Másik EGT államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény Magyarországon történő fióktelep alapításával kapcsolatos kérdések

Másik EGT államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény Magyarországon történő fióktelep alapításával kapcsolatos kérdések I. A TÉNYÁLLÁS A Kérelmező egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, amely székhely országa felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK Irányelv (PSD) Mellékletének 5. pontja szerinti fizetési eszközök kibocsátása és/vagy elfogadása pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására. A Kérelmező magyarországi fióktelep (Fióktelep) létrehozását tervezi hitelkártyák kibocsátása és elfogadása pénzforgalmi szolgáltatás végzése céljából. A PSD és az annak előírásain alapuló hatályos magyar előírások alapján az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény magyarországi Fióktelepének alapításához az MNB engedélye nem szükséges. A Kérelmezőnek a székhely országa felügyeleti hatóságát kell értesítenie, hogy Magyarországon fióktelepet kíván létrehozni, amely bejelentés alapján a társfelügyelet tájékoztatja az MNB-t a pénzforgalmi intézmény nevéről és címéről, a fióktelep irányításáért felelős személyek nevéről, a szervezeti felépítéséről, valamint a Magyarországon nyújtani szándékozott pénzforgalmi szolgáltatások fajtájáról. Az értesítés alapján az MNB ellenőrzi, hogy a fióktelep létesítése növelheti-e a pénzmosás vagy a terrorizmus-finanszírozás veszélyét. Az MNB megállapításairól tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely annak alapján nyilvántartásba veszi a fióktelepet, vagy megtagadja a nyilvántartásba vételt. Amennyiben a székhely ország felügyeleti hatósága nyilvántartásba veszi a bejelentést tevő pénzforgalmi intézményt, úgy az MNB is nyilvántartásba veszi, mint Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény magyarországi Fióktelepét. Amennyiben a Fióktelepet a nyilvántartásba veszi a székhely állam felügyeleti hatósága, úgy e hatóság látja el a felügyeletét, az MNB hatás-, illetve feladatkörébe annak ellenőrzése tartozik, hogy a Fióktelep működése során megfelel-e a Magyarországon, mint fogadó tagállamban hatályos előírásoknak. II. A JOGKÉRDÉS 2.1. A hitelkártyák elfogadásával kapcsolatos tevékenység a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. (1) bekezdés 87. pontjának e) alpontjában foglaltak alapján figyelemmel a PSD Melléklet 5. pontjának előírására is pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e? 2.2. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (Fsztv.) mely előírásai irányadók az Európai Unió más tagállamában működő pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére, és mely egyéb előírások vonatkoznak arra, mint a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézményre? 2.3. Az Fsztv. és a 40/2013. (XII. 29.) MNB rendelet panaszkezelési szabályai vonatkoznak-e a Fióktelepre? 2.4. Működhet-e a Fióktelep munkavállalók nélkül képviselője útján és köteles-e a képviselő Magyarországon tartózkodni? 2.5. Lehetséges-e, hogy a Fióktelepnél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 24. -a szerinti belső adatvédelmi felelős, az Fsztv. 70. (15) bekezdésében előírt fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 23. (3) bekezdése szerinti bejelentések továbbítására kijelölt személy feladatait a Fióktelep képviselője lássa el, úgy, hogy a képviselő nem Magyarországon, hanem másik EGT-államban tartózkodik? 2.6. Hogyan értelmezendők a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) együttesen azon előírásai, amelyek szerint a fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet, illetve, hogy a fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére

kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető? Az Fkt. 24. (3) bekezdésében a pénzügyi fióktelepekre vonatkozó kivétel szabály a külföldi pénzforgalmi intézmények magyarországi fióktelepére irányadó-e? 2.7. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 35/A. -ának a készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel kezdeményezett belföldi fizetési műveletek esetén felszámítható, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának fizetendő 0,2 illetve 0,3%- ában maximált jutalék az ún. interchange rate meghatározását jelenti-e, továbbá a nemzetközi fizetési műveletekre van-e hasonló szabályozás? 2.8. A Fióktelep által végezni kívánt hitelkártya kibocsátási és elfogadási tevékenységre a a Pft., a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény, amennyiben a Fióktelep az Fsztv.-ben meghatározott feltételek szerint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény a Fióktelep reklámtevékenysége vonatkozásában, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény. előírásain túlmenően mely jogszabályok alkalmazandók? 2.9. A Fióktelepnek van-e a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendeletben, valamint a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 44/2013. (XII. 29.) MNB rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségen túlmenően egyéb adatszolgáltatási kötelezettsége az MNB felé? 2.10. A Pft. 2. 