11 B E V E Z E T É S A term eszetvédelem a mai m egfogalm azás s z e rin t a következőket je le n ti: - a te rm é sz e t é le tte le n é s élő tudom ányos é s k u ltu rá lis szem pontból jelentős - tá rg y a in a k ; - egyes te rü le te k kedvező te rm é s z e ti tu la jd o n sá g a in a k é s tá jk é p i m e g je le n ésén ek ; - tudom ányos é s k u ltu rá lis szem pontból je le n tő s ő s á lla t-, ő se m b e r-é s ő s ré g é sz e ti le lő h ely ek ; - tö rté n e ti és k u ltu rtö rté n e ti em lékhelyek é s m űem lékek; - pusztulá sábaik vő életform ák és gazdálkodási módok; - valam int a g é n k észletek m e g ő rz é sé h e z sz ü k sé g e s te rm é s z e ti k ö rn y e z e t m egóvása, fe n n ta rtá s a é s b em u ta tá sa.^ A term észetv éd e lem fogalm a te rm é s z e te s e n az idők folyam án v á lto z o tt. M égis a mai m egfogalm azásból kiindulva k e ll áttekintenünk a m agyar g azd aság és a term észettu d o m án y o k fe jlő d é sé n e k tö r té n e té t. C sak ig y tá r h a t juk fel mai term észetv éd elm ü n k g y ö k e re it. E hhez azonban látnunk k e ll azokat a k a p c so ló d á si p o n to k at, ah o l a te rm é sz e tv é d e le m m ás tö r té n e ti, gazdasági ágakkal ö sszefü g g. Az ö sszefü g g és a K árp át-m e d en ce te rm é s z e te s n ö v én y tak aró ján ak m este rsé g e s m e g v á lto z ta tá sára irá n y u ló e rő fe s z ité s e k k e l a leg n y ilv án v aló b b. A m agyar honfoglalás után a m egkezdődő la s s ú v álto zás legfőbb jellem ző je, hogy az addig te rm é sz e te s n e k m in ő sith ető te rm é s z e ti k ö rn y e z e t fokoz atosan m e s te rs é g e s s é, em b erfo rm áltáv á k e z d e tt v á ln i. E z a folyam at az évszázadok s o rá n e g y re je le n tő se b b le tt, de irá n y a é s ta rta lm a id őnként v álto zo tt. A te rm é sz e te s k ö rn y e z e t m e g ó v á sára, ille tv e a v á lto z á s l a s s í tá s á ra /e s e tle g m e g fo rd ítá s á ra / te tt m indennem ű in té z k e d é s te h á t a m ai term észetv éd elem szem p o n tjai s z e rin t e lb írá la n d ó. íg y te tt p é ld á u l KAAN K ároly is 1939-ben, am ikor a h o n fo g lalás k o ri gyepük je le n tő s é g é re h ív ta fel a figyelm et. R á m u tato tt, hogy azok nem csak á lla m s z e rv e z e ti, te h á t p olitikai je le n tő sé g g e l re n d e lk e z te k, hanem egyben a te rm é s z e te s k ö rn y e - 2 zet m egóvásának a s z in te re i is v o lta k. A n ö v é n y ta k a ró, a v izek é s a geológiai képződm ények h á b o ríta tla n u l hagyása m ellett a vadon élő á lla to k k é rd é s e i is ig en k o rá n te rm é s z e tv é delmi ta rta lm a t k a p ta k. Az élő h ely ek k ím é lé sé n tú l a v a d á s z a t k o r lá to z á s a, a vadállom ány m e s te rs é g e s s z a p o rítá s a, ille tv e uj fajo k h o n o sítá s a és v issz a te le p íté se sz in té n a g é n k é szle te k g a z d a ság á t b e fo ly á so ltá k. A v a d á szott állatfajo k h o z h aso n ló an a h alak is év sz á z a d o k ó ta az e m b eri te rm é - sz e tá ta la k itá stó l, g a zd álk o d ástó l függnek. M indez fo k o zo ttan á ll a ta r to tt,
