Opten Törvénytár Opten Kft. I. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről A 2011.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A rendelet alkalmazási köre......................................... 1 Értelmező rendelkezések.......................................... 1 II. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1 Alapvető szabályok............................................. 1 A hatóságok közötti együttműködés.................................... 2 Az eljárás megindítása........................................... 3 Az ügyfelek értesítése............................................ 4 A közös helyszíni szemle.......................................... 4 A szakhatósági közreműködés....................................... 4 Az építésügyi igazgatási szakértő...................................... 5 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása............................... 5 A hiánypótlás és az eljárási költség megfizetése.............................. 5 Az eljárás megszüntetése.......................................... 5 Az eljárás felfüggesztése.......................................... 5 Ügyintézési határidő............................................ 6 A hatósági döntés közlése.......................................... 6 Jogorvoslat................................................. 6 III. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 6 Integrált építésügyi hatósági eljárás..................................... 6 Integrált engedélyezési eljárás....................................... 7 Integrált hatásvizsgálati eljárás....................................... 8 IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8 1. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez........................... 8 Az integrált építésügyi hatósági eljárások fajtái.............................. 8 2. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez........................... 11 Az integrált engedélyezési eljárások fajtái................................. 11 3. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez........................... 11
Opten Törvénytár Opten Kft. II. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az integrált hatásvizsgálati eljárások fajtái................................. 11
Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés s) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) E rendeletet kell alkalmazni 9 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre a) a honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerint kiemelt ügy tárgyát képező építési beruházások megvalósításához szükséges engedélyezések során az 1-3. mellékletben meghatározott eljárásokban, ideértve a 21. -ban meghatározott eljárásokat is, ha az ügyfél kérelme integrált eljárás lefolytatására irányul, valamint c) a legalább az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított 90 millió forint építmény értékű, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű, építési beruházások megvalósításához szükséges engedélyezések során az 1-3. mellékletben meghatározott eljárásokban, ideértve a 21. -ban meghatározott eljárásokat is, ha az ügyfél kérelme integrált eljárás lefolytatására irányul. (2) Az integrált eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni a közreműködő hatóságra, a társhatóságra és a szakhatóságra külön jogszabályban megállapított előírásokat. 2. E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések a) általános építésügyi hatósági eljárás: az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti eljárás, b) sajátos építésügyi hatósági eljárás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. 18. pontjában meghatározott sajátos építményfajtákkal, illetve a műemlékkel kapcsolatos külön jogszabályok szerinti eljárás. II. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Alapvető szabályok 3. (1) Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (a továbbiakban együtt: társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. 9 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.28.
Opten Törvénytár Opten Kft. 2. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (2) A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el. 4. (1) Az integrált eljárás típusai: a) integrált építésügyi hatósági eljárás, b) integrált engedélyezési eljárás, c) integrált hatásvizsgálati eljárás. (2) Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy az 1-3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni. 5. Ha az integrált eljárásban általános építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon 1 a) az 1. (1) bekezdés a)-b) pontja esetében az Ngtv. 2. -ában, b) az 1. (1) bekezdés c) pontja esetében az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. -ában meghatározott hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság. A hatóságok közötti együttműködés 6. (1) Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. (2) A közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság között a kapcsolattartás a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján, b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben történik. (3) Ha a közreműködő hatósággal, a társhatósággal és a szakhatósággal a kérelmező jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, és az integrált eljárásra irányuló kérelmét (a továbbiakban: alapkérelem) az egyes társhatósági eljárásokra a külön jogszabályban előírt kérelemmel (a továbbiakban: eljárási kérelem) és az eljárási kérelem mellékleteivel együtt elektronikus úton nyújtotta be, akkor a közreműködő hatóság az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet elektronikus úton küldi meg a társhatóságnak és a szakhatóságnak. Egyéb esetben a közreműködő hatóság postai úton vagy személyesen továbbítja az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet a társhatóság és a szakhatóság részére. (4) A közös helyszíni szemle meghívóját a közreműködő hatóság elektronikus levélben küldi meg a társhatóság és a szakhatóság részére. (5) Ha a társhatóság alaki hiánypótlási felhívást bocsátott ki és a közös helyszíni szemlén ezért nem vesz részt, a szemléről való távolmaradásáról előzetesen elektronikus levélben tájékoztatja a közreműködő hatóságot. (6) A társhatóságok kötelesek egymásnak telefaxon és elektronikus levélben megküldeni a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott döntést, b) az eljárás megszüntetéséről hozott döntést, c) az eljárás felfüggesztéséről hozott döntést, d) az ügyben hozott érdemi döntést, e) az ügyfél fellebbezését, f) a módosító vagy visszavonó döntést, g) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését, 1 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. -a a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.28.
