Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál De hát a törvényeknek nem azért van hitelük, mert igazságosak, hanem azért, mert törvények. Ez az ő tekintélyüknek misztikus alapja; semmi egyéb. Amivel jól is járnak. (Montaigne: A tapasztalásról, XVI. század)
I. A kézbesítésről
A kézbesítésről A kézbesítés a bírósági iratoknak a címzett részére való megküldése, a címzettnek dokumentált átadása. (Pp. Nagykommentár) megteremti a lehetőséget az irat megismerésére háromoldalú eljárásjogi jogviszony: A perindítás hatályainak beállása 128. A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. ) az ellenféllel való közlésével állanak be. [a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény]
II/2. A hivatalos iratok kézbesítése (Pr.) [a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 31. ] Menete: kétszeres kézbesítési kísérlet ha az első eredménytelen: értesítőt hagynak hátra, 5 munkanapig átvehető a postai szolgáltató helyen, s ha nem veszik át, második kézbesítési kísérlet ha a második is eredménytelen: újabb értesítőt hagynak hátra, 5 munkanapig rendelkezésre tartják, majd a feladónak visszaküldik nem kereste jelzéssel lásd a bírósági gyakorlatból: BH 1984. 418.; BH 1995. 223.
II. A kézbesítési vélelem
III/1. A kézbesítési vélelem két gyakori kézbesítési akadály: át nem vétel és az átvétel megtagadása 1995 óta megoldott miniszteri indokolás: a perek elhúzódásának eszköze az át nem vétel és a megtagadás, a gyakran rosszhiszemű alperes (akit épp valamilyen mulasztása miatt perelnek) ezzel ki tudja játszani az igazságszolgáltatást
Az Alkotmánybíróság álláspontja a jogok és jogos érdekek hatékony érvényesítése, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás kiszámítható működése azt igényli, hogy kivételes esetekben a kézbesítés eredménytelensége esetén is feltételezni lehessen a hivatalos iratok közlését, illetve ezzel kapcsolatban azt, hogy a közölt határozatok jogerőssé válhattak. Ez pedig nem függhet adott esetben attól, hogy a határozat címzettje képes vagy hajlandó-e átvenni a határozatot. [46/2003. (X. 16.) ABH; Indokolás IV. 1.]
A kézbesítési vélelem szabályozása [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99. -ának (2) bekezdése] a megtagadás: A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. az át nem vétel: Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A vélelem beállása után kézbesítettnek kell tekinteni határidők kezdőirat és eljárást befejező érdemi határozat (így például a fizetési meghagyás) esetében értesíteni kell a feleket róla [Pp. 99. (4) bek.], méghozzá ajánlott szolgáltatás igénybevételével (BDT 2007. 1698.)
A kézbesítési vélelem megdöntése jogos igény az, hogy ne érje sérelem azt a személyt, akit a kézbesítés eredménytelensége körében önhiba nem terhel (Dr. Kiss Daisy) 2004-ben, az AB kötelezésére került a Pp.-be [99/A. ] ha a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vette át, mert a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű b) az iratot más okból nem volt módja átvenni [Pp. 99/A. (3) bek.] lásd még: BDT 2001. 433.; BDT 2008. 1731.
A kézbesítési vélelem megdöntése II. a címzett, mint kérelmező terjesztheti elő, lásd: BDT 2011. 2477. 15 napos szubjektív, és 6 hónapos objektív határidőn belül a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, de (kérelemre) felfüggeszthető jogorvoslati lehetőség elutasítás esetében közvetlenül a végzés ellen, helyt adó döntés esetében az ítélet elleni fellebbezés keretében lehetőség van a Pp. szerint a felek meghallgatására lehetőség van
A kézbesítési vélelem megdöntése III. A 99/A. -ában meghatározott okok különbözősége a) pont esetén igazolni kell b) pont esetén - valószínűsíteni kell - jogi személy nem hivatkozhat rá, lásd: BH 2005. 68.; BDT 2007. 1678.; BDT 2007. 1698. Az elbírálás a bíróság (közjegyző) diszkrecionális jogkörébe tartozik. (Lásd még: BH 2000. 414.)
A kézbesítési vélelem megdöntése IV. A megdöntés jogkövetkezményei - hatálytalanok a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények - az a) pontra hivatkozás esetén az addigi eljárási cselekményeket és a kézbesítést a fél kérelmének megfelelően meg kell ismételni - a b) pontra hivatkozás esetén kötelező a kézbesítést megismételni - egyébként megfelelően irányadók a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések [Pp. 99/A. (7) (9) bek.]
