BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS A szöveget írta: Mendly Lajos 11

Szent István Belváros és Uránváros 1/A kép, Káptalan utca, Mária utca Papnövelde di János utca utca utca Juhász Gy. u. Kálvária utca Szentágotai János sétány rbakán kert Aradi vértanúk útja Dóm Szent István Klebelsberg Kunó sétány Séta Ferencesek utcája Káptalan utca Janus Pannonius utca 200 m 500 foot Vörösmarty u. Apáca utca S Bástya 1.2. Aranyoskút Szepesy I. utca Papnövelde utca Széchenyi Ciszt. Jókai P Dzsámi Megye Megye utca Városh. A 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. Anna utca Mária utca Király utca Színház Boltív k. Perczel Miklós utca Papnövelde utca Szent Mór utca József utca Kis Flórián u. Kisfal S Kazinczy u. Gábor Kis F Fl Jáno Líceu temp 1/B kép, Szabadság utca, Rét utca Garay utca Hőgyes Endre utca Szendrey J. utca Hullámfürdő Rákóczi út JÓZSEF ATTILA UTCA Rét utca dy Antal utca 1.1. 1.7. Zrí y Dischka Győző utca Eötvös utca Graz 1.8. Opris Péter Rákóczi út Jókai utca ca Citrom utca Európa Sophiane Fellbach Terracina Bajcsy-Zs. utca Kossuth té Czindery NAGY LAJOS KIRÁLY ÚT Szabadság utca 12 Marosvásárhely utca Kolozsvár u. 200 m 500 foot Semmelweis u. Szabó J. utca Bajnok utca Köztársaság Temesvár u. Rét utca Dr. Heim Pál u. Kaffka M. u. Igló u. Lőcse u. Eperjes u. Móricz Zs. u. Kálvin u. Jókai utca Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond Lokomotív u. Bajcsy-Zs. utca Zó

ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Pécs története az ősidők homályába vész, a város azonban bizonyítottan legalább 2000 éves település. A római kori Sopianae neve a bevándorolt kelták mocsár szavából ered, akiket a helyi pannon lakossággal együtt a rómaiak igáztak le az 1. században. A 2. századra az egyszerű falut már hivatalokkal, egyházi és közintézményekkel rendelkező várossá fejlesztették. A 4. században, Diocletianus római császár idején Pannonia provincia Valeria tartományának székhelye és a korakereszténység egyik jelentős központja lett, melynek belvárosát fallal vették körül. Pécs és környéke gazdag római kori polgári és egyházi leletekben, a balkáni hellenisztikus hatásra létesült kétszintes, festett sírkamrái európai jelentőségűek, ezért nyilvánította az UNESCO 2002-ben a késő-római ókeresztény temető sírjait és sírkamráit a Világörökség részévé. A római uralmat a 4. században meginduló népvándorlás szüntette meg, a hunok után keleti gótok, gepidák, longobárdok, majd a kelták váltották egymást a feltárt temetői emlékek szerint. A 9. század közepén az avar birodalmat megsemmisítő Nagy Károly frank fennhatósága alá került a város, a szláv hűbéri tartomány részeként. 853-ban a salzburgi püspök templomot szentelt fel a városban ad Quinque-Basilicas (ötbazilikás) néven, innen ered a német Fünfkirchen városnév. Az oklevelek szerint Szent István 1009-ben püspökséget alapított Szent Péter tisztelee, a város és a vár egyházi irányítás alá került, ami évszázadokra meghatározta fejlődését. A XII. század közepén a bazilika építése során Pécs az ország művészeti életének központjává lett, építő és kőfaragó műhelye hatott a korabeli építészetre és szobrászatra. A magyar Pécs név 1100 körüli oklevelekben fordul elő a szláv pet (öt) és cerkve (templom) szavak összetételéből, de inkább a Quinque-Basilicae, vagy a Quinque Ecclesiae elnevezést használták. A tatárjárás (1241 1242) nem kerülte el a várost, valószínűleg ez után erősítették meg fallal és bástyákkal. Nagy Lajos király 1367-ben alapította Pécsett a bazilika és a városfal közé épült első hazai egyetemet A középkori Pécs virágkora a 15. század második felére tehető, a magyar humanizmus legnagyobb költője, Janus Pannonius, a kora reneszánsz Itália egykori pajzán diákköltője 1459-ben pécsi püspökké lett (III. János néven). 1991-ben érintetlenül találták meg a sírját, bal kézcsontjai alatt II. Pál pápa 1465-ben kibocsátott ólom bullájával, amely bizonyítja személye korabeli fontosságát. 2008-ban temették újra a bazilika altemplomában. A lendületes fejlődésnek a török uralom vetett véget, a várost felgyújtották, majd többszöri sikertelen ostrom után 1541-ben Szulejmán kardcsapás nélkül elfoglalta. A hódoltság idején az 1572- ig színmagyar város lakossága fokozatosan kicserélődött szláv betelepülőkkel. Pécs a róla elnevezett szandzsák székhelye volt az 1686. évi visszaszerzésig. A törökök átalakították a város képét. Építészeti emlékei, a 9 dzsámi, az 5 medressze (iskola), a 6 kolostor, a 3 sírkápolnás türbe és a 3 fürdő közül 13

