Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Anatipestifer betegség: hazai tapasztalatok Gyuris Éva, Nemes Csaba PhD, Magyar Tibor DSc Derzsy napok Hajdúszoboszló, 2018.06.08.
Bevezetés A betegség története A betegség első leírása ludakban (Riemer, 1904) septicaemia anserum exsudativa A kórkép észlelése kacsákban, a kórokozó izolálása, jellemzése (Hendrickson és Hilbert, Egyesült Államok, 1932) Pfeifferella anatipestifer Rendszertani átsorolások: Moraxella anatipestifer, majd Pasteurella anatipestifer Riemerella anatipestifer (Segers és mtsai., 1993) Riemer a betegség első leírója tiszteletére (anatipestifer házikacsa: Anas platyrhynchos domestica)
Bevezetés A betegség előfordulása magyarországi első leírás kacsákban (Bitay és mtsai, 1979) Libákban (Ivanics és mtsai, 1996) Rendszeresen diagnosztizáljuk vízibaromfiban Világszerte előfordul, ahol vízibaromfit tartanak Leggyakoribb libában, kacsában, előfordul pulykában, leírták már számos házi- és vadmadár fajban
Bevezetés A kórokozó tulajdonságai Riemerella anatipestifer: Gram-negatív pálca alakú baktérium Mozgásra nem képes (csillói, fimbriái nincsenek), spórát nem képez Igényes: véres agaron 37 C, 5-10% CO 2 koncentráció, 24-48 h 1-2 mm, konvex, ép szélű, szürkés, átlátszó, csillogó, vajszerű konzisztenciájú telepek Ellenálló képesség: csapvízben 13 napig alomban 27 napig
Bevezetés Járványtan Fogékony: 8 hetesnél fiatalabb liba, kacsa (mortalitás 5-75%), pulyka (csirke, gyöngytyúk, fürj, fácán, fogoly, sirály, hattyú, tőkés réce, vadon élő vízimadarak) Fertőződés: horizontálisan leggyakrabban a légutakon át, szájon át, esetleg bőrsérülésen keresztül (lábsérülés, jelölés) Izolálták már befulladt lúdtojásból vertikális fertőzés? Fakultatív patogén baktérium, előfordulhat természetes körülmények között is a vízimadarak légutainak nyálkahártyáján 2-7 hetes tünetmentes házikacsa garat felnőtt házikacsa orrmelléküreg vadon élő kanadai ludak orrüreg A betegség kialakulásához hajlamosító tényezőkre van szükség Eddig 21 szerotípust írtak le A törzsek virulenciája különböző
Saját Kórhatározás A madarakat általános kórhatározás céljából boncoltuk, bakteriológiai, szövettani, igény esetén molekuláris biológiai at végeztünk Anatipestifer betegség diagnosztika A klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások hasonlóak más baktériumok, (vírusok) okozta megbetegedéshez Biztos diagnózis: bakteriológiai vizsgálat A megbetegedés kezdeti szakaszából, még antibiotikummal nem kezelt madarakból R. anatipestifer izolálása: Agykamra, szívburok, máj, elváltozás esetén: tüdő, petevezető, ízület, légcső, kötőhártya, koponya csont
Saját Anatipestifer betegség diagnosztika R. anatipestifer izolálása: véres agaron 37 C, 5-10% CO 2 koncentráció, 24-48 h R. anatipestifer azonosítása: Telepmorfológia: 1-2 mm, konvex, ép szélű, szürkés, átlátszó, csillogó, vajszerű konzisztenciájú telepek Biokémiai reakciók, (Gram festés), PCR vizsgálat
Saját Növendék ludakban megállapított betegségek (2010-2016) 350 300 250 200 150 100 50 0
Saját 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Növendék kacsákban megállapított betegségek (2010-2016)