12 te n y é s z te tt á lla tfa jo k f a jtá ir a, azok g é n k é s z le té re. Az em b eri életfo rm a pedig olyan hatalm as v álto záso n ment át a honfoglalás óta e lte lt é v sz á z a dok. s o r á n, hogy annak f e ltá rá s a nem ta ro z h a t egy term észetv éd elem m el foglalk o zó mü k e re te i k ö z é. C sak je le z z ü k, hogy a hagyom ányos é le tf o r mák m egőrzésének az igénye a XX. sz ázad term cszetvcdelm i m ozgalm aiba k e rü lt b e le, de éppen ezen életfo rm ák fe n n ta rtá s a okozza a legnagyobb n e h é z ség e k e g y ik é t. A te rm é s z e te s n ö v én y tak aró m egóvásában legnagyobb jelen tő sé g e é v s z á zadokig az erd ő k m egfelelő k ezelésén ek vo lt. Az Á rp ád -h ázi k irályok id e - o ^ jén az e rd ő - é s vizóvók^ sz e rv e z e té v e l ig y ekeztek az ek k o r még jó ré s z t k irá ly i b irto k o t képező erd ő k /é s v iz e k / m egfelelő h a s z n á la tá t b iz to síta n i. U gyanakkor a g azd aság i é rd e k k ülönösen a ta tá r já r á s után abba az irá n y b a m u tato tt, hogy az e rd ő s te rü le te k egy r é s z é t b e n é p e sítsé k, e rd ő - gazdaság i m űvelésbe vegyék. A so lté s z e k, kenézek v ezetésév el m egtelepülő ir tá s faluk ^ te v ék en y ség e a te rm é s z e ti k ö rn y e z e te t á ta la k íto tta, a z t fok o zo ttab b an az em ber sz o lg á la tá b a á llito tta. Az Alföldön az em beri kultu - r a te rje s z k e d é s é n e k le g e lő s z ö r a lö sz h á ta k, a p a rto s a b b, föld m ű v elésre külö n ö se n alk alm as te rü le te k e ste k á ld o z a tu l. N övényviláguk, igy erd ő ik c sa k s z ig e ts z e rű e n m arad tak fen n. A m ező g azd aság i te rü le te k n ö v e lé sén kívül a te rm é sz e te s n ö v én y tak aró r a a b á n y á szat e rd ő k k e l k a p c so la to s igénye is jele n tő se n h a to tt, lippen a bányaerd ő k voltak a z o k, am elyek m egfelelő k e z e lé s é t é s fe n n ta rtá s á t m ár rr a XV. sz á z a d tó l u ralk o d ó i re n d e le te k b e n sz a b á ly o z tá k. Az ip a r és ezen belül a b á n y á szat M a g y a ro rsz á g o n m égsem v ált év sz á z a d o k ig je le n tő s tá j- á ta la k itó té n y e z ő v é. S o k k al nagyobb jelentőségük volt a X V l-x V Il. sz ázad i törők háborúkk al összefüggő esem ényeknek. E gész s o r tö rvény utal a r r a, hogy az e r d ő síté sek h e z faanyagot m iként k e ll b iz to s íta n i. ^ U gyanakkor az e rd ő k et egyéb c é lo k ra is ir to ttá k. P éld áu l a ma leg fátlan ab b megye te rü le té n, S zoln o k m egyében a XVI. sz á z a d végén a tö rö k ö k re n d s z e re s e n tü zifaad ó t is s z e d te k.^ A tö rö k k o ri te rm é sz e tá ta la k u lá s te rm é s z e te s e n nem k o rláto zó d o tt csak az e r d ő k re. Az e ln ép telen ed ő fa lv a k, folyóvölgyek, átk elő h ely ek bizony eg y m ásodlagos " te rm é sz e te s á lla p o to t" je le n te tte k. A futóhomok e lő re tö r é s e, a k o rá b b a n gondosan k e z e lt fokok, h a lászó h ely ek tö n k re m e n e te le, a felh ag y o tt sz án tó k e lg a z o so d á sa /e s e te n k é n ti b e e rd ő sü lé se / a XVII. sz á z a d v é g é re uj te rm é sz e tá ta la k itá s h o z adtak k iin d u lási a la p o t.
