AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.

Célkitűzések és finanszírozás

Célkitűzések 1994-1999 1. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlettségének és felzárkózásának elősegítése 2. Az iparilag hanyatló régiók, a határ menti területek vagy kisebb térségek átalakítása, beleértve a foglalkoztatási területeket és ipari településeket 3. Hosszú távú munkanélküliség leküzdése, fiatalok és munkaerőpiacról kiszorultak munkába történő beillesztése 4. A dolgozók technológiai változásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése 5a. A mezőgazdasági szerkezetátalakítása, közös mezőgazdasági politikai reformja, halászat átalakítása 5b. A mezőgazdasági területek szerkezetátalakításának elősegítése 6. Az északi és az alpesi gyéren lakott területek támogatása (8 fő/km2)

Célkitűzések 2000-2006 között 1. célkitűzés: Gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése NUTS II. szintű régiók, ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson és az 1999. március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai szerint nem éri el a közösségi átlag 75%-át 2. célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása NUTS III. szintű területek, amelyek ipari vagy mezőgazdasági strukturális problémákkal küzdenek 3. célkitűzés: Az oktatási, képzési foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása A foglalkoztatottság javítása az 1. célkitűzés hatókörén kívül eső területeken

Strukturális és regionális politika eszközrendszere (2000-2006) Eszközrendszer (2000-2006) Előcsatlakozási Alap (21,84 mrd. euro) Strukturális Alapok (195 mrd. euro) Közösségi Kezdeményezések (10,44 mrd. Euro) Kohéziós Alap (18 mrd. euro) PHARE ISPA SAPARD Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL

CÉLKITŰZÉSEK KÖLTSÉGVETÉS KÖZREMŰKÖDŐ ALAPOK 1. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradt régiók fejlődésének, strukturális átalakulásának támogatása. Döntően termelő jellegű beruházások, infrastrukturális, vállalkozásfejlesztések, de munkahelyteremtés és megtartás is.) (Jogosultság: ahol az egy főre eső GDP kisebb, mint a Közösségi átlag 75%-a) 2. A strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása. Jogosultság: ipari hanyatló területek, mezőgazdaságilag pangó vidékek, ha az 1. célkitűzésből nem kaptak. Kiemelt hangsúly: munkanélküliség. E területek népessége nem haladhatja meg a Közösség össznépességének 18%-át. 3. Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakítása. (A tartós munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszorulók visszavezetése.) Minden tagország kap belőle. 135,95 milliárd euró (Strukturális Alapok 69,7%- a) 22,45 milliárd euró (Strukturális Alapok 11,5%- a) 24,05 milliárd euró (Strukturális Alapok 12,3%- a) ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs Szekciója és a HOPE ERFA, ESZA (Támogatás: az intézkedések összköltségének 50%-a) ESZA

Strukturális Alapok Strukturális Alapok Az 1. és a 2. célkitűzés alapján támogatható térségek az EU25-ben 2000 és 2006 között A Strukturális Alapok pénzügyi háttere

A közösségi regionális politika 2007-2013

Területi különbségek (GDP/fő)

AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA 2007-2013 1. prioritás: Konvergencia 17 tagállam 84 régiója (154 millió lakos 35%) Legelmaradottabb régiók támogatása (> GDP 75%) A Strukturális és Kohéziós Alapok 82 %-a Elsődleges cél: munkahely-teremtés 2. prioritás: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 19 tagállam 168 régiója (314 millió lakos) Konvergencia célkitűzés kedvezményezett régióin kívüli területek A gazdasági átalakulás gyorsítása Foglalkoztatás és versenyképesség növelése A teljes összeg 16 %-a 3. prioritás: Európai területi együttműködés Határokon átnyúló és transznacionális együttműködések támogatása Az EU lakosainak 37,5%-a él a határ mentén (182 millió fő)

Az EU költségvetési kiadásai 2007-2013 Kohéziós politikák 35,7% Állampogárság szabadság, biztonság és igazságosság 1,2% Versenyképességi programok 8,4% Az EU mint globális partner 5,8% Administratív költségek 5,8% Kompenzáció BG/RO 0,1% Közös Mezőgazdasági Politika 43,1%

Finanszírozás Célkitűzés Megállapodás (Tanács) Konvergencia 81,7% 251,3 Mrd. Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Európai Területi Együttműködés 15,9% 48,9 Mrd. 2,4% 7,5 Mrd. Összesen 307,6 Mrd.