több a mai belvárosban megtekinthető. A török hódoltság után osztrák katonai kormányzat, majd a királyi kamara alá tartozott a város, míg 1703-ban régi földesura, a pécsi püspök és káptalan kapta meg királyi adományul. A kulturális élet 1694-ben a jezsuita gimnázium (ma Nagy Lajos Gimnázium) alapításával indult újra. Klimó György püspök, a nagy építtető 1774-ben itt alapította meg az első hazai közkönyvtárat. Mária Terézia 1780-ban az egyháztól való függetlenségéért több mint 60 évig küzdő várost a szabad királyi városok sorába emelte, ezzel erőteljes polgárosodás és gazdasági, a szénbányászat megjelenésével pedig ipari fejlődés indult meg. Az 1850-1860-as években a számos jeles kézműiparos mellett ekkor létesült az országos hírű Littke pezsgő- és a Hamerli kesztyűgyár, az európai hírű Angster orgona- és a világhírű Zsolnay kerámiagyár, melyek utódai ma is működnek. Az említettek ellenére története során a város soha nem vált nagyipari központtá. A korszakra a világi építészet a jellemző. Polgári lakóházak és középületek sora épült az Egyetemi Könyvtár, a színház, a postapalota, a takarékpénztár, a városháza, stb. klasszicista, majd később romantikus és koraeklektikus stílusban. A város főtere, a Széchenyi is ekkor nyerte el mai, városképi szempontból meghatározó arculatát. A belváros adott helyet az állami, a megyei és a városi közhivataloknak és intézményeknek, a jogi, kereskedelmi és pénzügyi élet is jórészt ide összpontosult. Az oktatást és a kulturális fejlődést a püspökség és a káptalan szénfi lléreiből épített papnevelde, két egyházi fi ú-, egy leánygimnázium, a két tanítóképző és a zeneiskola mellett az állami fő- és katonai reáliskola, a felsőkereskedelmi- és fémipariskola, tudományos közkönyvtár és két múzeum biztosította a belvárosban és közvetlen környékén. Az I. világháború és az azt követő szerb megszállás után a város szellemi felvirágzását az 1921-ben Pécsre helyezett Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hozta, melynek egységei közvetlenül a történelmi belváros szomszédságában kaptak helyet. A II. világháború után Pécs rohamos, a szomszédos, elsősorban bányász települések csatolásán túl is erőteljes növekedése, közel 200 ezer fős településsé fejlődése átalakította a város szerkezetét is. A már tágabb határú belvárosban jelentősebb szállodák, áruházak és lakóházak épültek, majd az államosítások miatt több épület funkciója megváltozott. Az egykori egyházi épületekbe kerültek a megyei kezelésbe vett Janus Pannonius Múzeum szakosított kiállításai, a Káptalan utca a pécsiek kedvelt múzeum utcájává alakult. Az 1960-as évektől az építkezések előtti régészeti kutatások mellett az egykori belsővár területén, a bazilika szomszédságában a római kor már jóval korábban felfedezett, de akkor fel nem tárt emlékei látogathatóvá váltak, növelve a város hazai és európai tekintélyét. A belváros terei, közterületei, épületei felújításra kerültek a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében. 14

