Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után

Hasonló dokumentumok
Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata

Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után

Beszédhiba és beszédfeldolgozás

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A beszédészlelés szerepe az írásban és a helyesírásban

A spontán beszéd egyes jellemzői különböző felnőtt korcsoportokban

Szakmai és kommunikatív kompetencia a spontán beszédben

Hallásalapú és vizuális alapú közlések vizsgálata 3 7. osztályos korban

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. Tantárgy kódja TAB 1312 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

Megakadásjelenségek és önkorrekciók gyermekek hangos olvasásában

1 Nyelv, beszéd, írás

Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben Lesznyák Márta Bakti Mária

TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák

Olvasás-szövegértés fejlesztése. Ötletek saját gyakorlatból, az OFI újgenerációs olvasókönyvéhez kapcsolódva (1.osztály)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MACHER MÓNIKA

1. sz. körlevél. Szállodaköltségek: kétágyas szobában: Ft. fogadást és egy kulturális programot,

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében

A nyelvi változás beszédjelenségeinek vizsgálata

Nemcsak a húszéveseké a világ! Kommunikációs gyakorlatok hatvanon túl

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

A spontán beszéd megakadásjelenségei az életkor függvényében. Menyhárt Krisztina MTA Nyelvtudományi Intézet Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

KONDACS FLÓRA: AZ ÓVODÁSOK

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

A munka empirikus része 8 vizsgálatot, s tucatnyi adatelemzést tartalmaz. Bizonyos vizsgálati anyagokat ugyanis több szempontból elemez.

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés

A fonetik ar ol altal aban szeptember 15.

A deixis megjelenési formái a prozódiában

Beszédészlelés 1: Beszédpercepció. A beszédpercepció helye a beszédmegértési folyamatban

Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben

Fejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software For evaluation only.

N É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.

Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan

MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből

ÉS S NYELVI REPREZENTÁCI CIÓ. MTA Nyelvtudományi Intézet

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A tanulás s az ember legnagyobb. Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius )

KÖVETELMÉNYEK. Anyanyelvi tantárgy-pedagógia IV. Tantárgy kódja TAB 1313 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.


Normál és fordított irányú spontán beszéd

KORASZÜLÖTT GYERMEKEK NYELVHASZNÁLATI JELLEMZŐIRŐL. Krepsz Valéria

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia november 14.

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

5. A hezitációs jelenségek vizsgálata kisiskolás gyermekek spontán beszédében *

A beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában

A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása

Kárpátaljai középiskolások problémamegoldó és szövegértési képességeinek vizsgálata az anyanyelvi oktatás szemszögéből

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Nagyothalló gyermekek szókincse

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében *

kapcsolat: - magatartás zavaros gyermekek számának

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

Az elemzés részletes összefoglalását táblázatban mellékeljük. Tapasztalataink alapján

A BESZÉDSZÜNETEK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI A BESZÉDTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. Bóna Judit

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

MÓDSZERTÁR. Kánya Enikő

Olvasási stratégia: a módszertan bevezetésének okai és céljai

Csépe Valéria: Kulturális találmányok és az emberi agy az írás-olvasástól az internetig.

Divat- és stílustervező Divat- és stílustervező

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

TÁMOP C Élmények és tevékenységek kincsestára az Ászári Jászai Mari Általános Iskolában

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK ANYANYELVI ÉS ANGOL NYELVI BESZÉDFELDOLGOZÁSI ÉS OLVASÁSI FOLYAMATAI BOLDIZSÁR BOGLÁRKA

Kétnyelvű környezetben élő diákok (szerb és magyar anyanyelvűek) mentális lexikona

ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák

Bóna Judit 6 13 éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban

Beszédkutatás Nyelvhasználat és alkalmazások. Programfüzet november

november 20.