Célkitűzések Célkitűzések, Strukturális Alapok és Eszközök Strukturális Alapok és Eszközök Konvergencia ERFA ESZA KA Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Európai Területi Együttműködés ERFA ESZA KA ERFA infrastruktúra, innováció, beruházások stb. szakképzés, foglalkoztatás stb. környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra stb.

Phasing in és Phasing out támogatások Phasing out támogatás: a régi (2004 előtti) tagállamok olyan régiói, ahol GDP/fő alapján mért fejlettsége eléri a kibővített Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát Ha csak a régi EU tagállamok (EU-15) fejlettségét nézzük, abban az esetben a 75 százaléka alatt lennének. (ún.: statisztikai hatás.) A phasing out támogatást hivatalosan a konvergenciacélkitűzésre szánt keretből finanszírozzák Phasing in támogatás: Ennek keretében azok a régiók támogathatóak, amelyek GDP/fő alapján mért fejlettsége a statisztikai hatástól függetlenül elérte az Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát. Ezek támogatottsága nem szűnik meg rögtön, hanem az évek során egyre csökkenő támogatási keret áll a rendelkezésükre.

Földrajzi koncentráció A 75%-os küszöb alatti vagy ahhoz közelítő régiók 75% alatt az EU25-ben statisztikai hatás: 75% alatt az EU15-ben és fölött az EU25-ben a növekedés miatt természetes úton a 75% fölött más régiók Mutató: EU 25 = 100 GDP átlag személyenként 2000-2001-2002 Forrás: Eurostat

A strukturális alapok

A célok elérését szolgáló pénzügyi eszközök Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Agrár alapok Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMOGA) Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Halászati Alap (EHA) Kohéziós Alap Környezetvédelmi és közlekedési nagyberuházások finanszírozása 1993-ban állították fel + közösségi kezdeményezések: EQUAL URBAN LEADER INTERREG + előcsatlakozási alapok: PHARE ISPA SAPARD

Pénzügyi Alapok változása 1988-2006 (millió euro, 1999-es áron)

Európai Szociális Alap (ESZA) 1. Aktív munkaerő-piaci politikák fejlesztése, munkanélküliség leküzdése, megelőzése, tartós munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációja, fiatalok és munkaerőpiacról átmenetileg kivonultak, nehezen visszatérők munkába segítése 2. Egyenlő esélyek biztosítása a munkaerőpiacra való belépésre különösen a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyek, csoportok esetében (fogyatékkal élők, etnikai kisebbségek, hajléktalanok ) 3. Egész életen át tartó tanulás (szakképzés, oktatás, tanácsadás) támogatása, fejlesztése (különös figyelmet fordítva a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokra) 4. Jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodóképes munkaerő, a munkaszervezetek innovációs és alkalmazkodó képességének támogatása, vállalkozási készségek kialakítása. Munka és a családi élet összehangolása. Helyi/szociális gazdaság. 5. Nők munkaerő-piaci részvételét javító intézkedések

EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) által támogatott tevékenységek (1261/1999 EK rendelet) Ösztönző környezet, különösen cégek, elsősorban KKV-k versenyképességének növelésére és beruházások megtarthatóságára Kutatás és technológiafejlesztés Információs társadalom fejlesztése Turizmus és kulturális beruházások Környezet védelme, energiaforrások és energiafelhasználás Foglalkoztatásban nők és férfiak közötti esélyegyenlősége, infrastruktúra és szolgáltatások a család és munkahely összeegyeztetésére Transznacionális, határon átnyúló és régiók közötti kooperáció Oktatási és egészségügyi beruházások finanszírozásában közreműködés

