SZÁMVITELI POLITIKA CÉGNÉV: MACSE Közhasznú Egyesület SZÉKHELY: 1022 Budapest, Bimbó út 55. ADÓSZÁM: 18213056 1 41 Fővársi Bíróság: 16PK61319/2011/1. sz a tvábbiakban: Egyesület
SZÁMVITELI POLITIKA A szabályzat célja lyan számviteli elvek, szabályk, módszerek és eljárásk meghatárzása, amelyek megfelelnek az alábbi törvényeknek és krmányrendeleteknek, előírásainak, és amelyeket érvényre kell juttatni a beszámló elkészítése és bemutatása, illetve a könyvvezetés srán. E számviteli plitika az Egyesület adttságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapzza meg. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az egyesületi jgról, a közhasznú jgállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támgatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabálykról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény a közpénzekből nyújttt támgatásk átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI törvény egyéb szervezetek beszámló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátsságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Krm. Rendelet a civil szervezetek gazdálkdása, az admánygyűjtés és a közhasznúsági egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30) Krm. Rendelet 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatárztt részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról a személyi jövedelemadó meghatárztt részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény frmai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PM SZMM együttes rendelet I. A számviteli plitika rendeltetése Olyan számviteli infrmációs rendszer megalapzása, amellyel a törvényi előíráskhz igazdó, megbízható és valós összképet biztsító tájékztatás nyújtható az Egyesület vagyni, pénzügyi (gazdasági) és jövedelmi helyzetéről. II. Általáns szabályk 1. A beszámló frmája, a beszámló készítés és a közhasznúsági jelentés időpntjának meghatárzása Az Egyesület egyszerűsített beszámlót és közhasznúsági jelentést készít a tárgyévről, amit a következő év június 30-a előtt pstai útn küld meg az Országs Bírósági Hivatal (OBH) részére A beszámló frdulónapja tárgyév december 3l.-e 2. A mérleg frmája, tartalma Az Egyesület közhasznú egyszerűsített beszámlót a 224/2000. (XII. 19.) Krm. Rendelet 1. sz. mellékletében meghatárztt szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, biznylatkkal alátámaszttt, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világs és áttekinthető frmában köteles elkészíteni. Az Egyesület a beszámló elkészítésével egyidejűleg közhasznú eredmény levezetést is köteles elkészíteni. A mérleg tartalmára vnatkzó, az Sztv. 101-103. -aiban fglalt előíráskat kell alkalmazni. Az egyszerűsített mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. A leltár készítésével kapcslatban az Sztv. 69 előírásait kell alkalmazni. 3. Beszámlási és könyvvezetési kötelezettség Az Egyesület könyvvezetése a kettős könyvvitel rendszerében történik, számítógépes könyvelő prgram alkalmazásával 2012. január 1-től a 2011 évi CLXXV. Törvény értelmében Az analitikus nyilvántartásknak teljes körűnek és megbízhatónak kell lennie, a számviteli törvény előírásainak meg kell felelniük. A könyvvezetés flyamatsságáért és helyességéért az egyesület elnöke felelős. 3. 1. Az eredmény levezetés frmája, tartalma Az Egyesület az egyszerűsített beszámló eredmény levezetését a 224/2000. (XII. 19.) Krm.
