PhD értekezés tézisei PVC-alapú polimer keverékek előállítása és vizsgálata (Poláris-apoláris polimer keverékek előállítása és vizsgálata) Kollár Mariann okleveles anyagmérnök Tudományos vezető: Dr. Marossy Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Miskolc 2010. 1
BEVEZETÉS A műanyagipar fejlődésével és a műanyagok termelésének növekedésével párhuzamosan a műanyagok felhasználási területei is egyre bővülnek, és alkalmazásuk mindinkább specializálódik. A polimer keverékek fejlődése követte az alappolimerekét, az elmúlt évtizedekben rendkívül látványos volt. Számos új termék jelent meg a piacon és a gyártott keverékek mennyisége is nőtt. A feldolgozhatóság, a mechanikai jellemzők, az ütésállóság javítása, hulladékok visszadolgozására vagy az ár csökkentése érdekében gyakran alkalmaznak polimer keverékeket. A polimer keverékek (polimer blendek) és a töltőanyagot tartalmazó polimerek, vagy más néven a heterogén polimer rendszerek nagy előnye, hogy a komponensek és az összetétel megfelelő megválasztásával a rendszer tulajdonságai széles határok között változtathatók. A keverékek tulajdonságai nagyban függnek a komponensek között kialakuló kölcsönhatás erősségétől, és az előállítás körülményeitől, melyek egyúttal meghatározzák a kialakuló morfológiát is. Elmondható, hogy a keverékkészítés hatására az alappolimerekre jellemző tulajdonságok különböző irányban változnak, és általában az összetételtől is függenek. Annak megállapítása, hogy melyik keverék elégíti ki egy konkrét alkalmazási terület igényeit, csak kísérleti úton lehetséges, de egyre nagyobb az igény a várható tulajdonságok elméleti előrejelzésére. Ezért számos kutatás foglalkozik a keverékek vizsgálatával, amelyeknek fő célja az elegyíthetőség, a szerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatok feltárása. A vizsgálatok gyakran a polimer keverék tulajdonságainak meghatározására és a komponensek elegyíthetőségének megállapítására irányulnak. A polimer blendek készítésének egyik fő kérdése az újrahasznosítás. A legtöbb polimer blend autóipari alkalmazású. Ahogy az autóipar egyre közelebb kerül a teljesen műanyagból készült autóhoz, elképzelhetetlen, hogy ezt a hatalmas mennyiségű műanyagot, amelyet az autókban használnak, egyszerűen hulladékként kidobjuk vagy elégessük. 1984-ben még a hulladék 1%-a volt újrahasznosítva, napjainkban is csak pár polimert tudunk feldolgozni, szigorú előírások mellett (polietilén, PET). Emellett a gyártásközi hulladékot hasznosítják. Napjainkban az a megoldás kezd elterjedni, hogy a polimereket blendekként hasznosítják, egyre gyengébb tulajdonságokat igénylő alkalmazásokban, vagyis az első alkalmazásban a legerősebb blend, majd gyengébb, és így tovább, így a blendek akár 10 évig is használhatóvá válnak több alkalmazásban. A PVC napjainkban is az egyik legsokoldalúbb és leggazdaságosabban előállított polimer azóta, hogy szintetizálása és gyártása az 1910-es években elkezdődött. Bár környezetvédők 2
