KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos utca 34. 6100 KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kiskunfélegyháza, 2013. augusztus. Jóváhagyta: Ágoston Tibor intézményvezető

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Általános rendelkezések... 4 2. Az intézmény szervezeti felépítése... 9 3. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 10 3.1 Az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők munkarendjének szabályozása... 10 3.2 Pedagógusok munkarendje, általános előírások... 10 3.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 11 3.4 A dolgozók benntartózkodásának rendje... 11 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 12 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel... 13 6. Tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje... 14 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 15 7.1 Operatív csoport... 15 7.2 Igazgatótanács... 15 8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 17 8.1 A vezetők helyettesítési rendje... 17 9. A vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje... 18 9.1 Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje... 18 10. A nevelőtestületi feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 21 10.1 Az intézmény nevelőtestülete... 21 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást... 24 11.1 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 24 12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 25 13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében... 27 13.1 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 27 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 30 15. Az intézményi védő, óvó előírások... 31 16. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 34 16.1 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők... 34 16.2 Bombariadó terv Kollégium... 35 16.3 A dohányzás intézményi szabályai... 36 17. Tájékoztatás a pedagógiai programról... 37 18. Azok az ügyek amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel... 37 19. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 38 19.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 38 19.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 38 20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 41 2

21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 41 22. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírásminták... 42 23. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 46 23.1 Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 46 24. A felnőttoktatás formái... 48 25. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)... 49 26. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje... 51 26.1 Mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkörök... 51 27. Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje.... 51 28. Gyerekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend:... 52 29. Iskolai könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzata... 55 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 59 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 63 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 66 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez... 68 30. Iskola kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata... 71 3

1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 30-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése Az intézmény adatai: 1. A költségvetési szerv 1.1 Az intézmény hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 1.2 Az intézmény rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 1.3 Elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) 1.4. Az intézmény OM azonosítója: 201030 1.5. Az intézmény törzsszáma: 542803 2. Az intézmény székhelye: Székhely intézmény neve Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhelye 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. 4

3. Tagintézmények és telephelyek 3.1. Tagintézmények: Tagintézmények neve Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája 3.2. Telephelyek: Címe 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. Név Telephely Öreglaktanya 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 35. Molnártelepi tanműhely 6100 Kiskunfélegyháza, Molnártelep Iskolai könyvtár 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. Előkészítő és Speciális Szakiskola, Alternatív tagozat 6100 Kiskunfélegyháza, Kun u. 2. Közgazdasági Szakközépiskola 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u.1-3. Közgazdasági Tagintézmény Tanirodája, tantermei és Konzorciumi irodája 6100 Kiskunfélegyháza, Korona u. 4. 4. Az intézmény alapításának időpontja: 2007. augusztus 1. (40/2007. kt. hat.) 4.1. Alapítás módja: egyesítés összeolvadással 4.2. Közvetlen jogelőd intézménye(k): Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola (1884.) Közgazdasági Szakközépiskola (1961.) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola (1924.) 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: általános és szakmai középfokú oktatás többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény szakiskola szakközépiskola gimnázium speciális szakiskola kollégium 6. Alaptevékenységek a székhelyintézményben és tagintézményekben: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az engedélyezett évfolyamok száma: 9-15 évfolyam, felnőttoktatás Az engedélyezett tanulócsoportok száma: 105 Felvehető maximális tanulólétszám: 3375 Bankszámlaszám: 11732071-15338284-40860004. Adószám: 15542803-2-03. Az intézmény ÁFA alany. Elérhetőségek: Telefon: 76/462-155 Fax: 76/560-120 E-mail: titkarsag@kossuth-felegyhaza.sulinet.hu Honlap: www.kfsz.hu 5