13. pontja szerinti keretszerződés jelenti egyben az általános szerződési feltételeket és az üzletszabályzatot? Szükséges-e a Fióktelepnek üzletszabályzattal, általános szerződési feltételekkel rendelkeznie? 2.11. Szükséges-e a Fióktelepnek ügyfélszolgálatot működtetnie? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA 3.1. A PSD pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységnek minősülő tevékenységeket meghatározó Mellékletének 5. pontja szerint a fizetési eszközök kibocsátása és/vagy elfogadása pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül. A Hpt 6. (1) bekezdés 87. pont e) alpontja azonban csak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása' elnevezésű pénzforgalmi szolgáltatást említi. A Kérelmező álláspontja szerint, függetlenül attól, hogy a hitelkártyák elfogadása kifejezetten nem került említésre a Hpt. fent hivatkozott rendelkezésében, az beleértendő a Hpt. 6. (1) bekezdés 87. pontjának a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, vagy g) pont alá tartozó olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységekbe. 3.2. Az Fsztv. 10. (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként működhet. Az előírás arra enged következtetni, hogy amikor az Fsztv. egyes előírásainál 2/12

pénzforgalmi intézményt említ, ugyanúgy érteni kell alatta a Fióktelepet, mint a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézményt. Ugyanakkor az Fsztv. 71. (1) bekezdésének szóhasználata a felügyeleti díj kapcsán külön kiemeli a Fióktelepet, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A PSD szabályaiból következően egyértelmű, hogy a Fióktelepre nem alkalmazandók például az egyes tőkekövetelmények, mert azoknak a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézménynek kell megfelelnie. A Kérelmező álláspontja szerint az Fsztv. azon rendelkezései, amelyek csak pénzforgalmi intézményt említenek, kivéve a panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazandók a Fióktelepre, így a 12-13. -okban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel kapcsolatos előírások sem irányadók a Fióktelepre. 3.3. A pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet értelmében a Fióktelep is köteles többek között panaszügyekre vonatkozó adatok szolgáltatására. Ugyanakkor az Fsztv. panaszkezelésre vonatkozó 70. -a és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a magánnyugdíjpénztár, a biztosító, a független biztosításközvetítő, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 40/2013. (XII. 29.) MNB rendelet a panaszkezelési szabályok kapcsán nem tesz említést a Fióktelepről. A Kérelmező álláspontja szerint, a 43/2013. (XII. 29.) MNB rendeletben előírt kötelezettségek teljesítéséhez szükségszerű, hogy a Fióktelep is végezzen panaszkezelési tevékenységet, amelyre az Fsztv. és a 40/2013. (XII. 29.) MNB rendelet panaszkezelési szabályai alkalmazandók. 3.4. Az Fsztv., és a Fkt. nem tartalmaz előírást a Fióktelep belső szervezetére, kivéve a Fkt.-nek a Fióktelep képviselőjére vonatkozó rendelkezéseit. A Kérelmező álláspontja szerint vonatkozó rendelkezés hiányában a Fióktelep működhet egyetlen képviselővel további munkavállalók nélkül, s ez az egyetlen képviselő nem köteles Magyarországon tartózkodni. A képviselő személyére vonatkozóan kizárólag a Fkt. 6. (2) bekezdésének korlátozó rendelkezése irányadó, hogy nem lehet a fióktelep képviselője az a magánszemély, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, továbbá az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató fióktelep képviseletére nem jogosult. Ezeken a feltételeken túlmenően nem áll fenn további kizáró ok a képviselő személyére vonatkozóan. 3.5. A Kérelmező álláspontja szerint a Fióktelepnél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 24. (1) bekezdés alapján belső adatvédelmi felelőst, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 23. (3) bekezdése alapján a bejelentések továbbítására kijelölt személyt, továbbá, ha a Fióktelep működésére az Fsztv. előírásai irányadók, úgy a 70. (15) bekezdésében foglaltak szerint a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kell kijelölni. A fentieken túlmenően nincs más pozíció létrehozására vonatkozó előírás. Korlátozó rendelkezés hiányában a fenti pozíciókat betöltheti ugyanazon személy, adott esetben a Fióktelep képviselője. Tekintve, hogy az Fkt. 18. (2) bekezdése értelmében a Fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja, ezért lehetséges olyan megoldás, hogy a Fióktelepnél a fent említett három pozíciót egy olyan személy tölti be, aki fizikailag a másik EGT-államban tartózkodik, és aki adott esetben a Fióktelep képviselője. 3.6. Az Fkt. 10. (1) bekezdésének, amely szerint a fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet a Kérelmező álláspontja szerinti helyes értelmezése, hogy a Fióktelep nem képviselheti a külföldi pénzforgalmi intézményt, ezért a Fióktelep által kötött szerződések nem a külföldi 3/12