Kohéziós Alap 1994. rendelet egy főre jutó, vásárlóerőparitásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, rendelkeznek túlzott állami deficit elkerülésére irányuló programmal. 2007-től valamennyi újonnan csatlakozott ország jogosult + Görögország, Portugália

Kohéziós Alap finanszírozása Transzeurópai közlekedési hálózatot Olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják Környezetvédelem, energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektek, ha a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek Energiafelhasználás hatékonysága, megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, a tömegközlekedés fellendítése stb.

A Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap (1962, EMOGA) Garancia Szekció: ártámogatási intézkedések által stabil árakat biztosít a termelők részére Orientációs szekció: a gazdaságok racionalizációjához, modernizációjához és strukturális fejlődésükhöz nyújt segítséget, pl.: Családi gazdaságok jövedelem-támogatása és a farmgazdálkodás gazdaságosságának fenntartása; Induló támogatások fiatal gazdálkodóknak; Nagygazdaságok strukturális hatékonyságának javítása; Termelői szövetkezetek létrehozásának ösztönzése Mezőgazdasági termelés minőségének javítása, illetve átalakítása és új irányokba terelése Vidéki infrastruktúra fejlesztése Idegenforgalmi beruházások ösztönzése, stb.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (1993) Megoldandó probléma a Közösség parti vizeinek túlhalászása Feladata, hogy hozzájáruljon a halászattól függő területek revitalizációjához, a halászati ágazat versenyképességének javításához Halászati szektorban kifejtett- erőfeszítések összehangolása Flották modernizációja Halgazdálkodás fejlesztése Bizonyos tengeri területek védelme Halászkikötők infrastruktúrájának fejlesztése Halászati ágazat termékeinek feldolgozása és forgalmazása

Közösségi kezdeményezések A több országot érintő, kiemelkedő fontosságú és a hagyományos regionális politika témakörén kívül eső problémák megoldására a Közösség programokat kezdeményezett A Közösségi Kezdeményezések közül négy maradt 2000 után

INTERREG a határon átnyúló nemzetközi és régióközi együttműködést támogatja, a Közösségi Kezdeményezések forrásainak legalább 50%-át leköti EQUAL a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek elleni nemzetközi küzdelmet szolgálja LEADER a vidékfejlesztést támogatja URBAN a városok és városkörzetek gazdasági és szociális megújítását segíti. A Közösségi Kezdeményezések finanszírozását a Strukturális Alapok forrásainak kb. 5%-a biztosítja

Projekt Ciklus Menedzsment (PCM) Az Európai Bizottság az 1990-es évek elejétől alkalmazza a projekttervezés irányítás minőségét javítandó Előzménye az USAID által alkalmazott logikai keretmátrix (LKM) Kizárólag gyakorlati tapasztalatokon alapul, a különböző támogatási programok eredményességét vizsgált(j)ák segítségével

Miért volt szükség a PCM-re? A projektek jelentős része gyenge teljesítményt mutatott. Okai: Homályos stratégiai keretek Gyenge helyzetelemzés A projektek nem feleltek meg az érdekeltek, kedvezményezettek elvárásainak Homályos és irreális célok Kockázatok és fenntarthatósági szempontok mellőzése Korábbi projektek tapasztalatainak mellőzése Gyenge projektmonitoring (-ellenőrzés) A közösség szakirodalommal is támogatja az alkalmazását: PCM kézikönyvek (2001-2004) Speciális útmutatók, amelyek a projektciklus egyes elemeit tárgyalják

Mi a PCM? A PCM különböző munkaszakaszokból álló, strukturált döntéshozatali algoritmus Gyakorlatilag egy projektgenerálási kényszerpályát jelent A PCM egyes szakaszai progresszívek, az új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet (érdemes) hozzákezdeni