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Bélyegző lenyomata Hol használható Ki használhatja A bélyegzőhasználat rendje Az iskolában a bélyegzők használatának engedélyezése az intézményvezető feladata. Az egyes bélyegzőtípusok használatára jogosultak és a bélyegzők használati köre: Használónak kell tekinteni: az intézményvezetőt, intézményegység-vezetőt és a tagintézmény-vezetőt, helyetteseiket, pénzügyi koordinátort, a gazdasági hivatal és a titkárság kijelölt dolgozóit a székhely intézményben, a tagintézményben és az intézményegységekben, autószerelő műhely vezetőjét, a kollégiumvezetőt. Az iskolában az alábbi bélyegzők használata engedélyezett: Körbélyegző Hosszúbélyegző Iratkezelés során használt bélyegző Ügyintézés során használt bélyegző Különleges bélyegző: érettségi bizonyítványban, OKJ bizonyítványban. A bélyegzők csak magyar nyelven készülhetnek Borítékon, számlán vagy formanyomtatványon a címbélyegzőt kell használni. Adószámos, számlaszámos bélyegzőt a számlán. A bélyegzők lenyomatához kék tintával átitatott párnát kell használni. Ettől eltérő színű tinta használatát az intézményvezető és a gazdasági vezető engedélyezheti. A körbélyegző belső kerületére írva iskola teljes neve található, a Kiskunfélegyháza névvel kiegészítve. Az iskolai körbélyegző szigorú számadású, amelyet csak hivatalos levelezésben, közokiratokon, másolatok hitelesítésére lehet használni. Az iskolában közokiratnak tekintendő: Beírási napló, Törzskönyv, Osztálynapló, Bizonyítvány. A bizonyítvány első oldalán az iskola teljes nevét tartalmazó körbélyegző használható, melyet a tagintézmény-vezető hitelesít az aláírásával. A kiállította szó mellett a hosszú bélyegző az alapító okirat szerinti, tagintézményi névhasználatot tartalmazza. A bizonyítvány azon lapjain, melyen a tanuló évfolyamonkénti eredményét rögzítjük, OKJ bizonyítványban is, a hosszú bélyegzővel jelöljük az iskolát, város, és címmel ellátva, rövidített 6

névvel. Az évfolyamonkénti lezárás hitelesítésénél a használt körbélyegző az intézményi hitelesítő körbélyegző. A bizonyítvány belső oldalait is a tagintézmény-vezető írja alá. Amennyiben az iskola teljes nevét tartalmazó körbélyegzőből több példány van használatban, az egyes példányokat arab sorszámozással kell ellátni, a sorszámot a nyomófelületen a Kiskunfélegyháza szó felett, középen kell elhelyezni. A hosszúbélyegző Típusai: Címbélyegző, Fejbélyegző. A címbélyegző a használó elnevezését, címét és telefon számát tartalmazó általános használatú bélyegző. Gazdasági ügyek intézéséhez az adószámmal és számlaszámmal ellátott címbélyegző használandó. A fejbélyegző a használó elnevezését tartalmazó bélyegző. Az iratkezelés során használt bélyegző ügyirat-érkeztető bélyegző_érkezett, ikt. szám, mell. ügyintéző dátumbélyegző. Tanügyigazgatási bélyegzők: A címeres körbélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. A címeres körbélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. A csere és a pótlás bejelentése az intézményvezetőnek kötelező. A bélyegzők készítéséről a központi gazdasági hivatal gondoskodik. A bélyegzőket nyilván kell tartani egyenként, sorszámozott nyilvántartólapon. A nyilvántartólapon fel kell tüntetni átvétel kelte átvevő aláírása bélyegző darabszáma lenyomata személyi változás esetén a z átadó és átvevő aláírását a bélyegző leltározás keltét A használó köteles a használatában levő bélyegzőkről az egyes nyilvántartó lapokat lefűzve megőrizni. A bélyegző selejtezése illetve megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell A megsemmisítés helyét, időpontját, módját, lenyomatát, leadó-átvevő nevét, megsemmisítésen részt vevők aláírását. Amennyiben a bélyegző elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelőnek arról, hogy a bélyegzővel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen. Azonnal jelenteni kell az intézményvezetőnek. Letiltást közzé kell tenni. A hiányzó bélyegzőt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzőt használni nem szabad. A bélyegzőket vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhető módon bélyegző tárolni nem szabad. A bélyegzőőrzési-kötelezettséget a munkaköri leírásban fel kell tüntetni, illetve azzal a munkaköri leírást annak felülvizsgálatát esedékességétől függetlenül ki kell egészíteni. Az intézményben a cégszerű aláírás a következő: intézményvezető és a pénzügyi koordinátor együtt, 7

az intézményvezető távolléte esetén a műszaki intézményvezető helyettes és a pénzügyi koordinátor együtt, a pénzügyi koordinátor távolléte esetén az intézményvezető és KLIK gazdasági igazgatóhelyettes által megbízott személy. Mindkettőt egyszerre nem lehet helyettesíteni. Másolatban kiadott dokumentumok hitelesítésére jogosultak: intézményvezető, intézményvezető helyettesek, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes. 8

2. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Műszaki intézményvezető-helyettes Nevelési intézményvezető-helyettes Szakképzési intézményvezető-helyettes Rendszergazda Könyvtár Műszaki vezető Titkárság Gazdasági hivatal Intézményi pszichológus Intézményi védőnő Közgazdasági tagintézmény Speciális intézményegység Kollégium intézményegység Felnőttképzési intézményegység Tagintézményvezető Intézményegységvezető Intézményegységvezető Intézményegységvezető Tagintézményvezető-helyettes Intézményegységvezető - helyettes Titkárság Titkárság Könyvtár Könyvtár Ápolónő Rendszergazda 9

3. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendjét a hatályos törvények és a tanév rendje határozza meg, míg a tanulók munkarendjét a házirend szabályozza. 3.1 Az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője illetve tagintézmény vezető vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.00 és 15.00 óra között, pénteken 7.00 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a teendőket a intézményvezető illetve a tagintézmény vezető által kijelölt megbízott láthatja el. 3.2 Pedagógusok munkarendje, általános előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az tagintézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a (tag)intézményvezető-helyettes engedélyezi. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető, tagintézményvezető, az intézményegységek vezetői, és a (tag)intézményvezető-helyettes(ek) adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A pedagógus alapvető kötelessége, (köznevelési törvény és munkaköri leírás) hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 10

Az iskolában alapvető elvárás a tanulók biztonsága. Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül. A pedagógus ügyeletet az (tag)intézményvezető-helyettes(e k) szervezi(k). Az ügyelet beosztása megtekinthető a tanáriban. Az ügyeleti időpontok cseréjét az (tag)intézményvezető-helyettes(ek), illetve az ügyeletes vezető engedélyezi. Az ügyeletes tanár köteles a szünetben a folyosón tartózkodni a tanulók között. 3.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézményben végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a Kollektív szerződés feladata. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő felhasználásával történik, amelynek meghatározása a Kollektív szerződésben található. Ennek figyelembe vételével a Köznevelési törvény 62. -a határozza meg, ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni a digitális naplót, mely egyben napi munkaidő-nyilvántartó lapot is helyettesíti. Köznevelési törvény 62. 5-6. pont, mely 2013. szeptember 1-től hatályos. A heti munkaidő minden pedagógus számára 40 óra. Lehetőséget biztosítunk nyomtatványunkon a heti kötelező óraszámon felüli munkával töltött idő megjelenítésére. Munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél általában 40 órának kell kijönnie. A tanulók iskolában való tartózkodási rendjét a házirend határozza meg! 3.4 A dolgozók benntartózkodásának rendje A munkavégzés iskolai szabályait a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a vonatkozó jogszabályok alapján. Valamennyi közalkalmazott heti munkaideje 40 óra. A technikai dolgozók munkaidő beosztását a tagintézmény vezető állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával, az iskola megfelelő működtetésének figyelembevételével. A pedagógusok kötelesek napi első tanórájuk, ügyeletük, kötelező iskolai rendezvény előtt 10 perccel az iskolában tartózkodni, ez munkaidejükbe számít. 11

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt működését), segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az intézményvezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): - intézményvezető, - intézményvezető helyettesek, - tagintézmény-vezető, - tagintézmény-vezető helyettes, - intézményegység-vezetők, - műszaki vezető, - munkaközösségek vezetői, - osztályfőnökök, - felkért pedagógusok kollégiumi tevékenységek területén: - intézményvezető, - intézményegység-vezető, - intézmény-vezető helyettesek, - pedagógiai munkaközösség vezetője - iskolapszichológus. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési tervek tartalmazzák. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, tanulói munkák vizsgálata, írásos dokumentumok vizsgálata, írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, felmérések kompetencia-mérés eredményének értékelése. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni. 12

