,4 27,9 13,9 5,6 0,9 100,0 2000 0,1 7,9 29,0 36,6 19,0 6,1 1,4 100,0 2010 0,1 5,8 14,0 27,8 34,9 14,9 2,6 100,0 2011 0,1 5,8 13,9 26,5 34,2 16,7 2,9 100,0 2012 0,1 6,0 14,1 25,9 32,9 17,9 3,0 100,0 2013 0,1 6,4 14,4 25,6 31,2 18,9 3,4 100,0 2014 0,1 6,5 14,5 25,2 30,7 19,4 3,6 100,0 2015 0,1 6,2 14,6 25,1 30,0 19,6 4,4 100,0 2016 0,1 6,5 14,7 25,4 29,6 19,1 4,6 100,0 A megyében a szülő nők közül az országosnál magasabb a 25 év alattiak és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. Az utóbbi években a 25 29 éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága (2016-ban 89 ezrelék). Az 30 34 évesek termékenysége 1980-hoz képest több mint kétszeresére, a 35 39 éveseké 2,9-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan: 2016-ban a 15 19 éveseknél 2,3-szerese, a 20 24 éves korosztályban 1,6-szerese volt. A 29 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2016-ban ezer 15 49 éves nőre 49 élveszületés jutott, míg országosan 41. 6
Év Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Ezer 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 49 15 49 éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén 1960* 66,6 180,5 124,1 66,7 32,9 4,8 73,8 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64,0 1980 78,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61,8 1990 57,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57,9 2000 41,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46,4 2010 40,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42,0 2011 41,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41,8 2012 40,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42,5 2013 48,4 67,8 83,1 70,1 32,1 3,3 42,8 2014 52,7 73,0 89,2 82,0 34,6 3,7 46,7 2015 52,9 74,8 84,9 83,8 37,9 4,2 47,0 2016 57,7 76,4 89,0 85,9 40,2 4,7 48,9 Magyarország 1960 52,5 159,2 105,6 52,9 25,0 3,6 58,9 1970 50,0 159,3 110,3 51,4 18,4 2,2 56,6 1980 68,0 158,6 100,0 40,9 13,7 1,5 57,6 1990 39,5 147,2 115,4 46,6 16,4 1,6 49,4 2000 24,4 69,6 93,1 55,3 19,8 1,7 38,7 2010 17,9 40,1 73,9 77,0 35,4 3,6 37,9 2011 18,0 39,0 69,9 76,3 37,1 3,9 37,1 2012 19,2 41,9 77,9 81,5 39,3 4,1 38,7 2013 21,1 41,9 76,1 80,1 39,9 4,4 38,2 2014 23,1 43,5 77,6 86,0 42,5 4,7 39,7 2015 22,8 44,5 77,3 88,0 44,5 5,5 40,0 2016 24,8 46,4 78,9 90,9 46,4 5,7 40,9 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 9. tábla Járásonként a 15 49 éves nőkre jutó élveszületések száma a legmagasabb az Encsi járásban volt, ahol ezer szülőképes korú nőre 2016-ban 71 élveszületés jutott. Ez a mutató az országos átlagot a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi kivételével minden járásban meghaladta. 7
Ezer 15 49 éves nőre jutó élveszületések száma járásonként, 2016 3. ábra Az élveszületési sorrend A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2016-ban 1,88 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga 2016-ban 2,13 volt, ami a megyék között a legnagyobb. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős visszaesése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2016-ban már a gyermekek 47%-a házasságon kívül született. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban a gyermekek 60%-a született házasságon kívül. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának folyamatos növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2016-ban 57%-át. Pozitív elmozdulás, hogy 2015-höz képest emelkedett a házasságban született gyermekek aránya. 8
