AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.10 Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban Libor József főiskolai adjunktus,tsf Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr Vas Ferenc főiskolai adjunktus,tsf Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr Tárgyszavak: karbantartás; környezetszennyezés; felmérés. 1. Bevezetés Az EU-hoz történő csatlakozásunk során a környezetvédelmi törvényeket és rendeleteket módosították a 2000 2002. években. Az új jogszabályok a kis- és közepes nagyságú vállalkozásokra is érvényesek. A fenntartás színvonala az eszközök rendelkezésre állása révén hatással van többek között a termelés energia- és anyagfelhasználására, a selejt alakulására, a termék minőségére, a környezetvédelemre, a hulladékok mennyiségére [1]. A karbantartási szolgáltatások helyzetéről alig jelenik meg hazai közlemény, ezért a TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kar Karbantartás Tanszéke ezt kívánta megvizsgálni az Alföld középső térségében, elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A lehetőségek keretein belül postai úton kiküldött kérdőíves felmérés elvégzése mellett döntöttünk. A kérdések a cég adataira, a karbantartás egészére és szolgáltatási helyzetére, a gépjavítás, a minőség, a logisztika, a környezetvédelem egyes területeire és a jövőbeli szolgáltatásokkal kapcsolatos terveire irányultak. 2. A felmérés környezetvédelmi vizsgálata A vizsgált cégek 20 kérdésre válaszoltak a környezetvédelmi területre vonatkozóan (hulladékgazdálkodás, levegőszennyezés, zaj és rezgés, szennyvízkezelés). A tanulmány az Országos Karbantartási és Munkabiztonsági Konferencián (Pécs, 2003. május 14 15 16.) elhangzott előadás szerkesztett változata
A diagramokon bemutatjuk a minőségirányításra, a veszélyes hulladékra és levegőszennyezésre adott válaszokat (1. 3. ábrák). 9 8 2 5 29 folyamatban van 33 folyamatban van 1. ábra Rendelkeznek környezetvédelmi minőségirányítási rendszerrel? 2. ábra Tevékenységük során keletkezik veszélyes hulladék? 13 folyamatban van 28 2 3. ábra Légszennyező tevékenységet folytatnak? 3. A környezetvédelem vizsgálata karbantartási tevékenység során Az új és módosított rendeletek szerint a karbantartási tevékenységet meg kell vizsgálni a környezetvédelem területei alapján: veszélyes hulladék, légszennyezés, zaj és rezgés, szennyvíz. A vizsgálat menetét folyamatábrában foglaltuk össze (4. ábra). A tevékenység átvilágítása esetén fontos, hogy a karbantartási technológia személyi és tárgyi feltételeit áttekintsük. A karbantartási tevékenység környezetvédelmi szempontból történő vizsgálatánál a veszélyes hulladék és a légszennyezés területeit fogjuk részletesen bemutatni.
karbantartási tevékenység vizsgálata tevékenységek technológiájának megállapítása személyi feltétel létszám munkaidő tárgyi feltétel épület gépi berendezések tevékenységek technológiájának vizsgá- környezetvédelmi lata szempontból veszélyes hulladék légszennyezés zaj és rezgés szennyvíz 98/2001. (VI.15,) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet levegővédelem 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források 12/1983. (V.12.) MT rendelet zaj- és rezgésvédelem 8/2002. (III.22.) KöMa zaj- és rezgés- EüM együttes rendelet terhelési határértékek megállapításáról 140/2001. (VIII.8.) Korm. rendelet zajkibocsátás stb. 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelete a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének... 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 4. ábra Karbantartási tevékenység vizsgálata környezetvédelmi szempontból 4. Karbantartási tevékenység vizsgálata hulladékgazdálkodás szempontjából A karbantartási tevékenység hulladékgazdálkodási vizsgálatát folyamatábrán (5. ábra) mutatjuk be. A folyamatábra három részre tagolódik: a technológiába bemenő anyagok, a technológiai tevékenység, a termelési hulladékok.
