A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, 2013. szept. 26-28. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Előadás szerkezete Alapkérdés: az ország gazdasági növekedését elősegítik, avagy hátráltatják a hazai térbeli sajátosságok, térfolyamatok? Kiindulás: a hazai gazdaság helyzetéről szóló diagnózisok többsége jó részelemeket tartalmaz, de nem állnak össze rendszerré, nem veszik figyelembe az ország térbeli sajátosságait, emiatt a terápia is csak részsikereket érhet el (a gazdaságpolitikai intézkedések gyenge hatékonysága részben ennek tudható be) 1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon (helyzetkép) 2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok 3. A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei 4. Következtetések
1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon GDP/lakos (PPS), % (EU-27=100) Foglalkoztatottsági ráta, % (20-64 évesek) Munkanélküliségi ráta, % (15-74 évesek) Diplomások aránya, % (25-64 évesek) 2009-2000 2007 2011 2000 2010 2000 2011 2011 Közép-Magyar. +26 101,5 105,9 65,3 65,0 5,2 8,8 30,9 Közép-Dunántúl +2 56,9 58,7 64,6 62,5 4,8 9,3 17,2 Nyugat-Dunánt. -1 60,1 67,4 68,9 64,1 4,2 7,4 17,9 Dél-Dunántúl +4 41,8 44,1 58,1 58,1 7,8 12,7 16,6 Észak-Magyar. +5 39,3 39,8 53,9 53,7 10,1 16,7 15,6 Észak-Alföld +7 38,6 42,5 53,7 54,4 9,2 14,5 16,3 Dél-Alföld +3 40,6 43,7 61,0 59,5 5,2 10,6 17,1 Magyarország +11 61,5 65,7 61,2 60,4 6,4 10,9 21,0 EU-27 100 100,0 100,0 66,5 68,5-9,6 22,4*
Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)
Az egy lakosra jutó GDP és változása a megyékben, 2007-2010
NUTS2 régiók, egy lakosra jutó GDP, volt szoc. országok
Egy lakosra jutó összes beruházás (e. Ft), ebből gépek és berendezések Összes beruházás Ebből gépek és berendezések 2008 2009 2010 2011 2008 2009 2010 2011 Budapest 651 745 674 584 319 345 344 282 Pest 375 304 296 295 137 120 123 137 Fejér 507 387 446 416 304 221 238 226 Komárom-Esztergom 510 455 491 338 332 304 324 211 Veszprém 247 229 286 312 116 120 114 161 Győr-Moson-Sopron 475 400 428 856 254 230 217 444 Vas 376 298 384 403 186 124 129 210 Zala 406 267 224 226 148 105 91 88 Baranya 283 313 328 362 130 106 92 217 Somogy 280 255 250 285 93 93 72 112 Tolna 365 664 479 448 189 147 242 192 Borsod-Abaúj-Zemplén 288 225 266 306 170 144 146 166 Heves 342 218 273 300 193 127 141 164 Nógrád 123 137 165 136 61 73 74 60 Hajdú-Bihar 263 282 293 317 120 114 113 134 Jász-Nagykun-Szolnok 288 275 300 304 121 130 131 140 Szabolcs-Szatmár-Bereg 221 200 232 254 99 110 103 92 Bács-Kiskun 204 246 337 403 102 106 152 227 Békés 214 228 200 225 120 94 75 97 Csongrád 387 359 382 387 101 101 102 140 Ország összesen 386 377 381 394 187 175 179 195
Helyzetelemzés összegzése 1. A magyar gazdasági (EU-átlag körüli) növekedést egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja 2. Közép-Magyarországon az EU-ban is kiemelkedő gazdasági növekedés figyelhető meg 3. A külföldi működőtőke beruházások csak rövid távon élénkítenek, és gyenge a multiplikátorhatásuk 4. Különböző fejlődési pályák figyelhetők meg, a megyék többsége nem képes felzárkózni, gazdasági növekedési lehetőségeik gyengék 5. Térben nagyon heterogén a magyar gazdaság, emiatt az egyes gazdaságpolitikai eszközök hatékonysága is térben nagyon gyenge 6. Félrevezető csak az országos átlagokból kiindulni: rossz diagnózisok születnek!! Megjegyzés: a területi különbségek növekedése önmagában lehet jó, de lehet rossz is, attól függ, hogy az ország helyzete hogyan alakul
