3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

Hasonló dokumentumok
3D Számítógépes Geometria II.



Atomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.

3D-s számítógépes geometria

. Vonatkoztatási rendszer z pálya

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás


3D-s számítógépes geometria

ó Ü ó ü ü ó í ö í ó í ö í ó ö ó ű ö ü í ó í ú ó ü í ö ö ö ö ó í í ö ü ö í ó ö ü ö í ó

ó ü Á Ú ü í Ó ó ö Ú ö ü Ó Ó ő Íó í ő ú ő í ó ö Ö ö ö í ó ó Í ü ő ó ó Ó Ó Ó í Ó Í Ú Ó Ó í í í Ó ő Ö ü Ó Ö ű Ö ű ö ü Ó ő ü Ö í Ö Í ó Ó ó ö ü ü ö ó Ö Ó Ó

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,

ő ő ú ő ó ó ú ő ő ó ő ó ó ú ú ú ü ó Ó ó ó ó ő ő ő ú ű ó ó ő ü ő ó óó ó ó

Atomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

Máté Márton MŰSZAKI MECHANIKA KINEMATIKA

ö ő ő ú ő ó ű ő ő ó ö ű ú ü ó ő ú ő ő ő ű Ö ő Á Ö ő ő ő ő ó ü ő ő őő ö í ü Ó ö ő Ó Ö ü ö í ü ú Ö ő ú ó ő Ö Ó ő ő ő ő í ő í ó ő ő ú ó í ü ő ő ő ó ó í ő

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

Gépelemek III képletgyűjtemény ELEMI FOGASKERÉK GEOMETRIA Modul


ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

3o Környezetismeret felmérők

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

Az EM tér energiája és impulzusa kovariáns alakban. P t

3D-s számítógépes geometria

Térgörbék (R R 3 függvények) Síkgörbék (R R 2 függvények) Felületek (R 2 R 3 függvények)

ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö

ű Ú ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ö Ú

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

Í ö ű ü ű ö ö ö ö Í ö ö ű ü ű ö ű ű ö ö ű ű ö Í ö ö ű ü ö ű ö ö ű ű ö

ő ő ú Ú Í Í Ó Ú

í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú

ő ő í í ő



Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű

Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

Ö ü Ö Ó ő Ö

ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö

ö ő őö ő ö ö ő í ő í í í ú ő ő ű ö ű ö ö í ú ő Í ú ő

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

Í í ó í Í í í é í ó ő ő ö í é ő ő é é í ü é é ö é é é ú ő ö é é é ő é ő í é í ő é é é é é é í é é é é ú í ó í í ó í é é é í é ú í é í é ü é é í ő ő ő

ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

é é ő í é é ü é ü í é ó é é ó ü é é ú Ö é é í ö ó ó é é é é é é ű ö é ö ö é ó ú ő ő é ö é ö é ó ő é ü é é ő ő ö é í í ő é ó ö é é é é ö ú é ő ó é é ő

Fizika és 6. Előadás

Í ö ö ó ü ü Ó ó ü ő í ö ö í ü ő ü ü ó ő ő ö ö í ö É í ö ö í Í í í ő É í ü ü í ő ö ö ű ü í ü ó í ö É ü í ü í ü ó ö í í ű í ő ü ü ó É ü ü ü ü ü ö ő ü ö

ő ő ö ó ö ú ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ó ö ö í í ö í ő ő ó ó ó ö Á É ó Á ű ú ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö ó ó ó ó í ő ú ö ő ő ö í ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö í ó ö ú ú ó ó

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

Ö í í í í É Öü Ö ö ö ó Ü ö ö ú ó ö í ö ő ú ó í ö ü ő ü í ú ü ő ó ü ö ú ú í ű ó ú ó ö ö ó ó ü ó ü ő ö ű í ó ó ó ú ú ó ő ö ő í ő Ü ű ó ó ü ű ú ó ó í Ú ü


ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

É Á ű ő ó ű ő ő ű ő ó ő ü ő ő ó ó ő ő ő ő ó ó ő Ö ő ő í ó ó ó ó ű ő í ó ő ó ó ű ő ó ó ó í ű í ű ő ü ő ő ó ő ő ű ű ó í ó ű ő ő ó ó ó ó ő ő ó ő ó

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

ű ö

ő ő ö ő ó ö í ő ő ó Ó Ó ö ó ó ű ö ö ó ő ő ö ö Ó ó Ó Ó ó Ó ö Ó ü Ó ó Á ő

é ü ö ü é í ó

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

Dinamika Feladatok 12/1. v = lim ME MMI. t = d r. hodográf: pillanatnyi sebességek ábrázolása a sebesség-koordináták síkján. dt = v = r a = a t

ü ő ö ü ő ü ő í ü ő ű ü ő ü ő ö ü ő ö ö ü ő ű ö ü ő ü ö í ü ő ü í ü ő ü í ü ő ü ő ö ü ő í ő ö í í Ü í ó

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

ö ű é é é é é ü é é ú É ü é é é ö ú ú é é é é é ű é ü ö é ű é é é é é ö éü ő é ú ö é é ű é ú é é ő é Á é ű é ö ű é é ú é é é é é é é é é é ö é é Á ö é

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é













Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

ö ö ö ő ö ő ö ő ü ö ü ö ő ö ő ő ő ú ö ö












ű ű ű ű ú Í

Átírás:

D-s sámíógépes geome és lkekonskcó. Göék és felüleek hp://cg..me.h/pol/node/ hps://www.k.me.h/kepes/gk/viiiav8 D. Vád Tmás Sl Pée BME Vllmosménök és Infomk K Iáníásechnk és Infomk Tnsék

Tlom Ponok és ekook Göe és felüleegenleek Dffeencál geome - lpok: mplc és pmeks göék mplc és pmeks felüleek D-s sámíógépes geome és lkekonskcó

Ponok ekook Ponok R R p p R R n p p α α n k k m m n pl. α α α Bcenks komnácó: Lneás komnácó: Affn leképés: náns cenks komnácó Kone komnácó: n α : n n n R R p p p Φ Φ Φ α α α

Ponok ekook 4 Péld 4.5.5 4 4 6 4 4 :.5 4 4 4 4 4 4 4 4 OK Affn leképés C C C P P P α α α P P P P C C P P P P P P D D P P 5.5.5 4 4 6 4!!! 4 4 4 4 4 4! D D D P P P α α α Nem cenks Φ

Ponok A össes ffn leképés felíhó lá fomán!: Φ A [ [ ] [ ] ] [ ] [ ] [ ] egenes egenese képe R : do ké háomsög Φ leképés egéelmű R : do ké eéde Φ leképés egéelmű Ponok ekook 5

Ponok Affn nsfomácók: Φ A Aonosság: Elolás: A A I ogás: A cos α sn α sn cos α α Skáláás: A Níás: A Egeágóság: T A A I Ponok ekook 6

Ponok ekook 7 Vekook R e d c λ R R Elem eko műeleek: Sklásoás do podc: cosϕ c c c Dsí : Kommí : éék : Asolú φ Tljdonságok: : 9 o

Ponok ekook 8 Vekosoás coss podc: snϕ c c c Dsí :! Nem kommí : eülee : Plelogmm Páhmosság : k j φ Vekook Tljdonságok: Jo-ké sál

Göe és felüle egenleek üggén: Implc: Pmeks: f R R ; f R R R R ; R R R R ; S R R f > < [] egéelmű hoáendelés pn_on_c egseű mnéeleés egseű CAD: kán hsnálják égelen féleek pn_on_c egseű mnéeleés nehé CAD: sálos felüleek éges felüled pn_on_c nehé mnéeleés egseű CAD: sdfomájú felüleek Egenleek 9

