EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.30. COM(2016) 763 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása HU HU
MELLÉKLET A NÉGY KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TECHNOLÓGIAI TERÜLET LEÍRÁSA Az intelligens, élvonalbeli digitális technológiák integrálása az energetikai rendszer valamennyi aspektusába, valamint azok különféle alkalmazásai előfeltételei annak, hogy az Unió az ügyfélcentrikusabb termék- és szolgáltatási modell felé való elmozdulás élvonalában tudjon maradni; ez a modell fogja meghatározni az innováció következő hullámát a megújuló energiák ágazatában, a tárolási megoldások, az elektromos közlekedés, a fejlett lakóépületek terén, valamint az energiaágazat egészében. a) Az EU épületállományának dekarbonizációja 2050-re: a közel nulla energiaigényű épületektől a pozitív energiamérlegű kerületekig Az Unió épületállományának teljes alapterülete körülbelül 25 milliárd m². Az EU végfelhasználói energiaigényének 40 %-a az épületekhez kapcsolódik, amely minden más ágazatét meghaladja. Ugyanakkor az épületekben jelentős energiamegtakarítási potenciál is rejlik: felújítás és korszerűsítés után többlet-villamosenergiát termelhetnek vagy kulcsfontosságú energiatároló kapacitást jelenthetnek. Amint arra a Bizottság európai épületpolitikai kezdeményezése 1 rámutatott, az EU már jelenleg is világelső az épületek innovációs rendszereinek tekintetében, továbbra is kiemelt célként kell kezelni a kutatást és az innovációt annak érdekében, hogy ez a vezető szerep a jövőben is tovább bővüljön. Az EU épületállományának átalakítása (a teljes életciklusa során a környezetre gyakorolt hatások minimálisra csökkentése) jobb életkörülményeket, új munkahelyeket és növekedést fog teremteni, és elősegíti a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megvalósítását. E célok eléréséhez égető szükség van a jelenlegi épületfelújítási arány legalább megduplázására (a jelenlegi mindössze 0,4 1,2 %-os arány ugyanis túl alacsony) 2, mélyrehatóbb és alaposabb felújításra, előremutató jogszabályok, szabványok, innovatív technológiák és üzleti modellek kidolgozására, valamint új készségek és kompetenciák kialakítására. Jelentős hatás eléréséhez az innovatív megoldásoknak túl kell mutatniuk a jelenlegi közel nulla energiaigényű terveken. A megoldásoknak ki kell terjedniük minden műszaki szempontra (ideértve a megújuló energiaforrásokból történő háztartási villamosenergia-termelést, az energia és az anyagok teljes életciklusra optimalizált felhasználását szolgáló terveket, a digitális irányítási és ellenőrzési rendszereket, valamint az energetikai rendszer integrációját), továbbá a szabályozási, a szabványosítási, a finanszírozási, az irányítási és egyéb társadalmi-gazdasági kérdésekre. Bizonyítaniuk kell a pozitív energiamérlegű kerületek különböző éghajlati területeken 1 COM (2016) 860, I. melléklet. 2 Az uniós épületállomány mintegy 75 %-ának elégtelen az energiahatékonysága. A jelenlegi felújítási arány mellett körülbelül egy évszázadba telne a teljes épületállomány legkorszerűbb szabványok szerinti felújítása. 2
és gazdasági körülmények között való megvalósíthatóságát, kitérve a kapcsolódó környezeti kérdések (mint például a víz és a hulladék) integrált kezelésére 3. b) Az EU vezető szerepének megerősítése a megújuló energiaforrások tekintetében További rendszerintegráció, valamint a megújulóenergia-technológiák következő generációjának, köztük lehetséges adu ászok kifejlesztése szükséges ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások váljanak a primer energiatermelés és a villamosenergia-termelés elsődleges forrásává 4. Ez az olyan nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatok, mint a közlekedés 5 átalakításának is előfeltétele, ahol nagyon erős ösztönzőkkel kell támogatni az alternatív energiaforrásokkal (például a megújuló forrásokból származó villamos energiával, az újszerű biotüzelőanyagokkal) összefüggő innovációt. Ez az iparral szoros együttműködésben megvalósított, célzott kutatási és innovációs támogatást