BALATONKERESZTÚR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017

Tisztelt Érdeklődők! - a polgármester levele-

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...5-9 2. Balatonkeresztúr bemutatása...10-17 3. Örökségünk...18-37 4. Településképi szempontból meghatározó területek Balatonkeresztúron...38-47 5. Építészeti útmutató...48-57 6. Jó példák...58-59 7. Sajátos építményfajták, reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések...60-63 8. Fotógyűjtemény...64-71 1. melléklet: Műemléki védelem alatt álló örökség jegyzéke...72 2. melléklet: Helyi építészeti értékvédelem alatt álló örökség jegyzéke...73 3. melléklet: Inváziós fajok jegyzéke...74-75 Forrásjegyzék...76 4

Bevezetés 1 A harmonikus és élhető környezethez minden embernek joga van, így a településeknek erre lehetőséget kell biztosítania. A település a táj és az épített környezet együttese. Településképünk meghatározó elemei a terek, az utcák és az azokat kísérő épületek összessége. A hangsúly az összességen, az összképen van. Az építészet sokszínűségét adja a változatos utcák, terek, épületek sokasága, azonban figyelni kell azok illeszkedésére, hogy a sokszínűség ne zavaros összképpé álljon össze. Ugyanígy a házak is lehetnek eltérőek egymástól, más rendeltetésűek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki. Hogy közelebb kerüljünk egy településhez jobban meg kell ismernünk azt, nem csak történelmi, hanem településszerkezeti, építészeti oldaláról annak érdekében, hogy a településfejlődés során a meglévő történeti településszerkezet és épített környezet értékeinek méltó megőrzése és fenntartása mellett a folyamatosan megújuló társadalmi- gazdasági igényeknek eleget téve mi is hozzá tudjunk tenni örökségünkhöz. A Településképi Arculati Kézikönyvön (TAK) keresztül meghatározzuk Balatonkeresztúr jellemző, jövőbeni tervezés során iránymutató arculatát. Ennek során az építtetők, tervezők és a lakosság számára közösen megfogalmazott ajánlásokat nyújt az illeszkedés mikéntjére, a megfelelő lépték, a kialakult települési szövet és a karakteresen eltérő településrészek figyelembevételével. A kézikönyv szerepe az építészeti normák, a jó példák bemutatása, melyen keresztül lehetőség nyílik a lakosság szemlélet-, illetve a közízlés formálására, a városlakók számára egyértelművé téve a szakmai elvárásokat. 5

Mi jut eszünkbe először Balatonkeresztúrról? Egyeseknek a Festetics család története, másoknak a szőlőhegyek és a bor. De nem is lehet egy mondatban összeszedni a község értékeit. Ezen kiadványban a települést nem történeti vagy turisztikai, hanem építészeti szemmel próbáljuk bemutatni. Szőlőhegy, részlet 6

Jelen kézikönyv a település építészeti sajátosságait fedi fel. A falu nevezetességei mellett eldugott építészeti kincseket tár fel. A kiadvány egyaránt hasznos lehet a helyi lakosoknak, hogy részletesebben megismerjék településük értékeit, vagy hogy építészeti és történeti érdekességeket tudjanak meg, és a jövőben jobban értékeljék községük kincseit. Krisztus, részlet 7

Emellett előszeretettel ajánljuk a településen építkezni kívánóknak/vágyóknak, hogy megismerjék a terület sajátosságait és az újonnan épülő ház könnyedén beilleszkedhessen a helyi környezetbe. A kiadvány településképi ajánlásokat tartalmaz, amelyek jó példák az építkezés során. 8

Ezeket a példákat a falu építészeti összképének és sajátos vonásainak vizsgálata során határoztuk meg, hogy ezzel is segítsük az építkezők munkáját. A kézikönyvben megjelent példák nem kötelezőek, céljuk nem az építészeti szabadság megkurtítása, hanem éppen az esztétikai és építészeti értékek ismertetése és a településkép továbbformálása. Reméljük kiadványunkban mindenki megtalálja a keresett tartalmat! Jó olvasást kívánunk! 9