támadásának közkedvelt célpontja, környezetkárosító hatása megfelelő alkalmazás mellett elenyésző. A PVC számos alkalmazási területen teret hódított annak ellenére, hogy alacsony hőmérsékleten rideggé válik. Emiatt manapság is kísérletek folynak az ütésállóság javítására. Az ütésálló polimer rendszerek mindig többfázisúak, egy rideg mátrixból és az abban diszpergált az energia elnyelésére alkalmas lágy gumiszerű részecskéből állnak. Ez a lágy részecske általában CPE, EVA, NBR, akril- illetve egyéb kaucsuk. Polimer rendszereimben ezt az energiaelnyelő részecske PE, mely tömegműanyag, tehát olcsó és könnyen hozzáférhető. Sajnálatos módon e keverékek tulajdonságai gyengék, ütésálló rendszerként nem alkalmazhatóak. CÉLKITŰZÉS Dolgozatom célja a PVC-PE kétalkotós rendszerek szerkezetének és mechanikai tulajdonságainak vizsgálata volt. Első lépésben kétkomponensű rendszereket készítettem és a kétkomponensű keverékek szerkezet-tulajdonság összefüggéseit kerestem. Második lépésben háromalkotós ötvözetek készültek melyekkel a mechanikai tulajdonságokon kívántam javítani a komponensek közötti kölcsönhatás növelésével. A harmadik komponens két esetben olyan polimer volt, melymind a PE-el, mind a PVC-vel elegyedik (PUR és NBR). Az egyik keverékben térhálósított PE-t alkalmaztam. A kétalkotós keverékeken elvégzett szerkezetvizsgálatokat a háromalkotós rendszereken is megismételtem, majd az eredményeket összevetettem a PVC-PE kétalkotós ötvözetekre kapott adatokkal. Dolgozatomban elsőként áttekintem a blendkészítés történetét és elméletét különös tekintettel a PVC blendekre - és elméletét. Szakirodalmi áttekintés végén a polimer keverékek előállítási módjait ismertetem. A következőkben kerül sor a kísérleti módszerek, a vizsgálati paraméterek és az elvégzett kísérelek bemutatására. A PVC keverékek legfontosabb vizsgált tulajdonsága az ütésállóság, melyet a szerkezet döntően befolyásol. Ezért a keverékek morfológiájáról igyekeztem információt gyűjteni, melyet összevetettem a mechanikai tulajdonságokkal. A szerkezet-tulajdonság kapcsolatok felállítására a tanulmány végén kerül sor. 3
A KUTATÁSI EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA Annak ellenére, hogy már régóta vizsgálják a polimer keverékeket és az ezek szerkezetét, valamint tulajdonságait meghatározó tényezőket, a területen számos ellentmondás, tisztázatlan kérdés található. Az elvégzett irodalomkutatás azt mutatta, hogy a polimer keverékek elegyíthetőségével foglalkozó elméletek és a keverékek tulajdonságai közötti kapcsolatok nem világosak, kevés munka foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az elvégzett kutatások során több esetben sem sikerült összekapcsolni a komponensek elegyíthetőségét a létrehozott keverékek tulajdonságaival. A heterogén polimer rendszerek tulajdonságait jelentősen befolyásolják a határfelületi kölcsönhatások és a kialakult szerkezet. Direkt módszer nem létezik a kölcsönhatás erősségének meghatározására, általában modelleket használnak a becslésre. Kutatómunkám célja az volt, hogy a PVC/PE kétkomponensű és háromkomponensű heterogén polimer rendszerek szerkezetét vizsgáljam, és meghatározzam a kialakult szerkezet hatását a mechanikai tulajdonságokra. Dolgozatomban négy, különböző mértékben összeférhető polimer párból készült keveréken elvégzett vizsgálatok segítségével az összeférhetőség, a szerkezet és a tulajdonságok kapcsolatát elemeztem, valamint megvizsgáltam, hogy az összeférhetőség meghatározására alkalmas különféle módszerek alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a komponensek között kialakuló kölcsönhatások erősségére vonatkozóan. A keverékek esetében az oldhatósági paraméterekből kölcsönhatási paraméterek közül a PVC/PUR esetében kaptam legkisebb értéket, tehát a polimer párok közül ennek volt a legjobb az összeférhetősége. A két és háromkomponensű keverékek elektronmikroszkópos vizsgálatából megállapítottam, hogy a keverékek