A GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA április 27.

Átírás

1 A GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA április A Szövetség adatai Neve: GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Rövidített elnevezése: GOSZ Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 1. Jogállása: Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján alakult, önálló jogi személyiségű, önkormányzati elven működő, szakmai és érdekképviseleti szervezet. Működését a Közgyűlés által megállapított Alapszabály szerint folytatják, és tevékenysége kiterjed az ország egész területére. Az alapítók kimondják, hogy a Gabonatermesztők Országos Szövetsége nem társadalmi szervezetek által létrehozott szövetség, hanem nevében szövetség, mely ténylegesen egyesületként működik. 2. A Szövetség céljai, eszközei és tevékenysége A Szövetség célja: Tagjai gabonatermesztéssel kapcsolatos érdekeinek védelme, amely magába foglalja a termelői érdekek megjelenítését az ágazati, valamint EU-s szabályozásban. Védje tagjait az érdeksérelmekkel szemben, valamint más gazdasági szereplőkkel folytatott gazdasági -kapcsolataikban a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Tagjai szakmai és gazdálkodási ismereteinek fejlesztése, rendszeres tájékoztatás a gabonatermesztéssel kapcsolatos valamennyi közérdekű információról. A gabona termékpályán a Szövetség biztosítja az egységes gabonatermesztői érdekek megjelenítését, növelve ezáltal a termelők érdekérvényesítő képességét. A Szövetség feladatának tekinti a gabona feldolgozókkal és kereskedőkkel való kiegyensúlyozott együttműködést, e tekintetben fenntartja és folyamatosan építi kapcsolatait. A Szövetség eszközei: A döntés előkészítés szakaszában véleményez minden, az ágazatot közvetlenül érintő kormányzati intézkedést. Javaslatokat tesz a Gabona Termékpálya Bizottságban - az általános érdekképviseleteken keresztül - a piacszabályozás elemeire, feltételeire, a piaczavaró jelenségek kiküszöbölésére. A termelés mennyiségének és minőségének befolyásolása elsősorban elemzésekkel, információkkal, ajánlásokkal. A COPA/COGECA-n keresztül javaslatot tesz az EU szabályozás egyes elemeire, feltételeire. Együttműködik azon terméktanácsokkal, és egyéb érdekképviseletekkel, melyek alaptevékenysége érinti a gabona ágazatot (hús, baromfi, stb.). Gazdálkodik a Szövetség vagyonával, így különösen a tagok által rendelkezésre bocsátott pénzügyi alapokkal. 3. A tagsági viszony keletkezése 3.1. Rendes tag: a Szövetség tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal a szövetségi célok megvalósítása érdekében a Szövetségben való közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A Szövetség megalakulása után a tagsági viszony létesítése az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelemmel történik. A belépési nyilatkozat elfogadásáról az Elnökségnek 60 napon belül kell döntenie Pártoló tag: a Szövetség pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki adományaival segíti a Szövetség munkáját, de

2 2 abban rendes tagként nem kíván részt venni. A pártoló tag tagsági viszonyának keletkezésére a 3.1. megszűnésére, a 4. pontban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni A pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehet a küldöttgyűlésen. A pártoló tag szavazati joggal, választási és választhatósági joggal nem rendelkezik. A pártoló tag kötelezettsége a vállalt anyagi támogatás küldöttgyűlés által megállapított határidőben történő megfizetése. 4. A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagsága megszűnik a jogutód nélküli megszűnésével, kilépéssel, vagy kizárással. 5. Kilépés A kilépési szándékot a naptári év végét megelőzően legalább hat hónappal írásban kell közölni a szövetség titkárával. A tagsági viszony az év utolsó napján szűnik meg. 6. Kizárás A küldöttgyűlésen jelenlévő - szavazásra jogosult - küldöttek minősített szótöbbséggel (2/3), titkos szavazás útján meghozott határozattal kizárhatják a Szövetségnek azt a tagját, aki az Alapszabályba foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi és írásbeli felszólítás után is folytatja a kizárás okául megjelölt magatartást; nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, illetve a Szövetség tagjai többségének érdekeivel szembenálló tevékenységet folytat és azzal felszólítás ellenére sem hagy fel. A tagot a kizárás előtt meg kell hallgatni, részére biztosítani kell a védekezés lehetőségét, továbbá tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről. A kizárt tag, a kizárást kimondó küldöttgyűlési határozatot annak tudomására jutásától 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. 7. A tagok jogai - A küldöttgyűlés munkájában való részvétel és közreműködés. - A küldöttgyűlés útján a Szövetség irányítása, ellenőrzése, feladatainak meghatározása. - Igénybe venni a Szövetség általános, vagy egyedi jellegű érdekképviseleti, érdekvédelmi, tanácsadói, szervező és szolgáltató tevékenységét. A Szövetség minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik. Tisztségviselőnek bármelyik tag megválasztható. A természetes személy tag személyesen, míg a jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője révén gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. 8. A tagok kötelezettségei A Szövetség tagja köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani. A küldöttgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni a Szövetségi célok megvalósítása, illetve a küldöttgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