Göe és felüle egenleek Péld D: pol üggén: elfog nem függén! Implc: Pmeks: c d e f p p p B c B > ellpss B pol B < hpeol Ideáls epeenácó koodná endse függelen pméee geomelg éelmeheők p R p P p Egenleek

Önálló feld Állános kúpsele egenle ekoos lkn O p h ε w ÁBRA semnám és mplemenácó Egenleek

Implc göék Implc göék A síko háom ése osj Sngöe seeg elolássl kelekeő göék Gdens eko! meőleges énőe : R R > < d G d d R R ngen R R gd < >

Implc göék Implc göék - példák Ellpss Hpeol Nem göe Önmeső göe Tö dól álló göe 4 4

Ujjgkol - mplc göék Ponok kéékelése : '' g '-' g '' P 5 P 4 P P [...] [...] [...] [...] Gdens eko komponensenek megháoás 4 gd...... Gdens kéékelése fen göeponn: Énőeko fen göeponn: Implc göék 4

Ujjgkol - mplc göék Ponok kéékelése : '' g '-' g '' P 5 P 4 P P [ 7 ] [.5 ] [ ] [ 4 ] Gdens eko komponensenek megháoás 4 gd 4 Gdens kéékelése fen göeponn: Énőeko fen göeponn: 8 8 Implc göék 5

Pmeks göék dffeencál-geomeáj Pmeks göe: n [ ] R :. Péld D: pol []. Péld D: csonl ρ cos ρ sn [nπ ] Egseű göe eglás: h Első deál: h & lm h h Pmeks göék 6

Ujjgkol - énő egenes Pmeks göe [] 6 8 4 Énőeko egenlee: &... [].5 Göepon és énőeko köépponn:.5...... &.5...... Énő egenes egenlee: l w w &.5 l w...... w...... Pmeks göék 7

Ujjgkol - énő egenes Pmeks göe [] 6 8 4 Énőeko egenlee: & [].5 Göepon és énőeko köépponn:.5.5 &.5 4 8 Énő egenes egenlee: l w w &.5 l w.5 w 4 8 Pmeks göék 8

Pmeks göék dffeencál-geomeáj Ápméeeés d [] [] c [cd]. Kndló göe. Lneás ápméeeés.tesőleges ápméeeés Ápméeeő függén - folonos sgoún monoon dffeencálhó Eklens göe: ; [ ] [ α β ] A deálk megálonk: & & Péld: ; [] [4] L s [L] 4. Íhoss sen ápméeeés Pmeks göék 9

Pmeks göék Pmeks göék d d s & & & & A göée í polgon: < < < n n n n s ;... s n koláos ekfkálhó íhoss léek s s d s ; & & & τ τ A íhoss pmée függénekén:

Pmeks göék 4 Temésees íhoss sen pméeeés: Íhoss sen deálás: ' d ds ; s s Tljdonságok: ' ; ' ' ' d d ' & ; ' s ' ' ' d ds ds d Énő egségeko: e 's Pmeks göék

Önálló feld Göék íhossánk sámíás: s & & & d & d Semnám: mko polnomáls íhoss pgos hodogáf göék Implemenácó: pgos hodogáf göék léehoás göe nepolácó öödfokú PH göékkel Pmeks göék

Phgos sámhámsok Kéő: phgos sámhámsok Deéksögű háomsög: mko egés sám ké efogó és áfogó?... 5.: 5 4.: 4 5 4.: > > C B A Pl C B A Pl C B A C B A C B A C B A Pl

Pmeks göék 5 Smlókö: [ ]: kö Sgá és göüle: c ρ c ρ κ ρ & && & Alení sámás: e ' s e ' s s κ s '' s lm α κ s s α e e Köéppon eko és eolú: c n κ c κ Pmeks göék 4

Pmeks göék 6 Smlósík és nomáls: n ns e n Kíséő éde ene fme: [ e s n s s] Toó ene-fme elfodlásánk mééke: ' s ' s s lm s τ s de ' ' ' ' '' τ κ β τ s de & && &&& & && n e β e n n e? c c de c Veges so: Pmeks göék 5

