Az EU innovációs politikájának intézményi és jogi környezete

Hasonló dokumentumok
A HORIZONT 2020 dióhéjban

A K+F+I forrásai között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

várható fejlesztési területek

A H2020 munkacsoport bemutatása

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Innovációs fordulat előtt

INNOVÁCIÓS POLITIKA JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK

FP7 Research for SMEs pályázat. Vántora Virág Székesfehérvár, október 3.

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Nemzeti Klaszter Konferencia

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Horizont 2020 keretprogram május 22. Innovációs Központ

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Transznacionális programok

K+F az EU-ban. Antoni Györgyi

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, június 28.

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

Tudás, alkotás, érték

Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, június 6.

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

3.2. Ágazati Operatív Programok

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

Strukturális Alapok

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

Humán erőforrások és mobilitás a 6. Keretprogramban. Csuzdi Szonja Ideiglenes Mobilitási NCP Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére november 22.

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

A Horizon 2020 keretprogram. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes NIH, Külkapcsolatok Főosztálya H2020 Információs Nap Miskolc,

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Partnerségi Megállapodás

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Marie Skłodowska-Curie Akciók

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, október 31.

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Az EU regionális politikája

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Magyar Fejlesztési Központ október 12.

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról


Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

A Műegyetem a horizonton Partnerség európai dimenzióban 2014

Tervezzük együtt a jövőt!

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference , Pécs

SCIENCE FOR DIPLOMACY BENCHMARKING KLUB MLE, ÁPRILIS 8. Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Átírás:

Az EU innovációs politikájának intézményi és jogi környezete Kruzslicz Péter Sulyok Márton

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 1. BEVEZETÉS

Az innováció fogalma és folyamata innováció (Schumpeter) = kreativitás + produktum K+F mint az innováció része Eredmény: új termék, új technológia, új szervezeti kapcsolatok

Az innováció, mint folyamat Elemei: Felismerés Koncepció Probléma Megoldás Fejlesztés Felhasználás

Az innováció alapjai az EU jogrendszerében Elsődleges jog - EUMSZ, 19. fejezet - Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás (179-190. cikkek) Másodlagos jog - Keretprogramok (Framework Programmes, FP1-FP7-ig, jelenleg FP8 indul)

Az innováció és az EU intézményrendszere Európai Parlament - Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) - 131 taggal, elnök: Jerzy BUZEK (PL) Tanács - Versenyképességi Tanács (COMPET) - évi min. 4 ülés, kapcsolódó szakpolitikák: belső piac, ipar, K+F

Bizottság Az innováció és az EU intézményrendszere 2. Kutatás és Innováció Horizon(t) 2020 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Éghajlatpolitika Oktatásügy és kultúra Energiaügy Belső piac, ipar, vállalkozás és KKV Regionális politika Környezetvédelem

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 2. INNOVÁCIÓTÖRTÉNET EURÓPÁBAN

Innováció és integráció Közösségi politika (K+F+I) - 80-as évek - ösztönző: lemaradás nagy országokhoz képest - határon átnyúló fejlesztés Még korábban: 50-es évek - Joint Research Center-ek (Euratom együttműködés alapja is) 1973 - Tanácsi program (4 év) - JRC nem csak a nukleáris területen 1977 - Bizottsági jelentés - tudomány- és technológiapolitika céljai

Innováció és integráció 2. 1. Keretprogram (1984-1987) - egységes keretű kutatási programok 1987 - Egységes Európai Okmány - FP-k tanácsi jóváhagyása, K+F kooperáció segítése 2. Keretprogram (1987-1991) - 8 szakterület 3. Keretprogram (1991-1994) - információterjesztés, természeti erőforrások és emberi erőforrás/mobilitás

Innováció és integráció 3. Maastricht - K+F döntéshozatali eljárások finomhangolása - Tanács, Parlament szerepe, tudomány- és technológia politika céljainak rögzítése 4. Keretprogram (1994-1998) - KTFD célok 7 területen - hamadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés

Innováció és integráció 4. 5. Keretprogram (1998-2002) - specifikus programok - életminőség és erőforrásgazdálkodás, információs társadalom, versenyképesség, fenntartható fejlődés, energia és környezetvédelem 6. Keretprogram (2002-2006)- technológiai megoldások egyes problémákra - Európai Kutatási Térség (kutatás integrálása, koncentrációja és strukturálása, megerősítése)