Saját Anatipestifer betegség - lúd Anatipestifer betegséget diagnosztizáltunk 198 esetben, ez a beküldött növendék lúd esetek számának 9 %-a (2010-2016) A megbetegedett ludak életkora: 5 napos-17 hetes, leggyakrabban 2-8 hetes Klinikai tünetek: Bágyadtság, zöldes hasmenés, esetenként orrfolyás Idegrendszeri tünetek; fej remegés, fejoldaltartás, csillagvizsgáló fejtartás, oldalt vagy háton fekvés, kapálózás Heveny vérfertőzéssel járó forma Idült, lesoványodással járó megbetegedés csak ritkán fordult elő
Saját Anatipestifer betegség - lúd 1-8 hetes kor között: heveny vérfertőzéssel járó forma Több esetben társfertőzésként diagnosztizáltuk: az esetek 19%-ában circovírus okozta betegség az esetek 5%-ában Derzsy-betegség az elsődleges diagnózis 8-17 hetes kor között: 9 esetben anatipestifer betegség többnyire helyi elváltozás: hurutos tüdőgyulladás (kórokozót színtenyészetben izoláltuk a tüdőből, légzsákról) elsődleges diagnózis: pasteurellosis, E. coli vérfertőzés, circovírus okozta megbetegedés+ tüdőmycosis néhány esetben vérfertőzés: (izolálás máj, szívburok, agykamra, tüdő) hajlamosító tényező: tömés, circovírus okozta megbetegedés, szisztémás amyloidosis
Saját Kórbonctani elváltozások lúd Savós-fibrines szívburok-, légzsák- és hashártyagyulladás a savóshártyák gyulladása enyhébb fokú, mint kacsában Lép enyhébb-súlyosabb mértékben megnagyobbodott Máj, vese duzzadt Hurutos bélgyulladás A fej bőralatti kötőszövete ödémás, bővérű Savós-gennyes izzadmány az orrüregben, esetenként hurutos tüdőgyulladás Savós-fibrines petevezető-gyulladás (5 %) Elhúzódóbb esetben savós-fibrines ízületgyulladás (6 %) Az orrmelléküregek gyulladása nem jellemző A bőrben vérzést vagy elhalásos bőrgyulladást nem láttunk
Saját Anatipestifer betegség - kacsa Anatipestifer betegséget diagnosztizáltunk 34 esetben, ez a beküldött növendék kacsa esetek számának 4 %-a (2010-2016) A megbetegedett kacsák életkora: 3-6,5 hetes Klinikai tünetek: megegyeztek a lúdnál leírtakkal Heveny vérfertőzéssel járó forma Idült, lesoványodással járó megbetegedés csak ritkán fordult elő
Saját Anatipestifer betegség - kacsa A heveny vérfertőzéssel járó forma mellett több esetben társfertőzést is diagnosztizáltunk az esetek 46%-ában circovírus okozta betegség az esetek 13%-ában mycotoxicosis az esetek 8%-ában Mycoplasmosis az elsődleges diagnózis Egy esetben helyi elváltozás: Mycoplasmosis mellett R. anatipestifer okozta kötőhártya-gyulladás és szaruhártya fekély a kórokozót színtenyészetben izoláltuk a kötőhártyáról, máj, tüdő negatív volt
Saját Kórbonctani elváltozások kacsa A kórbonctani elváltozások általában megegyeznek a lúdnál leírtakkal Kivéve: A savóshártyák gyulladása súlyosabb fokú, mint libában Savós-fibrines petevezető-gyulladás gyakoribb, mint lúdban (13 %) Kifejezett orrmelléküreg-gyulladást nem láttunk A kacsa esetek 4 %-ában kifejezett kötőhártya-gyulladás jelentkezett
Saját Szövettani elváltozások lúd, kacsa Savós-fibrines gyulladás: a légzsákok falában a hashártyában a zsigereket borító savóshártyában (máj Glisson tokjában, szív epicardiumában) Savós májgyulladás Idegrendszeri tünetek esetén savós-fibrines gyulladás: az agyvelőt és a gerincvelőt borító lágy burokban az agykamrákban, gerincvelő canalis centralisában Heveny hurutos tüdőgyulladás Savós-fibrines petevezető-gyulladás Savós-fibrines ízületgyulladás