pénzforgalmi intézmény és a másik szerződő fél között, hanem a Fióktelep és a másik szerződő fél között keletkeztetnek jogviszonyt. Így a jogok és kötelezettségek alanya nem a külföldi pénzforgalmi intézmény, hanem a Fióktelep lesz. Ezt az értelmezést erősíti a Fkt. 2. b) pontjának előírása és a 3. (1a) bekezdéshez fűzött indoklás első mondata is. A hivatkozott jogszabályhelyek szerint a fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A fióktelep tehát amellett, hogy külföldi székhelyű anyavállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, a cégneve alatt folytatott tevékenysége tekintetében gazdasági önállósággal van felruházva, jogalanynak tekintendő. Az Fkt. 24. (3) bekezdése szerint a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Azt a tényt, hogy a pénzügyi fióktelep az alapító képviseletében jár el, az üzletszabályzatban, valamint a cégneve alatti eljárása során vagy tevékenysége során keletkező okiraton egyértelműen fel kell tüntetni a Fióktelep önálló jogalanyiságára vonatkozó jogértelmezés helytállóságát támasztja alá. Fentieket erősíti az Fkt. 24. (3) bekezdéshez fűzött indokolás is, amely szerint az Fkt. 24. (3) bekezdésének módosítása a pénzügyi fióktelepek esetében is megerősíti azt az eredeti jogalkotói szándékot, hogy a pénzügyi fióktelepekre vonatkozó némileg eltérő szabályok nem a relatív jogképesség kiüresítését célozták, hanem biztosítani kívánták, hogy az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi anyavállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep, más fiókteleptől eltérően olyan képviseleti tevékenységet is folytathasson, melynek keretében közvetlenül a létesítő külföldi vállalkozás nevében is köthet szerződést, azaz elláthatja annak közvetlen képviseletét; valamint a létesítő külföldi vállalkozás rugalmasabban rendelkezhessen a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonával is. A hatályos szabályozás az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelepek esetében sem zárja ki a Fkt. 3. (1) bekezdésében szereplő általános szabályt, sem pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. -ából is következő saját cégnév alapján fennálló jogalanyiságot. Ezt erősítik továbbá a számviteli szabályok is, amelyek szerint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe vállalkozó", azaz olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára végez üzletszerű gazdasági tevékenységet. A szabályozás pontosítása a joggyakorlat érdekében szükséges, de nem változtatja meg sem a fióktelepnek, sem pedig a pénzügyi fióktelepnek azt a jogi státuszát, hogy a fióktelep (ide értve a pénzügyi fióktelepet is) az azt létesítő külföldi anyavállalkozás szervezeti egysége, és a fióktelep tevékenységével szerzett vagyon végső soron a fióktelepet létesítő vállalkozás vagyonának is része, továbbá a fióktelep cégneve alatt keletkezett tartozások a külföldi anyavállalkozás mérlegében is szerepelnek. Ugyanakkor a fenti értelmezésnek ellentmondani látszik az Fkt. 3. (1)-(1a) bekezdése, amely szerint a külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult. Ennek során a tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban. A fióktelep továbbá jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az Fkt. 3. (1a) bekezdéséhez fűzött indokolás második mondata értelmében a külföldi székhelyű anyavállalkozás tehát ebben az esetben közvetetten, a fióktelep útján vesz részt a gazdasági forgalomban A fentiekkel összefüggésben felmerülhet az a jogértelmezés, miszerint a 10. (1) bekezdésében foglalt képviseleti tevékenység nem más, mint a 2. c) pontja által definiált kereskedelmi képviselet által végzett tevékenység. Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet által végzett tevékenységek, i.e. a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatoké, a fióktelep által végezhető tevékenységekbe beletartozónak látszanak. A Kérelmező álláspontja szerint az Fkt. 24. (3) bekezdésének a pénzügyi fióktelepekre vonatkozó kivétel szabálya nem irányadó a pénzforgalmi intézmények magyarországi fióktelepére, mivel a pénzügyi fióktelep" 24. (1) bekezdésében foglalt definícióban nincsen utalás a pénzforgalmi intézményekre. 4/12

3.7. A Pft. 35/A. (1) bekezdésében meghatározott, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kezdeményezett belföldi fizetési műveletek esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának fizetendő, a fizetési művelet értékének 0,2 illetve 0,3%ában maximált mértékű jutalék és díj az Iroda értelmezése szerint az interchange rate" maximum értékének meghatározása. A nemzetközi fizetési műveletek vonatkozásában nincs a jutalék, díj mértékére vonatkozó szabály. 3.8. A Fióktelep magyarországi működésére a Pft. a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény, amennyiben a Fióktelep az Fsztv.-ben meghatározott feltételek szerint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, a Fióktelep reklámtevékenysége vonatkozásában a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló, 2001. évi CVIII. törvény és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény irányadó. 