Emberre és ragadozókra adott viselkedési válaszok városi és nem urbanizált madaraknál

Doktori értekezés (Ph.D.) tézisei Emberre és ragadozókra adott viselkedési válaszok városi és nem urbanizált madaraknál Vincze Ernő Témavezetők: Dr. Liker András, Dr. Bókony Veronika Pannon Egyetem, Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Veszprém, 2018

1. Általános bevezetés Az urbanizáció, azaz a városok és külvárosi területek terjeszkedése és fejlődése egy olyan folyamat, amely jelentősen megváltoztatja a tájat és az ökológiai feltételeket (Seress and Liker 2015). Az urbanizált élőhelyeken megtelepedő állatok viselkedése nagymértékben eltérhet a kevésbé urbanizált élőhelyeken élő fajtársaikétól (Miranda 2017). Ezek a különbségek eredhetnek abból, hogy a városi élethez exaptálódott egyedek differenciáltan kolonizálják az urbanizált élőhelyeket, továbbá a városokban zajló mikroevolúciós szelekcióból, valamint viselkedési plaszticitásból (Sol et al. 2013; Miranda 2017). Disszertációmban azt vizsgáltam, hogy az urbanizáció miként befolyásolja különböző madárfajok kockázatvállalási viselkedését és fészkeik túlélését. A városi élőhelyek tulajdonságai közül kettő kiváltképpen hozzájárulhat a fentiekben való eltérésekhez városi és nem urbanizált állatok közt. Az egyik az emberek magas népsűrűsége, amely együtt járhat az állatokkal szembeni változatos viselkedésekkel (Clucas and Marzluff 2012). A másik a városok megváltozott ragadozófaunája (Bateman and Fleming 2012), ami befolyásolhatja a prédafajokra nehezedő predációs nyomást. 2. Célkitűzések 1. kérdés: Városi és vidéki madarak emberrel szembeni kockázatvállalása Az emberi zavarással szembeni tolerancia valószínűleg előnyösebb a városi, mint a nem urbanizált állatok számára. Ez a tolerancia a madarak közti egyedi, konzisztens különbségekkel és viselkedési plaszticitással (pl. habituációval) is magyarázható. Első vizsgálatomban városi és vidéki házi verebek (Passer domesticus) emberre adott félelmi válaszát elemeztem: egyrészt szabadon élő verébcsapatok menekülés-kezdési távolságát mértem le, másfelől befogott verebek ismételt emberi zavarással szembeni rejtőzködési válaszát figyeltem meg. Azt vártam, hogy a vidéki verebek mindkét szituációban jobban fognak félni az embertől. Ha ez a város-vidék különbség egyedi, konzisztens eltérésekből adódik, akkor már az első, fogságban történő zavarásnál is eltérő viselkedés várható; habituáció esetén pedig a városi verebek válaszának mértéke az ismételt zavarások során gyorsabban fog csökkenni, mint a vidékieké. 2. kérdés: Veszélyes és ártalmatlan emberek megkülönböztetése A különböző mértékű veszélyt jelentő emberek korábbi tapasztalatok alapján történő megkülönböztetése hasznos lehet az antropogén élőhelyeken élő állatok számára, de keveset

