Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat évi gazdálkodásáról

Átírás

1 2009. évi gazdálkodásáról

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 1 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Sorsunk és Jövőnk Egyház gazdasági környezetének ismertetése Alapítás Tevékenységi kör Könyvvizsgálat Számviteli politika Általános információk A számviteli politika főbb elemei... 3 II. Mérleg és eredménykimutatás tételeihez kapcsolódó kiegészítések Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Források Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Eredménykimutatás Bevételek alakulása Költségek alakulása Közhasznú tevékenység költségeinek alakulása III. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Környezetvédelem Bér és létszám adatok Egyéb Mérleg Eredménykimutatás

3 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Sorsunk és Jövőnk Egyház gazdasági környezetének ismertetése 1.1. Alapítás A szervezet megnevezése: Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat Székhelye: 2049 Diósd, Szabadság utca 11. Jogállása: egyház Alapítása: (2009. május 20. a Pest Megyei Bíróságon EE38 szám alatt nyilvántartásba vette) A szervezet működésének időtartama: határozatlan Az egyház képviselője: Urbán Erika Az egyház célja: A rászoruló emberek támogatása Isten igéinek terjesztésével, jószolgálati cselekedetekkel, abban a hitben, hogy az emberek alapvetően jónak születtek és életük során bármilyen helyzetbe kerülnek, segítségre méltóak és érdemesek Tevékenységi kör Az Egyház főbb tevékenységi körei évben az alábbiak: Egyéb bentlakásos ellátás Gyermekek napközbeni ellátása 1.4. Könyvvizsgálat A Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálattal megbízott személy megnevezése, címe a következő: Bácsi Ferencné 1025 Budapest, Zöldmáli lejtő 10/b. MKK regisztrációs száma: Számviteli politika 2

4 Az Egyház számviteli politikájának rendeltetése, hogy: - biztosítsa a számviteli törvény előírásainak érvényesítését, - segítse elő a szervezet eredményes gazdálkodását, szolgáltassa a döntések megalapozását szolgáló információkat Általános információk Az üzleti év egy naptári év, amely az Egyháznál január 1-től december 31-ig tart. Az Egyház az éves beszámolóját december 31-i fordulónappal készíti. Az Egyház beszámolója: egyszerűsített éves beszámoló, melynek részei: - Egyszerűsített éves beszámoló mérlege, - Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása, - Kiegészítő melléklet, Az egyszerűsített éves beszámolóval egyidejűleg az Egyháznak el kell készítenie a tárgyévről szóló közhasznúsági jelentést is. A mérlegkészítés határideje 2010-ben május 20. A leltárkészítés időpontja: minden év január Az éves beszámoló adatai ezer forintban értendők A számviteli politika főbb elemei Az Egyház a számviteli törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. Az Egyház a számviteli törvénnyel összhangban kialakította számlarendjét és számviteli politikáját, melynek keretében kerültek meghatározásra a pénzkezelési, leltározási, selejtezési szabályzatai, bizonylati rendje, illetve eszköz- és forrásértékelési szabályai. Az Egyház rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, összemérés, folytonosság, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintően megállapított hiba, hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő, csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az 500 eft. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: 3

5 Ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzlet év mérlegében kimutatott saját tőke értékét több, mint 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek voltak. Az egyszerűsített éves beszámoló aláírására Urbán Erika egyházelnök jogosult (2045 Törökbálint, Köztársaság tér 7.). Az értékelés általános szabályai: Az értékelés az eszközöknek és forrásoknak a beszámoló mérlegében szerepeltetendő értékének a meghatározását jelenti. Az eszközök és a források könyvviteli nyilvántartásba vételekor alkalmazott érték meghatározása is e fogalomkörbe tartozik, hiszen az év végi értékelésnek ez a kiinduló alapja. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn. Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek melyek az értékelési szabályzatban vannak rögzítve csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan legalább egy éven túl jelentkeznek és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell. Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni, egyedenként értékelni kell a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint. Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél a FIFO módszerrel történő értékelés. FIFO módszer: az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva, az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek. A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Immateriális javak Az immateriális javak beszerzési, illetve előállítási költségen, halmozott értékcsökkenéssel csökkentve, az ismert piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a lineáris módszer alkalmazásával történik, az immateriális javak várható hasznos élettartama alatt történő leíráshoz szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az immateriális javak várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: Megnevezés kulcs % vagyoni értékű jogok 16 4

