A Szenátus IV./5./2017-2018. (2017. XII. 18.) számú határozata A GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló II./6./2017-2018. (2017. XII. 7.) számú Kari Tanácsi határozat jóváhagyásáról Hatályos 2018. január 2. napjától
0B Tartalomjegyzék I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A szervezeti és működési szabályzat célja és hatálya... 3 2. A Kar működésére vonatkozó általános rendelkezések... 4 II. FEJEZET A KAR... 6 3. A Kar elnevezése, elérhetősége és jelképei... 6 4. A Kar tevékenységei, feladatai... 7 III. FEJEZET A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 9 5. A Kar szervezeti egységei... 9 6. Kari Tanács... 11 7. A Kari Tanács bizottságai... 16 8. Dékáni Tanács... 17 9. Tanszékvezetői Tanács... 18 10. Kari Fórum... 19 11. Egyéb kari testületek... 20 IV. FEJEZET A KAR VEZETÉSE, VEZETŐI... 22 12. A dékán... 22 13. A dékánhelyettesek és a hivatalvezető... 23 14. A tanszékvezető és a tanszékvezető-helyettes... 24 15. A kooperációs kutatóközpont igazgató... 26 16. Dékáni megbízott... 27 17. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás... 27 V. FEJEZET A KAR MŰKÖDÉSE... 28 18. A Karon folyó munka ütemezése... 28 19. A testületi előterjesztésekre vonatkozó rendelkezések... 29 20. Nyilvánosság... 30 VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 31 21. Hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezések... 31 22. Módosító rendelkezések... 31 23. A szabályzat hivatalos rövid megjelölése... 32 2
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Tanácsa az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdésében, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. (1) bekezdés a) pontjában és az Egyetem Szervezeti és Működési Rend 3. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Szervezeti és Működési Rend 30. (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörben eljárva a következő szabályzatot alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja és hatálya 1. [A szabályzat célja] (1) A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg a) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Gépészmérnöki Kar (a továbbiakban: Kar) belső szervezeti tagozódását, b) a Kar által ellátandó feladatokat, c) a Kar vezetésére vonatkozó általános rendelkezéseket, d) a Kar szervezeti egységeinek irányítására és vezetésére vonatkozó rendelkezéseket, és e) a Kar és kari szervezeti egységek vezetői, továbbá a kari testületek feladat- és hatáskörét. (2) A jelen Szabályzat határozza meg a) a Kari Tanácsi és Szenátusi tagsággal kapcsolatos választójogi és b) a kari testületek összetételére és létrehozására vonatkozó általános rendelkezéseket. 2. [A szabályzat hatálya] (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló minden olyan személyre, aki a Kar által gondozott valamely képzés hallgatója (a továbbiakban: hallgató), b) közalkalmazotti jogviszony keretében oktató, kutató vagy tanár munkakörben a Kar valamely szervezeti egységében foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együttesen: oktató), és c) közalkalmazotti jogviszony keretében nem oktató, nem kutató vagy nem tanár munkakörben a Kar valamely szervezeti egységében foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együttesen: oktatást segítő alkalmazott). (2) A Karral vagy a Kar valamely szervezeti egységével az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő jogviszonyban álló személyekre a Szabályzat hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki. 3
(3) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a Kar kezelésében lévő valamennyi, az egyetem tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanra és tárgyi eszközre. 2. A Kar működésére vonatkozó általános rendelkezések 3. [Működési és szabályozási alapelvek] (1) A Kari Tanács a Kar általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre a Kart illetően kiterjed mindarra, amit jogszabály vagy egyetemi szervezetszabályozó eszköz kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (2) A Kari Tanács a Szenátus által átruházott hatáskörben jár el a különösen az egyetemi Szervezeti és Működési Rend által meghatározott feladatkörökben. (3) A Kar hallgatóira, oktatóira és oktatást segítő alkalmazottjaira általánosan kötelező magatartási szabályt csak jogszabály, az Egyetem Szenátusa vagy a Kari Tanács állapíthat meg. 4. [Felhatalmazásra vonatkozó rendelkezések] (1) A jelen Szabályzat a dékán, a dékánhelyettes és a szervezeti egység vezetője számára felhatalmazást adhat, hogy egyes kérdéseket utasításban szabályozzon. (2) A dékán és a dékánhelyettes irányítási jogkörében jogszabály, egyetemi szervezetszabályozó eszköz, illetve a jelen Szabályzat ettől eltérő, kifejezett rendelkezése hiányában utasítást, körlevelet adhat ki. E jogkör nem terjed ki a Kari Tanácsra és a Karon működő érdekképviseleti szervekre. 5. [Szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések] (1) Kari szervezetszabályozó eszköz a) a Kari Tanács normatív határozata, b) a Kari Tanács egyedi határozata, c) a magasabb vezetői utasítás, és d) a vezetői utasítás. (2) A kari szervezetszabályozó eszközöket a Kar honlapján olyan módon kell közzé tenni, hogy azt a szervezetszabályozó eszköz címzettje (akire nézve az jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg) megismerhesse és a végrehajtásához kellő felkészülési idő álljon a rendelkezésére. 6. [Irányítás és felügyelet] (1) Ahol a jelen Szabályzat szervezeti egység irányítását említi, azon szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni: a) Karon belüli szervezeti egység létrehozása, átalakítása, valamint megszüntetése, b) Karon belüli szervezeti egység vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, a szervezeti egység vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és 4