A szülő nők megoszlása családi állapot szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 1970 6,3 92,8 0,2 0,7 100,0 1980 7,4 91,3 0,2 1,2 100,0 1990 10,9 86,6 0,5 2,0 100,0 2000 26,0 69,3 0,7 3,9 100,0 2010 46,8 48,2 0,4 4,5 100,0 2011 49,8 44,9 0,5 4,8 100,0 2012 52,9 42,2 0,4 4,5 100,0 2013 55,8 39,6 0,3 4,4 100,0 2014 58,5 37,7 0,3 3,6 100,0 2015 58,0 38,3 0,3 3,4 100,0 2016 57,2 39,9 0,3 2,7 100,0 Magyarország 1970 4,5 94,6 0,2 0,7 100,0 1980 5,4 92,9 0,3 1,5 100,0 1990 9,7 86,9 0,4 3,0 100,0 2000 24,5 71,0 0,4 4,2 100,0 2010 35,7 59,2 0,3 4,8 100,0 2011 37,3 57,7 0,3 4,6 100,0 2012 39,6 55,5 0,3 4,7 100,0 2013 41,6 53,8 0,2 4,4 100,0 2014 43,2 52,4 0,2 4,2 100,0 2015 43,5 52,2 0,2 4,2 100,0 2016 43,3 53,1 0,1 3,5 100,0 10. tábla (százalék) A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek 2016-ban is. Míg a Mezőkövesdi járásban a gyermekek 51%-a született házasságban, addig az Ózdiban 26%-a. A szülő nők iskolai végzettsége Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. Ebben a teljes népesség iskolázottságában meglévő különbségek is szerepet játszanak. Míg Borsod-Abaúj- Zemplénben 2016-ban a szülő nők 19%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 33%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nők hányada a megyében 27%, országosan 32%. A 8 osztálynál kevesebbel rendelkező szülő anyák aránya 6,8%, 3,5-szerese az országosnak. Hasonló a helyzet az általános iskola 8 osztályát végzetteknél (35%), a megyében hányaduk 16 százalékponttal magasabb. A szülő nők a megyében a Miskolci járásban rendelkeztek a legmagasabb iskolai végzettséggel, legkevésbé a Szikszói, az Encsi és az Edelényi járásban voltak iskolázottak. 9
Év Általános iskola 8 osztályánál kevesebb A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint Általános iskola 8 osztálya Szakmunkás, ill. szakiskola Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Felsőfokú végzettség Ismeretlen 11. tábla (százalék) Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén 1971 22,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100,0 1980 13,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100,0 1990 10,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100,0 2000 12,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100,0 2010 8,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100,0 2011 8,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100,0 2012 8,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100,0 2013 8,1 36,0 11,8 24,8 18,8 0,4 100,0 2014 6,6 35,5 12,7 25,0 19,5 0,6 100,0 2015 6,4 34,8 13,4 25,0 19,7 0,6 100,0 2016 6,8 34,7 12,0 27,1 18,9 0,5 100,0 Magyarország 1971 16,0 50,3 7,4 21,5 4,7 0,0 100,0 1980 7,0 38,6 15,3 30,2 9,0 0,0 100,0 1990 4,8 28,9 22,4 31,8 12,1 0,0 100,0 2000 4,6 23,9 24,6 31,6 15,1 0,2 100,0 2010 2,4 17,4 14,2 31,8 33,5 0,8 100,0 2011 2,3 17,8 13,6 31,3 33,8 1,1 100,0 2012 2,2 18,5 13,2 31,3 33,8 0,9 100,0 2013 2,1 19,4 13,0 30,8 33,6 1,0 100,0 2014 2,0 19,5 13,1 31,0 33,4 0,9 100,0 2015 1,9 18,4 13,1 32,0 33,6 0,9 100,0 2016 1,9 19,0 12,0 32,4 33,3 1,4 100,0 A szülő nők gazdasági aktivitása Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban a szülő nők 46%-a volt foglalkoztatott, ami 23 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. Az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában. A Tokaji járásban 60, a Miskolci járásban 59%, volt a foglalkoztatott nők aránya, ezzel szemben a Cigándiban 27, az Encsiben 28%. 4. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, 2016 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Ismeretlen 10