szerkezete minden esetben heterogén, ahogy azt az elvégzett számításokból meghatároztam. Ez a szerkezet lehet csepp és kettős folytonos az összetételtől függően. A keverék összeférhetőségének meghatározása kísérleti úton is megtörtént. Az elegyedő polimerek egyfázisú, molekuláris szinten homogén rendszerek. Az ilyen keverékek egyetlen T g -vel rendelkeznek, ami a két polimer T g -je között található. A heterogén polimer keverékek ezzel szemben két T g -vel rendelkeznek, ami közelít az alapanyagok T g -jéhez. A DSC vizsgálat eredményeiből megállapítottam, hogy a kétkomponensű keverékek kis PE tartalom esetében a számításokkal ellentétben kismértékű elegyedést mutatnak. Erre a PVC üvegesedési hőmérsékletének csökkenése utal. A háromkomponensű rendszerekben az 4
irodalomnak megfelelő elegyedést tapasztaltam. Legnagyobb változás a PVC/PE/TPU keverékek T g -jében volt. Ez jó elegyedést feltételez. A DMTA mérések a DSC vizsgálat eredményeit támasztották alá, a kétkomponensű keverékek esetében történt elegyedés jeleit ebben az esetben is tapasztaltam. A PVC üvegesedési hőmérséklete csökken. A DMTA mérés eredményei a nagy PE koncentrációk esetében azonban nincs összhangban a többi mérés eredményeivel. A FTIR vizsgálatokkal a szerkezet változására következtettem. A FTIR vizsgálatot a DSC és DMTA vizsgálat kiegészítésére végeztem el. A háromkomponensű keverékek esetében az üvegesedési hőmérséklet változása meglehetősen szerény, gyakorlatilag állandónak tekinthető. A mechanikai vizsgálatok alapján megállapítható hogy a kétkomponensű keverékek esetében a komponensek között létrejövő kölcsönhatás gyenge, így a szilárdsági és ütésállósági tulajdonságaik gyengék. A háromkomponensű keverékek esetében a várt jelentős mértékű szilárdságnövekedés nem következett be. Ennek oka a három komponens között kialakuló kölcsönhatás nagyságában kereshető. Mindezek alapján elmondható, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a vizsgált polimer keverékek tulajdonságai és a komponensek között kialakuló kölcsönhatás erőssége között. AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1. A PVC és a PE termodinamikailag összeférhetetlen. A feldolgozás folyamán a PVC degradációja során gyökök képződnek, melyekre PE láncok épülhetnek rá. Ennek következtében a PVC lánc mozgékonysága megváltozik, aminek következménye az üvegesedési hőmérséklet növekedése. 5
DSC kísérletek alapján bebizonyítottam, hogy a feltevés helyes, az üvegesedési hőmérséklet kétkomponensű keverékek esetében valóban növekszik, a várakozással ellentétben. 2. DSC analízissel bizonyítottam, hogy a PVC előéletét a mérés során kapott görbékből megállapíthatjuk. A feldolgozás hőmérséklete töréspontként jelenik meg a gélesedett részek olvadásának hőelnyelései között. 3. A keverékekben a PE tartalom növekedésével a karbonilcsoportok mennyiségének növekednie kellene. Azonban kis PE tatalom esetén, mind HDPE mind LDPE esetében a karbonilcsoport mennyisége csökken. Ennek oka a ráoltódás. A PVC degradációja során karbonil és kettős kötéssel rendelkező polién csoportok keletkeznek. A polién csoportokat csapdába ejtik a karbonil csoportok, így mennyiségük csökken, vagyis a PVC bomlásakor keletkező kettőskötésekre ráépülnek a polién csoportok még az oxigén beépülése előtt. 4. A PVC/PE keverékek között fellépő kölcsönhatás gyenge, szerkezete heterogén. Ezt a feltevést számításokkal is alátámasztottam. Az elvégzett mechanikai-, és mikroszkópos vizsgálatok alapján megállapítottam, hogy a Small és Flory-Huggins = F i M = [V r ( 1-2 ) 2 ]/RT 6
