Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1.
Bevezetés Olvasás: Hiányoznak az élőbeszéd akusztikai jelzései Hangos olvasás: Akusztikai visszacsatolás Kettős transzformáció Kettős transzformáció A leírt szavak és az írott nyelv szerkezetének feldolgozása (Gósy1996) A szövegértés tényezői: Életkornak megfelelő szókincs, és annak megfelelő aktiválása A szükséges morfológiai és szintaktikai struktúrák ismerete Fejlett asszociációs szint Jó rövid és hosszú távú memória Az életkornak megfelelő figyelem Háttérismeretek (Gósy1996) 2
Szövegértés feltétele: Beszédfeldolgozási folyamat szintjeinek pontos működése Ép hallás, ép látás Beszédészlelés: b.hangok/betűk felismerése betű/beszédhang, betűsor/hangsor megfeleltetés szófelismerés beszédhangok alapján (lexikális hozzáférés szintje) Beszédmegértés: szintaktikai és szemantikai struktúrák feldolgozása Asszociációs szint: megértett közlések + háttérismeretek (Gósy1996) A szövegértést befolyásoló egyéb tényezők: Az olvasott szöveg hossza és témája A szöveg műfaja és a szövegséma ismertségi foka Az olvasó háttértudása, életkora, gyakorlottsága és az egyéni sajátosságok A választott szövegértési feladat tartalom-visszamondáskor meghatározó az olvasott szöveg visszamondásáig eltelt idő (Bóna 2012; Kintsch van Dijk 1980; Menyhárt 2001) 3
Kutatási kérdések, hipotézisek A cél a felolvasás utáni tartalom-visszamondások szerkezeti és tartalmi felépítésének vizsgálata különböző kísérleti helyzetben. 1. Hogyan függ a feldolgozás mértéke a felolvasás minőségétől? 2. Mennyire hatékony a szöveg tartalmi feldolgozása? 3. Milyen típushibákkal jellemezhetők a tartalom-visszamondások? 4. Milyen hatással van a feldolgozásra az akusztikai visszacsatolás hiánya? A z olvasás sebessége és a felolvasás során jelentkező megakadások összefüggést mutatnak a feldolgozás mértékével. A felolvasott szöveg tartalmi felidézése gyenge. A tartalom-visszamondások típushibákat tartalmaznak. Az akusztikai visszacsatolás hiánya csökkenti a feldolgozás hatékonyságát. Akusztikai visszacsatolásnál működik az önmonitorozás (kevesebb hiba és/vagy több korrigálás formájában). 4
Kísérleti személyek, anyag, módszer 30 bölcsészhallgató (15 fő kontrollcsoport fejhallgató nélkül olvasta fel a szöveget, 15 fő kísérleti csoport fejhallgatón keresztül fehér zajt hallgatott a felolvasás közben). 140 szavas tudományos ismeretterjesztő szöveg, az adatközlők feltételezett ismereteihez igazítva. A szöveg nehézsége átlagos (Fog Index érték: 15,95). Adatközlők feladata: a szöveg felolvasása, majd közvetlenül utána annak tartalmi összefoglalása. Felolvasások elemzése: olvasási sebesség, megakadások kategorizálása. Tartalom-visszamondások elemzése: beszédidő, beszédszünetek, szószám, jel/szünet arány, helyes tartalmi elemek és kiegészítő információk, a tartalmi hibák kategorizálása. Akusztikai-fonetikai elemzés Praat szoftverrel. A csoportok összevető elemzése SPSS statisztikai elemzővel. 5
Eredmények A kontrollcsoport gyorsabb olvasási tempóértékeket produkált (átlag 118 szó/perc). Az értékek egységesebbek, kevésbé szórnak. A kísérleti csoport lassabban olvasott (átlag100 szó/perc). Az eredmények nagyobb egyéni különbségeket mutatnak. Nem mutatható ki szignifikáns eltérés a két csoport olvasási sebessége között. 6
A kontrollcsoportnál több megakadást adatoltunk a felolvasásokban. Mindkét csoportban a hibatípusú megakadások voltak túlsúlyban (lásd: újraindítás változtatással). A sima újraindítás és a bizonytalanságból fakadó egyéb megakadások előfordulása nem jelentős. újrai. v. = újraindítás változtatással újrai. = újraindítás sz. a szóban = szünet a szóban 7
A megakadásokon belüli nyelvbotlások kategóriájától elkülönítettük a félreolvasást, mint a percepció zavarát. Jelen kontextusban a félreolvasások a gyakorlottan olvasó személyek alkalmi hibázásai (Huszár: 2005). Kontrollcsoport: kevesebb félreolvasás (16 db). Kísérleti csoport: nagyobb számú félreolvasás (36 db). A két csoport közti különbség szignifikáns (p = 0,0001). 8
Összes beszédidő: kontrollcsoport (13,4 perc), kísérleti csoport (13,5 perc). Beszédszünetek: Kontrollcsoport átlaga: 79,25 szó/perc. Kísérleti csoport átlagértéke: 77, 72 szó/perc. Mindkét csoport átlagos beszédtempója lassú. Nincs szignifikáns eltérés a csoportok tempóértékei között. kontrollcs. (366,5 mp, a teljes beszédidő 46%-a), kísérleti cs. (329,8 mp, a teljes beszédidő 41%-a). Átlagos jel/szünet arány: kontrollcs. (2,5), kísérleti cs. (2,2) sok és hosszú beszédszünet, a beszéd rendkívül szaggatott. 9