Terhességmegszakítás Magyarországon a terhességmegszakítások száma 2012 és 2016 között folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanez a tendencia figyelhető meg. A megyében 2012 és 2016 között számuk 3100-ról 2677-re mérséklődött. Száz élveszületésre 37,1 terhességmegszakítás jutott 2016- ban, 9,2-vel kevesebb, mint 2012-ben. 2016-ban a megyében a művi vetélésen átesett nők 25%-a 20 24 éves, 22%-a 25 29 éves, 18%-a 30 34 éves, 15 15%-a 19 év alatti, valamint 35 39 éves, 4,9%-a 40 éves, illetve ennél idősebb volt. Halálozás A halálozások száma Magyarországon 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer), ezt követően folyamatosan mérséklődött, 2012-ben 130 ezer alatt volt. 2016-ben 127 053-an haltak meg, ami ezer lakosra számítva 12,9 halálozást jelent. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alá süllyedt. 2016-ban 9331 fő hunyt el, az utóbbi évtizedeket tekintve a legkevesebben. 12. tábla Év A halálozások és a halálozások ezer lakosra jutó száma Halálozások száma Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén az ország %-ában Borsod-Abaúj- Zemplénben Halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben 1965 7 123 108 119 6,6 9,4 10,7 1970 7 745 120 197 6,4 10,0 11,6 1980 9787 145 355 6,7 12,1 13,6 1990 10 480 145 660 7,2 13,8 14,0 2001 9 790 132 183 7,4 13,0 13,0 2010 9 877 130 456 7,6 14,3 13,0 2011 9 518 128 795 7,4 14,0 12,9 2012 9 625 129 440 7,4 14,0 13,0 2013 9 632 126 778 7,6 14,2 12,8 2014 9 608 126 308 7,6 14,3 12,8 2015 9 612 131 697 7,3 14,5 13,4 2016 9 331 127 053 7,3 14,2 12,9 Borsod-Abaúj-Zemplénben a kilencvenes évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A legkedvezőbb 2001-ben volt, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2016-ban 14,2 ezreléket ért el. 2002-től a halálozási arányszám a megyében magasabb, mint országosan. Járásonként 2016-ban a halálozások szintje a Tokaji és az Ózdi járásban volt a legmagasabb, ezt követően a Mezőkövesdiben. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, mivel a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban magas az idős népesség aránya. 11
66,59 68,15 68,95 71,45 70,29 72,43 76,10 76,46 76,76 78,38 77,45 79,21 Szikszói Encsi Edelényi Miskolci Sárospataki Cigándi Mezőcsáti Tiszaújvárosi Szerencsi Sátoraljaújhelyi Gönci Kazincbarcikai Putnoki Mezőkövesdi Ózdi Tokaji A halálozások ezer lakosra jutó száma járásonként, 2016 5. ábra 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Ezrelék Megyei átlag A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett Borsod-Abaúj-Zemplénben. Egy 2016-ban született kislány 77,45 év, fiú társa 70,29 év átlagos életév megélésére számíthat. A javuló adatok ellenére a megyék között mindkét nemnél Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb ez a mutató: a férfiaknál az országos átlagtól 2,14, a nőknél 1,76 évvel rövidebb. Születéskor várható átlagos élettartam 6. ábra Év Borsod-Abaúj-Zemplén Ország összesen 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 2001 2012 2016 2001 2012 2016 férfi nő Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. 2012 és 2016 között a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplénben 36 73 között mozgott. 