Balatonkeresztúr bemutatása 2 Balatonkeresztúr Somogy megyében, Marcali kistérségben, Marcali járásban található. A község a természet által jól védett területen helyezkedik el: északról a Balaton és az üdülőfalu, Balatonmáriafürdő; keletről a Nagy-berek, délről Balatonújlak, nyugatról pedig a szőlősökkel tarkított Bokrosi-hegy határolja. Balatonkeresztúr Balatonkeresztúrt a Budapestről Nagykanizsa felé vezető 7-es főút szeli át, mint utolsó Balaton-parti települést, mielőtt délre kanyarodna, valamint itt halad át a Marcali-Somogyszob felé vezető vasút is. Balatonkeresztúr elhelyezkedése Somogy megyén belül 10

A Keresztúr elnevezésnek több értelmezése is van, egyesek szerint a község története ad magyarázatot nevére, de az is igaz, hogy egy mindenkori fontos keresztútnál található: ma ha a 7-es főúton Nagykanizsa felé haladunk, akkor itt jobbra letérve Balatonberény és Balatonszentgyörgy, balra kanyarodva pedig Balatonújlak és Marcali felé vehetjük az irányt. Balatonkeresztúr 11

Balatonkeresztúr története egészen a római-korig nyúlik vissza, amit több régészeti lelet is bizonyít, a kutatások szerint a honfoglalás előtt a területen kelták, rómaiak és hunok is laktak. A települést először egy 1316-os oklevél említi, mint a somogyvári bencés apátság földbirtokát, majd egy 1400-ból származó lelet a somogyi konvent tulajdonaként, Possessio Sandtae Cruscis azaz Szent Kereszt Földje néven tünteti fel. 1406-ban a területet a veszprémi püspök kapta meg, majd 1506-tól 1550-ig a Keresztúry család a földbirtokosa, innentől kezdve a település Keresztúr néven ismert. A község történetében a legnagyobb fejlődést a horvát Festetics család Dunántúlra költözése jelentette 1634-ben. Festetics I. Pál hadnagy 1698-ban vásárolta meg Balatonkeresztúrt és környékét, melyet halála után fia, Festetics II. Pál huszárkapitány, majd unokája, Festetics Kristóf örökölt. Festetics Kristóf (1696-1768) Somogy vármegye alispánja, országygyűlési követ, aranysarkantyús vitéz, aki családtagjaihoz hasonlóan támogatta a tudományokat és jelentős mértékben hozzájárult Balatonkeresztúr fejlesztéséhez. Ő építtette az 1720-as évek elején a barokk stílusú kastélyt, melyet a keszthelyi kastély elkészültéig használtak, később pedig a család intézői laktak benne. 12

Balatonkeresztúr, katonai térkép 1763-1787 között Festetics kastély napjainkban 13

1753 és 1758 között épült a község ikonikus építménye, a szintén Festetics Kristóf által építtetett barokk stílusú katolikus templom. A Déli Vasút kiépülése szintén nagy lökést adott a település fejlődésének, melyet a filoxéravész miatt áttelepült gazdák sikerei csak tovább erősítettek. A századfordulón fellendült a balatoni fürdőkultúra: 1902-ben fürdőegyesület alakult, mely jelentős szerepet vállalt a község fejlesztésében, ami ugyancsak pozitív hatással volt Keresztúrra. Egyre több kereskedő és iparos települt a községbe, valamint jelentős méretűvé vált a vendéglátással foglalkozók aránya is. Balatonkeresztúr, katonai térkép 1763-1787 kö- Balatonkeresztúr, I. katonai felmérés 14

1926-ban önállósodott az addig Keresztúrhoz tartozó Balatonmáriafürdő, ám a két település kapcsolata továbbra is szoros maradt. A második világháború alatt a község közelében húzódott a visszavonuló német csapatok védelmi vonala, a Margit-vonal, melynek mentén sorozatos harcok folytak, ami Balatonkeresztúrt sem kerülte el, sok áldozatot és jelentős anyagi károkat okozva a lakosságnak. Balatonkeresztúr, katonai térkép 1941. 15

Az 1950-es években a Keresztúr, Máriafürdő és Újlak vezetői által kialakított Közös Tanács 1989-ig állt fenn, majd 1990- ben mindhárom település saját önkormányzatot hozott létre, ám az együttműködés továbbra is szoros maradt. Balatonkeresztúr 16