ha jogszabály vagy egyetemi szervezetszabályozó eszköz másként nem rendelkezik a szervezeti egység vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a szervezeti egység tevékenységének szabályossági, szakszerűségi, hatékonysági és gazdálkodási ellenőrzése a belső kontrollrendszerről szóló szabályzat szerint, d) a szervezeti egység szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, e) a szervezeti egység vezetője döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, f) a jelen Szabályzatban vagy egyetemi szervezetszabályozó eszközben meghatározott esetekben a szervezeti egység vezetője vagy kari testület döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, és h) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. (2) Ha egyetemi szervezetszabályozó eszköz kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított szervezeti egység vezetőjének hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg. (3) Ahol a jelen Szabályzat szervezeti egység vezetőjének felügyeletét említi, azon a) ha egyetemi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik az (1) bekezdés b) pontjában, b) az (1) bekezdés c) és d) pontjában és c) kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. 7. [A Kar működésének alapelvei] (1) A Kar vezetése önkormányzati (testületi) és egyszemélyi szervekből áll. (2) A vezetés stratégiai szintje az oktatás és kutatás irányítását végző Kari Tanács. Operatív szintje az oktatási és tudományos kutatási feladatokat végző szervezeti egységek: a tanszékek és a kooperációs kutatóközpontok. (3) A tanszékek között a munkamegosztás tárgyi elvű, tudományterületek és tudományágak szerinti. (4) A Kar vezetéséhez szükséges döntések előkészítésében és végrehajtásában a Kari Tanács által létrehozott testületek működnek közre. (5) Az irányítási hatásköröket az e Szabályzatban foglaltak szerint a Kari Tanács és a dékán megosztva gyakorolja. 8. [Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség] (1) Jogszabály, egyetemi szervezetszabályozó eszköz vagy a jelen Szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a) a Kari Tanács szavazati jogú tagja, b) a dékán, c) a dékánhelyettes, 5
d) a hivatalvezető, e) a tanszékvezető, f) a kutatóközpont igazgató, g) a más szabályzat szerint kötelezettségvállalási jog gyakorlására felhatalmazott személy, h) a más szabályzat szerint utalványozási vagy ellenjegyzési jog gyakorlására felhatalmazott személy kétévente, az adott év június 30. napjáig vagyonnyilatkozatot köteles tenni jogszabályban és egyetemi szervezetszabályozó eszközben meghatározott módon. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása jogszabályban, egyetemi szervezetszabályozó eszközben, illetve a jelen Szabályzatban meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. (3) A vagyonnyilatkozatokról a Dékáni Hivatal nyilvántartást vezet. II. FEJEZET A KAR 9. [A Kar elnevezése] 3. A Kar elnevezése, elérhetősége és jelképei (1) A Kar teljes elnevezése a) magyarul: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, b) angolul: Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Mechanical Engineering, c) németül: Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest, Fakultät für Maschinenbau, d) franciául: Université des Sciences Techniques et Economiques de Budapest, Faculté de Mécanique, e) oroszul: Будапештский Университет Технических и Экономических Наук, Факультет Механики, f) latinul: Universitas Budapestinensis Scientiarum Technicarum et Oeconomicarum, Facultas Scientiarum Machinalium. (2) A Kar teljes elnevezésének rövidítése nyelvtől függetlenül: BME GPK. (3) A Kar rövid elnevezése az (1) bekezdés szerinti teljes elnevezésből az Egyetem megnevezésének elhagyásával jön létre. A Kar rövid elnevezésének rövidítése: GPK. (4) A Kar teljes vagy rövid elnevezésében megjeleníthető a Kar alapításának éve (1871). 6
10. [A Kar székhelye, elérhetősége] (1) A Kar székhelye: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. (2) Levelezési címe: 1521. Budapest, Pf. 91. (3) Elektronikus postacíme: gepeszd@mail.bme.hu (4) Honlapcíme: www.gpk.bme.hu 11. [A Kar jelképei] (1) A Kar emblémája az Egyetem jogarán megtalálható kari jelvény, a centrifugál-regulátor és fogaskerék együttesének kék körlapon fehérrel megrajzolt egyszerűsített képe. (2) A Kar zászlaja kék színű, közepén a Kar emblémájával. Az embléma alatti felirat: GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR 1871. (3) Az embléma és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. Az embléma és a zászló használatának részletes szabályait, valamint a kari kitüntetéseket Kari Tanácsi határozat szabályozza. (4) A Kar dékánja ünnepélyes alkalmakkor talárt, valamint dékáni láncot visel, amelynek érmén Bánki Donát arcképe látható. 4. A Kar tevékenységei, feladatai 12. [A Kar oktatási tevékenysége] (1) A Kar a műszaki képzési területhez tartozó a) energetikai mérnöki, b) gépészmérnöki, c) ipari termék- és formatervező mérnöki, és d) mechatronikai mérnöki alapképzési szakokat gondozza. 7
(2) A Kar a műszaki képzési területhez tartozó a) energetikai mérnöki, b) épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki, c) gépészeti modellező mérnöki, d) gépészmérnöki, e) ipari terméktervező mérnöki, és f) mechatronikai mérnöki mesterképzési szakokat gondozza. (3) A Kar az energiatermelési, valamint a hegesztő technológus szakirányú továbbképzési szakokat gondozza. (4) A Karon a szervezett doktori képzés a Pattantyús Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola keretében folyik. 13. [A Kar szakterületei] (1) A Kar oktatási szakterülete kiterjed a) a természettudományokon belül a mechanika, a hőtan, a folyadékok és gázok mechanikája, az optika és az anyagtudományok, b) a műszaki tudományokon belül gép-, termék- és formatervezés, energetika, energetikai gépészet, gépgyártástechnológia, gépészeti eljárások, polimertechnika, épületgépészet, mechatronika, környezettechnika, műszer- és méréstechnika, robottechnika, áramlástechnikai gépek, berendezések, rendszerek, folyamatok, gyártásinformatika, és c) a gazdaság- és társadalomtudományokon belül az a) és b) pontban meghatározott területekhez szorosan kapcsoló egyes, gazdálkodási, menedzsment, társadalmi, jogi ismeretek területére, továbbá ezek alkalmazásaira. (2) A Kar által gondozott szakok (képzések) a műszaki képzési területhez tartoznak. (3) A Kar tudományos kutatásokat végez alapkutatási, diszciplináris kutatási és alaptevékenységen kívüli alkalmazott kutatás és fejlesztési területeken. (4) A Kar fejlesztési és innovációs tevékenységet végez kutatási eredmények hasznosítása céljából. (5) A Magyar Tudományos Akadémia által alkalmazott tudományterületi és tudományági osztályozás szerint a Kar kutatási tevékenysége a műszaki tudományok területén belül az anyagtudomány és technológia, áramlás- és hőtechnika, energetika, gépszerkezettan és szilárd testek mechanikája tudományágakra terjed ki. 14. [A Kar tevékenységi köre] A Kar tevékenységi köre az Egyetem Alapító Okiratának 4. alcím 4.2. és 4.4. pontjában meghatározott tevékenységek közül a következőkre terjed ki (kormányzati funkciószám szerint): 1. 854200 szakágazati számú felsőfokú oktatás, 2. 014030 természettudományi, műszaki alapkutatás, 8
