A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-212-1 Statisztikai elemző módszerek fejlesztése a munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatok támogatására
A TÁMOP-2.4.8-12/1-212-1 azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt része a döntéselőkészítés, elemző kapacitás megerősítése, amely a munkavédelemi és a munkaügyi hatósági ellenőrzés során keletkezett és más, a munkaerőpiac helyzetének leírásával kapcsolatba hozható adatok komplex nemzetgazdasági elemzéseket szolgáló, elemző módszerek kibővítésével, fejlesztésével a munkavédelmi és munkaügyi helyzet magasabb szintű vizsgálatára és elemzésére ad lehetőséget. A fejlesztés a szakmai ágazatok vezetői számára nyújt hatékony támogatást a szükséges stratégiai döntések meghozatalában, valamint képesek a munkavédelem és munkaügy területén szakmapolitikai irányelvekhez, ágazati trendek vizsgálatához, és az ellenőrzési célpontok kiválasztásához megfelelő és alátámasztott inputot szolgáltatni, azt informatikailag támogatni. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelése szempontjából a döntés-előkészítés, elemző kapacitás megerősítése a teljesítmény célkitűzések meghatározása szintjén nyújt elsősorban segítséget. A célkitűzésekben a felügyelők olyan irányelveket kapnak, mint pl. az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar és az egészségügy, az ellenőrzések aránya az összes ellenőrzés minimum 6%-a legyen (munkavédelem) vagy a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések száma az összes intézkedéshez képest érje el legalább a 25%-os arányt (munkaügy). A módszertani fejlesztéseknek köszönhetően a vezetők és a felügyelők számára is könnyen megállapítható, hogy az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai alapján adott területen belül mely ágazatokban volt gyakoribb egy adott intézkedés típus (pl. a feketefoglalkoztatás), vagy munkabaleset. Az elmúlt évek során mutatott trendek értelmezését grafi konok és könnyen átlátható táblázatok segítik. A statisztikai mutatók segítségével alá lehet támasztani a kiválasztott ágazatok, teljesítmény célkitűzések létjogosultságát, valamint jövőbeli célvizsgálatok meghatározásának alapjául is szolgálhatnak. A célkitűzésekben megfogalmazott követelmények teljesüléséhez az ellenőrzésben közreműködő hatósági szakembereknek kell kiválasztani az ellenőrizendő munkáltatókat. Ennek támogatására kidolgozásra került a kockázat alapú munkáltató kiválasztást támogató algoritmus, amely segítségével egy ellenőrzésre feltétlenül érdemes munkáltatói lista állítható elő. Ezen algoritmus tesztelése folyamatban van. Az ellenőrzések hatékonyságát a projekt keretében beszerzett és átadott számos eszköz és informatikai megoldás támogatja. Az elemző kapacitás megerősítésével a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti és a Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya számára az alábbi tevékenységek ellátása válik lehetővé/teljesebbé: munkavédelmi és munkaügyi szakmai döntések előkészítésének támogatása; Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetének pontosabb feltérképezése; statisztikai számításokkal alátámasztott tendenciák és trendek