Ennek kiemelkedő példája Balatonmáriafürdő és Balatonkeresztúr kapcsolata, az orvosi, fogorvosi rendelő, a rendőrség, az általános iskola és a polgármesteri hivatal is Balatonkeresztúron van, míg az óvoda, a gyógyszertár és a posta Balatonmáriafürdőn található. Iskola épülete napjainkban 17

Örökségünk 3 Balatonkeresztúr település méretéhez képest igen sok nevezetességgel rendelkezik. A település látnivalóinak nagy része a szőlőhegyi présházak. Országosan védett műemlék a településen 19 található, ebből egy kastély, egy templom és egy magtár - a valamikori uradalom emblematikus építményei -, a többi pedig présház. (Jegyzéket lsd. 1. mellékletben) Vannak azonban olyan építmények, melyek a helyi közösség számára kiemelt örökségi emlékek, akár építészeti-esztétikai értékük miatt, akár történeti-identitási értékük miatt. Ezeket az értékeket a helyi önkormányzat védetté nyilvánította, azok megőrzése, karbantartása és felújítása kiemelt feladat. Balatonkeresztúr 11/2016.(VI.23.) önk. rendelet alapján védetté nyilvánított helyi építészeti értékeit az 1. melléklet tartalmazza. Pieta a templomnál 18

Műemlékek: Római Katolikus Templom A műemlékvédelem alatt álló barokk stílusú templomot Festetics Kristóf építtette 1753 és 1758 között. A templom karzata és hajója egy középkori templom maradványaira épült, szintén Hofstädter Kristóf tervei alapján. Római katolikus templom 19

A templom latin kereszt alaprajzú, kétemeletes tornya meszsziről észrevehető. Az oldalfalakon három hegedűablak van, rokokó szószéke 1757-ben készült. A csehsüveg boltozatokat és oldalfalakat színes bibliai jeleneteket megjelenítő freskók, girlandok és virágcsokrok ékesítik. Az 1760-ban készült freskókat Dorfmeister István vagy Maulbertsch Antal valamelyik tanítványának tulajdonítják. Római katolikus templombelső Római katolikus templom kívülről 20

Magtár A Festetics uradalomhoz tartozó magtárépület. Barokk eredetű, épült a XVIII. században. Érdekessége a dupla tömeg. Agrár műemlék. Magtár 21

Festetics kastély A Festetics-kastély Somogy megye vadászkastélyainak egyike, melyet Festetics Kristóf építtetett az 1820-as években. A földszintes, barokk stílusú kastély, északi oldalán manzárdtetős emeleti szárnyával a kor stílusának megfelelően épült, Hofstädter Kristóf tervei alapján. A kaposvári országgyűlési képviselő családjához hasonlóan a művészetek és a tudomány támogatója volt. A kastélyban lakott Festetics Kristóf vendégeként 1731-ben Bél Mátyás, magyar polihisztor, aki itt írta meg Somogy vármegyében tett utazásainak emlékiratait, ennek emlékét őrzi ma az épület falán pirogránitból készült Zsolnay-tábla a híres tudós arcképével, illetve az építmény mai neve is (Bél Mátyás Látogatóközpont és Vendégház). Festetics kastély Bél Mátyás 22

Festetics kastély 23

Présházak Balatonkeresztúr számos présházzal rendelkezik. Ezen építmények többsége műemlék illetve helyi védett épület. A présházak nagyon hasonlóak, éppen ezért nem egyesével ismertetjük meg az olvasóval az épületeket, hanem jellegzetességeiken mutatjuk be az épületek sajátosságait és jellemzőit. Műemléki védelem alatt álló présházak a szőlőhegyen 24

Présház a szőlőhegyen 25

A présházak a szőlő- és borkultúrával kapcsolatos gazdasági épületek, amelyek a termesztés, feldolgozás és tárolás színhelyén, a szőlőhegyen vagy szőlőskertben állnak. Présháznak nevezünk minden olyan épületet amely egykor vagy akár napjainkban is a szőlőültetvény épületeként működött/ működik. Ebből kifolyólag a présház saját szőlőültetvénnyel rendelkezik, illetve a település szélén a lakóövezettől távolabb található. A somogyi, balatoni présházak építészeti sajátossága a fehérre meszelt falak és a jellegzetes nádtető. A tetőforma lehet egyszerű nyeregtető, de kontyolt nyeregtető is. Présház a szőlőhegyen 27