Rendelet 3. sz. Mellékletének megfelelően készíti el. Az eredmény megállapításánál, illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek, ráfrdításk (kiadásk) elszámlásánál figyelembe kell venni a 224/2000. (XII. 19.) Krmányrendeletben előírtakat. 3. 2. Az Egyesület bevételei Az Egyesület a Krmányrendelet 16. (5) bekezdése szerint az egyéb szervezet, a kaptt alapítói, közpnti költségvetési, helyi önkrmányzati és egyéb támgatáskat - ha jgszabály másként nem rendelkezik - bevételként számlja el. Az Egyesület bevételei: - tagsági díjak, melyet a Közgyűlés állapít meg; - magán (természetes) és jgi személyek támgatásai, admányai; - Az Egyesület gazdasági, vállalkzási tevékenységéből származó bevételek; - pályázatkból származó bevételek; - rendezvények bevételei; - egyéb bevételek. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kaptt támgatást, amelyet a tagktól, pályázati vagy egyéb más útn kap, és azt tvábbutalja, illetve átadja lyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatt közvetlenül megvalósítja, és az így támgattt szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kaptt eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. 3. 3. Az Egyesület kiadásai: az Egyesület működési költségei, az alapszabályban és az SZMSZ-ben megfgalmaztt célk szerinti kiadásai, valamint az esetleges vállalkzási célú tevékenység közvetlen és közvetett költségei. 4. Vállalkzási tevékenység Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik. Az Egyesület vállalkzási tevékenységet is flytathat az alapító dkumentumban leírtaknak megfelelően, ezért vállalkzási tevékenysége könyvviteli nyilvántartásában történő elkülönítésre kötelezett. Az Egyesület a társasági adóról és sztalékadóról szóló, többször módsíttt 1996. évi LXXXI. törvény (a tvábbiakban: Ta.) hatálya alá tartzik, ezért az egyesületi adóbevallást el kell készítenie és azt a tárgyévet követő év május 31-ig be kell nyújtania a NAV felé. Amennyiben vállalkzási tevékenységből nem származik bevétel, úgy azt a 01-es bevallásn kell bevallani tárgyévet követő év február 15-ig. 5. Nyilvántartásk A könyvvitelhez kapcslódóan az Egyesületnek a következő analitikus nyilvántartáskat kell vezetnie számítógépes könyvelőprgram alkalmazásával: befektetett eszközökön belül: immateriális javak nyilvántartása; tárgyi eszközök (ingatlank járművek, gépek) nyilvántartása; készletek nyilvántartása; követelések nyilvántartása a vevőkkel szemben; tartzásk nyilvántartása szállítókkal szemben; értékpapírk nyilvántartása; adók, járulékk szigrú számadásra kötelezett biznylatk, nymtatványk nyilvántartása; bármely, az Egyesületnél szükségesnek ítélt részletező kimutatás, pl. admányk, támgatásk, megítélt ösztöndíjak nyilvántartása. A nyilvántartáskba az adatkat csak biznylatk alapján szabad rögzíteni/bejegyezni. A naplófőkönyv pénzügyi műveletek és az analitikus könyvelés nyilvántartásk szabályszerű vezetéséért az Egyesület által megbíztt könyvelő a felelős. A könyvelés alapját képező biznylatkat (számlákat, szerződéseket, dkumentumkat, bankkivnatkat) a megbíztt könyvelőnek mivel minden költség azt az időszakt terheli, amelyben felmerült - legkésőbb a tárgyhónapt követő hónap 5.-napjáig kézhez kell kapnia.
6. Az Sztv.-vel kapcslats jgkövetkezmények 6.1. Aláírásk, felelősségek Az Elnök felelős: a számviteli plitika elkészítéséért, módsításáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért. ellenőrzéséért meghatárzni az utalványzásra, a rendelkezés végrehajtásának igazlására az ellenőrzésre, a számla aláírására jgsult személy(ek), tvábbá a szigrú számadás alá vnt biznylatk körét. közhasznú egyszerűsített beszámlót, (a mérleget és az eredmény levezetést) a hely és kelet feltüntetésével az Elnök köteles aláírni. 