5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával az intézmények helyiségeiben csak előzetes engedéllyel és az engedélyt megadó által biztosított felnőtt kísérő jelenlétében tartózkodhatnak, illetve léphetnek be az ott folyó munka zavarása nélkül. Előzetes engedély megadására jogosultak: intézményvezető, tagintézmény-vezető illetve helyettese, gazdasági hivatal dolgozói, Előzetes engedély hiányában a portás intézkedik az illetékes személy megkeresésével. Az iskola épületeiben portaszolgálat működik. A szolgálat beosztásért az intézmény gondnoka, illetve a tagintézményvezető helyettes a felelős. A székhely intézményben és a Közgazdasági tagintézményben portaszolgálat működik. A diákporta-szolgálat rendjét a tagintézményi házirendben rögzítik. A hivatalos munkaidő alatt nyitva állnak a következő helyiségek: - az iskola titkársága, - az iskola gazdasági hivatala, - a nevelőtestületi szobák, - vezetői irodák, A fenti helyiségekbe való belépési szándékot a portásnak kell bejelenteni, aki a megfelelő adatok feljegyzése után engedélyt és útbaigazítást ad az ott tartózkodásra. A hivatalos ügyben eljárók (posta, tűzoltóság, mentő, rendőrség, fenntartói képviselő stb.) útbaigazításáról fokozott figyelemmel kell gondoskodni, őket illetékes személynek kell kísérnie. Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, a folyosókon nem tartózkodhatnak csak a portaszolgálat által megjelölt helyen várakozhatnak. Idegenek csak kísérettel tartózkodhatnak az intézmény védett, zárt helyiségeiben. A TÁMOP 3.1.7 pályázat kapcsán az intézménybe érkezőket a kijelölt személyek fogadják és kísérettel látják le benntartózkodásuk ideje alatt. 13

6. Tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Rendszeresen tartunk operatív vezetői értekezleteket, melynek tartalmáról jegyzőkönyv készül. A résztvevők gondoskodnak a kollégák tájékoztatásáról. A napi információ áramlás eszköze az elektronikus levelezés, mely biztosítja a nyomon követhetőséget. Az intézmény működését befolyásoló ügyek, e-mailek az iratkezelési szabályzata értelmében iktatásra kerülnek. A szakmai pedagógiai együttműködést a megbízott vezetők irányítják a tagintézmények között. A HHHT Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program keretében a szakiskolai program felelős koordinálja a kapcsolattartást a kollégium és a szakiskolák között. A műszaki problémák és a váratlanul jelentkező technikai gondok megoldása a műszaki intézményvezető helyettes intézkedésével valósul meg. Az intézmény gépjármú állományát közös flottarendszerben működtetjük- A gépjárművek rendelésének szabályozását a műszaki intézményvezető helyettes által megbízott személy koordinálja. Az informatikai problémák megoldásának felelősei a tagintézményi-, és az intézményi rendszergazda, akinek a tagintézmények és intézményegységek problémáját folyamatosan kezelnie kell. 14

7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1 Operatív csoport Tagjai: intézményvezető intézményvezető - helyettes pénzügyi koordinátor tagintézmény-vezető felnőttképzési intézményegység - vezető feladattól függő meghívott képviselők Jogköre: Az intézmény működésével kapcsolatos konkrét feladatok kidolgozása, végrehajtatása, ellenőrzése, ellenőriztetése. Működési rendje: A tagintézmények vezetői az intézményvezető által külön meghatározott időpontban vezetői értekezleten hangolják össze tevékenységüket szükség szerint az intézményvezető indítványozására, A vezetők közvetlenül is tartanak egymással kapcsolatot, A tagintézmények vezetői és a szervezeti egységek vezetői külön meghatározott rendben vezetői értekezleteken hangolják össze tevékenységüket. 7.2 Igazgatótanács Az igazgatótanács az intézmény életének egészére kiterjedő döntéshozó, véleményező, javaslattételi és konzultatív joggal rendelkező testület. Az igazgatótanács a tagintézmények azonos számú képviselőjéből áll. Tagjai tagintézményenként: A gyakorlatot felügyelő szaktanár Nevelési intézményvezető helyettes és a tagintézmény-vezető helyettes. Állandó meghívott: az intézményvezető pénzügyi koordinátor. 15