MECSEKI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS KÖNYVTÁR, Rét u. 23. A kiállítás háromnyelvű (magyar, angol, német) tájékoztató táblájának a szövege: KÖZPONTI BÁNYÁSZATI MÚZEUM MECSEKI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS KÖNYVTÁR. A kiállítás csak telefonon történő bejelentéssel látogatható: 06-30/2185-659. Belépődíj: ingyenes Alul: Telefon: (0036)99/312-667. E-mail: info@kbm.hu. Web: www.kbm.hu 1.1. GPS koordináták: N=46 0 04,2438 E=18 0 13,3832 A tábla anyaga fekete zománcozott fémlemez. A Mecseki Bányászati Múzeumot (1982-ig Pécsi Bányászati Gyűjtemény) a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat 1974-ben nyitotta meg a DGT, majd a Mecseki Szénbányák székházának korábbi épületében (Mária u. 9. Lásd: 1.3.). A fenntartó és a mecseki bányászat visszafejlesztése, a vállalatok felszámolása során az épület értékesítésre került, e miatt a Múzeum 1994-ben anyagát becsomagolva és tárolva alvó múzeummá vált. A Múzeum szénbányászati anyagából az új fenntartó, a Központi Bányászati Múzeum Alapítvány a 2004. évi bányásznap alkalmából nyitotta meg a Mecseki bányászat története című állandó kiállítását és Bányászattörténeti Könyvtárát a Pécsi Bányakapitányság épületének emeletén. A kiállítás a közeljövőben a Káptalan u. 3. sz. alá költözik. A kiállítás ismertetése A látogatót két Szent Borbála zászló az 1866-os DDSG (DGT) és a Pécsbánya-telepi cserkészcsapaté fogadja, megkövesedett fatörzs, ősgyík lábnyoma, a pécsi mamut lapockacsontja, és természetesen egy jókora gömbszén kíséretében. A képzőművészetet bányász témájú olajfestmények, szobrok, emléktábla mellett a DGT Szent Borbála (1896, 1897) és alkalmi emlékérmei (1896, 1898) képviselik. A falakon sok fotó műszaki létesítményeket, bányász csoportokat idéz meg az 1852 1944 közötti időből; láthatók bányász, bányatiszti és bányászzenekari díszegyenruhák a 20. század elejétől az 1950-es évekig, továbbá lát- 15

A kiállítás egy részlete 16 ható a Duna-gőzhajózási Társaságnak a hajózás horgonyát a bányászjelvénnyel kombináló, lombkoszorúba foglalt fém címere is. Több szöveges és képes dokumentum másolata is szerepel a kiállításon, A DGT első részvényesei (1829) és privilégium levelétől (1831) kezdve, a Végrehajtjuk a 3 éves tervet! anyagáig (Hősök-tere, 1948). Eredetiben látható kiállítva először a Szent István-akna Vendégkönyve ma már történeti értékű bejegyzésekkel, aláírásokkal 1923-tól 48 év megszakítással az 1993. évi betömedékelésig. Az uránérc-kutatás kiállított tárgyai: geológiai szelvény, a mecseki kutatás orosz nyelvű képe, az első magyarországi ércből kivont urán készítmény (1951), a kővágószőlősi ércből előállított első hazai uránoxid (1952), stb. A kiállításon láthatóak: kéziszerszámok, 20. század eleji és korszerű bányamentő-készülékek, bányalámpák a bányamécstől a villamos fejlámpáig, Ferenc József-akna aknajelző harangja, Szent Borbála szobra a kiállítás termében Rücker akna gépház jelzőkürtje, bányatelefon; 1860 1890 között gyártott bányamérő műszerek stb. Az állandó kiállítást kiegészíti a könyvtár anyagából kiállított kb. 1000 kötet bányászati szakkönyv és folyóirat.

Földalatti Bányászati Múzeum Káptalan u. 3. A kiállítás tájékoztató táblájának háromnyelvű (magyar, német, angol) szövege (jelenleg felújítás miatt nem látható): Központi Bányászati Múzeum MECSEKI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY FÖLDALATTI KIÁLLÍTÁSA. Nyitva tartás: április 1-jétől október 31-ig naponta 10-18 óráig, november 1-jétől március 31-ig naponta 10-16 óráig. Szünnap: hétfő. Telefon: (00-36) 72/324-822. A fenntartó KBM: 99/312-667. E-mail: info@kbm.hu, Web: www.kbm.hu Külső, közös tábla a Káptalan u. 3. sz. ház falán 1.2. GPS koordináták: N=46 0 04,7270 E=18 0 13,6050 1981 szeptemberében nyílt meg a Mecseki Bányászati Múzeum ma a KBM Alapítvány Állandó Földalatti Kiállítása, a Bánya a város szívében, Pécs belvárosának legrégebbi, legismertebb, múzeumi környezetében, a Káptalan a pécsi köznyelv szerint a Múzeum utcában. A múzeum a bányabeli környezetet és hangulatot is érzékeltetve változatosságot jelent a képző- és iparművészeti kiállítások között. Az épület nem bányászati emlék, hanem a Vasarely Múzeum, a Káptalan és a vele párhuzamos Janus Pannonius utca közötti ingatlanok alatt húzódó, a középkori híres pécsi szőlő- és borgazdálkodás pincerendszerének a része. A felszín alatt 8-10 méterrel, közel 400 m hosszban, és csaknem 1050 m 2 kiállítóben mutatja be a mecseki szén- és uránbányászat, valamint az azokat kiszolgáló aknamélyítés jellemző bányaségeit és technológiáit, gépi berendezéseit, szerszámait. Ez az ország leghoszszabb földalatti bányászati kiállítása. A kiállítás ismertetése Az egykori pince és a borospince szintjén látható a Délkelet-Dunántúl hasznosítható ásványait és kőzeteit, kőszén és ércelőfordulásait rendszertani sorrendben bemutató ásványgyűjtemény. Ugyanitt található Bocz Gyula két faragott kőtömb kompozíciója, egy működő aknamodell, és a bánya előtti homlokfalon a három egykori fenntartó vállalat és a kiállítás emléktáblája. A pihenő szinttől a bányáig a lejtős vágati (lejtősakna, ereszke) szállítás eszközeivel ismerkedhet meg a látogató. (Szállítóvitla jelzőberendezéssel, szén- 17