6 üzleti és cégérték 20 szellemi termék 50 alapítás, átszervezés akt. é. 20 Tárgyi eszközök Az Egyház a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását lineáris kulccsal határozza meg, mely a leggyakrabban előforduló eszközfajták leírását tekintve a következő: Megnevezés kulcs % Épület Hosszú élettartamú 2 Közepes élettartamú 3 Rövid élettartamú 6 Gép, berendezés, felszerelés Számítástechnikai eszközök (ITJ 48) 50 Ügyviteltechnikai eszközök (ITJ 46-7) 33 Járművek (ITJ 41) 20 Egyéb gép, berendezés 14,5 A 100 eft egyedi beszerzési ár alatti tárgyi eszközök értékét Az Egyház a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközöknél, illetve az alábbiakban felsorolt esetekben: régészeti lelet, földterület, telek, erdő, képzőművészeti alkotás, üzembe nem helyezett beruházás, egyéb eszköz, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve az évről évre nő. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni ha a tárgyi eszközök, immateriális javak értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott vagy megsemmisült, illetve rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan, ha a tárgyi eszközök, immateriális javak (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, ha a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. A csökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az eszközök használhatóságuknak megfelelő piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. Maradványérték 5

7 A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam függvényében az eszközök meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha ennek értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A piaci értékelésen történő felértékelés A törvény lehetőséget ad a tárgyi eszközök piaci értéken alapuló felértékelésére, ha a tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja ezen eszközök visszaírás utáni könyv szerinti értékét. Az így képzett értékhelyesbítést és értékelési tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani. Az értékelést minden évben el kell végezni, és a szükséges újabb helyesbítéseket a könyvekbe be kell vezetni. Értékcsökkenést a felértékelés után nem lehet elszámolni. Eszközök értékvesztése Amennyiben az üzleti év mérleg fordulónapján az eszközök piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti (bekerülés) értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél az adott eszköz elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell (a terven felüli értékcsökkenésen túl) az értékvesztés elszámolásával csökkenteni. A visszaírás Amennyiben az alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) a megbízható és valós összkép érdekében az eszköz piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). Befektetett eszközök A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Pénzeszközök A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérlegforduló napján a pénztárban lévő forint pénzkészlet értékét, a valutakészlet átszámított forint értékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni. A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év mérlegforduló napján a hitelintézetnél elhelyezett forint betét bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza 6

8 bankkivonattal egyező értékének átszámított forintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozó MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Céltartalék képzése Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben várható kötelezettségekre (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés, környezetvédelmi kötelezettség, határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, stb.), a nem realizált, de elhatárolt árfolyamveszteségekre (ha elhatárolás történt). Kötelezettségek A vevőtől forintban kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben, a devizában kapott előleget az átszámított összegben kell a mérlegben kimutatni a szerződés szerinti teljesítést követő elszámolásig, az előleg visszautalásáig, illetve egyéb bevételenkénti elszámolásig. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott összegben, b) devizában teljesítendő kötelezettséget kivéve, ha az ellenérték kiegyenlítése exportáruval történik az elismert számlázott devizaösszegnek forintra átszámolt összegével kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással ki nem egyenlítették, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták. A forintban felvett hitelt, kölcsönt ténylegesen folyósított, illetve törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt, ténylegesen folyósított deviza, illetve törlesztésekkel csökkentett deviza forintra átszámított összegében kell a mérlegben kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben jogcímének megfelelően a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti éve(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan kell elszámolni. Az Egyház a kötelezettségek között a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert kötelezettségeket tartja nyilván. A kötelezettségek rövid és hosszú lejáratúak lehetnek. A kötelezettségek a fizetés 7

