ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Hasonló dokumentumok
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

A légkör mint erőforrás és kockázat

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

A felhőzet megfigyelése

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Segédlet az előrejelzési vetélkedőhöz. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben


A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A jövő éghajlatának kutatása

REPÜLÉSMETEOROLÓGIA. Megújult repülésmeteorológiai szolgáltatások

Veszélyes időjárási jelenségek

Profik és amatőrök. A megfigyelés múltja, jelene és jövője

Épület termográfia jegyzőkönyv

LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei


ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 1. RÉSZ

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével

A sportrepülés és a repülésmeteorológia

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Globális változások lokális veszélyek

Új Időjárási tájékoztató és regionális előrejelzés kisgépes repülés részére

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos

ÉGHAJLAT. Északi oldal

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Légköri termodinamika

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Dr.Tóth László

Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez

Meteorológiai Tudományos Napok, Sándor Valéria (OMSZ), Ruzsiczky Pál (Wizz Air) november

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II.

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

A hálózat felhasználási lehetőségei a precíziós gazdálkodásban. (mezőgazdasági vállalkozások, termelők lehetséges csatlakozása)

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

HAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. lat. Földtudományos forgatag április 19.

A keveredési réteg magasságának detektálása visszaszóródási idősorok alapján

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Átírás:

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények

CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány adatok szolgáltatása a légkör, a szárazföldi felszín és az óceánfelszín állapotáról. 1. Aktuális időjárási helyzet feltérképezése (információ a felhasználóknak, megrendelőknek) 2. Előrejelzések, veszélyjelzések alapja (numerikus előrejelzési modellek kezdeti mezői) 3. Kutatások, egyéb alkalmazások

CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Hogyan?)

Meteorológiai megfigyelések (Mit?) IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: Felhőzet Egyéb jelenségek Hidrometeorok Litometeorok Fotometeorok Elektrometeorok Látástávolság Talajállapot CÉLOK, MÓDSZEREK

CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Mit?) METEOROLÓGIAI ELEMEK (állapothatározók): A légkör és a légkörrel közvetlenül érintkező felszín számszerűsíthető és műszerek segítségével objektív módon mérhető állapothatározói: 1. termodinamikai (nyomás, hőmérséklet, sűrűség, nedvesség) 2. levegő mozgásállapotának jellemzői (szélirány, szélsebesség) 3. a légköri sugárzásforgalom jellemzői (sug. komponensek) 4. a légköri vízforgalom jellemzői (csapadék, párolgás, evapotranspiráció) 5. levegőkémiai, csapadékkémiai tulajdonságok 6. a felszín állapotjelzői (talajhőmérséklet, talajnedvesség, hóvastagság, hósűrűség)

AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS MÓDJAI 1. Vizuális megfigyelések: időjárási jelenségek észlelése műszerek nélkül, meghatározott, jól definiált szempontok alapján, olyan esetekben alkalmazzák, amikor a műszeres mérés nem, vagy nehezen valósítható meg (pl. felhőfajták, csapadékfajták, légköri jelenségek meghatározása). Vizuálisan észlelt jelenségek: 1. Felhőzet 2. Egyéb időjárási 3. Látástávolság 4. Talajállapot jelenségek

AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS MÓDJAI 2. Közvetlen (in situ) mérések: a műszer érzékelője közvetlenül érintkezik a mérendő közeggel, a légköri állapothatározók meghatározásának legpontosabban módja, történhet a felszín közelében és a magasabb légkörben is.

AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS MÓDJAI 3. Közvetett (távérzékelési) mérések: bonyolultabbak és kevésbé pontosak, előnyük, hogy a légkör tetszőleges pontjáról, akár folyamatosan szolgáltatnak információt.

A MÉRÉSEK REPREZENTATIVITÁSA A térben és időben folytonos légköri állapothatározókat diszkrét mérési pontokban és időpontokban mérjük. A megfigyelések reprezentativitása: egy adott helyen és időben végzett meteorológiai megfigyelés tágabb környezetre is érvényesnek tekinthető. A különféle célú megfigyelések reprezentativitása függ: - műszerezettségtől, - földrajzi környezettől, - adatgyűjtés és a műszer elhelyezés módjától. A mérések szükséges tér- és időbeli felbontását (pl. állomáshálózat sűrűségét, átlagolási időt) a vizsgált légköri folyamat jellege szabja meg. Mérések tér- és időbeli felbontása ~ légköri jelenségek skálája.