nel rakott csille, anyagszállító pályakocsi, függőszékes személyszállító lanovka, visszafutás-gátló bikafa, stb.) A bánya szintjén először egy függőleges aknácska és az aknamélyítés eszközei láthatóak. A keleti szintes bányavágat szakasz a Janus Pannonius utca 4. sz. ház pincéjébe felvezető vészkijáratig a szénbányászat bemutatója. Maga a vágat a fontosabb vágatbiztosítási technológiákat mutatja be, azok teljes, hagyományos és korszerű felszereltségével. Az innen nyíló vágatocskákban a széntelepben dőlésben felfelé kikép- zett vágatok, fejtés típusok a különféle biztosítási módokkal, a szén jövesztésének és az alap-(szintes) vágatra lejuttatásának szerszámai, gépi eszközei láthatóak, valamint a bányatűz elleni védelem eszközei és berendezései, sújtólég-biztos villamos berendezések, stb. A vészkijárat felőli ágban sűrített levegő meghajtású szivattyú, személy-, anyag- és vízszállító csille, 2,3 m 3 űrtartalmú vagonett (nagycsille), sújtólég-biztos diesel bányamozdony került kiállításra. Visszafelé, a nyugati szintes bányavágat szakasz az uránérc-bányászat bemutatója. Itt a vágathajtás, a kamrafejtés ércbányászatban alkalmazott technológiái láthatóak a jövesztés (fúrókalapács), a biztosítási módok (főtecsavar és háló, torkrét /lőttbeton/), az ércszállítás (kőzetmozgató szkrépertől az akkumulátoros bányamozdonyig) korszerű gépeivel és berendezéseivel. 18 Részlet a Földalatti Bányászati Múzeum kiállításából

A DGT a pécsbányatelepi kolónián épült irodaháza helyett, a bányászatból befolyó jövedelemből 1895-ben építtette a városközpontban a Társaság központi irodaházát a Mária u. 9. szám alatt. A szűk utcában kevésbé érvényesülő egyemeletes, díszes neobarokk architektúrájú, reprezentatív épület terveit a DGT bécsi építési osztályán készítették, a kivitelezést Körösztös József helyi építész, építőmester irányította. A földszinten az irodák, az emeleten lakás és vendégszobák voltak. Az épület oszlopos kapuzata feletti oromvonulaton egy-egy allegorikus figura látható, balról a hajózásé, az alak evezőlapáttal a kezében látható, jobbról a bányászaté, bal kezében olajmécs, jobb kezében csákány található. Az épület a DGT, utóbb a Mecseki Szénbányák (és jogelődei) iroda- AZ EGYKORI DGT SZÉKHÁZ Mária u. 9. A DGT székháza a 20. század elején háza volt, majd a Mecseki Bányászati Múzeumnak adott otthont. Jelenleg Pécs M. J. Város tulajdona, 30 évre átengedve az Angol Kulturális Központ Alapítványnak. Ma itt működik a Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft. Az egykori bányaigazgatóság épülete ma 1.3. GPS koordináták: N=46 0 05,6413 E=18 0 13,7860 19

