Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002
Intézményrendszer és létszámok
Az érettségizettek számának alakulása 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1960 1970 1980 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 nem nappali tagozat gimnázium nem nappali tagozat szakközépiskola nappali tagozat gimnázium nappali tagozat szakközépiskola Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2009/2010
A felsőoktatás expanziója képzési szintek 2010/11 2009/10 2008/09 2007/08 2006/07 2005/06 2004/05 2003/04 2002/03 felsőfokú szakképzés főiskolai képzés egyetemi képzés BSc/BA MSc/MA osztatlan képzés szakirányú továbbképzés PhD/DLA 2001/02 2000/01 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 Forrás: Felsőoktatási Statisztikai Kiadvány
A felsőoktatás különböző szintjeire jelentkezők és felvettek 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: felvi.hu BA/BSc jelentkező FSZ jelentkező osztatlan k. jelentkező MA/MSc jelentkező BA/BSc felvett FSZ felvett osztatlan k. felvett MA/MSc felvett
A felsőoktatás különböző tagozataira jelentkezők és felvettek 120000 98780 100000 94663 91022 86027 89294 87987 90320 80000 78281 67912 60000 59322 55684 55268 57633 58800 51852 55712 55842 40000 99288 100883 65069 69439 69357 20000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 nappali jelentkező levelező jelentkező esti jelentkező távoktatás jeletkező nappali felvett levelező felvett esti felvett távoktatás felvett Forrás: felvi.hu
A felsőfokú szakképzés 1998 óta, hossza jellemzően 4 félév Kettős intézményrendszer Azonos: képzések tartalma, hossza, vizsgakövetelmények, kimeneti követelmények Különböző: diákok jogviszonya, bekerülés módja és követelményei, intézmények közötti együttműködési formák, statisztikai nyilvántartás Az FSZ képzésben résztvevők az érettségi utáni középiskolai képzésben tanulók 22%-át teszik ki,míg a felsőoktatásban a hallgatók 6-7%-át Nemzetközileg a felsőoktatás ISCED 5B szintjén tanulók aránya változó, Magyarország a legalacsonyabb arányú országok között van Felsőfokú továbbtanulás esetén kreditbeszámítás (30-60 kredit)
A felsőfokú szakképzés létszámai 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 felsőoktatás részidős felsőoktatás nappali középiskola részidős középiskola nappali 10 000 5 000 0 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10 Forrás: Felsőoktatási és Közoktatási Statisztikai Kiadvány
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók összetétele tanulmányi területek szerint BS C/BA és os ztatlan képzés 9,5% 23,5% 3,1% 5,9% FS Z-képzés 2,8% 38,8% 12,8% 22,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Tanárképzés és oktatástudomány T ársadalomtudomány-kommunikáció Jog Mérnöki tudományok, építészet Egészségügy Vendéglátás, turizmus és szabadidős szolgáltatások Humántudományok és művészetek Közgazdaság, üzleti élet és irányítás T ermészettudomány, matematika, informatika Mezőgazdaság, állategészségügy Szociális ellátás Egyéb szolgáltatások
A legnépszerűbb szakok FSZ képzésben KÖZOKTATÁS: Jogi asszisztens Banki szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser Intézményi kommunikátor Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Reklámszervező szakmenedzser Számviteli szakügyintéző FELSŐOKTATÁS: Idegenforgalmi szakmenedzser Csecsemő- és (kis)gyermeknevelő gondozó Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser Ifjúságsegítő Intézményi kommunikátor Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Kereskedelmi szakmenedzser
A kutatásról Összehasonlító vizsgálat két nagy képzési területcsoport tanulói/hallgatói körében reprezentatív mintán: 1. gazdasági, üzleti, ügyviteli, turizmus-vendéglátás képzések 2. társadalomtudományi, szociális, kommunikáció képzések nappali tagozat, 2011 tavasz BA első éves hallgatók (N=1351) FSZ első és másodéves hallgatók: - középiskolában (N=945) - felsőoktatásban (N=647) Kutatási kérdések: - kik és milyen elképzelésekkel tanulnak az egyes képzési formákban; - milyen eltérések figyelhetők meg a két nagy csoport társadalmi hátterét tekintve; - milyen eltérő iskolai életutat jártak be, s milyen szerepük van a középiskolai előtanulmányoknak; - milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci elképzelésekkel rendelkeznek, s ehhez milyen kompetenciákat ad a képzés
Társadalmi és középiskolai háttér
A különböző képzésben tanulók szülői iskolázottság szerinti összetétele 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 6 8 6 11 9 12 41 25 28 45 26 21 BA együtt BA hallgatók - főiskola 38 24 32 BA hallgatók - egyetem 62 62 18 17 63 18 9 12 7 FSZ együtt FSZfelsőoktatás FSZközépiskola mindkét szülő diplomás egyik szülő diplomás nincs diplomás szülő nem sorolható be