Mi a PCM? A PCM hat szakaszból álló projektciklust ír le: 1. Programozás 2. Identifikáció (koncepcióalkotás és illesztés) 3. Tervezés, kidolgozás 4. Finanszírozás 5. Megvalósítás 6. Értékelés

A projektciklus Programozás Értékelés Koncepció, illesztés Megvalósítás Tervezés, kidolgozás Finanszírozás

Célkitűzések (Objectives): 1. célkitűzés (Objective 1) A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (területi alapon) NUTS 2 szintű régiók ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-át nem érte el (2000. év előtt) + az előző periódusban a 6. célkitűzésben szereplő (ritkán lakott északeurópai) és a kontinenstől távol eső, alacsony egy főre jutó GDP-jű régiók 1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát. Két speciális program finanszírozása is: Észak-Írországban és Írország határ menti térségeiben az ún. Béke program, valamint Svédország északi, tengerparti térségeinek fejlesztése. Az Unió lakosságának 22%-a él ezekben a térségekben. Finanszírozza: ERDF, ESF, EAGGF-Guidance, FIFG.

2. célkitűzés (Objective 2) A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása (területi alapon) Többféle térségtípus (NUTS 3 vagy annak egy része; kívül van az objective 1-en): válságba jutott ipari térségek, válságba jutott halászati térségek, elmaradott rurális területek, problémákkal küzdő városi térségek. Különböző kritériumok alapján: pl. az ipari területek kijelölésénél: a munkanélküliségi ráta és az iparban dolgozók aránya a közösségi átlag felett legyen, valamint az ipari foglalkoztatásban csökkenést regisztráltak (küszöbszámok). A közösség lakosságának 18%-ánal többen nem élhetnek a kijelölt területeken összesen (országonkénti népességkvóta). 1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát, de később bevehetnek olyan térségeket, ahol komoly krízishelyzet alakul ki Finanszírozza: ERDF, ESF

3. célkitűzés (Objective 3) Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának támogatása (ágazati alapon) Programokat támogatnak - Objective 1 kategórián kívül eső térségekből érkeznek, és Cél: a munkanélküliség csökkentésére irányuló aktív munkaerő-piaci politika támogatása; fejleszteni a munkaerő-piaci kapcsolatokat; növelni az elhelyezkedési lehetőségeket különböző oktatási programok révén; támogatni a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket; biztosítani az egyenlő lehetőségeket a férfi és a női munkaerő számára. Minden tagállam százalékos formában részesedik az e célra szánt összegből. Finanszírozza: ESF

A Strukturális Alapok megoszlása országonként és célkitűzésenként (millió Euro, 1999-es áron), Forrás: EC 2001 1. célkitűzés Átmeneti támogatás 1. célkitűzés 2. célkitűzés Átmeneti támogatás 2. célkitűzés 3. célkitűzés Összesen Egy főre jutó (Euro) 1999 Belgium 0 625 368 65 737 1 795 176 Hollandia 0 123 676 119 1 686 2 604 165 Luxemburg 0 0 34 6 38 78 180 Franciaország 3 254 551 5 437 613 4 540 14 395 246 Németország 19 229 729 2 984 526 4 581 28 049 342 Olaszország 21 935 187 2 145 377 3 744 28 388 492 Dánia 0 0 156 27 365 548 103 Egyesült 5 085 1 166 3 989 706 4 568 15 514 261 Királyság Írország 1 315 1 773 0 0 0 3 088 825 Görögország 20 961 0 0 0 0 20 961 1 989 Portugália 16 124 2 905 0 0 0 19 029 1 874 Spanyolország 37 744 352 2 553 98 2 140 42 887 1 082 Ausztria 261 0 578 102 528 1 469 182 Finnország 913 0 459 30 403 1 805 349 Svédország 722 0 354 52 720 1 848 209 ÖSSZESEN 127 543 8 411 19 733 2 721 24 050 182 458 486