13 A tö rö k k o r le z á ru lá s á v a l, az u jra te le p ü lé s í m ozgalm ak so rá n e lk e z dődött egy u ja b b, m inden k o rá b b in á l je le n tő se b b k ö rn y e z e tv á lto z ta tá s. A n é p e ssé g g y a ra p o d á s a, az a g ro te c h n ik a tö k é le te s e d é se a m ezőgazda- sági m űvelés k ite r je s z té s é t é s in te n z itá sá n a k fo k o z á sá t je le n te tte. E nnek r é s z e i v oltak a m eginduló v iz s z a b á ly o z á s i, le c s a p o lá si m unkálatok c s a k úgy, m int az e r d ő irtá s o k, r é t - é s le g e lő fe ltö ré s e k. U gyanakkor a fu tó homok m e g k ö té sére, az A lföld f á s ítá s á r a irá n y u ló e lső p ró b á lk o z á so k a pozitiv te rm é s z e tá ta la k itá s, a z a z az e r e d e ti n ö v én y tak aró h e ly r e á llitá s á t célul kitűző tö rek v ések gyökerei is a XVIII. század b a nyúlnak v is s z a. A m unkálatokat ú jra c s a k e r d é s z e ti re n d e le te k, n e v e z e te se n az 1769-ben kiadott o rsz á g o s r e n d ta rtá s s e g íte tte, m ig az 179o. évi L V ll.tc. " a z e r dők p u sz tu lá sá n a k m eg ak ad ály o zá sáró l" in té z k e d e tt. N yilvánvalóvá v á lt teh át, hogy a te rm é sz e te s táj legállandóbb elem ei, a vizek és erd ő k v é delm e, a v e lü k, bennük folyó g azdálkodás m egfelelő sz a b á ly o z á s a n élk ü l az em beri k ö rn y e z e t m egóvása e lk é p z e lh e te tle n. A vadon élő állato k is jó ré s z t kötődtek ezekhez az állandó elem ekh ez. M ár utaltunk r á, hogy az élőhelyek védelm én tú l a v ad ászat k o rlá to z á sa is ö sszefü g g a mai é rte le m b e n v e tt te rm é sz e tv é d e le m m e l. E r r e a k o rlá to z á s ra e ls ő p éld ak én t ta lá n az á lla tő sö k tis z te le té b ő l fakadó tilalm at 9 em lítjük m eg. T u d ju k, hogy Á rpád n em zetség e a tu r u lr a nem v a d á s z o tt, mint ahogyan H unor és M agor sem e jth e tte e l a m ondabeli s z a r v a s t. A v a d á szat k o rlá to z á s á ra további é rd e k e s a d a t 1./S z e n t/ L á sz ló k irá ly r e n d e lte, m ivel 12o2-ben m eg tilto tta a v a s á rn a p i v a d á s z a to t.^-0 Nem a v a dat a k a rta e z z e l k ím éln i, hanem a hivők le lk i ü d v ét k ív án ta m egvédeni, m égis é rd e k e s dokum entum a a v a d á s z a t tila lm a z á s á n a k, k ö zvetve a vad védelm ének. U gyancsak v a llá s i m egfontolásokból re n d e lk e z e tt az 1279. évi budai z s in a t igy: "... h a v alam ely s z e rz e te s k u ty á k k a l, m ad arak k al /só ly m o k k al/ v a d á szato n é r e tn e k, b árk in ek m eg en g ed tetik, hogy azo k at tő le e lv e h e s s e ".^ A v a d á s z a t k o rlá to z á s á ra további péld a le h e t V. Istv á n k ir á ly /u r a ik. 1270-1282/ r e n d e le te, am elyben az e lz á s z i h o sp e sek n ek nem e n gedte meg a bölény v a d á s z a tá t, a z t m agának ta r to tta fen n. A v a d á s z a ti tilalm akkal k a p c so la tb a n azonban meg k e ll jeg y ezn ü n k, hogy azok nem voltak elegendők egyes vadfajok m eg m e n té sére. Így a mai te rm é s z e tv é d e lem legnagyobb p ro b lé m á já v a l, a fajok k ip u s z tu lá s á v a l m ár a k ö z é p k o r tó l kezdődően ta lá lk o z u n k. Az ő stu lo k e ltű n é s é t a ta t á r j á r á s után i id ő k r e te s z ik. A já v o rsz a rv a s a XV-XV1II. sz á z a d b a n fo rd u lt elő - v á ltó -