Helyi védett építmények A műemléki védettség hatálya alá nem tartozó, de a település szempontjából esztétikai, etikai, vagy történeti értéküknél fogva jelentős örökségi elemeket a Képviselőtestület rendelettel védetté nyilvánította. Az egyedi védelem (H1) kiterjed az épület egészére, a homlokzatai védelem (H2) értelemszírűen az épület utcai - vagy indokolt esetben valamely más - homlokzatára. A helyi védelem kiterjedhet egyes építészeti részletekre, vagy un. kisarchitektúrák (pld. szobor, kerítés, kút stb.) Balatonkeresztúr közigazgatási területén 7 db H1-es, 8 db H2-es és 4 db H3-as védettségű épület/építmény található. Ezek felsorolását az 2. melléklet tartalmazza. Plébánia A plébánia építéstörténetéről nem sokat tudunk. Négyzet alaprajzú, kéttraktusos földszintes épület, kontyolt tetővel. Klasszikus kúria-tömeg és alaprajzi elrendezés. Homlokzata mára jelentősen megváltozott, leegyszerűsödött. Déli homlokzatán a bejárat előtt faszerkezetes előtető épület. Plébánia épülete 30

Vasútállomás épülete A Somogyszob-Balatonszentgyörgy vasútvonal mentén épült egyszerű, nyeregtetős épület, fachwerkes kiegészítéssel. 2009. december 13-tól (menetrendváltással) a vasútvonalon megszűnt a személyforgalom. Vasútállomás épülete 31

Lakóépületek A település egykori történeti központjában, a mai Kossuth Lajos utcában 8 lakóépület áll helyi védelem alatt - ezek utcai homlokzatai. A homlokzatok tipikus példái a népi építészetnek: nyeregtetős épületek utcára merőleges gerinccel, kétablakos, ízlésesen díszített oromfalas kialakítással. Kossuth L. utca 60., helyi védett homlokzatú épület 32

Kossuth L. utca 64., helyi védett homlokzatú épület 33

Keresztek Balatonkeresztúron 4 védelem alatt álló kereszt található. Ezek közül kettő az egykori településközpontban (Kossuth L. utca) kettő pedig a szőlőhegyen áll. Útmenti keresztek azok a szabadtéri keresztek, vallásos jelképek, melyek nem az egyház liturgikus cselekményeinek helyszínein - templom, kálvária, temető stb. - állnak. Kereszteket a gonosz előzése miatt, hálából vagy éppen fogadalomból, illetve engesztelésből állították, ugyan akkor helymegjelölő szerepük miatt is fontos szerepet töltöttek be a települések életében, mint irányjelző is. Krisztus a kereszten, ill. Pieta a templom előtt 34

Kereszt a szőlőhegyen Kereszt a Kossuth utcában 35

Egyéb örökség: Világháborús emlékmű Az emlékmű a templom előkertjében található, felépítése egyedülálló. Egy üveg oszlopot két mészkő kőtábla fog közre, amelyek angyalszárnyakhoz hasonlítanak, de a templom ablakinak formáira is asszociálhatunk. A táblák az és első és második világháború hősi halottaiknak állítanak emléket. Az állítás éve 1991. I-II. világháborús emlékmű, terv: Kiss József, kőfaragó: Simon János (1991) 36

Harangláb, Deák Varga Dénes terve (2002) Mindszenty emlékmű, Schwarcz György alkotása 37

Településképi szempontból meghatározó területek 4 Falusias területek Üdülőterület Településközpont Kereskedelmi és szolgáltató terület Repülőtér Szőlőhegy Mezőgazdasági területek 38

