EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 392 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK 13. JELENTÉS 2015. ÉVI ÁTTEKINTÉS A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL AZ EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBEN HOZOTT PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEKRŐL {SWD(2016) 197 final} HU HU
1. BEVEZETÉS A piac védelmét (másként a kereskedelmi jogorvoslatot) három piacvédelmi eszköz: a dömpingellenes intézkedés, a szubvencióellenes intézkedés és a védintézkedés biztosítja. Míg a dömpingellenes és a szubvencióellenes intézkedések célja a belföldi gazdasági ágazatot jelentős károkozással fenyegető vagy annak jelentős kárt okozó dömpingelt / támogatott behozatalból eredő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok negatív hatásainak ellensúlyozása, addig a védintézkedések átmeneti jelleggel kívánnak védelmet nyújtani a belföldi gazdasági ágazatoknak a behozatal előre nem látható és jelentős mértékű, ezen ágazatokat komoly károkozással fenyegető vagy azoknak komoly kárt okozó növekedése esetén jelentkező negatív hatásokkal szemben. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a védintézkedéseket származástól függetlenül az összes behozatalra alkalmazzák, tehát erga omnes hatással rendelkeznek, míg a dömpingellenes és a szubvencióellenes intézkedések célzottabbak, és így adott országra (vagy inkább adott vállalatra) vonatkoznak. A piacvédelmi eszközök alkalmazását a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) vonatkozó egyezményei és joggyakorlata szabályozza. Ezeket a szabályokat a WTO multilaterális rendszerének megfelelő működése érdekében szigorúan be kell tartani. A piacvédelmi eszközök helytelen alkalmazása jogellenes és indokolatlan intézkedések alkalmazásához vezet, ami negatív hatást gyakorol a szabad és tisztességes kereskedelemre. Ez kiemelten igaz a védintézkedésre, hiszen abból adódóan, hogy valamennyi származási országra vonatkozik függetlenül attól, hogy azok egyedileg növelik kivitelüket és/vagy okoznak kárt ez az intézkedésfajta korlátozza leginkább a kereskedelmet. A WTO vonatkozó joggyakorlata ezért határozott meg szigorúbb előírásokat a védintézkedések bevezetésével kapcsolatban. Az elmúlt évek során a gazdasági és pénzügyi világválságra visszavezethetően egyre fokozottabb mértékben folyamodtak piacvédelmi intézkedések alkalmazásához az Európai Unióval (a továbbiakban: EU) és az egyes tagállamokkal szemben. Gazdasági lassulás idején amikor bizonyos ágazatokban a belföldi fogyasztás visszaesik a vállalatok a termelés / foglalkoztatás fenntartása és költségeik visszaszorítása érdekében más értékesítési lehetőségeket keresnek, és figyelmük középpontjába természetesen az exportpiacok kerülnek. Ebből kifolyólag kulcsfontosságú, hogy ezeket az exportlehetőségeket ne hátráltassák jogosulatlan piacvédelmi intézkedésekkel, amelyek indokolatlanul korlátozzák a piacra jutást. A WTO tagjai jogosultak piacvédelmi eszközökkel élni. Ugyanakkor fontos, hogy a piacvédelmi eszközöket megfelelően alkalmazzák, és használatuk ne vezessen protekcionista intézkedésekhez. Az EU maga is rendszeresen folyamodik ilyen eszközökhöz (nevezetesen dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedésekhez), és ezekkel kapcsolatos rendszere kiegyensúlyozott és mértéktartó megközelítésen, továbbá uniós jogszabályokban 1 meghatározott, még a WTO-kötelezettségvállalásokon is túlmutató előírásokon alapul. Ilyen például a közérdek kötelező vizsgálata, valamint az alacsonyabb vám szabályának alkalmazása, amely értelmében a dömpingkülönbözet mértéke alatti intézkedés bevezetésére 1 A Tanács 2009. november 30-i 1225/2009/EK rendelete az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51 73. o.); a Tanács 2009. június 11-i 597/2009/EK rendelete az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93 126. o.); az Európai Parlament és Tanács 2015. március 11-i rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 16 33. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/755 rendelete az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33 49. o.). 2