14 v adkent - u to ljá ra. A bölény u to lsó p éldányait a X V lll. század m ásodik 12 fe lé b e n e jte tté k e l. U g y a n e rre az id ő re te h e tő az u to lsó vad k ecsk ék e le jte s e i s, b ár itt az adatok m eglehetősen ellentm ondásosak. Az em líte tt vad fajo k e ltű n é sé b e n az é lő h e ly v á lto z á s a /te h á t a la k o s sá g sz a p o ro d á s á v a l az e rd ő irtá s o k, le c sap o lá so k s tb. / és a v a d á sz a t egyenlő s ú lly a l e s te k la tb a. A vad h ely h ez s z o k ta tá s a, a v a d á s z a ti le h e tő s é g e k, eredm ények növ elése nem volt idegen a középkor v ad ászátó l sem. A v ad ask erte k lé te s íté s e s z in té n e z t a c é lt sz o lg á lta. /A z e re d e ti ta rta lo m ra, az u ralkodó v a d á lla to k ra is k ite rje d ő h atalm ának je lk é p e s m eg fo g alm azására ZOLNAY L á sz ló m utatott r á. U gyanakkor e z z e l le h e tő ség e t adtak u j, a K á rp á t- -m ed en céb en addig id eg en vadfajok m e g te le p íté sé re i s. Így tu d ju k, hogy p é ld á u l a dám és a fá c á n a X V -X V l. sz á z a d b a n v a d a s k e rti vadként f o r du lt e l ő. ^ A v a d á s z a ti tila lm a k a t ille tő e n 11. U lászló k irá ly 15o4. évi V. t ö r v é n y é re is u talnunk k e ll. Kim ondta ugyanis a jobbágyi k ö te le z e tts é g é t elh an y ag o ló p a ra sz to k v a d á s z a ttó l való e ltiltá s á t /18. c ik k /. A D ózsa- - fe lk e lé s évében / 1514/ pedig m egtiltották a jobbágyok feg y v erv iselését. A különféle tilalm ak e lle n é re azonban szám os je l u tal a r r a, hogy a jobbágyok e z u tá n is v a d á s z ta k, h isz e n a v ad d al v aló a d ó z á si form a to v áb b ra is f e n n m a ra d t.^ T árg y ú ik szem p o n tjából azonban é rd e k e s e b b, hogy a köz é p k o ri M a g y a ro rsz á g p u s z tu lá s a, a tö rö k k o ri rom lás m inden jobbágyi é s nem -jobbágyi v a d á s z a tn á l nagyobb k á ro k a t okozott a K árp á t-m e d e n c e, annak is fő leg k ö zép ső r é s z e vadállom ányában. C sak péld ak én t em lítjü k, hogy a XVI. s z á z a d v ég én E szterg o m o stro m a k o r a h a d s e re g é le lm e z é sére alk alm asab b v o lt a v a d h ú s, m int a m a rh a, m ert so k k a l olcsó b b an le h e te tt 17 h o z z á ju tn i. A X V lll. sz á z a d b a n k ib ontakozó ú jjá é p íté s, a g a z d a s á g sz e rv e z é sé n e k id ő sz a k á b a n s z ü le te tt 111. K á ro ly 1729. évi 111. dekrétu m a " a v a d á szat és m a d a rá sz a t sz a b á ly o z á s á ró l" /2 2. c ik k e ly /. Benne a v a d á szato t c sak a nem eseknek en gedte m eg, u g y anakkor vadfajok s z e rin ti tilalm i időket is e lr e n d e lt. E z a tilalo m c sak a s z a r v a s b ik á r a, ünőre és ő z s u tá ra v o n atk o z o tt, "a n y u lttk ra való v a d á s z á s, s a rag ad o zó vadak ü ld ö zése" v isz o n t " fo ly v á st sz ab ad " v o lt / l o.. /. A v a d á s z a ti jog fö ld b irto k h o z k ö tésén ek k ezd eti tö re k v é s é re u ta l, hogy a te le p íte tt vad /fá c á n és fo g o ly / e le jté sét a b irto k o s sz á m á ra ta rto ttá k fenn / 6.. /. A tilalm i idők központi m e g h a tá ro z á sán k ivül a v á ro s o k, egyes b irto k