Kontrollcsoport: átlagosan 2 alapvető információ. Kísérleti csoport: átlag 2,6 információ. A két csoport között szignifikáns az eltérés (p = 0,0295). Mindkét csoportban egy adatközlő (kontroll13;kísérleti15)teljesítménye bizonyult jelentősen jobbnak. kísérleti2; és kísérleti15 személyek jártasak a szöveg témájában. Az ismétlődő szavak és a szöveg alaptényezőinek felidézése a leghatékonyabb (kontrollcs.: 7 fő; kísérleti cs.: 14 fő), ezt követik a háttérismeretekkel kapcsolatos adatok (kontrollcs.: 5 fő; kísérleti cs.: 9 fő), a többi tényező nem meghatározó. 10
téves faha. = téves felidézés alaki hasonlóság alapján téves asszoc. = téves asszociáció túlált. = túláltalánosítás téves ör. = téves összerendezés Kontrollcsoport: négyféle típushiba, összesen 26 db. Kísérleti csoport: hatféle típushiba, összesen 20 db. Az eltérés nem szignifikáns. Nincs összefüggés a narratívákban jelentkező típushibák előfordulása és a helyes tartalmi elemek aránya között. 11
Az elhangzott szavak száma: Kontrollcsoport: 987 szó (tartalmas szavak: 49%; funkciószavak: 51%) Kísérleti csoport: 1042 szó (tartalmas szavak: 50%; funkciószavak: 50%) A kísérleti csoportban nagyobb mértékű a szórás (41,7), mint a kontrollcsoportban (26), de az eltérés nem szignifikáns. Kiegészítő információk: 1. A narratíva verbális lezárása: 90% ( nagyjából ennyi maradt meg ) 2. Bevezetés a narratíva előtt: 17% ( az imént olvasott cikk történelmi témájú volt, és arról szólt, hogy. ) 3. Mentális lexikonban való keresési folyamat verbalizálása: 10% (tudom, hogy két jelzőt olvastam.., valami étkezéssel kapcsolatos ) 4. Mentegetőzés: 10% ( hát nem tudom sajnos ; ne haragudj ; ebben nem vagyok jó ) 5. Az olvasott szöveg minősítése, olvasási tapasztalatok megosztása: 6-6% ( vicces volt a szöveg ; ez a szöveg nekem egy kicsit könnyebbséget jelentett ) 6. Olvasási körülmények minősítése: 3% ( a felolvasásra figyeltem és nem a tartalomra; az elején nagyon zavart a zaj ) Nincs szignifikáns különbség a csoportok között. 12
Kísérleti csoport: Következtetések az akusztikai visszacsatolás hiánya és zaj lassabb olvasási tempó + szignifikánsan több félreolvasás DE: szignifikánsan jobb feldolgozás. Nem befolyásolja a szöveg felidézését és megértését: a) A visszacsatolás hiánya és a félreolvasás b) A lassabb olvasási tempó A felidézésben főként a háttérismeretek, a séma ismertsége a meghatározó. A nehezített körülmények (fejhallgató/zaj) nagyobb koncentrálásra sarkallhatják az adatközlőket. Kontrollcsoport: Az akusztikai visszacsatolásnak köszönhetően működik az önmonitorozás szignifikánsan kevesebb félreolvasás. Feltételezhetően a természetes körülmények (nincs fejhallgató) miatt a spontán beszéd tempójához közeli sebességgel olvasnak, és nem fordítanak kellő figyelmet a tartalom feldolgozására. 13
A tartalmi felidézés gyenge a szövegértést a felolvasás ténye befolyásolja és nem a visszacsatolás megléte/ hiánya. A felidézést leginkább az asszociációk segítik. A spontán narratívák jellemző hibákat, típushibákat tartalmaznak. A beszédprodukcióban előforduló típushibák a szöveg feldolgozásának nehézségeire utalnak a logikai kapcsolatok felelevenítése sérül. A narratívák tempóértékei és a beszédszünetek aránya mind a szövegértés mind pedig a beszédprodukció nehézségeire felhívják a figyelmet. A szöveg témájáról jelentős háttérismerettel rendelkezők hatékonyabban és pontosan foglalták össze a tartalmat. 14
Felhasznált irodalom Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene Trezor kiadó, Bp. 263 338. Bóna Judit 2012. Hogyan mondanak vissza hallott szövegeket a középiskolások? In: Anyanyelv-pedagógia 2012/2. Eysenck, Michael W. Keane, Mark T. 1997. Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 335 347. Gósy Mária 1996. Az olvasott szöveg és az elhangzott szöveg megértésének összefüggései. In Magyar Nyelvőr 120/2. 168 179. Gósy Mária 2010. Szövegértés alapú narratívák. In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 113 123. Huszár Ágnes 2005. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében. Tinta Könyvkiadó, Bp. Kintsch, Walter Van Dijk, Teun A. 1980. Hogyan idézünk fel és kivonatolunk történeteket? In Pléh Csaba (szerk.): Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Tankönyvkiadó, Bp. 311 332. Menyhárt Krisztina 2001. Életkori tényező a szövegértésben In Beszédkutatás 2001. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 73 90. kanyo.reka@gmail.com 15