ALAPSZABÁLY I. A HEGYKÖZSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 1. II. A HEGYKÖZSÉG CÉLJA ÉS FELADATA

Átírás

1 Az Egerbaktai Hegyközség Alapszabálya január 20.

2 ALAPSZABÁLY I. A HEGYKÖZSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 1. Neve: Egerbaktai Hegyközség Székhelye: 3321 Egerbakta, Siroki út 29. Működési területe: Egerbakta község közigazgatási területe. Megalakulás időpontja: október 6. A Hegyközség jogi személy, jogokat és kötelezettségeket vállaló köztestület. II. A HEGYKÖZSÉG CÉLJA ÉS FELADATA 2.. A Hegyközség célja, területén a szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozók e tevékenységükhöz kapcsolódó érdekeinek előmozdítása, az előállított termékek színvonalának emelése, piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása és érvényesítése. A hegyközség működési területén, szőlészeti és borászati árutermelő tevékenység csak hegyközségi tagként folytatható. 3.. Hegyközség feladatai: 1., A minőségvédelem és eredetvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai tevékenységét. 2., Gondoskodik- a helyi Önkormányzattal együttműködve- a működési területéhez tartozó területek őrzéséről. 3., A számítógépes nyilvántartásban foglalt adatokat rendszerezi és összegzi, s azokat- egyénileg, nem azonosítható módon - a hegyközségi tanácshoz továbbítja. 4., A szőlőültetvényekkel kapcsolatos támogatások igénybevételével összefüggő adatokat szolgáltat a támogatást folyósító szervnek. 5., Ellenőrzi tagjainál a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a hegyközség által a működési területére vonatkozó kötelező érvénnyel hozott szakmai szabályok betartását, különös tekintettel a rendtartásban foglaltakra. 2/12

3 6., Védi a település termelőinek érdekeit. 7., Feltárja a település szőlő- és borgazdálkodáshoz kacsolódó termékeinek származásvédelmét sértő cselekményeket. 8., Szolgáltatással és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását. 9., A szőlőtermelőknek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termelésmennyiségére és a szőlőfeldolgozásra vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon jövedéki ellenőrzés elősegítése céljára mágneses adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak, illetve az egyéb jogszabályban előírt szervezetek, hatóságok részére. 10., Rendezvényeket, helyi borversenyeket szervez. III. A HEGYKÖZSÉG JOGOSÍTVÁNYAI , A szőlő- és bortermelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott keretek között működési területén kötelező érvényű szakmai szabályokat (hegyközségi rendtartást) állapít meg és ellenőrzi azok betartását, illetve szankciókat alkalmaz a szabályszegőkkel szemben. 2., Eljár a törvény által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben. 3., Javaslattételi és véleményezési jogkörrel részt vesz a szőlő-és borgazdálkodással kapcsolatos egyéb közigazgatási ügyekben. 4., A hegyközség intézkedéseit az önkormányzati rendelkezésekkel összhangban hozza meg. IV. A HEGYKÖZSÉG KÉPVISELETE 5.. A hegyközséget bíróságok és hatóságok előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben a hegyközségi elnök, akadályoztatása esetén a hegybíró képviseli, őket önálló aláírási jog illeti meg. A Hegyközség nevében aláírási joga a képviseletre jogosultnak van oly módon, hogy a Hegyközség előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá önállóan írják alá a nevüket. 3/12