Falusias területek Jellemzően a település történeti magjára jellemző karakterforma. A falusias karakterű településrészeket az eltérő homlokzatú, de hasonló léptékű és ritmusú homlokzatok jellemzik. Jellemzőek a hosszú, keskeny telkek, az oldalhatáros beépítés, a hagyományosan utcára merőleges tető, vagy polgárosodott formája, az utcával párhuzamos szárnnyal kibővített L alakú épület. Az épületek jellemzően földszintesek, ritkábban újabb építésű többszintes házak, esetleg tetőtér beépítéssel. Homlokzatukat a vakolatarchitektúra jellemzi, tetőhéjalása pikkelyes. A homlokzati felületek hagyományosan ornamentikával díszítettek, színezése történeti földszínek vagy törtfehér. Falusias utcakép 39

Üdülő területek A település történeti magjától távolabb eső területeken megjelenő, az ideiglenes, nyári lakhatást szolgáló épületek. Balatonkeresztúr rövid partszakasszal rendelkezik, de a nyaralók itt is jellemző karakterek. Ezek az épületek kevéssé őrzik a hagyományos tömegalakítás jellemzőit, a hasznos alapterületek növelésére törekedve jellemzően földszint+tetőtér beépítésűek. A telkek lényegesen kisebb területűek, az épületek pedig inkább szabadonálló beépítéssel helyezkednek el rajtuk. Farakás Balatonkeresztúrn (Fotó 30) 40

Településközpont A településközpont területén jellemzően intézmények találhatók. Funkciójukból adódóan építészeti karakterük különböző, a lakóépületektől jelentősen eltér. Ilyen például az iskola, a templom stb. A településközpont telkei nem követik a hagyományos lakóingatlanok méreteit, minden esetben a kiszolgáló funkció határozza meg. Közösségi szerepük jelentős, műszaki állapotuk jellemzően jó, karbantartottak 41

Kereskedelmi és szolgáltatói területek A település kiszolgálását az un. kereskedelmi és szolgáltató (gazdasági) területek biztosítják. Ezek építészeti karaktere szintén nagyon különböző, melyet jellemzően maga a funkció határoz meg. Ezen karakterek építésénél belterületen törekedni kell lehetőség szerint a kialakult településképhez illeszkedő megoldásokra, az illeszkedésre. Benzinkút 42

Repülőtér A településen reptér is található. A magánkézben lévő reptér egy nem nyilvános fel- és leszállóhely, a funkcióra jellemző hangárépülettel, hatalmas zöldfelülettel. Erdős terület (Fotó 31) 43

Szőlőhegy A település körüli, elsősorban szőlőtermesztésre szolgáló kertes mezőgazdasági ingatlanokon az örökségi fejezetben leírt szőlőhegyi építmények, a présházak a legjellemzőbb építészeti karakterek. Ezek földszintes, magastetős, hagyományos tájegységre jellemző építmények - meszelt vagy vakolt falazatok, jó esetben nádfedéssel vagy cserépfedéssel. A szőlőhegyek funkciója ma lassan változik, sokan nyaralásra, pihenésre használják az egykori présházakat, illetve nyaralókat, üdülőházakat építenek a szőlőhegyekre. Ennek veszélye abban rejlik, hogy megváltozik a tájhasználat - lassan eltűnik a szőlő - illetve megjelennek azok a nem a szőlőhegyi kultúrára jellemző építmények (pld. kerítések, kerti tetők stb.) melyek a megváltozott területhasználatot szolgálják. 44

Balatonkeresztúri szőlőhegy 45

Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági karakter alapvetően egy olyan tájkarakter, ahol az emberi építmények nem jellemzőek. Amennyiben a mezőgazdasági művelés elengedhetetlenül szükségessé teszi épület/építmény építését, úgy törekedni kell a természetes anyagok használatára és a megfelelő lépték kialakítására. Általános mezőgazdasági terület (nagytelkes) 46

Kertes mezőgazdasági terület (kistelkes) 47

Építészeti útmutató 5 Ebben a fejezetben a településképi illeszkedést biztosító javaslatokat gyűjtöttük össze. A kézikönyv egyik fő célja a településkép minőségi formálása. Sematikus ábrákon mutatjuk be az ajánlásokat és az óvásokat. A következő fejezetben, a jó példának egyegy fényképet is csatolunk, hogy még egyértelműbb legyen mindenki számára. Telepítés A településen a házak telepítése oldalhatáron álló, telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű, a házak jellemzően a telek oldalhatárán állnak. A nem utcára merőlegesen telepített, indokolatlanul, nagy mértékben hátrahúzott házak építése nem javasolt. A javaslatok betartása fontos az utca szimmetrikus képének megtartásához. Példa Példa 48