1.4. GPS koordináták: N=46 0 05,6413 E=18 0 13,7860 20 KÉTNYELVŰ EMLÉKTÁBLA A DGT SZÉKHÁZ TÖRTÉNETÉRŐL, Mária u. 9. A tábla felirata: EBBEN AZ ÉPÜLETBEN VOLT 1895 és 1963 KÖZÖTT AZ 1852-BEN PÉCSETT MEGTELEPEDŐ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG - DGT ERSTEN* DONAU- DAMPSCHIFFAHRTS- GESELLSCHAFT S A JOGUTÓD MECSEKI SZÉNBÁNYÁK SZÉKHÁZA, MAJD A MECSEKI BÁNYÁSZATI MÚZEUM ÁLLÍTOTTA PÉCS VÁROS POLGÁRSÁGA 1995 Az egykori DGT irodaház falán fekete márványtábla, felső részén középütt a DGT jelvénye: a horgony és a bányászjelvény kompozíciója. Félkörívben felette a DGT, alatta a DDSG betűjele. Az osztrák tőkések, magyar főúri családok (stb.) által 1829-ben Bécsben alakított részvénytársaság, az Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft (DDSG), az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) az 1830-as évek második felétől egyre nagyobb mennyiségű Pécs környéki kőszenet 1851-ben 1,8 millió, 1853-ban már 3 millió q-nál is többet vett fel a mohácsi hajóállomáson. 1852-ben tulajdonszerzéssel is betört a szénterületre, 1923-tól az összes * helyesen: ERSTE Pécs környéki bányatelek és bányajog vétel, ill. az elidegeníthetetlen egyházi és alapítványi birtokok bérlete révén a birtokába került. A költséges és az időjárás miatt megbízhatatlan szekérszállítás helyett 1857-től már az András aknától Mohácsig a Dél-Dunántúlon elsőként építtetett normál nyomtávú vasúttal szállította a DGT a szenét, melyből néhány év múlva már jelentős mennyiséget értékesített is. A tőkeerős Társaság az 1850-es évektől folyamatosan építette ki infrastruktúráját, a maga korában magas fokú ellátottságot biztosított a pécsbányatelepi kolónián. A DGT 1913 1927-ig az I. világháború viszonyai között a Pécs vidéki kőszénbányászat koncentrációs és rekonstrukciós fejlesztését hajtotta végre, ezzel az 1950-es évekig biztosította a korszerű kőszénbányászat feltételeit, egyben hozzájárult a város gazdasági, kulturális és szociális fejlődéséhez.

JAROSLÁV JIČÍNSKÝ EMLÉKTÁBLÁJA Mária u. 9. Az emléktábla szövege: ITT DOLGOZOTT DR. JAROSLAV JIČÍNSKÝ BÁNYAMÉRNÖK, (OSTRAVA, 1870 PRÁGA, 1959) AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG PÉCSI BÁNYAMŰVEINEK IGAZGATÓJA, A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT 1913 1927 ÉVEKBEN TÖRTÉNT KORSZERŰSÍTÉSÉNEK TERVEZŐJE ÉS IRÁNYÍTÓJA. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2003 Az egykori DGT irodaház falán elhelyezett fekete márványtáblát a 2003. évi Szent Borbála ünnep alkalmából Pécs M. J. Város polgármester-helyettese avatta fel. A vezető bányász családból származó Jaroslav Jičínský a leobeni cs. és kir. Bányászati Tanintézetben 1892-ben szerzett bányamérnöki diplomát. Több osztravai üzemben dolgozott, majd 1901-től a Rossitzi Bányatársaság igazgatója lett. A DGT pécsi bányáinak teljes körű korszerűsítési programjának elkészítése után pécsi bányaigazgatóként megbízta a tervezett fejlesztés végrehajtásával. A DGT-nek ekkor 12 aknája és három tárója működött kis kapacitással, nagy létszámigénnyel, gazdaságtalanul. A 75 évig megbízhatóan működő, mai állapotukban is impozáns, egyenként 500 kt/a kapacitású Szent István és Gróf Széchenyi István aknákat a világháború okozta pénz-, anyag- és munkaerőhiány miatt csak 1925-ben, illetve 1927-ben avathatták fel. A harmadik, a meglévő vasasi Thommen aknát új, villamos szállítógéppel és acélszerkezetű aknatoronnyal 250 kt/a kapacitásúvá fejlesztette. A működő üzemek rentabilitását a kiszolgáló tevékenységek külszíni szállítás, szénelőkészítés, szénfeldolgozás, villamosenergia-termelés vertikumának teljes centralizálásával, a gépészeti szerelő, javító és gyártó kapacitás, az építészeti kivitelező és karbantartó bázis legkorszerűbb színvonalon történő létrehozásával biztosította. Az utolsó években valósult meg a tervezett kolonizáció. A Társaság a 60 éves kora miatti nyugdíjazási kérelmét 1931-ben tudomásul vette. Nyugdíjas éveiben a přibrami Bányászati Főiskola Bányaművelés tanszékének vezetésével bízták meg, oktató munkájának 1939- ben az Anschluss után a cseh főiskolák bezárása vetett véget. 1.5. GPS koordináták: N=46 0 05,6413 E=18 0 13,7860 21