kerül sor, ha az elegendő az érintett gazdasági ágazat által elszenvedett kár elhárításához 2. Az Unió elvárja a kereskedelmi partnereitől, hogy ezen eszközök EU-val vagy egyes tagállamokkal szembeni alkalmazása kapcsán azok is szigorúan betartsák a WTO keretében elfogadott kötelező szabályokat. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) továbbra is azon fáradozik, hogy kereskedelmi partnerei körében előmozdítsa a piacvédelmi eszközök alkalmazása terén bevált módszereket, valamint változatlanul intenzív figyelmet fordít a harmadik országok piacvédelmi intézkedéseinek nyomonkövetési tevékenységére. A fenti okokból a harmadik országok által alkalmazott piacvédelmi eszközök gyakorlata és a WTO előírásainak való megfelelés tekintetében feltárt rendszerszintű problémák kezelése érdekében a Bizottság minden indokolt esetben fellép. A Bizottság benyújtja írásbeli észrevételeit, továbbá rendszeresen részt vesz harmadik országok piacvédelmi eljárásaival összefüggő nyilvános meghallgatásokon, különösen akkor, ha úgy véli, a kérdés kapcsán az uniós exportőrök jogai és érdekei indokolatlanul sérülnek. A Bizottság ezenkívül fellép a kétoldalú megállapodásainkkal kialakított intézmények megfelelő szintjein. Emellett a Bizottság piacvédelmi eszközökről szóló átfogó képzést biztosít a harmadik országok vizsgálati hatóságainál dolgozó tisztviselők részére azzal a céllal, hogy terjessze a piacvédelmi vizsgálatok tekintetében saját maga által követett szigorú szabályokat, és ezáltal javítsa a harmadik országok által elvégzett vizsgálatok minőségét. Ilyen képzést a Bizottság általában évente egyszer szervez egyhetes szeminárium formájában különböző harmadik országokból érkező legfeljebb 25 résztvevő részére. A 2015-ben szervezett képzésen India, Japán, Jordánia, Tunézia és Vietnam tisztviselői vettek részt. 2015 folyamán a Bizottság több harmadik országgal (a piacvédelmi eszközök rendszeres használóival) is kapcsolatban állt annak érdekében, hogy a már kialakult párbeszédeken túl létrejöjjön a piacvédelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje. Ez a jelentés bemutatja a harmadik országok által folytatott az uniós kivitelt kedvezőtlenül érintő vagy potenciálisan kedvezőtlenül érintő piacvédelmi tevékenységek terén megfigyelhető általános tendenciákat (a harmadik országok dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedései vagy az EU egészére vagy egyes tagállamokra irányulnak). A jelentés továbbá országokra lebontott konkrét elemzéssel és a mellékletben közölt részletes számadatokkal alátámasztva áttekintést nyújt arról, hogy mit takar a harmadik országok nyomon követése. 2. ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK 2.1. 2015 végén hatályban lévő intézkedések Az uniós kivitelt érintő hatályos piacvédelmi intézkedések száma 2015-ben 151 3 volt, ami növekedést mutat a 2014-ben hatályos 140 4 intézkedéshez képest. Ahogy az alábbi ábra is 2 Megjegyzendő, hogy a Bizottság a jogszabályok módosítására tett javaslatot az alacsonyabb vámra vonatkozó szabály alkalmazásának bizonyos feltételek fennállása esetén történő korlátozása érdekében (COM(2013) 192 final, 2013.4.10.), a javaslat azonban az Európai Parlament és a Tanács döntésére vár. 3 A harmadik országok EU-val szemben bevezetett intézkedéseinek részletei megtekinthetők a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán az alábbi linken: http://trade.ec.europa.eu/actions-against-euexporters/cases/index.cfm. 4 Az EU-val szemben indított ügy egy ügynek számít, függetlenül az érintett uniós tagállamok számától. 3
mutatja, a hatályos intézkedések száma 2010 óta egyértelmű növekvő tendenciát követ, és a piacvédelmi eszközökre irányuló tevékenység továbbra is igen jelentős. A 2015-ben hatályos intézkedések száma összesen 160 150 140 130 120 110 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: a WTO és az EU statisztikai adatai. 19 hatályos intézkedéssel továbbra is India az az ország, amely Kína mellett a legtöbb intézkedést alkalmazza az uniós kivitellel szemben (India esetében a hatályos intézkedések körét 4 védintézkedés és 15 dömpingellenes intézkedés, míg Kína esetében 17 dömpingellenes és 2 szubvencióellenes intézkedés alkotja). Jóllehet az adatok India tekintetében 7 (dömpingellenes) intézkedéssel való csökkenést jeleznek 2014-hez képest, Kína esetében viszonylagos állandóságot mutatnak, hiszen az ország 2014 óta egy újabb intézkedést vezetett be. A rangsorban az Egyesült Államok következik 18 hatályos intézkedéssel, melyek jobbára dömpingellenes intézkedések, és kettő közülük újonnan bevezetett piacvédelmi (1 szubvencióellenes és 1 dömpingellenes) intézkedés az uniós kivitellel szemben. Brazíliának 16 (dömpingellenes) intézkedése van, ami a 7 újabb intézkedéssel kiemelkedő növekedést jelez az előző évhez képest. Végül Törökország viszonylag egyenletes, de jelentős számú (12) hatályos intézkedéssel rendelkezik. Ebben az évben azonban Törökország több dömpingellenes intézkedést (7), mint védintézkedést (5) tart érvényben, amire már jó ideje nem volt példa. 4