Esetenként témától függően meghívott: a DÖK vezetője, KAT, szakszervezeti vezetők, tagintézmény-vezető, intézményegység vezető, felnőttképzési intézményegység vezetője, kollégium vezető. Az igazgatótanács: döntési jogot gyakorol: jogszabály szerint véleményét kötelező kikérni: a tagintézmény-vezető helyettes megbízásában, a beérkezett pedagógus pályázatok kiírásában, elbírálásában, ha az intézményvezető és a tagintézmény-vezető között nincs konszenzus, az intézményi költségvetés tervezésekor, az SZMSZ módosításakor, az iskola beiskolázási stratégiájának elkészítésekor, Ügyrendje: Az igazgatótanács üléseit évente legalább négy alkalommal tartja, de össze kell hívni, ha az intézményvezető vagy tanács tagjainak egyharmada kezdeményezi, írásban a téma megjelölésével. Az igazgatótanács üléseiről emlékeztető készül. Összehívásáról annak elnöke gondoskodik. Az elnök személye évenként változik, a tanács tagjai közül választva. Döntéshozatali eljárása: Az igazgatótanács döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az igazgatótanács elnökének szavazata dönt, aki mindig utoljára szavaz. A személyi kérdésekben az intézményvezetőnek vétójoga van. 16

8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 8.1 A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézmény irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett őt teljes jogkörrel az műszaki intézményvezető helyettes helyettesíti. Amennyiben ő is távol van, a szakképzési intézményvezető helyettes helyettesíti az intézményvezetőt. Az intézményvezető tartós távolléte esetén fenti sorrendben külön jegyzőkönyvi megbízással a megbízott intézményvezető helyettes az intézmény irányításával kapcsolatos felelősség átvállalásával helyettesíti az intézményvezetőt. A tagintézmény vezető helyettesítési rendje: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája tagintézmény-vezetőjét a tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti: 17

9. A vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje 9.1 Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 9.1.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége. 9.1.2 Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézményvezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, szülői szervezet, diákönkormányzat, osztályközösségek, közalkalmazotti tanács, érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei. 9.1.3 A szülői szervezet (SZSZ) (Köznevelési törvény 73. 1-3. pont) Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (Pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SZM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezető bízza meg. A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol: 18

A jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, illetve a gyermekükkel kapcsolatos iskolai szervezésű, anyagi vonzatú döntésekkel kapcsolatban. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét érintő kérdésekben. A szülői szervezet évente értékeli az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak végrehajtását. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Szülői értekezlet A szülői értekezletek formája lehet: iskolai: valamennyi szülő számára azonos témából évfolyam: párhuzamos osztályok számára azonos témából osztályértekezlet: egy-egy osztály szülői számára fogadóóra, fogadóest: minden szülő számára Rendkívüli szülői értekezlet összehívását az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy az osztályfőnök kezdeményezheti. Az értekezlet megtartásához a tagintézmény-vezető előzetes engedélye szükséges. A szülői értekezletek formáját, idejét, témáját a szülői szervezet választmányának javaslata alapján a nevelőtestület határozza meg tanév elején. A szülők meghívásáról a tagintézmény-vezető, illetve az osztályfőnökök és a munkaközösségvezetők gondoskodnak legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. Az iskolában a nevelőtestület félévenként legalább egy szülői értekezletet hív össze. A szülői munkaközösséggel a tagintézmény vezető helyettese tartja a kapcsolatot. 9.1.4 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diák önkormányzati képviselőinek megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök 19

Az osztályfőnököt a tagintézmény vezető javasolja, és az intézményvezető bízza meg minden tanév kezdetekor, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. PONTOSAN, PRECÍZEN ÉS FELELŐSSÉGGEL ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló (digitális napló) naprakész vezetése, ellenőrzése, október 1-jei, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása, szülők és hatóságok értesítése az igazolatlan hiányzásokról. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít. Órát látogat az osztályában. Részt vesz az osztályába járó tanulót érintő fegyelmi tárgyaláson. 20