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

Osztály: Tananyag: Fejlesztési fókusz: Domináns didaktikai feladat: Hosszú távú célok:

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

A hírolvasás temporális sajátosságai

Az emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés

E R E D E T I KÖZLEMÉNYEK

Idegen nyelvi mérés 2016

Az elhangzó beszéd észlelésének és megértésének életkorspecifikus működése meghatározó az anyanyelv elsajátítása szempontjából.

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BOLDIZSÁR BOGLÁRKA

LEXIKAI FOLYAMATOK EGY- ÉS KÉTNYELVŰ KÖZEGBEN

Angol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése

A különböző beszédstílusok az akusztikai-fonetikai és a percepciós vizsgálatok tükrében

Egészségügyi szaknyelvi kommunikáció

A BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI: AZ ELHANGZÓ HÍREK FELDOLGOZÁSA

Csépe Valéria: Kulturális találmányok és az emberi agy az írás-olvasástól az internetig. Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához.

BESZÉDÉSZLELÉS, BESZÉDMEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE ÓVODÁSKORBAN

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÁJNYELV, KÖZNYELV, BESZÉLŐK

A projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály

Átírás:

Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1.

Bevezetés Olvasás: Hiányoznak az élőbeszéd akusztikai jelzései Hangos olvasás: Akusztikai visszacsatolás Kettős transzformáció Kettős transzformáció A leírt szavak és az írott nyelv szerkezetének feldolgozása (Gósy1996) A szövegértés tényezői: Életkornak megfelelő szókincs, és annak megfelelő aktiválása A szükséges morfológiai és szintaktikai struktúrák ismerete Fejlett asszociációs szint Jó rövid és hosszú távú memória Az életkornak megfelelő figyelem Háttérismeretek (Gósy1996) 2

Szövegértés feltétele: Beszédfeldolgozási folyamat szintjeinek pontos működése Ép hallás, ép látás Beszédészlelés: b.hangok/betűk felismerése betű/beszédhang, betűsor/hangsor megfeleltetés szófelismerés beszédhangok alapján (lexikális hozzáférés szintje) Beszédmegértés: szintaktikai és szemantikai struktúrák feldolgozása Asszociációs szint: megértett közlések + háttérismeretek (Gósy1996) A szövegértést befolyásoló egyéb tényezők: Az olvasott szöveg hossza és témája A szöveg műfaja és a szövegséma ismertségi foka Az olvasó háttértudása, életkora, gyakorlottsága és az egyéni sajátosságok A választott szövegértési feladat tartalom-visszamondáskor meghatározó az olvasott szöveg visszamondásáig eltelt idő (Bóna 2012; Kintsch van Dijk 1980; Menyhárt 2001) 3

Kutatási kérdések, hipotézisek A cél a felolvasás utáni tartalom-visszamondások szerkezeti és tartalmi felépítésének vizsgálata különböző kísérleti helyzetben. 1. Hogyan függ a feldolgozás mértéke a felolvasás minőségétől? 2. Mennyire hatékony a szöveg tartalmi feldolgozása? 3. Milyen típushibákkal jellemezhetők a tartalom-visszamondások? 4. Milyen hatással van a feldolgozásra az akusztikai visszacsatolás hiánya? A z olvasás sebessége és a felolvasás során jelentkező megakadások összefüggést mutatnak a feldolgozás mértékével. A felolvasott szöveg tartalmi felidézése gyenge. A tartalom-visszamondások típushibákat tartalmaznak. Az akusztikai visszacsatolás hiánya csökkenti a feldolgozás hatékonyságát. Akusztikai visszacsatolásnál működik az önmonitorozás (kevesebb hiba és/vagy több korrigálás formájában). 4