2015 végén hatályban lévő intézkedések országonként 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Forrás: a WTO és az EU statisztikai adatai 5. Az alkalmazott eszközök típusát tekintve a 151 hatályos intézkedés közül 108 dömpingellenes intézkedés, 5 szubvencióellenes intézkedés, míg 38 védintézkedés (fontos emlékeztetni arra, hogy a védintézkedések valamennyi származási országra vonatkoznak, és az egyes ügyekben mutatkozó korlátozott gazdasági érdekei miatt nem feltétlenül mindegyikük érinti közvetlenül az EU-t). 2015-ben Indonézia (8), majd Törökország (5) és India (4) alkalmazott leggyakrabban védintézkedéseket. Érdekes módon bizonyos országok, így Chile, Costa Rica, Ecuador, Malajzia és Zambia első alkalommal éltek védintézkedéssel. Az EU azonban nem vagy csak korlátozott mértékben exportálja az érintett termékeket ezekbe az országokba. 2.2. 2015-ben bevezetett intézkedések 2015-ben összesen 37 új intézkedést vezettek be (21 dömpingellenes intézkedést, 15 védintézkedést és 1 szubvencióellenes intézkedést), ami kismértékű növekedést mutat 2014- hez képest (34). A legtöbb új intézkedés bevezetése terén Brazília jár az élen 8 új (kizárólag dömpingellenes) intézkedéssel. Ez kiemelkedő növekedés az előző évhez képest, amikor is Brazília egyetlen piacvédelmi intézkedést sem vezetett be az uniós kivitellel szemben, viszont nem meglepő a 2014-ben indított új vizsgálatok magas száma (7) fényében. 2.3. 2015-ben indított vizsgálatok Ami az új vizsgálatokat illeti, védintézkedésekkel kapcsolatban 18, dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban 18 vizsgálatot indítottak, szubvencióellenes intézkedéssel kapcsolatban pedig egy vizsgálat indult 2015-ben. Ez valamivel kevesebb, mint 2014-ben (37 a 41-hez képest). 5 A fennmaradó 11 intézkedés a következő 10 ország között oszlik meg: Chile, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Japán, Korea, Malajzia, Új-Zéland, Vietnam és Zambia. 5
2014-ben a védintézkedésre irányuló új vizsgálatok növekvő tendenciát mutattak, de a számuk 2015-ben a 2013-as szintre esett vissza. Abszolút értékben véve ugyanakkor továbbra is jelentős számról van szó. Az ágazatokat tekintve az acéliparral összefüggésben indították a legtöbb piacvédelmi vizsgálatot. A 2015-ben indított 37 új vizsgálat közül 19 (azaz az új vizsgálatok teljes számának több mint fele és az acélipart érintően 2014-ben indított 12 új vizsgálatnál is több) acélipari termékekre vonatkozott. Ezt követi a vegyipar, amelyet illetően 7 új vizsgálat indult 2015-ben (ami csökkenést jelent a 2014-es 11-hez képest). A 2014-ben kifejezetten érintett (5 új vizsgálat) papíripart illetően 2015-ben 3 új vizsgálat indult. A 2015-ben indított új vizsgálatok ágazatonként Egyéb; 4 Mezőgazdaság; 4 Papíripar ; 3 Vegyipar; 7 Acélipar ; 19 Forrás: a WTO és az EU statisztikai adatai. Amint a fentiekben is szerepel, a 2015-ös új ügyek zöme az acélipart érinti, amely a túlzott kapacitásfelesleg következtében világszintű válsággal küzd. Az Egyesült Államok 2015-ben ideiglenes szubvencióellenes intézkedéseket vezetett be, és néhány fejlődő ország védintézkedésre irányuló vizsgálatokat indított (India 2 ügyet kezdeményezett, míg Chile, Malajzia, Vietnam és Zambia egyet-egyet). Tekintettel erga omnes jellegükre, a védintézkedéseknek kereskedelemeltérítő hatása lehet, mindamellett úgy tűnik, hogy e kockázat a jelentés készítéséig nem következett be. A világszintű kapacitásfelesleg mértéke az acél iránti csökkenő kereslettel és az alacsony acélárakkal együtt rendkívül sérülékennyé teszik az ágazatot a harmadik felek által kezdeményezett piacvédelmi intézkedésekkel szemben. Amennyiben a világszintű kapacitásfelesleg mögött meghúzódó problémát nem orvosolják megfelelően, a piacvédelem lehetséges proliferációjával kell szembenézni. Ez más ágazatokat, köztük az alumíniumipart és a kerámiaipart is érintheti. 3. VISSZATÉRŐ PROBLÉMÁK ÉS FŐBB EREDMÉNYEK 3.1. Visszatérő problémák A Bizottság az elmúlt években visszatérő néhány probléma a védintézkedések gyakorta feltörekvő gazdaságok általi használata vagy a piacvédelmi eljárások átláthatóságának hiánya mellett 2015-ben a kijátszásellenes eljárások növekvő számával is szembesült. Mivel a 6