3 3 9. A Szövetség szervezete A küldöttgyűlés 9.1. A Szövetség legfőbb szerve az Elnökség által évente meghatározott terület nagyság alapján a tagok által megyénként megválasztott küldöttek összességéből álló küldöttgyűlés. Küldötté kizárólag az a tag választható, aki(k) az adott megyében a legtöbb szavazatot kapta(k). A küldötteket 4 évre választják. A küldöttek választására az Elnökség a Szövetség honlapján felhívást tesz közzé, melyben megyénként megjelöli a választható tagokat, a megválasztandó küldöttek számát és a szavazatok beérkezésének határidejét. Az eredményt az Elnökség a határidőt követő 15 napon belül megállapítja, és a honlapján közzéteszi. A szavazatokat elektronikus levélben, faxon vagy postai úton lehet leadni. Ha a megválasztott küldött tagsági jogviszonya megszűnik, vagy lemond, úgy az érintett tagok 30 napon belül új küldöttet választanak az általános szabályok szerint. A küldöttgyűlés a Szövetséget érintő minden kérdésben dönthet. A küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze. A küldöttgyűlésre minden küldöttet a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a küldöttgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes küldöttgyűlést kell tartani. Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha a küldöttek legalább egyharmada azt a cél megjelölésével írásban igényli, az Elnökség, vagy az Ellenőrző Bizottság azt szükségesnek tartja, vagy a bíróság elrendeli. A küldöttgyűlés határozatképes, ha annyi küldött van jelen, akik a szavazatok 50 százaléka plusz egy szavazatot képviselnek. Minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel az adott év január 1-jei tagnyilvántartás szerint. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben a küldöttek figyelmét a meghívóban erre a tényre felhívták. A megismételt küldöttgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt - küldöttgyűlés időpontját követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni. A megismételt küldöttgyűlés időpontját az eredeti küldöttgyűlés meghívójában meg kell jelölni A küldöttgyűlés az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Amennyiben az Elnök nincs jelen, úgy szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: - a tisztségviselők (elnökség, ellenőrző bizottság) megválasztása, visszahívása, - a tisztségviselők eseti díjazásának megállapítása, - az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása, - a mérleg elfogadása, - az Alapszabály megállapítása és módosítása, - az éves költségvetés és tagdíj megállapítása, - a tag kizárása, - döntés más társadalmi szervezethez való csatlakozásról, - a Szövetség más Szövetséggel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az Alapszabály módosításához, a tag kizárásához a küldöttgyűlésen jelenlévő - szavazásra jogosult - küldöttek szavazatainak kétharmada, míg a Szövetség feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához az összes küldött szavazatának kétharmada (minősített többség) szükséges. A küldöttgyűlésen bármelyik nem küldött tag szavazati jog nélkül hallgatóként részt vehet.

