ok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Baja 2015. augusztus 17.
1. BM ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZOK B. A dokumentum formai, szerkesztési színvonala 2. Néhány elütési hibán kívül a megfogalmazások pontosak, érthetők. 3. A térképi ábrázolások jó színvonalúak, olvashatók (kivéve az iskolai körzethatárokat). Megalapozó Vizsgálat Az elütések javításra kerültek mind a Megalapozó Vizsgálatban, mind az Integrált Településfejlesztési Stratégiában A tartalomjegyzék, a táblajegyzék, ábrajegyzék, térképjegyzék frissítésre került. Az iskolai körzethatárok térképi megjelenítése jobb minőségben nem áll rendelkezésünkre. Mivel az eredeti térkép nagyon rossz minőségű, így a Megalapozó Vizsgálatból törlésre került. C. A dokumentum feltétlenül javítást igénylő elemeinek azonosítása ITS 1. Az ITS intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján valóban igen nehézkes. Javasolt ezért, hogy azoknál az indikátoroknál, ahol nem sikerült bázis és célértékeket azonosítani, ott a dokumentum utaljon arra, hogy az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata) során kell majd azokat pótolni. Mindemellett a hiányosságok okát is célszerű kifejteni (pl.: A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott A becsült célértékek az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 8.5.1 fejezetben a táblázat Mértékegység c. oszlopában zárójelben eredetileg is feltüntetésre kerültek a mértékegység mögött, ugyanakkor ez a fejlécben valóban nem került jelzésre, így a 8.5.1. Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása című fejezetében található indikátortáblázatok mindegyike kiegészítésre került a Bázisérték és Becsült célérték oszlopokkal. Amely tervezett projektek esetében rendelkezésre állt a bázisérték és a célérték, ott feltüntetésre kerültek a pontos értékek, ahol nem, abban az esetben is jelölésre került a változás iránya (növekedés, csökkenés, nem változik). Megalapozó Vizsgálat teljes dokumentuma Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes dokumentuma Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 1.8.1. Humán közszolgáltatások fejezetéből törölve lett a 26. térkép: Baja város beiskolázási körzethatárok Oldalszám: 94.o. Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 8.5.1. Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása című fejezetében található alábbi táblázatok: 32. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai 33. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai 34. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai 35. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Oldal 2 / 9
projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek.) A fent leírtak mellett azonban az ITS-ben meghatározott indikátorok számszerűsített értékei helyett szerepeltetni szükséges a várható/tervezett változást (növekedés, csökkenés, nem változik) az adott indikátorra vonatkozóan. Emellett egy-két esetben pontosításra került az Indikátor forrása (mérés módja) oszlop is, úgy, hogy minden esetben az elsődleges adatforrás került megjelölésre. Az indikátor táblázat után leírva a dokumentumban is jeleztük a fentieket, ennek értelmében, a 8.5.1. fejezet végére az alábbi bekezdés került beillesztésre: A jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján az indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása csupán becslésen alapul. A projektek előkészítettségi szintje miatt a bázisértékek egy része hiányzik, ezek az ITS felülvizsgálat során pontosításra kerülnek pl. lakossági felmérést követően (az ilyen esetekben jeleztük az indikátor változásának irányát). A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisba, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek legyenek. Jelezve az okokat, hogy miért nem lehet pontosan meghatározni jelenleg még az indikátorok bázis- és célértékét. Oldalszám: 190-209.o. 2. Az ITS tartalmazza a beavatkozások többségének hozzávetőleges költségigényét, azonban a fejlesztésekhez figyelembe vehető források nagyságrendjét nem, így a kettő egyensúlya nem mutatható ki. Az ITS-nek tartalmazni a kell a tervezési időszakban (2015 2023) rendelkezésre álló források bármilyen módon történő nagyságrendi pontosságú becslését. A becslés történhet pl. a település múltbeli (2007 13 EU tervezési ciklus) Az értékek az ITS felülvizsgálat során pontosításra kerülnek. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 4.6. Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve fejezet végére beillesztésre került az alábbi bekezdés: A fenti táblázatok alapján látható, hogy az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye (amely több mint nettó 150.198,7 millió Ft) jelentősen meghaladja a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékét. Mivel az elérhető források összetétele nem ismert, ennek okán az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 4.6. Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve fejezet Oldalszám: 121.o. Oldal 3 / 9
forrásfelhasználásának alapul vételével; a TOP megyei keretek ismeretében, azok várható településenkénti megoszlásának becslésével, amihez hozzáadhatók a tervezett ágazati beavatkozások költségei; vagy más települések hasonló adatai alapján, figyelembe véve a település ambícióit, terveit is (pl. a 2007 13 időszakban megszerzett források mennyiségének meghaladása, stb.). (Pl.: Az ITS keretében megvalósítani tervezett projektek forrásigénye (mintegy XXXX millió Ft) jelentősen meghaladja a tervezési időszakban reálisan bevonható források mértékét, ami, optimista becslés esetén sem várható, hogy meghaladja a ZZZZ milliárd forint összeget. Mivel az elérhető források összetétele sem ismert, az ITS ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai sem azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi. azonosíthatóak. Az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az ITS menedzselésének részét képezi. A fentin kívül pontosabb válasz nem adható, mivel jelenleg pontosan nem határozható meg, hogy Baja térsége számára mekkora összegű támogatás, hitel, egyéb pénzügyi forrás áll rendelkezésre a 2015-2023-as tervezési időszakban. Bár kétségkívül a legnagyobb forrást a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Európai Uniós források jelentik, ezek ismeretében sem mondható meg pontosan, hogy Baja térsége számára ezekből mekkora arány hozható el (csak a Magyarország számára rendelkezésre álló keretek ismertek). A 2020-as időszak utáni forráslehetőségeket abszolút nem lehet becsülni, sem pedig az egyéb más, azaz hazai költségvetési, alapítványi, önkormányzati, vagy közvetlen brüsszeli, vagy más konstrukció keretében rendelkezésre álló forrásokat (hitel, kockázati tőke stb.). D. Egyéb, az értékelt dokumentum minőségének javítására irányuló javaslatok Megalapozó Vizsgálat 1. Javasolt a hasonlónak tekintett városokkal való összehasonlítás fontosságára utalni a szövegben (pl. A város határozza meg pozícióját társadalmi és gazdasági helyzetének legfontosabb területein más, hasonlónak tekintett (közeli, hasonló népességszámú, hasonló társadalmi vagy gazdasági A Megalapozó Vizsgálat 1.1. Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban fejezete részletesen tartalmazza Baja város térségi szerepkörét, a megyében lévő települések vonatkozásában is. Fejezet: A Megalapozó Vizsgálat 1.7.1.1. Demográfia fejezet Oldalszám: 59.o., 64.o. Fejezet: A Megalapozó Vizsgálat 1.7.1.3. Foglalkoztatottság fejezet Oldal 4 / 9
kihívások előtt álló, stb.) településekhez képest és az ITS monitorozása és értékelése során az elért eredményeket e települések eredményeivel, illetve helyzetének változásával vesse össze.) A Megalapozó Vizsgálat 1.7.1.1. Demográfia, 1.7.1.3. Foglalkoztatottság, 1.7.1.5. Életminőség, 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre, 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők fejezetek kerültek kiegészítésre a megyében Kiskunfélegyháza és Kecskemét város, a megyén kívül pedig Hódmezővásárhely város adatainak összehasonlításával. Alapvetően a közelítő lakosságszám alapján került kiválasztásra a fenti két település, valamint annak okán, hogy Baja város céljai között szerepel a megyei jogú városi cím megszerzése. Oldalszám: 70.o. Fejezet: A Megalapozó Vizsgálat 1.7.1.5. Életminőség fejezet Oldalszám: 79.o. Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre fejezet Oldalszám: 118-120.o. Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők fejezet Oldalszám: 146.o. 2. A városrészek lehatárolása és a főbb jellemzőik bemutatása megtörtént, azonban tendenciákat nem, vagy csak minimálisan tartalmaz az anyag a városrészekre vonatkozóan. A városrészekre vonatkozó helyzetértékelést a KSH városrészi adatainak felhasználásával kell elvégezni (a népszámlálási adatokra támaszkodva a folyamatok/tendenciák rövid ismertetése). Amennyiben az adatszolgáltatás rendelkezésre áll, a hiányosságok pótlása javasolt. 