3-13/2017/222 Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztatás a megyei területrendezési terv hatályosulásának 2017 évi tapasztalatairól (A tájékoztatást készítette: Szabó László megyei főépítész) Tisztelt Bizottság! Tisztelt Közgyűlés! A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Kormányrendelet meghatározza a megyei önkormányzat azon építésügyi, területfejlesztési és területrendezési feladatait, amelyet a megyei főépítész lát el, készít elő, vagy működik közre. Ezek különösen: az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei közgyűlési állásfoglalások, a megye területére vagy térségére készített területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása érdekében készített állásfoglalások. A megyei főépítész folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a közgyűlés részére. Az utolsó összefoglaló jelentés a 2011-2014 időszakra készült. A megyei területrendezési terv hatályosulásának tapasztalatairól a megyei főépítész elkészítette a 2017 évre vonatkozó tájékoztatást, melyet melléklelten előterjesztek. Tekintettel arra, hogy a Bizottságok az év közben szokásos ülésezési rendjüktől eltérően várhatóan a közgyűlés ülésének napján, azt megelőzően tartják meg saját üléseiket, ezért a bizottsági döntés, javaslatok és esetleges észrevételek a Közgyűlés ülésén kerülnek ismertetésre.
Kérem a főépítészi tájékoztatás megtárgyalását és tudomásul vételét! Eger, 2017. november 30. Törvényességi szempontból ellenőriztem: Szabó Róbert elnök Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
Tájékoztatás a megyei területrendezési terv hatályosulásának 2017 évi tapasztalatairól A megyei önkormányzatok területfejlesztéssel, terület-és településrendezéssel, az épített környezet védelmével kapcsolatos feladatait a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg. E törvénynek megfelelően a megyei önkormányzatok feladata többek között a megye területére vagy térségére vonatkozó területrendezési terv elkészítése, a területrendezési és településrendezési tervek összehangolása érdekében együttműködés kialakítása az érintett önkormányzatokkal, gondoskodás a területrendezési terveknek a megyei rendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a megye arculatát befolyásoló, több települést érintő táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése. A megyei önkormányzatok ez irányú munkáját a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009.(IX.15.) Kormányrendelet alapján a megyei főépítész készíti elő, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a Közgyűlés részére. Az utolsó összefoglaló jelentés a 2011-2014 időszakra készült. A következő összefoglaló jelentés jövőre, a 2015-2018 időszakra fog készülni. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletnek (továbbiakban: Rendelet) megfelelően, a településrendezési eszközök készítése során eddig három féle eljárás került alkalmazásra: a teljes eljárás, az egyszerűsített eljárás, és a tárgyalásos eljárás. Az idei évtől kibővült az eljárások köre egy negyedik eljárási lehetőséggel: az állami főépítészi eljárással. Ez az eddigieknél legegyszerűbb és leggyorsabb eljárás akkor alkalmazandó, ha magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, valamint jogszabályi harmonizáció érdekében történik, ha pontatlanság javítása érdekében történik, ha szabályozási elem vagy előírás pontosítása érdekében történik, és ha a településképi rendelettel történő összhang megteremtése érdekében történik. A szokatlanul szélesre tárt alkalmazási lehetőségek nagy segítségére lehetnek a településeknek. Az eljárások bővítésének kettős oka is lehetett, a bürokrácia csökkentés és a települések által kötelezően elkészítendő településképi arculati kézikönyvek (rövidítve: TAK) és településképi rendeletek (rövidítve: TKR) összehangolása a hatályos településrendezési eszközökkel. A Rendeletnek megfelelően a TAK és TKR elkészítési és hatályba lépési határideje 2017. december 31. A TAK és TKR készítésére a községi önkormányzatok egységesen 1-1 millió forint állami támogatást kaptak, 2017. december 31.