Támogatott térségek 2000-2006 Objective 1 Objective 2 Phasing out: térségek - átmeneti támogatásban (Transitional assistance) részesülnek

TÁMOGATÁS ÖSSZEG (milliárd Euro) Strukturális Alapok 195,00 ebből Célkitűzésekre (Objectives) 182,45 ebből 1. célkitűzés 135,90 2. célkitűzés 22,50 3. célkitűzés 24,05 Közösségi kezdeményezésű programok 10,44 Halászat támogatása 1,11 Innovációs tevékenységek 1,00 Kohéziós Alap 18,00 Összesen 213,00

Négy célkitűzés (területi): 1. célkitűzés az elmaradott régiók felzárkóztatása (NUTS 2 régiók, 75%-os GDP/fő küszöbbel) 2. célkitűzés az ipari hanyatlás sújtotta térségek támogatása A 1994 1999 közötti periódusban több célkitűzés volt, nagyjából azonos tartalommal és kritériumokkal. 5(b). célkitűzés a rurális térségek felzárkóztatása 6. célkitűzés a rendkívül alacsony (<8 fő/km 2 ) népsűrűségű térségek fejlesztése (ez utóbbi Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása után került be a célkitűzések közé) A további három célkitűzésben a strukturális problémák kezelésére irányuló programokat támogatták: 3. célkitűzés a tartós munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek beilleszkedésére irányuló támogatás 4. célkitűzés a munkavállalóknak a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő programok támogatása 5(a). célkitűzés a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakítására irányuló programok támogatása.

Kohéziós Alap tagállamok kapják: egy főre jutó GNP a közösségi átlag 90%-a alatt van Projektek finanszírozhatóak: - a környezeti állapot megóvásához, javításához - a transz-európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódáshoz köthetőek 2000-2006-os periódusban: Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország Közösségi Kezdeményezésű Programok Interreg III: támogatja a határon átnyúló kooperációkat (ERDF finanszírozásában) Leader+: vidékfejlesztés a helyi kezdeményezésekre építve (EAGGF) Urban II: leromló városrészek revitalizációjának támogatása (ERDF) Equal: a munkaerőpiacon jelenlévő egyenlőtlenségek és diszkrimináció csökkentésére irányuló programok támogatása.

Fisheries (halászat speciális támogatása): cél: a fenntartható egyensúly megteremtése a tengeri készletek és felhasználóik között, a cégek versenyképességének fokozása, a kínálat növelése és a térségek revitalizációja. 1,11 milliárd Euro, FIFG Objective 1-en kívül eső térségekben születő programok Innovative actions cél: a regionális fejlesztések új útjainak a kipróbálása három területet jelöltek ki: a tudáson és technológiai innovációkon alapuló regionális gazdaság, az információs társadalom a regionális fejlesztés szolgálatában (eeuroperegio), valamint regionális identitás és fenntartható fejlődés. 1 milliárd Euro, ERDF

Az elmélettől a gyakorlatig - a regionális politika menete A Tanács az Európai Bizottság által kidolgozott, az Európai Parlament által megtárgyalt előterjesztés alapján dönt a strukturális alapok költségvetéséről és azok felhasználásának szabályairól. Az alapok országokra és Objective-kre oszlanak meg. A támogatásokra szoruló térségeket a Bizottság az országok történt egyeztetések után meghatározza. A Bizottság előterjeszti a közösségi irányelveket. Minden tagállam ill. régió megfogalmazza a fejlesztési elképzeléseit, előterjesztéseit, és összefoglalja a támogatásra jogosult térségek fejlesztési terveiben a Közösségi irányelvek figyelembevételével. Ebbe a feladatba a közigazgatáson túl társadalmi és gazdasági szereplők is be vannak vonva. Az elkészült terveket benyújtják a Bizottság számára.