tudunk arról, hogy ebben a városokban vagy a vidéken élő állatok jobbak. Második vizsgálatomban azt teszteltem, hogy van-e ebben a képességben különbség városi és vidéki verebek közt. Egy tréning-folyamat során a madarak megtanulhatták a különbséget egy veszélyes és egy ártalmatlan személy közt. Ezt követően teszteltem, hogy a városi és a vidéki madarak eltérően reagálnak-e kettőjükre, valamint egy harmadik, ismeretlen személyre. Azt vártam, hogy azok a madarak fognak a három személy közt leginkább különbséget tenni, amelyeket olyan élőhelyről fogtunk be, ahol az emberekkel való találkozás gyakoribb és/vagy az ember-felismerés képessége nagyobb előnyt jelent. 3. kérdés: Karvallyal és emberrel szembeni kockázatvállalás A nem emberi ragadozókra adott viselkedési válaszokat befolyásolhatja a predációs kockázat és más környezeti hatások, de közös fiziológiai és kognitív folyamatokon keresztül összefügghet az emberre adott viselkedési válasszal is (viselkedési szindróma). Harmadik vizsgálatomban városi és erdei élőhelyen fészkelő széncinegéken (Parus major) végeztem viselkedési vizsgálatokat. Elsőként az előző két vizsgálathoz hasonló kérdésekre kerestem választ: különbözőképpen reagálnak-e az emberi zavarásra a városi és erdei madarak, illetve eltérő mértékben tesznek-e különbséget egy ismeretlen és egy ismerős, veszélyes ember között? Ezt követően azt teszteltem, hogy a városi és vidéki széncinegék eltérően reagálnak-e egy karvaly (Accipiter nisus) preparátumra. Azt vártam, hogy a madarak azon az élőhelyen fognak kevésbé félénken viselkedni a karvallyal szemben, ahol alacsonyabb a predációs kockázat és/vagy a környezeti és viselkedési kényszerek miatt az egyedek kockázatvállalóbbak. Végül pedig megnéztem a karvalyra és az emberre adott viselkedések közti korrelációt, hogy megvizsgáljam, lehet-e a kettő egy viselkedési szindróma része. 4. kérdés: Az urbanizáció hatása madárfészkek predációjára meta-analízis Utolsó vizsgálatomban egy szisztematikus irodalmi áttekintést végeztem, majd metaanalízis segítségével teszteltem, hogy a természetes és mesterséges madárfészkek predációja különbözik-e városi és nem urbanizált élőhelyek közt. Mivel a két élőhelytípus predátor-faunájában és más környezeti tényezőiben való különbségek csökkenthetik és növelhetik is a fészekpredációs rátát, azt vártam, hogy a fészkek mortalitása változni fog (nő vagy csökken) az urbanizációval.

3. Módszerek 1. kérdés: Városi és vidéki madarak emberrel szembeni kockázatvállalása A verébcsapatok elsőként és utolsóként menekülő egyedeinek menekülés-kezdési távolságát 8 városi és 7 vidéki helyszínen (falvak és tanyák) mértük le. Ezt követően befogtunk összesen 97 veréb-egyedet a fenti helyszínekről, és egyedileg tartottuk őket, vizuálisan elválasztott kalitkákban. 8 egymást követő próba során a ketrecükbe nyúlva megzavartam a madarakat, majd megfigyeltem a viselkedésüket. A félősség alap szintjét a madarak első próbában mutatott kockázatkerülő viselkedéséből, egy búvóhelyen töltött idő arányából becsültem, míg az emberekhez való habituációra ennek a bújási időnek a próbák során való csökkenéséből következtettem. 2. kérdés: Veszélyes és ártalmatlan emberek megkülönböztetése A habituációs vizsgálatban részt vevő 97 verébbel végeztünk egy második kísérletet is. Egy tréning periódus során latex maszkok segítségével manipuláltam a megjelenésemet, az egyik maszkban egy, a madarakkal szemben fenyegetően viselkedő ellenséges személy, a másikban egy passzív ártalmatlan személy szerepét játszva. Az ezt követő tesztekben megfigyeltem a madarak félelmi válaszát arra, amikor az ellenséges és az ártalmatlan személyt jelképező maszkot, vagy egy harmadik, ismeretlen maszkot viseltem. 