Jogszabályváltozások

Jogszabályváltozások 2012.-2013.

Tematika Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( új Ötv.) 1. 2012. január 1-jén már hatályos rendelkezései, egyes jogintézményeket érintő szabályozások 2. 2013. január 1-jét követő önkormányzati hivatal alakításának szabályai, közös hivatal

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Az új Ötv. hatályba lépett rendelkezései egyes rendelkezései 2012. január 1-jén léptek hatályba. Ezek: Megyei önkormányzat feladat és hatásköre Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része Törvényességi felügyelet

1. Megyei önkormányzat 1. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény értelmében a megyei önkormányzat által ellátott feladatok 2012. január 1. napjától hatályukat vesztették. 2. Az új Ötv. meghatározza a megyei önkormányzat jogállását, a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladat ellátását. Módosult a Tftv. a 2011. évi CXCVIII. tv-el. A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat, a kistérségi fejlesztési tanács jogutódja a többcélú kistérségi társulás. 3. A megyei önkormányzat szervezetét érintő Ötv. 71.-76. -ban rögzített szabályozás 2013. január 1. napjáig hatályban maradnak.

2. Nemzeti vagyonba tartozik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) alapján a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

2.1. Önkormányzat vagyona Módosultak 2012. január 1-től a helyi önkormányzatok vagyonára vonatkozó törvényi előírások, amelyeket az új Ötv., és (Nvtv.) szabályoz, ezzel egyidejűleg az Ötv. 78.- 80/B. -ai hatályukat vesztették. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik. A vagyonnal kapcsolatos egyes jogosítványok (például a birtoklás, használat, fenntartás) feltételeit és módját a vagyontörvény állapítja meg. A helyi önkormányzat vagyona két kategóriába sorolható: a törzsvagyon, illetőleg az üzleti vagyon.

2.2.Törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja törzsvagyonon belül új kategória a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon Ide tartoznak: az önkormányzati utak, terek, parkok, repülőterek, vizek, közcélú vízi létesítmények ( kivéve vízi közművek) A vízi közművek a hatályos jogszabályok alapján a továbbiakban is az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, de nem sorolhatóak a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek körébe. (A vízi közművekkel kapcsolatosan a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik.)

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül az Nvtv. 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

Törzsvagyon típusai 1. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon 2. törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (önkormányzati tulajdonban álló) vagyon 1. és 2. pont együtt: forgalomképtelen törzsvagyon, és 3. törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon.

Korlátozottan forgalomképes vagyon: az ami nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok körébe és ami nem tartozik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba, valamint amelyről törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

2.3.Az önkormányzati vagyon körének meghatározása A helyi önkormányzatnak felül kell vizsgálnia a helyi rendeletben forgalomképtelenné nyilvánított vagyonelemek körét. Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyer, hogy bármely vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítése indokolt, úgy a tárgykörben az érintett önkormányzatnak a törvényben megjelölt határidőig 2012. február 29. napjáig rendeletet kell alkotnia.

2.4. Korlátozások Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség, önkormányzati rendelet nem engedheti meg. A helyi rendeletekben az ingyenes átruházásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése szükséges.

2.5. Feladatok Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályozására a vagyontörvény nem rendelkezik. A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonelemek nyilvántartásának szabályait az új Ötv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet fogja szabályozni. A zárszámadáshoz a vagyonállapotról kimutatást kell készíteni.

2.6.Vagyonrendeletet érintő szabályozás A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelési jog létesítése vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az új Ötv. 143. alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait. Az új Ötv. 109. A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

2.7.Önkormányzat gazdálkodása 2012-ben még nem módosult az Ötv.-nek az önkormányzat bevételeire vonatkozó fejezete, és csak részben változott az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályozás. Hatályukat vesztették a régi Ötv.-ből azok a szakaszok, amelyek a helyi önkormányzatok adósság keletkeztető kötelezettségvállalásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazták, ezen kérdéskörre Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírásai irányadóak.

2.8. A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges a magyar költségvetést érintő, és az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre likvid hitelre vonatkozó, valamint fővárosi önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése.

2.9. Adósságkeletkeztetési szándék bejelentése Az önkormányzatnak a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatnia kell a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében. (10. (7) bekezdés), azt követően adatszolgáltatási kötelezettsége van az önkormányzatnak, melyet a 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet ír elő, továbbá el kell indítania a Kormány felé a hozzájárulás iránti kérelmét. Kincstár és a Kormányhivatal

3. Az önkormányzatok törvényességi felügyelete 2012. január 1. napjától az Ötv. törvényességi ellenőrzési jogkört szabályozó rendelkezése hatályát vesztette, Az Alaptörvény és az új Ötv. szerint a kormányhivatal a helyi önkormányzatok felett törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek részletes szabályait várhatólag a közeljövőben megjelenő kormányrendelet állapítja meg.