WTO-egyezmények jelenleg nem tartalmaznak egységes szabályokat a kijátszásellenes gyakorlatra vonatkozóan, kiemelt figyelmet igénylő területről van szó. Emellett a Bizottság fellépett feldolgozott mezőgazdasági termékek uniós kivitelére irányuló eljárásokban is. A védintézkedések 2015 folyamán is nehéz kérdést jelentettek. A védintézkedések a legkorlátozóbb eszközöknek számítanak, ezért azokat csak valóban kivételes körülmények között szabad alkalmazni. Jóllehet a védintézkedésekkel kapcsolatban indított vizsgálatok nem mindegyike érinti közvetlenül az uniós kivitelt, a Bizottság szinte az összes vizsgálatba szisztematikusan bekapcsolódik, hogy gyakran már a vizsgálat megindításának szakaszában jelezze a súlyos hiányosságokat. Túl az ismétlődő hibákon, amelyek számos harmadik ország védintézkedésre irányuló vizsgálataiban tetten érhetők (nem egyértelműen növekvő behozatal, az átláthatóság hiánya, gyenge és nem meggyőző kárértékelés), az ügyek száma, illetőleg az a tény, hogy főleg a fejlődő országok köréből kerülnek ki ezen intézkedések újabb alkalmazói, aggodalomra ad okot. A Bizottságnak a gazdasági ágazattal és az érdekeltekkel összehangolva folytatott szisztematikus fellépése ellenére az esetek többségében az intézkedéseket bevezetik. Mindazonáltal a Bizottság fellépése nyomán legalább néhány ügyben elérte, hogy az intézkedések kevésbé korlátozók legyenek (például alacsonyabb vámtételek, nagyobb kvóták, rövidebb alkalmazási idejű intézkedések vagy az intézkedések gyorsabb liberalizálása) 6. Egyes ügyek kapcsán sikerült elkerülni az intézkedések bevezetését, de a kimenetel bizonytalansága miatt már pusztán a vizsgálat megindítása is negatív hatással van a kereskedelmi forgalomra. 2015-ben meglepő módon Chile járt élen a védintézkedésre irányuló új vizsgálatok száma terén (összesen 4; 2014-ben India 7 védintézkedésre irányuló vizsgálatot indított). Emellett Zambia is rendkívül aktívvá vált a piacvédelem terén, és első alkalommal indított acéltermékre vonatkozó vizsgálatot, amely egy védintézkedés bevezetését eredményezte 2015-ben. Az acélipar esetében is születtek védintézkedések, ami tekintettel az eszköz erga omnes jellegére jobbára mindig a kereskedelmi forgalom dominóhatással fenyegető eltérítéséhez vezet. A piacvédelmi eljárásokon belül minden piacvédelmi vizsgálatban kulcsfontosságú elem a felek védelemhez való joga, hiszen az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő időben betekinthessenek az akta nem bizalmas változatába. Ennélfogva fontos, hogy az akta a nyilvántartásba vett összes dokumentumról érdemi információkat tartalmazó, betekinthető változatot és/vagy a bizalmas információkról készített érdemi összefoglalót is magában foglaljon. Sajnálatos módon számos vizsgálat és joghatóság esetében előfordul különösen ha csak kevés számú vagy csupán egy panaszos van, hogy a betekinthető akta jószerivel semmilyen információt nem tartalmaz. Ilyen esetekben a Bizottság fellép a vizsgálati hatóságoknál, és felkéri őket, hogy legalább mutatók vagy értéktartományok formájában közöljenek adatokat annak érdekében, hogy a felek általánosan érdemi képet kapjanak a helyzetről. 6 További részletekért lásd a Főbb eredmények című 3.2. szakaszt. 7
2015-ben nőtt a dömpingellenes intézkedések kijátszásával 7 összefüggő ügyek száma. A kijátszásellenes vizsgálat során arról kívánnak meggyőződni, hogy egy dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedés hatálya alá tartó exportőr, vagy az e vámok megfizetésére kötelezett importőr megpróbálja-e azokat gyakran harmadik országon keresztül megvalósuló átrakodás révén kikerülni. Amennyiben egy vizsgálati hatóság megállapítja a kijátszás tényét, a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vámot kiterjeszthetik az adott harmadik országból feladott vagy a kijátszásban bizonyítottan részt vevő exportőr által exportált termékre (hasonló szabályok vonatkoznak a