3. 015010 általános közszolgáltatásokkal kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, 4. 024010 védelmi tevékenységgel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés, 5. 035010 közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, 6. 036010 igazságügyi szakértői tevékenység, 7. 041170 műszaki vizsgálat, elemzés, 8. 048010 gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés, 9. 049010 máshová nem sorolt gazdasági ügyek, 10. 049020 K+F tevékenységhez kapcsolódó innováció, 11. 055010 környezetvédelemmel kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, 12. 065010 lakás- és közműellátással, településfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés, 13. 075010 egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, 14. 082042 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, 15. 082043 könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme, 16. 082044 könyvtári szolgáltatások, 17. 083020 könyvkiadás, 18. 083030 egyéb kiadói tevékenység, 19. 093010 felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések, 20. 094120 szakirányú továbbképzés, 21. 094210 felsőfokú oktatás, 22. 094290 iskolarendszeren kívüli ISCED 6 szintű OKJ-s képzés, 23. 095020 iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés, és 24. 097010 oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés. III. FEJEZET A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5. A Kar szervezeti egységei 15. [Kari szervezeti egységek] (1) A Kar a) oktatási, tudományos kutatási és innovációs feladatokat ellátó tanszékekre, 9
b) tudományos kutatási és innovációs feladatokat végző kooperációs kutatóközpontokra, és c) az oktatási, kutatási, humánerőforrás-gazdálkodási, adatkezelői, valamint pénzügyi és tárgyi eszköz gazdálkodási tevékenységet koordináló, a dékán irányítási és felügyeleti tevékenységében közreműködő Dékáni Hivatalra tagozódik. (2) Jogszabály, egyetemi szervezetszabályozó eszköz vagy megállapodás alapján a Karon más szervezeti egység is létrehozható (például akadémiai kutatócsoport). (3) A Kar tanszékeinek megnevezését, rövidített nevét, megalapításának vagy létrehozásának időpontját, tudományterületi besorolását, tevékenységi körét, oktatási területét és kutatási területét a jelen Szabályzat 1. melléklete tartalmazza. (4) A Kar kooperációs kutatóközpontjainak megnevezését, rövidített nevét, megalapításának vagy létrehozásának időpontját, tudományterületi besorolását, tevékenységi körét, és kutatási területét a jelen Szabályzat 2. melléklete tartalmazza. (5) Az e fejezetben meghatározott egyes szervezeti egységek és testületek, további egyetemi magasabb vezetők és testületek egymáshoz való viszonyát a jelen Szabályzat 3. melléklete szerinti szervezeti ábra tartalmazza. 16. [A tanszék] (1) A tanszék önálló oktatási szervezeti egység, amely ellátja az oktatás, az oktatásszervezés, a tudományos kutatás, az innováció és a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás feladatait. (2) A tanszék gondozza a szak tantervében meghatározott specializációt. A specializációt több tanszék megosztva is gondozhatja, de e tanszékek közül egy felelős tanszéket határoz meg a Kari Tanács. (3) A tanszék teljes körűen felel a képzési programban (tantervben) hozzá rendelt tantárgy oktatásáért. (4) Ha jogszabály vagy szenátusi határozat szigorúbb feltételt nem állapít meg, akkor tanszékként működhet az a szervezeti egység a) ahol a teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott egyetemi tanárok száma legalább egy fő, b) ahol a teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező alkalmazottak száma legalább öt fő, c) ahol a teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma legalább tíz fő, és d) amely legalább tíz tantárgyat gondoz és látja el oktatási feladatait. (5) A tanszéket a tanszékvezető vezeti, akit e munkájában tanszékvezető-helyettes(ek) segít(enek). (6) A tanszék vezető testülete a tanszéki értekezlet, amely döntési, javaslattételi és véleményezési joggal felruházott testület. (7) A tanszék szervezeti és működési szabályzatát tanszéki értekezlet összes tagja legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a Kari Tanács hagyja jóvá. 10
17. [A kooperációs kutatóközpont] (1) A kooperációs kutatóközpont önálló szervezeti egység, amely ellátja a tudományos kutatás, az innováció és a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás feladatait. (2) A kooperációs kutatóközpont oktatási, oktatásszervezési feladatot nem lát el. (3) A kooperációs kutatóközpont közvetítő feladatot láthat el a Kar, a tanszék és a gazdálkodó szervezetek között a kutatást, fejlesztés és innovációt érintő területeken. (4) Kooperációs kutatóközpontot a Kari Tanács alapíthat vagy szüntethet meg. (5) A kooperációs kutatóközpontot igazgató vezeti. (6) A kooperációs kutatóközpont vezető testülete a Képviselő Tanács, amely döntési, javaslattételi és véleményezési joggal felruházott testület. (7) A kooperációs kutatóközpont saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a Képviselő Tanács összes tagja több mint felének egyetértésével fogad el és a Kari Tanács hagy jóvá. 18. [Dékáni Hivatal] (1) A Dékáni Hivatal a Kari Tanács és a dékán irányítási feladatainak végrehajtásában közreműködő szervezet. (2) A Hivatal közvetlenül segíti a dékán, a dékánhelyettesek, a Kari Tanács, a Tanszékvezetői Tanács, a Dékáni Tanács és a Kari Tanács bizottságai feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos ügyviteli és szervezési tevékenységet, ellátja a Kar vezetésével kapcsolatos oktatásszervezési, kutatás- és tudományszervezési, humánerőforrás-gazdálkodási, adatkezelői, nyilvántartási és gazdasági feladatokat. (3) A Hivatal titkárságból, továbbá oktatási, tudományos és nemzetközi, valamint gazdasági csoportból áll. (4) A Dékáni Hivatalt hivatalvezető, az oktatási, tudományos és nemzetközi, valamint gazdasági csoportot a feladatkör szerint illetékes dékánhelyettes vezeti. (5) A Dékáni Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint működik, amelyet a Kari Tanács hagy jóvá. 19. [A Kari Tanács megbízatása] 6. Kari Tanács (1) A Kari Tanács megbízatása négy évre szól, általános Kari Tanácsi választást négy évente kell tartani. (2) A Kari Tanács megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és a következő Kari Tanács alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a tanácstagok megválasztását követő harminc napon belüli időpontra a dékán hívja össze. (3) A Kari Tanács összes tagja több mint felének egyetértő szavazatával kimondhatja feloszlását. 11