megállapítása; a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzése; új adatforrások keresése, felhasználása; új adatgyűjtési stratégiák kialakítása; a munkabaleseti jegyzőkönyvekből származó információk mélyebb elemzése; kivizsgált foglalkozási megbetegedésekből és fokozott expozíciós esetekből származó információk mélyebb elemzése. A projekt keretében meghatároztuk az elemzések tárgyát: az ágazatok, tevékenységek, megyék kockázatainak szélesebb, részletesebb meghatározásához és elemzéséhez az ellenőrzések száma, a bejelentett és feldolgozott munkabaleseti adatok, a felügyelők által meghozott intézkedések, és a közérdekű/panasz bejelentések. Ezen elemzések tanulságait röviden bemutatjuk. Elemzéseink során számos észrevételt tettünk, amelyek beépítésre kerültek az új szakmai informatikai rendszer fejlesztése során. Ellenőrzések száma Feltérképeztük Magyarország munkavédelmi és munkaügyi helyzetét az ellenőrzések számát és arányát illetően megyei és szakág bontásban a 26-213-as évekre nézve. Utánajártunk, milyen KSH adatokkal lehet összevetni az ellenőrzések alakulását, valamint felhívtuk a figyelmet a KSH adatokkal való összehasonlítás nehézségeire. Egy kiemelt ábrán mutatjuk be, hogyan lehet az évek során kirajzolódó trendet szemléltetni. Az 1. ábrán az országos ellenőrzési adatok szerepelnek, összes szakág együtt. Jól látszik, hogy a 26-28-as években az ellenőrzött munkáltatók száma jelentős növekedést mutatott, amelyet a felügyelői átlaglétszám növekedése is segített. A 21- es évtől csökkent a felügyelői átlaglétszám, aminek következtében az ellenőrzött munkáltatók száma is csökkenést mutat. Ellen rzések száma 35 3 25 2 15 1 5 26 27 28 29 21 211 212 213 Ellen rzött munkáltatók száma MÜ Felügyel i átlaglétszám MÜ Ellen rzött munkáltatók száma MV Felügyel i átlaglétszám MV 4 35 3 25 2 15 1 5 Fel ügyel i átlaglétszám 1. ábra Az ellenőrzések számának alakulása 26-213 között munkaügy (MÜ) és munkavédelem (MV) terén, valamint a felügyelői átlaglétszám. 2. 3.
Az új szakmai rendszer segítségével hasonló ábrákat lehet könnyen készíteni adott területre, szakágra vonatkozóan is. Sőt, lehetőség van a működő vállalkozások számához képesti ellenőrzési arányt is feltüntetni, vagy az ellenőrzött létszámadatokat vizsgálni az alkalmazásban állók, ill. a foglalkoztatottak számához képest. Továbbá a területre jellemző népesség, terület nagyság, munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági aránya, illetve mindezen változók tetszőleges kombinációját is meg lehet jeleníteni (pl. felügyelői létszám az alkalmazásban állók számához képest, megyénként). A 211-213-as években az országos átlagos ellenőrzési arány ezer vállalkozásra nézve 26 volt munkaügy és munkavédelem terén is, azonban megye és szakág bontásban nézve az ellenőrzési arány ennél jelentősen nagyobb is lehet. Pl. munkaügynél a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, munkavédelemnél a feldolgozóipar átlagos ellenőrzési aránya országos szinten nézve is meghaladta a 1%-ot. Az ellenőrzési adatok értelmezésénél gyakran felmerülő kérdés, hogy vajon mennyi a ténylegesen elért munkáltatók száma az ellenőrzött ügyek számához képest. Ha megnézzük a 211-213-as évben indult ügyek alakulását, látható, hogy