3. A SWOT analízis részletezettsége túlzó, itt a stratégai szemlélet erősítését, a megfogalmazások pontosítását, a lehetőségek/veszélyek kapcsán a A Megalapozó Vizsgálat 3.3.1. A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása fejezet kiegészítésre került a korábbi IVS-ben (2008) megadott városrészi adatokkal történő összehasonlítással, tendenciák bemutatásával. A SWOT analízist több körben véleményezte, módosította a szakértői csapat, az Önkormányzati Munkacsoport, a Helyi Egyeztető Munkacsoport, és a Képviselő Testület. A jelenlegi SWOT analízis szövegezésével minden szereplő jelenleg Valamint a Megalapozó Vizsgálat 4. számú melléklete. Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 3.3.1. A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása fejezet Oldalszám: 276-284.o. Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 3.1.2. A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT elemzés fejezet Oldal 5 / 9
megállapítások külső tényezők szerinti átgondolása javasolt. egyet ért, így nem célszerű annak jelenlegi fázisban történő módosítása. (Minden leírt szónak jelentősége van, a megfogalmazást a jelenlegi formában hagyta jóvá a település.) Oldalszám: 246-261.o. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia már egy rövidebb, lényegre törőbb SWOT analízist tartalmaz, így a Megalapozó Vizsgálatban nem tartjuk célszerűnek a hosszabb SWOT analízis módosítását. 4. Javasolt a helyzetelemzésnek a térségi szerepkör mélyebb, elemzőbb típusú analízise, illetve a jövőbeli együttműködési lehetőségek, vagy éppen problémák bemutatása. 1. A megvalósítást szolgáló beavatkozások közül a humáninfrastruktúra fejlesztésekre vonatkozóan javasolt pontosítani, hogy az intézmény, intézményegység szinten milyen fejlesztésre van konkrétan szükség. 2. Javasolt, hogy az ITS bővüljön ki a beavatkozások ütemezését befolyásoló tényezők bemutatásával, A lehetőségek/veszélyek kapcsán tett megállapítások átgondolásra kerültek a külső tényezők szerint. Bizonyos esetekben a megállapítások pontosításra kerültek. A Megalapozó Vizsgálat 1.1.1. A település térségi szerepe című fejezete kiegészítésre került a térségi szerep mélyebb, elemzőbb típusú analízisével. Az együttműködési lehetőségek és problémák bemutatása egyrészt a Megalapozó Vizsgálat egyes vonatkozó fejezeteiben, másrészt az Integrált Településfejlesztési Stratégiában már kifejtésre kerültek, így a duplikáció elkerülése végett, ebben a fejezetben nem kerültek megismétlésre ITS A tervezés jelenlegi fázisában a projektek előkészítése folyamatos. A projektekről rendelkezésre álló információkat az Integrált Településfejlesztési Stratégiába beépítettük. Vannak olyan projektek, amelyek még csak az elképzelés szintjén állnak, így bővebb műszaki/szakmai tartalom nem áll rendelkezésünkre. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 4.5. A fejlesztések ütemezése fejlesztése kiegészült egy bekezdéssel, amelyben Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 1.1.1. A település térségi szerepe Oldalszám: 15-19.o. Nem releváns. Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 4.5. A fejlesztések ütemezése Oldal 6 / 9
illetve, az ütemezés tömör indoklásával, különösen, ha az ütemezést más tényezők is befolyásolják, mint a külső források rendelkezésre állásának feltételezett időpontja. Célszerű végiggondolni és rögzíteni a projektek esetleges egymásra épüléséből és a projektek előkészítésének időigényéből adódó kényszereket. 3. A dokumentum nem tartalmazza egyértelműen a monitoring tevékenység eredményeinek partnerek számára történő hozzáférhetőségének módját. Javasolt ezért a partnerek monitoring és értékelési jellegű tevékenységekbe történő bevonásának módjára vonatkozóan pár mondatot beilleszteni a szövegbe. (Pl.: A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról ) megfogalmazásra került, hogy hogyan került kialakításra a projektek ütemezése. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 8.5.2. A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása című fejezete kiegészült A monitoring tevékenység eredményeinek hozzáférhetősége című alfejezettel, amelybe átemelésre került a javasolt bekezdés. Oldalszám: 110.o. Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 8.5.2. A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása Oldalszám: 214.o. Oldal 7 / 9