15 közö sség ek is ig y ek eztek a vad sz a p o ro d á sá t re n d e le te k k e l is e lő s e g í te n i. Itt K őszeg v á ro s 1729. év i sz a b á ly re n d e le té t em líth etjü k m eg, am elyben m ájus v ég éig m inden vad. e le jté s é t m e g tilto ttá k. U gyanakkor az "ártalm as állato k " k ö telező p u sz títá s á ra egy nagykunsági p éldát említh etü n k. " V e re b e k, v a rju k, c s ó k á k, s z a rk á k és hollók - s z ó lt egy 1775. évi k ö rre n d e le t úgy ezek h e z h aso n ló m ad arak p u s z títá s a e rá n t kapitány uram ék / t i. a nagykun k a p itá n y / p ro p o rtitó t a Quantum után re p a tiá lly á k nem. különben a fa rk a so k p u s z títá s a e rá n t is S ő t, a k ö vetkező évből ism e rjü k a k iv e te tt "quantum " nem te lje s íté s é ből sz á rm a z ó b ü n te té sek e t is. E gy v e ré b fe j eg y d é n á rt je le n te tt, "n agy m adár" / s a s, v é r c s e, h é ja, ö ly v, k á n y a, k a rv a ly, s z a r k a, c s ó k a, h o l ló, v adlu d, lillik, d a ru, túzok é s " e z e rn y i f ia i", ezek n ek to já s a i "k é t egy szám ba a c c e p tá lta tik " / egy k r a j c á r t, a fa rk a s b ő r p edig 1 fo rin t és 19 3o k r a jc á r t. E lk é p zelh ető ezek u tá n, hogy a X V lll. sz á z a d végén az "árta lm a s állato k " tü z z e l- v a s s a l való ir tá s a az em b erek m in d en n ap jaiban - m int ad ó fizető i k ö te le z e tts é g - mit is je le n te tt. A v a d á s z a t után érd em es a h a lá s z a tta l, v iz h a s z n o s itá s s a l ö ss z e fü g gő néhány k é r d é s r e utaln u n k. M ár em líte ttü k, hogy a k irá ly i birto k o k e rd ő it, v iz e it e rd ő - és vizóvók v ig y á z tá k. U gyanakkor az is n y ilv á n v a ló, hogy a k irá ly i birtokadom ányokkal az ille tő b irto k o k h a lá s z a ti jogát is e la já n d é k o z tá k. E zen ig y ek ezett K álm án k ir á ly llo o -b a n k e lt l. d ek rétu m áv al se g ite n i, am ikor a h a lá s z ó h elyek v is s z a v é te lé r ő l in té z k e d e tt. A vizek k ir á ly i, ille tv e fö ld e s ú ri m agántulajdona a XVI. s z á z a d ra fokozato san a p a rti in g atlan h o z k a p c so ló d o tt. E zek a tények a g y ak o rlatb an a zt is je le n te tté k, hogy a jobbágyokat a v izek h a s z n á la ta fejéb en a d ó z ta ttá k. Itt külö n ö sen az é rté k e se b b h alfajo k b ó l s z e d e tt fö ld e sú ri r é s z t k ell m egem litenünk. A h a lá s z a t ugyanis a c sik fo g á stó l e g é szen a v iz a h a lá s z a tig te r je d h e te tt. A v iz á ró l tu d ju k, hogy a XVI. sz á z a d i fo rrá s o k még s z á z a s, ső t e z r e s n ag y ság re n d ű fo g á so k ró l sz ám o lta k b e. K éső b b, a tö rö k háb o rú k id ején ezek a szám ok c sö k k e n te k, ig y a v iz a h a lá s z a t, illetv e a v iz a é rté k e s íté s é b ő l sz á rm a z ó jövedelem e lv e s z íte tte k o rá b b i, nagy g azd aság i je le n tő s é g é t.^0 Ha v izáb ó l nem i s, de más h alfajo k b ó l és a v iz já rta te rü le te k egyéb á lla ta ib ó l és növén y eib ő l a hagyom ányos h a lá sz -p á k á sz életfo rm a to v á b b ra is tá p lá lk o z h a to tt. A viz m e g ta rto tta az élő lén y ek et, a m egélhetési leh ető ség ek pedig k o n zerv álták a hagyományos é le tfo rm á k a t. A X V lll. sz á z a d b a n induló le c s a p o lá s i, fo ly ó sz a bályozási munkák azonban m ár egy uj v ilág a la p ja it kezdték m egterem -
