SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG CÍM: 6230 SOLTVADKERT, SZENTHÁROMSÁG U. 11. TEL.: 78/482-560 Email: soltvadkerthegykozseg@mail.com 2016.08.16.
Hegyközségek szerepe A hegyközség a magyar szőlő és bortermelés szerveződésének hivatalos alapegysége, köztestület, amelyet egy vagy több település szőlő és bortermelői hoztak létre és amely a minőségi bortermelés védelmében szabályozza és szervezi a hozzá tartozó területek termelését és kereskedelmét. A magyar hegyközségi rendszer háromszintű, teljesen önállóan működő szervezeti rendszer. A szervezeti rendszer alapját a hegyközségek jelentik. A középső szinten a hegyközségi tanácsok állnak, amelyek feladata elsősorban az egy borvidékbe tartozó hegyközségek összefogása. Országos szinten, mintegy a hegyközségek országos érdekeit összefogva a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezet áll, amely a borágazattal kapcsolatban jogosult tárgyalásokat folytatni a kormányzattal.
Hegyközségek célja, feladata A hegyközség legfontosabb célja, a terület arculatának kialakítása, az eredet- és a minőségvédelem. Összefogja a lakosság szőlészeti és borászati termelőit. Szabályozza a szőlőtelepítés terméshelyeit, a fajtákat és egyéb előírásokat alkot. A hegyközségek a tagság szempontjából két fontos feladatot végeznek. Egyrészt ellátják tagjaik érdekvédelmét, másrészt a hegybírón keresztül a tagság számára hatósági ügyeket intéznek. Az általa kiadott hatósági bizonyítványok a törvényi előírásokat betartva készülnek, amelynek alapján a bor eredete ellenőrizhető.
Hegyközség elnöke A hegyközség képviseletében a hegyközség elnöke jár el, hatáskörébe társadalmi szerepvállalás mellett az elnök feladata, hogy összehívja és előkészítse a közgyűlést, és a választmány üléseit, gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett, valamint ellátja a közgyűlés, és a választmány által részére meghatározott feladatokat, illetve végrehajtja, vagy hajtatja azok határozatait. A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli.
Hegyközségi tagság Szőlészeti és borászati termelőtevékenység borvidéken csak hegyközségi tagként folytatható. Hegyközségi tagsági viszony keletkezése szempontjából egy személynek vagy szervezetnek három különböző helyzete lehet: szőlészeti termelőnek az minősül, aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, borászati termelő az, aki borászati terméket értékesítés céljából állít elő. A szőlészeti és borászati felvásárló, aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés céljából vásárol. A szőlészeti és borászati termelő, felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel. Ez azt jelenti, hogy egy termelő minden olyan hegyközségben teljes jogú tagsággal rendelkezik, ahol szőlő- vagy bortermelői, felvásárlói tevékenységét végzi.
Hegyközségi tagok jogai, kötelességei A hegyközségi tagság keletkezésével a termelőnek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a hegyközség közgyűlésén, tisztséget viseljen a hegyközségben, a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. Terméséről a származási bizonyítványt térítésmentesen kaphatja. Ehhez a törvény egyéb feltételt is fűz: a hegyközségi járulék fizetési, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget kell tennie. A hegyközségi tag kötelezettsége, hogy hegyközségi járulékot fizessen, a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat megtartsa, valamint a hegyközségi rendtartást betartsa.
Soltvadkerti hegyközség Soltvadkert az ország legnagyobb hegyközsége, területe közel 3000 ha, több mint 900 fő termelővel és több mint 100 szőlőfelvásárlóval, borkészítővel. Szerepet vállal a közösségi életben, az ágazathoz kötődő rendezvények szervezésével, támogatásával, aktív részvételével. Hegyközségünk szolgáltató hegyközség. Tagjainak többek között díjmentesen elkészíti a gázolaj jövedéki adó- visszatérítését, agrár de minimis támogatását. A hegyközségi tagoknak ügyvédi tanácsadást biztosít. Soltvadkert és Tázlár területén jégelhárító rendszert üzemeltet. Növényvédelmi előrejelzést közöl a helyi kábeltévén keresztül. Különböző formanyomtatványokat biztosít. Szüret idejében a vadásztársasággal szerződést köt seregélyriasztásra.
Változás telepítési eljárás 2016.01.01-től Telepítés a földterület beültetése borszőlővel, ideértve a terület előkészítését, az ültetvény ápolását az ültetvény termőre fordulásáig, illetve a támrendszer létesítését is. Telepítésnek minősül az új telepítési engedély, újratelepítési engedély, és átváltott telepítési engedély alapján végrehajtott telepítés, valamint az ültetvény más fajtára való cseréje is (átoltás) 1.Új telepítési engedély, 2016. január 1-jét követően megítélt jog alapján. 2. Újratelepítési engedély, 2016. január 1-jét követően szőlőt vágnak ki, majd kivágott terület nagyságáig kérelmet nyújtanak be 3. Átváltott telepítési engedély, 2015. dec. 31-ét megelőzően kivágott szőlőültetvény után megítélt telepítési jog alapján
Változások jövedéki törvény módosulás 2017. január 1-től Az új szabályozásban - az uniós joganyagnak megfelelően - bevezetik Magyarországon is az 1000 hektoliter alatti bortermelők esetében a kisüzemi bortermelő fogalmát. Ennek lényege, hogy a három év átlagában 1000 hektoliter alatt saját, vagy vásárolt borszőlőből bort előállító pincészetek 2017 januárjától egyszerűsített adóraktári engedély nélkül is végezhetnek borászati tevékenységet. Ennek azonban további feltétele, hogy szőlő, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust sűrítmény kivételével egyéb borászati terméket nem vásárolhatnak a kisüzemi bortermelők.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Galambosné Baka Andrea Email: galambosne.andrea@hnt.hu Tel.: 70/489-8666