1.6. GPS koordináták: N=46 0 04,6357 E=18 0 13,7630 22 A MOHács pécsi vasút emléktáblája az egykori székház falán, Mária u. 7. A fekete márvány emléktábla szövege: AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG PÉCSI BÁNYÁINAK SZÉNSZÁLLÍTÁSÁRA 1854-BEN ÉS 1857-BEN ÜZEMBEHELYEZETT MOHÁCS PÉCSI VASÚT (MPV) AZ ELSŐ DÉL-DUNÁNTÚLI VASÚTVONAL EMLÉKÉRE Egy korabeli vasúti személykocsi képe alatt a folytatás: ÁLLÍTOTTA AZ EGYKORI ÜZLETVEZETŐSÉG FALÁN A PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2004 A DGT pécsi megtelepedésekor az ígért állami finanszírozás késedelme miatt az erre a célra alakult Mohács-Pécsi Az üzletvezetőség épülete ma Vasúttársasággal 1857-ig építtette meg a vasutat. A vasúttársaság az üzleti bevétel és a DGT által évente fizetett járadék fejében üzemeltette a vasutat. A vasút megépítéséig a szenet szekérfuvarral szállították a mohácsi kikötőig, ennek költsége magasabb volt a szén kitermelési áránál. Mohácstól Budáig a gőzhajózás megjelenése előtt emberés állatvontával történt a szállítás. A rossz útviszonyok miatt az év jelentős részében nem szállíthattak, ami viszszafogta a széntermelést. A hajóközlekedés fejlettsége és gazdaságossága miatt egy év után a társaság vállalta az általános teher-, 1859-től pedig a személyszállítást is. A Dél-Dunántúl első vasútvonala lehetővé tette, hogy a DGT saját szénigényének kielégítése mellett egyre több mecseki kőszenet értékesítsen.

A PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG ÉPÜLETE ÉS BERKS PÉTER EMLÉKTÁBLÁJA József A. u. 5. Rét u. 23. sarok A bronz domborműbetétes fekete gránit emléktábla szövege: A PÉCSI KINCSTÁRI BÁNYAIGAZGATÓSÁG 200 ÉVES MEGALAPÍTÁSÁNAK ÉS VEZETŐJÉNEK EMLÉKÉRE BERKS PÉTER (BÉCS 1770 1845 PÉCS) SELMECBÁNYÁN 1791-BEN VÉGZETT BÁNYAMÉRNÖK 1808-TÓL 1845-IG A PÉCSI BÁNYÁSZATI KERÜLET KINCSTÁRI BÁNYAIGAZGATÓJA 1.7. GPS koordináták: N=46 0 04,2438 E=18 0 13,3832 (Alatta ex librisének bronz domborműve.) A MECSEKI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ÚTTÖRŐJE A MECSEK HEGYSÉG GEOLÓGIAI KUTATÓJA, PÉCS TUDOMÁNYOS KULTURÁLIS TÁRSADALMI ÉLETÉNEK AKTÍV SZEREPLŐJE, VÁROSI MÉRNÖKKÉNT, TERVEZŐKÉNT A VÁROS KORABELI FEJLESZTŐI MUNKÁINAK RÉSZESE (Aláírásának bronz domborműve.) ELHELYEZTE A PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL 2009 A bányászat felügyeletét ellátó Pécsi Bányakapitányság épületét a két világ- Berks Péter emléktáblája a bejárat bal oldalán Mennyezeti freskórészlet a lépcsőházban háború közötti magyar építészet egyik legtehetségesebb művésze, a modern jegyeket a népi építészettel ötvöző Medgyaszay István tervezte 1922-ben. Az 1926-ban kivitelezett épület József Attila utcai, nemesen egyszerű homlokzatán ma már csak az erkélykorlát utal a népművészetből merített formakincsre. A bejárati folyosó mennyezetét gazdag növényi ornamentika kíséretében a bá- 23