Opten Törvénytár Opten Kft. 3. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet h) a keresetlevelet, i) a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztéséről hozott döntését, j) a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntését. (7) A társhatóságok közötti együttműködés során a társhatósági minőség nem érinti az ágazati jogszabályokban előírt követelményeket. Az eljárás megindítása 7. (1) A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit az e rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be. (2) Az alapkérelemnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárás típusának megnevezését, b) hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél, c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, f) annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, g) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, 2 h) a kérelmező aláírását, és 10 i) az 1. (1) bekezdés c) pontja esetében a kérelemmel érintett építmények számát és rendeltetését, valamint az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított építményértéket. 11 (3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti adatokon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben. (4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés szerinti kérelmét és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. (5) Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelőző tizenötödik napnál korábbi. (6) A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást. (7) Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. 2 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés g) pontja a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 8. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 08. 28. 10 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés h) pontja a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 8. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 08. 28. 11 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés i) pontját a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.08.28.
Opten Törvénytár Opten Kft. 4. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az ügyfelek értesítése 8. (1) Az integrált eljárás megindításáról a közreműködő hatóság tíz napon belül értesíti az ismert ügyfeleket. 3 (2) Ha nem állapítható meg az ügyféli kör, a közreműködő hatóság hirdetményi úton ad értesítést az eljárás megindításáról. (3) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárásra történő utalást, megnevezve annak típusát, b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét, c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről és a társhatóságok ügyintézési határidejéről, e) a 9. szerinti közös helyszíni szemle helyét és időpontját. A közös helyszíni szemle 9. (1) Közös helyszíni szemlét tűz ki a közreműködő hatóság, amennyiben külön jogszabály kötelező helyszíni szemle tartását írja elő. A közös helyszíni szemlén a hatóság részt vesz, ha azt külön jogszabály kötelezően előírja. A közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától számított tíz napon belül kell kitűzni úgy, hogy az legkésőbb az eljárás megindításától számított huszonötödik napon megtartásra kerüljön. 4 (2) A közös helyszíni szemle meghívójának tartalmaznia kell a) az eljárás közreműködő hatóságnál történő megindításának napját, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét, c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről ha van egységes és a társhatóságok ügyintézési határidejéről, e) a közös helyszíni szemle helyét és időpontját. (3) A közreműködő hatóság egyidejűleg küldi meg a) a 6. (3) bekezdés szerinti iratokat és a közös helyszíni szemle meghívóját a társhatóság és a szakhatóság részére, és b) az ügyfelek részére küldött értesítést. (4) Ha a kérelmező alaki hiánypótlási felhívást kapott és a hiánypótlásnak nem tett eleget vagy nem megfelelő tartalommal, akkor az alaki hiánypótlási felhívást kibocsátó társhatóság elállhat a közös helyszíni szemlén való részvételtől. A szakhatósági közreműködés 10. (1) Integrált eljárásban a társhatósági eljárásokban akkor kell szakhatóságot bevonni, ha azt a társhatóság eljárása tekintetében törvény vagy kormányrendelet előírja. (2) Integrált eljárásban a közreműködő hatóságnak a szakhatósághoz küldött megkereséshez és a közös helyszíni szemle meghívójához csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt. (3) A társhatóságok szakhatóságai a közös helyszíni szemlén vagy legkésőbb a szemlét követő nyolc napon belül kötelesek megadni a szakhatósági állásfoglalásukat. 5 3 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. (122) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 4 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. (122) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 5 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. (122) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01.
Opten Törvénytár Opten Kft. 5. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (4) Ha valamely hatóság az integrált eljárás több eljárásában is szakhatóságként részt vesz, akkor a vizsgált szakkérdésekre a szakhatósági állásfoglalásait egyidejűleg adja ki, és azokat egy szakhatósági állásfoglalásba foglalhatja. (5) A kérelmezőnek az eljárás megindítása előtt-a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az építésügyi igazgatási szakértő 11. (1) Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárást is lefolytatnak, az erre vonatkozó eljárási kérelmet és a mellékletét építésügyi igazgatási szakértőnek kell előkészíteni. (2) Az építményfajta tekintetében külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező építésügyi igazgatási szakértő a következőkről nyilatkozik: a) az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási kérelem és annak mellékletei megfelelnek az e rendeletben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak, b) az Étv. 36. (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesülnek, c) rendelkezésre áll-e hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás, d) a melléklet tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített olyan jogszabályban meghatározott dokumentumot, amely a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását segíti elő. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 12. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a hatáskörét érintő részében a társhatóság dönt. A hiánypótlás és az eljárási költség megfizetése 13. (1) A társhatóság az alapkérelem, az eljárási kérelem és a melléklet hozzá történő megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül alaki hiánypótlási felhívást bocsát ki azzal, hogy a hiánypótlást a kérelmező a társhatóság részére köteles megküldeni. 6 (2) A kérelmezőnek az integrált eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben és módon. (3) Amennyiben az eljárási illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező nem fizette meg, a hiánypótlási felhívást a társhatóság bocsátja ki. Az eljárás megszüntetése 14. Az eljárás megszüntetéséről a hatáskörét érintő részében a társhatóság dönt. Az eljárás felfüggesztése 15. (1) Ha az integrált eljárásban lefolytatásra kerülő eljárások bármelyike felfüggesztésre kerül, és a másik társhatóság eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felfüggesztés egyébként nem lehetséges, akkor a társhatóság felfüggeszti az eljárását, ha a) jogszabály a társhatóság döntésének meghozatalát a már felfüggesztett eljárás lezárásához köti, vagy b) az eljárás felfüggesztését a kérelmező maga kéri. 6 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. (122) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01.