termék részeire vagy kismértékben módosított változatára). Jóllehet az intézkedések kijátszása elvileg elfogadhatatlan és jogellenes, a kijátszásellenes vizsgálatok problémássá válhatnak, ha olyan valódi gyártókat / exportőröket érintenek, amelyek nem az intézkedéseket próbálják meg kijátszani, hanem pusztán rendes tevékenységüket kívánják végezni. A szubvencióellenes ügyek az uniós támogatás jellegével összefüggő vitából kifolyólag meglehetősen intenzív fellépést igényelnek, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékeket érintő ügyekben. Uniós támogatás fennállása esetén a Bizottság közvetlenül érdekelt féllé válik, és egy meghatározott kérdőív megválaszolása révén együtt kell működnie. Például a Bizottság mind a finomított cukorral kapcsolatos kanadai ügy, mind az edami sajtra vonatkozó egyiptomi ügy során tevékenyen részt vett az eljárásban annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy ezek az uniós programok nem egyedi támogatások a WTO szabályai szerint, és ezért nem szabad piacvédelmi intézkedésekkel élni velük szemben. Ennek az utóbbi ügyben sikeres volt a kimenetele, amit a későbbiekben a jelentés is részletez. 3.2. Főbb eredmények 3.2.1. Brazília intézkedések felfüggesztése Latin-Amerikát illetően a legfőbb eredmény az emulziós eljárással előállított butadién-sztirol gumi (E-SBR) (szintetikus gumi) kapcsán az EU-val szemben bevezetett dömpingellenes intézkedések felfüggesztése volt. Brazília 2014 májusában indította a szóban forgó dömpingellenes vizsgálatot. Az uniós gyártók gazdasági érdeke mintegy 80 millió EUR-ra becsülhető. Annak ellenére, hogy 2015. november 22-én öt évre szóló intézkedéseket vezetett be, azokat közérdekre ebben az esetben árstabilitásra hivatkozva egy évre felfüggesztette. A felfüggesztés egy további évvel meghosszabbítható, és azután az intézkedések hatályukat vesztik. Az intézkedések ugyanakkor bármikor újra alkalmazhatóvá válnak. A felfüggesztett intézkedések mértéke 0 % és 36,4 % között mozog. A Bizottság intenzív szakmai és politikai vitába bocsátkozott a brazil hatóságokkal az intézkedések megfelelőségéről. A vita döntő fontosságú volt a vámfelfüggesztés szempontjából. 3.2.2. Egyesült Államok a nem bevont papírra vonatkozó intézkedések negatív hatásának csökkentése 2015 februárjában az egyesült államokbeli hatóságok dömpingellenes vizsgálatot indítottak a többek között Portugáliából származó nem bevont papír behozatalával kapcsolatban (az uniós gyártók gazdasági érdeke mintegy 105 millió EUR). Az Egyesült Államok 7 A kijátszásellenes vizsgálatok nem szerepelnek a 3. lábjegyzetben említett weboldali keresőben. 8
Kereskedelmi Minisztériumának (a továbbiakban: USDOC) előzetes megállapítása szerint egy uniós exportőr nem működött együtt a vizsgálatban. Következésképpen a USDOC a rendelkezésre álló kedvezőtlen tényeket alkalmazva az érintett vállalatra vonatkozóan 29,53 %-os ideiglenes dömpingkülönbözetet állapított meg. A Bizottság az érintett uniós exportőrrel összehangolva közvetlenül fellépett a USDOC-nál, hogy bebizonyítsa, a vállalat valójában megfelelően együttműködött. A USDOC végleges megállapításában a dömpingkülönbözet 7,8 %-ra való csökkentéséről döntött. 3.2.3. Törökország nyomtató- és írópapírral kapcsolatos védintézkedések bevezetésének kivédése Törökország védintézkedésre irányuló vizsgálatot folytatott a nyomtató- és írópapírra vonatkozóan, amely az EU szempontjából mintegy 175 millió EUR-t kitevő, jelentős gazdasági érdeket képvisel. A nyilvánosan rendelkezésre álló bizonyítékok arra utaltak, hogy az ügy gyenge lábakon állt. A Bizottság a gazdasági ágazattal összehangolva több alkalommal is fellépett, és a vizsgálatot 2015 augusztusában intézkedések bevezetése nélkül zárták le. 3.2.4. Marokkó a védintézkedések negatív hatásának csökkentése A Bizottság a gazdasági ágazattal összehangolva fellépett a hidegen hengerelt acéllemezek és a lemezelt vagy bevont acéllemezek védintézkedésre irányuló vizsgálatában; ebben az ügyben az uniós exportőrök gazdasági érdeke mintegy 130 millió EUR. A fő célkitűzés annak kivédése volt, hogy a Tangier vámszabad területére érkező jelentős mértékű uniós behozatalt kizárják a vizsgálatból és az intézkedések köréből, továbbá annak kiemelése, hogy nem volt időbeli összefüggés a behozatal növekedése és a belföldi gazdasági ágazatot ért bárminemű kár között. A Bizottság fellépése sikeres volt, mivel csökkent az intézkedések negatív hatása. 