3. kérdés: Karvallyal és emberrel szembeni kockázatvállalás A mesterséges odúkban fészkelő széncinegéket két városi és két erdei élőhelyen monitoroztuk. A fiókák 8-16 napos korában két tesztet végeztünk, melyek 2-2 fő fázisból álltak. Az egyik teszt egyik fázisában egy ismerős, potenciálisan veszélyes ember állt az odú alatt, a másik fázisában pedig egy ismeretlen ember (random sorrendben). A másik tesztben madár preparátumokat helyeztünk ki az odú alá: egy balkáni gerlét (Streptopelia decaocto) a kontroll fázisban és egy karvalyt az ezt követő teszt fázisban. A cinegék emberrel és karvallyal szembeni kockázatvállalását az adott fázisban történő első odúlátogatás latenciájából, illetve az ezt követő odúlátogatások számából becsültük. 4. kérdés: Az urbanizáció hatása madárfészkek predációjára meta-analízis Olyan tudományos közleményeket gyűjtöttünk össze, amelyek természetes és/vagy mesterséges madárfészkek túlélését hasonlították össze eltérően urbanizált élőhelyeken. Az urbanizáció és fészek-túlélés közti korrelációs koefficienst használtuk hatásnagyságnak. Elsőként a teljes adatsoron teszteltük, hogy az urbanizáció és a fészek-túlélés összefügg-e,

majd megnéztük, hogy ez az összefüggés különbözik-e természetes és mesterséges fészkek közt. Végül pedig külön-külön modellekben teszteltük potenciális zavaró változók hatásait, például az eltérő vizsgálati módszerekből, vizsgált fajokból, fészek-tulajdonságokból vagy a predációs ráta és az urbanizáció különböző definícióból adódó különbségeket. 4. Eredmények tézispontokban 1. kérdés: Városi és vidéki madarak emberrel szembeni kockázatvállalása Városi élőhelyeken a házi verebek embertől való menekülési távolsága rövidebb volt, mint vidéki élőhelyeken (falvak szélén, tanyákon), és a városban fészkelő széncinegék kisebb mértékben csökkentették le az odúlátogatásaik számát, amikor egy ember állt az odú alatt, mint erdőben fészkelő fajtársaik. Mindkettő arra utal, hogy a városi madarak kevésbé félnek az embertől. Fogságban a városi és vidéki verebek első alkalommal egyformán reagáltak az emberi zavarásra, de az ismételt zavaráshoz a városiak gyorsabban habituálódtak. Ez arra utalhat, hogy a városi és vidéki madarak közti különbség az embertől való félősségben inkább habituáció, mint a madarak közti egyedi eltérésekre ható szelekció következménye. 2. kérdés: Veszélyes és ártalmatlan emberek megkülönböztetése Egy ellenséges és egy nem ellenséges emberrel való ismételt találkozásokat követően a vidéki verebek kevésbé féltek az utóbbitól, mint az előbbitől vagy egy ismeretlen személytől, míg a városiak nem tettek ilyen különbséget. Ebből arra következtethetünk, hogy a vidéki madarak nagyobb mértékben képesek különbséget tenni az emberek között, és/vagy ez a képesség vidéki élőhelyeken előnyösebb. Sem a városi, sem a vidéki széncinegék nem tettek különbséget egy ismeretlen és egy ismerős, ellenséges ember közt, ami arra utalhat, hogy az emberfelismerés és/vagy az emberrel szembeni viselkedés korábbi tapasztalatokhoz igazítása nem jelent a széncinegék számára ökológiai előnyt ezen a két élőhelyen.