az ügyek ~15%-ánál (munkaügy) és 14%-ánál (munkavédelem) tényleges ellenőrzés nem zajlott le, mivel pl. a munkáltató nem tartózkodott a helyszínen. Ha a szabálytalansággal érintett ügyek arányát csak a ténylegesen ellenőrzött ügyekhez képest nézzük, akár 1%-kal is magasabb a korábban alkalmazott számítási módhoz képest. Az ellenőrzött munkáltatók száma pedig az ügyek számának ~75%-a (munkaügy) és ~87%-a (munkavédelem), amennyiben a munkáltató azonosítása az adóazonosító alapján történik (azaz pl. országos bolthálózatok összes üzlete ez esetben egy munkáltatónak számít). Az ellenőrzési adatok KSH adatokkal való összevetésének egyik nehézsége, hogy a vállalkozás főszakága és az intézkedéssel érintett szakág nem mindig azonos. A 211-213-as évek ellenőrzései alapján átlagosan az esetek 21%-ban (munkaügy) és 22%-ban (munkavédelem) nem volt azonos a betűjeles szakág kód. Továbbá, a gazdálkodó székhelyét és a látogatás helyszínét nézve az esetek 29%-ban (munkaügy) és 26%-ban (munkavédelem) különbözött a megye. A legnagyobb területi eltérés az építőipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység esetén volt. Ezen adatokat akár 4 karakteres TEÁOR (szakágazat) bontásban is lehet nézni, pl. munkaügyi ellenőrzések alapján az őrző-védő cégeknél a területi eltérés 72%, a szakág különbözőség mértéke 15%. A panasz- és közérdekű bejelentések aránya átlagosan 68% (munkaügy) és 3% (munkavédelem) volt az ellenőrzések számához képest a 211-213-as évek adatait vizsgálva. Ezen mutatók, aránypárok számításához több nagyméretű excel tábla lekérése, bonyolult átrendezése és összevonása, valamint új algoritmusok lefuttatása volt szükséges (pl. az elért munkáltatói szám meghatározásához). A jövőben az említett mutatókat könnyedén meg lehet jeleníteni, továbbá az aránypárok számításához szükséges KSH adatokat is tartalmazza az új szakmai rendszer. Emellett lehetőséget van arra, hogy az ellenőrzési adatokat tetszőlegesen, akár több dimenzió mentén egyszerre is lehessen vizsgálni (pl. év, megye és szakág). Intézkedések Munkaügynél 211-213 között az intézkedések 91%-át 22 db intézkedés tette ki a többi intézkedési pont 1%-os, illetve annál kisebb arányt ért el. Az intézkedések típusait nézve országosan, kiemelkedő volt a feketefoglalkoztatással kapcsolatos (21%) és a nyilvántartással kapcsolatos szabályok intézkedések aránya (19%) a többi típushoz képest. A legtöbb intézkedést a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás szakágban hozták (az összes intézkedés 28 és 22%-át). Ha az intézkedések számát elosztjuk az ellenőrzések számával, a különbség a szakágak között kevésbé markáns (3. ábra). Az országos átlagos értéke az egy ellenőrzésre jutó intézkedésszámnak 1,2 volt, ez az érték viszonylag szűk határok között (,7-1,5 között) mozgott a szakágak esetén. Az előbb említett két szakág közül a kereskedelem átlagos értéket kapott, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás szakágban viszont az átlagosnál jelentősen magasabb értéket vett fel nem csak a kiadott intézkedések számát illetően, hanem az egy ellenőrzésre jutó intézkedések számát illetően is (1,3). A kiemelt intézkedések aránya a legtöbb szakág esetén az országos átlaghoz (85%), közeli értéket vett fel a 211-13-as időszakban, egyedül a D szakágban volt az átlagosán jelentősen magasabb a kiemelt intézkedések aránya (9%). Munkaügyi bírság az intézkedések 23%-ánál és az ellenőrzések ~27%-ánál volt jelen. Az új szakmai rendszerben az egy ellenőrzésre jutó bírság megye és szakágbeli eloszlásának vizsgálatára is lesz lehetőség. Munkavédelemnél 211-213 között az 1%-nál gyakoribb előfordulású intézkedések száma 24 db volt, ami az intézkedések 75%-át tette ki. A munkabiztonsági intézkedések az összes intézkedés 63%-át, a munkaegészségügyi intézkedések pedig a 37%-át tették ki. Az intézkedések típusait nézve országosan kiemelkedő volt a munkaeszközökkel kapcsolatos intézkedések aránya (a munkabiztonsági intézkedések 46%-a) valamint a munkaköri személyi higiénés alkalmassági vizsgálat, foglalkoztatási tilalmak és a kémiai (munkaegészségügyi intézkedések 23% illetve 19%-a) a többi típushoz képest. A legtöbb intézkedést a feldolgozó, kereskedelem, gépjárműjavítás és 4. 5.
I I az építőiparban hozták (az összes intézkedés 39%, 21% illetve 15%-át). Az egy ellenőrzésre jutó intézkedésszám országos átlagos értéke 4,5 volt, ez az érték viszonylag tág határok között (3,1-6,9 között) mozgott a szakágak esetén. A feldolgozóipar az átlagosnál jelentősen magasabb értéket lehet látni nem csak a kiadott intézkedések számát illetően, hanem az egy ellenőrzésre jutó intézkedések számát illetően is (6,9). Kereskedelemnél átlagos volt az egy ellenőrzésre jutó intézkedésszám, azonban érdekes módon az építőiparban az egy ellenőrzésre jutó intézkedésszám átlagosnál jelentősen kisebb értéket vett fel (3,1). A kiemelt intézkedések aránya a legtöbb szakág esetén az országos átlaghoz (5%) közeli értéket vett fel a 211-13-as időszakban. Építőipar és oktatás terén az átlagosnál jelentősen magasabb volt a kiemelt intézkedések aránya (6% és 57%). A munkabiztonsági intézkedések esetén a kiemelt intézkedések aránya 35%, míg a kiemelt munkaegészségügy intézkedések aránya 16% volt. Az eredmények alapján mind munkaügy mind munkavédelem esetén jól látszik, hogy a kiemelt szakágakban (A, C, F, G, H, I, N, S: a szakágak betűjeles megfeleltetése az 5. táblázatban szerepel) nemcsak több ellenőrzés történt, de jelentősen több az intézkedéssel érintett ügyek aránya, valamint a kiemelt intézkedéssel érintett ügyek aránya is nagyobb a többi szakágbeli ellenőrzéshez képest. A bemutatott táblázatok egy-egy mintapéldái azon kimutatásoknak, amely segítségével többek között meg lehet határozni, melyik intézkedéstípus melyik szakágban milyen arányban van jelen (1-2 táblázat). De lehet akár egy adott intézkedési pontot nézni csak, és annak a megyei és szakágazati eloszlását nézni (3-4. táblázat). Ezen információk nemcsak a célkitűzések, esetleges célvizsgálatok meghatározásában, hanem a felügyelők adott típusú gazdálkodó ellenőrzéséhez való felkészülésben is segítséget tud nyújtani. Statisztikailag igazolhatók vele a több éves szakmai tapasztalatok alapján megállapított összefüggések, de olyan trendek is felderíthetők, amelyek azonosítására korábban nem volt lehetőség. Kiadott inté ézkedések száma összesen 211-213 között 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2,7,8,8,9,9 