IV. A kézbesítési vélelem három kérdése
1. A helyettes átvevő az ellenérdekű fél 99. (2) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (3) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem beálltát nem állapítja meg, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt. 1. Kérdés Hogyan küldhető vissza a küldemény és annak tértivevénye nem kereste vagy megtagadta jelzéssel, miközben helyettes átvevő átvette a küldeményt? Egyszerű jogalkotói hiba pusztán?
Fővárosi Ítélőtábla (2004) fogalmilag kizárt ilyenkor a vélelem beállása a Pp. ezzel a kézbesítés szabálytalanságát kívánta kimondani ( ). Ha a bíróság észleli, hogy az ellenérdekű fél volt a helyettes átvevő, a kézbesítést, annak szabálytalansága miatt meg kell ismételni, ha pedig ezt nem észlelve szabályszerűnek tekintette (a kézbesítés szabályszerűségét vélelmezte ), utóbb a kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelmet a Pp. 99/A. (3) bekezdés a) pontja szerint kell elbírálni [A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2004. október 4-i tanácselnöki értekezletén kialakított vélemény, 2. pont] ugyanezt mondta ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság egyik 2005-ös ajánlásában
2. A valószínűsítés határai 99/A. (5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. igazolás vs. valószínűsítés 2. Kérdés Mit kell igazoláson, s mit valószínűsítésen érteni? Lehet valamilyen tényt, körülményt pusztán valószínűsíteni, s ha igen, hogyan?
Csongrád Megyei Bíróság (2004) Ekkor a címzettnek tehát azt kell valószínűsítenie, hogy a küldeményt ezen a napon önhibáján kívül nem kapta meg, továbbá azt, hogy mikor és milyen körülmények között szerzett tudomást a kézbesítésről. [A Csongrád Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának 8/2004. (X. 29.) véleménye a kézbesítési szabályokról, II/4. pont] a Pp. Nagykommentár is kiemeli, hogy a b) ponttal a jogalkotó egy parttalan, teljes mértékben a bíróság mérlegelésén múló kimentési lehetőséget biztosított, ami nem feltétlenül szerencsés voltaképpen a fél előadásáról beszélhetünk
3. A szabálytalan kézbesítés kérdése Pp. 99/A. (3) bek. a) pont szabályszerűtlen kézbesítés nem a vélelem megdöntéséről van szó, ugyanis szabályszerűtlenül nem lehet kézbesíteni hivatalos iratot, így annak vonatkozásában vélelem sem állhat be (Pp. Nagykommentár) 3. Kérdés Mi történik a szabályszerűnek észlelt kézbesítés esetén, amelynél nem kézbesítési vélelem állt be, de utóbb kiderül, hogy szabálytalan volt a kézbesítés? Lehet-e alkalmazni rá a Pp. 99/A. -a (3) bekezdésének a) pontját?
Két bírósági álláspont Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság (2005) nem a kézbesítési vélelem beállta látszólagos, hanem a tényleges kézbesítés szabályszerűsége. Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában azonban a sérelem orvoslásaként a kézbesítési vélelem megdöntésére vonatkozó szabályok alkalmazására kerül sor. [Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának 1/2005 ajánlása a hivatalos iratok kézbesítéséről és a kézbesítése vélelem megdöntéséről, 1. pont] Győri Ítélőtábla (2006) Ellentmondásos maradt a Pp. Szabályozása, és a 99/A. -ban foglaltak helyes értelmük szerint a tényleges kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelem elbírálására nem vonatkoznak ( ) kifejezett külön szabályozás hiányában a tényleges kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelem elbírálása során a korábbi gyakorlattól eltérően analógia útján a Pp. 99/A. -ában foglaltakat indokolt alkalmazni. [Győri Ítélőtábla Fpkf. II. 25. 662/2006/2.]
Eltérő álláspontok Igazolási kérelem szabályai (meghaladott) 106. (1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei az alábbi eseteket kivéve igazolással orvosolhatók. 107. (2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen 114. A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
A problémacsokor 1. Hogyan lehet kézbesítési vélelmet megállapítani, ha a helyettes átvevő az ellenérdekű fél? 2. Hol húzható meg a határ a valószínűsítés és az igazolás egymás közti határa a perjogban? 3. Alkalmazhatóak-e a szabálytalan kézbesítést követő eljárásra a kifejezetten a kézbesítési vélelem megdöntésére irányadó [Pp. 99/A. (3) bek. a) pontja] szabályok?
Köszönöm a figyelmet! dr. Pulinka Mihály jogi előadó (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) közjegyzőjelölt dr. Molnár Judit budapesti közjegyző mellett