3.2.5. Egyiptom komoly kár kivédése a gépjárműelemekkel és a fehér cukorral kapcsolatos, védintézkedésre irányuló vizsgálatokban 2014 decemberében Egyiptom védintézkedésre irányuló vizsgálatot indított a gépjárműelemekkel kapcsolatban, amely kapcsán az uniós exportőrök gazdasági érdeke körülbelül 40 millió EUR. A Bizottság írásbeli beadványokat nyújtott be, és részt vett az euromediterrán megállapodás keretében szervezett nyilvános meghallgatáson és egyeztetéseken annak kifejtése érdekében, hogy a kár és az okozati összefüggés elemzéséből nem lehetett érdemi következtetést levonni. A vizsgálatot 2015 decemberében intézkedések bevezetése nélkül zárták le. 2015 áprilisában Egyiptom a fehér cukorra vonatkozóan egy másik, védintézkedésre irányuló vizsgálatot is indított, amely kapcsán az uniós exportőrök gazdasági érdeke körülbelül 35 millió EUR. Ezzel egy időben ideiglenes intézkedéseket is bevezetett. Az ügynek komoly hiányosságai voltak: mindenekelőtt a belföldi gazdasági ágazat kedvező fejlődést mutatott, és nem volt szó a behozatal új keletű, hirtelen és váratlan megugrásáról vagy komoly kárról. A gazdasági ágazattal összehangolva tett erőteljes bizottsági fellépéseknek köszönhetően az egyiptomi hatóságok 2015. októberi jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdasági ágazat valóban nem szenvedett komoly kárt, így 2016 februárjában a vizsgálat intézkedések bevezetése nélküli lezárásáról született hivatalos határozat. 9
3.2.6. Fülöp-szigeteki Köztársaság az újságpapírra kivetett vámok csökkentése 2013-ban a Fülöp-szigetek védintézkedésre irányuló vizsgálatot indított az újságpapír behozatalára vonatkozóan, amely potenciálisan az Egyesült Királyságból, Finnországból, Németországból és Hollandiából származó behozatalokat érinthette, és az uniós gyártók szempontjából mintegy 8 millió EUR-t kitevő gazdasági érdeket képviselt. A Bizottság már a kezdetektől részt vett az eljárásban, és szorosan együttműködött a gazdasági ágazattal és az érdekeltekkel annak érdekében, hogy bizonyítsa a keresetben és a vizsgálati hatóságok által nyilvánosságra hozott megállapításokban szereplő jogi hiányosságokat. 2013 és 2015 között a Bizottság számos esetben fellépett, írásban és szóban egyaránt. Utoljára 2015 márciusában, közvetlenül a végleges megállapítás elfogadását megelőzően. Az összehangolt erőfeszítések eredményeként az újságpapírra kivetett védővámok mértéke végül 60 %-kal, a metrikus tonnánkénti körülbelül 46 EUR-ról 18 EUR-ra csökkent. 3.2.7. Jordánia egy védintézkedésre irányuló vizsgálat intézkedések bevezetése nélküli lezárása Az A4-es papír behozatalával kapcsolatos, védintézkedésre irányuló vizsgálat az uniós exportőrök szempontjából mintegy 4 millió EUR-t kitevő gazdasági érdeket képviselt, és a 2014 augusztusában indított vizsgálat gyenge lábakon állt. Konkrétan úgy tűnt, hogy a helyi gazdasági ágazat által elszenvedett károkért mindenekelőtt a hatékonyság hiánya és a minőséggel kapcsolatos problémák feleltek. Az ügy nagyban érintette az uniós gazdasági ágazatot, mivel ágazaton belüli fertőzés volt megfigyelhető: Marokkó, Törökország és az Egyesült Államok is hasonló vizsgálatokat indított. A Bizottság erőteljes fellépéseinek (írásbeli beadványok, részvétel a társulási megállapodás keretében szervezett nyilvános meghallgatáson és egyeztetéseken) eredményeként a vizsgálatot 2015 novemberében intézkedések bevezetése nélkül zárták le. 3.2.8. Más említésre méltó ügyek 8 2013-ban az ausztrál hatóságok dömpingellenes vizsgálatot indítottak az Olaszországból származó feldolgozott paradicsomtermékekre vonatkozóan. Az EU gazdasági érdeke 48 millió EUR volt. A Bizottság számos alkalommal és több beadvánnyal is fellépett az olasz gazdasági ágazat védelmében, és a kivitel 45 %-át kizárták az intézkedés köréből, illetve a többi együttműködő exportőr esetében kivetett vámok viszonylag alacsony szintűek (átlagosan 4 %) voltak. Az ausztrál hatóságok ugyanakkor 2015-ben, mindössze pár hónappal az előző vizsgálat lezárultát követően rendkívül gyenge alapokon egy újabb vizsgálatot indítottak. A vizsgálat célja az intézkedés köréből korábban kizárt két vállalat behozatalának újbóli vizsgálata, amely az EU szempontjából 28 millió