(4) A Kari Tanács feloszlásától vagy megbízatásának lejártától számított kilencven napon belül új Kari Tanácsot választanak. 20. [A Kari Tanács összetétele] (1) A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak létszáma huszonnyolc fő. (2) A Kari Tanácsnak hivatalból szavazati jogú tagja a dékán. A dékán egyben a Kari Tanács elnöke. (3) A Kar tanszékeinek vezetői hivatalból szavazati jogú tagjai a Kari Tanácsnak. (4) A Kar oktató, kutató vagy tanár munkakörben, közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottai hét, szavazati joggal rendelkező tanácstagot választanak. (5) A Kar nem oktató, nem kutató vagy nem tanár munkakörben, közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottai egy, szavazati joggal rendelkező tanácstagot választanak. (6) A Karon működő érdekképviseleti szervek tagsága egy szavazati joggal rendelkező tanácstagot delegál. (7) A Kari Hallgatói Képviselet (a továbbiakban: KHK) amennyiben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 60. (1) bekezdésében foglalt feltétel fennáll hét szavazati jogú tanácstagot delegál. (8) A Doktorandusz Önkormányzat egy szavazati joggal rendelkező tanácstagot delegál. (9) A Kari Tanács tanácskozási jogú tagjai a) az Egyetem rektora, b) a Kar előző ciklusbeli dékánja, c) a dékánhelyettesek, d) a kooperációs kutatóközpont igazgatója, e) a Dékáni Hivatal vezetője, aki egyben a Kari Tanács titkára, f) a Közalkalmazotti Tanács delegáltja, g) a szenátus kar által választott tagjai, és h) a társkarok Kari Tanácsa által kijelölt képviselői, karonként legfeljebb egy fő. 21. [A Kari Tanács tagjának választása] (1) A Kari Tanács választott oktató, kutató vagy tanár, továbbá választott nem oktató, nem kutató és nem tanár tagjának megválasztása két részben jelöltállítás és választás történik. (2) A jelöltállítás és választás jogával [aktív választójog] rendelkezik az a személy, aki a Kar valamely szervezeti egységében közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott. (3) A Kari Tanács tagjává az jelölhető és választható [passzív választójog], aki rendelkezik a jelöltállítás és választás jogával, a 20. (2) (3) bekezdése alapján nem tagja hivatalból a Kari Tanácsnak, továbbá teljes munkaidőben foglalkoztatott. 12
(4) A választási eljárás részletes szabályait Kari Tanács által elfogadott szabályzat határozza meg azzal, hogy az általános választás során a) az oktatók, kutatók és tanárok által jelölhető tanácstag-jelöltek száma legalább tizennégy fő, b) a nem oktatók, nem kutatók és nem tanárok által jelölhető tanácstag-jelöltek száma legalább három fő, és c) a választás a jelöltek rangsorolásával történik. (5) Amennyiben a Kari Tanács választott tagjának megbízatása nem a Kari Tanács megbízatásának lejárta miatt szűnik meg, időközi tanácstag választást kell tartani. Az időközi választás szabályait Kari Tanács által elfogadott szabályzat határozza meg. 22. [A Kari Tanács tagjának jogállása] (1) A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a Kar érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók és nem vonhatók felelősségre. (2) A Kari Tanács tagjának megbízatása megszűnik a) a Kari Tanács megbízatásának megszűnésével; b) a tanácstag halálával; c) a tanácstag lemondásával; d) a delegált tanácstag visszahívásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha a delegálásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; g) ha a hivatalbóli tagságához szükséges feltételek már nem állnak fenn; vagy h) ha egy éven keresztül nem vesz részt a Kari Tanács munkájában. (3) Annak megállapításáról, hogy a Kari Tanács tagja egy éven keresztül nem vett részt a Kari Tanács munkájában, a Kari Tanács az összes tanácstag több mint felének szavazatával határoz. (4) A Kari Tanács választott tagjának megbízatása négy, hallgató, illetve doktorandusz tagjának delegálása legfeljebb három évre szól és többször megismételhető. (5) A Kari Tanács minden szavazati jogú tagjának egy szavazata van. (6) A Kari Tanács tagja tagságból adódó jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja, képviseletnek nincs helye. A tanszékvezetőt akadályoztatása esetén tanácskozási joggal tanszékvezető-helyettes képviseli. (7) A Kari Tanács szavazati jogú tagja megválasztását követően tizenöt napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni vagy a korábban tett és érvényes vagyonnyilataráról igazolást benyújtani. Érvényes vagyonnyilatkozat hiányában tagságból adódó jogait nem gyakorolhatja. 23. [A Kari Tanács hatásköre] (1) A Kari Tanács 13
a) a Kar az Egyetem Szenátusa által átruházott jogkörben eljáró döntési, javaslattételi, véleményezései és ellenőrzési jogköröket, és b) a Kar szervezeti egységei felett e Szabályzat rendelkezései szerint irányítási hatásköröket gyakorló testületi szerv. (2) A Kari Tanács döntési hatáskörébe tartozik különösen a) a Kar stratégiai céljait tartalmazó tervek, a Kar éves munkatervének és a Kari Tanács üléstervének megállapítása, b) a dékán és dékánhelyettesek évenkénti beszámoltatása tevékenységükről, c) a szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatása megbízatásuk lejártakor, d) a kari költségvetés és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, e) a Gépészmérnöki Kar dékáni magasabb vezetői, valamint a karon meghirdetett vezetői pályázatok véleményezése és rangsorolása, f) kari testületek létesítése és megszüntetése, g) kari szervezeti egységek létrehozása, átalakítása és megszüntetése, amely döntés hatálybalépésének feltétele annak Szenátus általi jóváhagyása, h) kari szervezeti egységek Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása, és i) a döntés mindazokban a kari szintű kérdésekben, amelyeket jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. (3) A Kari Tanács összes szavazati jogú tagja legalább kétharmadának egyetértésével javaslatot tesz a Szenátus számára a Kar szervezeti és működési szabályzatának elfogadására, illetve módosítására. (4) A Kari Tanács véleményt nyilvánít a) a Kart érintő költségvetési és fejlesztési javaslatokról, b) a kari oktatási és kutatási feladatok stratégiai kérdéseiről, és c) minden olyan kérdésben, amelyben a döntés a Szenátus feladat- és hatáskörébe tartozik. 