2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok (a) az ország településhálózata (b) a sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés + Peter Nijkamp: Nyugat-Európa elöregedő lakossága
Budapesti: 2566 e. fő, debreceni: 243 e. fő, szegedi: 209 e. fő
Regionális gazdaságtani szempontok Budapest és vonzáskörzete: urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok 8-10 településegyüttes: lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) a vidéki pólusok kicsik és se közel, se távol vannak a fővárostól eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségek
(b) Sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés
Sugárirányú közlekedésfejlesztés hatásai Krugman (Nobel-díj): szükségszerű térbeli koncentráció -transzferálható, mobil tevékenységek -növekvő mérethozadék a fővárosi cégek piacterülete megnőtt (kiszorító hatások)
3. A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei (a) az export áruk és szolgáltatások térbelisége 2011: termékek exportja: 21.038 mrd Ft szolgáltatások exp.: 4.432 mrd Ft (Bp 86%) Hipotézis1: a fővárosi gazdaság kevés szolgáltatást exportál, főleg a belföldi piacra szolgáltat (kiszorítva a helyieket) exportbázis-elmélet: lassú gazdasági növekedést eredményez Hipotézis2: a vidéki exportgazdaság gyengén kötődik a hazai gazdasághoz (kívülről vezérelt), a túlcsordulások, multiplikátorhatások gyengék
(b) a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési támogatások egyenlőtlenségei (EMIR) NFT 2004-06 EU 2007-13 ÚSZT Kifizetett Kifizetett Kifizetett Ebből: összeg Ebből: GOP összeg Ebből: GOP összeg Váll.fejl. Pr. Bács-Kiskun 98% 108% 53% 80% 60% 59% Baranya 142% 77% 85% 74% 48% 41% Békés 117% 61% 57% 44% 43% 14% Borsod-Abaúj-Z. 119% 81% 73% 70% 62% 52% Budapest 106% 163% 294% 263% 348% 377% Csongrád 122% 154% 96% 121% 70% 56% Fejér 102% 81% 51% 66% 42% 38% Győr-Moson-S. 74% 103% 100% 106% 64% 50% Hajdú-Bihar 125% 116% 73% 102% 63% 46% Heves 157% 104% 63% 74% 50% 44% Jász-Nagykun-Sz. 93% 69% 47% 52% 32% 42% Komárom-Eszt. 88% 107% 42% 110% 48% 59% Nógrád 55% 29% 43% 33% 44% 14% Pest 60% 81% 38% 23% 26% 27% Somogy 88% 59% 63% 52% 38% 32% Szabolcs-Szat.-B. 114% 66% 56% 56% 48% 45% Tolna 117% 82% 47% 45% 53% 52% Vas 85% 79% 50% 65% 45% 56% Veszprém 71% 101% 48% 74% 55% 36% Zala 87% 48% 43% 48% 40% 41% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100%
Lendület? 1. A magyar gazdaság térben nagyon heterogén, emiatt a centralizált gazdaságfejlesztési politika hatékonysága gyenge (téves diagnózis): egypólusú térszerkezet (centralizált közlekedéshálózat) 2. Triális gazdaság : a főváros fejlett és szolgáltatás-alapú (de alacsony az export, főleg hazai piacon van jelen), a kisvárosi térségek FDI-vezéreltek, avagy csak hazai piacra dolgoznak a vidéki térségek versenyképessége gyenge, önmagában a főváros és vonzáskörzete nem képes a magyar gazdaságot élénkíteni, ráadásul elégtelen a traded szektora 3. Elhibázott koncepciók (téves terápia): endogén jellegű fejlődésre lenne szükség, helyi igényekhez igazodó gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre a fiskális- és monetáris politika nem elég, a térségek lehetőségeihez igazodó aktív, bottom-up jellegű ágazati fejlesztéspolitikára lenne szükség (place-based jellegű)
Köszönöm a figyelmet!