EUR-t kitevő gazdasági érdeket képvisel. A Bizottság 2015 folyamán is erőteljesen fellépett az olasz exportőrök védelmében. Ennek ellenére az ausztrál hatóságok 2016 elején sajnálatos módon intézkedéseket vezettek be egy olyan megkérdőjelezhető módszertan alapján, amely komoly rendszerszintű aggodalmakra ad okot. 2016. április 13-án az ausztrál dömpingellenes felülvizsgálati bizottság az olasz vállalatok és hatóságok kérelmére megindította az intézkedések közigazgatási felülvizsgálatát. A jelentés készítésekor a Bizottság a gazdasági ágazattal és az érdekeltekkel összehangolva tevékeny munkát folytat a felmerült problémák szakmai és politikai megoldása érdekében. 8 Ez a szakasz a 2014-es éves jelentésben már említett és a 2015 folyamán véglegesült ügyeket tárgyalja: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/actions-against-exports-from-the-eu/. 10
2014-ben Egyiptom szubvencióellenes vizsgálatot indított a Hollandiából származó edami sajt behozatalával kapcsolatban (20 millió EUR-t kitevő uniós gazdasági érdek). A Bizottság kiemelte, hogy a vizsgált támogatási programok nem egyediek, ebből kifolyólag a WTO szabályai nem alkalmazhatók ezekkel szemben. Az egyiptomi hatóságok elfogadták az érveket, és 2015 márciusában intézkedések bevezetése nélkül lezárták a vizsgálatot. Dél-Afrika a Németországból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból származó fagyasztott csirkedarabok behozatalára végleges vámokat javasolt. Az ügy 30 millió EUR-t kitevő gazdasági érdeket képviselt. Mind a Bizottság, mind más érdekelt felek kétségbe vonták a dömpingkülönbözeteket és az Egyesült Királyságra vonatkozó dömpingkülönbözetszámításokat. ITAC, a dél-afrikai vizsgálati hatóság a 2015. február 27-i végleges megállapításában az Egyesült Királyság tekintetében csökkentette mind az egyes gyártókra vonatkozó egyedi (18,68 %-ról 13,07 %-ra), mind a minden más vállalat esetében (34,7 %- ról 22,3 %-ra) alkalmazandó vámtételeket. 4. A WTO KERETÉBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG A Bizottság a WTO keretében is tevékenyen eljár annak érdekében, hogy konkrét ügyekben védelmezze az uniós érdekeket, illetve segítsen megoldást találni a rendszerszintű problémákra. Fellépései körébe e téren a következő tevékenységek tartoznak: i. az EU által a WTO szabályaival összeegyeztethetetlennek ítélt piacvédelmi intézkedések WTO előtti megtámadása, ii. fellépés harmadik félként a WTO piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos vitáiban és iii. tevékeny szerepvállalás a Genfben ülésező érintett szabályozási bizottságokban. i. Amennyiben egy intézkedést a WTO szabályaival összeegyeztethetetlennek ítélnek meg, a Bizottság WTO-vizsgálóbizottság felállítását kérheti. Ez volt a helyzet például a Kína által az egyes acélcsövek behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedések (DS460), illetve az Oroszország által a könnyű haszongépjárművek behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések (DS479) esetében. Az első ügy kapcsán a WTO Vitarendezési Testülete az EU számára kedvező kimenetelű fellebbezési testületi jelentést fogadott el 2015 októberében, és azt ajánlotta Kínának, hogy az intézkedéseit hozza összhangba a WTO szabályaival. Kínának 2016. augusztus 22-ig kell végrehajtania a Vitarendezési Testület ajánlásait és határozatát. A második ügy kapcsán a vizsgálóbizottság csak 2015-ben kezdte meg tevékenységét, így határozat csak 2016 folyamán várható. ii. A Bizottság továbbá harmadik félként is fellép harmadik országok közötti WTOeljárásokban; fellépésének legfőbb célja az olyan rendszerszintű problémák megoldása és nyomon követése, amelyek kihatással lehetnek a piacvédelmi eszközök uniós alkalmazására is. Ezekhez a fellépésekhez egy offenzív jellegű érdek is kapcsolódik, mivel a piacvédelmi vizsgálatokat illetően a Bizottság ezáltal szigorúbb szabályok érvényesülését mozdítja elő külföldön. 2015-ben a Bizottság ismét több ügyben fellépett harmadik félként. iii. Végül a Bizottság tevékeny szerepet vállal a WTO Genfben ülésező érintett bizottságaiban. A dömpingellenes / szubvencióellenes bizottságok a WTO felé irányuló féléves és a havi beszámolási folyamatok keretében áttekintik a WTO más tagjai által hozott intézkedéseket. A védintézkedések a korábbiakban említett aggodalomra okot adó, fokozódó mértékű alkalmazása miatt megkülönböztetett figyelmet kap a védintézkedésekkel foglalkozó bizottság. A Bizottság olyan egyedi ügyeket terjeszt elő, amelyek kapcsán az EU- 11