4 V. A HEGYKÖZSÉG VAGYONA , A hegyközség a rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik, tartozásáért saját vagyonával felel. A hegyközség tartozásaiért a tagok- a járulék megfizetésén túl- saját vagyonukkal nem felelnek. 2., A hegyközség vagyonának forrásai: a) a hegyközségi járulék b) az általa nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díjak, c) költségvetési pénzeszközök, d) pénzbírságok, e) adományok. 3., A járulékok mértékét a közgyűlés állapítja meg évente. A járulékok mértékének alapja járuléktípusonként: a) hegyközségi járulék: a tagok által művelt szőlőterületek nagysága (m 2 -re vonatkoztatva) b) saját feldolgozás utáni járulék: a tagok által termelt szőlő mennyisége c) szőlő felvásárlási járulék: a felvásárolt szőlő mennyisége d) bor felvásárlási járulék: a felvásárolt bor mennyisége A kiszabott járulékról a tagot írásban, alakszerű határozatban kell értesíteni. Részére minden év elején a megelőző évre vonatkozó, az analitikus nyilvántartás szerinti járulékfizetési egyenlegét meg kell küldeni, tartozás esetén annak megfizetésére fel kell szólítani. Amennyiben a minden évben a közgyűlés által meghatározott minimum értéket nem éri el az a) pontban meghatározott járulék mértéke, akkor ezen járulék fizetésére kötelezett tagok esetében a minimális járulék kivetésére kerül sor. A közvetítő felvásárlónak alaphelyzetben nem kell járulékot fizetnie, csak a feldolgozónak. Abban az esetben, ha a közvetítő felvásárló külföldön értékesíti a szőlőt, vagy a feldolgozás külföldön történik, vagy a feldolgozó székhelye, telephelye külföldön van, akkor a szőlő felvásárlási járulékot a közvetítő felvásárlónak kell megfizetnie. Az újonnan telepített szőlőterület után a telepítéstől számított négy évig nem kell járulékot fizetni. 4., A hegyközség vagyonát - a jóváhagyott költségvetés keretein belül- az Alapszabálynak megfelelő célokra szabad felhasználni. 5., A hegyközség gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem, szerezhet. 6., A hegyközség - tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más, gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében - közhasznú társaságot alapíthat. VI. HEGYKÖZSÉG TAGJAI , A hegyközség tagjai- lakóhelyétől, székhelyétől, (telephelyétől) függetlenül: a) Az a termelő, aki az Egerbakta község közigazgatási területén, az Egerbaktai Hegyközség működési területén (bel vagy külterületén) a tulajdonában, haszonélveztében, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen a használatában lévő 500 m 2 -nél nagyobb területű szőlőültetvényt művel, Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér

5 b) illetve az ez alatti területnagyságú szőlőültetvény művelője, ha ezen ingatlana mellett más településen további szőlőművelési ágú ingatlana is van feltéve, hogy ezek együttes területe az 500 m 2 -t meghaladja, c) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább 0,7 t szőlőt, illetve 5 hl bort vásárol. d) valamint az 500 m 2 -t meg nem haladó nagyságú szőlőterületet művelő az a személy, aki termését forgalomba hozza, e) vagy a választmánytól írásban kéri a névjegyzékbe történő felvételét a hegybíró útján, f) vagy egyéb jogszabály miatt, illetve a közigazgatási ügyek intézése révén (adatszolgáltatás, adóraktár működtetése stb.) azon személyek, akik kötelezően taggá válnak Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér 2., A hegyközség tagja lehet az a házikerti szőlőbirtokos, akinek szőlője nem haladja meg az 500m 2 területet. 3., A felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területéről olyan mennyiségben vásárolt fel, hogy az együttesen eléri a 7. l/b pontban meghatározott mennyiségét. VII. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 8 1., A tag joga, hogy: a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűléseken, b) tisztségeket viseljen a hegyközségben, c) igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. 2., A tagsági viszonyból eredő jogok képviselő útján is gyakorolhatók, a képviselő azonban csak egy tag nevében járhat el. Természetes személy a tisztviselés jogát csak személyesen gyakorolhatja. 3., Aki több hegyközségnek is tagja, tisztségét csak egy hegyközségben viselheti. 4/a., Kizárólag hegyközségi tag, termelő jogosult arra, hogy a település közigazgatási területén előállított termékére származási bizonyítvány kiadását kezdeményezze, illetve, hogy a terméket első alkalommal a hegyközségre utaló megjelöléssel hozza forgalomba. 4/b., Nem tarthat igényt a tag a származási bizonyítvány kiadására, ha hegyközségi járulék és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. 5., A hegyközség tagjait elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre. 6., A tag kötelezettsége, hogy a) megfizesse a hegyközségi járulékot b) megtartsa a hegyközség Alapszabályában és más szabályokban foglaltakat, c) a termelő tevékenységét a hegyközségi rendtartás szerint végezze d) szőlőterületéről és szőlőtermesztéséről nyilvántartást, értékesítésre szánt bor termeléséről, raktározásáról és forgalmazásáról, valamint bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről pincekönyvet vezessen. e) szőlő vagy bor értékesítése esetén a termékhez származási bizonyítványt mellékeljen, f) a hegyközségnek külön szabályzatban rögzített tartalommal adatot szolgáltasson. 5/12