3. kérdés: Karvallyal és emberrel szembeni kockázatvállalás A városi széncinegék gyengébb félelmi választ mutattak karvalyra, mint erdei fajtársaik, aminek oka lehet kisebb predációs kockázat városban, de más környezeti kényszer is. A széncinegék karvalyra és az emberre adott viselkedési válaszai nem korreláltak egymással, ami arra utal, hogy a város-vidék különbség ebben a két viselkedésben inkább veszélyforrás-specifikus, mintsem egy általános félősségi szindróma része. 4. kérdés: Az urbanizáció hatása madárfészkek predációjára meta-analízis A metaanalízis során azt találtam, hogy a természetes madárfészkek ritkábban esnek predáció áldozatául urbanizáltabb, mint nem urbanizált élőhelyeken, míg a mesterséges fészkek predációja városban gyakoribb. Ennek oka lehet módszertani eltérés (pl. a vizsgált természetes fészkek közt gyakoribbak az odúfészkek), a fészektípus sajátosságaiból adó eltérés (pl. a fészekvédő viselkedés hiánya mesterséges fészkeknél), vagy mintavételi torzítás (pl. a korai szakaszban zsákmányul esett fészkek kimaradnak a vizsgálatból). 5. Az eredmények tudományos jelentősége Az urbanizáció korunk egyik legjelentősebb ökoszisztémákra ható antropogén változása, így fontos, hogy megértsük az állatok ökológiájára és viselkedésére kifejtett hatásait. Disszertációmban ezek közül a hatások közül vizsgáltam néhányat. Találtam olyan általános mintázatokat, mint például az emberektől való csökkent félősség városokban, amelyek más vizsgálatok alapján számos egyéb fajnál is megtalálhatók (Samia et al. 2015). Ellenben más jelenségek, például az emberfelismerés, a különböző típusú veszélyekre adott válaszok, vagy éppen a predáció miatti fészekmortalitás, jelentősen eltérhetnek a vizsgált fajok között, így egyedi vizsgálatokból csak óvatosan vonhatunk le általános következtetéseket. 6. Köszönetnyilvánítás Elsőként témavezetőimnek, Bókony Veronikának és Liker Andrásnak szeretnék köszönetet mondani, mindazért a kiváló mentorálásért és támogatásért, amit a doktori tanulmányaim során nyújtottak. Továbbá köszönettel tartozom az Ornitológiai Kutatócsoport minden korábbi és jelenlegi munkatársának; a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszék munkatársainak; témavezetőimnek és munkatársaimnak a Ludwig Maximilians University és

a Max Planck Institute for Ornithology kutatójaként töltött egy évem során; valamint barátaimnak és családomnak. A kutatásaim során támogatást kaptam a Deutsche Bundesstiftung Umwelt ösztöndíjprogramtól (30015/588) és az ÚNKP-2016-3-VI Új Nemzeti Kiválóság Program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A vizsgálatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (OTKA K84132 és NKFIH K112838), valamit az Európai Unió és az Európai Szociális Alap (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064) finanszírozta. A disszertációm írása során a Magyar Tudományos Akadémia (MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) alkalmazásában álltam. 7. Irodalomjegyzék Bateman PW, Fleming PA (2012) Big city life: Carnivores in urban environments. J Zool 287:1 23. doi: 10.1111/j.1469-7998.2011.00887.x Clucas B, Marzluff JM (2012) Attitudes and actions toward birds in urban areas: Human cultural differences influence bird behavior. Auk 129:8 16. doi: 10.1525/auk.2011.11121 Miranda AC (2017) Mechanisms of behavioural change in urban animals: The role of microevolution and phenotypic plasticity. In: Ecology and Conservation of Birds in Urban Environments. pp 113 132 Samia DSM, Nakagawa S, Nomura F, et al (2015) Increased tolerance to humans among disturbed wildlife. Nat Commun 6:8877. doi: 10.1007/s13398-014-0173-7.2 Seress G, Liker A (2015) Habitat urbanization and its effects on birds. Acta Zool Acad Sci Hungaricae 61:373 408. doi: 10.17109/AZH.61.4.373.2015 Sol D, Lapiedra O, González-Lagos