nak gazdasági vagy rendszerszintű érdeke merül fel. Emellett a Bizottság tevékenyen részt vesz a védintézkedésekről szakmai vitát folytató, a WTO említett bizottságának margóján tevékenykedő csoport munkájában is, és 2015-ben ellátta a vitacsoport elnöki szerepét. A csoport legfőbb célja a WTO tagjai által követett gyakorlatokról folytatott eszmecsere. 12
5. KÖVETKEZTETÉS A jelentésben szereplő információk azt mutatják, hogy az Európai Unióval vagy tagállamaival szemben folytatott piacvédelmi tevékenység 2015-ben továbbra is intenzív volt, és jelentős erőfeszítést igényelt a bizottsági szolgálatok részéről. A 2015-ös évet az érintett ügyek fokozott összetettsége is jellemezte, amelyhez olyan tényezők járultak hozzá, mint például az acél világszintű kapacitásfeleslegéről folyó vita, illetve a piacvédelmi intézkedéseket protekcionista jelentéssel felruházó egyes harmadik országok politikai helyzete. Ezenkívül az uniós tagállamok azon gyártói, amelyek nehézségekkel küzdenek a belső piacon vagy saját belföldi piacaikon, növekedési és foglalkozatási céljaik elérése érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek a kivitelre, ennélfogva gyakrabban szembesülnek harmadik országok által bevezetett piacvédelmi intézkedésekkel. Végezetül a Bizottság 2015-ben kedvező eredmények mellett nagy igényeket támasztó, egyes harmadik országokkal az uniós támogatások jellegéről folytatott tárgyalásokon is részt vett azzal a céllal, hogy tisztázza: azok a WTO szabályai szerint nem minősülnek egyedi támogatásoknak. A Bizottság minden esetben olyan párbeszédre törekszik, amely eredményesen hozzájárul a harmadik országok piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos rendszereinek fejlődéséhez, és ezáltal is a WTO-szabályoknak való megfelelést támogatja és ösztönzi. Ennek megfelelően 2015 folyamán kétoldalú kapcsolatfelvételre került sor Törökországgal és Brazíliával (az uniós gyártókkal szemben legaktívabb piacvédelmi tevékenységet folytató két országgal) a bevált gyakorlatok cseréje és a kölcsönös egyetértés és együttműködés ösztönzése érdekében, ami végeredményben segíteni fog kivédeni az uniós gazdasági ágazattal szemben alkalmazott tisztességtelen intézkedéseket. Kínával már kialakult egy ilyen jellegű párbeszéd. Az egymást követő fellépések során szerzett tapasztalatok, valamint a harmadik országokkal fenntartott formális és informális kapcsolatoknak köszönhetően a Bizottság fellépéseinek jelentősége évről évre növekszik. Mindazonáltal az elmúlt években felmerült problémák közül számos továbbra is aggodalomra ad okot, sőt némelyikük még súlyosabb problémaként jelentkezik: ide tartozik különösen a védintézkedések kiterjedt alkalmazása, valamint ennek az eszköznek számos harmadik ország esetében megkérdőjelezhető alkalmazási módja. A harmadik országok által bevezetett piacvédelmi intézkedések, valamint a folyamatban lévő vizsgálatok jelentős gazdasági hatást gyakorolnak az uniós kivitelre. Következésképpen a Bizottság továbbra is azon fog fáradozni, hogy az EU kereskedelmi partnereinek körében előmozdítsa az EU által követett szigorú szabályokat, mivel azok az áruk tisztességes kereskedelmét szolgáló piacra jutási stratégiát mozdítják elő. A Bizottság emellett még intenzívebben fog fellépni az uniós exportőrök védelmében, és fokozni fogja a számukra nyújtott szakmai segítséget, valamint erősíti tanácsadói tevékenységét, különösen azokban az esetekben, amikor az exportőrök harmadik országok által esetlegesen visszaélésszerűen alkalmazott piacvédelmi eszközökkel szembesülnek. Ezek az erőfeszítések teljes mértékben összhangban vannak a Bizottságnak a piacra jutás elősegítésére irányuló más erőfeszítéseivel. E feladatok végrehajtása során döntő fontosságú az uniós gazdasági ágazattal, az egyes uniós vállalatokkal és a tagállamokkal megvalósuló interakció, akárcsak a kétoldalú párbeszédek és a bevált módszerek cseréje a harmadik országokkal. Ebben az értelemben a Bizottság harmadik országok által alkalmazott piacvédelmi eszközök tekintetében eszközölt fellépései messze túlmutatnak az egyszerű nyomon követésen, és valójában tevékenysége nagy részét teszik ki. 13