1, 1, Kiadott intézkedések száma összesen 211-213 között 1,1 1,1 1,1 1,1 1,2 1,2 1,2 1,3 1,3 1,3 1,3 A K O P B F D J E M G Q N C R L H S 1,5 Egy ellen rzésre jutó intézkedések száma átlagosan 1,6 1,4 1,2 1,8,6,4,2 Egy ellen n rzésre jutó intézkedések száma átlagosan 2. ábra A munkaügyi intézkedések számának szakágankénti megoszlása 211-213 között (bal oldali tengely, oszlopok), valamint az egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma átlagosan szakágankénti bontásban (jobb tengely, vonal). A szakágak betűjeles megfeleltetése az 5. táblázatban szerepel. Kiadott inté ézkedések száma összesen 211-213 között 12 1 8 6 4 2 Szakág Kódtípus Feketefoglalkoztatás Munkaidő szabályainak Pihenőidő szabályainak Rendkívüli munkavégzés szabályainak Nyilvántartással kapcsolatos szabályok Jogellenes munkaerő-kölcsönzés Munkabér 3. ábra A munkavédelmi intézkedések számának szakágankénti megoszlása 211-213 között (bal oldali tengely, oszlopok), valamint az egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma átlagosan szakágankénti bontásban (jobb tengely, vonal). A szakágak betűjeles megfeleltetése az 5. táblázatban szerepel. Egyéb főbb jogsértések Egyéb nem kiemelt jogsértések Összes szakág intézkedéshez képesti arány (%) A 35,6% 7,6% 2,5%,3% 18,1%,2% 1,8% 8,3% 16,6% 2,5% C 16,% 12,2% 4,6% 1,2% 23,%,1% 15,7% 11,8% 15,6% 11,8% F 46,5% 4,4%,6%,2% 17,8%,2% 7,2% 1,1% 13,% 11,6% G 12,5% 18,8% 3,5%,8% 22,3%,1% 17,3% 6,9% 17,9% 28,% H 18,% 13,8% 2,7%,6% 19,4%,1% 14,7% 17,3% 13,4% 3,2% I 17,8% 2,1% 3,9%,1% 16,8%,1% 2,4% 5,2% 15,7% 21,6% N 26,3% 12,3% 2,7%,4% 13,9% 1,5% 17,8% 12,2% 12,7% 13,6% S 13,4% 19,4% 2,3%,8% 23,8%,% 16,2% 7,3% 16,8% 2,1% Egyéb 15,6% 11,2% 3,2%,5% 18,8%,1% 16,5% 18,7% 15,3% 5,5% Összes arány 3,1 3,1 3,4 3,6 3,6 3,7 3,8 3,8 Kiadott intézkedések száma összesen 211-213 között 4,2 4,2 4,6 4,7 5,1 2,8% 14,9% 3,1%,5% 19,2%,3% 16,4% 9,2% 15,5% 1,% 1. táblázat A munkaügyi intézkedések eloszlása a 211-13-as évekre nézve együtt, szakág bontású adatok, (a cellákban az adott szakágban adott típusú intézkedés aránya az adott szakágban kiadott összes intézkedés számához képest), valamint az utolsó oszlopban az adott szakág intézkedéseinek aránya az összes intézkedéshez képest (%). Kék színnel az átlagosnál jelentősen nagyobb értékek vannak jelölve. A szakágak betűjeles megfeleltetése az 5. táblázatban szerepel. N F B D O J L K M H R S Q P 5,3 5,6 5,6 5,8 5,8 Egy ellen rzésre jutó intézkedések száma átlagosan G A E C 8 6,97 6 5 4 3 2 1 Egy ellen n rzésre jutó intézkedések száma átlagosan 6. 7.
Szakág Munkahely üzemi állapot Munkavállalók életét, testi épségét, vagy egészségét veszélyeztető körülmények (Mvt. 82. ) Személyi feltételek Munkaeszközök Veszélyes technológiai folyamatok Egyéni védőeszközök Munkabalesetek Munkabiztonsági tevékenység ellátása Egyéb Intézkedések aránya az összes intézkedéshez képest A 12,5% 14,1% 6,6% 49,4% 3,5% 5,8% 3,1% 1,% 4,1% 6,4% C 13,3% 12,3% 5,% 53,5% 3,3% 5,2% 2,7% 1,% 3,7% 39,3% F 24,1% 9,9% 5,6% 3,3% 2,6% 15,8% 2,% 1,2% 8,5% 16,2% G 17,7% 12,8% 7,2% 47,3% 2,3% 6,4% 2,% 1,1% 3,2% 2,4% H 14,3% 12,3% 6,2% 42,% 2,8% 4,2% 12,8% 1,5% 4,% 2,3% I 2,2% 14,% 6,9% 43,2% 1,4% 8,3% 1,4% 1,% 3,7% 