24. [A Kari Tanács működésének alapvető szabályai] (1) A Kari Tanács tanévente legalább öt rendes és egy ünnepi ülést tart. (2) A Kari Tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott szavazati joggal rendelkező tanácstag hívja össze. A tanácsülésre szóló meghívót elektronikus üzenetben kell a tanácstag részére megküldeni, míg az ülés napirendjét és az előterjesztéseket a Kar honlapján kell közzétenni. (3) A Kari Tanácsot tizenöt napon belül de három napon túl össze kell hívni, ha azt a Kari Tanács szavazati jogú, tagjainak legalább egyharmada, vagy a hallgatói képviselet elnöke a napirend megjelölésével írásban kéri. (4) A Kari Tanács ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tart, ahol a dékán a Kar hagyományai szerint tisztsége jelvényét viselheti. (5) A Kari Tanács ülése a Kar közalkalmazottjai és hallgatói (a továbbiakban együttesen: a kar polgárai) számára nyilvánosak. A Kari Tanács összes tagja több mint 14
felének egyetértésével zárt ülést rendelhet el, amelyen csak a szavazati és tanácskozási jogú tagok vehetnek részt. (6) A Kari Tanács tagja köteles a) a Kari Tanács munkájában legjobb tudása szerint közreműködni, és b) a Kari Tanács ülésén a teljes időtartamban részt venni. (7) A Kari Tanács tagjait előterjesztési, észrevételezési, véleménynyilvánítási, javaslattételi jog illeti meg. (8) A Kari Tanács tagja a Kari Tanács ülésén napirendtől függetlenül is jogosult bármely témában a dékánhoz, dékánhelyettesekhez, a dékáni hivatal vezetőjéhez, illetve a hallgatói képviselet elnökéhez képviselőjéhez kérdést intézni. Amennyiben a Kari Tanács ülésén a válaszadásra nincs lehetőség, úgy a megkérdezett harminc napon belül írásban köteles válaszolni és a választ a Kari Tanács minden tagjának megküldeni. (9) A Kari Tanács tagja a Kari Tanács ülésén kívül is írásban bármikor kérdést tehet fel a (8) bekezdésben meghatározott személynek, aki harminc napon belül írásban köteles válaszolni és a választ a Kari Tanács minden tagjának megküldeni. 25. [A Kari Tanács határozathozatali rendje] (1) A Kari Tanács ülése akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább háromötöde jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalkor ellenőrizni kell. A határozathozatal során jelen lévő, de szavazati jogát nem gyakorló tagot a határozatképesség számításakor jelen lévőnek kell tekinteni. (2) A Kari Tanács határozatait a jelen Szabályzatban foglalt kivételekkel az ülésen jelen lévő tagjai többségének [egyszerű többség] egyetértésével hozza meg. (3) A Kari Tanács titkosan szavaz személyi kérdésekben és egyszerű többséggel meghozott döntés alapján más ügyben. (4) A nyílt szavazást az elektronikus szavazórendszerrel, ennek működésképtelensége esetén kézfeltartással kell megtenni. A kézfeltartásos szavazás esetén a szavazatokat a Kari Tanács titkára számlálja meg. (5) Titkos szavazás írásban vagy az összes tanácstag legalább kétharmadának egyetértésével az elektronikus szavazórendszerrel történik. (6) A Kari Tanács határozatát jogszabály, egyetemi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezésének hiányában az elnök mondja ki, ismertetve a szavazás eredményét. 26. [Elektronikus döntéshozatal] (1) Az a) e) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén titkos szavazást igénylő személyi kérdéseket kivéve a dékán kezdeményezésére a Kari Tanács ülésen kívül elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést, ha a) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható, b) legalább három munkanappal a szavazás határidejét megelőzően a napirend és a döntést megalapozó írásos dokumentáció eljuttatásra kerül a tagok számára; 15
c) az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a Kari Tanács tagja részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a b) pontban meghatározott határidő számítását a kiegészítés, módosítás időpontjától újra kell kezdeni, d) a Kari Tanács tagja legkésőbb a szavazással egyidejűleg nem javasolja a Kari Tanács ülésének összehívását; e) a Kari Tanács tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet a dékán dokumentált és kar honlapján nyilvánosságra hozott. (2) Az elektronikus döntéshozatal részletes eljárási szabályait Kari Tanácsi határozat állapítja meg. 7. A Kari Tanács bizottságai 27. [A Kari Tanács bizottságaira vonatkozó közös szabályok] (1) A Kari Tanács saját működésének segítése érdekében véleménynyilvánításra, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, továbbá egyes jogkörökben adott felhatalmazás alapján döntések meghozatalára állandó és eseti bizottságokat hoz létre. (2) A Kari Tanács bizottságának megbízatása a Kari Tanács megbízatásával esik egybe. (3) A Kari Tanács bizottságában a Kari Tanács lehetőleg két szavazati vagy tanácskozási jogú tagjának képviseletét biztosítani kell. (4) A Kari Tanács állandó bizottságai véleményezik a szakterületükre eső Kari Tanácsi előterjesztéseket, átruházott jogkörben döntéseket hoznak, valamint előterjesztéssel élhetnek. (5) A Kari Tanács állandó bizottságainak döntési jogkörét a Kari Tanács összes szavazati jogú tagja kétharmadának egyetértésével határozatban állapítja meg. (6) A Kari Tanács eseti bizottságai adott feladat megoldására létesített időszakos testületek, feladatukat, működési idejüket a létrehozó Kari Tanácsi határozat állapítja meg. (7) A Kari Tanács bármely szavazati jogú vagy állandó meghívott tagja tanácskozási joggal részt vehet a Kari Tanács által létrehozott bizottságok ülésein. (8) A Kari Tanács állandó bizottságának a jelen Szabályzat vagy egyetemi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezésének hiányában a) a bizottság elnökét és tagjait a Kari Tanács választja meg, b) a hallgatói önkormányzat legfeljebb a Kari Tanácsban lévő hallgatói képviselők számarányának megfelelő számú, de legalább egy fő hallgatót delegál. 16