foglalja magában annak érdekében, hogy Európa megőrizze globális vezető szerepét a megújulóenergia-technológiák terén. A támogatás a következőkre fog összpontosítani: 1) az olyan, épületekben alkalmazható, megújuló energiát felhasználó megoldások fejlesztésének felgyorsítása, mint az energiatermelésre szolgáló, épületbe integrált napelemek, valamint a fűtésre és hűtésre szolgáló, megújuló energiaforrásokra épülő technológiák, annak érdekében, hogy tömegesen lehessen megvalósítani a közel nulla energiaigényű épületeket; 2) a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés optimalizálásának és költségcsökkentésének kutatása különösen a tengeri szélenergia-rendszerek tekintetében, hogy fel lehessen gyorsítani a szélerőművek telepítését; és 3) a megújuló energiaforrásokból, különösen az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrásokból származó energia termelésének, valamint (a villamos áram energiájának gáz, illetve folyadékok formájában való tárolásával) termikus és kémiai tárolás révén az energiarendszerbe, ezen belül a közlekedési ágazatba való integrációjának fokozására szolgáló megoldások kidolgozása intenzitásának növelése. A megújulóenergia-termelés, -elosztás és -fogyasztás közötti nagyobb szinergiák javítani fogják a fogyasztók a polgárok, a közösségek és a vállalkozások helyzetét, és elő fogják segíteni olyan újszerű szolgáltatások bevezetését, amelyek figyelembe veszik változó szükségleteiket és preferenciáikat, ugyanakkor növelik a rendszer rugalmasságát, amellyel nagy mennyiségű, elosztott, ingadozó teljesítményű megújuló energiát képes integrálni. Ez különösen az érettebb technológiáknak (pl. szélenergia, fotovoltaika és bioenergia) az energiatárolási és más fejlett megoldásokkal együtt történő piaci elterjesztésére és hatékony rendszerintegrációjára, mint például az elektromos közlekedéssel és az intelligens hálózatokkal való digitális integrációra vonatkozik az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások fokozatos bevonásának lehetővé tétele érdekében. A kevésbé érett, irányítható megújulóenergiatechnológiák (például a rugalmas vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a koncentrált napenergia vagy a fejlett, fenntartható bioenergia) mint alacsony szén-dioxidkibocsátású alapterhelési és tartalék áramforrás költség-versenyképesség- és hatékonyságnövelését is fel kell gyorsítani. 3 A körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása az épületek energiateljesítményének értékelésére; lásd: http://susproc.jrc.ec.europa.eu/efficient_buildings/ 4 A megújuló energiaforrásokra vonatkozó, magas szintű forgatókönyvet lásd: A 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv hatásvizsgálata, SEC(2011) 1565/2, ½. rész. 5 Lásd: Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája, COM(2016) 501 final. 3
c) Megfizethető és integrált energiatárolási megoldások kifejlesztése A nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállás (a közlekedést is beleértve) megkönnyítése és lehetővé tétele érdekében az Uniónak fel kell gyorsítania a tároló eszközök energiarendszerbe való teljes integrálását háztartási, kereskedelmi és hálózati szinten egyaránt 6. Mind a mobil, mind a helyhez kötött akkumulátorok, hidrogén- és más tároló alkalmazások alapvető fontosságúak rövid távon az elektromos közlekedéshez, de rendszerszinten még fontosabb szerepet töltenek be a megújuló energiaforrások integrálásában és a műveletek optimalizálásában. Az e területen végzett kutatás a későbbiekben utat nyit az ipari termelés, az új üzleti modellek népszerűsítése, valamint további költségcsökkentések felé, ami további potenciális előnyökkel jár az EU számára a növekedés és a munkahelyteremtés terén. Az akkumulátorcellák európai termelésének újraindítása alapvető: több szempontból is előnyös az ipari versenyképesség, a korszerű gyártási technológiákhoz kapcsolódó know-how, az energiaellátás biztonsága, valamint Európa globális értékláncokból való részesedése tekintetében. Az olcsóbb, könnyebb, biztonságosabb és nagyobb teljesítményű