3.9. A Fióktelep MNB felé történő kötelező adatszolgáltatásait a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet, valamint a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 44/2013. (XII. 29.) MNB rendelet szabályozza. 3.10. A Kérelmező álláspontja szerint vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában, a Fióktelepnek nem kell általános szerződési feltételeket és üzletszabályzatot elfogadnia. 3.11. A Kérelmező álláspontja szerint vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában, a Fióktelepnek nem kell ügyfélszolgálatot fenntartania. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA 4.1. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásán túlmenően annak elfogadása is pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet valósít-e meg? A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 161. (3) bekezdése a PSD vonatkozó előírásaival egyezően 2014. szeptember 16. napjától kezdődő hatállyal módosította a Hpt. 6. (1) bekezdés 87. e) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység fogalmát, úgy, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásán ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt túlmenően a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadása is pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül. 4.2. Alkalmazandók-e az Fsztv. rendelkezései a Fióktelepre? A PSD Preambulumának (16) bekezdése szerint annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmód biztosított legyen az engedélyezett pénzforgalmi szolgáltatók - engedélyüknek megfelelő - egyes típusai között, illetve a Közösség egész területére kiterjedően, szükséges tisztázni azokat a szabályokat, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának hozzáférhetőségére és a fizetési rendszerekhez való hozzáférésre vonatkoznak. Rendelkezni kell az engedélyezett pénzforgalmi intézmények és hitelintézetek megkülönböztetéstől mentes kezeléséről annak érdekében, hogy a belső piacon egymással versenyző valamennyi pénzforgalmi szolgáltató azonos feltételek mellett vehesse igénybe az ezen fizetési rendszerek technikai infrastruktúrái által nyújtott szolgáltatásokat. A PSD 4. cikk 29. pontja a fióktelepet a főirodától eltérő üzletviteli helynek határozza meg, amely valamely pénzforgalmi intézmény önálló jogi személyiség nélküli része, és amely az adott pénzforgalmi intézményi tevékenység szerves részét képező valamennyi műveletet vagy a műveletek egy részét közvetlenül végzi; egy másik tagállamban főirodával rendelkező pénzforgalmi intézmény által egyazon tagállamban létesített összes üzletviteli hely egy fióktelepnek minősül. 5/12

Az Fkt. 9. (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha a törvény másképp nem rendelkezik, a külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és működtetése során a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. Az Fkt. 13. -a szerint a fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie. Az Fkt. 15. -a alapján a fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. Az államháztartás alrendszereiből nyújtandó támogatások igénybevételéről rendelkező jogszabályok hatálya akkor terjed ki a fióktelepre, ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére tekintettel jogszabály erről kifejezetten rendelkezik. Az Fsztv. 1. c) pontja alapján a törvény rendelkezései alkalmazandóak a pénzforgalmi intézmény Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységére, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységére. Az Fsztv. Kérelmező által is hivatkozott 10. (1) bekezdése szerint pénzforgalmi intézmény EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként is működhet. Az Fsztv. 10. (3) bekezdésének második fordulata alapján a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénzkibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Fsztv. 26. (1) bekezdése előírja, hogy ha másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja az MNB-t, hogy a székhelye szerinti EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni vagy határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, az MNB tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a nyújtani kívánt szolgáltatás végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikuspénzkibocsátásának szabályairól. Az MNB hivatkozott jogszabályok alapján kialakított álláspontja szerint a Fióktelepnek biztosítania szükséges a nyújtani kívánt pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó feltételek meglétét, különös tekintettel az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának és a pénzforgalom lebonyolításának rendjére vonatkozó előírások betartását. A Kérelmező megkeresésében hivatkozott, az Fsztv. 12. (1) bekezdés a-h) pontjainak előírásai az Fkt.-ben az Fsztv.-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott eltérésekkel terjednek ki a Fióktelepre. Fentiek szerint az Fsztv. 12. (1) bekezdés a-h) pontjaiban meghatározott személyi és tárgyi feltételek tekintetében egyenként szükséges vizsgálni, hogy azok a Fióktelepre mely eltérésekkel terjednek ki. 4.2.1. Jogszabálynak megfelelő számviteli rend és nyilvántartási rend Az Fkt. 12. (1) bekezdése alapján a fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza. A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szmt.) 3. (1) bekezdés 2. pontjában foglaltak értelmében a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vállalkozónak minősül. Az Szmt. 7/A. -a alapján a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére - ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik a törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6/12