Innováció és integráció 5. 7. Keretprogram (2007-2013): együttműködés, ötletek, emberek, kapacitások 8. Keretprogram (2018-2020) Innovatív Unió kezdeményezés (Europe2020)

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 3. CÉLOK ÉS HATÁSKÖRÖK

Európai Kutatási Térség (ERA) - Célok Kutatók Tudományos ismeretek Technológiák. szabad áramlása Versenyképesség (beleértve: iparfejlesztés)

Európai Kutatási Térség 2. - Részcélok Kutatás és technológiafejlesztés támogatása (Aktorok) Vállalkozások Kutatóközpontok Egyetemek..együttműködése Határokon átívelő együttműködés Belső piaci lehetőségek kihasználása

ERA - Hatáskörök Kiegészítő (támogató) hatáskör KTFD programok végrehajtása az Aktorokkal együtt Harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés EU-s KTFD eredmények disszeminációja és hasznosítása Kutatóképzés és mobilitás Fő cél: nemzeti és EU-s politikák összhangja (PCD)

ERA - Eszközök Keretprogram (különleges jogalkotás) Célkitűzések Irányvonalak Pénzügyek Többéves Keretprogram (rendes jogalkotás) Kiegészítő Program Finanszírozás Harmadik ország, nemzetközi szervezet bevonása Közös vállalkozás, egyéb szervezet létrehozása (rendes jogalkotás)

Hatáskörök a gyakorlatban Jogalkotás: Parlament + Tanács ECOSOC CoR Végrehajtás: Együttműködés a tagállamokkal, harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 4. K+F+I JOGTERÜLETEK, CÉLOK, ALAPELVEK

Jogterületek és célok Innováció és Belső Piac Szabad áramlás (áruk, személyek) Kereskedelem Nemzetközi együttműködések Agrárpolitika Fenntarthatóság Iparpolitika Versenyképesség

Közelebbi kapcsolódások Környezetvédelem Fenntarthatóság Energia Versenyképesség Oktatásügy és kultúra Mobilitás és regionális politika

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 5. REGIONÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKA ÉS AZ ÚT A LISSZABONI STRATÉGIÁTÓL AZ INNOVATÍV UNIÓIG

Regionális és kohéziós politika Régiók közötti különbségek csökkentése Általános cél: átfogó és fenntartható fejlődés Prioritásváltás: munkanélküliség, szociális biztonság versenyképesség K+F+I

Eszközrendszer Közösségi célkitűzések (CSG) Nemzeti stratégiák (NIS) Pénzügyi eszközök: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok Jellemzője: decentralizáltság

Lisszaboni Stratégia Gazdasági megközelítés: növekedés és foglalkoztatottság Átfogó cél: dinamikus, versenyképes, tudásalapú gazdaság Növekedést elősegítő tudás és innováció K+F(+I) létrejön - gazdasági szereplők hangsúlyos bevonása

Jellemzők Pénzügyi eszközök: Strukturális Alapok, de centralizált! Régiók, tagállamok - kevesebb szerep Elsősorban NEM infrastrukturális beruházásokra irányul

Az Innovatív Unió kezdeményezés Európa2020 7 kezdeményezése Intelligens, fenntartható és inklúzív gazdaság 2010-ben Bizottság továbbgondolta a Lisszaboni Stratégiát Átfogó cél: egységes európai piac az innováció számára Javasolt intézkedések: szabadalom, szabványosítás, közbeszerzés, intelligens szabályozás

Teljesítmény mérése Indikátorszámok fontossága Tagállami teljesítmények pontos mérhetőge - erőforrás felhasználás allokálásának és hatékonyságának ellenőrzésére 25 indikátor - regionális innovációs eredménytábla InnoBarometer

Végcélok Kutatók számának növelése ERA kiteljesítése Forrás: újragondolt kohéziós politika ÉS Horizont2020

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 6. UNIÓS SZERVEK AZ INNOVÁCIÓBAN

