35. szám II. kö tet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (III. 31.) GKM r. A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának szabályairól szóló 56/2005. (VII. 7.) GKM rendelet mó do sí tá sá ról 35. szám II. kö tet Ára: 2047, Ft

2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A gazdasági és közlekedési miniszter 15/2006. (III. 31.) GKM rendelete a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának szabályairól szóló 56/2005. (VII. 7.) GKM rendelet módosításáról A köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény 48. -ának (3) be kez dé se b) pont já nak 1. al pont já ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján fi gye lem mel a köz úti köz le - ke dé si szol gál ta tá sok ról és a köz úti jár mû vek üzem ben tar tá sá ról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT ren de let 19. -ának (2) be kez dé sé re a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Köz le ke dé si Mi nisz te rek Euró pai Kon fe ren ci á ja ál tal lét re ho zott köz le ke dé si en ge dé lyek hasz ná la tá nak sza bá - lya i ról szóló 56/2005. (VII. 7.) GKM ren de let mel lék le té - nek he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 15/2006. (III. 31.) GKM rendelethez [Melléklet az 56/2005. (VII. 7.) GKM rendelethez] Útmutató a CEMT multilaterális engedélyek használatához 1. Meg ha tá ro zá sok A ren de let al kal ma zá sá ban: CEMT: az Euró pai Köz le ke dé si Mi nisz te rek Kon fe - ren ci á ja, amely egy 1953-ban meg ala kult kor mány kö zi szer ve zet. Tag or szág: az en ge dély rend szer ben részt vevõ or - szág. 2005. ja nu ár 1-jén az aláb bi or szá gok tag jai a kvótarendszernek: Al bá nia, Azer baj dzsán, Auszt ria, Be lo - russzia, Bel gi um, Bosz nia-her ceg ovi na, Bul gá ria, Cseh - or szág, Dá nia, az Egye sült Ki rály ság, Észt or szág, Finn - ország, Fran cia or szág, Gö rög or szág, Grú zia, Hol lan dia, Hor vát or szág, Iz land, Ír or szág, Né met or szág, Lengyel - ország, Lett or szág, Li ech tens te in, Lit vá nia, Lu xem burg, Ma ce dó nia, Ma gyar or szág, Mál ta, Mol dá via, Nor vé gia, Olasz or szág, Orosz or szág, Ör mény or szág, Por tu gá lia, Románia, Spa nyol or szág, Svájc, Svéd or szág, Szer bia és Mon te neg ro, Szlo vá kia, Szlo vé nia, Tö rök or szág és Ukrajna. Har ma dik or szág: olyan or szág, amely nem tag ja a CEMT kvó ta rend szer nek. Bejegyzési ország: az az or szág, ahol a jár mû nyil - ván tar tás ba vé tel re ke rült. Ez a jár mû rend szá mán is sze re - pel. En ge dély: egy adott idõ sza kon be lül a tag or szá gok kö zöt ti kor lát lan szá mú, a 3.18. pont ban meg ha tá ro zott fu - va ro zás tel je sí té sé re jo go sí tó mul ti la te rá lis en ge dély, amely a meg fele lõen ki töl tött fu var nap ló val együtt ér vé - nyes. Il le té kes ha tó ság: va la mely tag or szág nak a je len Útmutatóval össze füg gõ te vé keny sé gek vég zé sé re fel - jogosított ha tó sá ga vagy szer ve (lásd CEMT/CM(2000)10/FINAL). Mul ti la te rá lis jel leg: az en ge dély fel hasz nál ha tó a fu - va ro zó vál lal ko zás be jegy zé si or szá gán kí vü li tag or szá gok kö zött tör té nõ fu va ro zá si mû ve le tek hez. Fu var nap ló: az en ge dély el vá laszt ha tat lan ré szét ké - pe zõ nyil ván tar tás, amely idõ ren di sor rend ben ad in for má - ci ó kat az adott en ge déllyel tel je sí tett fu va ro zá si mû ve le - tek rõl, be le ért ve a ra kott és üres já ra to kat. Nem zet kö zi fu va ro zás: meg ra kott vagy üres jár mû olyan útja, amely nek in du lá si és ér ke zé si pont ja két kü lön - bö zõ tag or szág ban van, füg get le nül at tól, hogy az uta zás so rán tör té nik-e tran zit egy vagy több tag or szá gon, illetve har ma dik or szá gon ke resz tül; utób bi eset ben az en ge dély a har ma dik or szág ban nem ér vé nyes. Dí ja zás el le né ben/szol gál ta tás for má já ban kí nált szál lí tás: olyan köz úti áru fu va ro zá si mû ve let, ame lyet el - len szol gál ta tás fe jé ben tel je sít va la mely fu va ro zó vál lal - ko zás. Sa ját szám lás szál lí tás: olyan szál lí tás, amely nem dí - ja zás el le né ben tör té nik, s en nek té nyét a jár mû vön lévõ do ku men tu mok iga zol ják. Ka bo tázs: olyan köz úti áru fu va ro zá si mû ve let, amely nek so rán az áru fel ra ká sa és a le ra ká sa nem a jár mû be jegy zé si or szá gá ban, ha nem egy má sik or szág ban fek võ két kü lön bö zõ pon ton tör té nik. Is mét lõ dõ fu va ro zás: ki zá ró la gos fu va ro zás a be jegy - zé si or szág és egy má sik tag or szág, vagy a be jegy zé si or - szá gon kí vü li két tag or szág kö zött. Fu va ro zó vál lal ko zás: az a gaz dál ko dó szer ve zet, amely nem zet kö zi köz úti áru fu va ro zá si te vé keny sé get foly tat és a be jegy zé si or szá gá ban mû kö dõ ille té kes ha tó -

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3 ság tól meg fe le lõ en ge déllyel ren del ke zik e te vé keny ség foly ta tá sá ra. Tran zit: át ha la dás egy olyan or szág te rü le tén, ahol nem ke rül sor sem az áru be ra ko dá sá ra, sem ki ra ko dá sá ra. Jár mû: ki zá ró lag áru fu va ro zás ra hasz nált, va la mely tag or szág ban nyil ván tar tás ba vett gép jár mû, illetve jár mû - sze rel vény, utób bi ak kor, ha leg alább a gép jár mû vet va la - mely tag or szág ban nyil ván tar tás ba vet ték. A jár mû a fu va - ro zó vál lal ko zás tu laj do ná ban áll hat, illetve azt a vál lal ko - zás bér le ti/lí zing szer zõ dés ke re té ben is üze mel tet he ti. Bé relt jár mû: min den olyan jár mû, amely a jár mû tu - laj do no sá val meg kö tött bér le ti, illetve lí zing szer zõ dés alap ján egy adott idõ szak ra, dí ja zás el le né ben, olyan vál - lal ko zás bir to ká ban van, amely köz úti áru fu va ro zá si, illetve sa ját szám lás köz úti áru szál lí tá si te vé keny sé get foly tat. Alap kvó ta: va la mely tag or szág ré szé re meg ál la pí tott kvó ta. Kvó ta: va la mely CEMT tag or szág ré szé re éven te biz - to sí tott en ge dé lyek szá ma, illetve az összes ki adott en ge - dé lyek szá ma. A kvó ta szá mí tá si el ve it a Mi nisz te rek Tanácsa ha tá roz za meg. 2. Li be ra li zált fu va ro zá si mû ve le tek A CEMT tag or szá gok kö zöt ti nem zet kö zi fu va ro zás fej - lõ dé sé nek elõ se gí té se és a jár mû vek jobb ki hasz ná lá sa ér - de ké ben az aláb bi fu va ro zá si ka te gó ri ák men te sül nek a mul ti la te rá lis és bi la te rá lis fu va ro zá si en ge dély-kö ve tel - mé nyek alól (lásd TRANS/SC1/2004/4/Rev4., 16. old.): 1. Olyan gép jár mû vel tör té nõ áru fu va ro zá sok, ame lyek ese té ben a meg en ge dett leg na gyobb össz tö meg, be le ért ve a pót ko csi kat is, nem ha lad ja meg a 6 ton nát, illetve ha az en ge dé lye zett ter he lés, be le ért ve a pót ko csi kat is, nem ha - lad ja meg a 3,5 ton nát 1. 2. Re pü lõt erek rõl in du ló, illetve oda irá nyuló, ese ti ala - pon tör té nõ áru szál lí tás, lé gi já ra tok át irá nyí tá sa ese tén 2. 3. Sé rült, illetve üzem kép te len jár mû vek szál lí tá sa és az üzem za var-el há rí tó jár mû vek moz gá sa. 4. Má sik or szág ban üzem kép te len né vált jár mû he lyet - te sí té se cél já ból el kül dött üres jár mû köz le ke dé se, valamint a ja ví tást köve tõen az üzem kép te len né vált jár mû vissza út ja. 5. Élõ ál lat szál lí tá sa erre a cél ra épí tett, illetve erre a cél ra vég le ge sen át ala kí tott, és a tag or szá gok érin tett ha tó - sá gai ál tal ilyen jár mû ként el is mert jár mû vön 3. 1 Auszt ria, Finn or szág és Olasz or szág fenn tar tást nyúj tott be az 1. pont ra vo nat ko zó an. 2 Né met or szág és az Orosz Fö de rá ció fenn tar tást nyúj tott be a 2. pont ra vo nat ko zó an. 3 Auszt ria, Cseh or szág, Észt or szág, Fran cia or szág, Len gyel or szág, Magyarország, Németország, Olaszország, az Orosz Föderáció és Svájc fenn tar tást nyúj tott be az 5. pont ra vo nat ko zó an. 6. Al kat ré szek és élel mi sze rek szál lí tá sa óce án já ró ha - jók és re pü lõ gé pek ré szé re. 4 7. Vész hely ze tek ben, kü lö nö sen ter mé sze ti ka taszt ró - fák ese tén és hu ma ni tá ri us cél ból szük sé ges or vo si esz kö - zök és be ren de zé sek szál lí tá sa. 8. Mû vé sze ti al ko tá sok és mun kák nem ke res ke del mi cél ból tör té nõ szál lí tá sa be mu ta tók ra és ki ál lí tá sok ra 5. 9. Kü lön bö zõ esz kö zök, tar to zé kok és ál la tok nem ke - res ke del mi cél ból tör té nõ szál lí tá sa szín ház i, ze nés, filmés cir ku szi elõ adá sok hoz, ki ál lí tá sok hoz, illetve ün nep sé - gek hez, valamint rá dió-, film-, illetve te le ví zió fel vé te lek ké szí té sé hez 6. 10. Sa ját szám lás áru szál lí tás 7. 11. Te met ke zé si szál lí tá sok. 12. Köz szol gál ta tás ként tel je sí tett pos tai szál lí tás. 8 13. Új on nan be szer zett jár mû vek ra ko mány nél kü li szál lí tá sa vég sõ ren del te té si he lyük re. 9 Kü lön le ges ese tek A kü lön le ges esz kö zök kel és sze mély zet se gít sé gé vel vég re haj tott nem zet kö zi köl töz te té sek nem tar toz nak a kvó ta ha tá lya alá, ha nem kü lön en ge dé lyek hez kö töt tek. Ilyen eset ben az erre vo nat ko zó CEMT en ge dély-min tát kell hasz nál ni (lásd 2. Mel lék let). 3. A CEMT en ge dé lyek ki adá sa és hasz ná la tá nak kor lá tai 3.1. Az CEMT en ge dé lyek (lásd 1. Mel lék let) olyan mul ti la te rá lis en ge dé lyek, ame lyek fel jo go sít ják a CEMT tag or szá gok ban mû kö dõ fu va ro zó vál lal ko zá so kat arra, hogy nem zet kö zi köz úti áru fu va ro zá si te vé keny sé get foly - tas sa nak egy meg ha tá ro zott kvó ta rend szer alap ján, és en - nek ke re té ben fu va ro zá si mû ve le te ket tel je sít se nek: a CEMT tag or szá gok kö zött, és tran zit for ga lom ban egy vagy több CEMT tag or szág te rü le tén ke resz tül, va la mely CEMT tag or szág ban nyil - ván tar tás ba vett jár mû vel. 4 Csehország, Németország és az Orosz Föderáció fenntartást nyújtott be a 6. pont ra vo nat ko zó an. 5 Né met or szág fenn tar tást nyúj tott be a 8. pont ra vo nat ko zó an. 6 Né met or szág fenn tar tást nyúj tott be a 9. pont ra vo nat ko zó an. 7 Ausztria, Belorusszia, Csehország, Észtország, Finnország, Francia - ország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, az Orosz Fö de rá ció, Svéd or szág és Tö rök or szág fenn tar tást nyúj tott be a 10. pont ra vo nat ko zó an. 8 Auszt ria és Olasz or szág fenn tar tást nyúj tott be a 12. pont ra vonatko - zóan. 9 Finn or szág fenn tar tást nyúj tott be a 13. pont ra vo nat ko zó an.