9 pénzformájától függően lehetnek belföldi és külföldi kötelezettségek, melyet a mérlegben elkülönítetten tartja nyilván. II. Mérleg és eredménykimutatás tételeihez kapcsolódó kiegészítések A táblázatok, kimutatások tárgyévi alapítás miatt évi bázisadatokat nem tartalmaznak. MÉRLEG 1. Eszközök 1.1. Befektetett eszközök Az Egyház én befektetett eszközökkel nem rendelkezett Immateriális javak Az Egyház én immateriális javakkal nem rendelkezett Tárgyi eszközök Az Egyház én tárgyi eszközökkel nem rendelkezett Befektetett pénzügyi eszközök Az Egyház december 31-én befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett Forgóeszközök Készletek Az Egyház december 31-én készletekkel nem rendelkezett. 8

10 Követelések Az Egyház december 31-én fennálló követelésének alakulását az alábbi táblázat mutatja: adatok eft-ban Megnevezés Költségvetési kiutalási igények 282 Egyéb követelések 0 Összesen Értékpapírok Az Egyház december 31-én értékpapírokkal nem rendelkezett Pénzeszközök Az Egyháznak december 31-én 292 eft pénzeszköze volt, melyből 33 eft pénztár, 259 e Ft bankszámlapénz Aktív időbeli elhatárolások Az Egyház én aktív időbeli elhatárolásokat nem képzett. 2. Források 2.1. Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Az Egyháznak hátrasorolt kötelezettségei nincsenek Hosszú lejáratú kötelezettségek Az Egyháznak hosszú lejáratú kötelezettsége nem volt. 9

11 Rövid lejáratú kötelezettségek Sorsunk és Jövőnk Szeretetszolgálat A rövid lejáratú kötelezettségek állományát az alábbi táblázat mutatja be. adatok eft-ban Megnevezés Rövid lejáratú kölcsönök 50 Normatív támogatás visszafizetési 386 kötelezettség (MÁK) Összesen Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások alakulását a következő táblázat mutatja: adatok eft-ban Megnevezés Bevételek passzív időbeli elhatárolások 0 Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolások 100 Halasztott bevételek Összesen 100 A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása a következő főbb tételekből tevődik össze: adatok eft-ban Sorszám Megnevezés Összeg 1. Könyvvizsgálati díj Számviteli szolgáltatás díja Összesen

12 3. Eredménykimutatás 3.1. Bevételek alakulása Közhasznú tevékenységből származó bevételek alakulása Az Egyház közhasznú tevékenységből származó bevételeinek részletezését a következő táblázat mutatja be: adatok eft-ban Megnevezés Közhasznú célra kapott támogatás Pályázati úton elnyert támogatás 0 Közhasznú tevékenységből származó bevétel 0 Egyéb bevétel 2 Aktivált saját teljesítmény értéke 0 Összesen A közhasznú célra kapott támogatások és közhasznú tevékenység bevételeinek részletezését az alábbi táblázat mutatja be: Támogatások részletezése Normatív támogatás (MÁK) Önkormányzatoktól kapott támogatások Közhasznú célra kapott támogatások összesen Egyéb bevételek részletezése Pénzügyi műveletek bevételei, banki kamatok Egyéb bevételek összesen: eft 150 eft eft 2 eft 2 eft 3.2. Költségek alakulása Közhasznú tevékenység költségeinek alakulása A költségek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. adatok eft-ban Közhasznú tevékenység ráfordításai Anyagjellegű ráfordítás 114 Személyi jellegű ráfordítás 0 Értékcsökkenési leírás 0 Egyéb ráfordítás Pénzügyi műveletek ráfordításai 0 Rendkívüli ráfordítások 0 Összesen