EIT Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT, Budapest, 2008 óta, 49 fővel) Serkenti az egyetemek, kutatóközpontok és vállakozások együttműködéseit - fenntartható növekedés és versenyképesség fokozása érdekében Innovatí képességek fejlesztése a tagállamokban A jövő vállakozásainak kialakítása Alapvető cél: innováció folyamatszerű szemlélete (ötlet-termék, hallgató-vállalkozó, laboratórium-piac)

EIT 2 Irányító Testület (15 szakember + 1 Bizottsági megfigyelő) - független döntéshozó KICs - Knowledge and Innovation Communities (think tank-szerű, tudományos és innovációs társulások, TIT) Éghajlatváltozás IKT Fenntartható Fejlődés

REA Kutatási Végrehajtó Ügynökség Fő cél: hatékony vh. A K+F programok vonatkozásában Bizottság hozta létre Tényleges háttértámogatás a KKV-knek, magánszemélyeknek az innovációs folyamatokban Szakértelem, közvetlen hozzáférhetőség Az Innovatív Unió céljainak végrehajtása Európa és Horizont2020 célok alapján

ERC Európai Kutatási Tanács ERA működtetése a legkiválóbb kutatási programok befeketető-orientált finanszírozásának a lebonyolítása Direct investment megközelítés erősítése Kutatás, mint tevékenység és folyamat reformja minőségbiztosítási eszközökön keresztül (peer review, benchmarking)

ERC 2 Feladatai: Kiváló kutatások támogatása Európában minden tudományterületen Befektető-alapú kutatási együttműködések Vezető kutatóintézetek támogatása Innovatív javaslatok díjazása Innovatív kutatások megjelenítése, vizibilitásának biztosítása Központi szerve: Végrehajtó Ügynökség (Executive Agency)

EASME KKV-ügyi Végrehajtó Ügynökség KKV szektor versenyképességi programjainak végrehajtása és koordinációja Horizont2020 2. és 3. fejezete Környezetvédelmi és éghajlatváltozási programok Tengeri és halászati programok Intelligens energia programok

INEA Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége Bizottság legújabb végrehajtó szerve Management és szakértő testület A különböző K+F+I programok végrehajtói mellett működik Infrastrukturális beruházási programok - szállítás, energia, kommunikáció (Horizont2020 3. fejezeti célok)

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 7. A HORIZONT2020 PROGRAM

Alapvető információk Keretprogram 2014-2020 Céljait az Európa2020 stratégia és az Innovatív Unió kezdeményezés határozzák meg Pénzügyi keret: cca. 80 mrd EUR, központi BXL forrás Rendszere: 2013. december 11-1291/2013 EP és Tanácsi rendelet

Célok Átfogó cél: tudás- és innovációalapú társadalom és gazdaság K+F+I kiemelt támogatása Nemzeti szinten a GDP 3%-át kell ilyen célra fordítani (Eurostat: Magyarország jelenleg 1,1%- on, UK-val egy szinten), ÉS EU-s forrásokat is Prioritások: Excellent Science (Kiváló Tudomány), Ipari Vezető Szerep, Társadalmi Kihívások

Alapelvek Külső tanácsadás és társadalmi elkötelezettség (az EU részéről) Együttműködés a nemzeti programokkal, közös programok felépítése Kooperáció fejlesztése, interfészek kialakítása a határterületi kérdésekben (cross-cutting issues) - tudományterületek, gazdaság és kutatás, harmadik országok

Alapelvek 2 Tudomány, technológia, innováció, gazdaság és társadalom jellegének fejlesztése Gender equality Kutatók támogatása Nyitott hozzáférés a kutatási eredményekhez

Speciális célok MKKV-k aktivizálása, együttműködő programok fast track to innovation PPP-k, és köz- és közszféra együttműködése (tagállamok között, vagy szabályozási szintek, vagy állami szervek között) Minőségbiztosítás (controlling, audit, benchmarking, etc.)

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 7. A KÖLTSÉGVETÉS HORIZONTJAI

Kiváló Tudomány Kiváló tudomány 24,4 mrd EUR EU versenyképesség megerősítése, Munkahelyteremtés, Életszínvonal emelése

Ipari Vezető Szerep Ipari Vezető Szerep 17 mrd EUR Technológiai beruházások Kutatási beruházások ösztönzése Innováció erősítése PPP-ken keresztül

Társadalmi Kihívások Társadalmi Kihívások 29,7 mrd EUR Tényleges előnyök a polgárok számára innovációs és kutatási projekteken keresztül

Egyéb területek EIT 2,7 mrd EUR - tehetség kamatoztatása, innováció max. kihasználása További területek 3,2 mrd EUR - tudomány a társadalommal és a társadalomért, kiválóság térnyerése Euratom (2014-2018): 1,6 mrd EUR - fúziós kutatások, biztonság és védelem, orvosi kutatások, etc.