4 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 3.2. Az en ge dé lyek nem ér vé nye sek az egyes tag or szá - gok és har ma dik or szá gok kö zött le bo nyo lí tott fu va ro zá si mû ve le tek re. [Pél dá ul az a jár mû, amely Nor vé gia (a kvó - ta rend szer ben részt vevõ CEMT tag or szág) és Irán (nem CEMT tag or szág, de ha tá ros a CEMT egyik tag or szá gá - val) kö zött bo nyo lít le fu va ro zást, nem hasz nál hat ja a CEMT en ge délyt az ilyen fu va ro zá sok hoz.] 3.3. A CEMT en ge dé lyek ér vé nye sek, ha a szál lí tás so - rán a jár mû át ha lad egy har ma dik or szág te rü le tén (pl. fel - ra kó hely Nor vé gi á ban, le ra kó hely Orosz or szág ban, tran - zit Irá non ke resz tül). 3.4. Ha a szál lí tás egy olyan CEMT tag or szág érin té sé - vel tör té nik, amely nek te rü le tén a CEMT en ge dély nem ér - vé nyes, az adott or szá gon tör té nõ át ha la dás bi la te rá lis köz - le ke dé si en ge déllyel, kö zös sé gi en ge déllyel vagy más fu - va ro zá si mód (pl. gör dü lõ or szág út) igény be vé te lé vel tör - tén het oly mó don, hogy a CEMT en ge délyt a fel ra kó hely - tõl a le ra kó he lyig a jár mû vön kell tar ta ni. 3.5. Az éves en ge dé lyek zöld szí nû ek, egy nap tá ri évre (ja nu ár 1-jétõl de cem ber 31-ig) ér vé nye sek, a rö vid táv ra szóló en ge dé lyek ér vé nyes sé ge 30 nap, szí nük sár ga és rö vid táv ra ér vé nyes en ge dély bé lyeg zés sel van nak el - lát va. 3.6. A CEMT en ge dé lye ket és a fu var nap ló kat a fu va - ro zó vál lal ko zás be jegy zé sé nek he lye sze rin ti CEMT tag - or szág ille té kes ha tó sá ga adja ki az adott or szág ál tal meg - ha tá ro zott elõ írásokkal és kö ve tel mé nyek kel össz hang - ban. 3.7. CEMT en ge délyt az a fu va ro zó vál lal ko zás kap hat, az egyes tag or szá gok ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek függ vé nyé ben, amely ré szé re a be jegy zé si or szá gá ban mû - kö dõ ille té kes ha tó ság köz úti áru fu va ro zá si te vé keny ség vég zé sé re fel jo go sí tó en ge délyt adott ki. Az en ge dé lye ken nem sze re pel a jár mû vek for gal mi rend szá ma. 3.8. A CEMT eze ket az en ge dé lye ket díj men te sen bo - csát ja a tag or szá gok ren del ke zé sé re. Ezért a fu va ro zók ál - tal a CEMT en ge dé lye kért fi ze ten dõ dí ja kat ki zá ró lag a tag or szá gok ha tá roz zák meg nem ze ti jog sza bá lya ik kal össz hang ban. Az en ge dé lyek ér vé nyes sé ge és az ér vé nyes ség kor látai 3.9. A CEMT tag or szá gok az aláb bi ak ban rész le te - zett kor lá to zá sok figye lembe véte lével el is me rik a töb bi tag or szág ál tal ki adott és az ezen Út mu ta tó ban fog lalt ren - del ke zé sek nek meg fele lõen fel hasz nált en ge dé lyek ér vé - nyes sé gét. 3.10. Te kin tet tel arra, hogy mi vel az en ge dé lyen ke vés a hely, az ér vé nyes sé gi idõ tar ta mot to vább ra is arab szá - mok kal kell ki töl te ni, alat ta a hó nap tel jes ne vét be tû vel ki kell írni nem ze ti nyel ven és ahol szük sé ges an gol vagy fran cia nyel ven, illetve csak an gol vagy fran cia nyel ven. Ál ta lá nos kor lá to zá sok 3.11. A 3.13., 3.15. és 3.16. pont ban em lí tett pe csé te ket az en ge délyt ki adó ille té kes nem ze ti ha tó ság az en ge dély elsõ ol da lá nak jobb szé lén he lye zi el. 3.12. Ha a fu va ro zást jár mû sze rel vénnyel hajt ják vég - re, az en ge délyt annak az or szág nak az ille té kes hatóságá - tól kell meg sze rez ni, ahol a von ta tót nyil ván tar tás ba vet - ték. Ez az en ge dély az egész jár mû sze rel vény re ér vé nyes, még ab ban az eset ben is, ha a pót ko csi, illetve a félpót - kocsi üzem ben tar tó ja nem azo nos az en ge dély bir to ko sá - val, illetve azo kat más or szág ban vet ték nyil ván tar tás ba. Te rü le ti kor lá to zá sok 3.13. Bi zo nyos en ge dé lyek nem hasz nál ha tó ak né hány tag or szág te rü le tén, a kor lá to zást pi ros szí nû pe csét jel zi (lásd 3. Mel lék let). Ebbe a kör be tar toz nak azok az en ge - dé lyek, ame lyek Auszt ri á ban, Gö rög or szág ban, Ma gyar - or szá gon és Olasz or szág ban nem ér vé nye sek. 3.14. A rö vid táv ra szóló en ge dé lyek nem ér vé nye sek Auszt ria te rü le tén. 3.15. Az Auszt ria, Gö rög or szág, Ma gyar or szág vagy Olasz or szág ál lam jel zé sét tar tal ma zó pi ros szí nû pe csét tel el lá tott en ge dé lyek (lásd 3. Mel lék let) a jel zett tag or szá - gok te rü le tén nem ér vé nye sek. Mû sza ki kor lá to zá sok 3.16. Bi zo nyos en ge dé lyek csak az aláb bi jár mû vek kel tör té nõ fu va ro zá sok hoz hasz nál ha tók fel: 3.16.1.,,zöld te her gép ko csi be so ro lás sal ren del ke zõ jár mû vek (lásd a zöld te her gép ko csi mi nõ sí tés sel fog lal - ko zó 9. Fe je ze tet), mely eset ben az en ge dé lyen egy te her - gép ko csi alak ját ki raj zo ló zöld szí nû pe csét sze re pel, 3.16.2.,,zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csi be so - ro lás sal ren del ke zõ jár mû vek (lásd a zöl debb és biz ton sá - gos te her gép ko csi mi nõ sí tés sel fog lal ko zó 10. Fe je ze tet), mely eset ben az en ge dé lyen egy kü lön le ges zöld szí nû, kö - zé pen S be tût tar tal ma zó pe csét sze re pel, 3.16.3.,,EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csi be so ro - lás sal ren del ke zõ jár mû vek (lásd az EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csi mi nõ sí tés sel fog lal ko zó 11. Fe je ze tet), mely eset ben az en ge dé lyen egy kü lön le ges zöld szí nû, kö - zé pen a 3 szá mot tar tal ma zó pe csét sze re pel, 3.16.4.,,EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csi be so ro - lás sal ren del ke zõ jár mû vek (lásd az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csi mi nõ sí tés sel fog lal ko zó 12. Fe je ze tet), mely eset ben az en ge dé lyen egy kü lön le ges zöld szí nû, kö - zé pen a 4 szá mot tar tal ma zó pe csét sze re pel. 3.17. Azon tény iga zo lá sá ra, hogy a be jegy zé si or szág - ba tör té nõ vissza té rés re tran zit já rat ke re té ben ke rül sor, a jár mû ve ze tõ nek a kü lön meg jegy zé sek osz lop adott szál lí tá si mû ve let re vo nat ko zó so rá ba egy nagy T be tût kell ír nia, valamint fel kell tün tet nie a jár mû be jegy zé si or - szá gá nak te rü le té re való be lé pés ide jét és he lyét.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5 3.18. 2006. ja nu ár 1-jé tõl CEMT en ge dé lyek kel fu va - ro zá si mû ve le tek a kö vet ke zõ fel té te lek kel vé gez he tõk: a be jegy zé si tag or szág és egy má sik tag or szág kö zött meg tett elsõ ra kott já rat után a fu va ro zó vál lal ko zás ma xi - mum há rom ra kott já ra tot vé gez het a be jegy zé si or szág érin té se nél kül, e ma xi mum há rom ra kott já ra tot köve tõen a jár mû nek ra ko mánnyal vagy üre sen vissza kell tér nie a be jegy zé si or szág ba. A be jegy zé si or szá gon kí vül meg tett üres já ra to kat nem kell figye lembe ven ni, te kin tet tel arra, hogy azok nem mi - nõ sül nek szál lí tá si mû ve let nek. A be jegy zé si or szág ba irá - nyuló, illetve azon át ha la dó ra kott vagy üres já ra tot vissza - té rés nek kell te kin te ni. 3.19. A fu va ro zó ugyan azért a sza bály sér té sért két szer nem bün tet he tõ. A há rom já rat ra vo nat ko zó, 3.18. pont sze rin ti kor lá to zás meg sér té se egy és ugyan azon ese té nek is mé telt szank ci o ná lá sát el ke rü len dõ, az ese tet fel de rí tõ és szank ci o ná ló tag or szág ellen õr zõ ha tó sá gá nak a fu var nap - ló kü lön meg jegy zé sek osz lo pá ban je lez nie kell az el - len õr zött utak szá mát, ame lyen be lül a sza bály sér tést el kö - vet ték (pl. 3+1), valamint az ellen õr zés idõ pont ját és az ellen õr zõ ha tó ság bé lyeg zõ jét. A sza bály sér tõ jár mû nek ezért a le he tõ leg ha ma rabb vissza kell tér nie a be jegy zé si or szá gá ba. Ilyen eset ben egy to váb bi szál lí tá si mû ve let új sza bály sér tés nek mi nõ sül. 4. A CEMT en ge dé lyek hasz ná la ta 4.1. Egy adott en ge dély egy idõ ben csak egy jár mû re hasz nál ha tó fel. Az en ge délyt a jár mû ve ze tõ fül ké jé ben kell tar ta ni a be ra ko dá si és a ki ra ko dá si pont kö zött (a ra - ko mány jár mû vön tör té nõ el he lye zé sé tõl annak le ra ká sa idõ pon tá ig), illetve a ra kott já ra tot meg elõ zõ vagy kö ve tõ üre sen tör té nõ köz le ke dés tel jes ide je alatt. 4.2. A be ra ko dá si or szág el tér het a ra ko mány ere de te sze rin ti or szág tól. 4.3. A CEMT en ge dély nem jo go sít ka bo tázs végzé - sére. 4.4. Az en ge dély nem men te sí ti a fu va ro zót a rend kí vü - li ra ko má nyok (rend kí vü li mé re tû, tö me gû, illetve jel le gû áruk, pl. ve szé lyes áruk) szál lí tá sá ra vo nat ko zó egyéb en - ge dé lyek hez kap cso ló dó kö ve tel mé nyek be tar tá sa alól. 4.5. A CEMT en ge délyt jár mû ve ze tõ nél kül bé relt, illetve lí zin gelt jár mû vek re is fel hasz nál hat ja az a fu va ro - zó vál lal ko zás, amely nek ré szé re az en ge délyt ki ad ták. Bé - relt jár mû ese tén azt ki zá ró lag a bér lõ hasz nál hat ja és a jár - mû vet a vál lal ko zás ál tal al kal ma zott jár mû ve ze tõ nek kell ve zet nie. Ilyen eset ben az aláb bi do ku men tu mo kat kell a jár mû ben tar ta ni: 4.5.1. a bér le ti, illetve lí zing szer zõ dés vagy a szer zõ - dés hi te le sí tett ki vo na ta, ame lyen sze re pel a bér be adó és a bér lõ neve, a szer zõ dés alá írá sá nak idõ pont ja és idõ tar ta - ma és a jár mû azo no sí tá si szá ma (VIN); 4.5.2. ha a jár mû ve ze tõ je nem azo nos a jár mû vet bér lõ sze méllyel, a jár mû ve ze tõ mun ka szer zõ dé se vagy a szer - zõ dés hi te le sí tett ki vo na ta, ame lyen sze re pel a mun kál ta tó és a mun ka vál laló neve, valamint a mun ka szer zõ dés alá - írá sá nak idõ pont ja és ér vé nyes sé gi ide je vagy egy bér ki fi - ze té si szel vény. Szük ség ese tén az érin tett tag or szág ille té kes ha tó sá ga ál tal ki ál lí tott azo nos tar tal mú do ku men tu mok is el fo gad - ha tó ak az elõ zõek ben fel so rolt ok má nyok he lyett. Eze ket a do ku men tu mo kat mel lék let ként leg alább an gol, fran cia vagy né met nyelv re is le kell for dí ta ni. 4.6. Az en ge dé lyek nem ru ház ha tó ak át har ma dik fél re. 4.7. Mi vel a vál lal ko zás ne vét fel kell tün tet ni az en ge - dély elsõ ol da lán, szük sé ges, hogy az meg egyez zen a jár - mû vet üze mel te tõ sze mély ne vé vel. 4.8. Amennyi ben a já ra tot egy éves vagy rö vid táv ra szóló en ge déllyel kezd ték meg, és a so ron kö vet ke zõ idõ - szak ra vo nat ko zó má sik en ge dély alap ján foly tat ják, mind két en ge délyt az út tel jes idõ tar ta ma alatt a jár mû vön kell tar ta ni. 4.9. A CEMT en ge dé lyek, a fu var nap lók és a kap cso ló - dó iga zo lá sok nem fó li áz ha tók be és nem von ha tók be egyéb ha son ló vé dõ ré teg gel sem. 5. A fu var nap ló 5.1. A CEMT en ge dély bir to ko sá nak fu var nap lót kell ve zet nie (lásd 10. Mel lék let). 5.2. Min den egyes or szág nak annyi szá mú fu var nap lót kell ki nyom tat nia a sa ját nyel vén, amennyi az éves, illetve rö vid táv ra szóló en ge dé lyek hez szük sé ges. A havi en ge - dé lyek hez ál ta lá ban öt ol da las fu var nap lót ad nak ki. Az éves en ge dé lyek kap csán cél sze rû 52 ol da las fu var nap lót ké szí te ni, az év 52 he té nek meg fele lõen. 5.3. A fu var nap lót a fu va ro zó ne vé re kell ki ál lí ta ni és az nem ru ház ha tó át más gaz dál ko dó szer ve zet re. 5.4. A fu var nap lók sor szá má nak meg kell egyez nie a vo nat ko zó en ge dély sor szá má val, rész le te zõ szá mo zás sal, (amennyi ben szük sé ges) mert új fu var nap ló csak ak kor ad - ha tó ki, ha az elõ zõ már be telt. Amen ny iben ez a ki té tel nem tel je sül, maga az en ge dély ér vény te len nek te kint he tõ. 5.5. A le bo nyo lí tott fu va ro zá si mû ve le tek kap csán idõ - ren di sor rend ben kell be ír ni az egyes uta zá sok sza ka sza it a be ra ko dá si és a ki ra ko dá si pont kö zött, valamint az egyes ha tár át lé põ üres já ra tok ese té ben. A tran zi tá lá si he lyek is fel tün tet he tõk, azon ban ez nem kö te le zõ. 5.6. A fu var nap lót az út meg kez dé se elõtt kell ki töl te ni min den ra ko mánnyal meg tett út ese té ben va la mennyi be - ra ko dá si és ki ra ko dá si pont kö zött, és min den üres já rat ese té ben. 5.7. Amennyi ben az áru be- vagy ki ra ko dá sá ra egy já - rat so rán kü lön bö zõ he lye ken ke rül sor, en nek té nyét az 1.,