Opten Törvénytár Opten Kft. 6. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (2) Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, és a másik társhatóság döntése ellen jogorvoslattal éltek, akkor a másodfokú döntés meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti. (3) Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte és a másik társhatóság döntése ellen bírósági felülvizsgálat folyik, akkor a bíróság érdemi döntésének meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti. Ügyintézési határidő 16. (1) A társhatóságok ügyintézési határideje a (2) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik a rájuk vonatkozó külön jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel. (2) Ha a társhatóság érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társhatóság döntésének ismerete szükséges, és ennek a társhatóságnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társhatóság ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társhatóság ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követő huszadik napon jár le. 7 8 (3) Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, akkor mind a két társhatósági eljárásban kizárt az ügyintézési határidő meghosszabbítása. A hatósági döntés közlése 17. Az eljárásban részt vevő társhatóság és a közreműködő hatóság a döntésük meghozatala után saját hatáskörben intézkednek a döntések közléséről és a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról. Jogorvoslat 18. A jogorvoslati eljárástannál a társhatóságnál kell megindítani, amelyik a megtámadott döntést hozta. III. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Integrált építésügyi hatósági eljárás 19. (1) Az integ rált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja. (2) Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai: a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, b) műemlékekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, c) sajátos építményfajtákra és műemlékekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, e) műemlékekre, általános építményekre és sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás. 7 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdése a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01. 8 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdése a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. (122) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01.
Opten Törvénytár Opten Kft. 7. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (3) Egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó integrált építésügyi hatósági eljárásban csak azonos típusú engedélyezési eljárások integrálhatók. (4) Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az 1. mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (5) Honvédelmi és katonai célú építmények a) műtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása aa) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), ab) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ac) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ad) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kva-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ae) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével, af) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, ag) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, ah) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), ai) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, aj) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték, b) általános építmény elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása, c) közlekedési építmény (autópálya kivételével közút, járda, alagút, híd, vasút, hajózási és légiforgalmi építmény) elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása, d) vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása, és e) műemlék elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása folytatható le integrált építésügyi eljárásban, amely esetében a közreműködő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatala. Integrált engedélyezési eljárás 20. (1) Ha építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban. (2) Az integrált engedélyezési eljárásban a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a 2. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (3) Honvédelmi és katonai célú építmények engedélyezése során a) az építmények (ideértve a műemléket, a sajátos építményfajtát is) használatbavételi engedélyezési eljárásai, és b) az építményben folytatott vagy az építmény használatához kapcsolódó tevékenység (nem építésügyi hatósági) engedélyezésére irányuló eljárások folytathatók le integrált engedélyezési eljárásban, amely esetében a közreműködő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatala.
Opten Törvénytár Opten Kft. 8. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21. (1) Ha az építési beruházás engedélyezéséhez Integrált hatásvizsgálati eljárás a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló, e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás. (2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzi. (3) Az integrált hatásvizsgálati eljárás során a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a 3. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (4) Honvédelmi és katonai célú építmények engedélyezése során a) az építmények elvi építési engedélyezési eljárásai, b) az egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai, c) a termőföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása, d) a környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, e) az erdő igénybevételének engedélyezési eljárása folytathatók le integrált hatásvizsgálati eljárásban. (5) A (4) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott eljárások integrált hatásvizsgálati eljárásban történő lefolytatása esetében a közreműködő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatala. Ha az ügyfél az integrált eljárásban a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárás lefolytatását is kérelmezi, akkor az integrált eljárás közreműködő hatósága az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség. 22. (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (2) E rendeletet a hatálybalépése után indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni. 23. E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 7. -ával megállapított 1. (1) bekezdését és 5. -át az Mkr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 12 Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök 1. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az integrált építésügyi hatósági eljárások fajtái I. Közforgalmú üzemanyagtöltő állomás létesítése esetén: 12 A 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 23. -át a 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.08.28.