28. [A Kari Tanács bizottságai] (1) A Kari Tanács a) az oktatási, oktatásszervezési és oktatásstratégiai döntések előkészítése és véleményezése, továbbá e területen átruházott hatáskörben döntések meghozatalára oktatási, b) a tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs, továbbá nemzetközi kapcsolatokat érintő, valamint a doktori képzést és a külföldi hallgatók tanulmányi ügyeit érintő területekhez tartozó előkészítése és véleményezése, továbbá e területen átruházott hatáskörben döntések meghozatalára tudományos és nemzetközi, c) a gazdálkodási, költségvetési és humánerőforrás-gazdálkodási döntések előkészítése és véleményezése, továbbá e területen átruházott hatáskörben döntések meghozatalára gazdasági bizottságot hoz létre. (2) Az oktatási bizottság elnöke az oktatásért felelős dékánhelyettes négy oktató tagját a Kari Tanács választja, két hallgató tagját a KHK delegálja. (3) A tudományos és nemzetközi bizottság elnöke a tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes, négy oktató tagját a Kari Tanács választja, egy doktorandusz és egy hallgató tagját a KHK delegálja. (4) A gazdasági bizottság elnöke a gazdálkodásért felelős dékánhelyettes négy oktató tagját a Kari Tanács választja, két hallgató tagját a KHK delegálja. 29. [A Dékáni Tanács összetétele] 8. Dékáni Tanács (1) A Dékáni Tanács dékánt vezető és irányító tevékenységében segítő, döntéselőkészítő és koordináló szervezet. (2) A Dékáni Tanács elnöke a dékán. (3) A Dékáni Tanács tagjai a) a dékánhelyettesek, b) a hivatalvezető és c) a KHK elnöke. (4) A Dékáni Tanács ülésére a dékán az egyes napirendi pontokhoz további személyeket is meghívhat. 30. [A Dékáni Tanács feladat és hatásköre] (1) A Dékáni Tanács a) javaslatot tesz a Kari Tanács éves munka- és üléstervére, b) előkészíti a Kari Tanács ülését, javaslatot tesz annak napirendjére, c) véleményezi a Kari Tanács elé kerülő, döntést igénylő előterjesztéseket, d) megszervezi a kari tanácsi és szenátusi tagok választását, e) előkészíti és megszervezi a Kari Fórumot. 17
(2) A Dékáni Tanács a Kari Tanács által átruházott hatáskörben döntést hoz. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a dékán a Kari Tanácsot soron következő rendes ülésén tájékoztatja. 31. [A Dékáni Tanács működése] (1) A Dékáni Tanács heti rendszerességgel tart ülést, amelyet a dékán vezet. (2) A Dékáni Tanács döntését a tagok véleményének ismeretében a dékán állapítja meg. (3) A Dékáni Tanács ülése nem nyilvános. Az ülésről feljegyzés készül, amely eltérő rendelkezés hiányában csak a Dékáni Tanács tagjai számára hozzáférhető. (4) A Dékáni Tanács által átruházott hatáskörben hozott döntéseket a Kar honlapján közzé kell tenni. 9. Tanszékvezetői Tanács 32. [A Tanszékvezetői Tanács összetétele] (1) A Kar hatékony és összehangolt működése, az egyeztetés és döntéselőkészítés eredményes lebonyolítása érdekében Tanszékvezetői Tanácsot hoz létre. (2) A Tanszékvezetői Tanács tagjai a) a dékán, b) a dékánhelyettesek, c) a tanszékvezetők, és d) hivatalvezető. (3) A Tanszékvezetői Tanács ülésére a dékán az egyes napirendi pontokhoz további személyeket is meghívhat. 33. [A Tanszékvezetői Tanács feladata] (1) A Tanszékvezetői Tanács a) véleményezi a Kari Tanács elé kerülő, döntést igénylő és a Kar stratégiáját érintő előterjesztést, b) véleményezi a magasabb vezetői és vezetői megbízásokra beérkezett pályázatokat, c) véleményezi a docensi és egyetemi tanári állásokra beérkezett pályázatokat. (2) A Tanszékvezetői Tanács egyeztető, vitarendező (mediációs) testületként működik a tanszékek közötti esetleges konfliktusok feloldása érdekében. (3) A Tanszékvezetői Tanács javaslatot tehet a Kar oktatási, szervezetfejlesztési, szabályozási és gazdálkodási stratégiájára. (4) A Tanszékvezetői Tanács tagja (különösen a dékán és a dékánhelyettes) tájékoztatja a tagokat az általa végzett tevékenységről, döntéseiről. 18
34. [A Tanszékvezetői Tanács működése] (1) A Tanszékvezetői Tanács heti rendszerességgel tart ülést, amelyet a dékán, akadályoztatása esetén az általa kijelölt dékánhelyettes vezet. (2) A Tanszékvezetői Tanács állásfoglalását, testületi véleményét a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a tagok véleményének ismeretében az ülés vezetője állapítja meg. (3) A 33. (1) bekezdésében foglalt esetekben a Tanszékvezetői Tanács állásfoglalását, testületi véleményét a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza meg. (4) A Tanszékvezetői Tanács ülése nem nyilvános. Az ülésről feljegyzés készül, amely eltérő rendelkezés hiányában csak a Tanszékvezetői Tanács tagjai számára hozzáférhető. 35. [Kari Fórum célja, előkészítése] 10. Kari Fórum (1) A dékán saját kezdeményezésre, a Dékáni Tanács vagy a Tanszékvezetői Tanács javaslatára Kari Fórumot hívhat össze. (2) A Kari Fórum kötelező érvényű döntést nem hozhat. (3) A Kari Fórum programját és forgatókönyvét a Tanszékvezetői Tanács véleményének ismeretében a Dékáni Tanács határozza meg. (4) A Kari Fórum lehet tematikus vagy általános. A tematikus fórum kifejezetten a Kar valamely fő tevékenységét érinti. (5) A tematikus fórum programját és forgatókönyvét a feladatkör szerint illetékes dékánhelyettes, az általános fórumot a hivatalvezető útján a dékán készíti elő. (6) A Kari Fórum a Kar polgárai, továbbá a Karral egyéb jogviszonyban (például óraadó oktató) álló személyek számára nyilvános. 36. [A Kari Fórum lebonyolítása] (1) A Kari Fórumot a program egyidejű közzétételével a Kar tájékoztató kiadványában (Gépészkari Hírlevél) és zárt címzetti körű elektronikus levélben, a fórumot megelőzően legalább húsz nappal meg kell hirdetni. (2) A Kari Fórumot a dékán, akadályoztatása esetén az általa megbízott dékánhelyettes vezeti. (3) A fórum résztvevői a helyszínen kérdést intézhetnek a dékánhoz, dékánhelyetteshez és a hallgatói képviselet elnökéhez. A kérdésre a helyszínen, ha ez nem lehetséges, akkor tizenöt napon belül írásban kell válaszolni. (4) A Kar polgárai számára lehetővé kell tenni, hogy közérdekű kérdéseiket, javaslataikat a fórum előtt írásban eljuttathassák a Dékáni Tanácshoz. (5) A fórumon elhangzott javaslatokat a Kari Tanács bizottságai amennyiben az a javaslat jellege és támogatottsága alapján indokolt kivizsgálják, szükség esetén határozati javaslatot nyújtanak be a Kari Tanácsnak. 19