7,4% N 9,1% 17,5% 12,1% 2,6% 2,9% 15,% 12,3% 2,5% 8,% 1,2% S 16,8% 14,4% 8,3% 38,2% 4,% 9,% 5,4% 1,4% 2,7%,7% Egyéb 14,8% 13,1% 6,% 35,9% 3,1% 6,8% 14,8% 1,4% 4,1% 6,2% Összes arány 16,5% 12,4% 6,% 45,6% 2,8% 7,6% 3,5% 1,1% 4,5% 1,% 2.a. táblázat A munkabiztonsági intézkedések eloszlása a 211-13-as évekre nézve együtt, szakág bontású adatok, (a cellákban az adott szakágban adott típusú intézkedés aránya az adott szakágban kiadott összes intézkedés számához képest), valamint az utolsó oszlopban az adott szakág intézkedéseinek aránya az összes intézkedéshez képest (%). Kék színnel az átlagosnál jelentősen nagyobb értékek vannak jelölve. Szakág Fizikai Kémiai (kivéve rákkelt ő k és azbeszt) Kémiai - Rákkeltők, azbeszt Biológiai Ergonómiai Egyéni védelem Kockázatbecslés (kockázatértékelés) Munkahelyi higiéne, szociális helységek biztosítása Foglalkozásegészségügyi ellátás (szolgáltatás) Munkaköri személyi higiénés alkalmassági vizsgálat, foglalkoztatási tilalmak Speciális munkaegészségügyi intézkedések Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíció Egyéb, a munkavállalók egészségét érintő előírások Intézkedések aránya az összes intézkedéshez képest A 9,2% 2,1% 2,2% 9,8%,7%,1% 11,4% 3,3% 6,2% 21,6% 14,6%,%,9% 5,8% C 11,9% 22,1% 3,9%,9% 1,7%,3% 12,5% 4,1% 7,% 21,3% 13,4%,1% 1,% 38,2% F 13,1% 8,4% 4,7%,6%,5%,2% 21,4% 3,3% 7,3% 22,6% 17,4%,%,6% 13,% G 4,% 19,8% 4,7%,4% 1,7%,1% 1,9% 3,3% 8,4% 24,2% 21,6%,%,8% 22,3% H 7,5% 13,9% 2,3% 1,5% 3,4%,2% 12,6% 5,7% 11,2% 24,4% 14,3%,2% 2,7% 1,7% I 2,1% 21,1%,3%,2%,6%,1% 12,3% 3,1% 8,8% 28,1% 22,3%,1%,9% 8,2% N 1,9% 1,8% 3,% 3,2% 1,3%,% 13,5% 5,3% 7,4% 31,5% 12,%,% 1,% 2,% S 3,9% 21,1% 2,% 1,7% 1,1%,1% 11,5% 2,7% 7,1% 23,% 16,2%,4%,3% 1,% Egyéb 7,3% 16,4% 5,2% 13,9% 1,8%,2% 11,% 4,4% 7,8% 21,% 9,4%,3% 1,2% 7,8% Összesen 8,8% 18,8% 3,8% 2,4% 1,4%,2% 13,1% 3,8% 7,6% 22,9% 16,3%,1%,9% 1,% 2.b. táblázat A munkaegészségügyi intézkedések eloszlása a 211-13-as évekre nézve együtt, szakág bontású adatok, (a cellákban az adott szakágban adott típusú intézkedés aránya az adott szakágban kiadott összes intézkedés számához képest), valamint az utolsó oszlopban az adott szakág intézkedéseinek aránya az összes intézkedéshez képest (%). Kék színnel az átlagosnál jelentősen nagyobb értékek vannak jelölve. 8. 9.
A C F G H I N S Egyéb Összes Budapest,45,27,53,24,34,3,35,21,27,33 Bács,33,35,27,21,24,37,31,33,27,28 Baranya,23,16,3,2,17,3,33,2,19,23 Békés,24,18,32,16,18,2,32,9,22,21 Borsod,1,35,43,35,39,36,36,18,21,33 Csongrád,38,31,37,14,51,26,37,1,17,25 Fejér,4,33,39,17,39,33,35,5,33,29 Győr,18,17,28,16,27,18,32,9,17,2 Hajdú,2,23,26,15,22,29,17,1,16,2 Heves,17,31,41,21,39,25,26,7,28,28 Komárom,31,45,42,2,44,31,4,13,22,31 Nógrád,18,26,39,19,24,3,34,32,28,28 Pest,33,3,42,27,31,33,29,3,2,31 Somogy,26,14,4,17,26,27,27,16,17,24 Szabolcs,25,14,28,16,11,25,15,8,16,19 Szolnok,38,18,21,1,37,22,19,2,1,17 Tolna,25,23,51,29,29,32,35,21,3,33 Vas,21,21,29,11,36,2,25,17,21,21 Veszprém,53,43,51,38,6,46,52,46,5,48 Zala,29,26,27,2,33,3,28,9,19,25 Országos,25,26,4,2,3,29,32,15,23,27 3. táblázat A leggyakoribb munkaügyi intézkedési pontokkal kapcsolatos (bejelentés elmulasztása: 94 és 894 pontok) egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma 211-213 között megye és szakág bontásban. Kék színnel az átlagosnál jelentősen magasabb, pirossal az átlagosnál jelentősen alacsonyabb értékek vannak jelölve. A C F G H I N S Egyéb Összes Budapest,33,99,14,62,33 1,3,1,56,38,55 Bács,78,82,17,53,25,67,2,26,36,57 Baranya,49,63,2,26,6,14,6,9,11,36 Békés 1,7,9,18,44,25,45,3,47,29,57 Borsod 1,56,75,2,3,15,39,11,48,24,44 Csongrád,66,57,14,17,21,27,42,,27,38 Fejér,61,61,12,24,24,14,4,5,33,36 Győr,76,4,2,19,14,6,,8,6,25 Hajdú,69,4,8,19,13,33,4,5,9,27 Heves,22,99,17,6,23,55,3,2,22,36 Komárom,3,49,16,33,12,29,6,65,24,32 Nógrád,23,45,22,15,27,12,,8,22,25 Pest,78,87,24,45,35,31,22,4,42,54 Somogy,96,85,25,47,35,44,13,31,5,54 Szabolcs,14,65,21,36,52,8,7,38,17,43 Szolnok 1,44 1,21,19,35,35,36,14,36,39,57 Tolna 1,75 1,57,47,6,84,69,5, 1,1,96 Vas 1,1,38,3,2,11,16,7,13,24,27 Veszprém,31,78,16,3,19,17,17,36,19,35 Zala,61,83,15,63,17,42,16,25,3,56 Országos,82,76,17,39,27,43,9,33,3,45 4. táblázat A leggyakoribb munkavédelmi intézkedési ponttal (Munkaeszközök-védőburkolat - 223) kapcsolatos egy ellenőrzésre jutó intézkedések száma 211-213 között megye és szakág bontásban. Kék színnel az átlagosnál jelentősen magasabb, pirossal az átlagosnál jelentősen alacsonyabb értékek vannak jelölve. Magyarország munkabaleseti helyzetének feltérképezése 28-213 közötti adatokat használva A jelenleg alkalmazott munkabaleseti statisztika hazánkban igen fejlett és részletekbe menő, a munkabalesetek európai statisztikájának (ESAW) is megfelelő adatok kerülnek rögzítésre, ahová rendszeresen szolgáltatnak jelentéseket. Így itt csak pár észrevételt, kiegészítést tettünk. Az elemzésekhez szükséges mutatók, statisztikai módszerek az új szakmai adatbázisba beépítésre kerültek. Javaslatainkkal a korábbi gyakorlathoz képest sokkal részletesebb képet lehet kapni hazánk munkabaleseti helyzetéről. Az első a munkabaleseti ráta számolási módjára vonatkozott. Az új szakmai adatbázisba beépült a munkáltatóra vonatkoztatott munkabaleseti ráta számítási módja az elmúlt 3 év adatait fi gyelembe véve. A másik legfontosabb javaslatunk az volt, hogy a foglalkoztatottak száma mellett az alkalmazásban állókhoz képesti munkabaleseti ráta számítása is kerüljön be a gyakorlatba a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. A KSH adatokkal való összehasonlítások kapcsán megemlítendő, hogy a helyi TEÁOR és a gazdálkodó főszakágának KSH betűjeles egyezése az esetek 98%-ban fennállt. Közel másfélszer több a foglalkoztatottak száma, mint az alkalmazásban állóké, és ez az arány szakágakon belül eltérő lehet. Így pl. a mezőgazdaság és az egyéb szolgáltatások esetén a két módszerrel teljesen eltérő munkabaleseti rátát lehet kapni (8. táblázat). Az általunk összegyűjtött KSH adatok ismeretében lehetőség nyílik 4 karakteres TEÁOR bontásban is (szakágazaton belül) a munkabaleseti ráták összehasonlítására. Emellett lehetőség van megyénkénti és megyén belüli szakágazatra vonatkoztatott munkabaleseti ráta számolására is. Továbbá korcsoport, nem és munkáltató nagyság, valamint mindezen változók bizonyos kombinációi esetén is van munkabaleset ráta számítására lehetőség. A harmadik legfontosabb javaslatunk a relatív kockázat, mint