A tagállamok képviselői és a Bizottság megvitatják a benyújtott dokumentumok tartalmát, és összehangolják a nemzeti és a közösségi támogatásokat. Amikor mindkét fél egyetért a döntésekkel a Bizottság elfogadja a fejlesztési terveket és programokat. A pénz átutalása után a tagállamok nekikezdenek a programok megvalósításához. A programok részleteit (összetevőit) a nemzet és regionális hatóságok eldöntik. A Bizottság nem vesz részt ebben, de informálódik róla. A jóváhagyás után a dokumentumok lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy elindítsák a projekteket, így a program operatív programmá válik, és pályázati kiírások készülnek a térség szereplői számára. Az érintett hatóságok (a térségben) kiválogatják azokat a projekteket (benyújtott pályázatokat), melyek leginkább összhangban vannak a programban foglalt célokkal (elfogadnak pályázatokat), és informálják a pályázókat az eredményről.

A nyertes pályázók elindítják a projekteket, melynek finanszírozása kiegészül az induláskor egy meghatározott összegű közösségi támogatással a határidő függvénye szerinti lebontásban. Az illetékes hatóságok meghatározott szabályok alapján ellenőrzik (monitoring) a program előrehaladását, informálják a Bizottságot, és bizonyítékokkal alátámasztják, hogy a pénz a lehető legjobb módon lett elköltve. A Bizottság ellenőrzi a pénzügyi műveleteket és kiutalja a megítélt támogatás újabb részét. Különböző indikátorok (mutatók) segítségével elemzi a fejlődést és értékelő tanulmányokat készít(tet) a változásokról. A programokért felelős személyeket értesítik, ha új Közösségi prioritásokat fogadnak el, melyek hatással lehetnek a regionális fejlődésre.

Támogatások (2000-06): (CECC10) PHARE (10 920 mó ) 1989 óta Összetett intézményi átállás, nagyobb társ.-i, gazd.-i beruházások SAPARD (3 640 mó ) 2000 óta Mezőgazdasági támogatás (átállás) ISPA (7 280 mó ) 2000 óta Kohéziós Alap mintájára

A JÖVŐ? RENDELETTERVEZET:

Magyarország: jogosulttá vált a regionális politikai alapok fogadására. Feltétel: az EU által meghatározott tervezési időszakra (2004-2006, 2007-2013) vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) szolgál. Az NFT képezi az alapját a Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak, aminek nyomán elkészül a Közösségi Támogatási Keretterv. Ezt a dokumentumot az Európai Bizottság készíti el, illetve hagyja jóvá válaszként a tagállam NFT-jében körvonalazott fejlesztési célkitűzésekre, megvalósítására pedig szektorális és regionális operatív programokon keresztül kerül sor

A Magyar Köztársaság Kormánya 2002. december 18-án elfogadta és az EU számára (Brüsszelbe) megküldte a Nemzeti Fejlesztési Tervet átdolgozott változatát (2004-2006 közötti időszakra), melynek végrehajtását öt operatív program szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) leadását követően megszületett a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását jelentő Közösségi Támogatási Keretek. A dokumentum elkészítését a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala koordinálta. A magyar NFT általános célkitűzése az Európai Unió átlagos fejlettségi színvonalához való felzárkózás és az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése, aminek egyúttal az életminőség javításához is hozzá kell járulnia. Jelenleg zajlik az újabb NFT megírása.

Az NFT után elkészültek az egyes Operatív Programok is, köztük a Regionális Operatív Program (ROP). A ROP elsősorban az ágazati programokban rögzített fejlesztéseket egészíti ki, és tartalma döntően a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepción és a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákon alapul, illeszkedve az NFT stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. A program jelen szerkezete nem tartalmaz egy-egy régióra korlátozott intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes régió számára egyformán elérhető célokat, tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A Regionális Operatív Programra a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból előreláthatólag 130-150 milliárd Ft fejlesztési forrás jut. A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai a Strukturális Alapok közül az ERDF-ből, míg a humán szférához kötődő fejlesztések az ESF-ből kerülnek finanszírozásra.