16 21 ten i - m égha eg y elő re csak a k ezd eti lép ések et tették is m eg. M indene s e tr e je le z té k, hogy a K á rp á t-m e d e n c é b e n, annak is főleg sík v id ék i t e r ü le te in, egy m inden k o rá b b in á l nagyobb te rm é s z e tá ta la k itá s h o z k é szü lő d n e k. A vadon élő á llato k és növények m ellett utalunk r á, hogy a h o n fo g lalástó l a X V lll. sz á z a d v é g é ig a te rm e s z te tt növények é s a te n y é s z te tt á lla to k, azok g é n k é sz le te i is sz ám ottevő v á lto z á so n m entek k e r e s z tü l. F ejlő d tek a te rm e s z té s i te c h n o ló g iá k, am elyek uj fajták e lő r e tö ré s é t h o z tá k, de v á lto z ta k, bővültek a te rm e sz te tt növények fajai is. Itt elég csak a r i z s, kukor i c a, a dohány, vag y a k o n y h a k e rti növények k ö zü l a p a ra d ic so m, a p apr ik a é s a b u rgonya m e g je le n é sé re u taln u n k. A sz ő lő - és k e rtk u ltú rá b a n s z in té n v á lto z á s, fejlő d és m ent v ég b e. A te rm e sz té s mind b e lte rje se b b é v á lt, u g y anakkor az ü lte te tt gyüm ölcs- és sz ő lő fa jtá k is m ódosultak. S zem betűnő v o lt p é ld á u l az eg y k o ri fe h é rb o rte rm ő vidékek v ö rö sb o rte rm ő vé v á lá s a. A v á lto z á s a te n y é s z te tt á lla to k e s e té b e n még n y ilv án v aló b b. A ma g y á r- o rs z á g i lóállom ány a h o n fo g la lá sk o ri a la k tó l az idők folyam án eltáv o lo d o tt. A k alan d o záso k k o r a, m ajd a tö rö k idők a ra b lo v a i, ille tv e a X V lll. s z á zad spanyol e re d e tű lovai és a XIX. sz ázad óta h aszn ált angol te liv é r je le n tő se n á ta la k íto ttá k /te s tm é re tb e n, h a szn á lh a tó sá g b a n s tb. / a h a z a i állo m án y t. 22 A sz a rv a sm a rh a -á llo m á n y fa jtá in a k v á lto z á sáb a n is je le n tő s s z e re p e t já ts z o tt a te n y é s z té s i c é l. A ma je lle g z e te s h a z a i fajtán ak t a r to tt m agyar s z ü rk e m arh a a XIV. s z á z a d tó l h ó d íto tt t é r t, de a k o rá b b i, k iste rm e tű m a rh á t te lje s e n nem s z o ríto tta k i. A juh te s tfe lé p íté s é b e n, s z a rv a la k u lá sá b a n e g é s z e n a X V l-x V ll. sz á z a d ig ő riz te h o n fo g lalásk o ri fo rm áját. A mai term észetv éd elem egyik b ecses á lla ta, a hortobágyi r a c ka csak ekkor jelen t m eg. U gyanakkor fontos v á lto z á st id ézett elő a finomgyapjas m erinó juhok b eh ozatala a X V lll-x IX. sz ázad fo rd u ló ján. A honfogla lá s k o r itt ta lá lt h e ly i állom ányból a la k u lta k k i a s e r té s tá jfa jtá k, am elyek a X V lll. sz á z a d b a n is te n y é s z te k. A s e r t é s s e l e lle n té tb e n a m agyar k u ty a fa jtá k a la p típ u sa i / p l. a g á r / v a ló szín ű le g a h o n fo g lalásk o r k e rü lte k be. 23 E z e k e t alak íto tták., fo rm álták tovább a m egfelelő te n y é s z té s i célok s z e rin t. A m ai te rm é sz e tv é d e le m a te rm é s z e ti é rté k e k m e g ism e ré sét, b em utatá- s á t is c é lja i közé sz á m ítja. A nép i te rm é s z e tis m e re t a la p ja i a rég m ú lt idők hom ályába nyúlnak. É ppen ez az ism e re t ő riz te meg például a ta r v a r - 9 / ju e m lé k e z e té t, am ely a X V II. sz á z a d e le jé n tűnt e l M a g y a ro rsz á g ró l. Az ír á s b e lis é g k ite rje d é s é v e l gyarap o d ó c r s z á g le ir á s o k te rm é sz e te s e n ta r -
17 talm aztak tö b b -k e v e se b b is m e rte te s t a te rrn c tz e ti k ö rn y e z e trő l, g az-, 2S dálkodási módovról is. Itt em litjük meg OLÁH M iklós n e v e t, de k ü lönösen ki k e ll em elnünk A.F.M A R S IG L 1 le ir á s a it. T őle tu d ju k, hogy a X V ll-x V lll. sz á z a d fo rd u ló já n m ég fé s z k e lt a bütykös á só lú d és a bütykös hattyú M ag y aro rszág o n. A term észettudom ányok m űvelői, p éldául C a ro lu s C L U S IU S ^ és L lp P A l J á n o s b a n ö v én y v ilág m e g ism e rte té s é t, fe ltá rá s á t tű z té k ki c é lu l. V elük e lle n té tb e n a M1SKOLCZ1 G á s p á r á lta l fo rd ito tt "E g y je le s V ad k ert az á lla tv ilá g o t ig y e k e z e tt m eg ism e rte tn i. Az 17o2-ben m egjelent m űből érd em es idéznünk a gólya "m ino- s ité s é t", am ely m ár c s irá já b a n ta rta lm a z ta a k éső b b i k á ro s -h a s z n o s k a teg ó riák e lh a tá r o lá s á t. "A G ólyák i r ja M1SKOLCZ1 G á sp á r F. FRANZ1US nyomán - s z e re tik az em b eri tá r s a s á g o t, é s semmi o ly a t nem ts e le k s z e nek, m elly ért az em berek m e g -n eh ezteín én ek, m ert ők a G alam bokat meg - nem té p ik, mint az Ö ly v ek ; a 1 ts ir k é k e t nem ra g a d o z z á k mint a* H éj- ják; nem éln ek d ö g g el, m int a S a so k ; nem fajtalan k o d n ak o lly n y ilv á n o s- ság o san, mint a V erebek ; n em -is lopnak, mint a* H ollók; hanem a megvidám itó T a v a sz i időnek ö rv e n d e te s h ir mondó p o s tá i, a k e rte k n e k, r é - 29 teknek, házak környékének békától *s kígyóktól m e g - tis z titó i." A X V lll. sz á z a d i tudom ányos m e g ism e ré st se g íte tté k az ú jjá é le d ő p a r kok, v a d a s k e rte k, és nem u to lsó so rb a n az o k ta tá s t a m űvelődés te r je d é s e. M indezekkel eg y ü tt e g y re nagyobb sz ü k ség g é v á lt az o r s z á g te r m é s z e ti és g a zd aság i v isz o n y ain ak fe lm é ré s e, té rk é p e z é s e és le í r á s a. A sz á z a d végén e lk e z d e tt 11. Jó z se f-fé le e lső k ato n ai té rk é p fe lv é te l és o r s z á g le ir á s ad atai nem csak g a z d a s á g tö rté n e ti szem pontból je le n tő s e k, hanem az eg ykor i, még jó r é s z t te rm é sz e te s n ö v én y tak aró ism e re te m iatt i s. Az a k k o r le írta k h o z tudjuk v isz o n y íta n i té te le s e n is a v á lto z á s o k a t. A v á lto z á s o k a t, am elyek a X IX. sz á z a d e le jé n -k ö z e p é n fe lé b re s z te tté k a te rm é sz e tv é d e lm i m ozgalm akat.