Az Szmt. 154/A. (1) bekezdése szerint azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, mentesül a 153. (5) bekezdésében előírt letétbe helyezési, a 154. -ban előírt közzétételi, valamint a 155. -ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. Az 154/A. (3) bekezdése előírja, hogy az (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítése alól mentesülő fióktelepet kizárólag a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, azzal a feltétellel, hogy ezen beszámolóknak az összeállítása, ellenőrzése, közzététele és letétbe helyezése az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban történt. Fentiek szerint az Fsztv. 12. (1) bekezdés a) pontjának a jogszabálynak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend meglétére vonatkozó előírása a Fióktelepre az Fkt.-ben és az Szmt.-ben meghatározott, fent hivatkozott eltérésekkel alkalmazandó. Így a Fióktelepnek számviteli nyilvántartási rendjének kialakítása, a beszámoló készítési, közzétételi és letétbe helyezési kötelezettsége teljesítése során a székhely szerinti állam jogszabályai alapján szükséges eljárnia. 4.2.2. Prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, ellenőrzési eljárások és rendszerek, áttekinthető szervezeti felépítés A PSD 10. cikk (4) bekezdése előírja, hogy az illetékes hatóságok csak akkor adják meg az engedélyt, ha figyelemmel a pénzforgalmi intézmény megbízható és prudens irányítása szavatolásának szükségességére a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos üzleti tevékenysége tekintetében szilárd vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik, amely áttekinthető szervezeti felépítést, jól körülhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, a jelenlegi, vagy esetlegesen felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, beleértve a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat foglal magában; ezek a rendszerek, eljárások és mechanizmusok átfogóak és arányosak a pénzforgalmi intézmény által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások természetével, méretével és összetettségével. A PSD ügynökök, fióktelepek és kiszervezett tevékenységet végző egységek használatáról rendelkező 17. cikke és a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásával kapcsolatos 25. cikke arra vonatkozó előírást, hogy a fogadó tagállamban fióktelepet létesíteni szándékozó pénzforgalmi intézmény felügyeleti hatóságának tett bejelentéséhez a fióktelep prudens működésre vonatkozó szabályzatot is csatolnia lenne szükséges, nem tartalmaz. A 25. cikkben foglaltak értelmében azonban a bejelentésben be kell mutatni a fióktelep szervezeti felépítését. A más EGT tagállamban bejegyzett pénzforgalmi intézmény a fogadó tagállamban a székhely országa felügyeleti hatósága által kiadott, pénzforgalmi szolgáltatások végzésére jogosító engedélye alapján jogosult fióktelepet létesíteni. A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélye kiadásának azonban az is a feltételét képezi, hogy rendelkezzen szilárd vállalatirányítási rendszerrel, áttekinthető szervezeti felépítéssel, jól körülhatárolt, átlátható és következetes felelősségi körökkel, a felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokkal, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokkal. Ebből következően a más EGT tagállamban fióktelepet alapító pénzforgalmi intézménynek a fióktelep működését meghatározó szabályokat, szabályzatokat és eljárásrendeket a saját működésével egyezően, azzal összhangban kell kialakítania. A Fióktelepnek, amely az Fkt. 2. b) pontjában foglaltak alapján a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek, nem szükséges önálló belső szabályzatokkal rendelkeznie. 7/12

4.2.3. A pénzügyi szolgáltatási tevékenység, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételek A PSD 25. cikk a személyi feltételek vonatkozásában előírja, hogy a más EGT tagállamban fióktelepet létesíteni kívánó pénzforgalmi intézménynek a felügyeleti hatóságának tett bejelentésében a fióktelep irányításáért felelős személyek nevét is meg kell jelölnie. A PSD 17. cikk (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy ha a pénzforgalmi intézmény ügynök útján kíván pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaival közölnie kell a pénzforgalmi intézmény igazgatóinak és az irányításért felelős tisztségviselőinek, valamint adott esetben a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységeinek irányításáért felelős tisztségviselőinek a személyi adatait, továbbá arra vonatkozó bizonyítékot, hogy jó hírnévnek