C (2013) Behavioural adjustments for a life in the city. Anim Behav 85:1101 1112. doi: 10.1016/j.anbehav.2013.01.023 8. Publikációs lista 1) Jelen disszertáció részét képező tudományos közlemények Ernő Vincze, Sándor Papp, Bálint Preiszner, Gábor Seress, András Liker & Veronika Bókony (2015): Does urbanization facilitate individual recognition of humans by house sparrows? Animal Cognition 18: 291-298 Ernő Vincze, Sándor Papp, Bálint Preiszner, Gábor Seress, Veronika Bókony & András Liker (2016): Habituation to human disturbance is faster in urban than rural house sparrows. Behavioral Ecology 27: 1304-1313 Ernő Vincze, Gábor Seress, Malgorzata Lagisz, Shinichi Nakagawa, Niels J. Dingemanse & Philipp Sprau (2017): Does urbanization affect predation of bird nests? A meta-analysis. Frontiers in Ecology and Evolution 5:29

Ernő Vincze, Veronika Bókony, Ivett Pipoly, Gábor Seress, Bálint Preiszner, Sándor Papp, Brigitta Németh & András Liker (in prep.): Responses to sparrowhawks and familiar and unfamiliar humans by urban and non-urban great tits: is anti-predator risk taking general or threat-specific? 2) Egyéb tudományos közlemények Veronika Bókony, Veronika, Ádám Z. Lendvai, Csongor I. Vágási, Laura Pătraş, Péter L. Pap, József Németh, Ernő Vincze, Sándor Papp, Bálint Preiszner, Gábor Seress & András Liker (2014): Necessity or capacity? Physiological state predicts problemsolving performance in house sparrows. Behavioral Ecology 25: 124 35 Ákos Pogány, János Heszberger, Zita Szurovecz, Ernő Vincze, Tamás Székely (2014): An infrared motion detector system for lossless real-time monitoring of animal preference tests. Acta Biologica Hungarica 65 (4): 385 95 Ákos Pogány, Zita Szurovecz, Ernő Vincze, Zoltán Barta, Tamás Székely (2014): Mate preference does not influence reproductive motivation and parental cooperation in female zebra finches. Behaviour 151 (12-13): 1885 1901 Ivett Pipoly, Bálint Preiszner, Gábor Seress, Ernő Vincze, András Liker. (2014): Éghajlatváltozás erdőn, mezőn: a vadon élő állatok kutatásának tanulságai. Iskolakultúra 11-12: 103-114 Jodie M.S. Crane, Joel L. Pick, Alice J. Tribe, Ernő Vincze, Ben J. Hatchwell, Andrew F. Russell (2015): Chestnut-crowned babblers show affinity for calls of removed group members: a dual playback without expectancy violation Anim Behav 104:51 57 Sándor Papp, Ernő Vincze, Bálint Preiszner, András Liker, Veronika Bókony (2015): A comparison of problem-solving success between urban and rural house sparrows. Behavioral Ecology and Sociobiology 69: 471 80. Bálint Preiszner, Sándor Papp, Ernő Vincze, Veronika Bókony, András Liker (2015): Does innovation success influence social interactions? An experimental test in house sparrows. Ethology 121: 661 73 Bálint Preiszner, Sándor Papp, Ivett Pipoly, Gábor Seress, Ernő Vincze, András Liker, Veronika Bókony (2017): Problem-solving performance and reproductive success of great tits in urban and forest habitats. Animal Cognition 20: 53 63 Veronika Bókony, Ivett Pipoly, Krisztián Szabó, Bálint Preiszner, Ernő Vincze, Sándor Papp, Gábor Seress, Tamás Hammer, András Liker (2017): Innovative females are more promiscuous in great tits (Parus major). Behavioral Ecology 28:579-588 Gábor Seress, Ernő Vincze, Ivett Pipoly, Tamás Hammer, Sándor Papp, Bálint Preiszner, Veronika Bókony, András Liker (2017): Effects of capture and videorecording on the behavior and breeding success of Great Tits in urban and forest habitats. Journal of Field Ornithology 88 (3): 299-312. Gábor Seress, Tamás Hammer, Veronika Bókony, Ernő Vincze, Bálint Preiszner, Ivett Pipoly, Csenge Sinkovics, Karl L. Evans, András Liker (2018): Impact of urbanization on abundance and phenology of caterpillars and consequences for breeding in an insectivorous bird. Ecological Applications (in press).