6 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 2., 3., 5. és 6. osz lo pok meg fe le lõ ro va tá ban egy + jel - zés sel fel kell tün tet ni, pl. 2 a) osz lop fel ra kó hely. Vents - pils + Riga + Ba us ka, 5. osz lop össz tö meg: 12+5+5. 5.8. Bár mi lyen ja ví tás csak úgy vé gez he tõ, hogy az ere de ti szö veg vagy szá mok ol vas ha tó ak ma rad ja nak. 5.9. Az ille té kes ellen õr zõ ha tó sá gok nem kö ve tel he tik meg, hogy a fu var nap ló min den tran zit or szág bé lyeg zõ jét tar tal maz za, de dönt het nek úgy, hogy a fu var nap lót ellen - õr zés után le pe csé te lik. A CEMT en ge dély bir to ko sá tól nem kö ve tel he tõ meg, hogy a fu var nap ló ban min den tran - zit or szág bé lyeg zõ je sze re pel jen. 5.10. A 4.8. pont ban em lí tett ese tek ben azon en ge dély - hez kap cso ló dó fu var nap ló nak, amely alap ján a já ra tot be - fe je zik, tar tal maz nia kell a tel jes já rat ra vo nat ko zó in for - má ci ó kat és a Kü lön meg jegy zé sek osz lop ban fel kell tün tet ni azon en ge dély sor szá mát, amellyel a já ra tot meg - in dí tot ták. 5.11. Az en ge délyt, a fu var nap lót, és a zöld, a zöl - debb és biz ton sá gos, az EURO 3 biz ton sá gos vagy az EURO 4 biz ton sá gos iga zo lást a jár mû ben kell tar ta ni, és ké rés ese tén ellen õr zés cél já ból be kell mu tat ni az ille té - kes ellen õr zõ ha tó sá gok nak. Ezek az ellen õr zõ tes tü le tek le bé lye gez he tik a fu var nap lót. 5.12. A ki töl tött nyil ván tar tá si la po kat az en ge dé lyen jel zett ér vé nyes sé gi idõ tar tam le jár tá ig meg kell õriz ni a fu var nap ló ban. A nyil ván tar tá si la pok má so la ta it ki kell tép ni és el kell kül de ni az ille té kes ha tó ság nak, éves en ge - dély ese tén az egyes nap tá ri hó na pok vé gét köve tõen két hé ten be lül, rö vid táv ra szóló en ge dély ese tén az ér vé nyes - sé gi idõ vé gét kö ve tõ két hé ten be lül. 5.13. Az ille té kes ha tó ság nak a nyil ván tar tá si la po kat a kö vet ke zõ nap tá ri év so rán meg kell õriz nie. 5.14. Az így szer zett in for má ci ók ki zá ró lag az en ge dé - lyek fel hasz ná lá sá nak el len õr zé se cél já ra al kal maz ha tó ak, adó zá si cél ból, illetve sze mé lyes ada tok köz lé sé hez nem. 6. Ér vé nyes ség és be vo nás 6.1. Az en ge dély ér vény te len, ha nem tar tal maz za ki tö - röl he tet le nül: a fu va ro zá si vál lal ko zás ne vét, illetve cég ne vét és tel - jes cí mét; az en ge délyt ki adó ha tó ság alá írá sát és pe csét jét; az en ge dély ér vé nyes sé gi ide jé nek kez de tét és vé gét; az en ge dély ki adá sá nak idõ pont ját. 6.2. Az el ve szett, pó tolt de ké sõbb meg ta lált en ge dé - lyek to vább már nem ér vé nye sek. Ezen en ge dé lyek nek a pót lá suk ra ki adott en ge déllyel pár hu za mo san tör té nõ hasz ná la tát az ille té kes szer ve zet nek mind két en ge dély vissza vo ná sá val kell bün tet nie. 6.3. Ér vény te le nek azok az en ge dé lyek is, ame lyek hez nem tud nak meg fele lõen ki töl tött fu var nap lót, illetve az en ge dély tí pu sá nak való meg fe le lõ sé get bi zo nyí tó zöld, zöl debb és biz ton sá gos, EURO 3 biz ton sá gos vagy EURO 4 biz ton sá gos iga zo lást fel mu tat ni. 6.4. Egy ma ga sabb ka te gó ri á ba (pl. EURO 3 biz ton sá - gos ) tar to zó jár mû vek hasz nál hat nak ala cso nyabb ka te - gó ri á ra (pl. zöl debb és biz ton sá gos ) ki ál lí tott en ge délyt, ami for dít va nem le het sé ges. 6.5. Az en ge dé lyek ak kor is ér vény te len nek mi nõ sül - nek, ha a hely szí ni el len õr zé se ken tör tént mé ré sek alap ján a jár mû nem fe le l meg az adott ka te gó ri á ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott emisszi ós, illetve biz ton sá gi kö ve tel mé - nyek nek. 6.6. A CEMT en ge dé lyek hasz ná la tá ra vo nat ko zó elõ - írások vagy a szo ciá lis és for gal mi sza bá ly ok sú lyos, illetve is mét lõ dõ meg sér té se ese tén, to váb bá nem meg fe - le lõ hasz ná lat, illetve ki zá ró lag két ol da lú fu va ro zá si mû - ve le tek hez tör té nõ fel hasz ná lás ese tén az en ge délyt a ki ál - lí tó ha tó ság nak be kell von nia. 6.7. Ab ban az eset ben, ha a CEMT mul ti la te rá lis en ge - déllyel ren del ke zõ fu va ro zó is mét lõ dõ jel leg gel sza bály - sér tést kö ve tett el vagy a CEMT en ge dély hasz ná la tá hoz kap cso ló dó ok má nyok bár me lyi két meg ha mi sí tot ta, a CEMT en ge dé lyek bir tok lá sá tól leg alább két évig el kell til ta ni. 7. Vissza vo nás és is mé telt ki adás 7.1. A be vont, illetve vissza adott en ge dé lye ket a fenn - ma ra dó ér vé nyes sé gi idõ re újra ki le het adni más fu va ro - zók nak. Ilyen eset ben az érin tett en ge délyt vissza kell von - ni és egy ún. pót en ge déllyel kell he lyet te sí te ni. 7.2. Ab ban az eset ben, ha egy en ge dély el ve szett vagy el lop ták, a ki ál lí tó ha tó sá got, illetve tes tü le tet azon nal ér - te sí te ni kell. Az el ve szett/el lo pott en ge dély he lyett új en - ge dély ál lít ha tó ki a fenn ma ra dó ér vé nyes sé gi idõ re. 7.3. Az en ge dély vissza vo ná sá ról és is mé telt ki adá sá - ról, el ve szett/el lo pott en ge dé lyek, valamint a he lyet tük ki - ál lí tott új en ge dé lyek sor szá má ról ér te sí te ni kell a CEMT Tit kár sá got, amely tá jé koz tat ja er rõl a tag or szá go kat. 7.4. Ha son ló mó don, az el ve szett, el lo pott vagy ha mis zöld, zöl debb és biz ton sá gos, EURO 3 biz ton sá gos, illetve EURO 4 biz ton sá gos be so ro lá si iga zo lá so kat vissza kell jut tat ni a jár mû nyil ván tar tás ba vé te le sze rin ti or szág ille té kes ha tó sá gá hoz. 8. Köl csö nös se gít ség nyúj tás 8.1. A tag or szá gok nak köl csö nö sen se gí te ni ük kell egy mást az en ge dé lyek hasz ná la tá ra vo nat ko zó ren del ke - zé sek al kal ma zá sa, az elõ írások be tar tá sá nak el len õr zé se és a sza bá lyok meg sér té se miatti bün te té sek te rén. 8.2. Amennyi ben va la me lyik tag or szág ille té kes ha tó - sá ga tu do mást sze rez ar ról, hogy a te rü le tén egy má sik or -