Opten Törvénytár Opten Kft. 9. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. Az utak kivételével az egyéb műtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása 2. Épület elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása 3. Közúti közlekedési építmény elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 4. Vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása 5. Műemlék elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása az 5. -ban meghatározott építésügyi hatóság II. Egyéb építmények létesítése esetén: Közreműködő hatóság 1. Műtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása az 5. -ban a) a nyomástartó berendezésekés rendszerek elhelyezését vagy védelmét meghatározott közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő építésügyi állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű hatóság építményeket), b) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, c) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, d) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kva-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, e) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével, f) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, g) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, h) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), i) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, j) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték, k) távhővezeték, távhővezeték-hálózat. 2. Általános építmény elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása 3. Közlekedési építmény (gyorsforgalmi út kivételével közút, közforgalom elől el nem zárt járda, alagút, híd, vasút, hajózási és légi közlekedési építmény) elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 4. Vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása 5. Műemlék elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása
Opten Törvénytár Opten Kft. 10. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet A közlekedési építmények közül III. utak, járdák, alagutak, hidak építése esetén: Közreműködő hatóság 1. Országos közutak kivéve a gyorsforgalmi utak -, a helyi közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggő járdaépítés elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 2. Alagutak, a 30 méter szabad nyílást meghaladó közúti hidak elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 3. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhővezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében 4. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében IV. gyorsforgalmi utak és ezzel összefüggő egyéb utak, járdák építése esetén: az 1. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság Közreműködő hatóság 1. Gyorsforgalmi utak elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 2. Országos közutak- kivéve a gyorsforgalmi utak-, a helyi közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggő járdaépítés elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 3. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhővezeték-hálózat, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében 4. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében az 1. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság V. vasúti átjáró és egyéb közlekedési építmények esetén: Közreműködő hatóság 1. Vasúti átjáró létesítése, áthelyezése és megszüntetése esetén elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 2. Egyéb közlekedési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárások esetén elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása 3. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közvilágítás létesítése vagy közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett távhővezeték-hálózat, villamos energiaátviteli és elosztó hálózat, villamos termelői, magán- és közvetlen vezeték engedélyezési eljárása tekintetében 4. Amennyiben az építéssel kapcsolatban közműkiváltás történik, akkor az ezzel érintett szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke engedélyezési eljárása tekintetében az 1. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság
Opten Törvénytár Opten Kft. 11. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az integrált engedélyezési eljárások fajtái I. Építmények építési engedélye és az építőipari kivitelezésből származó zaj határértékének túllépésének engedélye: az 5. -ban meghatározott építésügyi hatóság II. Építmények és üzemi vagy szabadidős zajforrás határértékének túllépésének engedélye: az 5. -ban meghatározott építésügyi hatóság III. Az építmények rendeltetésszerű és biztonságos használatával összefüggő használatbavételi engedélyezési és egyéb működési engedélyezési típusú eljárások: az 5. -ban meghatározott építésügyi hatóság IV. Az építmények rendeltetésszerű és biztonságos használatával összefüggő használatbavételi engedélyezési és az építmény működéséhez kapcsolódó berendezés vagy technológia engedélyezési eljárások: az 5. -ban meghatározott építésügyi hatóság 3. melléklet a 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az integrált hatásvizsgálati eljárások fajtái I. Építmények engedélyezését megelőző, követelményeket előzetesen tisztázó eljárások: 1. Építmények építési engedélyezési eljárása 2. Építőipari kivitelezési tevékenységből származó zajra vonatkozó határérték határozott ideig történő túllépésére vonatkozó engedélyezési eljárás 1. Építmények használatbavételi engedélyezési eljárása 2. Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan zajkibocsátási határérték túllépésére vonatkozó engedélyezési eljárás 1. Építmények (műemlék, sajátos) használatbavételi engedélyezési eljárása 2. Az építményben folytatott vagy az építmény használatához kapcsolódó tevékenység (nem építésügyi hatósági) engedélyezésére irányuló eljárás 1. Általános építmények használatbavételi engedélyezési eljárása 2. Az építményben vagy építményhez kapcsolódó berendezés vagy rendszer engedélyezési eljárása 1. Építmények elvi építési engedélyezési eljárásai 2. Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai 3. Termőföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása 4. Környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárása 5. Erdő igénybevételének engedélyezési eljárása a 4. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság II. Építmények engedélyezését megelőző, követelményeket előzetesen tisztázó eljárások:
Opten Törvénytár Opten Kft. 12. 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a 3. sor szerinti eljárást lefolytató hatóság III. Építmények engedélyezését megelőző, követelményeket előzetesen tisztázó eljárások: 1. Építmények elvi építési engedélyezési eljárásai 2. Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai 3. Termőföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása 1. Építmények elvi építési engedélyezési eljárásai 2. Egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai 3. Erdő igénybevételének engedélyezési eljárása az 5. -ban meghatározott építésügyi hatóság