7. Leltárzási szabályzat A leltárzásra vnatkzó általáns szabályk, számviteli előírásk A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírása szerint az év végi záráshz lyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módn tartalmazza az Egyesület mérlegfrduló napján meglévő eszközeit és frrásait mennyiségben és értékben. A közhasznú beszámló mérlegtételeit leltárral kell alátámasztani. Leltárkészítéssel kapcslatban a 69. előírásait kell alkalmazni. A leltárzás célja A közhasznú mérleg valódiságának biztsítása, a helyes eszköz és frrásállmányk megállapításán keresztül. A könyvelés, illetve a nyilvántartásk ellenőrzése, biznylati fegyelem megtartása. A tulajdn védelme, az anyagi felelősök elszámltatása. A csökkentett értékű készletek, valamint a használatn kívüli eszközök feltárása. A leltárzás részletes szabályai A leltárzás frdulónappal történik, minden év december 31.-i időpnttal. Tényleges mennyiségi felvétellel a nyilvántartásktól függetlenül történik a számbavétel. A tárgyi eszközök (100 000 Ft feletti egyedi értékű eszközök) leltárzása 3 évenként tételes számlálással történik. A leltár elkészítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a leltárzás időpntját, módját (tételes számbavétel, egyeztetés) leltárzás tárgyát, felelős személy(ek) nevét és aláírását. A leltárzás dkumentumát legalább 5 évig meg kell őrizni. Tárgyi eszközök értékelése A tárgyi eszközöket, a beruházáskat, felújításkat a bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének az elszámlt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni..nem számlható el terv szerinti illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt tárgyi eszköznél. Tvábbá nem számlható el terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszköznél sem. Amennyiben az évenként elszámlásra kerülő értékcsökkenés megtervezésekr figyelembe vett
Befektetett pénzügyi eszközök értékelése Hitelvisznyt megtestesítő, egy évnél hsszabb lejáratú értékpapírt, függetlenül attól, hgy az a frgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, illetve a már elszámlt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. A hitelvisznyt megtestesítő, kamatzó értékpapír bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, tvábbá a kibcsátási kiratban, a csereszerződésben, a vagynfelsztási javaslatban meghatárztt piaci, frgalmi, beszámítási érték részét képező, felhalmztt kamat összegét. A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközt, az üzleti év mérlegfrduló napjára vnatkzó választtt devizaárflyamn átszámíttt frintértéken kell kimutatni minden esetben. Frgóeszközök értékelése Követelések értékelése Követelések azk a különféle szállítási, vállalkzási, szlgáltatási és egyéb szerződésekből jgszerűen eredő, pénzfrmában kifejezett fizetési igények, amelyek az Egyesület által már teljesített, a másik fél által elfgadtt, elismert termékértékesítéshez, szlgáltatás nyújtásáhz, kölcsönnyújtáshz, előlegfizetéshez kapcslódnak. Követelések között kell kimutatni: követelések áruszállításból és szlgáltatásból (vevők), adtt előlegek, egyéb követelések. A követelést, ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkzáskkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adtt összegeket is, függetlenül attól, hgy az a frgóeszközök, illetve a befektetett eszközök között szerepel- az elfgadtt, az elismert összegben, illetve a már elszámlt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Elismertnek azt a követelést kell tekinteni, amelynek teljesítésével kapcslatban a partner (adós): sem mennyiségi, sem minőségi kifgással nem élt, a tartzás összegét nem kifgáslta, a teljesítés elfgadásáról szóló nyilatkzatt elismerte, az átvételt igazló kmánykat aláírta, a számláztt összeget átutalta. Behajthatatlanná vált követelést nem lehet a mérlegben szerepeltetni. Ha a behajtásra tett kísérlet eredménytelen, akkr a követelést le kell írni hitelezési veszteségként. A mérlegben a követelést a könyv szerinti értéken addig kell kimutatni amíg: -azt pénzügyileg nem rendezték, vagy -egyéb módn, a Plgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással nem rendezték, -amíg azt el nem engedték, vagy