2016-ban 38 egy éven aluli gyermek halt meg, ezer élveszülöttre 5,3 csecsemőhalálozás jutott, ami 1,3 ezrelékponttal nagyobb az országos átlagnál. 2016-ben Magyarországon az összes halálozás 49%-át a keringési rendszer betegségei, 26%-át a daganatok, 5,7%-át a légzőrendszer betegségei, 4,9%-át az emésztőrendszer, 4,5%-át pedig külső okok idézték elő. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál a fertőző betegségek és daganatok következtében meghaltak aránya valamivel alacsonyabb, a többi haláloki főcsoportban azonos illetve magasabb volt. 12
Év A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok 13. tábla (százalék) Összesen 2005 0,5 21,2 52,6 5,8 7,2 5,9 6,9 100,0 2012 0,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100,0 2016 0,5 24,0 50,1 5,7 5,5 5,5 8,7 100,0 A 70 év alatti korcsoportokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magasabb, a 70 79 éves korcsoportban azonos, a 80 éves és annál idősebbek esetén alacsonyabb volt a meghaltak aránya mint országosan. A meghaltak aránya korcsoportonként, 2016 7. ábra Ország Borsod-Abaúj-Zemplén 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0 14 éves 15 39 éves 40 59 éves 60 69 éves 70 79 éves 80 éves Házasságkötés Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma, 2014 óta folyamatosan nőtt, 2016-ban az előző évinél 20%-kal több, 3728 pár járult az anyakönyvvezető elé. Országosan a növekedés kisebb mértékű (12%-os) volt. 2016- ben a megyében ezer lakosra 5,7 (országos átlagban 5,3) házasságkötés jutott. 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiak átlagosan 34,0, a nők 31,1 évesen kötöttek házasságot. Az átlagos életkor házasságkötéskor mindkét nemnél alacsonyabb, mint országosan. 13
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Válás Magyarországon a válások száma az 1980-as évek második felében volt a legmagasabb, amit az 1990-es évek elején először mérséklődés, majd ingadozás követett. 2016-ban 19,6 ezer válás történt, ami 3,8%-kal kevesebb, mint 2015-ben. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban 1061 házasságot bontottak fel, az előző évinél 18%-kal kevesebbet. Ezer lakosra 1,6 válás jutott, ami kisebb az országos átlagnál (2,0). A megyében ezer házasságkötésre 285 válás jutott (országosan 377). A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8. ábra 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Házasságkötés Válás Belföldi vándorlás A megyében 2016-ban 3259 fős belföldi vándorlási veszteséget regisztráltak. Az ezredforduló óta minden évben 2,5 ezer főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, ami következtében összességében több mint 67 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 9. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete Fő -2 000-2 550-2 500-2 691-3 000-3 500-4 000-3 928-4 500-5 000-5 500-6 000-6 500-7 000-3 617-3 383-3 414-3 687-4 082-3 893-5 090-5 043-5 775-6 631-6 626-3 788-3 259 Borsod-Abaúj-Zemplénből az ország más részébe 14,8 ezer fő vándorolt el 2016-ban, 32%-uk a fővárosba, 13%-uk Pest, 10%-uk Heves, 9,4%-uk Hajdú-Bihar megyébe. 14