A METEOROLÓGIAI JELENSÉGEK SKÁLÁI Skála Méter Légköri jelenségek Mikro Kisebb, mint 100 m Mikrometeorológiai folyamatok (pl. párolgás) Topo (lokális) 100 m 3 km Légszennyezés, tornádók stb. Mezo 3 100 km Zivatar, helyi szelek Nagy 100 3000 km Frontok, ciklonok Planetáris Nagyobb, mint 3000 km Planetáris hullámok Az észlelési követelmény függ a meteorológiai jelenség térskálájától

METAADAT (ADATOK AZ ADATOKRÓR) Lokális körülmények befolyásolhatják a mérést. Metaadat: alapvető információ a mérésekről és a mérési helyről Metaadatok: műszerek típusa, állapota, észlelés körülményei, kalibrálás időpontjai, karbantartás időpontjai, változók az mérések során (műszer elhelyezés, észlelő változás).

ADATKÖVETELMÉNYEK Követelmények: mérések horizontális, vertikális felbontása, időbeli gyakoriság, a mérés pontossági követelményei stb. Globális adatkövetelmények: nagyskálájú és planetáris skálájú meteorológiai jelenségek és folyamatok általános leírására Regionális adatkövetelmények: nagyskálájú és planetáris skálájú meteorológiai jelenségek és folyamatok részletesebb leírására + valamilyen kisebb léptékű, mezo-, vagy lokális skálájú meteorológiai folyamat leírására. Nemzeti követelmények: Az egyes országok nemzeti meteorológiai szolgálatai sajátos, egyedi igényeik szerint. Egyedi alkalmazási területek megfigyelési követelményei: pl. globális numerikus időjárási előrejelzés, ultra-rövid távú előrejelzések, repülés kiszolgálása, hajózási navigáció, ipari, mezőgazdasági alkalmazások, éghajlatkutatás stb. sajátos megfigyelési követelmény rendszererei. Veszélyjelzések speciális adatkövetelményei: meteorológiai adatok + nem meteorológiai (pl. emissziós) adatok. Adatkövetelmények vulkáni aktivitáshoz kapcsolódóan: meteorológiai adatok + adatok a vulkáni aktivitásról.

METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSOK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az állomások pontosan kalibrált műszerekkel legyenek felszerelve, megfelelő mérési és megfigyelési módszereket alkalmazzanak. Az adatkövetelmények kielégítése érdekében az elsődleges adatokat megfelelő meteorológiai változókká kell konvertálni. A kompatibilitás érdekében az azonos típusú méréseket a különböző állomásokon hasonló módon kell végezni. Minden meteorológiai állomásra meg kell állapítani egy referencia magasságot. A minőségi megfigyelések és a megfelelően működő műszerpark folyamatos fenntartása érdekében az állomásokat időnként ellenőrizni kell. Az állomások ellenőrzését (ami kiterjed a műszerekre, a megfigyelési módszerekre, az észlelőkre) tapasztalt szakmai személyeknek kell végezni.

METEOROLÓGIAI MŰSZEREK KÖVETELMÉNYEI A mérés bizonytalansága ne haladja meg az adott meteorológiai elemre vonatkozó adatkövetelménynek megfelelő bizonytalanságot fontos, hogy ez a bizonytalanság hosszú ideig ne romoljon, és a műszer folyamatosan megbízható adatokat szolgáltasson. Megbízhatóság és stabilitás. A műszer megfelelően kalibrált legyen a műszereket időről időre szükséges a nemzeti standardokhoz kalibrálni. Egyszerű kezelhetőség összhangban a követelményekkel. Tartósság változó (akár extrém) időjárási körülmények között is alkalmazható legyen. Elfogadható ár az előzőek figyelembevétele mellett.

MÉRTÉKEGYSÉGEK Meteorológiai elem Légnyomás Mértékegység Pa (hpa) Léghőmérséklet C Szélsebesség m s 1 Szélirány Relatív nedvesség Csapadékösszeg Csapadék intenzitás fok (0 : É, 90 : K,...) % mm mm h 1 Meteorológiai elem Hó vízegyenérték Párolgás Látótávolság Sugárzási energia Napsütés időtartama Felhőalap Felhőösszeg Mértékegység kg m 2 mm m W m 2 óra (h) m okta (x/8)