37. [Kari Bizottságok] (1) A Karon 11. Egyéb kari testületek a) az Nftv. és a BME TVSZ előírásai szerint Kari Tanulmányi és Kari Kreditátviteli Bizottság, valamint Doktori Tanulmányi Bizottság, b) a BME Hallgatók fegyelmi, kártérítési jogorvoslati szabályzatának előírásai szerint Fegyelmi Bizottság, c) a BME Felvételi szabályzatának előírásai szerint Felvételi Bizottság, d) a BME Tudományos Diákköri Szabályzatának előírásai szerint Kari Tudományos Diákköri Bizottság, és e) BME Doktori és Habilitációs Szabályzatának előírásai szerint a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Tanácsa működik. Ezen testületek összetételét, ügyrendjét, feladat- és hatáskörét szervezetszabályozó eszköz állapítja meg. (2) A Kari Tanács a kari informatikai oktatás összehangolása és az informatikai infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos stratégia kidolgozása céljából Informatikai Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira a tanszékek tesznek javaslatot, a bizottság elnökét a Kari Tanács választja. 38. [Képzési szakbizottságok] (1) A karon a BME Képzési Kódexe alapján Képzési Szakbizottságok működnek, amelyek feladata a képzésekkel kapcsolatos stratégiai tervezés, előterjesztések különösen a képzési programok előkészítése, illetve véleményezése, a képzések minőségbiztosításával és felügyeletével kapcsolatos teendők ellátása. (2) A Kar által gondozott alap- és mesterképzési szakokhoz illeszkedően a következő szakbizottságok működnek: a) Gépészmérnök-képzés Szakbizottság, továbbá annak keretében aa) Épületgépészeti Albizottság, ab) Gépészeti Modellező Albizottság, b) Mechatronikai Mérnökképzés Szakbizottság, c) Energetikai Mérnökképzés Szakbizottság, d) Ipari Termék- és Formatervező Mérnökképzés Szakbizottság. (3) A szakbizottság tagjait a szakfelelős javaslata alapján a Kari Tanács választja. A szakbizottság, illetve albizottság elnöke a szakfelelős. A szakbizottságnak az elnökön kívül legalább hét, legfeljebb tizenöt, az albizottságnak legalább három, legfeljebb öt szavazati jogú tagja van. A szakbizottság tanácskozási jogú tagja a dékán és az oktatásért felelős dékánhelyettes. (4) A KHK a szakbizottságba egy hallgatót delegál. 20
39. [Felvételi testület] (1) A karon Felvételi Testület működik, amelynek tagja minden, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a Karon teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár és egyetemi docens. (2) A Felvételi Testület tagjai látják el dékáni megbízás alapján a mesterképzési szakok eseti felvételi vizsgabizottságaiban az elnöki és tagi teendőket. (3) A Felvételi Testület, valamint az eljáró felvételi vizsgabizottságok tevékenységét az oktatási dékánhelyettes irányítja és felügyeli. 40. [Tanszéki értekezlet] (1) A tanszéki értekezlet a tanszék döntéshozatali, javaslattételi és véleményezési joggal felruházott testülete. (2) A tanszéki értekezlet szavazati jogú tagja a) a tanszékvezető mint az értekezlet elnöke, b) a tanszéken teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszony keretében, oktató, kutató, tanár, vagy tanszéki mérnök munkakörben foglalkoztatott személy, és c) a tanszéken részmunkaidőben, közalkalmazotti jogviszony keretében, oktató, kutató munkakörben foglalkoztatott személy. (3) A tanszéki értekezlet tanácskozási jogú tagja: a) a tanszék doktorandusza, b) a tanszéken teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszony keretében, nem oktató, nem kutató, nem tanár, vagy nem tanszéki mérnök munkakörben foglalkoztatott személy. (4) A tanszéki értekezlet döntési hatásköre különösen a) a tanszék által gondozott tantárgyak programjának meghatározása, b) a tanszék által gondozott tantárgyak követelményeinek meghatározása, c) a tanszék kutatási stratégiájának meghatározása, d) a tanszékvezetővel, helyettesével szembeni bizalmatlansági indítvány kezdeményezése. (5) A tanszéki értekezlet titkos szavazással véleményt nyilvánít a) a tanszékvezetői és tanszékvezető-helyettesi pályázattal kapcsolatban a dékán felkérésére a pályázat kiírását megelőzően, b) a tanszékvezetői és tanszékvezető-helyettesi pályázatokról, c) tanszéken belüli szervezeti egységek létrehozása, megszüntetése vagy átalakítása esetén. (6) A hallgatókat közvetlenül érintő kérdések tárgyalásakor a tanszéki értekezlet ülésére tanácskozási joggal a hallgatói képviselet elnöke vagy delegáltja meghívható. (7) A tanszéki értekezletet félévente legalább két alkalommal össze kell hívni. 21
41. [Tanszéki tanács] (1) A tanszékvezető munkájának segítésére tanszéki tanácsot lehet létrehozni és működtetni. A tanszéki tanács döntési jogkörrel nem rendelkező tanácsadó, véleményező testület. (2) A tanszéki tanács tagjait a tanszékvezető kéri fel. A tagok száma a kilenc főt nem haladhatja meg és gondoskodni kell az oktatók és kutatók arányos képviseletéről. (3) A tanszéki tanács működésével kapcsolatos minden kérdést a tanszék szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az e szakaszban foglaltak figyelembevételével. IV. FEJEZET A KAR VEZETÉSE, VEZETŐI 42. [A dékán feladat- és hatásköre] 12. A dékán (1) A dékán mint átfogó szervezeti egység vezető feladat- és hatásköre különösen a) a karon és a kari szervezeti egységekben folytatott oktatási tevékenység, tudományos kutatómunka valamint a publikációs és innovációs tevékenység irányítása, összehangolása és szervezése, b) a Kar, valamint a rektor által meghatározott körben az Egyetem képviselete, c) a Kar szakmai munkájának és gazdálkodásának irányítása, d) a Kar éves munkatervének és az előző évi munkáról szóló beszámolónak elkészítése és jóváhagyásra, a Kari Tanács elé terjesztése. e) Kari ügyekben kötelezettségvállalási és a Kar rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében az utalványozási jogkör gyakorlása a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szervezetszabályozó eszközök szerint, f) a kari humánerőforrás-gazdálkodási tevékenység irányítása, g) munkáltatói jogok gyakorlása a jogszabályok és egyetemi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott előírások szerint, h) a kari szervezeti egységek vezetőinek irányítása, átmenetileg valamely szervezeti egység vezető feladatainak indokolt esetben történő ellátása, i) javaslattétel kitüntetések adományozására a Humánpolitikai Szabályzat szerint, j) a Kari Tanács ülésének előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtása, k) a Kar kezelésében lévő tárgyi eszközök optimális kihasználásának biztosítása, l) az egyetemi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő együttműködés kialakítása a többi karral és a Kancelláriával a Kar által használt helyiségek, építmények üzemeltetésében, karbantartásában, felújításában, 22