által leírt számításos módszerek alkalmasak arra, hogy információt kapjunk arról hogy adott hőmérsékleten van-e molekuláris összeférhetőség. 5. A kétkomponensű keverékek optikai mikroszkópos vizsgálatok során azt tapasztaltam, hogy a PVC-ben a PE dendriteket alkot, melyek mérete nagyjából azonos. Ennek oka, hogy a keverék hűlése során állandó összetételű térrész keletkezik, mely nem követi a mátrix koncentrációváltozását. A lejátszódó spinodális folyamatok eredményeként PE dendritek alakulnak ki. A vizsgálat során kapott felvételeken képelemző módszerrel megmértem a cseppeken belül található dendritek területét. Megállapítottam, hogy a cseppeken belül a kristályos területek aránya a csepp teljes területéhez viszonyítva közel azonosak, átlagosan 54%. Tehát a bevitt PE mennyiségétől és minőségétől függetlenül a cseppekben ugyanannyi mennyiségű PE és PVC található. A kétkomponensű rendszerek esetében a SEM vizsgálatokból megállapítottam, hogy a HDPE és az LDPE más szerkezetet hoz létre a koncentráció növekedésével. A HDPE mennyiségének növelésével a kezdeti csepp (droplet) szerkezet nagyobb koncentrációk esetében is megmarad. Az LDPE esetében ez nem volt igaz. Az LDPE mennyiségének növekedésével a kezdeti cseppes szerkezet átalakul kettős folytonos szerkezetté, tehát a keverék morfológiája változik. 6. A kétkomponensű keverékek mechanikai tulajdonságai a komponensek közötti gyenge kölcsönhatás miatt szerények. A háromkomponensű keverékekben a hozzáadott harmadik komponens (összeférhetőség javítása) hatására kismértékű javulást tapasztaltam az alap PVC szakítószilárdságához és ütésállóságához képest. Ez a komponensek között fellépő kölcsönhatás növekedésének elméletét támasztja alá. A DOLGOZAT ÚJSZERŰSÉGEI A heterogén szerkezet SEM vizsgálata, és a duzzasztásos módszer heterogén polimer rendszerek esetében alkalmazható a morfológia feltárására A polimerkeverékek FTIR vizsgálata alkalmas a szerkezet vizsgálatára, így az elegyíthetőség meghatározására is. A FTIR vizsgálat polimerkeverékek DSC és DMTA módszerek kiegészítésére is szolgálhat 7
Az elméletek és a keverékek tulajdonságai közötti kapcsolatok kísérleti úton meghatározhatók AZ EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Munkám gyakorlati célja az volt, hogy a PVC/PE rendszerek tulajdonságait vizsgáljam. A PVC alacsony fajsúlya, tartóssága, mechanikai ellenálló képessége miatt elterjedten alkalmazott műanyag. Ütésálló adalékai drágák másrészt a polibutadién tartalom kettős kötései miatt oxidációra, környezeti hatásokra meglehetősen érzékenyek, és a PVC egyébként kiváló, hosszú idejű stabilitását rontják. A PVC/PE összeférhetőségének részleges tisztázása lehetővé teszi, hogy a polietilén PVC rendszerekben is használhatóvá váljon ütésállóság javító adalékként, valamint kisebb anyagköltséggel megfelelő minőségű, az eddigi rendszereket felülmúló anyagokat lehessen előállítani. Emellett a PE láncok beépülésével a PVC degradációjának mértékét csökkenthetjük azáltal, hogy a sósavlehasadás következtében kialakuló poliének oxidácóját megakadályozzuk. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Folyóiratcikkek 1. Mariann Kollár, Katalin Leskovics, Pál Bárcy: A study of structure and mechanical properties of welded joints in polyethylene pipes, 2006, vol. 419, n o 1-2, pp. 138-143 [6 page(s)(article)] (20 ref.) 2. Mariann Kollár, Kálmán Marossy: Examination of heterogeneous polymer systems polyvinyl-chloride and polyethylene blends, Express Polymer Letters-(megjelenés alatt) Konferencia kiadványok 1. Kollár Mariann, Bárczy Pál, Marossy Kálmán: Mechanikai tulajdonságok változása klórozott polietilénnel módosított poli-vinil-kloridban, FMTÜ, Románia Kolozsvár; 2003. márc. 21.-22., pp. 237.-240. 2. Mariann Kollár, Pál Bárczy, Kálmán Marossy: Polyvinyl-Chloride-Polyethylene Blends, microcad, 2004 március 18-19., pp 77.-79. 3. Mariann Kollár, Kálmán Marossy: Examination of PVC and PE blends, Anyag- és Kohóméröki tudományok, Miskolc, 32. kötet. 2004. 8
4. Kollár Marian, Marossy Kálmán, Bárczy Pál: PVC-PE heterogén rendszerek, FMTÜ, Románia Kolozsvár; 2005. márc. 18-19., pp 93.-96. 5. Mariann Kollár, Pál Bárczy, Kálmán Marossy: PVC-PE Double component systems, microcad, 2005. március 10-11., pp 71.-74. 6. Kollár Mariann, Kertész Séra Zoltán: Poliuretán elasztomerek MRL-RET Innováció és Tudás Konferencia, 2005. november 24., pp 49.-54. 7. Mariann Kollár, Kálmán Marossy: Mixing PVC with non-polar polymers, Proc. Current Trend sin PVC Technology internat. Conf. Loughborough 2006. november 6.-7.pp 120-124 Konferencia előadások 1. Kollár Mariann, Marossy Kálmán: CPE-PVC kétkomponensű rendszer Miskolci Egyetem MicroCad; 2003. márc. 6-7. 2. Kollár Mariann, Bárczy Pál, Marossy Kálmán: Mechanikai tulajdonságok változása klórozott polietilénnel módosított poli-vinil-kloridban, FMTÜ, Románia Kolozsvár; 2003. márc. 21.-22. 3. Kollár Mariann: PVC-PE keverékek hőmikroszkópos vizsgálata, BorsodChem szakmai napok; 2003. ápr. 29. 4. Kollár Mariann: Polimer keverékek, Miskolci Egyetem, Doktorandusz Fórum; 2003. nov. 06. 5. Mariann Kollár, Pál Bárczy, Kálmán Marossy: Polyvinyl-Chloride-Polyethylene Blends, microcad, 2004. március 18-19. 6. Kollár Mariann: Heterogén polimer rendszerek, Miskolci Egyetem Doktoranduszfórum; 2004. nov. 9. 7. Kollár Mariann, Bárczy Pál, Marossy Kálmán: PVC-PE heterogén rendszerek vizsgálata, Mechanoplast, Gyula, 2005. márc. 8-10. 8. Mariann Kollár, Pál Bárczy, Kálmán Marossy: PVC-PE Double component systems, microcad, 2005. március 10-11. 9. Kollár Marian, Marossy Kálmán, Bárczy Pál: PVC-PE heterogén rendszerek, FMTÜ, Románia Kolozsvár; 2005. márc. 18-19. 10. Mariann Kollár, Pál Bárczy, Kálmán Marossy: Compatibile polyvinylchloride/polyethilene blends, V. OAAAKK Balatonfüred, 2005. október 9-11. 11. Mariann Kollár, Kálmán Marossy: Mixing PVC with non-polar polymers, Proc. Current Trend sin PVC Technology internat. Conf., Loughborough 2006. november 6.-7. 9
12. Kollár Mariann, Marossy Kálmán: PVC keverékek vizsgálata, Mechanoplast, Gyula, 2007. március 20.-22. 13. Mariann Kollár: Examination of heterogeneous polymer systems polyvinyl-chloride and polyethylene blends, OAAAKK Balatonkenese, 2009. október 11-12-13. 14. Mariann Kollár, Kálmán Marossy: Investigation of PVC-PE blends, Proc. Current Trend sin PVC Technology internat. Conf., Loughborough 2009. nov.3-4. Konferencia előadások más témában 1. Kollár Mariann, Lengyel Attila, Szabó Tamás: Asphalt from metallurgical slag, Junior Euromat Lousanne, Svájc, 2002., 2. Kollár Mariann, Lengyel Attila, Szabó Tamás - Kohászati salakok hasznositásának lehetőségei, Doktorandusz fórum, Miskolci Egyetem, 2002. 3. Mariann Kollár, Kornél Szóda: Study of structural changes in PE the effect of tensile stress, Svájc, Lousanne Junior Euromat, 2006. szeptember 4-7. 10