Az ábrán -gal bejelöltük azokat a folyamatokat, amelyekhez bizonylatok tartoznak. karbantartás hulladékgazdálkodási vizsgálata technológiákba bemenő anyagok veszélyes anyagok, alkatrészek energia készítmények gázolaj hegesztési gázok fűtőolaj festék, hígító benzin akkumulátor földgáz kenőanyagok elektromos stb. energia stb. technológiai tevékenység gépjavítás, gépkarbantartás építmény üzemfenntartása felújított termelési használt felújított termelési használt gép hulladék alkatrész építmény hulladék alkatrész termelési hulladékok vizsgálata környezetre veszélyes veszélyes hulladék veszélyes hulladék fémforgács fémhulladék műanyag hulladék kommunális hulladék stb. 2 1
2 gépjavítás, gépkarbantartás fáradtolaj olajos flakon használt akkumulátor olajos textília olajos szűrők stb. építmény üzemfenntartása fáradtolaj festékes, hígítós göngyöleg Hg-égők, neonok fázisjavító kondenzátorok stb. veszélyes hulladékok szeletív gyűjtése veszélyes hulladékok elhelyezése a tárolóba veszélyes hulladékok kezelése veszélyes hulladékok vizsgálata hulladékok minősítése átadásra? átadható veszélyes hulladék előkészítése szállításra átadható veszélyes hulladékok előkészítése átadásra csomagolás szállítójegyek előkészítése veszélyes hulladék átadása végleges tárolásra veszélyes hulladékok átadása belföldi gyűjtőnek
1 hulladékok szelektív gyűjtése hulladékok elhelyezése a tárolóhelyen hulladék újrahasznosítható? hulladék kezelése hulladék előkészítése szállításra hulladék felhasználható? hulladék átadása a gyűjtőnek a hulladék visszajuttatása a technológiába 5. ábra A karbantartási tevékenység vizsgálata hulladékkeletkezés szempontjából 4.1. Hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény előírásainak megfelelően a termelésből származó hulladékokat szelektíven, egymástól elkülönítve kell gyűjteni. A hulladékok nyilvántartásánál az új EWC-kódokat használjuk. A veszélyes hulladékokra külön a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait szükséges betartani a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeknél. A tevékenységek: gyűjtés, csomagolás, tárolás, átadás a belföldi gyűjtőnek.
A veszélyes hulladék gyűjtését a munkahelyen úgy kell megoldani, hogy a munkahelyi környezetet a hulladék ne veszélyeztesse, ezért javasoljuk, hogy a veszélyes hulladékokat a műhelyben zárt fémtárolóban tárolják, amelyet műanyag zsákkal kibélelnek. A tárolón fel kell tüntetni a veszélyes hulladék számát, illetve megnevezését. A hulladékkal megtelt műanyag zsákot át kell vinni a cég átmeneti tárolójába. A veszélyes hulladékok gyűjtésére zárt tároló ajánlott, amelyek megfelelő minősítéssel rendelkeznek. A hulladékok átadása a belföldi gyűjtőnek szerződés, illetve befogadó nyilatkozat alapján történhet. 5. Karbantartási tevékenység vizsgálata légszennyezés szempontjából A karbantartási tevékenység légszennyezés szempontjából történő vizsgálatát folyamatábrán (6. ábra) foglaljuk össze. A folyamatábra négy részre tagolódik: a technológiába bemenő anyagok, a technológiából kimenő anyagok, a technológiából a levegőbe jutó anyagok (hőtermelés, ipari légszennyezés), a légszennyezés bejelentése. 5.1. Az ipari jellegű elszívók A karbantartási technológiák során a hegesztésnél elszívót szükséges alkalmazni. Az új elszívási technológiák tudják biztosítani a helyi elszívást, és az aktív szénen keresztül megtisztított levegőt vissza tudjuk vezetni a műhely légterébe. 6. Összefoglalás A kis- és közepes nagyságú vállalkozások karbantartási munkáiban a környezetvédelmi tevékenységet engedélyeztetni kell a hatóságoknál mind a veszélyes hulladékkal kapcsolatos feladatokat, mind a légszenynyező tevékenységet.
karbantartás tevékenységeinek vizsgálata intézmény technológiáinak vizsgálata légszennyezettség szempontjából pontforrás diffúz forrás épületforrás technológiába bemenő anyagok veszélyes anyagok segédanyagok energia technológiai folyamat technológiából kimenő anyagok késztermék technológiából a levegőbe jutó anyagok hőtermelés (fűtés) légszennyezése technológiai légszennyezés melegvíz-előállítás hőlégbefúvás különböző kemencék ipari jellegű festőkamrák kemencék stb. galvánműhely hegesztő porleválasztók stb. egy kürtőre jutó névleges bemenő kalorikus teljesítmény vizsgálata kürtő emissziós mérésének elvégzése 1 2