24 A 19. század elején az erdők rohamos pusztítása miatt a Helytartótanács szorgalmazta a szénbányászat termelésének növelését. Az erdőiket és a mezőgazdasági művelés alatti területeiket féltő földbirtokosok ellenkezését erős szakmai felügyelettel és a A bányakapítányság épülete a Rét utca felől szakszerűség biztosításával akarta nyászat jelképei és színes Szent Borbála freskó díszíti, melyet az 1990-es évek végén restaurált Czakó Ferenc, a baranyai leküzdeni. A Helytartótanács az érdekelt tulajdonosok képviselőiből bizottságot alakított, melynek tagjai múzeumok restaurátora. Újbóli felavatása 1808-ban megbízóik egyetésével a 2000. évi Szent Borbála ünnep- ségen történt. Borbála a bányászat és a tüzérség mellett a földműveseknek is védőszentje volt, ezért látható a freskón guzsallyal és orsóval a kezében. A Bányakapitányság épülete késő szecessziós jegyei, építészeti értékei, valamint belső mennyezetfestése megőrzésére 2005 óta védett műemlék. A 2004. évi bányásznap óta helyet ad az újra megnyílt Mecseki Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Kiállításnak és Könyvtárnak, ma a KBM Alapítvány Mecseki bányászat története című állandó kiállításának. Bejárata a Rét u. 23. felől található. Itt működik a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány is. Az épület nyugati homlokzatán emléktáblát helyeztek el 2009-ben az egykori pécsi kincstári bányaigazgatóság megalapításának 200 éves évfordulója alkalmából, vezetőjének emlékére. megalakították a pécsi bányakerületet, kincstári bányaigazgatójának megválasztották a jelenlévő Peter Maria von Berks (1770 1845) Selmecen végzett bányamérnököt, aki 1809-ben foglalta el hivatalát Pécsett. Hátrahagyott iratai a 19. század első felének mecseki bányászata, és saját mérnöki munkájának részleteire kiterjedő értékes dokumentumok. A vasasi bányát pl. kora technikai színvonalára igyekezett emelni, az első metángyulladás után elrendelte a puskaporral való óvatos munkavégzést, a sorozatos metángyulladás miatt beszereztette Magyarországon az első Davylámpát. A vasasi bányákban előforduló terméskoksz ismeretében nyitott kemencében végeztetett kokszolási kísérletet a faszén-fogyasztás csökkentésére, de a Pestre küldött kocsi koksz iránti érdektelenség miatt az égetést nem tudták rendszeresíteni.

VADÁSZ ELEMÉR EMLÉKTÁBLÁJA Rákóczi út 28. Az épület falán elhelyezett emléktábla szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLT ÉS DOLGOZOTT 1909 ÉS 1923 KÖZÖTT DR. VADÁSZ ELEMÉR KOSSUTH-DÍJAS, AKADÉMIKUS EGYETEMI TANÁR, NEMZETKÖZI HÍRŰ GEOLÓGUS. MUNKÁSSÁGÁVAL JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULT A MECSEKI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT FELLENDÜLÉSÉHEZ. PÉCS, 1982. SZEPTEMBER 5. A Sikorszky-Zsolnay család részére az 1910-es években emelt neoklasszicista épület észak-nyugati sarkán helyezték el 1982-ben a jeles Mecsek kutató geológus aranyozott betűkkel vésett fehér márványtábláját. A 20. század első felében a mecseki kőszénre vonatkozó ismeretek gyarapítása, a földtani szemlélet kialakítása elsősorban Vadász Elemér nevéhez fűződik. 1912-ben megállapította, hogy a telepmentes homokkő öszlet képződményei kétségtelenül az egész felső- triászt képviselik, továbbá, hogy az András aknai»andrás-vető«a Misinán keresztül Szentkútig folytatódik. 1930- ban felismerte, hogy a Mecsekben a hegyképző időszakokra következő színi megújulás mindig süllyedő irányzat mellett szolgáltatja jelentékenyebb széntelepeinket. 1935-ben megjelent mecseki monográfi ájában összegezte a kőszénösszletre vonatkozó ismereteket, és faunalistát is közölt az addigi gyűjtés anyagából. 1940-ben újabb tanulmányban fejtette ki a kőszén keletkezésére vonatkozó megállapításait. A kőszénvonulat egységes tengerparti lápvilág volt, amelyet D-en, K-en és valószínűleg É-on is kiemelkedő gránit-szárazulat határolt, és a liász kőszénképződés vékonytelepes átmenet a gyűrtvidéki és a rögvidéki típus között. 1.8. GPS koordináták: N=46 0 04,3560 E=18 0 13,5013 25