Borsod-Abaúj-Zemplénbe belföldi vándorlás következtében közel 11,5 ezren érkeztek, 31%-uk a fővárosból, 12%-uk Heves megyéből, egyaránt 11%-uk Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint*, 2016 14. tábla Állandó Ideiglenes 5 Korcsoport, év oda- el- oda- el- Vándorlási különbözet vándorlás 0 14 3 780 4 194 4 057 4 244-601 15 39 7 432 9 076 10 733 11 046-1 957 40 59 2 775 3 227 3 699 3 654-407 60 X 1 860 2 130 1 874 1 898-294 Összesen 15 847 18 627 20 363 20 842-3 259 *Tartalmazza a megyén belül vándorlók számát is. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg, különösen a gyermek- és fiatal aktívkorúak esetében. A megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2016-ban. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg járásonként, 2016 10. ábra A népességszámra vetített vándorlási veszteség a Cigándi, a Tiszaújvárosi és az Encsi járásban volt a legnagyobb (11 ezrelék), és a Miskolci járásban a legkisebb (0,4 ezrelék). Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2016-ban Borsod-Abaúj- Zemplénből 2271 magyar állampolgár vándorolt külföldre, külföldről pedig 1657 magyar állampolgár vándorolt a megyébe. 5 A vonatkozó 1992. évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 15
A népmozgalom főbb jellemzői településtípusonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2012 2016 Megnevezés Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás/ fogyás Belföldi odavándorlás Belföldi elvándorlás Belföldi vándorlásikülönbözet Házasságkötés 15. tábla ezer lakosra jutó száma Miskolc MJV 8,7 14,4-5,7 38,8 41,2-2,4 4,5 2,3 Többi város 10,0 14,7-4,7 47,5 53,5-6,0 4,2 2,1 Ezen belül: Abaújszántó 10,6 14,5-3,9 44,4 49,0-4,5 4,1 1,3 Alsózsolca 14,2 11,3 2,9 40,6 51,1-10,6 3,2 2,2 Borsodnádasd 11,0 17,3-6,3 50,5 51,2-0,7 3,4 2,4 Cigánd 14,1 14,4-0,3 54,5 57,7-3,2 3,8 1,2 Edelény 9,3 16,3-6,9 43,6 49,9-6,3 3,6 2,1 Emőd 8,8 13,8-5,0 41,1 47,7-6,6 3,1 2,1 Encs 12,2 18,9-6,7 59,2 57,6 1,7 3,2 2,3 Felsőzsolca 10,7 11,3-0,6 50,1 55,8-5,8 4,7 1,6 Gönc 9,3 13,3-4,0 60,6 72,4-11,8 4,6 1,2 Kazincbarcika 8,4 13,3-4,9 48,1 55,8-7,7 4,4 2,7 Mezőcsát 10,8 13,5-2,7 43,4 48,1-4,7 3,5 2,1 Mezőkeresztes 10,3 20,1-9,8 52,3 51,4 0,8 3,8 1,6 Mezőkövesd 8,9 14,9-6,0 40,4 40,3 0,2 4,3 1,7 Nyékládháza 8,1 15,9-7,9 64,3 55,9 8,4 4,9 2,0 Onga 12,9 11,4 1,5 44,5 50,5-6,0 4,1 2,0 Ózd 11,7 16,8-5,1 40,7 47,2-6,5 4,2 2,1 Pálháza 6,0 11,5-5,5 44,2 47,8-3,6 4,1 1,1 Putnok 13,7 13,8-0,1 43,0 52,9-9,9 3,4 2,0 Rudabánya 10,5 14,0-3,5 41,3 54,1-12,8 2,9 2,0 Sajóbábony 12,4 16,5-4,1 48,6 57,2-8,6 3,8 1,7 Sajószentpéter 9,6 15,0-5,4 40,3 46,9-6,6 4,0 2,2 Sárospatak 7,8 13,4-5,5 42,1 55,1-13,1 4,6 1,7 Sátoraljaújhely 9,6 14,5-4,9 42,1 51,8-9,7 4,0 2,3 Szendrő 14,9 12,2 2,7 50,8 49,1 1,6 5,9 1,1 Szerencs 7,2 19,4-12,2 54,9 52,7 2,2 4,2 2,1 Szikszó 8,1 15,5-7,4 51,8 56,1-4,4 4,4 2,1 Tiszaújváros 9,2 10,2-1,0 63,8 76,6-12,8 5,1 3,0 Tokaj 6,5 20,4-13,9 81,1 82,5-1,4 4,6 1,6 Községek 11,6 13,8-2,1 55,4 62,3-6,9 3,7 1,5 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 10,4 14,2-3,9 48,7 54,2-5,5 4,0 1,9 Válás A 2016. évi mikrocenzus Borsod-Abaúj-Zemplén megyei eredményei A Központi Statisztikai Hivatal 2016. október-novemberben a háztartások 10%-os mintáján mikrocenzust hajtott végre. A kis népszámlálás során információgyűjtés történt a társadalmunk aktuális jellemzőiről. Mikrocenzusra hagyományosan két népszámlálás között, általában félidőben kerül sor. A társadalmi folyamatok felgyorsulása következtében szükséges, hogy két népszámlálás között is rendelkezzünk cenzusadatokkal. A tavalyi, hetedik mikrocenzusra pontosan öt évvel a legutóbbi népszámlálás után került sor, lehetőséget teremtve ezzel az elmúlt időszak változásainak bemutatására. A korábbiaknál nagyobb minta eredményeként részletesebb területi bontásban a főbb mutatók esetében járási szinten is elérhetővé válnak az adatok. A mikrocenzus adatai alapján 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább folytatódott a népesség iskolai végzettségének emelkedése. 