A különböző képzésben tanulók szülei FSZ-tanulók/hallgatók 61 24 9 2 4 együtt élnek elváltak valamelyik szülő meghalt egyéb válasz nincs adat BA hallgatók 67 21 7 3 2 0% 20% 40% 60% 80% 100%
A család anyagi helyzete Fizet-e költségtérítést 90 85 80 70 60 50 40 30 65 33 állami finanszírozású költségtérítéses nincs adat A család anyagi helyzete 1-7 skálán 4,03 20 10 0 13 FSZ (N=1592) 2 2 BA (N=1351) FS Z (N=1592) 4,21 4 együtt költségtérítéses állami finanszírozású 4,27 BA (N=1351) 4,4 4,21 1 2 3 4 5 6 7
A különböző képzésben tanulók középiskolai háttere 100% 80% 60% 40% 20% 0% 3 4 3 22 39 18 53 6 6 57 51 38 BA hallgatók FSZ-felsőoktatás FSZ-középiskola 4 osztályos gimnázium 6 vagy 8 osztályos gimnázium szakközépiskola egyéb
A különböző képzésben tanulók középiskolai tanulmányi eredménye (9-12. osztály átlaga) FSZ költségtérítéses 3,89 FSZ állami finanszírozású FSZ-középiskola 3,95 3,93 FSZ-felsőoktatás 4,1 FSZ együtt 3,94 BA költségtérítéses 4,13 BA állami finanszírozású 4,49 BA hallgatók - egyetem 4,41 BA hallgatók - főiskola BA együtt 4,31 4,37 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 4,4 4,6
Iskolában Iskolán kívül A különböző képzésben tanulók különórái Sportkör Nyelvtanulás Művészeti foglalkozás Korrepetálás Egyéb szakkör Sportkör FS Z tanulók/hallgatók BA hallgatók Nyelvtanulás Művészeti foglalkozás T ehetséggondozó foglalkozás Korrepetálás 0 10 20 30 40 50 60 70
A különböző képzésben tanulók nyelvvizsgái FSZ-középiskola 76 22 2 nincs közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga FSZ-felsőoktatás 60 30 10 egy nyelvvizsga van 2 vagy több nyelvvizsga van BA hallgatók 27 46 27 0% 20% 40% 60% 80% 100%
A különórák és a nyelvvizsgák összefüggései 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Iskolai és iskolán kívüli nyelvi különóra Csak iskolai nyelvi különóra Csak iskolán kívüli nyelvi különóra Egyik sem Iskolai és iskolán kívüli nyelvi különóra Csak iskolai nyelvi különóra Csak iskolán kívüli nyelvi különóra Egyik sem Nem rendelkezik Egy nyelvből Több nyelvből FSZ (N=1592) BA (N=1351)
Az emelt szintű érettségit tettek aránya BA hallgatók 47 38 15 Nem tett FSZ-felsőoktatás 81 15 4 Egy tantárgyból T öbb tantárgyból FSZ-középiskola 84 13 3 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Mennyire készítette fel a középiskola továbbtanulásra munkavállalásra vállalkozásra továbbtanulásra munkavállalásra vállalkozásra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2 12 49 36 18 50 40 40 25 14 5 4 3 22 56 17 15 36 49 40 29 18 5 3 nem válaszolt egyáltalán nem nem túl jól elég jól nagyon jól BA hallgatók FSZ tanulók/hallgatók
Felsőfokú tanulmányok
Az érettségi évében továbbtanulásra jelentkezők 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 90 62 48 52 56 26 17 7 FSZ-középiskola FSZ-felsőoktatás BA hallgatók 7 Felsőfokú képzésbe Felsőoktatási intézmény FSZ képzésére Középfokú intézmény OKJ vagy FSZ képzésére
FS Z (N=882) BA hallgatók (N=1351) Az érettségi éve az első évesek körében 56 15 14 6 9 fels őoktatás 60 11 11 6 12 középis kola 67 12 11 2 8 0 20 40 60 80 100 120 2010 2009 2007-2008 2007 előtt nincs adat
Tanulmányok az érettségi után Jelenleg jár más szakon főiskolára, egyetemre Járt korábban főiskolára, egyetemre BA hallgatók FSZ felsőoktatás FSZ középiskola OKJ szakképesítéssel rendelkezik 0 2 4 6 8 10 12 14 16
A legmagasabb iskolai végzettség FSZ felsőoktatás 84 10 1 4 érettségi FSZ középiskola 92 6 1 OKJ, technikum FSZ felsőfokú BA hallgatók 85 9 4 2 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Összegzés A felsőfokú szakképzésben tanulók mind a kulturális tőke szempontjából, mind az anyagi javak szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a BA hallgatók, ugyanakkor egyik csoport sem teljesen homogén. Mindezek a különbségek már a tanulmányok korábbi szintjein is meghatározóak. A tanulmányi életutak főbb állomásai közül a középiskola típusát, a tanulmányi eredményeket, az iskolában és a külső piacon igénybevett különórákat, az érettségi vizsgák típusát és a nyelvvizsga meglétét vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy e pontok mindegyikén a BA képzésben tanulók előnyben voltak a felsőfokú szakképzésben tanuló társaikhoz képest, ami már előrevetíti az érettségi utáni életutak eltérő alakulását. A felsőfokú szakképzésben való továbbtanulás tekintetében eltérő stratégiák körvonalazódnak, amelyek részben a korábbi hátrányok kompenzálását szolgálják. A felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos diákok egy része rendelkezik OKJ végzettséggel, illetve korábbi felsőoktatási tanulási tapasztalattal.
Köszönöm a figyelmet! szemerszki.marianna@ofi.hu
www.femip.hu