örvendenek és a pénzforgalmi szolgáltatások végzéséhez megfelelő a szakértelmük és a tapasztalataik. A PSD a fióktelep vonatkozásában azonos előírást nem tartalmaz. Így álláspontunk szerint a pénzforgalmi intézmény székhely országa felügyeleti hatóságának tett bejelentésben megjelölt, a fióktelep irányításáért felelős személy vonatkozásában abban az esetben szükséges biztosítani a PSD 5. cikk i) pontjában foglaltakat, ha a Fióktelep vezetője egyben a Fióktelepet alapító, az Európai Unió más tagországában bejegyzett pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy. 4.2.4. Az Fsztv. tőkekövetelményekre vonatkozó előírásainak a Fióktelepre történő alkalmazása Az MNB megítélése szerint helytálló a Kérelmező álláspontja, hogy a Fióktelepre az Fsztv. tőkekövetelményekre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni. Felhívjuk azonban szíves figyelmét az Fkt. 11. (1) bekezdésében foglaltakra, amelyek szerint a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. 4.3. Szükséges-e a Fióktelepnek panaszkezelési tevékenységet végeznie? A fent már hivatkozott, Fktv. 15. -a szerint a Fióktelep belföldi piaci magatartására ugyanazok a szabályok irányadóak, mint a belföldi székhelyű vállalkozásokra, ezért a Fióktelep ügyfeleivel szembeni panaszkezelési tevékenységére ugyanazok a szabályok irányadóak, mint a belföldi székhelyű vállalkozásokra. Fentieken túlmenően az Fsztv. 10. (3) bekezdése alapján a Fióktelepnek alkalmaznia szükséges az Fsztv. panaszkezelési tevékenységről rendelkező 70. -ában foglaltakat. A Fióktelepnek a fentieken túlmenően a 40/2013. (XII.29) MNB rendeletet felváltó, 2014. augusztus 1. napjától hatályos, a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat támogató, az azokkal kapcsolatos részletszabályokat tartalmazó, a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendeletet is alkalmaznia szükséges. 4.4. Működhet-e a Fióktelep egyetlen képviselővel és e képviselőnek Magyarországon kell-e tartózkodnia? Mely előírások vonatkoznak a képviselő személyére? A PSD fent már hivatkozott 25. cikke előírja, hogy a pénzforgalmi intézménynek a székhely országa felügyeleti hatóságának tett bejelentésben be kell mutatnia a fióktelep szervezeti felépítését. A hivatkozott előírás arra utal, hogy a fióktelepnek saját szervezettel szükséges rendelkeznie. A Kérelmező előadása szerint a fióktelep alapítása a Magyarországon történő hitelkártya kibocsátási és elfogadási tevékenység folytatása érdekében történik. Fentiek alapján nem látható be, hogyan kívánja a Fióktelep a megjelölt tevékenységet folytatni, ha alkalmazottakkal nem rendelkezik, egyetlen képviselője pedig nem tartózkodik Magyarországon. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy a PSD vonatkozó előírásai szerint a fióktelep alapítása a határon átnyúló szolgáltatástól eltérően a letelepedés jogának szabadsága alapján történik, így a fióktelep és vezetője tényleges jelenléte szükséges a fogadó tagállamban. 8/12

4.5. Elláthatja-e a Fióktelepnél a Pmt. által előírt bejelentések továbbításáért felelős személy, a belső adatvédelmi felelős és a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó feladatait és e személy végezhetie a tevékenységét külföldön? Álláspontunk szerint abban a kérdésben, hogy működhet-e külföldön a hatáskörrel rendelkező magyar hatóságnak való bejelentés haladéktalan megtételéért felelős személy, igen erős argumentum, hogy az (európai parlamenti benyújtás előtt álló, az Európai Bizottság honlapján publikusan elérhető) új pénzmosás elleni irányelv tervezete a negatív gyakorlati tapasztalatok alapján - új funkciót vezet be: a központi kapcsolattartót. Ennek létrehozását határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmények esetében írhatja elő az adott tagállam illetékes felügyelete, annak érdekében, hogy ha nincs is fizikai jelenléte a szolgáltatónak abban a tagállamban, ahol szolgáltatást nyújt, legyen olyan személy, aki, vagy amely a képviseletében kapcsolatot tart a helyi pénzmosás elleni információs egységgel egyfelől, illetőleg az országban működő ügynökeivel másfelől. Megítélésünk szerint, ha ez a követelmény az országban nem a letelepedés, hanem a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján működő pénzforgalmi szolgáltatóval szemben, akkor ez fokozottan érvényes a fióktelep, tehát a letelepedett szolgáltató esetében. A PSD 17. cikk (6) bekezdése jelenleg is lehetővé teszi a fióktelep országának felügyelete számára, hogy pl. a pénzmosás elleni intézkedések elégségességét illető kétely esetén javaslatot tegyen az engedélyező (a szolgáltató székhelye szerinti) hatóságnak a fióktelep engedélyezésének megtagadására: (6) Ha a megkeresett fogadó tagállam illetékes hatóságai alapos okkal feltételezik, hogy az ügynök tervezett igénybevételével vagy a fióktelep létesítésével kapcsolatban a 2005/60/EK irányelv szerinti pénzmosásra vagy terrorizmus-finanszírozásra kerül vagy került sor, vagy arra kísérletet tettek, vagy hogy az ilyen ügynök igénybevétele vagy a fióktelep létesítése növelheti a pénzmosás vagy a terrorizmus-finanszírozás