6 VIII. TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜN(TET)ÉSE , A termelő hegyközségi tagsági viszonya, annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi. A felvásárló hegyközségi tagsági viszonya annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben tevékenysége a 7. (1) bek.b/ pontjában meghatározott mértékét eléri. 2., Új telepítésű szőlő esetén a termelő esetén hegyközségi tagsági viszonya a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre. 3., A hónap utolsó napjával megszűnik a tagsági viszonya annak, aki a termelő tevékenységével felhagy, illetve az ültetvény használatát másnak engedi át. A felvásárló tagsági viszonya az év végével megszűnik, ha a tevékenysége az adott évben a hegyközség területén nem éri el a 7 (1) bek/b. pontjában meghatározott mértékét. 4., Az a házikerti szőlőbirtokos, aki a hegyközségnek önként tagja, bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági viszony ez esetben a bejelentés napjával szűnik meg. 5., A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek - a névjegyzékbe való felvétel illetve törlés végett - a hegyközségnél be kell jelentenie. A hegyközség bejelentés híján is köteles eljárni, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszüntetéséről egyéb módon tudomást szerez. 6., A hegyközségnek a bejegyzésről vagy törlésről szóló határozatát - jogorvoslatra való figyelmeztetéssel - írásban közölni kell a taggal. IX. A HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE , A hegyközség szervei: a) a közgyűlés b) a választmány c) az ellenőrző bizottság d) bizottságok 2., A hegyközség tisztviselői: a) Hegyközségi elnök b) Hegybíró c) ellenőrző bizottság elnöke 3., A hegyközségi választmány 5 főből áll. Tagjai: 6/12

7 hegyközségi elnök, hegybíró 3 fő választmányi tag. 4., Az ellenőrző bizottság 3 főből áll. 5., Hegyközségi tanácsba 1 fő küldött kerül delegálásra. 6., Meghatározott feladatok elvégzésére a közgyűlés tagjai sorából szükséghez képest ideiglenes jelleggel - bizottságokat választhat. 7., A hegyközség munkájába esetenként nem tag (külső) szakember is bevonható. X. A KÖZGYŰLÉS A hegyközség legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, mely a hegyközséget érintő minden kérdésben dönthet. 2., Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a hegyközség Alapszabályának és Rendtartási-, Ügyviteli Szabályzatának megállapítása és módosítása, b) a választmány és a tisztségviselők a hegyközségi tanácsi küldöttnek, valamint az ellenőrző bizottság, illetve egyéb bizottságok tagjainak 3 évre történő megválasztása, visszahívása, c) a hegyközség előző közgyűlés óta végzett munkájának megvitatása, a következő közgyűlésig végzendő legfontosabb feladatok meghatározása, d) a hegyközség évi költségvetésének megállapítása, az előző évi zárszámadás jóváhagyása az ellenőrző bizottság jelentésének megtárgyalása, e) a hegyközségnek más hegyközséggel való egyesülése illetve szétválása, f) a hegyközségi járulék mértékének meghatározása, g) a körhegybíróság alakítása, ahhoz történő csatlakozás illetve kiválás, i) A hegyközség vagyonát jelentősen érintő jogügyletek ( Ft feletti összegek) jóváhagyása 3., A hegyközség szervei és tisztségviselői a közgyűlésnek tevékenységükről legalább évente egy alkalommal beszámolnak, a közgyűlés felé felelőséggel tartoznak , A közgyűlést, a választmány évenként egy alkalommal köteles összehívni. Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ennek szükségessége felmerül, vagy ha ezt a tagok egyharmada - a cél és ok megjelölésével - írásban kéri, illetőleg ha azt a bíróság elrendeli. 2., A közgyűlést az alapul szolgáló ok bekövetkezését követő 15 napon belül, az összehívástól számított 8 napon túl, de 15 napon belőli határidőre össze kell hívni a napirend ismertetése mellett. Az összehívás módja: a közgyűlés időpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, 7/12