Ujjgkol - pmeks göék Polnomáls ás [ ][ ] [] 6 44 4 Kedőpon: égpon: feleőpon: Bensen ás [ ][ ] [] 4 66 Kedőpon: égpon: feleőpon: Pmeks göék 6

Ujjgkol - pmeks göék Polnomáls ás [ ][ ] [] 6 44 4 Kedőpon: 4 égpon: 6 6 feleőpon:.5.5 Bensen ás [ ][ ] [] 4 66 Kedőpon: 4 égpon: 6 6 feleőpon:.5.5 Pmeks göék 7

Affn nnc - péld Φ Polnomáls ás lneás komnácó [ ][ ] [] [] 6 44 4 Kedőpon: 4 égpon: 6 6 feleőpon:.5.5 6 46 4 Kedőpon: 4 égpon: 6 feleőpon:.5 6.75 Bensen ás kone komnácó [ ][ ] [] 4 66 4 5 68 Kedőpon: 4 égpon: 6 6 feleőpon:.5.5 Kedőpon: 4 égpon: 6 8 feleőpon:.5 5.5 Pmeks göék 8

Implc göék 9 Implc felüleek A ee háom ése osj Snfelüleek Gdens eko! meőleges énősík : R R > < d d R R gd < > Példák: g c fom Oo Sesk Énősík egenlee: N P N P gd

Pmeks felüleek Pmeks felüleek dffeencál-geomeáj Pmeks felüle: Nomáleko: ] : [ ; Ε E Deálk: Konsns pméeonlk: ; n Elsőendű főmennségek: G E? Elsőendű főmennségek: G E Elsőendű főmennségek:

Ujjgkol-pmeks felüleek konsns pmée onl felíás: 4 55 c........................... [] Deál függének és éékük ponn: & &............ &... &......... D-s pon eg felüle göén:.5 4. 5... Implc göék

Ujjgkol-pmeks felüleek konsns pmée onl felíás: 4 c 44 55 4 55 [] Deál függének és éékük ponn: & & 48 55 9 4 & & 55 666 8 D-s pon eg felüle göén:.5 4. 5 77.54.5 Implc göék

Pmeks felüleek Pmeks felüleek Elem felüled: A elsín: dd A d d EG

Pmeks felüleek elüle göék: [ ] elüle göeseeg nomálmese : n c ϕ n s κ ϕ őgöüleek: κ κ κ κ mn m őgöüle ánok: k k k k Ele-egenle: κ ϕ κ cos ϕ κ sn ϕ κ k κφ κ k Pmeks felüleek 4

Pmeks felüleek 4 Göüle onlk és mlks ponok Alle e l.: Ansoopc Polgonl Remeshng SIGGRAPH Pmeks felüleek 5

Pmeks felüleek 6 Pmeks felüleek 5 n / λ λ λ λ λ κ ϕ λ G E N M L d d de N M L G E λ λ Göüle megháoás eg do ponn: κ κ λ λ k k Másodendű főmennségek: n n n N M L G E Elsőendű főmennségek:

Pmeks felüleek 6 Umlks ponok: κ κ c κ f ; Geodeks onlk: c felüle nomáls és göe főnomáls eg egenese esk pl. főköök gömön mellékkööke nem g! ké felüle pon köö legöde ú mndg geodeks onl fodí nem g! fom Loen Lche 7

Pmeks felüleek 7 Gss-so- és álggöüleek: G κ κ M κ ; κ elüle ponok köneeének osáloás: G> ellpks G< hpeolks G M polks Pmeks felüleek 8

Köekeő elődás: Háomsöghálók lklmás Háomsöghálók jellemése Voono dgmok és Deln háomsögelés egseű lgomsok Háomsögelés D-en Implc és pmeks felüleek háomsögelése 9