-ig szóló felhasználási lehetőséggel. Ugyan a TAK és TKR készítések véleményezésében a megyei főépítész nem érintett, de a megyei önkormányzat hivatala minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálja segíteni a hozzá forduló településeket. Az egyik ilyen hatékony segítség a települési főépítészi feladatok ellátása. Az önkormányzatok közötti együttműködés és segítségnyújtás érdekében Közgyűlésünk, 2011- ben SZMSZ-ében rendelkezett a megyei főépítész közreműködéséről a települési főépítészi feladatok ellátása vonatkozásában. Ennek értelmében, több település érintettsége esetén, a főépítészt nem alkalmazó települések felkérhetik a megyei főépítészt, hogy hivatalból (külön ellenszolgáltatás nélkül) lássa el a települési főépítészi feladatokat. Ilyen feladatellátás jelenleg négy településen történik. A Rendelet, záró rendelkezése a hatályos településrendezési eszközök 2018. december 31-ig történő felülvizsgálatát írja elő a települési önkormányzatok számára. Ennek teljesítésére 2015 folyamán öt település (Terpes, Ostoros, Andornaktálya, Recsk, Egerszalók), 2016 év folyamán további hat település (Noszvaj, Verpelét, Kisnána, Petőfibánya, Mátraderecske, Csány), az idei évben pedig újabb hét település (Visznek, Nagyréde, Hatvan, Erdőtelek,
Halmajugra, Ecséd, Hort) kezdte meg településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát. Gyöngyös és Eger 2015 óta folyamatosan végzi a településrendezési eszközök felülvizsgálatát. Egy év van hátra a határidő teljesítéséig, és a megye 121 településéből eddig 20 kezdte meg településrendezési eszközei felülvizsgálatát. Az igen alacsony számú megkezdett felülvizsgálat mögött számos ok húzódhat. Az egyik ok anyagi természetű. Az önkormányzatoknak saját forrásból kell településrendezési eszközeik felülvizsgálatát elkészíttetni. A tervezési díjon felül az alaptérképek és más térképi adatszolgáltatások is sokba kerülnek. Az év folyamán hatályba lépett az a törvény, amely ingyenes térképi adatszolgáltatást biztosít az önkormányzatok számára, de végrehajtási rendelete csak jövő év elejétől lesz hatályos. Ez hatalmas előrelépés, hiszen évtizedes igény valósul meg. A tervezési költségek előteremtése viszont továbbra is meghaladja számos település anyagi lehetőségét. A kis számban megkezdett felülvizsgálatok másik okozója a tervezői kapacitások teljes kimerülésében keresendő. A TAK és TKR készítések teljes tervezői hiányt okoztak. Több önkormányzat is arra kényszerült, hogy lelassítsa a felülvizsgálat menetét a TAK és TKR elkészítése érdekében. Harmadik oknak pedig az látszik, hogy az önkormányzatok idei feladatösszpontosítása egyértelműen a településfejlesztési pályázatokra irányult, a településrendezési feladatok rovására. Ez abból is látható, hogy az idén, a településrendezési eszközök készítésének jelentős része nem a hosszadalmas felülvizsgálatok megkezdésére irányult, hanem a pályázatok miatt szükségessé váló kisebb településrendezési módosítások gyors (egyszerűsített eljárásban történő) elvégzésére. Az elmúlt két évben jelentős előkészületek történtek a megyei területrendezési terv elkészítése érdekében. Felkészülve a tervezési feladatra indikatív árajánlatokat kértünk, már ismert, több éves tapasztalattal rendelkező területrendező tervezőktől, és jelentős településtervezői tapasztalatokkal rendelkező, szakmailag is elismert, de területrendezésben még újnak tekinthető azonban a tervezési feladat újdonságaiban már tapasztalt tervezői szereplőktől is. Az ajánlatokból kiderült, hogy a Heves Megyei Önkormányzat önerőből nem tudja megoldani a jogszabályi kötelezettségből adódó feladatot. Hasonló megállapításra jutottak más megyei önkormányzatok is. Ezen túlmenően a megyei rendezési tervek tartalmáról, a tervhierarchiába való szerepéről, illetve a tervezési feladat végrehajtásának feltételeiről (finanszírozás, tervezői kapacitás, alaptérkép, adatszolgáltatás) egyeztetések kezdődtek az érintett megyei szakemberek között. A megyei főépítészek rendszeres szakmai összejövetelei felkeltették a jogalkotók figyelmét, így a MÖOSZ és más szakmai szervezetek mellett, a megyék szakemberei is fokozott részvétellel kerültek bevonásra az új jogszabályok megalkotásának folyamatába. Az állami főépítészek mellett, a megyei főépítészek számára is külön internetes egyeztetési felületet létesített a Miniszterelnökség. Egy