4 4 10. Az Elnökség Két küldöttgyűlés között a Szövetség irányítását a küldöttgyűlés által választott 9 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes és hét elnökségi tag. A küldöttgyűlés az Elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest 3 évre választja titkos szavazással. Két küldöttgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő küldöttgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult a Szövetséget terhelő kötelezettségek (szerződések), illetve jogok vállalásáról a küldöttgyűlés, illetve tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett dönteni. Az Elnökség nevezi ki a titkárt. Az Elnökség 5 tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot és az Ellenőrző Bizottság elnökét a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség által meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol az Elnökség minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt Az Elnök: Két elnökségi ülés között az elnök irányítja és képviseli a Szövetséget. Az Elnök jogai és kötelességei: - a küldöttgyűlés összehívása az Elnökség döntésének megfelelően, - az Elnökség összehívása, - a szövetség képviselte, - a tagság pénzéről a kezelők elszámoltatása, - a kiadások számláinak ellenőrzése, - megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez, - harmadik személyekkel való szerződések megkötése, - gyakorolja a titkár, valamint a Szövetség munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedést megtennie Az Elnökhelyettes Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: - az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt, - az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a küldöttgyűlés hozzájárulása is szükséges, - a szövetség képviselete. 11. Az Ellenőrző Bizottság A Szövetség ellenőrzését három tagú Ellenőrző Bizottság látja el. Az Ellenőrző Bizottság feladata a Szövetség szervei törvényes, Alapszabályszerű, a költségvetés és a belső határozatok szerinti működésének ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság az Ellenőrző Bizottság elnöke plusz egy bizottsági tag jelenléte esetén határozatképes. Működésének ügyrendjét maga állapítja meg. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg 3 évre titkos szavazással. Az Ellenőrző Bizottság elnökét az Elnökség ülésére meg kell hívni. Az Ellenőrző Bizottság működéséről évente beszámol a küldöttgyűlésnek. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol az ügyrend minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 12. A Szövetség ügyintézése

5 5 A Szövetség ügyintézési feladatait a Titkár látja el. A Titkár feladatai különösen: - a Szövetség pénzállományának kezelése, - a számlák kezelése és nyilvántartása, - a pénztárkönyv vezetése, - mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, - a számlák hitelességének ellenőrzése, - az adminisztráció irányítása, - a naprakész tagnyilvántartás vezetése. 13. Szakbizottság A Szövetség a gabonatermesztők szakmai érdekeinek feltárására Szakbizottságot működtethet. A Szövetség tagjai a Szakbizottságba megyénként egy szövetségi tagot delegálhatnak. A Szakbizottság feladata az Elnökség elé kerülő napirendi pontok megvitatása és javaslattétel a napirendi pontokkal kapcsolatban. Az Elnökség dönthet egyéb bizottságok létrehozataláról is (pl: vetőmag bizottság, különböző termelői csoport bizottságok). 14. A jegyzőkönyv és a határozatok Mind a küldöttgyűlés, mind az Elnökség, mind az Ellenőrző Bizottság az ülésein elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség, illetve az Ellenőrző Bizottság minden jelenlévő tagja, küldöttgyűlés esetén a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés által az erre kijelölt két hitelesítő tag. A Titkár a küldöttgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, valamint az Elnökség által hozott döntésekről nyilvántartást vezetni. 15. A Szövetség iratainak kezelése A Szövetség iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. 16. A Szövetség képviselete A Szövetség képviseletére az elnök és az elnökhelyettes önállóan jogosultak. Az utalványozási jogot és a Szövetség számlája feletti rendelkezést az ügyrendben kell szabályozni. 17. A Szövetség vagyona és gazdálkodása A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés a Szövetség vagyonát képezi. A Szövetség vagyona oszthatatlan. A Szövetségi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot a Szövetség vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. A Szövetség a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel és a vállalkozási tevékenységéből származó bevétellel gazdálkodik. A Szövetség bevételeit elsősorban fenntartási-, ügyviteli költségek, valamint a Szövetséget terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelősek a Szövetség tartozásaiért.

6 A Szövetség működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a Szövetségnek a gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást kell készítenie, amit az Elnökség terjeszt a küldöttgyűlés elé. 18. A Szövetség létrejötte A Szövetség az alakuló közgyűlés megtartását követően a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A szövetség tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. 19. A Szövetség megszűnése A Szövetség megszűnik, ha a küldöttgyűlés elrendeli feloszlását, más társadalmi szervezettel való egyesülését, vagy a bíróság feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja. A Szövetség megszűnése esetén vagyonáról a küldöttgyűlés döntése alapján kell rendelkezni, és azt kizárólag a mezőgazdasági termelők érdekeinek védelme céljára lehet felhasználni. 20. Záró rendelkezések A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló évi II. törvény rendelkezései az irányadók. Ezt az Alapszabályt a Szövetség május 12-én összehívott alakuló ülésen fogadta el, majd a június 29-én megtartott rendkívüli közgyűlésén, valamint a április 27-ei közgyűlésen módosította. Budapest, április 27. Vancsura József elnök