A házak beljebb való építését nem ajánljunk. Ugyanis ezzel tönkreteheti a szimmetrikus összképet. Ellenpélda Ellenpélda Ellenpélda 49

Ház magassága A közel azonos magasságú épületek egyenletes utcaképet alkotnak Balatonkeresztúrban. A házak rendszerint földszintesek. Az újonnan épülő épületeknek a meglévő magassághoz kell alkalmazkodniuk az egységes utcakép érdekében. Ezt nevezzük illeszkedésnek. Példa Példa 50

A környezetüktől lényegesen magasabb épületek kirívóan zavaróak az utcaképben. Üzenetértékük gyakran rossz, hivalkodó. Ellenpélda Ellenpélda 51

Tetőforma Azonos, vagy hasonló hajlásszögű tetőknél egységes utcakép jön létre. Somogyban a 38-45 fokos hajlásszögű a történetileg kialakult szerkezet, ennek elsősorban éghajlati okai vannak: a tető túlnyúlása nyáron árnyékol, télen azonban a laposabb nap bevilágít a szobába. Példa Ez a hajlásszög biztosítja azt is, hogy télen a hó lecsússzon a tetőről. Az épületek ezen a vidéken jellemzően oromfalasan fordulnak az utca felé, de a kontyolt illetve csonkakontyos tetőforma sem idegen. Példa 52

A túl meredek vagy a túl lapos hajlásszögű tető idegen Balatonkeresztúr építészetétől, így az kerülendő. Ellenpélda Továbbá törekedni kell az egyszerűbb, kevéssé összetett tetőidomok kialakítására - mert annak nincsenek táji, történeti előképei a falusi építészetben. Ellenpélda 53

Homlokzatok Somogy megyére - mint a magyar falvak többségére - elsősorban az utcára merőleges gerincű, egyszerű lakóépületforma a jellemző, általában 2 homlokzati ablakkal. Az ablakok arányrendszere álló. Példa Oromfalas kialakítás esetében jellemző az un. macskalépcső, azaz az oromfal téglalépcsős lezárása. Szintén az oromfalas épületeknél megjelenő karakterforma a padlásszellőző nyílás. Példa 54

A homlokzatok alapvetően vakolatarchitektúrával készülnek, jellemzők lehetnek az ablakok körüli keretezések, illetve a kvázi tartószerkezeteket imitáló vakolatdíszítések. A somogyi paraszti építészetre jellemző a városi polgári építészet igényes épületornamentikáinak (épületdíszeinek) átvétele. Megyénkre jellemző, és sajnos manapság kivesző karakterjegy a kémények fejezetes kialakítása. Lakóház 55

Színek Eltérő építészeti korszakok eltérő színeket részesítettek előnyben, de általánosságban elmondható, hogy a magyar falusi építészetet a visszafogott, halvány színek használata jellemezte. Preferált színek: fehér sárga szürke földszínek Példa Fontos felhívni az építtetők figyelmét, hogy a szín kiválasztásán túl figyelni kell az egyes színek telítettségének és intenzitásának mértékére is! Harsány (túl telített és túl intenzív) színek kerülendők, a falusi karaktert inkább a tört- és pasztell színű árnyalatok jellemzik. Ellenpélda 56

Kerítés A magyar falu képére nem jellemzők a magas és tömör kerítések. Javasolt az áttört jellegű kerítések alkalmazása, természetesen a lábazati kialakítás és a hosszú kerítésszakaszokat osztó pillérek illetve tartóoszlopok megengedettek. Kerülendők a túlzottan díszített parasztbarokk fémkerítések, az előregyártott, áruházakban kapható cifra fémszerkezetű kerítésmezők. Javasolt a természetes anyaghasználat: deszka (fa) elemek beépítése, a festett és vakolt (esetleg kővel burkolt) kerítésszerkezetek. Példa) Tájidegen tujakerítés tiltott, egyéb őshonos sövény (pld. orgona) alkalmazása megengedett. Ellenpélda 57