éve, különösen intenzív szakmai találkozók és információcserék zajlanak a megyei főépítészek között. Mint ahogy a múlt évi tájékoztatómban is beszámoltam, a megyei főépítészi szakmai találkozók egyik áttörést jelentő összejövetele éppen egy évvel ezelőtt Egerben került megrendezésre, a Heves Megyei Önkormányzat szervezésben. A szakmai összejöveteleknek ez volt az első vidéki helyszíne. A rendezvényen minisztériumi meghívottak is jelen voltak. Az idei évben már alig volt olyan megyei főépítészi szakmai összejövetel, ahol nem kaptunk személyes tájékoztatást a Miniszterelnökség illetékes szakembereitől. A megyei területrendezési tervek kidolgozása országosan egy időben, új alaptérképi adatbázison, új adatszolgáltatási és véleményezési rendben fog megtörténni. A megyei területrendezési tervek elkészítésének és elfogadásának határideje 2018. december 31. A munka elvégzéséhez a Kormány pénzügyi támogatást nyújt minden megyei önkormányzat számára. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága 2017. november 2-án általános tájékoztatást tartott a megyei önkormányzatok főépítészei és pénzügyi szakemberei számára. Az egyeztetésen elhangzott, hogy minden megye legfeljebb 20 millió Ft támogatást igényelhet a feladat ellátásához, a Miniszterelnökséggel megkötött támogatási szerződés alapján. A szerződéskötések véghatárideje 2017. december 31.
Az előző közgyűlésre javaslat készült a megyei területrendezési terv kidolgozásához szükséges források megszerzésére. A támogatás igénylésével kapcsolatos dokumentum minták 2017. november 23.-án érkeztek meg az önkormányzat hivatalába. A támogatás megszerzését követően, a tervező kiválasztása, a tervezési szerződés megkötése, a térképi-és más adatszolgáltatások beszerzése, a tervezés, a tervegyeztetések lebonyolítása, és mindezek rövid határideje, gyors, szakmailag átgondolt és folyamatos kapcsolattartáson alapuló döntések meghozatalát fogja igényelni. A MÖOSZ és a Belügyminisztérium által idén tavasszal rendezett országos szakmai konferenciasorozat fő tematikája a megyei önkormányzatok szerepének vizsgálata a központi közigazgatás és a települési önkormányzatok közötti együttműködésben. Alkalmam nyílt a konferencia egyik előadójaként beszámolni a megyei főépítészi munkával kapcsolatos megyénkben alkalmazott sajátosságokról, az ezzel kapcsolatos jó tapasztalatokról. A jellemzően aprófalvas megyék főépítészei részéről egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a megyénkben kialakult főépítészi munka eredményei iránt. A megyei önkormányzatok szerepének vizsgálata azóta sem ért véget. A településképi arculati kézikönyvek, a településképi rendeletek, valamint a 2018. december 31.-e után is használható településrendezési eszközök megalkotásában akadályozott települési önkormányzatok nem maradhatnak ellátatlanok. A szubszidiaritás elvének alkalmazásával a feladatellátás következő szintjének a megyei önkormányzati szintnek kell lennie. Ez jelentősen megerősítené a megyei önkormányzatok szerepét és szorosabbra kötné az önkormányzatok közötti együttműködést. Ténylegesen erősödni tudna a megyei önkormányzatok koordinációs szerepköre. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Tervtanácsának üléseire 2009 óta kap meghívást a megyei főépítész. Ez a meghívás korábban csak tanácskozási jogot jelentett, azonban 2011 óta rendes tervtanácsi tagsággá változott. A tervtanácsi tagság 2016-ban meghosszabbításra került. A városi tervtanács munkája 2013 eleje óta kibővült a településképi vélemények előkészítésével. A Eger Településképi Arculati Kézikönyvének és Településképi rendeletének hatályba lépése várhatóan hatással lesz majd a tervtanács 2018. évi munkájára is. A 2011-2014 időszakra készített és elfogadott főépítészi beszámolóban megfogalmazásra került, hogy a következő négyéves időszak legfontosabb feladatai a megyei területrendezési terv felülvizsgálata, valamint a megye települési önkormányzatainak segítése az új településrendezési eszközeinek megalkotásában. Ezek a feladatok 2018 végéig érvényesek és előrehaladásuk állapotáról az éves tájékoztatásokon túl, a jövőre esedékes négyéves beszámoló fog számot adni. Eger, 2017. november 23. Szabó László megyei főépítész