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7 szág ban ki adott CEMT en ge dély bir to ko sa meg sér tet te az en ge dély fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat, ér te sí te - nie kell az eset rõl a CEMT Tit kár sá got és a be jegy zé si or - szág ha tó sá ga it annak ér de ké ben, hogy azok meg te hes sék a szük sé ges bün te tõ in téz ke dé se ket (be le ért ve az en ge dély be vo ná sát is). 8.3. Az érin tett ha tó sá gok nak a sza bály sér tést kö ve tõ há rom hó na pon be lül az összes ren del ke zé sük re álló in for - má ci ót meg kell osz ta ni uk egy más sal és a CEMT Tit kár - ság gal a sza bá lyok meg sér té se miatt fo ga na to sí tott vagy ter ve zett bün te tõ in téz ke dé sek kel kap cso lat ban. A Tit kár - ság ezek rõl tá jé koz tat ja a töb bi tag or szá got. 8.4. Ab ban az eset ben, ha a rend szer ben részt vevõ va - la mely CEMT Tag or szág is mét lõ dõ jel leg gel meg sér ti a CEMT mul ti la te rá lis kvó ta vég re haj tá sá ra vo nat ko zó kü - lön bö zõ elõ írásokat, a pa na szos ha tó ság nak fel jegy zést kell ké szí te nie er rõl, és azt to váb bí ta nia kell a CEMT Tit - kár sá gá hoz. Min den ilyen ügyet a Köz úti Mun ka cso port - nak vagy eset le ge sen a He lyet te sek Bi zott sá gá nak kell ki - vizs gál nia és dön te nie ar ról, hogy be fa gyaszt ja vagy be - von ja-e az érin tett or szág nak jut ta tott kvó tá kat. 8.5. Ezek az el já rá sok a kvó ta rend szer ha té kony igaz - ga tá sa ér de ké ben al kal ma zan dó mi ni mum elõ írások. 9. A zöld te her gép ko csi mi nõ sí tés A zöld te her gép ko csi ra az aláb bi kö ve tel mé nyek vo - nat koz nak: Jár mû zaj ki bo csá tá sa (az ENSZ EGB 51. sz. elõ írásban vagy a 92/97/EGK irány elv vel mó do sí tott 70/157/EGK irány elv ben fog lal - tak nak meg fele lõen): 77 db (A) a 75 kw és an nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû - vek ese tén, 78 db (A) a 75 és 150 kw kö zöt ti tel je sít mé nyû jár mû - vek ese tén, 80 db (A) a 150 kw-nál na gyobb tel je sít mé nyû jár mû - vek ese tén. Dí zel mo to rok ki pu fo gó gáz-emisszi ó ja (a gyár tá si iga zo lás vo nat ko zá sá ban az ENSZ EGB 49. sz. elõ írás A emisszió szint [,,EURO 1 ] sze rint, illetve a 91/542/EGK irány elv vel mó do sí tott 88/77/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen): CO: 4,9 g/kwh HC: 1,23 g/kwh NO: 9,0 g/kwh Ré szecs ke: 0,4 g/kwh 10 A fen ti elõ írásoknak való meg fe le lés rõl szóló iga zo - lást/ta nú sít ványt a jár mû ben kell tar ta ni a fu var nap ló val együtt. 10 85 kw, illetve an nál ki sebb tel je sít mé nyû mo to rok ese té ben 1.7.-es koefficienst kell használni a részecske-emisszióra vonatkozó határértéknél. Az iga zo lás ki ál lí tá sá ra a gyár tó, illetve a gyár tó nak a nyil ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép - vi se lõ je jo go sult. Utób bi eset ben a fel ha tal ma zott kép vi se - lõ nek je lez nie kell azt is, hogy me lyik gyár tó ne vé ben adta ki az iga zo lást. Az iga zo lást egy szer kell ki ad ni és nin csen szük ség annak meg újí tá sá ra, ki vé ve ab ban az eset ben, ha az iga zo - lá son jel zett emisszi ós alap ada tok ban vál to zás tör tént. Az iga zo lást a be jegy zé si or szág nem ze ti nyel vén, vagy an gol vagy fran cia vagy né met nyel ven kell ki ál lí ta ni. Az iga zo lás hoz mel lé kel ni kell a szö veg leg alább két fen ti má - sik nyelv re tör tént le for dí tá sát (lásd 4. Mel lék let). Ab ban az eset ben, ha va la mi lyen hely szí ni ellen õr zés so rán a mért emisszi ós ér té kek meg ha lad ják az iga zo lás - ban sze rep lõ ér té ke ket, azt a mû sza ki elõ írások tel je sí té sé - nek el mu lasz tá sa ként kell ke zel ni. Ilyen eset ben az iga zo - lás ér vény te len nek mi nõ sül. A ha tár át ke lés meg könnyí té se és meg gyor sí tá sa ér de ké - ben cél sze rû és ja va solt a zöld te her gép ko csik ele jé re mág ne ses jel zést, illetve mat ri cát ra gasz ta ni. A fe hér szé lû és zöld hát te rû jel zé sen U vagy E be tût kell fel tün tet ni (Um welt=en vi ron ment, azaz kör nye zet) (lásd 11. Mel lék - let). 10. A zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csi mi nõ - sítés A zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csik ra az aláb bi kö ve tel mé nyek vo nat koz nak: Jár mû zaj ki bo csá tá sa (az ENSZ EGB 51. sz. elõ írásban vagy az 1999/101/EK irány elv vel mó do sí tott 70/157/EGK irány - elv ben fog lal tak nak meg fele lõen): 77 db (A) a 75 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû vek ese tén, 78 db (A) a 75 kw-ot meg ha la dó, 150 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû vek ese tén, 80 db (A) a 150 kw és an nál na gyobb tel je sít mé nyû jár - mû vek ese tén. Dí zel mo to rok ki pu fo gó gáz-emisszi ó ja (az ENSZ EGB 49. sz. elõ írás ( B emisszió szint [,,EURO2 ]) sze rint, vagy a 91/542/EGK irány elv vel mó - do sí tott 88/77/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele - lõen): CO: 4,0 g/kwh HC: 1,1 g/kwh NOx: 7,0 g/kwh Ré szecs ke: 0,15 g/kwh Mi ni má lis mû sza ki és biz ton sá gi kö ve tel mé nyek 1. A von ta tó jár mû vek és pót ko csik összes gu mi ab ron - csán a min tá zat-mély ség nek leg alább 2 mm-nek kell len - nie a 92/23/EGK irány elv nek vagy az ENSZ EGB 54. sz.

8 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám elõ írásnak meg fele lõen, fel újí tott gu mi ab ron csok ese té ben az EGB 109. sz. elõ írásnak meg fele lõen. 2. Az idé zett ren de le tek ben hi vat ko zott jár mû vek nek és pót ko csik nak (a nyer ges von ta tók ki vé te lé vel) hát só alá - fu tás-gát ló vé de lem mel kell ren del kez ni ük (az ENSZ EGB 58. sz. elõ írás, illetve a 70/221/EGK irány elv ér tel mé ben, a 2000/8/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó - do sí tá sok sze rint). 3. Az idé zett ren de le tek ben hi vat ko zott jár mû vek nek és pót ko csik nak (a nyer ges von ta tók ki vé te lé vel) ol dal só alá fu tás-gát ló vé de lem mel kell ren del kez ni ük, az ENSZ EGB 73. sz. elõ írásban, illetve a 89/297/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen. 4. A jár mû vek nek ve szély re fi gyel mez te tõ jel zés sel (a 48. sz. ENSZ EGB ren de let ben, illetve az 97/28/EK irány elv vel mó do sí tott 76/759/EGK irány elv ben fog lal tak sze rint, és az ENSZ EGB 27. sz. elõ írásban fog lal tak sze - rint el aka dás jel zõ há rom szög gel kell ren del kez ni ük. 5. A jár mû vek nek ta cho grá fot kell hasz nál ni uk, a nem - zet kö zi köz úti fu va ro zást vég zõ jár mû vek sze mély ze té nek mun ká já ról szóló Euró pai Meg ál la po dás ban (AETR), illetve a 3821/85/EGK ren de let ben fog lal tak sze rint, az 1056/97/EK, illetve a 2135/98/EK ren de le tek ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fele lõen. 6. A jár mû vek re se bes ség-kor lá to zó be ren de zést kell fel sze rel ni az ENSZ EGB 89. sz. elõ írásban, illetve a 92/24/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen. 7. A ne héz- és hosszú jár mû vek há tul já ra fény vissza ve - rõ jel zést kell fel sze rel ni az ENSZ EGB 70. sz. elõ írásban fog lal tak nak meg fele lõen. 8. A jár mû vek nek blok ko lás gát ló fék rend szer rel kell ren del kez ni ük (az ENSZ EGB 13. sz. elõ írásban, illetve a 98/12/EK irány elv vel mó do sí tott 71/320/EGK irány elv - ben fog lal tak sze rint). 9. A jár mû vek nek az ENSZ EGB 79. sz. elõ írásban, illetve a 70/311/EGK irány elv ben meg ha tá ro zott, a 92/62/EGK irány elv ben, illetve az 1999/7/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fe le lõ kor mány mû - vel kell ren del kez ni ük. 10. A jár mû vek nek meg kell fe lel ni ük a 96/96/EK irány elv ben meg ha tá ro zott köz le ke dés biz ton sá gi kö ve tel - mé nyek nek. Az eb ben az irány elv ben fog lal tak ér tel mé - ben, az 1999/52/EK irány elv ben tör tént mó do sí tá sok nak meg fele lõen, a köz le ke dés biz ton sá gi el len õr zést min den év ben el kell vé gez ni, te hát a meg fe le lõ sé gi iga zo lás nem le het 12 hó nap nál ré geb bi. Ezen fe lül a zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csik ra ki adott CEMT en ge dé lye ket csak olyan jár mû vek re le het fel hasz nál ni, ame lyek meg fe lel nek a fent rész le te zett mû - sza ki elõ írásoknak és az en ge dé lyek csak ak kor ér vé nye - sek, ha meg fele lõen ki ál lí tott iga zo lá sok áll nak ren del ke - zés re ar ról, hogy a jár mû meg fe lel a fent rész le te zett mû - sza ki elõ írásoknak. Az iga zo lá so kat a jár mû be jegy zé si or szá gá nak nem ze ti nyel vén vagy an gol vagy fran cia vagy né met nyel ven kell ki ál lí ta ni. Az iga zo lás hoz mel lé kel ni kell a szö veg leg - alább két fen ti má sik nyelv re ké szült for dí tá sát (lásd az 5., 8. és 9. Mel lék le te ket). A zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csik zaj- és ki - pu fo gó gáz-emisszi ós kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo - lást (lásd 5A. Mel lék let) a jár mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép - vi se lõ je ál lít hat ja ki. Utób bi eset ben a fel ha tal ma zott kép - vi se lõ nek je lez nie kell azt is, hogy me lyik gyár tó ne vé ben adta ki az iga zo lást. Az iga zo lást egy szer kell ki ad ni és nin csen szük ség annak meg újí tá sá ra, ki vé ve ab ban az eset ben, ha az iga zo - lá son jel zett emisszi ós alap ada tok ban vál to zás tör tént. A ko ráb ban (2001-ben) ki ál lí tott iga zo lá sok te hát mind ad dig ér vé nye sek ma rad nak, amíg a raj tuk fel tün te tett alap ada - tok nem vál toz nak meg. Az új jár mû vek re vo nat ko zó iga - zo lá sok, illetve az olyan jár mû vek re ki adott iga zo lá sok ese té ben azon ban, ame lyek nél meg vál toz tak az alap ada - tok, a tag or szá gok nak az 5. Mel lék let ben sze rep lõ új iga - zo lá si min tá kat kell hasz nál ni uk. A zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csik biz ton sá gi kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lást (lásd 5B. Mel lék let) az aláb bi szer ve ze tek ál lít hat ják ki: a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá ga, amennyi ben az adott or szág ban erre a gyár tók kép vi se lõi nem jo go sul tak, vagy a jár mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or - szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ je, vagy a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá ga és a jár - mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû - kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ je együt te sen, ha a jár - mû gyár tó ja nem sze rel te be az összes szük sé ges esz - közt/be ren de zést. Amennyi ben az iga zo lást a fel ha tal ma zott kép vi se lõ ál - lít ja ki, je lez nie kell, hogy azt me lyik gyár tó ne vé ben adta ki. A zöl debb és biz ton sá gos te her gép ko csik biz ton sá gi kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lá son sze rep lõ spe ci fi - ká ci ó kat leg alább éven te el len õriz ni kell, for ga lom biz ton - sá gi ellen õr zés ke re té ben (lásd 9. Mel lék let). A mi ni má lis biz ton sá gi kö ve tel mé nyek a von ta tó jár - mû re és a pót ko csi ra is ér vé nye sek. Ezért a pót ko csik ra kü lön iga zo lást kell ki ál lí ta ni nyil ván tar tás ba vé te lük kor, és a for ga lom biz ton sá gi el len õr zé sek kel együtt el len õriz ni kell a biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lést is (lásd 8. és 9. Mel lék le tek). A fen tebb em lí tett kü lön bö zõ iga zo lá so kat a vo nat ko zó Mel lék le tek ben fog lal tak nak meg fele lõen kell ki ál lí ta nia: a nyil ván tar tá si or szág ál tal a 96/96/EK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen erre a cél ra ki je lölt és köz vet le - nül irá nyí tott ha tó ság nak, illetve tes tü let nek, vagy új on nan gyár tott jár mû vek ese té ben:

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9 a nyil ván tar tá si or szág ille té kes ha tó sá gá nak, vagy a jár mû gyár tó já nak, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek, vagy a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá gá nak és a jár mû gyár tó já nak, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág - ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek együt te - sen, ha a jár mû gyár tó ja nem sze rel te be az összes szük sé - ges esz közt/be ren de zést. Ab ban az eset ben, ha va la mi lyen hely szí ni ellen õr zés so rán ki de rül, hogy az iga zo lás ban sze rep lõ emisszi ós ér - té kek és biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nem tel je sül nek, azt a mû sza ki elõ írások tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa ként kell ke - zel ni. Ilyen eset ben az iga zo lás ér vény te len nek mi nõ sül. A ha tár át ke lés meg könnyí té se és meg gyor sí tá sa ér de ké - ben cél sze rû és ja va solt a zöl debb és biz ton sá gos te her - gép ko csik ele jé re fel he lyez ni a 11. Mel lék let ben be mu ta - tott mág ne ses jel zést, illetve mat ri cát. A fe hér szé lû és zöld hát te rû jel zé sen fe hér szí nû S be tût kell fel tün tet ni (Sur=Safe=Si cher, azaz biz ton sá gos). 11. Az EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csi minõ - sítés Az EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csik ra az aláb bi kö ve tel mé nyek vo nat koz nak: Jár mû zaj ki bo csá tá sa (az ENSZ EGB 51. sz. elõ írásban vagy az 1999/101/EK irány elv vel mó do sí tott 70/l57/EGK irány - elv ben fog lal tak nak meg fele lõen): 77 db (A) a 75 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû vek ese tén, 78 db (A) a 75 kw-ot meg ha la dó, 150 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû vek ese tén, 80 db (A) a 150 kw és an nál na gyobb tel je sít mé nyû jár - mû vek ese tén. Dí zelmo to rok ki pu fo gó gáz-emisszi ó ja (az ENSZ EGB 49. sz. elõ írásban ( A emisszió szint) vagy az 1999/96/EK irány elv vel mó do sí tott 88/77/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen, to váb bá az ESC és ELR teszt-cik lu sok sze rint): CO: 2,1 g/kwh HC: 0,66 g/kwh NO: 5,0 g/kwh Ré szecs ke: 0,10 [0,13 11 ] g/kwh Ab szorp ci ós kof fi ci ens kor ri gált ér té ke: 0,8 m 1 (az ENSZ EGB 49. sz. elõ írásban ( A emisszió szint), illetve az 1999/96/EK irány elv vel mó do sí tott a 88/77/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen, to váb - bá az ETC teszt-cik lus sze rint): CO: 5,45 g/kwh NM.HC: 0,78 g/kwh CH 12 4: 1,6 g/kwh NO: 5,0 g/kwh Ré szecs ke: 0,16 g/0,2114/ g/kwh Mi ni má lis mû sza ki és biz ton sá gi kö ve tel mé nyek 1. A von ta tó jár mû vek és pót ko csik összes gu mi ab ron - csán a min tá zat-mély ség nek leg alább 2 mm-nek kell len - nie a 92/23/EGK irány elv nek vagy az ENSZ EGB 54. sz. elõ írásnak meg fele lõen, fel újí tott gu mi ab ron csok ese té ben az EGB 109. sz. elõ írásnak meg fele lõen. 2. Az idé zett ren de le tek ben hi vat ko zott jár mû vek nek és pót ko csik nak (a nyer ges von ta tók ki vé te lé vel) hát só alá - fu tás-gát ló vé de lem mel kell ren del kez ni ük (az ENSZ EGB 58. sz. elõ írás, illetve a 70/221/EGK irány elv ér tel mé ben, a 2000/8/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó - do sí tá sok sze rint). 3. Az idé zett ren de le tek ben hi vat ko zott jár mû vek nek és pót ko csik nak (a nyer ges von ta tók ki vé te lé vel) ol dal só alá fu tás-gát ló vé de lem mel kell ren del kez ni ük, az ENSZ EGB 73. sz. elõ írásban, illetve a 89/297/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen. 4. A jár mû vek nek vissza pil lan tó tü kör rel kell ren del - kez ni ük, az ENSZ EGB 46. sz. elõ írásban, illetve a 71/127/EGK irány elv ben fog lal tak sze rint, a 88/321/EGK vagy 2003/97/EK irány elv ben fog lalt mó do sí tá sok nak meg fele lõen. 5. A jár mû vek nek ren del kez ni ük kell az ENSZ EGB 48. sz. elõ írásban, illetve a 97/28/EK irány elv vel mó do sí - tott 76/756/EGK irány elv ben meg ha tá ro zott vi lá gí tó és fény jel zõ esz kö zök kel. 6. A jár mû vek nek ta cho grá fot kell hasz nál ni uk a nem - zet kö zi köz úti fu va ro zást vég zõ jár mû vek sze mély ze té nek mun ká já ról szóló Euró pai Meg ál la po dás ban (AETR), illetve a 3821/85/EGK ren de let ben fog lal tak sze rint, az 1056/97/EK, illetve a 2135/98/EK ren de le tek ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fele lõen. 7. A jár mû vek re se bes ségkor lá to zó be ren de zést kell fel sze rel ni az ENSZ EGB 89. sz. elõ írásban, illetve a leg - utóbb a 2004/11/EK irány elv vel mó do sí tott 92/24/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen. 11 Olyan mo to rok nál, amely nek min den egyes hen ge re 0,75 dm 3 -nél ki - sebb és név le ges for du lat szá ma 3000 min 1 fö löt t van. 12 Csak föld gáz üze mû mo to rok nál és az ETC tesz tek re vo nat ko zó ren - del ke zé sek nek meg fele lõen (lásd 1999/96/EK irány elv III. Mel lék let, 2. Füg ge lék, 3.9. pont).

10 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 8. A ne héz- és hosszú jár mû vek há tul já ra fény vissza ve - rõ jel zést kell fel sze rel ni az ENSZ EGB 70. sz. elõ írásban fog lal tak nak meg fele lõen. 9. A jár mû vek nek blok ko lás gát ló fék rend szer rel kell ren del kez ni ük (az ENSZ EGB 13. sz. elõ írásban, illetve a 7l/320/EGK irány elv ben fog lal tak sze rint, a 98/12/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fele - lõen). 10. A jár mû vek nek az ENSZ EGB 79. sz. elõ írásban, illetve a 70/31l/EGK irány elv ben meg ha tá ro zott, az 1999/7/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fe le lõ kor mány mû vel kell ren del kez ni ük. 11. A jár mû vek nek meg kell fe lel ni ük a 96/96/EK irány elv ben meg ha tá ro zott köz le ke dés biz ton sá gi kö ve tel - mé nyek nek, figye lembe véve az 1999/52/EK irány elv ben tör tént mó do sí tá so kat. A fen ti irány el vek ben fog lal tak ér - tel mé ben a köz le ke dés biz ton sá gi el len õr zést min den év - ben el kell vé gez ni, te hát a meg fe le lõ sé gi iga zo lás nem le - het 12 hó nap nál ré geb bi. Ezen túl me nõ en az EURO 3 biz ton sá gos tehergép - kocsikra ki adott CEMT en ge dé lye ket csak olyan jár mû - vek re le het fel hasz nál ni, ame lyek meg fe lel nek a fen tebb fel vá zolt mû sza ki elõ írásoknak és az en ge dé lyek csak ak - kor ér vé nye sek, ha meg fele lõen ki ál lí tott iga zo lá sok/ta nú - sít vá nyok áll nak ren del ke zés re ar ról, hogy a jár mû meg fe - lel a fen tebb fel so rolt mû sza ki és biz ton sá gi elõ írásoknak. Az iga zo lá so kat a jár mû be jegy zé si or szá gá nak nem ze ti nyel vén, vagy an gol, vagy fran cia, vagy né met nyel ven kell ki ál lí ta ni. Az iga zo lás hoz mel lé kel ni kell a szö veg leg alább két fen ti má sik nyelv re ké szült for dí tá sát (lásd a 6., 8. és 9. Mel lék le te ket). Az EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csik zaj- és ki pu - fo gó gáz-emisszi ós kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lást (lásd 6A. Mel lék let) a jár mú gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil - ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se - lõ je ál lít hat ja ki. Utób bi eset ben a fel ha tal ma zott kép vi se - lõ nek je lez nie kell azt is, hogy me lyik gyár tó ne vé ben adta ki az iga zo lást. Az iga zo lást egy szer kell ki ad ni és nin csen szük ség annak meg újí tá sá ra, ki vé ve azt az ese tet, ha vál to zás tör - tént az iga zo lá son jel zett emisszi ós alap ada tok ban. Az EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csik biz ton sá gi kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lást (lásd 6B. Mel lék let) az aláb bi szer ve ze tek ál lít hat ják ki: a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá ga, amennyi ben az adott or szág ban nem jo go sul tak erre a gyár tók kép vi se lõi; vagy a jár mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or - szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ je; vagy a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá ga és a jár - mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû - kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ je együt te sen, ha a jár - mû gyár tó ja nem sze rel te be az összes szük sé ges esz - közt/be ren de zést. Amennyi ben az iga zo lást fel ha tal ma zott kép vi se lõ ál lít - ja ki, je lez nie kell, hogy azt me lyik gyár tó ne vé ben adta ki. Az EURO 3 biz ton sá gos te her gép ko csik biz ton sá gi kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lá son sze rep lõ spe ci fi - ká ci ó kat leg alább éven te el len õriz ni kell for ga lom biz ton - sá gi ellen õr zés ke re té ben (lásd 9. Mel lék let). A mi ni má lis biz ton sá gi kö ve tel mé nyek a von ta tó jár - mû re és a pót ko csira is ér vé nye sek. A pót ko csik ra kü lön iga zo lást kell ki ál lí ta ni nyil ván tar tás ba vé te lük kor és a for - ga lom biz ton sá gi el len õr zé sek kel együtt el len õriz ni kell a biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lést is (lásd 8. és 9. Mel lék le tek). A fent em lí tett kü lön bö zõ iga zo lá so kat a vo nat ko zó Mel lék le tek ben fog lal tak nak meg fele lõen kell ki ál lí ta nia: a nyil ván tar tá si or szág ál tal a 96/96/EK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen erre a cél ra ki je lölt és köz vet le - nül irá nyí tott ha tó ság nak, illetve tes tü let nek, vagy új on nan gyár tott jár mû vek ese té ben: a nyil ván tar tá si or szág ille té kes ha tó sá gá nak; vagy a jár mû gyár tó já nak, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek; vagy a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá gá nak és a jár mû gyár tó já nak, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág - ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek együt te - sen, ha a jár mû gyár tó ja nem sze rel te be az összes szük sé - ges esz közt/be ren de zést. Ab ban az eset ben, ha va la mi lyen hely szí ni ellen õr zés so rán ki de rül, hogy az iga zo lás ban sze rep lõ emisszi ós ér - té kek és biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nem tel je sül nek, az a mû sza ki spe ci fi ká ci ók tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa ként ke - ze len dõ. Ilyen eset ben az iga zo lás ér vény te len nek mi - nõsül. A ha tár át ke lés meg könnyí té se és meg gyor sí tá sa ér de ké - ben cél sze rû és ja va solt az EURO 3 biz ton sá gos te her - gép ko csik ele jé re fel he lyez ni a 11. Mel lék let ben be mu ta - tott mág ne ses jel zést, illetve mat ri cát. A fe hér szé lû és zöld hát te rû jel zé sen fe hér szí nû 3 -as szám je gyet kell fel tün - tet ni (3=EURO 3). 12. Az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csi mi nõ - sítés Az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csik ra az aláb bi kö ve tel mé nyek vo nat koz nak: Jár mû zaj ki bo csá tá sa (az ENSZ EGB 51/02. sz. elõ írásban vagy az 1999/101/EK irány elv vel mó do sí tott 70/l57/EGK irány - elv ben fog lal tak nak meg fele lõen): 77 db (A) a 75 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû vek ese tén, 78 db (A) a 75 kw-ot meg ha la dó, 150 kw-nál ki sebb tel je sít mé nyû jár mû vek ese tén, 80 db (A) a 150 kw és an nál na gyobb tel je sít mé nyû jár - mû vek ese tén.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 11 Dí zelmo to rok ki pu fo gó gáz-emisszi ó ja (az ENSZ EGB 49. sz. elõ írásban ( B1 emisszió szint) vagy a 2001/27/EK irány elv vel mó do sí tott 88/77/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen, to váb bá az ESC és ELR teszt-cik lu sok sze rint): CO: 1,5 g/kwh HC: 0,46 g/kwh NO: 3,5 g/kwh Ré szecs ke: 0,02 g/kwh Ab szorp ci ós kof fi ci ens kor ri gált ér té ke: 0,5 m 1 (az ENSZ EGB 49. sz. elõ írásban ( B1 emisszió szint), illetve a 2001/27/EK irány elv vel mó do sí tott a 88/77/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen, to váb bá az ETC teszt-cik lus sze rint): CO: 4,0 g/kwh NM.HC: 0,55 g/kwh CH 13 4: 1,1 g/kwh NO: 3,5 g/kwh Ré szecs ke 14 : 0,03 g/kwh Mi ni má lis mû sza ki és biz ton sá gi kö ve tel mé nyek 1. A von ta tó jár mû vek és pót ko csik összes gu mi ab ron - csán a min tá zat-mély ség nek leg alább 2 mm-nek kell len - nie az ENSZ EGB 54. sz. elõ írásnak vagy a leg utóbb a 2005/11/EK irány elv vel mó do sí tott 92/23/EGK irány elv - nek meg fele lõen, fel újí tott gu mi ab ron csok ese té ben az ENSZ EGB 109. sz. elõ írásnak meg fele lõen. 2. Az idé zett ren de le tek ben hi vat ko zott jár mû vek nek és pót ko csik nak (a nyer ges von ta tók ki vé te lé vel) hát só alá - fu tás-gát ló vé de lem mel kell ren del kez ni ük (az ENSZ EGB 58. sz. elõ írás, illetve a 70/221/EGK irány elv ér tel mé ben, a 2000/8/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó - do sí tá sok sze rint). 3. Az idé zett ren de le tek ben hi vat ko zott jár mû vek nek és pót ko csik nak (a nyer ges von ta tók ki vé te lé vel) ol dal só alá fu tás-gát ló vé de lem mel kell ren del kez ni ük, az ENSZ EGB 73. sz. elõ írásban, illetve a 89/297/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen. 4. A jár mû vek nek vissza pil lan tó tü kör rel kell ren del - kez ni ük az ENSZ EGB 46. sz. elõ írásban, illetve a 71/127/EGK irány elv ben fog lal tak sze rint, a 88/321/EGK vagy 2003/97/EK irány elv ben fog lalt mó do sí tá sok nak meg fele lõen. 5. A jár mû vek nek ren del kez ni ük kell az ENSZ EGB 48. sz. elõ írásban, illetve a 97/28/EK irány elv vel mó do sí - tott 76/756/EGK irány elv ben meg ha tá ro zott vi lá gí tó és fény jel zõ esz kö zök kel. 13 Csak föld gáz üze mû mo to rok nál. 14 Nem vo nat ko zik a gáz üze mû mo to rok ra. 6. A jár mû vek nek ta cho grá fot kell hasz nál ni uk az ENSZ EGB Át dol go zott AETR Meg ál la po dás ban, illetve a 3821/85/EGK ren de let ben fog lal tak sze rint, az 1056/97/EK, illetve a 2135/98/EK ren de le tek ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fele lõen, to váb bá az 1360/2002/EK és 432/2004/EK bi zott sá gi ren de le tek sze - rint. 7. A jár mû vek re se bes ség-kor lá to zó be ren de zést kell fel sze rel ni az ENSZ EGB 89. sz. elõ írásban, illetve a leg - utóbb a 2004/11/EK irány elv vel mó do sí tott 92/24/EGK irány elv ben fog lal tak nak meg fele lõen. 8. A ne héz- és hosszú jár mû vek há tul já ra fény vissza ve - rõ jel zést kell fel sze rel ni az ENSZ EGB 70. sz. elõ írásban fog lal tak nak meg fele lõen. 9. A jár mû vek nek blok ko lás gát ló fék rend szer rel kell ren del kez ni ük (az ENSZ EGB 13. sz. elõ írásban, illetve a 7l/320/EGK irány elv ben fog lal tak sze rint, a 98/12/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fele - lõen). 10. A jár mû vek nek az ENSZ EGB 79. sz. elõ írásban, illetve a 70/31l/EGK irány elv ben meg ha tá ro zott, az 1999/7/EK irány elv ben fog lalt leg újabb mó do sí tá sok nak meg fe le lõ kor mány mû vel kell ren del kez ni ük. 11. A jár mû vek nek meg kell fe lel ni ük a leg utóbb a 2003/27/EK irány elv vel mó do sí tott 96/96/EK irány elv ben fog lalt köz le ke dés biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek, vagy a ke re kes jár mû vek re vo nat ko zó egy sé ges mû sza ki elõ - írások el fo ga dá sá ról és ezen el len õr zé sek köl csö nös el is - me ré sé nek fel té te le i rõl szóló 1997. no vem ber 13-i ENSZ EGB Meg ál la po dás ban rög zí tett kö ve tel mé nyek - nek a 2001. no vem ber 13-án be fe je zett mó do sí tá sok nak meg fele lõen, vagy az R.E.1 (TRANS/SC.1/294/Rev.5) sz. ENSZ EGB Egy sé ges Szer ke ze tû Ha tá ro zat ban fog lalt kö ve tel mé nyek nek, figye lembe véve a 2001-ben tör tént mó do sí tá so kat (TRANS/WP.1/25). A fen ti irány el vek ben fog lal tak ér tel mé ben a köz le ke - dés biz ton sá gi el len õr zést min den év ben el kell vé gez ni, te - hát a meg fe le lõ sé gi iga zo lás nem le het 12 hó nap nál régebbi. Ezen túl me nõ en az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko - csik ra ki adott CEMT en ge dé lye ket csak olyan jár mû vek re le het fel hasz nál ni, ame lyek meg fe lel nek a fen tebb fel vá - zolt mû sza ki elõ írásoknak és az en ge dé lyek csak ak kor ér - vé nye sek, ha meg fele lõen ki ál lí tott iga zo lá sok áll nak ren - del ke zés re ar ról, hogy a jár mû meg fe lel a fen tebb fel so rolt mû sza ki és biz ton sá gi elõ írásoknak. Az iga zo lá so kat a jár mû be jegy zé si or szá gá nak nem ze ti nyel vén, vagy an gol, vagy fran cia, vagy né met nyel ven kell ki ál lí ta ni. Az iga zo lás hoz mel lé kel ni kell a szö veg leg alább két fen ti má sik nyelv re ké szült for dí tá sát (lásd a 7., 8. és 9. Mel lék le te ket). Az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csik zaj- és ki pu - fo gó gáz-emisszi ós kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lást (lásd 7A. Mel lék let) a jár mú gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil -

12 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se - lõ je ál lít hat ja ki. Utób bi eset ben a fel ha tal ma zott kép vi se - lõ nek je lez nie kell azt is, hogy me lyik gyár tó ne vé ben adta ki az iga zo lást. Az iga zo lást egy szer kell ki ad ni és nin csen szük ség annak meg újí tá sá ra, ki vé ve azt az ese tet, ha vál to zás tör - tént az iga zo lá son jel zett emisszi ós alap ada tok ban. Az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csik biz ton sá gi kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lást (lásd 7B. Mel lék let) az aláb bi szer ve ze tek ál lít hat ják ki: a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá ga, amennyi ben az adott or szág ban nem jo go sul tak erre a gyár tók kép vi se lõi; vagy a jár mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or - szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ je; vagy a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá ga és a jár - mû gyár tó ja, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû - kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ je együt te sen, ha a jár - mû gyár tó ja nem sze rel te be az összes szük sé ges esz - közt/be ren de zést. Amennyi ben az iga zo lást fel ha tal ma zott kép vi se lõ ál lít - ja ki, je lez nie kell, hogy azt me lyik gyár tó ne vé ben adta ki. Az EURO 4 biz ton sá gos te her gép ko csik biz ton sá gi kö ve tel mé nye i re vo nat ko zó iga zo lá son sze rep lõ spe ci fi - ká ci ó kat leg alább éven te el len õriz ni kell for ga lom biz ton - sá gi ellen õr zés ke re té ben (lásd 9. Mel lék let). A mi ni má lis biz ton sá gi kö ve tel mé nyek a von ta tó jár - mû re és a pót kocsira is ér vé nye sek. A pót ko csik ra kü lön iga zo lást kell ki ál lí ta ni nyil ván tar tás ba vé te lük kor és a for - ga lom biz ton sá gi el len õr zé sek kel együtt el len õriz ni kell a biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lést is (lásd 8. és 9. Mel lék le tek). A fent em lí tett kü lön bö zõ iga zo lá so kat a vo nat ko zó Mel lék le tek ben fog lal tak nak meg fele lõen kell ki ál lí ta nia: a nyil ván tar tá si or szág ál tal a 96/96/EK irány elv ben, az 1997. évi ENSZ EGB Meg ál la po dás ban vagy az R.E.1 Egy sé ges Szer ke ze tû Ha tá ro zat ban fog lal tak nak meg fele - lõen erre a cél ra ki je lölt és köz vet le nül irá nyí tott tes tü let - nek vagy szer ve zet nek; új on nan gyár tott jár mû vek ese té ben: a nyil ván tar tá si or szág ille té kes ha tó sá gá nak; vagy a jár mû gyár tó já nak, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek; vagy a nyil ván tar tá si or szág erre ille té kes ha tó sá gá nak és a jár mû gyár tó já nak, illetve a gyár tó nyil ván tar tá si or szág - ban mû kö dõ, erre fel ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek együt te - sen, ha a jár mû gyár tó ja nem sze rel te be az összes szük sé - ges esz közt/be ren de zést. Ab ban az eset ben, ha va la mi lyen hely szí ni ellen õr zés so rán ki de rül, hogy az iga zo lás ban sze rep lõ emisszi ós ér - té kek és biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nem tel je sül nek, az a mû sza ki spe ci fi ká ci ók tel je sí té sé nek el mu lasz tá sa ként ke - ze len dõ. Ilyen eset ben az iga zo lás ér vény te len nek mi - nõsül. A ha tár át ke lés meg könnyí té se és meg gyor sí tá sa ér de ké - ben cél sze rû és ja va solt az EURO 3 biz ton sá gos te her - gép ko csik ele jé re fel he lyez ni a 11. Mel lék let ben be mu ta - tott mág ne ses jel zést, illetve mat ri cát. A fe hér szé lû és zöld hát te rû jel zé sen fe hér szí nû 4 -es szám je gyet kell fel tün - tet ni (4=EURO 4).

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13

14 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 21 2. MELLÉKLET A nemzetközi költözési engedély mintája CEMT az engedélyt kibocsátó ország országjele.számú ENGEDÉLY NEMZETKÖZI KÖLTÖZÉSRE Ez az engedély feljogosítja (a vállalkozó neve vagy cégneve és teljes címe) költözési ingóságok nemzetközi szállítására Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belorusszia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Macedónia, Málta, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Moldova, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Örményország, Portugália, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia és Montenegro, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság és Ukrajna között egy járművel vagy járműszerelvénnyel, valamint ezen járművek üresen történő áthaladására a CEMT-tagállamainak területén. Ez az engedély.-tól -ig érvényes. Kiállítva dátum. (a kiállító hatóság aláírása és bélyegzője a jármű nyilvántartási országa)

22 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Általános feltételek Az engedélyt a járművön kell tartani, és az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására be kell mutatni. Csak nemzetközi költözésre jogosít. Belföldi fuvarozásra nem érvényes. Az engedély harmadik félre nem ruházható át. A fuvarozó köteles betartani valamennyi tagállam törvényeit, rendeleteit és adminisztratív előírásait, különösen azokat, amelyek a fuvarozásra és a közlekedésre vonatkoznak.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 37 3. MELLÉKLET Az engedélyeken szereplő lehetséges pecsétek A, GR, I és H pecsétek piros színben Zöld tehergépkocsi pecsét zöld színben Zöldebb és biztonságos tehergépkocsi pecsét zöld színben EURO 3 biztonságos tehergépkocsi pecsét zöld színben EURO 4 biztonságos tehergépkocsi pecsét zöld színben Ezek a pecsétek az engedély első oldalán szerepelnek, rendszerint a lap jobb szélén.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 39 4. MELLÉKLET "Zöld" tehergépkocsi minősítésre vonatkozó igazolás mintája Halványzöld papír, A4-es méret

40 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Sorszám: "ZÖLD" TEHERGÉPKOCSIKRA VONATKOZÓ ZAJ- ÉS KIPUFOGÓGÁZ-EMISSZIÓS KÖVETELMÉNYEK Igazolás a CEMT/CM(91)26/Final sz. határozatban megfogalmazott műszaki előírásoknak való megfelelésről. A mint az alábbi jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő felhatalmazott képviselője 17 : igazolja, hogy a szóban forgó jármű.. -án megegyezik azzal a járművel, amely -án megfelelt a CEMT/CM(91)26 sz. határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy a hátoldalon közölt adatok megfelelnek a valóságnak. A gyártó, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő felhatalmazott képviselőjének cégszerű aláírása Kelt: Aláírás: 1 A nem kívánt rész törlendő.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 41 Jármű típusa: Jármű azonosítószáma: Motor típusa: Motor száma: Mérési norma 1 : ISO/ENSZ EGB 85. sz. előírás, a 89/491/EGK irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint Maximális motor-teljesítmény [kw]: /min -1 fordulatszámnál Mérési norma 1 : ENSZ EGB 51.02. sz. előírás, a 92/97/EGK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv szerint Maximum értékek /db(a)/ 2 Motor-teljesítmény Mért értékek [db(a)] 77 75 kw 78 < 75 kw vagy < 150 kw 80 150 kw Mérés ideje: Mérés helye: Mérést végezte: Megközelítési sebesség [km/h]: Sebességben: Sűrített levegő zajkibocsátása [db(a)]: Közelségi zajszint [db(a)]:./min -1 fordulatszámnál. Mérési norma 1 : ENSZ EGB 49/02 sz. előírás, A emissziószint, a 91/542/EGK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv, A emissziószint szerint Maximum értékek [g/kwh] 2 : Szennyező anyag Mért érték [g/kwh] 4,9 CO 1,23 HC 9,0 NOx Teljesítmény <=85 kw: 0,68 Részecske Teljesítmény > 85 kw: 0,4 1 A nem kívánt rész törlendő. 2 CEMT/CM(91)26/Final CEMT Határozat.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 45 5. MELLÉKLET Zöldebb és biztonságos tehergépkocsi minősítésre vonatkozó igazolás mintája Halványzöld papír, rajta átlós sáv (a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig) A4-es méret 5A A kipufogógáz- és zaj-emisszióra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelésről szóló igazolás 5B A biztonsági előírásoknak való megfelelésről szóló igazolás