Jó példák 6 Lakóépület 58

Felújított présház 59

Sajátos építményfajták, reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések 7 1. Sajátos építményfajták, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, stb.) és a szükséges műtárgyakat (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek stb.) az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva lehetőség szerint egységesen kell kialakítani, megvalósítani. A településkép védelme érdekében az alábbiakban leírtak az irányadóak: a) Épületek közterületről látható homlokzatán: közmű-, energia-, és hírközlő vezetékek és műtárgyak elhelyezése nem támogatott, illetve javasolt a takartan történő kialakítása; parabola antenna, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezései (kivéve tetőkémény), szerelvényeinek elhelyezése nem támogatott, illetve javasolt a takartan történő elhelyezése; b) belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon történő létesítése, c) közműlétesítmény önálló, föld feletti, szabadon álló építményként, takarás nélküli elhelyezése; d) új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) építése, meglévő rekonstrukciója belterületen csak föld alatt kivitelezhető; e) közterületi műszaki berendezések elhelyezése esetén azok takarása élő növényzettel megoldandó, f) távközlési és hírközlési önálló torony csak külterületen helyezhető el, műemléki, helyi építészeti értékként védett épületen, területen és természetvédelmi területen távközlési, hírközlési torony nem helyezhető el. g) közterületen elhelyezésre kerülő berendezések (pad, szemétgyűjtő, stb.) esetén azonos RAL szín alkalmazandó. 60

2. Napelemek elhelyezés Balatonkeresztúr előtérbe helyezi a megújuló energiák használatát, ezért támogatja mind a lakosság, mind a vállalkozások körében és a szolgáltatói szektorban - az egyre nagyobb igényként jelentkező - a napelemek használatát. Fontos, hogy a megújuló energiaforrások műtárgyainak elhelyezése mind a településrendezési, mind a településfejlesztési szempontokra figyelemmel (a telek alaprendeltetését, rendeltetésszerű használatát ne korlátozza) kerüljenek elhelyezésre, valamint településkép-védelmi szempontoknak is megfeleljenek. A településkép védelme szempontjából a megújuló energiaforrások műtárgyainak elhelyezésének a főbb szempontjai a következőek: a) elsősorban tetőfelületeken és tetőfelületként (pld. parkolók fedése, kerti tető, stb.); b) homlokzatokon önálló tartószerkezettel nem javasolt napelemek elhelyezése, esetleg fotovoltaikus homlokzati felület ként - kivéve ipari, gazdasági karakter területein; c) talajon történő elhelyezés nem támogatott, kivéve az ipari karakter területein, az övezeti előírások betartása mellett; 61

3. Reklámhordozók A településkép védelmének, arculatának megőrzése érdekében a településképi, közlekedési, vagyonbiztonsági, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a közterületen történő, illetve közterületről észlelhető reklámozási tevékenységet szabályozni szükséges. A vizuális környezetszennyezés egyik legfőbb oka a harsány, az ingerküszöböt túllépő reklámozási tevékenység. Ennek érdekében közterületen vagy közterületről látható helyen reklám és reklámhordozó csak úgy és olyan megjelenési formában helyezhető el, mely figyelembe veszi Balatonkeresztúr építészeti és táji örökségét, mely megjelenésével aránytalanul nem sérti vagy akadályozza ezen értékek érvényre juttatását. Fontos különbséget tenni az eltérő célú reklámozási tevékenységek között. A cél, hogy a közterületeken elhelyezett reklámhordozók bérelhető felületén jelenjenek meg a cserélődő tartalmú gazdasági reklámok, míg az épületek falán, illetve az ingatlanokon elhelyezett cégérek, cégtáblák, cégérszerű reklámtáblák/feliratok az adott épületben, illetve ingatlanokon folytatott tevékenységet jelöljék, és ne terméket népszerűsítsenek, reklámozzanak. Az erre vonatkozó irányelvek az alábbiak: a) A meglévő homlokzati architektúrát figyelembe kell venni. b) A homlokzat színvilágához illeszkedő színek alkalmazandóak, az élénk színek kerülendőek. c) Üvegfelületre ragasztani nem lehet, a kirakatokkal szemben elvárás, hogy azok beláthatóak legyenek, árubemutatásra szolgáljanak; d) A reklámfelirat elsősorban a portál befoglaló méretén belül helyezhető el, kivételes esetben a portál feletti homlokzati sávban, oly módon, hogy méretében és elhelyezésében vegye figyelembe a homlokzat architektúráját; e) Kerülendő a táblaszerű, címfestett reklámfelirat, helyette a betűs felirat használata javasolt. 62