akkumulátorok a gyorsan változó megoldásokkal együtt kulcsfontosságú előfeltételei a teljesen elektromos közlekedésre való áttérésnek, valamint a háztartások energiatároló kapacitása növelésének (a hálózati stabilitás és rugalmasság ehhez kapcsolódó előnyeivel együtt). A kezdeményezés emellett magában foglal majd anyagkutatást, hardver- és szoftverirányítást, a tároló eszközök ellenőrzését és az energiarendszerbe való integrációját, az intelligens villamosenergia-hálózatok és a járműakkumulátorok összekapcsolását, valamint korszerű gyártási technológiákat. Javítani fogja a tároló rendszer hatékonyságának versenyképes szinten tartásához szükséges erősáramú elektronika teljesítményét, és csökkenteni fogja annak költségét. Ki fog térni a tárolási megoldások mind fogyasztói, mind hálózati szinten történő fokozott elterjesztése szempontjából kedvező piaci feltételek megteremtésére, beleértve a villamosenergia-hálózat, a földgázhálózat és a közlekedési rendszer közötti kapcsolatok kiépítését, ami előfeltétele a teljes mértékben megújuló energiaforrásokon alapuló áramellátásnak. A körforgásos gazdaság elveivel összhangban különös hangsúlyt fog fektetni az energetikai átállásból eredő új hulladékáramokra (akkumulátorok, fotovoltaikus panelek stb.). d) Elektromos közlekedés és integráltabb városi közlekedési rendszer Az új generációs elektromos járművek a továbbfejlesztett kialakítású akkumulátorokkal és újfajta erőátviteli rendszerekkel szilárdon beágyazódnak az innovatív feltöltőállomás-infrastruktúrákba és megoldásokba. A nagyobb hatósugarú, olcsóbb, könnyebb, biztonságosabb akkumulátorok, valamint a gyorsabb és felhasználóbarátabb technológiák és feltöltési megoldások fejlesztése ezért a közlekedés területén a kutatás és innováció prioritásának, valamint az EU közlekedési ágazata számára lehetséges versenyelőnynek számít. A technikai és jogi kihívások megoldásáig jelenleg még demonstrációs szakaszban lévő összekapcsolt és automatizált közlekedést és intelligens mobilitási szolgáltatásokat lehetővé tevő digitalizálás további lehetőségeket fog biztosítani. 6 Az Unió jelenleg főleg a SET-terv égisze alatt folyó, intelligens hálózatokhoz kapcsolódó tevékenységek, valamint az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás keretében nyújt támogatást a tárolással összefüggő kutatáshoz és innovációhoz. 4
A stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv keretében, innovatív, alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákat, összekapcsolt és automatizált közlekedést és intelligens mobilitási szolgáltatásokat ötvöző kutatás és innováció révén, olyan új technológiákat felhasználva, mint a globális műholdas rádiónavigációs rendszerek (Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás), a közlekedési rendszer tervezett átalakításának előkészítése céljából kidolgozásra került az első hosszú távú stratégiai megközelítés. Megállapította, hogy milyen támogató eszközök és keretfeltételek szükségesek: nevezetesen infrastruktúra, a közvélemény általi elfogadottság és nagyobb odafigyelés a felhasználók igényeire. A C-ITS stratégia 7 által támogatott, nagyobb mértékben autonóm és összekapcsolt közlekedés felé való elmozdulás különösen a városi területeken, valamint a mobilitás szolgáltatássá és jobb, háztól házig terjedő logisztikává alakítása szükséges előfeltétele a nagyobb hatékonyság elérésének és a közlekedési rendszer dekarbonizációjának. Meg kell oldani az alacsony kibocsátású közlekedési technológiák fejlődő új piacának széttöredezettségét, és az innovációk fokozott bevezetését különböző szakpolitikai eszközökkel (például a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátási normákat megállapító rendeleteknek és a tiszta üzemű gépjárművekről szóló irányelvnek a felülvizsgálatával), pénzügyi eszközökkel (például az EBB által nyújtott finanszírozással), továbbá az információk jobb megosztása, valamint a fellépések és beruházások összehangolása érdekében egy erre a célra kidolgozott, platformra épülő megközelítéssel kell támogatni. 7 COM(2016) 766. 5