Fejezetek lebontása - prioritás szerint Kiváló Tudomány - ERC, jövőbeli és kialakuló technológiák, Marie Curie Action, kutatási infrastruktúrafejlesztés Ipari Vezető Szerep - alap- és ipari technológiák, kockázatfinanszírozáshoz jutás, KKV innováció Társadalmi Kihívások - eü, demográfia, jólét, energia, élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, intelligens, környezetkímélő közlekedés, éghajlatváltozás, nyersanyagok, biztonságos társadalmak, etc.

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete 8. A HORIZONT2020 VÉGREHAJTÁSA - RENDSZEREK ÉS JOGI HÁTTÉR

Együttműködés PPP-k ÉS köz- és közszféra közötti partnerségi együttműködések európai technológiai platformokat (European Technology Platforms, ETP), közös programozási kezdeményezéseket (Joint Programming Initiatives, JPI) európai innovációs partnerségeket (European Innovation Partnerships, EIP)

Első Prioritás Kiváló Tudomány - ERC - 4 típus: Starting Grant Consolidator Grant Advanced Grant Proof of Concept Grant

Első Prioritás 2 Kiváló Tudomány - Marie Curie Action Kutatóhálózatok Egyéni ösztöndíjak Nemzetközi és szektorközi együttműködés Regionális, nemzeti vagy nemzetközi ösztöndíjak társfinanszírozása Európai Kutatók Éjszakája

Első Prioritás 3 Infrastruktúrafejlesztés Meglévő infrastruktúrák innovációs kapacitásának erősítése Európai kutatási infrastruktúrákra vonatkozó szabályozásának és a nemzetközi együttműködéseknek a fejlesztése

Első Prioritás 4 Jövőbeli és Kialakulóban Lévő Technológiák Under Construction, thank you for your patience

Második Prioritás Ipari Vezető Szerep - Alap- és ipari technológiák IKT Űrkutatás Nanotech Anyagtudomány Biotech

Második Prioritás 2 Ipari Vezető Szerep - Kockázatfinanszírozás INNOVFIN - önálló pénzügyi eszköz

Második Prioritás 3 Ipari Vezető Szerep - MKKV-k innovációja Under Construction, thank you for your patience

Harmadik Prioritás 7 alprogram (példákon keresztül) Eü - szolgáltatások fejlesztése, antibiotikumok használata - gyorsteszt - 1M EUR) Biztonságos társadalmak - határvédelmi innováció - smart borders (még csak célok, nincs program)

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete AZ INNOVÁCIÓS POLITIKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK MÉRÉSE ÉS MÉRHETŐSÉGE

Módszertani alapok Mennyiségi és minőségi eszközök megfelelő megválasztása - jó gyakorlatok bedolgozása Politika végrehajtása során elsődleges - a hatékonyság mellett - az átláthatóság és elszámoltathatóság is A cél és a hatás hatékonyságán túl K+F+I esetén átfogó módszerek alkalmazása

Hatástanulmányok Ex ante mérés - impact (eshetőleges hatás) mérése Ex post mérés - effect (tényleges hatás) mérése Folyamatszerű megközelítés indokolt, programközpontúan

Kiegészítő eszközök Egyéb kvantitatív módszerek, pl. tudománymetria (de CSAK kiegészítő jelleggel)

A racionalitás és hatékonyság horizontjai (OECD) Félelem a market failure -től (konzervatív ipar) vs. társadalmi haszon (liberális innovációs szektor) Ha van is market failure, akkor is érdemes újragondolni az értékelést - pl. a szektorközi kooperáció társadalmi hasznára tekintettel Ezért is szerepel az EU-s prioritások között Kockázatviseléshez való hozzájutást segítő pénzügyi eszközrendszer

Az EU innovációs politika intézményi és jogi környezete KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!