-behajthatatlan követelésként le nem írták. Értékpapírk értékelése A hitelvisznyt megtestesítő éven belüli, illetve egyéves lejáratú értékpapír beszerzési értéken értékelhető mindaddig, amíg a kibcsátó a lejáratkr, a beváltáskr várhatóan a névértéket és a felhalmztt kamatt megfizeti. A hitelvisznyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező kamatt. Pénzeszközök értékelése A pénzeszközök a készpénz és a csekkek, tvábbá a bankbetétek értékét fglalják magukba. A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérlegfrduló napján a pénztárban lévő frintpénzkészlet értékét a valutakészlet átszámíttt frintértékét, az elektrnikus pénzeszközök értékét, a kaptt csekkek értékét, leltárral alátámasztva, kell kimutatni. A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év mérlegfrduló napján, a számlavezető hitelintézetnél elhelyezett frintbetét bankkivnattal egyező értékét, tvábbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivnattal egyező értékének átszámíttt frintértékét kell kimutatni.. A mérlegben szereplő frrásk értékelése Kötelezettségek értékelése A kötelezettségek fgalmát, egyes típusait a Számviteli Plitika tartalmazza. Az áruszállításból, a szlgáltatás teljesítéséből származó, általáns frgalmi adót is tartalmazó frintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számláztt összegben, devizában teljesítendő kötelezettséget - kivéve, ha az ellenérték kiegyenlítése exprtáruval történik - az elismert, számláztt devizaösszegnek a frintra átszámíttt összegében kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Plgári Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, rendkívüli, illetve halaszttt bevételként el nem számlták. A frintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen flyósíttt, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen flyósíttt deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza frintra átszámíttt összegében kell a mérlegben kimutatni. 8. Pénzkezelési szabályzat 1. Pénzkezelés legfőbb feladatai Házipénztár működtetése Előlegek kifizetése, nyilvántartása, elszámlása Pénztár frgalmáhz szükséges készpénz időbeli biztsítása Pénztári bevételek, -kiadásk biznylatlása Havnta pénztárzárás készítése Esetleges bérkifizetések elektrnikus banki átutalással
2. Bankszámlán történő pénzfrgalmmal kapcslats feladatk Az egyesület pénzeszközeit az OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11702067-20000617 számú számlán vezeti. Bankszámláról történhet tartzás kiegyenlítés és a bevételek ide flyhatnak be. Bankszámláról való rendelkezés az egyesületi alapszabálynak értelmében a mindenkri egyesületi elnököt egy személyben illeti, jelenleg Hunyady László 1025 Bp. Berkenye u 11. Az Egyesület jelenleg csak a fenti banknál vezeti flyószámláját, amennyiben újabb bakszámla kerül megnyitásra, úgy azt a Pénzkezelési szabályzatban rögzíteni kell. 3. Készpénzfizetés és készpénzfelvétel A készpénzfizetés teljesíthető: készpénz átadásával bankszámlára teljesített készpénzfizetéssel belföldi pstautalvánnyal, pénzutalási megbízással pstai küldemény utánvételezésével paypal elektrnikus banki átutalással 4. A házipénztár pénzkezelés általáns szabályai A pénzkezeléssel megbíztt személy a házipénztárban köteles kezelni a bankból készpénzfizetés céljára felvett, tvábbá készpénzben befizetett összegeket. A készpénz felvételével és szállításával megbíztt személy felelős az általa átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbíztt személy felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárba, illetve a bankba, vagy a jgsult címzettnek át nem adja. A pénztárban lévő készpénz megőrzéséről pénzkazettában való tárlással kell gndskdni. A házipénztárban idegen pénzt, vagy értéket csak az elnök külön engedélyével szabad tartani. Az idegen pénzt, vagy értéket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A pénzkezeléssel megbíztt személy csak valódi és frgalmba levő pénzeket (bankjegyet, érméket) fgadhat el a befizetőtől, kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet. 5. A pénzkezeléssel kapcslats feladatk A pénzkezelést végző személy akadályztatása esetén a pénzkezelést átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján az elnök általa kijelölt személyre ruházza át. A pénztárat a feladatkkal megbíztt személy önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli, amelyet írásbeli nyilatkzatban köteles tudmásul venni. A pénztári kifizetések, illetve a pénz meglétét az elnök bármikr ellenőrizheti. Az ellenőrzés lehet rendszeres, esetenkénti, szúrópróbaszerű.