m) a jogszabályok, az egyetemi szervezetszabályozó eszközök és az egyetem más irányítási és vezetési eszközei által megállapított, egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása. (2) A dékán köteles a Kari Tanácsot tájékoztatni a szenátus döntéseiről, a Kari Tanácsi határozatok végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedéséről. Köteles tájékoztatni a Kari Tanácsot az olyan intézkedéseinek indokairól is, amelyekben a Kari Tanács javaslatától vagy véleményétől eltért. (3) A dékán az Egyetem Rektorának tartozik felelősséggel: a) egyszemélyi vezetőként hozott döntéseiért, a kari stratégiai célok teljesüléséért; b) a jogszabályok, továbbá az egyetemi szervezetszabályozó eszközök és az egyetemi irányítás és vezetés más eszközök betartásáért és betartatásáért; c) a rendelkezésre álló források, eszközök felhasználásának, valamint az egyetemi szervezetszabályozó eszközökben megfogalmazott, ráháruló szakmai feladatok végrehajtásának összhangjáért, a Kar gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséért; és d) a rendelkezésre álló pénzeszközöknek, szolgáltatásoknak, emberi erőforrásoknak és tárgyi eszközöknek a karon belüli szervezeti egységek közötti elosztásáért. 43. [Dékáni pályázat véleményezése] (1) A dékáni magasabb vezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályázati felhívás tartalmát a Kari Tanács állapítja meg. (2) Dékáni megbízás jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában legfeljebb öt éves időtartamra adható. (3) Az érvényes dékáni pályázatokat a Szervezeti és Működési Rend szerint és a Humánpolitikai Szabályzat előírásai szerint a Kari Tanács véleményezi és rangsorolja. A Kari Tanács ülésének ezen részét az egyetem rektora vezeti. (4) A rangsoroló szavazás papír alapú szavazólapokkal, titkosan történik. 13. A dékánhelyettesek és a hivatalvezető 44. [A dékánhelyettes] (1) A dékánt munkájában dekánhelyettesek segítik. (2) A karon a) oktatási, b) tudományos és nemzetközi, és c) gazdasági dékánhelyettes segíti a dékán munkáját. (3) A dékánhelyettesi vezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. 23
(4) A benyújtott pályázatokat a Szervezeti és Működési Rend szerint és a Humánpolitikai Szabályzat előírásai szerint a Kari Tanács véleményezi és rangsorolja. A dékán a Kari Tanács véleményének mérlegelésével dönt a dékánhelyettesi megbízás kiadásáról. (5) A dékánhelyettesi megbízás jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában legfeljebb öt évre adható és nyilvános pályázat útján több alkalommal meghosszabbítható. (6) A dékánhelyettes részletes feladat- és hatáskörét a dékán utasításban határozza meg. Egyetemi vagy kari szervezetszabályozó eszköz a dékánhelyettes részére további feladat- és hatáskört állapíthat meg. 45. [Hivatalvezető] (1) A Dékáni Hivatalt a hivatalvezető vezeti. (2) A hivatalalvezetői vezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. (3) A benyújtott pályázatokat a Kari Tanács véleményezi és rangsorolja. A dékán a Kari Tanács véleményének mérlegelésével dönt a hivatalvezetői megbízás kiadásáról. (4) A hivatalvezetői megbízás jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában legfeljebb öt évre adható és több alkalommal meghosszabbítható. (5) A hivatalvezető részletes feladat- és hatáskörét a dékán utasításban határozza meg. Egyetemi vagy kari szervezetszabályozó eszköz a hivatalvezető részére további feladat- és hatáskört állapíthat meg. 46. [A tanszékvezető] 14. A tanszékvezető és a tanszékvezető-helyettes (1) A tanszékvezetőt a kar közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárai vagy egyetemi docensei közül nyilvános pályázati eljárás keretében a Kari Tanács véleményének figyelembevételével a dékán bízza meg. (2) A tanszékvezető megbízatása idején csak az Egyetemen láthat el a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti magasabb vezetői, illetve vezetői feladatot. (3) A tanszékvezető megbízás jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában legfeljebb öt évre adható és nyilvános pályázat útján több alkalommal megismételhető. (4) A tanszékvezető feladat- és hatásköre különösen a) a tanszéken foglalkoztatottak munkájának irányítása, b) a tanszék munkatársainak tájékoztatása, c) a tanszék képviselete, 24
d) a tanszéken folytatott oktatási tevékenység, tudományos kutatómunka valamint a publikációs és innovációs tevékenység irányítása, koordinálása és szervezése, e) a tanszéki gazdálkodás irányítása, f) a tanszék humánpolitikai tevékenységének gondozása, g) a tanszék ügyviteli tevékenységének irányítása. (5) A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak vezetői tevékenységéről és az általa vezetett tanszék működéséről. 47. [Tanszékvezetői pályázat] (1) A tanszékvezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A megbízásra az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a karon teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárok és egyetemi docensek pályázhatnak. (2) A pályázónak vállalnia kell, hogy a megbízás elnyerése esetén legkésőbb a vezetői megbízás kezdetéig a) az esetleges részmunkaidős foglalkoztatását teljes munkaidősre változtatja, b) 46. (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségét ha az fennáll megszünteti, és c) vagyonnyilatkozatot tesz. (3) A (2) bekezdésben meghatározott valamely feltétel teljesítésének hiányában a pályázó nem töltheti be a vezetői megbízást. (4) A pályázatokról az illetékes tanszék értekezlete titkos szavazás formájában véleményt nyilvánít. Az értekezletre meg kell hívni a pályázókat is. Több pályázó esetében a jelenlévők külön nyilvánítanak véleményt a pályázók alkalmasságáról. (5) A 46. (5) bekezdés szerinti beszámoló, a tanszéki szavazás és a pályázatok alapján a Dékáni Tanács által megbízott felülvizsgáló bizottság véleményt készít a Kari Tanács számára a pályázók alkalmasságáról. (6) A benyújtott pályázatok rangsorolásáról a Kari Tanács dönt. A dékán a Kari Tanács véleményének mérlegelésével adja ki a vezetői megbízást. (7) Eredménytelen tanszékvezetői pályázat esetén a vezetői teendők ellátására, az újabb pályázat elbírálásáig a dékán ideiglenes megbízást ad ki a Humánpolitikai Szabályzat rendelkezései szerint. 48. [Tanszékvezető-helyettes] (1) A tanszékvezetőt munkájában tanszékvezető-helyettes segíti. (2) A tanszékvezető kezdeményezésére a dékán nyilvános pályázatot ír ki az adott tanszék tanszékvezető-helyettesi feladatainak ellátására. A pályázaton a tanszékhez tartozó teljes munkaidőben, oktató vagy kutató munkakörben, közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott személyek vehetnek részt. (3) A pályázókra és a pályázatokra a 47. (2) (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (4) Egy tanszéken legfeljebb két tanszékvezető-helyettesi megbízás adható ki. 25