13 Az anyagjellegű ráfordítások közül bemutatjuk néhány, az Egyház működését meghatározó költség alakulását. adatok eft-ban Megnevezés Anyagköltségek 4 Jogi szolgáltatások költségei 3 Számviteli szolgáltatások 100 Pénzügyi szolgáltatások, bank 7 Összesen: Egyéb ráfordítások Az Egyház egyéb ráfordításainak főbb tételei a következők: Továbbadott normatív támogatás eft Összesen: eft Eredményesség vizsgálata adatok e-ftban Megnevezés Összes közhasznú tevékenység bevétele Vállalkozási tevékenység bevétele 0 Összes bevétel Közhasznú tevékenység ráfordításai Vállalkozási tevékenység ráfordításai 0 Összes ráfordítás Adózás előtti eredmény 0 Adófizetési kötelezettség 0 Tárgyévi vállalkozási eredmény 0 Tárgyévi közhasznú eredmény 38 Az Egyház 2009-ben 38 eft közhasznú eredményt ért el, vállalkozási tevékenységet nem végzett. 12

14 Társasági adó levezetése Az Egyház kiemelten közhasznú tevékenységet folytat, egyéb non-profit szervezetek közé sorolt, így társasági adó fizetési kötelezettsége nincs. III. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1. Környezetvédelem Az Egyháznál nem keletkezik veszélyes hulladék. 2. Bér és létszám adatok Az Egyház évben munkavállalókat nem foglalkoztatott. 3. Egyéb Az Egyház évi beszámolóját a Klíring-Kollaudó Kft. készítette el. A cég adatai: Név: Klíring-Kollaudó Kft. Cím: 1065 Budapest, Bajcsy 19/a Cg.szám: Képviselő: Kis Zsuzsanna Nyilv. Szám: Budapest, május 20. Urbán Erika Egyházelnök 13

15 Mérleg Sorszám A tétel megnevezése Előző év 2008 Előző év(ek) helyesbítései Tárgyév A. Befektetett eszközök (2.-5. Sorok) I. Immateriális javak 3. II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 5. IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése 6. B. Forgóeszközök ( Sorok) I. Készletek 8. II. Követelések III. Értékpapírok 10. IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN D. Saját tőke ( Sorok) I. Induló tőke II. Tőkeváltozás III. Lekötött tartalék 17. IV. Értékelési tartalék 18. V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből) VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből E. Céltartalékok F. Kötelezettségek ( Sorok) I. Hátrasorolt kötelezettségek 23. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 24. III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

16 Eredménykimutatás Sor-szám A tétel megnevezése Előző év 2008 Előző év(ek) helyesbítései Tárgyév 2009 A. Összes közhasznú tevékenység bevétele Közhasznú működésre kapott támogatás a.) alapítótól b.) központi költségvetésből c.) helyi önkormányzattól 150 d.) egyéb, ebből 1% szja: Pályázati úton elnyert támogatás Közhasznú tevékenységből származó bevétel Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel 0 2 B. Vállalkozási tevékenység bevétele 0 0 C. Összes bevétel D. Közhasznú tevékenység ráfordításai Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások E. Vállalkozási tevékenység ráfordítása 0 0 Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások F. Összes ráfordítás (D + E) G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B - E) (Közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú társaság esetén (C - F) 0 0 H. Adófizetési kötelezettség 0 0 I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G - H) 0 0 J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A - D) 0 38 Tárgyévi eredmény

17 Sor-szám A tétel megnevezése Előző év 2008 Előző év(ek) helyesbítései Tárgyév 2009 Tájékoztató adatok: A. Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség 0 0 Ebből: - megbízási díjak - tiszteletdíjak 2. Személyi jellegű egyéb ráfordítások Bérjárulékok 0 0 B. A szervezet által nyújtott támogatások