statisztikai mérőszám bevezetése. Ez azt mutatja meg, adott célcsoportban a referencia csoporthoz képest hányszor nagyobb a munkabaleset bekövetkezésének kockázata. Viszonylag egyszerűbb képlet segítségével a relatív kockázat mutató excelben is számítható. Szakág Munkabaleseti ráta Munkabaleseti ráta alkalmazásban állókra foglalkoztatottakra H Szállítás, raktározás 18,9 13,7 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, stb, 18,5 15,1 C Feldolgozóipar 15,4 11,9 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 14,3 6,3 F Építőipar 11,8 5,1 S Egyéb szolgáltatás 9,7 2,2 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 9,4 5,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 7,8 4,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7, 6,9 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 6,5 3,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 6,4 4,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 6, 6,7 L Ingatlanügyletek 5,5 7,6 P Oktatás 4,5 3,7 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 4,3 3,6 B Bányászat, kőfejtés 3,5 1,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3, 1,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2,8 2, J Információ, kommunikáció 2,3 1,6 Összes 9,8 6,9 5. táblázat A munkabaleseti ráta alakulása 1 alkalmazásban állóra illetve 1 foglalkoztatottra nézve a 28-213-as munkabaleseti adatokra vonatkoztatva. A szín erőssége a munkabaleseti nagyság mértékével arányos. 1. 11.
Végezetül pár mintapéldával bemutattuk, hogyan lehet több évet együtt vizsgálva egy adott szakágazatra, vagy pl. bizonyos sérülés típusra (pl. fejsérülés, tűszúrás) részletesebb elemzést készíteni. Az elmúlt pár évben jelentősen megnőtt a gépjárműgyártás kapcsán a munkabalesettel érintett esetek száma, és a munkabaleseti ráta Magyarországon. Megvizsgáltuk, milyen játszhatnak szerepet a baleset kockázatának növekedésében. A munkabaleseti adatok mellett foglalkozás egészségügyi megbetegedéses illetve fokozott expozíciós adatok alakulását is megnéztük a gépjárműgyártás valamint pár kiemelt szakág (A, C, F, P, Q), valamint bizonyos betegségek (pl. hepatitis) esetén. Mindemellett számos észrevételt és javaslatot tettünk az új szakmai informatikai rendszer működésével kapcsolatban. Dokumentáltuk a KSH adatok letöltésének és átalakításának lépéseit. Összeállítottunk egy Excel tudástárat, a jövőbeli kimutatások elkészítésének segítése céljából. Javaslatot tettünk arra vonatkozóan is, hogyan lehet statisztikai mutatóval jellemezni adott megye teljesítésének sikerességét adott célkitűzés (pl. helybenhagyási arány) függvényében. Összefoglalás A jelenleg rendelkezésre álló saját és külső (pl. KSH) adatok valamint az elemző módszerek kibővítésével, fejlesztésével a munkavédelmi és munkaügyi helyzet magasabb szintű vizsgálatára és elemzésére kerülhet sor, amelyre pontosabb közép és hosszú távú stratégiát lehet alapozni, valamint a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés irányelveit célirányosabban lehet megállapítani. A TÁMOP-2.4.8-12/1-212-1 azonosító számú, A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt tájékoztató kiadványa az Európai Unió támogatásával jött létre. Európai Szociális Alap