Saját Anatipestifer betegség - pulyka Anatipestifer betegséget diagnosztizáltunk 7 esetben, ez a beküldött növendék pulyka esetek számának 0,4 %-a (2010-2016) A megbetegedett pulykák életkora: 12-19 hetes Klinikai tünetek: Mozgáskoordinációs zavar, elfekvés (koponyacsont, agyburok érintettsége esetén) Leggyakrabban (5 esetben) a R. anatipestifer helyi elváltozást okozott E. coli vérfertőzés mellett Heveny vérfertőzéssel járó forma (1 esetben) Savós-fibrines szívburok- és légzsákgyulladás mellett helyi elváltozások vérfertőzés nélkül (1 esetben)
Saját Anatipestifer betegség - pulyka Négy esetben E. coli vérfertőzés mellett a koponyacsontban gennyes osteomyelitist és savós-gennyes agyburokgyulladást láttunk Egy esetben E. coli vérfertőzés mellett a koponyacsontban gennyes osteomyelitist láttunk agyburokgyulladás nélkül Az elváltozást mutató szervekből (koponyacsont, agyburok) a R. anatipestifer-t színtenyészetben izoláltuk (a szívvérből, májból E. coli) Egy esetben E. coli vérfertőzés mellett a R. anatipestifer fibrines-gennyes tüdőgyulladást okozott E. coli-val közösen (tüdőből mindkét baktérium izolálva)
Saját Anatipestifer betegség - pulyka Egy esetben a R. anatipestifer vérfertőzés okozott kórbonctani elváltozások: megegyeztek a lúdnál leírtakkal, központi idegrendszeri érintettség nélkül (kórokozót színtenyészetben izoláltuk a májból, szívvérből) Egy esetben a bakteriológiai vizsgálat a vérfertőzést nem igazolta (szívvér, máj negatív), de kórbonctani elváltozások: megegyeztek a lúdnál leírtakkal + a koponyacsont gennyes osteomyelitise és savós-gennyes agyburok- és agykamra-gyulladás (izolálás: koponyacsont, agyburok, agykamra, szívburok, légzsák, ízület) Az anatipestifer betegséget megelőző 1-2 hétben E. coli vérfertőzést diagnosztizáltunk A hajlamosító tényező/immunszuppresszió oka nem derült ki
Saját Szövettani elváltozások pulyka Helyi elváltozások: heterophil granulocytás beszűrődéssel járó gennyes osteomyelitis a koponyacsontban savós-gennyes agyburok- és agykamra-gyulladás fibrines-gennyes tüdőgyulladás savós-fibrines ízületgyulladás Vérfertőzés esetén (azonos a lúdnál leírtakkal): Savós-fibrines gyulladás: a légzsákok falában a hashártyában a zsigereket borító savóshártyában (máj Glisson tokjában, szív epicardiumában) Savós májgyulladás
Saját Anatipestifer betegség - pulyka A pulyka esetek különböző állományokban és időpontban jelentkeztek, de azonos volt a tulajdonos A fertőzés forrása nem derült ki, szerepet játszhatott a Balaton, a vad vízimadarak közelsége A szakirodalom általában közeli kacsa farmot vagy kacsa trágyát jelöli fertőzési forrásként Több korábbi tanulmány a pulykák esetében R. anatipestifer okozta vérfertőzésről számol be (esetünkben hiányzott az orrmelléküreg-gyulladás, légzőszervi tünetek) Egy esetben kísérletes fertőzést követően a 6. hátcsigolya osteomyelitisét figyelték meg R. anatipestifer fertőzéssel kapcsolatban koponyacsont gyulladást még nem írtak le
Saját Antibiotikum érzékenységi Lúd, kacsa, pulyka (2000-2014)
Saját Antibiotikum érzékenységi Kirby-Bauer korong diffúziós módszer 188 hazai R. anatipestifer törzs 2000-2014 között izolált 103 lúd, kacsa és pulyka állomány 50 település 7 megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pest megye Somogy megye