3) Konferencia előadások és poszterek Vincze, E., Pogány, Á., Szurovecz, Z., Kosztolányi, A., Barta, Z., Székely, T., 2011. Személyiségjegyek szexuális szelekciója: bátorságra irányuló asszortatív párválasztás zebrapintyeknél. A Magyar Etológiai Társaság 13. Kongresszusa, Debrecen, Magyarország; előadás Vincze, E., Pogány, Á., Szurovecz, Z., Kosztolányi, A., Barta, Z., Székely, T., 2011. Sexual selection of a personality trait: Assortative mate choice for boldness in zebra finches; ASAB Winter Meeting 2011, Zoological Society of London, London, Egyesült Királyság; poszter Pogány, Á., Vincze, E., Szurovecz, Z., Kosztolányi, A., Riebel, K., Barta, Z., Székely, T. 2012. Assortative mate choice for boldness in zebra finches. 14th International Behavioral Ecology Congress, Lund, Svédország; előadás Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2012. Behavioural responses to humans in house sparrows: repeatability, individual recognition and urbanization. A Magyar Etológiai Társaság 14. Kongresszusa, Kolozsvár, Románia; előadás Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2012 A tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél. 9. Magyar Ökológus Kongresszus, Keszthely, Magyarország; előadás Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2012 A tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél. A Környezettudományi Doktori Iskolák 1. Konferenciája, Budapest, Magyarország; előadás Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2012 Learning in a problem-solving task is related to body condition and risk taking in house sparrows. ASAB Interdisciplinary Workshop 2012: Physical Cognition & Problem Solving, Birmingham, Egyesült Királyság; előadás Vincze, E., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G., Liker, A. & Bókony, V. 2013. Menekülési távolság és emberhez történő habituáció összehasonlítása vidéki és városi madarak között. A Magyar Etológiai Társaság 15. Kongresszusa, Budapest, Magyarország; Előadás Bókony, V., Lendvai Á.Z., Vágási, I.Cs., Patras, L., Pap, P.L., Vincze, E., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G. & Liker, A. 2013. Necessity or capacity? Physiological state predicts problem-solving performance in house sparrows. Behaviour 2013, Newcastle, Egyesült Királyság; előadás Vincze, E., Papp, S., Preiszner, B.,Seress G., Liker A. & Bókony V. 2013. Recognition of individual humans differs between urban and rural house sparrows. Behaviour 2013, Newcastle, Egyesült Királyság; poszter Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2013. Emberre adott viselkedési válaszok házi verebeknél: ismételhetőség, egyedfelismerés és urbanizáció. 3. Győr-Moson-Sopron Megyei Madártani Kongresszus, Kapuvár, Magyarország; előadás Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2013. Behavioural responses to humans in house sparrows: repeatability, individual recognition and urbanization. Science for Sustainability, Győr, Magyarország; előadás

Preiszner, B., Papp, S., Vincze E., Seress G., Bókony V. & Liker A. 2013. Is social status influenced by individual problem-solving success in house sparrows (Passer domesticus)? 14th Congress of The European Society for Evolutionary Biology, Lisbon, Portugália; poszter Papp, S., Vincze E., Preiszner, B.,Seress G., Liker A. & Bókony V. 2013. Problem solving success in urban and rural house sparrows Passer domesticus. 