2. IDŐKÖZBEN ÉRKEZETT ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS HELYI MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK Belügyminisztériumi szakmai megfelelőség vizsgálat időszakában érkezett államigazgatási és helyi módosítási igények és tervezői válaszok, Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája kapcsán. Államigazgatási és helyi módosítási igény 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke által tett, módosítást igénylő megállapítások az alábbiak voltak: - A tervezett projektek a település szűkebb térségére korlátozódnak, Bajának mint járásközpontnak nagyobb hangsúlyt kellett volna helyeznie a térségi együttműködésben megvalósuló fejlesztésekre. - Az ITS 10. táblázat (TOP intézkedések és a hozzájuk rendelt Bács-Kiskun megyei forráskeret) adatai változtak, a végleges megyei keretek megtalálhatók a fejlesztés.bacskiskun.hu honlapról letölthető Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 című dokumentumban. - Az ITS 8.2.2. Az ITS megvalósításának intézményi háttere című fejezet részt aktualizálni szükséges, összhangba kell hozni a projektmenedzsment működésének leírását a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásáról szóló 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelettel. 2. Korábban a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya jelezte, hogy az államigazgatási eljárás során megküldött dokumentáció szerint utoljára 2002-ben, illetve Az ITS 4.2 és 4.3. fejezete több térségre vonatkozó projektelképzelést is tartalmaz. Az egyértelműség kedvéért kiemeltük azokat a projekteket (vastagítással jelöltük, illetve zárójelben az egyes projektek mögött jeleztük, hogy térségi jelentőségű ), amelyek térségi jelentőségűek, vagy melyek azok, amelyek kiterjeszthetőek a térségre is. Az ITS 10. táblázata aktualizálásra került a 2015. májusban aktualizált, www.fejlesztes.bacskiskun.hu honlapról letöltött Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 című dokumentum alapján. Az ITS 8.2.2. fejezet projektmenedzsment működésére vonatkozó része a 272/2014. (XI.5.) Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban módosításra került. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közhiteles nyilvántartásra vonatkozó adatok és információk alapján módosításra került a Megalapozó Vizsgálatban a műemléki lista. Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 4.2. Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása és 4.3. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések fejezetei Oldalszám: 60-100.o. Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 4.6. Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve fejezet Oldalszám: 111-112.o. Fejezet: Integrált Településfejlesztési Stratégia 8.2.2. Az ITS megvalósításának intézményi háttere fejezet Oldalszám: 183-185.o. Fejezet: Megalapozó Vizsgálat 1.14.6.4. Műemlék, műemléki együttes fejezet Oldalszám: 196-197.o. és a Megalapozó Vizsgálat 5. számú melléklete Oldal 8 / 9
Belügyminisztériumi szakmai megfelelőség vizsgálat időszakában érkezett államigazgatási és helyi módosítási igények és tervezői válaszok, Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája kapcsán. Államigazgatási és helyi módosítási igény 2006-ban készült átfogó örökségvédelmi hatástanulmány a településrendezési eszközök alátámasztó részeként, mely tudomásuk szerint azóta nem került frissítésre. Mivel az előző településrendezési eljárás óta több jelentős változás is történt az örökségvédelmi nyilvántartásban, több új örökségi elem került nyilvántartásba vételre. Mivel a fejlesztések tervezése során nagyon fontos, hogy a beruházók időben tudomást szerezzenek esetleges örökségvédelmi érintettségről, ezért kérik, ahogy a tervezetet, annak elfogadása előtt a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közhiteles nyilvántartásra vonatkozó adatai alapján kerüljön kiegészítésre az örökségvédelemre vonatkozó hatályos adatokkal a mind a műemlékek, mind a régészeti lelőhelyek tekintetében. A fentiek mellett a dokumentumok véglegesítése során sor került a kisebb formai, stilisztikai hibák javítására. Oldal 9 / 9