2011-hez képest a 7 éves és idősebb népesség körében csökkent az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb, a legfeljebb általános iskola 8 osztályával, valamint a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek aránya, ezzel szemben emelkedett az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezőké. 16
2016-ban a megyében a 7 éves és idősebb népesség 39%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 19%-a érettségi nélkül középfokú végzettséggel szakmai oklevéllel, 28%-a érettségivel, 13%-a egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezett. Az országos átlaghoz képest a diplomával 5,2, a legfeljebb érettségivel rendelkezők aránya 1,2 százalékponttal alacsonyabb. A Miskolci járásban a legképzettebb a népesség, az itt élők 20%-a diplomával, 34%-a érettségivel rendelkezett, ezzel szemben a Cigándi járásban ez az arány 4,7, illetve 18% volt. A legfeljebb általános iskola 8 osztályát végzettek aránya az Edelényi járásban 58% volt, ez közel kétszer annyi, mint a Miskolci járásban. 11. ábra A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti aránya járásonként, 2016 Megye összesen Cigándi Mezőcsáti Edelényi Gönci Szikszói Putnoki Ózdi Encsi Szerencsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Tokaji Sátoraljaújhelyi Sárospataki Tiszaújvárosi Miskolci Legfeljebb általános iskola 8 osztálya Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevélle 0% 20% 40% 60% 80% 100% A gazdasági aktivitás szerinti összetétel is módosult. A 2011. évi népszámláláshoz képest a népességen belül a foglalkoztatottak aránya 34%-ról 42%-ra emelkedett, a munkanélkülieké 7,6%- ról 3,2%-ra, az ellátásban részesülő inaktívaké 32%-ról 29%-ra, az eltartottaké 27%-ról 25%-ra csökkent. A foglalkoztatottak aránya a legmagasabb a Tiszaújvárosi, ezt követően a Sátoraljaújhelyi járásban (46, illetve 45%), a legalacsonyabb az Ózdi járásban (38%) volt. Az ellátásban részesülő inaktívak száma az idős korösszetételű Mezőkövesdi járásban 32%, ezzel szemben a Mezőcsáti járásban 26% volt. A gyermekkorúak aránya az encsi járásban a legnagyobb, ennek megfelelően ott a legjelentősebb (30%-ot meghaladta) az eltartottak hányada. 17
A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, 2016 12. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Foglalkoztatott Munkanélküli Ellátásában részesülő inaktív Eltartott 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosság 98%-a magánháztartásokban, 2%-a intézeti háztartásban élt. A magánháztartások száma a 2011. évi 272,6 ezerről 253 ezerre csökkent. Ezen belül mérséklődött a család, az egyszemélyes és az egyéb összetételű háztartások száma is. 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a háztartások 69%-a családháztartás, 28%-a egyszemélyes, 3,2%-a egyéb összetételű háztartás volt. Az országoshoz képest magasabb a családés alacsonyabb az egyszemélyes háztatások aránya. A Cigándi, a Szikszói, az Encsi és az Edelényi járásban a háztatások 73%-a családháztartás, ezzel szemben a Tokajiban ez 65%. Az egyszemélyes háztartások aránya viszont ez utóbbiban a legmagasabb (32%). A megyében 100 háztatásra átlagosan 252 személy jutott, 14-gyel több, mint országosan. A járások közül a viszonylag fiatal korösszetételű Encsiben legmagasabb az átlagos háztartásnagyság és a Mezőkövesdiben a legalacsonyabb. 