Kísérleti személyek, anyag, módszer 30 bölcsészhallgató (15 fő kontrollcsoport fejhallgató nélkül olvasta fel a szöveget, 15 fő kísérleti csoport fejhallgatón keresztül fehér zajt hallgatott a felolvasás közben). 140 szavas tudományos ismeretterjesztő szöveg, az adatközlők feltételezett ismereteihez igazítva. A szöveg nehézsége átlagos (Fog Index érték: 15,95). Adatközlők feladata: a szöveg felolvasása, majd közvetlenül utána annak tartalmi összefoglalása. Felolvasások elemzése: olvasási sebesség, megakadások kategorizálása. Tartalom-visszamondások elemzése: beszédidő, beszédszünetek, szószám, jel/szünet arány, helyes tartalmi elemek és kiegészítő információk, a tartalmi hibák kategorizálása. Akusztikai-fonetikai elemzés Praat szoftverrel. A csoportok összevető elemzése SPSS statisztikai elemzővel. 5

Eredmények A kontrollcsoport gyorsabb olvasási tempóértékeket produkált (átlag 118 szó/perc). Az értékek egységesebbek, kevésbé szórnak. A kísérleti csoport lassabban olvasott (átlag100 szó/perc). Az eredmények nagyobb egyéni különbségeket mutatnak. Nem mutatható ki szignifikáns eltérés a két csoport olvasási sebessége között. 6

A kontrollcsoportnál több megakadást adatoltunk a felolvasásokban. Mindkét csoportban a hibatípusú megakadások voltak túlsúlyban (lásd: újraindítás változtatással). A sima újraindítás és a bizonytalanságból fakadó egyéb megakadások előfordulása nem jelentős. újrai. v. = újraindítás változtatással újrai. = újraindítás sz. a szóban = szünet a szóban 7

A megakadásokon belüli nyelvbotlások kategóriájától elkülönítettük a félreolvasást, mint a percepció zavarát. Jelen kontextusban a félreolvasások a gyakorlottan olvasó személyek alkalmi hibázásai (Huszár: 2005). Kontrollcsoport: kevesebb félreolvasás (16 db). Kísérleti csoport: nagyobb számú félreolvasás (36 db). A két csoport közti különbség szignifikáns (p = 0,0001). 8

Összes beszédidő: kontrollcsoport (13,4 perc), kísérleti csoport (13,5 perc). Beszédszünetek: Kontrollcsoport átlaga: 79,25 szó/perc. Kísérleti csoport átlagértéke: 77, 72 szó/perc. Mindkét csoport átlagos beszédtempója lassú. Nincs szignifikáns eltérés a csoportok tempóértékei között. kontrollcs. (366,5 mp, a teljes beszédidő 46%-a), kísérleti cs. (329,8 mp, a teljes beszédidő 41%-a). Átlagos jel/szünet arány: kontrollcs. (2,5), kísérleti cs. (2,2) sok és hosszú beszédszünet, a beszéd rendkívül szaggatott. 9

Kontrollcsoport: átlagosan 2 alapvető információ. Kísérleti csoport: átlag 2,6 információ. A két csoport között szignifikáns az eltérés (p = 0,0295). Mindkét csoportban egy adatközlő (kontroll13;kísérleti15)teljesítménye bizonyult jelentősen jobbnak. kísérleti2; és kísérleti15 személyek jártasak a szöveg témájában. Az ismétlődő szavak és a szöveg alaptényezőinek felidézése a leghatékonyabb (kontrollcs.: 7 fő; kísérleti cs.: 14 fő), ezt követik a háttérismeretekkel kapcsolatos adatok (kontrollcs.: 5 fő; kísérleti cs.: 9 fő), a többi tényező nem meghatározó. 10

téves faha. = téves felidézés alaki hasonlóság alapján téves asszoc. = téves asszociáció túlált. = túláltalánosítás téves ör. = téves összerendezés Kontrollcsoport: négyféle típushiba, összesen 26 db. Kísérleti csoport: hatféle típushiba, összesen 20 db. Az eltérés nem szignifikáns. Nincs összefüggés a narratívákban jelentkező típushibák előfordulása és a helyes tartalmi elemek aránya között. 11