veszélyét, tájékoztatják erről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait, amelyek megtagadhatják az ügynök vagy a fióktelep nyilvántartásba vételét, vagy törölhetik az ügynököt vagy a fióktelepet a nyilvántartásból, amennyiben a nyilvántartásba vétel már megtörtént. Az Fszt. 26. (2) bekezdése szerint: Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, a Felügyelet erről a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát is értesíti. A pénzforgalmi intézmény fióktelepe köteles teljesíteni a Pmt. valamennyi előírását, köztük a haladéktalan bejelentési kötelezettséget a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak (PEII). Azt, hogy a tervezett fióktelep rendelkezik-e az ennek és a többi kötelezettségnek megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel, a beadott belső pénzmosás elleni szabályozás tervezete alapján az MNB dönti el. A konkrét tervezet nélkül nem dönthető el az elképzelés megvalósíthatósága, de nehezen képzelhető el, hogy a külföldön élő és működő képviselő tud-e a jogszabály által meghatározott határidőben magyarul bejelentést tenni az összes releváns dokumentum mellékelésével, illetve intézkedni a tranzakció felfüggesztéséről és válaszolni a PEII kérdéseire a részletek tekintetében. Amennyiben a kérelemben leírt konstrukció kiszervezésnek minősül, akkor a PSD további előírásainak a 17. cikk (7) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni szükséges. Nincs arra vonatkozó korlátozó rendelkezés, hogy a Pmt. által előírt bejelentések továbbításáért felelős személy, a belső adatvédelmi felelős és a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó feladatait ne láthassa el ugyanaz a személy, feltéve, hogy a feladatok ilyen módon történő ellátása esetén is maradéktalanul biztosítható a vonatkozó jogszabályi előírások betartása. 4.6. A Fióktelep végezhet-e a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet? Az Fkt. 10. (1) bekezdése szerinti képviseleti tevékenység azonos-e az Fkt. 2. c) pontja alá tartozó, a kereskedelmi képviselet által végzett tevékenységgel? Az Fkt. 24. (3) bekezdésében a pénzügyi fióktelepekre meghatározott kivétel szabály vonatkozik-e a pénzforgalmi intézményekre? 4.6.1. A képviseleti tevékenység és a kereskedelmi képviselet tevékenységének elhatárolása 9/12

Az Fkt. Kérelmező által hivatkozott 10. (1) bekezdése alapján a fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet. Az Fkt. 4. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fióktelep nem képviseleti, hanem vállalkozási tevékenységet folytat a cégbejegyzést követően. Az Fkt. 10. (2) bekezdésében előírtak szerint a fióktelep cégneve alatt a külföldi vállalkozás szerez vagyont, jogokat, illetve vállal kötelezettségeket, a külföldi vállalkozás saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve a törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet. Fentiek alapján az MNB megítélése szerint is helytálló a Kérelmező álláspontja, amely szerint egy fióktelep által kötött szerződések nem a külföldi pénzforgalmi intézmény és a másik szerződő fél között, hanem a fióktelep és a másik szerződő fél között keletkeztetnek jogviszonyt. Így a jogok és kötelezettségek alanya nem a külföldi pénzforgalmi intézmény, hanem a fióktelep lesz. Az Fkt. 2. c) pontja alapján a kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. Fentiek szerint a kereskedelmi képviselet a szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát, vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Fkt. 10. (1) bekezdésében előírtak alapján a Fióktelep a fenti képviseleti tevékenységeket nem folytathatja, feladatkörébe a cégneve alatt történő vállalkozási tevékenység folytatása tartozik. Az Fkt. 10. (1) bekezdése szerinti képviseleti tevékenység nem azonos az Fkt. 2. c) pontja alá tartozó, a kereskedelmi képviselet által ellátott tevékenységgel. 4.6.2. Az Fkt. 24. (3) bekezdésében a pénzügyi fióktelepekre meghatározott kivétel szabály vonatkozik-e a pénzforgalmi intézményekre? Mint ahogyan arra a Kérelmező is hivatkozik megkeresésében az Fkt. 24. (3) bekezdésben a pénzügyi szektorba tartozó egyes intézmények felsorolásában a pénzforgalmi intézmények expressis verbis nem szerepelnek. Azonban a 24. címe a Pénzügyi szektor szolgáltatásaira, továbbá a kockázati tőkebefektetésekre létesített fióktelep. A fenti cím álláspontunk szerint azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy a pénzügyi szektor szolgáltatásait végző, illetve a kockázati tőkebefektetésekkel foglalkozó fióktelepekre az általános előírásoktól eltérő szabályok vonatkozzanak. Tekintve, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység nem vitathatóan a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közé tartozik, így álláspontunk szerint a 24. (3) bekezdésében előírtak a más EGT-tagállamban bejegyezett pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére is kiterjednek. Az Fkt. 24. (3) bekezdésében előírtak alapján a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Azt a tényt, hogy a pénzügyi fióktelep az alapító képviseletében jár el, az üzletszabályzatban, valamint a cégneve alatti eljárása során vagy tevékenysége során keletkező okiraton egyértelműen fel kell tüntetni. Álláspontunk szerint a Fióktelep a saját cégneve alatt folytatott vállalkozási tevékenységen túlmenően az alapító képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat. 4.7. A Pft. 35/A. -ában meghatározott, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kezdeményezett belföldi fizetési műveletek esetén felszámítható 0,2, illetve 0,3%-ban maximált jutalék az ún. interchange rate maximum mértékének meghatározását jelenti-e, van-e hasonló szabályozása a nemzetközi fizetési műveletekre? 10/12