9 th Conference of the European Ornithologists Union, Norwich, Egyesült Királyság; poszter Vincze, E., Pipoly, I., Hammer, T., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G., Németh, B., Bókony, V. & Liker, A. 2014 Emberrel és ragadozókkal szembeni viselkedési válaszok városi és vidéki énekesmadaraknál. A Magyar Etológiai Társaság 16. Kongresszusa, Tihany, Magyarország; plenáris előadás Pipoly, I., Hammer, T., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G., Szabó, K., Vincze, E., Bókony, V. & Liker, A. 2014. Extra-pár utódok gyakorisága erdei és városi széncinege (Parus major) populációkban. A Magyar Etológiai Társaság 16. Kongresszusa, Tihany, Magyarország; előadás Papp, S., Hammer, T., Vincze, E., Preiszner, B., Pipoly, I., Seress, G., Liker, A. & Bókony, V. 2014. Az urbanizáció hatása a neofóbiára és a problémamegoldó képességre házi és mezei verebeknél. A Magyar Etológiai Társaság 16. Kongresszusa, Tihany, Magyarország; előadás Seress, G., Papp, S., Pipoly, I., Preiszner, B., Vincze, E., Liker, A. & Bókony, V. 2014. A méret a lényeg: az élőhely-urbanizáció hatása két verébfaj fiókaetetési viselkedésére. A Magyar Etológiai Társaság 16. Kongresszusa, Tihany, Magyarország; előadás Vincze, E., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G., Liker, A. & Bókony, V. 2014. Flight initiation distance and habituation to humans in urban and rural house sparrows. Tavaszi Szél Konferencia 2014, Debrecen, Magyarország; előadás Vincze, E., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G., Liker, A. & Bókony, V. 2014. Flight initiation distance and habituation to humans in urban and rural house sparrows. VII. European Conference on Behavioural Biology, Prága, Csehország; előadás Seress, G., Papp, S., Pipoly, I., Preiszner, B., Vincze, E., Bókony, V., Liker, A. 2014. Size matters: effects of habitat urbanization on nestling provisioning in two sparrow species. 7th European Conference on Behavioural Biology, Prága, Csehország; poszter Hammer, T., Papp, S., Pipoly, I., Preiszner, B., Seress, G., Vincze, E., Liker, A., Bókony, V. 2014. Effects of habitat urbanization on the breeding success of Great Tits (Parus major) 7th European Conference on Behavioural Biology, Prága, Csehország; poszter Seress, G., Vincze, E., Hammer, T., Papp, S, Pipoly, I., Preiszner, B., Liker, A. 2015. Hogyan befolyásolja az odúcsapdás befogás a széncinegék utódgondozó magatartását? A Magyar Etológiai Társaság 17. Kongresszusa, Dobogókő, Magyarország; előadás Szabó, K., Pipoly, I., Preiszner, B., Hammer, T., Papp, S, Seress, G., Vincze, E., Liker, A., Bókony, V., 2015. Promiszkuitás és problémamegoldási siker széncinegéknél (Parus major). A Magyar Etológiai Társaság 17. Kongresszusa, Dobogókő, Magyarország; előadás

Vincze, E., Sprau, P., Nakagawa, S., Seress, G., Dingemanse, N., 2015. Effects of urbanization on predation and anti-predator behaviour. A Magyar Etológiai Társaság 17. Kongresszusa, Dobogókő, Magyarország; poszter Hammer, T., Papp, S., Seress, G., Pipoly, I., Preiszner, B; Vincze, E., Liker, A., 2015. Rádiótelemetriás jelölés hatása a széncinegék (Parus major) viselkedésére. A Magyar Etológiai Társaság 17. Kongresszusa, Dobogókő, Magyarország; poszter Bókony, V., Lendvai, Á. Z., Vágási, Cs. I., Seress, G., Papp, S., Preiszner, B., Vincze, E., Liker, A. 2015. Measuring urbanization and its effects on avian physiology: pitfalls and approaches. Conference of the European Ornithologists Union, Badajoz, Spanyolország; előadás Preiszner, B., Papp, S., Pipoly, I., Seress, G., Vincze, E., Liker, A., Bókony, V. 2015. Urbanization, problem-solving and reproductive success in Great Tits Parus major. Conference of the European Ornithologists Union, Badajoz, Spanyolország; előadás