Az elhangzott szavak száma: Kontrollcsoport: 987 szó (tartalmas szavak: 49%; funkciószavak: 51%) Kísérleti csoport: 1042 szó (tartalmas szavak: 50%; funkciószavak: 50%) A kísérleti csoportban nagyobb mértékű a szórás (41,7), mint a kontrollcsoportban (26), de az eltérés nem szignifikáns. Kiegészítő információk: 1. A narratíva verbális lezárása: 90% ( nagyjából ennyi maradt meg ) 2. Bevezetés a narratíva előtt: 17% ( az imént olvasott cikk történelmi témájú volt, és arról szólt, hogy. ) 3. Mentális lexikonban való keresési folyamat verbalizálása: 10% (tudom, hogy két jelzőt olvastam.., valami étkezéssel kapcsolatos ) 4. Mentegetőzés: 10% ( hát nem tudom sajnos ; ne haragudj ; ebben nem vagyok jó ) 5. Az olvasott szöveg minősítése, olvasási tapasztalatok megosztása: 6-6% ( vicces volt a szöveg ; ez a szöveg nekem egy kicsit könnyebbséget jelentett ) 6. Olvasási körülmények minősítése: 3% ( a felolvasásra figyeltem és nem a tartalomra; az elején nagyon zavart a zaj ) Nincs szignifikáns különbség a csoportok között. 12

Kísérleti csoport: Következtetések az akusztikai visszacsatolás hiánya és zaj lassabb olvasási tempó + szignifikánsan több félreolvasás DE: szignifikánsan jobb feldolgozás. Nem befolyásolja a szöveg felidézését és megértését: a) A visszacsatolás hiánya és a félreolvasás b) A lassabb olvasási tempó A felidézésben főként a háttérismeretek, a séma ismertsége a meghatározó. A nehezített körülmények (fejhallgató/zaj) nagyobb koncentrálásra sarkallhatják az adatközlőket. Kontrollcsoport: Az akusztikai visszacsatolásnak köszönhetően működik az önmonitorozás szignifikánsan kevesebb félreolvasás. Feltételezhetően a természetes körülmények (nincs fejhallgató) miatt a spontán beszéd tempójához közeli sebességgel olvasnak, és nem fordítanak kellő figyelmet a tartalom feldolgozására. 13

A tartalmi felidézés gyenge a szövegértést a felolvasás ténye befolyásolja és nem a visszacsatolás megléte/ hiánya. A felidézést leginkább az asszociációk segítik. A spontán narratívák jellemző hibákat, típushibákat tartalmaznak. A beszédprodukcióban előforduló típushibák a szöveg feldolgozásának nehézségeire utalnak a logikai kapcsolatok felelevenítése sérül. A narratívák tempóértékei és a beszédszünetek aránya mind a szövegértés mind pedig a beszédprodukció nehézségeire felhívják a figyelmet. A szöveg témájáról jelentős háttérismerettel rendelkezők hatékonyabban és pontosan foglalták össze a tartalmat. 14

Felhasznált irodalom Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene Trezor kiadó, Bp. 263 338. Bóna Judit 2012. Hogyan mondanak vissza hallott szövegeket a középiskolások? In: Anyanyelv-pedagógia 2012/2. Eysenck, Michael W. Keane, Mark T. 1997. Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 335 347. Gósy Mária 1996. Az olvasott szöveg és az elhangzott szöveg megértésének összefüggései. In Magyar Nyelvőr 120/2. 168 179. Gósy Mária 2010. Szövegértés alapú narratívák. In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 113 123. Huszár Ágnes 2005. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében. Tinta Könyvkiadó, Bp. Kintsch, Walter Van Dijk, Teun A. 1980. Hogyan idézünk fel és kivonatolunk történeteket? In Pléh Csaba (szerk.): Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Bp. 311 332. Menyhárt Krisztina 2001. Életkori tényező a szövegértésben In Beszédkutatás 2001. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 73 90. kanyo.reka@gmail.com 15