46 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Zöldebb és biztonságos tehergépkocsi A' megfelelőségi igazolásának sorszáma: Igazolás a zöldebb és biztonságos tehergépkocsikra vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő gépjárműről Jármű típusa és gyártmánya Jármű azonosító száma (VIN): Motor típusa/száma: A jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő felhatalmazott képviselője 1, (A társaság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megegyezik azzal a járművel, amely.-án megfelelt a CEMT/CM(2005)9/Final sz. határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. Mérési norma 1 : ENSZ EGB 85. sz. előírás, az 1999/99/EK irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint Maximális motor-teljesítmény [kw]: /min -1 fordulatszámnál ZAJ- ÉS KIPUFOGÓGÁZ EMISSZIÓS ELŐÍRÁSOK Zajmérési norma 1 : ENSZ EGB 51.02. sz. előírás, az 1999/101/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv szerint Maximum értékek /db (A)/ Motor teljesítmény Mért értékek /db(a)/ 77 75 kw 78 > 75 kw vagy < 150 kw 80 150 kw Mérés ideje: Mérés helye: Mérést végezte: Megközelítési sebesség (km/h) Sebességben: Sürített levegő zajkibocsátása /db(a)/: Közelségi zajszint /db(a)/:./min -1 fordulatszámnál

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 47 Mérési norma 1 : ENSZ EGB 49.02. sz. előírás, 'B' emissziószint, illetve a 91/542/EGK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv alapján Maximum értékek [g/kwh] Szennyező anyag Motor-típus jóváhagyási tesztek alapján mért értékek (g/kwh) 4,0 CO 1,1 HC 7,0 NOx 0,15 Részecske Kelt: Aláírás és bélyegző: 1 A nem kívánt rész törlendő.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 51 Zöldebb és biztonságos tehergépkocsi 'B' megfelelőségi igazolásának sorszáma:.. BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK Alulírott 1, mint a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága 2 ; a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője; illetve a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága és a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője együttesen, ha a jármű gyártója nem szerelte be az összes szükséges eszközt/berendezést 3 (A társaság és/vagy a hatóság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megfelel a CEMT/CM(2005)9/FINAL sz. határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. A gépjárművet felszerelték az alábbi eszközökkel: Hátsó védőeszköz 4 az ENSZ EGB 58. sz. előírás, illetve a 2000/8/EK irányelvvel módosított 70/221/EGK irányelv szerint. Oldalsó védelem 4 az ENSZ EGB 73. sz. előírásban, illetve a 89/297/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Figyelmeztető fényjelzések az ENSZ EGB 48. sz. előírás, illetve az 1999/15/EK irányelvvel módosított 76/759/ EGK irányelv szerint. Tachográf az ENSZ EGB AETR Megállapodás vagy a 3821/85/EGK rendelet szerint, az 1056/97/EK, illetve a 2135/98/EK irányelvben foglalt módosításoknak megfelelően. Sebesség-korlátozó berendezés az ENSZ EGB 89. sz. előírásban, illetve a 92/24/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Nehéz és hosszú járművek számára előírt hátsó (fényvisszaverő) jelzések az ENSZ EGB 70. sz. előírásban foglaltaknak megfelelően.

52 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Kelt: Fékrendszer, blokkolásgátlóval felszerelve, az ENSZ EGB 13. sz. előírásnak, illetve a 98/12/EK irányelvvel módosított 71/320/EGK irányelvnek megfelelően. Kormánymű, az ENSZ EGB 79. sz. előírásban, illetve az 1999/7/EK irányelvvel módosított 70/311/EGK irányelvben foglaltak szerint. Aláírás( ok) és bélyegző(k): 1 A nem kívánt rész törlendő. 2 Azokban az országokban, ahol a gyártók képviselői nem jogosultak erre. 3 Ebben az esetben az első aláíró tölti ki a baloldali oszlopot, a második aláíró pedig a jobb oldalit. 4 Nyerges vontatók kivételével.

56 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 6. MELLÉKLET EURO 3 biztonságos tehergépkocsi minősítésre vonatkozó igazolás mintája Halványzöld papír, A4-es méret 6A A kipufogógáz- és zajemisszióra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelésről szóló igazolás 6B A biztonsági előírásoknak való megfelelésről szóló igazolás

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 57 EURO 3 biztonságos tehergépkocsi 'A' igazolásának sorszáma:.. Igazolás az EURO 3 biztonságos tehergépkocsikra vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő gépjárműről Jármű típusa és gyártmánya: Jármű azonosító száma (VIN): Motor típusa/száma: A jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő felhatalmazott képviselője 1, (A társaság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megegyezik azzal a járművel, amely.-án megfelelt a CEMT/CM(2005)9/Final sz. határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. Mérési norma 1 : ISO/ENSZ EGB 85. sz. előírás, az 1999/99/EK irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint Maximális motor-teljesítmény [kw]: /min -1 fordulatszámnál ZAJ- ÉS KIPUFOGÓGÁZ EMISSZIÓS ELŐÍRÁSOK Zajmérési norma 1 : ENSZ EGB 51.02. sz előírás, az 1999/101/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv szerint Maximum értékek 2 [db(a)] Motor-teljesítmény Mért értékek [db(a)] 77 75 kw 78 > 75 kw vagy < 150 kw 80 150 kw Mérés ideje: Mérést végezte: Megközelítési sebesség (km/h): Sűrített levegő zajkibocsátása [db(a)] Közelségi zajszint [db(a)]: Mérés helye: Sebességben:./min -1 fordulatszámnál Mérési norma 1 : ENSZ EGB 49/03 sz. előírás, illetve az 1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv és az ESC és ELR teszt-ciklusok szerint

58 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Maximum értékek (g/kwh) Szennyező anyag Motor-típus jóváhagyási tesztek alapján mért értékek [g/kwh] 2,1 [g/kwh] CO [g/kwh] 0,66 [g/kwh] HC [g/kwh] 5,O [g/kwh] NO x [g/kwh] 0,10 (0,13) 3 [g/kwh] Részecske [g/kwh] 0,8 [m -1 ] Füstgáz [m -1 ] Mérési norma 1 : ENSZ/EGB R.49/03, illetve 88/77/EGK irányelv, az 1999/96/EK irányelvben foglalt módosításoknak megfelelően és az ETC teszt-ciklus szerint Maximum értékek [g/kwh] Szennyező anyag Motor-típus jóváhagyási tesztek alapján mért értékek [g/kwh] 5,45 CO 0,78 NM.HC 1.6 4 CH 4 5.0 NO x 0,16(0,21) Részecske Kelt: Aláírás és bélyegző: 1 A nem kívánt rész törlendő. 2 CEMT/CM(95) 4 sz. és CEMT/CM(98) 8 sz. végleges Határozatok. 3 Olyan motoroknál, amelynek minden egyes hengere 0,75 dm 3 -nél kisebb és névleges fordulatszáma 3000 min -1 fölött van. 4 Csak földgáz üzemű motoroknál és az ETC tesztekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően (lásd: 1999/96/EK irányelv -III. Melléklet, 2. Függelék, 3.9 pont)

62 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám EURO 3 biztonságos tehergépkocsi 'B' igazolásának sorszáma: Alulírott 1, mint BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága 2 ; a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője; illetve a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága és a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője együttesen, ha a jármű gyártója nem szerelte be az összes szükséges eszközt/berendezést 3, (A társaság és/vagy a hatóság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megfelel a CEMT/CM(2005)9/FINAL sz. Határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. A gépjármű fel van szerelve az alábbi eszközökkel: Hátsó aláfutásgátló 4 az ENSZ EGB 58. sz. előírás, illetve a 2000/8/EK irányelvvel módosított 70/221/EGK irányelv szerint. Oldalról aláesés elleni védelem 4 az ENSZ EGB 73. sz. előírásban, illetve a 89/297/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Visszapillantó tükör az ENSZ EGB 46. sz előírás, illetve a 88/321/EGK irányelvvel vagy a 2003/97/EK irányelvvel módosított 71/127/EGK irányelv szerint. Világító és fényjelző berendezések, az ENSZ EGB 48. sz. előírásban, illetve a 97/28/EK irányelvvel módosított 76/756/EGK irányelvben foglaltak szerint. Tachográf az ENSZ EGB AETR Megállapodás vagy a 3821/85/EGK rendelet szerint, az 1056/97/EK, illetve a 2135/98/EK irányelvben foglalt módosításoknak megfelelően.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 63 Sebesség-korlátozó berendezés az ENSZ EGB 89. sz. előírásban, illetve a 2004/11/EK irányelvvel módosított 92/24/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Nehéz és hosszú járművek számára előírt hátsó (fényvisszaverő) jelzések az ENSZ EGB 70. sz. előírásban foglaltaknak megfelelően. Fékrendszer, blokkolásgátlóval felszerelve, az ENSZ EGB 13. sz előírás, illetve a 98/12/EK irányelvvel módosított 71/320/EGK irányelv szerint. Kelt: Kormányberendezés, az ENSZ EGB 79. sz előírásban, illetve az 1999/7 /EK irányelvvel módosított 70/311/EGK irányelvben foglaltak szerint. Aláírás(ok) és bélyegző(k): 1 A nem kívánt rész törlendő. 2 Azokban az országokban, ahol a gyártók képviselői nem jogosultak erre. 3 Ebben az esetben az első aláíró tölti ki a baloldali oszlopot, a második aláíró pedig a jobb oldalit. 4 Nyerges vontatók kivételével.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 67 7. MELLÉKLET EURO 4 biztonságos tehergépkocsi minősítésre vonatkozó igazolás mintája Halványzöld papír, A4-es méret 7A A kipufogógáz- és zajemisszióra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelésről szóló igazolás 7B A biztonsági előírásoknak való megfelelésről szóló igazolás

68 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám EURO 4 biztonságos tehergépkocsi 'A' igazolásának sorszáma:.. Igazolás az EURO 4 biztonságos tehergépkocsikra vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő gépjárműről Jármű típusa és gyártmánya: Jármű azonosító száma (VIN): Motor típusa/száma: A jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő felhatalmazott képviselője 1, (A társaság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megegyezik azzal a járművel, amely.-án megfelelt a CEMT/CM(2005)9/Final sz. határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. Mérési norma 1 : ENSZ EGB R.85. sz. előírás, vagy a legutóbb az 1999/99/EK irányelvvel módosított 80/1269/EGK irányelv szerint Maximális motor-teljesítmény [kw]: /min -1 fordulatszámnál ZAJ ÉS KIPUFOGÓGÁZ EMISSZIÓS ELŐÍRÁSOK Zajmérési norma 1 : ENSZ EGB R.51. sz előírás, vagy a legutóbb az 1999/101/EK irányelvvel módosított 70/157/EGK irányelv szerint Maximum értékek 2 [db(a)] Motor-teljesítmény Mért értékek [db(a)] 77 75 kw 78 > 75 kw vagy < 150 kw 80 150 kw Mérés ideje: Mérést végezte: Megközelítési sebesség (km/h): Sűrített levegő zajkibocsátása [db(a)] Közelségi zajszint [db(a)]: Mérés helye: Sebességben:./min -1 fordulatszámnál Mérési norma 1 : ENSZ EGB R.49 sz. előírás, illetve a legutóbb a 2001/27/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv és az ESC és ELR teszt-ciklusok szerint