A reklámozási tevékenységek másik nagy csoportját azon hirdető-berendezések elhelyezése adja, melyek nem a helyben folytatott tevékenységek reklámozását szolgálják. Itt a település egységes megjelenést követel meg, ezért célszerű valamennyi reklámhordozó esetén minél kevesebb típust alkalmazni, figyelemmel a karbantarthatóság, egyszerűség, igényes megjelenés követelményeire. Az ilyen reklámozási tevékenységek esetében a településképi rendeletben elfogadott típusú és számú hirdető-berendezések állnak rendelkezésre. 63

Fotógyűjtemény 64

1.melléklet: Műemléki értékvédelem alatt álló örökség 01. v. Festetich-kastély 292 02. Rk. templom 275 03. Magtár 291 04. Présház 1354/2 05. Présház 1408/3 06. Présház 1425/3, 1425/2, 1425/1 07. Présház 1420 08. Présház 1402/6 09. Présház 1301/1 10. Présház 1392/3 11. Présház 1472/3 12. Présház 1477 13. Présház 066 14. Présház 1426 15. Présház 1419/1 16. Présház 1344/2 17. Présház 1479 18. Présház 1348/7 19. Présház 1421 72

2.melléklet: Helyi építészeti értékvédelem alatt álló örökség H1 védelem alatt álló épületek 1. Vasút állomás épülete Vasút u. hrsz: 482/6 2. Rk. plébánia épülete Ady u. 4. hrsz: 276/2 3. Présház Szőlőhegy hrsz: 1347 4. Présház Szőlőhegy hrsz: 1340/3 H3 védelem alatt álló objektumok 1. Kereszt Kossuth L. u. hrsz: 190 2. Kereszt Kossuth L. u. hrsz: 192 3. Kereszt Szőlőhegy hrsz: 1430/24 4. Oszlopkereszt Szőlőhegy hrsz.: 1465/2 5. Présház 2 db Szőlőhegy hrsz: 1345 7. Présház Szőlőhegy hrsz: 1401/2 H2 védelem alatt álló épületek (homlokzatok) 1. Lakóház Kossuth u. 5. hrsz: 96 2. Lakóház Kossuth u. 43. hrsz: 125/1 3. Lakóház Kossuth u. 63. hrsz: 139/4 4. Lakóház Kossuth u. 64. hrsz: 223 5. Lakóház Kossuth u. 60. hrsz: 225 6. Lakóház Kossuth u. 58. hrsz: 226 7. Lakóház Kossuth u. 22. hrsz: 253 8. Lakóház Kossuth u. 20. hrsz: 254 73

3.melléklet: Inváziós fajok jegyzéke (közterületi telepítésük tilos) fehér akác (Robinia pseudoacacia) mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) zöld juhar (Acer negundo) amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) kései meggy (Prunus serótina) kanadai nyár (Populus x canadensis) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora) japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.) magas aranyvessző (Solidago gigantea) kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora) arany ribiszke (Ribes aureum) adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek) vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.) süntök (Echinocystis lobata) észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.) magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s. 1.) olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum) amerikai karmazsinbogyó/ amerikai alkörmös (Phytholacca americana) kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta) japán komló (Humulus japonicus) átoktüske (Cenchrus incertus) nem hazai tündérrózsa fajok kanadai átokhínár (Elodea canadensis) aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii) moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides) borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia) karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana) közönséges vízijácint (Eichhorma crassipes) 74

Forrásjegyzék: Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides) nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major) nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora) sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides) sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus) közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum) felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum) keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus) ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata) kudzu nyílgyökér (Pueraria montana) aligátorfű (Alternanthera philoxeroides) óriásrebarbara (Gunnera tinctoria) tollborzfű (Pennisetum setaceum) http://www.balatonkeresztur.hu/portal/ Történeti térképek: http://mapire.eu/hu/ 75