16. tábla A háztartások főbb adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2016 Járás Egy családból álló háztartás Több családból álló háztartás Családháztartás összesen Nem családháztartás összesen ebből: egyedülálló Összesen Száz háztartásra jutó személy Cigándi 3 816 210 4 026 1 501 1 386 5 527 280 Edelényi 6 980 297 7 277 2 754 2 549 10 031 285 Encsi 4 791 376 5 167 1 945 1 726 7 112 294 Gönci 4 025 129 4 154 1 704 1 482 5 858 273 Kazincbarcikai 17 045 477 17 522 7 763 7 158 25 285 245 Mezőcsáti 3 535 194 3 729 1 533 1 415 5 262 266 Mezőkövesdi 10 628 287 10 915 5 230 4 752 16 145 237 Miskolci 64 100 1 145 65 245 30 068 26 337 95 313 244 Ózdi 13 175 377 13 552 6 715 6 041 20 267 252 Putnoki 4 646 156 4 802 1 834 1 629 6 636 271 Sárospataki 6 112 164 6 276 2 824 2 475 9 100 249 Sátoraljaújhelyi 5 560 162 5 722 2 887 2 568 8 609 244 Szerencsi 10 062 405 10 467 4 172 3 814 14 639 260 Szikszói 4 149 188 4 337 1 630 1 479 5 967 282 Tiszaújvárosi 8 340 115 8 455 3 654 3 402 12 109 243 Tokaji 3 326 51 3 377 1 791 1 653 5 168 241 Megye összesen 170 290 4 733 175 023 78 005 69 866 253 028 252 18
A családok száma 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 180 ezer volt, nagyrészt párkapcsolaton alapuló családok gyermekkel vagy gyermek nélkül. A párkapcsolatok összes családon belüli aránya 82% volt (közel azonos az országossal), a családok 18%-a pedig egy szülőből és egy vagy több nőtlen, hajadon gyermekből állt. A párkapcsolatok döntő része (79%-a) házasságon alapult. A házaspáros családok aránya a Sárospataki járásban a legnagyobb (71%), az élettársi kapcsolaton alapulóké a Cigándi és a Mezőcsáti járásban kiemelkedő (24, illetve 23%). Az egyszülős családok részesedése pedig a Sátoraljaújhelyi járásban a legjelentősebb (22%). 17. tábla A családok fontosabb adatai, 2016 Járások Házaspár Élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekkel együtt gyermekkel Családok száma gyermek nélkül összesen Száz családra jutó családtag Száz családra jutó gyermek Cigándi 2 526 997 733 2 812 1 444 4 256 305 123 Edelényi 4 622 1 701 1 264 5 371 2 216 7 587 327 144 Encsi 3 308 1 213 1 041 3 895 1 667 5 562 320 139 Gönci 2 813 655 815 3 039 1 244 4 283 312 131 Kazincbarcikai 11 419 3 107 3 507 11 441 6 592 18 033 285 105 Mezőcsáti 2 338 932 689 2 447 1 512 3 959 297 114 Mezőkövesdi 7 439 1 840 1 951 6 885 4 345 11 230 281 98 Miskolci 43 256 10 704 12 541 42 268 24 233 66 501 285 104 Ózdi 8 396 2 852 2 697 9 230 4 715 13 945 302 122 Putnoki 3 240 763 955 3 424 1 534 4 958 307 126 Sárospataki 4 563 806 1 071 4 084 2 356 6 440 288 105 Sátoraljaújhelyi 3 878 741 1 269 3 672 2 216 5 888 285 106 Szerencsi 7 247 1 754 1 881 6 921 3 961 10 882 294 112 Szikszói 2 746 965 814 3 102 1 423 4 525 313 131 Tiszaújvárosi 5 724 1 482 1 364 5 403 3 167 8 570 287 103 Tokaji 2 270 579 579 2 218 1 210 3 428 295 112 Megye összesen 115 785 31 091 33 171 116 212 63 835 180 047 293 111 A családok mérete az Edelényi járásban a legnagyobb, ahol 100 családra 327 családtag és 144 gyermek jutott. A másik szélsőérték a Mezőkövesdi járást jellemezte, ahol ez a két mutató 281, illetve 98 volt. 19