A Pft. Kérelmező által hivatkozott 35/A. (1) bekezdése rendelkezik a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt használatával kezdeményezett belföldi fizetési műveletek után a kedvezményezett fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója által a fizető fél fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója részére közvetlenül vagy közvetve megfizetett díjak és jutalékok maximális mértékéről. A Pft. 35. (2) bekezdésben kerül meghatározásra, hogy az előbb hivatkozott (1) bekezdés vonatkozásában mi minősül belföldi fizetési műveletnek. Fentiek szerint a Pft. hivatkozott pontjai a belföldi fizetési műveletek vonatkozásában állapítanak meg az ún. interchange fee értékére vonatkozóan felső korlátokat. Megerősítjük, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás nem tartalmaz a fentiekhez hasonló előírásokat a Pft. 35. (2) bekezdésében meghatározott belföldi fizetési műveleteken kívüli, azaz nemzetközi fizetési műveletek vonatkozásában. 4.8. A Kérelmező megkeresésében felsoroltakon túlmenően más jogszabály irányadó-e Fióktelep működésére? A Fióktelep által végezni kívánt hitelkártya kibocsátási és elfogadási tevékenységre az Iroda megkeresésében felsorolt jogszabályokon túlmenően többek között - az alábbi jogszabályok is irányadók: Fsztv., Pmt., a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény, a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet, a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet, 4.9. A Fióktelep adatszolgáltatási kötelezettségét elsősorban a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet és a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 44/2013. (XII. 29.) MNB rendelet szabályozza? Az MNB megítélése szerint helytálló a Kérelmező álláspontja, hogy a Fióktelep adatszolgáltatási kötelezettségét elsősorban az általa megjelölt MNB rendeletek szabályozzák. Fentieken túlmenően az Fsztv. 83. -ában foglaltak szerint az MNB a pénzforgalmi intézménytől, meghatározott formájú és tagolású kimutatást is kérhet. 4.10. A Pft. 2. 13. pontja szerinti keretszerződés jelenti egyben az általános szerződési feltételeket és az üzletszabályzatot? Szükséges-e a Fióktelepnek üzletszabályzattal, általános szerződési feltételekkel rendelkeznie? A Pft. 2. 13. pontja szerinti a keretszerződés a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött olyan a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. Az üzletszabályzatra/általános szerződési feltételekre vonatkozó fogalom meghatározást a Pft. és az Fsztv. nem tartalmaznak. A Pft. 13. -ában előírtak szerint a keretszerződés olyan megállapodás, amelyet írásban kell megkötni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keretszerződés egyenértékű, illetve azonos lenne az általános szerződési feltételekkel és/vagy az üzletszabályzattal, de a szerves részét képezheti azoknak, mint a fizetési megbízások, illetve a fizetési műveletek lényeges feltételeit meghatározó dokumentum, illetve dokumentumok. A Pft. idevágó előírásai alapján nem kifogásolható, ha a Fióktelep nem készít külön, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozóan általános szerződési feltételeket és/vagy üzletszabályzatot. 11/12

Mivel a Fióktelep az Európai Unió más tagállamában bejegyzett pénzforgalmi intézmény fióktelepeként működik álláspontunk szerint, nem szükséges saját üzletszabályzatot elfogadnia, hanem jogosult, hogy működése során anyavállalata a Magyarországon hatályos előírásoknak megfelelő üzletszabályzatát/általános szerződési feltételeit használja. Mindezekkel együtt a Fióktelepnek az ügyfelekkel írásban olyan keretszerződést kell kötnie, amely mindenben megfelel a Pft. keretszerződéssel kapcsolatban támasztott követelményeinek és, amelynek egy mintapéldányát előzetes tájékoztatásként az ügyfél szerződés kötésére irányuló nyilatkozatát megelőzően papíron, vagy tartós adathordozón (többek között honlapján megjelenítve) átadja az ügyfélnek. 4.11. Szükséges-e a Fióktelepnek ügyfélszolgálatot működtetnie? Az Fsztv. 70. (1) bekezdés és a (2) bekezdés a-b) pontjaiban foglaltak értelmében a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt a hét legalább egy munkanapján hosszabb elérhetőségi idővel, 8 órától 20 óráig fogadja. Álláspontunk szerint amennyiben a Fióktelep az Fsztv. fent megjelölt előírásainak maradéktalanul eleget tesz, úgy külön ügyfélszolgálatot nem szükséges fenntartania. Budapest, 2014. november 24. 12/12