8 hogy a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 3., A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás egyenlőség esetén az elnök dönt. A szavazás módja nyílt, hacsak a közgyűlés nem dönt egy adott kérdés titkos módon történő megszavazásában. 4., Minősített szótöbbséggel határoz a hegyközség alapszabálya, egyesülése, szétválása felszámolása kimondása tárgyában. Minősített szótöbbséghez a közgyűlésen megjelent tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges. 5. A hegyközség által megválasztott bármely személy tisztségéből a Közgyűlés által visszahívható. A tisztséget betöltő személy visszahívását az ok megjelölésével az elnök, az ellenőrző bizottság elnöke, vagy a tagok több, mint 25%-a, írásban vagy a Közgyűlésen szóban kezdeményezheti , A közgyűlést az elnök vezeti. 2., A közgyűlés napirendjéhez bármely tag hozzászólhat, vagy javaslatot tehet. A javaslatok felett a közgyűlés határoz oly módon, hogy az elnök előbb a módosító indítványokat, majd az egész indítványt teszi fel szavazásra. 3., A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben legalább a közgyűlés határozatképességére vonatkozó adatokat az ülés legfontosabb mozzanatait, valamint a határozatokat rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök és két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. XI. A VÁLASZTMÁNY 14 1., A választmány szükség szerint ülésezik, de legalább kéthavonta köteles ülésezésre összejönni. 2/a., A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését, minden olyan kérdésben dönt, melyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy más testület, tisztségviselő hatáskörébe. 2/b., A választmány dönt a körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeiről. 3., A választmány jár el az évi Cll. Tv. 41. szerinti ügyben. 4., Ellenőrzi a hegyközségi rendtartási szabályok betartását. Az ellenőrzés eredményeként határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra kötelezi, vagy bírsággal sújthatja. 5., A választmány a bort hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó, illetve a rendtartást megszegő hegyközségi tagot eltiltja a településre vagy termőhelyre utaló származás megnevezés, illetve a védett eredetű bor a "minőségi bor" valamint a "tájbor" megjelölés alkalmazásától. 8/12

9 6., A választmány dönt a hegyközség vagyonát jelentősen érintő jogügyletek jóváhagyásában (500 ezer Ft feletti). 7., A választmányt az elnök hívja össze. A választmány ülése határozatképes, ha a választmányi tagokból 3 fő jelen van. 8., A választmány határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, a szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 9., A választmány üléséről rövid feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza legalább a jelen levők felsorolásán túl a hozott határozatokat. A feljegyzést az elnök írja alá és egy választmányi tag hitelesíti. XII AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 15 1., Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség alapszabály szerinti működésének, valamint a gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhetés a hegyközségi iratokba betekinthet. Az ellenőrző bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek és a feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható. 2., Az ellenőrző bizottság az eljárás során tett megállapításait, javaslatával együtt írásban közli az érdekelt testülettel vagy tisztségviselővel, szükség esetén - az alapszabály bek. alapján összehívhatja a közgyűlést. 3., Az ellenőrző bizottság legalább 5 évenként független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását, amennyiben ennek elvégzésére a hegyközség szokásos működési rendjének keretében nem került sor. 4., A közgyűlés a hegyközség éves költségvetéséről és zárszámadásáról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. 5., Az ellenőrzőbizottság egyeztetést végez, és állást foglal a hegyközség valamely testületének határozata ellen tett bejelentés ügyében. 6., Az ellenőrzőbizottság tevékenysége során szerzett tapasztalatairól évente köteles a közgyűlésnek beszámolni. 7., Az ellenőrző bizottság működésére a választmány összehívásának, határozatképességének szavazási módjának szabályait kell alkalmazni. Az ellenőrző bizottság üléséről is feljegyzést kell készíteni. 8., Az ellenőrzőbizottság elnökét tagjai sorából választja. Az ellenőrzőbizottság elnökét tanácskozási joggal a választmányi ülésekre meg kell hívni. XIII. BIZOTTSÁGOK 16 9/12