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 69 Maximum értékek (g/kwh) Szennyező anyag Motor-típus jóváhagyási tesztek alapján mért értékek [g/kwh] 1,5 [g/kwh] CO [g/kwh] 0,46 [g/kwh] HC [g/kwh] 3,5 [g/kwh] NO x [g/kwh] 0,02 [g/kwh] Részecske [g/kwh] 0,5 [m -1 ] Füstgáz [m -1 ] Mérési norma 1 : ENSZ EGB R.49, illetve a legutóbb a 2001/27/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv és az ETC teszt-ciklus szerint Maximum értékek [g/kwh] Szennyező anyag Motor-típus jóváhagyási tesztek alapján mért értékek [g/kwh] 4,0 CO 0,55 NM.HC 1,1 3 CH 4 3,5 NO x 0,03 Részecske 4 Kelt: Aláírás és bélyegző: 1 A nem kívánt rész törlendő. 2 CEMT/CM(95) 4 sz. és CEMT/CM(98) 8 sz. végleges Határozatok. 3 Csak földgáz üzemű motoroknál 4 Gáz üzemű motorokra nem vonatkozik

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 73 EURO 4 biztonságos tehergépkocsi 'B' igazolásának sorszáma: BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK Alulírott 1, mint a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága 2 ; a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője; illetve a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága és a jármű gyártója illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője együttesen, ha a jármű gyártója nem szerelte be az összes szükséges eszközt/berendezést 3, (A társaság és/vagy a hatóság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megfelel a CEMT/CM(2005)9/Final sz. Határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. A gépjármű fel van szerelve az alábbi eszközökkel: Hátsó aláfutásgátló 4 az ENSZ EGB 58. sz. előírás, illetve a 2000/8/EK irányelvvel módosított 70/221/EGK irányelv szerint. Oldalról aláesés elleni védelem 4 az ENSZ EGB 73. sz. előírásban, illetve a 89/297/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Visszapillantó tükör az ENSZ EGB 46. sz. előírás, illetve a 88/321/EGK irányelvvel vagy a 2003/97/EK irányelvvel módosított 71/127/EGK irányelv szerint. Világító és fényjelző berendezések, az ENSZ EGB 48. sz. előírásban, illetve a legutóbb a 97/28/EK irányelvvel módosított 76/756/EGK irányelvben foglaltak szerint. Tachográf az ENSZ EGB AETR Egyezménynek vagy a legutóbb a 2135/98/EK irányelvvel, továbbá a 1360/2002/EK és 432/2004/EK rendeletekkel módosított 3821/85/EGK rendeletnek megfelelően

74 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Sebesség-korlátozó berendezés az ENSZ EGB 89. sz. előírásban, illetve a legutóbb a 2004/11/EK irányelvvel módosított 92/24/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Nehéz és hosszú járművek számára előírt hátsó (fényvisszaverő) jelzések az ENSZ EGB 70. sz. előírásban foglaltaknak megfelelően. Kelt: Fékrendszer, blokkolásgátlóval felszerelve, az ENSZ EGB 13. sz. előírás, illetve a 98/12/EK irányelvvel módosított 71/320/EGK irányelv szerint. Kormányberendezés, az ENSZ EGB 79. sz előírásban, illetve a legutóbb az 1999/7 /EK irányelvvel módosított 70/311/EGK irányelvben foglaltak szerint. Aláírás(ok) és bélyegző(k): 1 A nem kívánt rész törlendő. 2 Azokban az országokban, ahol a gyártók képviselői nem jogosultak erre. 3 Ebben az esetben az első aláíró tölti ki a baloldali oszlopot, a második aláíró pedig a jobb oldalit. 4 Nyerges vontatók kivételével.

78 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 8. MELLÉKLET Pótkocsikra vonatkozó igazolás mintája Halványsárga papír, A4-es méret

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 79 Az igazolás sorszáma:.. Igazolás a biztonságos tehergépkocsikra (zöldebb, EURO 3, EURO 4...) vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő pótkocsiról 1, a CEMT/CM (2005)9/Final sz. határozatában foglaltak alapján Jármű típusa és gyártmánya: Jármű azonosító száma (VIN): Alulírott 2, mint a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága 3 ; a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője; illetve a nyilvántartási ország erre illetékes hatósága és a jármű gyártója, illetve a gyártó nyilvántartási országban működő, erre felhatalmazott képviselője együttesen, ha a jármű gyártója nem szerelte be az összes szükséges eszközt/berendezést 4. (A társaság és/vagy a hatóság neve) igazolja, hogy a szóban forgó jármű megegyezik azzal a járművel, amely..-án megfelelt a CEMT/CM(2005)9/Final sz. határozatban megfogalmazott előírásoknak, továbbá igazolja, hogy az alábbiakban közölt adatok megfelelnek a valóságnak. A pótkocsi fel van szerelve az alábbi eszközökkel: Hátsó aláfutásgátló az ENSZ EGB 58. sz. előírásnak, illetve a 2000/8/EK irányelvvel módosított 70/221/EGK irányelvnek megfelelően. Oldalról aláesés elleni védelem 4 az ENSZ EGB 73. sz. előírásban, illetve a 89/297/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően. Irányjelző lámpák az ENSZ EGB 48. sz. előírásban, illetve a legutóbb a 97/28/EK irányelvvel módosított 76/759/EGK irányelvben foglaltaknak megfelelően.

80 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Nehéz és hosszú járművek számára előírt hátsó (fényvisszaverő) jelzések az ENSZ EGB 70. sz. előírásban foglaltaknak megfelelően. Kelt: Blokkolásgátlóval felszerelt fékrendszer, az ENSZ EGB 13. sz. előírás, illetve a legutóbb a 98/12/EK irányelvvel módosított 71/320/EGK irányelv szerint. Aláírás(ok) és bélyegző(k): 1 A félpótkocsikat is beleértve. 2 A nem kívánt rész törlendő. 3 Azokban az országokban, ahol a gyártók képviselői nem jogosultak erre. 4 Ebben az esetben az első aláíró tölti ki a baloldali oszlopot, a második aláíró pedig a jobb oldalit.

84 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 9. MELLÉKLET Járművek és pótkocsik közlekedésbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó igazolás mintája Hagyományos fehér papír, A4-es méret

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 85 Közlekedésbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igazolás sorszáma:. Igazolás a 96/96/EK irányelvben meghatározott és az 1999/52/EK irányelvben foglalt módosító rendelkezéseknek megfelelő közlekedésbiztonsági ellenőrzés elvégzéséről, a CEMT/CM (2005)9/FINAL sz. határozatában előírtak alapján Forgalmi rendszám: Megfelelőségi igazolás száma: Jármű típusa és gyártmánya 1 : Jármű azonosító száma (VIN): Motor típusa/száma 2 : Alulírott 3, mint a nyilvántartási országban az 1997. évi ENSZ EGB Egyezményben, vagy a 2001-ben módosított (TRANS/WP.1/2001/25) R.E.1 egységes szerkezetű ENSZ EGB határozatban (TRANS/SC.1/294/REV.5), vagy a 96/96/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően erre a célra kijelölt hatóság, illetve testület, igazolja, hogy a szóban forgó jármű megfelel az 1999/52/EK irányelvvel módosított 96/96/EK irányelvben meghatározott előírásoknak, beleértve legalább az alábbi tételek kötelező ellenőrzésének elvégzését, a fenti irányelv II. Mellékletében foglaltaknak megfelelően: Fékrendszerek (a pótkocsinak megfelelő blokkolásgátló rendszerrel együtt, és fordítva) Kormánykerék 2 és kormánymű Láthatóság Lámpák, fényszórók és elektromos berendezések Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés (a gumiabroncs mintázatmélységét is beleértve) Alváz és az alvázhoz kapcsolódó elemek (az oldalsó és hátsó védőelemeket is beleértve) Egyéb eszközök, többek között az alábbiak: Elakadásjelző háromszög 2 Tachográf (megléte és pecsétzár sértetlensége) Sebességkorlátozó berendezés 2

86 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám Környezetszennyezés 2 abszorpciós koefficiens értéke: [m -1 ] Kelt: Aláírás(ok) és bélyegző(k): Megjegyzés: Következő forgalombiztonsági ellenőrzés elvégzésének határideje 4 : 1 Pótkocsi esetén a pótkocsi típusa. 2 Pótkocsikra nem vonatkozik. 3 (Társaság, illetve hatóság neve és címe) 4 12 hónap az ellenőrzés időpontjától számítva.

90 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 10. MELLÉKLET A fuvarnapló első három oldalának mintája A fuvarnapló zöld színű, A4-es méretű lapokból áll, amelyet saját hivatalos nyelvükön kell kiállítaniuk a tagországoknak

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 91 1. oldal. Fuvarnapló száma:.. (az engedély számával megegyezően) FUVARNAPLÓ nemzetközi árufuvarozáshoz a számú CEMT engedély alapján Fuvarozó:.. (név).. (a fuvarozó teljes címe) P. H. Kiadás kelte:. (Hely és időpont)

92 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 2. oldal FONTOS TUDNIVALÓK 1. A fuvarnaplót és az ahhoz kapcsolódó CEMT engedélyt a járműben kell tartani. Egy engedélyhez csak egy fuvarnapló tartozhat. 2. A fuvarnaplók sorszámának meg kell egyezniük a vonatkozó engedélyek sorszámával, részletező számozással, (amennyiben szükséges) mert új fuvarnapló csak akkor adható ki, ha az előző már betelt. Amennyiben ez a kitétel nem teljesül, maga az engedély érvénytelennek tekinthető. 3. A lebonyolított fuvarozási műveletek kapcsán időrendi sorrendben kell beírni az egyes járatok szakaszait a berakodási és a kirakodási pont között, valamint az egyes határátlépő üresjáratok esetében. A tranzitálási helyek is feltüntethetők, azonban ez nem kötelező. 4. A fuvarnaplót minden rakománnyal történő és rakomány nélküli közlekedés megkezdése előtt ki kell tölteni, rakománnyal történő közlekedés esetén minden egyes be- és kirakodási pont közötti útvonalra vonatkozóan külön. 5. Ha egy járat során a rakomány felvételére különböző gyűjtő pontokon, vagy lerakására különböző terítési pontokon kerül sor, akkor ennek tényét az 1., 2., 3., 5. és 6. oszlopok megfelelő rovataiban fel kell tüntetni, + jellel jelezve pl. a 2 a) oszlopban a felrakóhelyet Ventspils + Riga + Bauska; az 5. oszlopban az össztömeget: 12 + 5 + 5. 6. A fuvarnaplóban az esetleges javításokat úgy kell elvégezni, hogy az eredeti beírás, illetve számok olvashatóak maradjanak. 7. Amennyiben a járatot egy éves vagy rövid távra szóló engedéllyel kezdték meg, és a soron következő időszakra vonatkozó másik engedély alapján folytatják, mindkét engedélyt az út teljes időtartama alatt a járművön kell tartani. Azon engedélyhez kapcsolódó fuvarnaplónak, amely alapján a járatot befejezik, tartalmaznia kell a teljes járatra vonatkozó információkat és a Külön megjegyzések oszlopban fel kell tüntetni azon engedély sorszámát, amellyel a járatot megindították. 8. A fuvarnapló kitöltött lapjait legalább egy hónapig meg kell őrizni a fuvarnaplóban. Ezt követően a kitöltött lapokat éves engedély esetén az egyes naptári hónapok végét követő két héten belül, rövid távra szóló engedély esetén az érvényességi idő lejártát követő két héten belül el kell küldeni az illetékes hatóságnak vagy testületnek.

2006/35/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 93 3. oldal CEMT engedély száma:.. a) Indulás a) Berakodás a) Berakodási Rendszám/ Össztömeg Km-ek száma Külön megidőpontja helye ország bejegyzési (tonna) indulásnál jegyzések ország (egy tizedesjegyig) b) Érkezés b) Kirakodás b) Kirakodási Km-ek száma időpontja helye ország érkezésnél 1 2 3 4 5 6 7 a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b) a) a) a) a) b) b) b) b)

94 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/35/II. szám 11. MELLÉKLET A zöld, a zöldebb és biztonságos, az EURO 3 biztonságos és az EURO 4 biztonságos minősítéssel rendelkező tehergépkocsikra felragasztandó matricák mintái A matricák előírt mérete az alábbi: zöld átmérő: 200 mm, fehér átmérő: 220 mm. A háttérnek zöld színűnek kell lennie, a külső peremnek és a betűnek pedig fehérnek. A zöld tehergépkocsik esetében "E" vagy "U" betűt, a zöldebb és biztonságos tehergépkocsik esetén "S" betűt, az EURO 3 biztonságos járművek esetében "3"-as számjegyet, az EURO 4 biztonságos járművek esetében "4"-es számjegyet kell használni.

96 MAGYAR KÖZLÖNY 2006/35/II. szám Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0076 2407 06.0914 Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.