3.1.Alaptörvény rendelkezései Ha a megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.

3.2.A törvényességi felügyelet eszközei A törvényességi felügyelet eszközei a törvényességi ellenőrzéshez képest erősebb jogosítványok. Főszabály, hogy jogszabálysértés esetén a kormányhivatal törvényességi felhívással él. Az önkormányzati rendelet vizsgálata során tapasztalt jogsértés tekintetében amennyiben a törvényességi felhívás nem vezet eredményre Alaptörvénybe ütközés esetén alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére, más jogszabállyal való ütközés esetében pedig a Kúria előtti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére van lehetőség.

3.3.Új eszközök aktuspótlás, bírság A felügyelet eszközként szabályozásra került a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása esetén irányadó eljárás, illetőleg a határozathozatali kötelezettség és a feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági (törvényszéki) eljárás kezdeményezésének joga. A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében bírságot is megállapíthat, az új Ötv. 141. (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

3.4. Új szabályozási tárgykör 2012. április 15-től felhatalmazó rendelkezés : új Ötv. 51. (4) bekezdése, valamint a 143. (4) bekezdés e) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselő-testület rendeletében kirívóan közösségellenes magatartásokat állapítson meg, és ezek elkövetőjével szemben pénzbírság kiszabásáról rendelkezzen. a felhatalmazás nem terjed ki arra, hogy a képviselő-testület a kirívóan közösségellenes magatartásokat szabálysértéssé nyilvánítsa, mivel a szintén 2012. április 15. napján hatályba lépő, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 1. (1) bekezdése értelmében valamely magatartást kizárólag törvény nyilváníthat szabálysértéssé, más jogszabály így önkormányzati rendelet nem. Ennek megfelelően a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság nem a 2012. évi II. törvényben szabálysértési szankció szerinti pénzbírság, hanem a Ket. 94/A. irányadó

4. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) Az önkormányzatok elnevezése A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület/közgyűlés megbízatásának keletkezése és megszűnése Kezdeményezési jog Együttműködési szabályok Törvényességi felügyelet az új Ötv. szerint, kivéve az aktuspótlás Egyetértési, véleményezési jog Az Njtv. 159. (3) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit.

4.1. Együttműködési megállapodás határidő: 2012. június 1. Az Njtv. 80. (2)-(4) bekezdései a megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, korábban az előírásokat az államháztartásról szóló törvény rögzítette. Az Njtv. 159. (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat 2012. június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a 2013. évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak.

Járások kialakításához illeszkedő szervezetalakítás Közös önkormányzati hivatalok 2013.

Az új önkormányzati rendszer alapelvei A helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása (minden településen választott képviselő és polgármester) A közszolgáltatások színvonalának emelése, (minőség, gyorsaság, ügyfél centrikusság) Modern, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítése Kölcsönös együttműködés, civil partnerek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése

Az önkormányzati hivatal feladatai A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

Közös hivatal alakítása 2013. január 1-től Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét.

Nemzetiségi kedvezmény Ha a településeken élő nemzetiségeknek a népszámlálás során regisztrált aránya településenként és nemzetiségenként eléri a húsz százalékot, valamint a települések összlakosságszáma meghaladja az 1500 főt, vagy a közös hivatalhoz tartozni kívánó önkormányzatok száma legalább öt, akkor ezen települési önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének azonos tartalmú és minősített többséggel elfogadott döntésével, - amennyiben az érintett települések történelmi, gazdasági, kulturális hagyományai azt indokolttá teszik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általa meghatározottak szerint a közös önkormányzati hivatal létrehozása során eltérhetnek az általános előírásoktól.

Város székhelytelepülés ha a közös hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös hivatalhoz tartozó képviselő-testületek határozzák meg. A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi.

Ügyfélfogadás társult a településeken A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízott személyén keresztül, informatikai hálózat alkalmazásával történjen.

Kijelölés 2013. március A polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt a 2013. január 1-jét követő hatvan napon belül kell megalakítani. Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat - jogszabálysértésre hivatkozással - a törvényszékhez fordulhat.

Köszönöm a figyelmet! Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály 2012. 02.29.-03.01.