Saját R. anatipestifer törzsek földrajzi eredete : hazai tapasztalatok
Saját Antibiotikum érzékenységi 13 antibiotikum: ß-laktám antibiotikumok: szűk spektrumú penicillinek: penicillin széles spektrumú penicillinek: ampicillin/amoxicillin Aminoglikozidok és Aminociklitol: gentamicin, streptomicin, spektinomicin Tetraciklinek (félszintetikus): tetraciklin, doxiciklin Makrolid antibiotikumok: eritromicin Fenikolok: florfenikol Szulfonamidok: szulfonamidok, szulfametoxazol-trimetoprim Fluorokinolonok: 2.1. generációs: flumequin 2.2. generációs: enrofloxacin
120 188 R. anatipestifer törzs antibiotikum érzékenysége 100 80 60 40 20 érzékeny mérsékelten érzékeny rezisztens 0 : hazai tapasztalatok
Saját Antibiotikum rezisztencia változása időben A rezisztens törzsek aránya emelkedett 2000-2014 között: Florfenikolra Spektinomicinre Szulfonamidokra Streptomicinre Eritromicinre A rezisztencia mértéke 4-20 % között emelkedett A rezisztens törzsek aránya a többi hatóanyagra változó tendenciát mutatott Kiterjedten rezisztens (XDR) törzsek: 5 vagy több antibiotikum csoportban legalább egy hatóanyagra rezisztens/mérsékelten érzékeny A kiterjedten rezisztens (XDR) törzsek aránya az összes törzset figyelembe véve: 30,3%
Saját A kiterjedten rezisztens (XDR) törzsek arányának változása időben Izolálás éve 2000 0 % 2004-6 6,6 % 2009-10 38,7 % 2011 20,8 % 2012 18 % 2013 30,5 % 2014 55,3 % XDR törzsek aránya (%)
Saját Antibiotikum rezisztencia változása térben Bács-Kiskun megye észak-nyugati részében legnagyobb a rezisztens törzsek aránya tetraciklinre, doxiciklinre, gentamicinre, spektinomicinre, szulfonamidokra, szulfametoxazol-trimetoprimra Bács-Kiskun megye dél-nyugati részében legnagyobb a rezisztens törzsek aránya florfenikolra
Saját Antibiotikum rezisztencia változása térben Bács-Kiskun megye észak-keleti részében legnagyobb a rezisztens törzsek aránya penicillinre ampicillinre/amoxicillinre streptomicinre eritromicinre Csongrád megyében a legnagyobb a rezisztens törzsek aránya enrofloxacinra flumequinre Az eltérés az átlaghoz képest 5-15 %
Saját A kiterjedten rezisztens (XDR) törzsek arányának változása térben (átlag: 30,3 %) Izolálás helye Csongrád megye 40 % XDR törzsek aránya (%) Bács-Kiskun megye északnyugati része Bács-Kiskun megye északkeleti része Bács-Kiskun megye délnyugati része Bács-Kiskun megye délkeleti része 36,3 % 31,4 % 31,2 % 18 %
Gyógykezelés Antibiotikum rezisztencia vizsgálat alapján célzott antibiotikum terápia Rezisztencia terjedésének megelőzése érdekében: megfelelő hatóanyaggal megfelelő ideig Már idegrendszeri tüneteket mutató madarak valószínűleg nem gyógyulnak meg Circovírus okozta megbetegedés esetén: a kezelés ellenére a betegség elhúzódhat, gyakoribb szövődmények
Megelőzés, védekezés Hajlamosító tényezők csökkentése (megfelelő tartás, takarmányozás, higiénia, társfertőzések) Korcsoportok elkülönítése (idősebb/ felnőtt madarak tünetmentes hordozók lehetnek) Vadon élő vízimadarak távol tartása Alapos szerviz periódus Vakcina nincs kereskedelmi forgalomban Telep-specifikus vakcina elérhető, de eddig 21 szerotípust azonosítottak, nincs keresztvédelem
Köszönöm a figyelmet!