1 2 kell bejelenteni? 140 kw-nál megfelelő légszennyezés nagyobb? mértéke? emissziós bemérés elvégzése megfelelő légszennyezés mértéke? megfelelő alapbejelentés elkészítése megfelelő évenkénti jelentés 03. 31-ig környezetbe kilépő levegő szűrő tisztítása ciklon ventilátor emissziós bemérés elvégzése légszennyezés mértéke? megfelelő alapbejelentés elkészítése előírt mérések elvégzése évenkénti jelentés 03. 31-ig 6. ábra A karbantartás tevékenységének légszennyezési folyamatábrája A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kar Karbantartás Tanszéke felmérése, illetve gyakorlatban szerzett tapasztalataink alapján a következők a javaslataink:
fontos a kis- és középvállalkozások tájékoztatása karbantartási tevékenységeinek környezetvédelmi engedélyezési eljárásáról; szükségesnek tartjuk a vállalkozások karbantartási tevékenysége részére egységes javaslatot készíteni. Irodalom 1. Berger, J.: Optimierte Planung und Instandhaltung von Produktionsanlagen. Wissen erhöht Verfügbarkeit. (Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében.) = VDI-Zeitschrift. Integrierte Produktion, 144. k. 6. sz. 2002. p. 67 69. 2. 2000. évi XLIII. törvény: A hulladékgazdálkodásról. 3. 98/2001. évi (VI.15.) Kormányrendelet: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei. 4. 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet: Levegővédelem. VÁLOGATÁS A MAGYAR SZAKIRODALOMBÓL Kockázatalapú karbantartás. = Műszaki Magazin, 13. k. 12. sz. 2003. p. 9 10. Gyimóthy B.: Differenciált karbantartás-tervezés. = Műszaki Magazin, 13. k. 12. sz. 2003. p. 52 53. Horváth Cs.: Karbantartás oktatása a főiskolán. = Magyar Grafika, 47. k. 4. sz. 2003. aug. p. 34. Szirtes Á.; Sebestyén P.: Az irányítási rendszerek a Kő Szén Bányászati Javító és Szolgáltató Kft-nél. = Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 136. k. 3. sz. 2003. máj./jún. p. 213 215. Fazekasné Antal A.: Számítógépes karbantartás-irányítási rendszerek CMMS. = Magyar Grafika, 47. k. 5. sz. 2003. okt. p. 26 29. A HTCM-nek az Opel Magyarország Kft-ben rendezett ülése. (Magyar Forgácsolástechnikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.). = Minőség és Megbízhatóság, 37. k. 4. sz. 2003. p. 220 221. Pap G.; Csepregi I.: Hegesztett kötéseket készítő és roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet tanúsítása, minősítése. = Gép, 54. k. 8. sz. 2003. p. 14. Kovács F.; Hill A.: Ceglédbercel Cserő vasútállomás távközlési rendszerének korszerűsítése. = Vezetékek Világa, 8. k. 1. sz. 2003. p. 24 26.
Stósz I.: V43-2000 sorozat üzemi tapasztalatai. = Vasútgépészet, 2003. 3. sz. p. 20 26. Kocsis Gy.: A V43 sorozat mozdony hatása a járműjavítási technológiára és a forgóváz összeomlásának története. = Vasútgépészet, 2003. 3. sz. p. 17 19. Csóka K.: Az M43 1000 sorozat dízelmozdony felújításos korszerűsítése. = Vasútgépészet, 2003. 1. sz. p. 15 21. Szabó T.: A 2-es metróvonal felújítása Budapesten. = Városi Közlekedés, 43. k. 5. sz. 2003. okt. p. 250 256. Kádár I.: Orvosigáz-ellátó berendezések és eszközök időszakos felülvizsgálatának tapasztalatai. = Orvos- és Kórháztechnika, 41. k. 4. sz. 2003. p. 110 112. Porubszky T.; Pellet S.; Ballay L.: Diagnosztikai röntgenberendezések átvételi vizsgálata (2. rész). = Orvos- és Kórháztechnika, 41. k. 4. sz. 2003. p. 113 117. Homonnay Z.; Kuzmann E.; Stichleutner S.: Gőzfejlesztő hőátadó csövek korróziós állapotfelmérése. II. A csőfelületek kémiai összetétele és struktúrája. = Korróziós Figyelő, 43. k. 3. sz. 2003. p. 77 84. Varga K.; Németh Z. stb.: Gőzfejlesztő hőátadó csövek korróziós állapotfelmérése. I. Általános korróziós állapot és morfológia. = Korróziós Figyelő, 43. k. 3. sz. 2003. p. 71 76. Kocsis A.: Kémény vagy égéstermék-elvezető berendezés? Kéményseprői szolgáltatás a biztonságért, az európai szabványok alapján. = Magyar Épületgépészet, 52. k. 8. sz. 2003. p. 6 10. Kalmár F.; Halász Gy.: Központi fűtések szabályozása felújított épületekben 1. rész. = Magyar Épületgépészet, 52. k. 9. sz. 2003. p. 4 7. Péter E.: Lerakódás alatti korrózió képződése és megakadályozása hűtővizes rendszerekben. = Korróziós Figyelő, 43. k. 6. sz. 2003. p. 189. Majoros A.; Rózsavölgyi Zs.: Kazáncsövek vízoldali korróziós vizsgálata. = Korróziós Figyelő, 43. k. 6. sz. 2003. p. 195 200. Artinger I.; Németh Á.: Öntöttvas vízvezetékanyagok és károsodásuk. = Korróziós Figyelő, 43. k. 6. sz. 2003. p. 182 188. Horváth Cs.: Nyomdaipari karbantartók tanácskozása Győrben. = Magyar Grafika, 47. k. 5. sz. 2003. okt. p. 60 61. Szabadics A.: A bicskei Batthyány-kastély parkjának története és helyreállítása. = Műemlék Védelem, 47. k. 3. sz. 2003. p. 197 204.