Németh, B., Vincze, E., Pipoly, I., Papp, S., Preiszner, B., Seress, G., Hammer, T., Liker, A., Bókony, V., 2015: Széncinegék (Parus major) ragadozóval szembeni viselkedése az élőhely-urbanizáció függvényében. X. Magyar Ökológus Kongresszus, Veszprém, Magyarország; előadás Papp, S., Vejnovic, A., Hammer, T., Vincze, E., Preiszner, B., Pipoly, I., Seress, G., Bókony, V., Liker, A., 2015 Városi és erdei széncinegék kockázatvállaló viselkedése. X. Magyar Ökológus Kongresszus, Veszprém, Magyarország; előadás Sinkovics, C., Seress, G., Hammer, T., Pipoly, I., Papp, S., Preiszner, B., Vincze, E., Liker, A., 2016. Differences in composition and biomass of nestlings food between urban and forest great tits. Student Conference on Conservation Science, Tihany, Magyarország; poszter Vincze, E., Seress, G., Lagisz, M., Nakagawa, S., Dingemanse, N., Sprau, P., 2016. Az urbanizáció eltérően hat a természetes és mesterséges fészkek predációjára egy metaanalízis eredménye. A Magyar Etológiai Társaság 18. Kongresszusa, Debrecen, Magyarország; előadás Pipoly, I., Bókony, V., Donald, P.F., Hammer, T., Kirkpatrick, M., Papp, S., Preiszner, B., Schroeder, J., Seress, G., Szabó, K., Székely, T., Vincze, E., Liker, A., 2016. Környezeti tényezők hatása az ivararányra és szaporodási sikerre. A Magyar Etológiai Társaság 18. Kongresszusa, Debrecen, Magyarország; plenáris előadás Sinkovics, Cs. Seress, G., Pipoly, I., Hammer, T., Vincze, E., Papp, S., Preiszner, B., Liker, A., 2016. Ivari és élőhelyi különbségek széncinegék (Parus major) utódgondozó viselkedésében. A Magyar Etológiai Társaság Kongresszusa, Debrecen, Magyarország; előadás Vincze, E., Seress, G., Lagisz, M., Nakagawa, S., Dingemanse, N., Sprau, P., 2017. Effects of urbanization on predation pressure on natural and artificial bird nests results of a meta-analysis. Swedish Oikos Meeting 2017, Lund, Svédország; poszter Vincze, E., 2017. Habituation: Stress tolerance through individual plasticity. Symposium Human-induced landscape of fear: how much is too much? Swedish Oikos Meeting 2017, Lund, Svédország; meghívott előadás

Vincze, E., Bókony, V., Pipoly, I., Seress, G., Preiszner, B., Papp, S., Németh, B., Liker, A., 2017. Széncinegék emberrel és karvallyal szembeni viselkedése városban és erdőben: általános vagy veszély-specifikus kockázatvállalási viselkedés? A Magyar Etológiai Társaság 19. Kongresszusa, Dobogókő, Magyarország; előadás Seress, G., Hammer, T., Bókony, V., Vincze, E., Preiszner, B., Pipoly, I., Sinkovics, Cs., Evans, K.L., Liker, A., 2017. Impact of urbanization on abundance and phenology of caterpillars and consequences for breeding in an insectivorous bird. Eighth International Hole-Nesting Birds Conference, Trondheim, Norvégia; előadás Vincze, E., Bókony, V., Pipoly, I., Seress, G., Preiszner, B., Papp, S., Németh, B., Liker A., 2018. Széncinegék emberrel és karvallyal szembeni viselkedése városban és erdőben: általános vagy veszély-specifikus kockázatvállalási viselkedés? XIX. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, Románia; előadás Czikkelyné Ágh, N., Pipoly, I., Bókony, V., Vincze, E., Seress, G., Szabó, K., Liker, A., 2018. Környezeti tényezők és a szülők testméreteinek hatása a fészekalj ivararányára széncinegéknél. XIX. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, Románia; előadás Bukor, B., Bókony, V., Hammer, T., Papp, S., Pipoly, I., Preiszner, B., Seress, G., Sinkovics, Cs., Vincze, E., Liker, A., 2018: Éven belüli és évek közötti újrafészkelések gyakorisága, erdei és városi széncinege populációkban. XIX. Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, Románia; előadás