10 1., Meghatározott feladatok elvégzésére a közgyűlés tagjai sorából szükséghez képest - ideiglenes jelleggel - bizottságokat választhat. 2., A bizottság elnökét tagjai sorából választja. Létszáma 5 főnél több nem lehet. 3., A bizottság működésére a választmány összehívásának határozatképességének szavazási módjának szabályait kell alkalmazni. 4., A bizottság eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt közli az érdekelt testülettel vagy tisztségviselőivel. 5., A bizottság tagjai részére utasítás nem adható és a bizottság tagjai sem utasíthatják: a tisztségviselőknek. 6., A közgyűlés bizottsága a közgyűlésnek, a választmány bizottsága a választmánynak tartozik beszámolni. 7., A bizottság ügyrendjét maga határozza meg. XIV. TISZTSÉGVISELŐK 17 1., A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak 2, A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de a kinevezéstől számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró jogviszonya megszűnik. A hegybírót munkájáért díjazás illeti meg. 3., A hegybíró: a) kezeli a hegyközség vagyonát b) gondoskodik a járulék, szolgáltatási díjak, bírságok beszedéséről, c) elkészíti az éves költségvetés tervezetét, továbbá a gazdálkodásról szóló éves zárszámadást, d) az elnök utalványozása mellett teljesíti a kifizetéseket, e) elvégzi a gazdálkodással összefüggő számviteli munkát f) nyilvántartja a hegyközség álló-és fogyóeszközeit, valamint anyagait, g) az elnök által vállalt kötelezettségeket ellenjegyzi, h) előkészíti a közgyűlés és a választmány üléseit, i) eljár a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törléssei kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket, j) gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett, k) eljár a hegyközség részére átadott közigazgatási ügyekben, l) ellátja a számára törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatokat. 4., A hegybíró tevékenységéről minden választmányi ülésen beszámol. 10/12

11 5., A hegybíró feladatai elvégzéséhez - a közgyűlés jóváhagyásával - szervezetet működtet. 6., Az elnök a költségvetés keretei között - a pénzügyi szabályok betartása mellett irányítja a hegyközség gazdálkodását, gyakorolja az utalványozást. 7., Közigazgatási ügyben eljáró illetékes személy kizárás (Áe. 19. ) miatt vagy a hegybíró bármely más okból való akadályoztatása esetére az Egerszólát hegyközség hegybírója. 8., Nem lehet tisztségviselő: a) aki nem tagja a hegyközségnek, b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondokság alá helyezett, c) akit szándékos bűncselekmény miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesülésig. d) Az a, pontban foglalt kizáró feltétel a hegybíróra nem vonatkozik. 9., Egyidejűleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben közeli hozzátartozók (ptk /b pont) XV. A TISZTSÉGVISELŐK DÍJAZÁSA 19 1., A tisztségviselőknek a közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg. A főállású alkalmazottak munkabért kapnak. A tiszteletdíj és a munkabérek mértékét a közgyűlés határozza meg. 2., A tiszteletdíjat a tisztségviselők részére havonta vagy negyedévenként kell egy összegben kifizetni.. 3., A tisztségviselőket továbbá a bizottságok tagjait feladatuk ellátásához, tiszteletdíjukon, vagy munkabérükön túl napidíj, szállásköltség, utiköltségtérítés illeti meg. E költségek elszámolásakor, kifizetésekor az érvényes jogszabályok szerint kell eljárni , A hegyközség közgyűlése a jól dolgozó választmányi tagokat az elnök javaslatára jutalomban részesítheti. 2., Az érdekeltek jutalmazása az elnök,az éves gazdálkodásról szóló beszámoló előterjesztésével tehet javaslatot. 1., A hegyközség megszűnik a) ha a bíróság feloszlatja, b) ha más hegyközséggel egyesül, c) ha több hegyközségre szétválik, XVI. A HEGYKÖZSÉG MEGSZŰNÉSE 21 2., A hegyközség egyesülése, illetve szétválása nem érinti a tagjai jogait és kötelezettségeit. 11/12

12 XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22 1., Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, a hegyközségekről szóló évi Cll törvény és a Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni. 2., A hegyközség a bírósági nyilvántartással jön létre az Alapszabálynak elfogadása napjára visszaható hatállyal. 3., A hegyközség alapszabályát az október 6-án alakuló közgyűlése fogadta el. A JELEN EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYT OKTÓBER 6-ÁN A HEGYKÖZSÉG ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSE ELFOGADTA ÉS A FEBRUÁR 21.-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSE, 3/2004 SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL, A JANUÁR 20-ÁN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉS 8/2005/K1 HATÁROZATÁVAL, VALAMINT A JANUÁR 20-ÁN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉS 8/2006/K1 HATÁROZATÁVAL MÓDOSÍTOTTA. Egerbakta, január 20. Az alapszabály hiteles. hegybíró elnök 12/12