Az utalványzási jg körét, módját és gyakrlására jgsultak személyét az elnök hagyja jóvá, amely a pénzkezelési szabályzat melléklete. A házipénztár napi záró készpénzállmánya maximum 500 ezer Ft 6. A pénztári nyilvántartás vezetése A pénzkezeléssel megbíztt személy minden pénztári be és kifizetést felmerülésük srrendjében pénztári nyilvántartásba feljegyzi. Azn gazdasági eseményekről, amelyhez nincs külső személy által kiállíttt biznylat a pénzkezelőnek kell bevételi, illetve kiadási pénztárbiznylatt kiállítani. A pénztár lezárása havnta történik, a nymtattt pénztári zárlatt a pénzkezelőnek alá kell írnia. 7. Pénzszállítás szabálya: 500 000 Ft-ig 1 fő 500 000 1 000 000 Ft-ig 2 fő 1 000 000 5 000 000 Ft-ig 3 fő 5 000 000 Ft felett gépkcsival szállítható. Riasztó jelzést adó pénzszállító táska használatánál 2 000 000 Ft-ig 1 fő 2 000 000 5 000 000 Ft-ig 2 fő 5 000 000 Ft felett gépkcsival szállítható III. Amrtizációs plitika főbb jellemzői Terv szerinti értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenést az Egyesület az Sztv. előírásai szerint az immateriális javakat és tárgyi eszközöket egyedileg értékelve számlja el a bruttó érték alapján, az üzembe helyezés napjától kezdve, éves elszámlással. A kis értékűnek minősített (a 100.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti) immateriális jószág, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkr, azaz aktiváláskr értékcsökkenési leírásként egy összegben számlja el a Társaság. A terv szerinti értékcsökkenés elszámlása évente történik, a rendeltetésszerű használatbavétel napjától, az üzembe helyezéstől kezdődően. Eszköz kivezetés (pl. selejtezés, értékesítés, hiány), átsrlás esetén az eszköz értékcsökkenését a kivezetés, illetve átsrlás naptári napjáig kell elszámlni. Nem számlható el a Számviteli törvényben nevesített eseteken túl terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, tvábbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámlni az lyan eszköznél, amely értékéből a használat srán sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivltából adódóan - évről évre nő. Az eszközök beszerzési értékét és előállítási költségét az Sztv. 47-51. -ában fglaltak szerint állapítja meg az Egyesület, vagyis az eszközök megszerzéséért fizetett összeg növelve a beszerzéshez szrsan kapcslódó illetékek, le nem vnható ÁFA, illetve a hatósági díjak összegével. Az Egyesület az üzembe helyezett eszközeiről mennyiségben és értékben egyedi analitikus nyilvántartást. a 100 000 Ft alatti tárgyi eszközeiről mennyiségi nyilvántartást vezet
Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell elszámlni az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél akkr, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység váltzása miatt feleslegessé vált, vagy megrngálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; a vagyni értékű jg a szerződés módsulása miatt csak krlátzttan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Maradványérték meghatárzása Az Egyesület az eszközeit terv szerint legalább 1 évig vagy ennél hsszabb ideig kívánja használni, a tényleges időt az eszköz aktiválásakr egyedileg határzza meg. Az Egyesület a maradványértéket 0" értéken határzza meg, mivel a haszns élettartam terv szerint megegyezik az eszköz műszakigazdasági élettartamával és a várható hulladékérték elhanyaglható. IV. Mérlegtételek értékelésének általáns szabályai Az értékelésnél a vállalkzás flytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályzza, illetve a vállalkzási tevékenység flytatásának ellentmndó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmaztt értékelési elvek csak akkr váltztathatók meg, ha a váltzást előkészítő ( helyett: előidéző) tényezők legalább egy éven túl jelentkeznek és emiatt a váltzás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a váltztatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat kiegészítő mellékletben kell részletezni. Az egyszerűsített mérleg tételei értékelésénél általáns szabályként az Sztv. 46-68. -ban fglaltakat a kiegészítő mellékletre vnatkzó előírásk kivételével és a 105-106. -ban fglalt sajátsságk figyelembe vételével kell alkalmazni. A mérlegben kimutattt eredmény meghatárzásakr, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése srán figyelembe kell venni minden lyan értékcsökkenést, amely a mérleg frdulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. VI. A könyvviteli zárlat A naplófőkönyvet gazdasági események könyvelését minden év december 31-én, az elvégzett egyeztetéseket követően, le kell zárni. Az egyesület könyvelője a gépi könyvelést, az Sztv.-nek megfelelő nyilvántartást az egyszerűsített beszámló alátámasztásáhz, valamint a más jgszabályban előírt, a számviteli adatkn alapuló adatszlgáltatáshz köteles lezárni, az egyesület elnöke köteles aláírásával ellenjegyezni. VII. Záró rendelkezések A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület Számviteli Plitikáját a Vezetőség a 2012 december 1.-i Vezetőségi Ülésén.. sz. határzatával elfgadta. A Számviteli plitika 2012. január 1.-től hatálys. Kelt: Budapest, 2013 április.. Hunyady László MACSE elnöke