a Imre u. Belváros és Uránváros tai János sétány ca 1/C kép, Belváros / Ágoston tca Papnövelde utca Szent Mór utca sef utca Kis Flórián u. 200 m 500 foot K Zö Papnövelde Tetty Kis Flórián u. Zidina Flórián János utca Szik u. Nagy Flórián Nagy F. u. ossy Dr. Majorossy Imre u. Bástya u. Vince utca 1.9. Majtényi Ferenc u. Felső Havi u Ágota u. 1.10. Szt. Ágoston o templom Király utca Piac Losonc utca Ágoston Domb u. Ady Endre utca Márton u. Alsó Havi utca Búza Könyök u. Orsolya u. Lánc utca 26 u. u. 1/D kép, Uránváros / Újmecsekalja Páfrány utca Ürögi fasor Vadrózsa u. Pollack Százszorszép u. Borostyán utca Árvácska utca Baranya utca Monostor utca Liliom utca 100 m 500 foot u. Szigeti út Pálma utca Mihály u. Acsády Ignác utca Stadion utca Kerényi Károly utca NENDTVICH ANDOR ÚT Hajnóczy József út Páfrány utca 1.11. 1.12. 1.13. Páfrány E Kőrösi Csoma Sándor u. Esztergár Lajos utca utca Bánki Donát u. p. Uránbányász Zipernovszky Károly u. Alpári Gy. u. Ybl Miklós utca Bihari János utca Szilárd Leó park Építők útja Dr. Berze Radnóti Miklós u Nagy J. u. Dr. Veress Szőnyi Ottó u.

Az emlékmű felirata: A Mecseki központi szénés uránbányászati emlékmű az Ágoston en Középen a talapzaton: Tisztelet és hála a mecseki szén- és uránbányászatnak Jó szerencsét! Első nézet, a baloldali kockán álló bányászjelvény és a szöveg: Uránércbányászat (1955 1997) Kővágószőlős Cserkút, Bakonya Hetvehely. 1.9. GPS koordináták: N=46 0 4,7782 E=18 0 14,1130 A jobboldali kockán lefelé fordított bányászjelvény és a szöveg: Kőszénbányászat (1752 2004) Pécs, Mecsekszabolcs Somogy, Vasas Hosszúhetény Komló Magyaregregy Kárász, Vékény Szászvár, Császta Máza, Váralja Nagymányok. Hátsó nézet: a baloldali kockán álló bányászjelvény és a szöveg: 250 év ész és derék munka. A jobboldali kockán lefelé fordított bányászjelvény és a szöveg: Küldetésüket befejezték, népnek hazát, házat, kenyeret, városnak, megyének gazdagodást, fejlődést. 27

A 4,5 m magas, 20 m 2 alapterületű emlékmű az utódok nevében állít méltó emléket az elmúlt negyed évezredes mecseki szén- és uránbányászatnak. Fő motívuma egy fekete márványból faragott, kemény férfi test, erőt sugárzó bányászidol, melynek feszességét belső sziluettként az idol testébe mélyen bevágott függőleges bánya-keresztmetszet oldja. Az emlékmű alaprajza négyzet, a négy sarkán egy-egy kockával. A posztamens és a kockák gránit burkolatába mélyen bevésett feliratok betűi és a bányászjelvények vízszintes bányavágatokra emlékeztető motívumok. A 6 cm mély betűalagutak vége fényelnyelő és fényvisszaverő anyaggal bevont felületek, melyek sötétben fényt bocsátanak ki, érzékeltetve a beli mélységet. A talapzatba süllyesztett világítótestek irányfényei csak az idolt világítják meg. Az emlékművet a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány létesítette állami és pályázati források nélkül, 43 jogi és másfélszáz magánszemély adakozásából. Taubert László szobrászművész alkotását 2006. szeptember 1-jén avatták fel. 28 Az Ágoston i emlékmű, hátben a várfallal

BÁNYÁSZ TORONYZENE AZ ÁGOSTON TÉRI RK. TEMPLOM TORNYÁBÓL Bányász szakmánk és áldozatos, nehéz munkát végzett elődeink iránti tiszteletadásként a 2004. évi bányásznaptól naponta toronyzene csendül fel a tizenkét bányásztelepülésen kívül az Ágoston i római katolikus templom tornyából is. Azért szól itt is, hogy emlékezzünk: Pécs 250 éven át bányaváros volt, amely ez idő alatt nagyrészt a bányászatból fejlődött, épült, gazdagodott. Az Ágoston volt a kapcsolat sokáig a város és a bányatelep között: innen vezetett az első út a kolóniára, A toronyzene helyszíne az Ágoston i rk. templom az itteni lakosok fuvarozták a városba a szenet, itt anyakönyvezték a kolónia lakóit és innen néhány száz méterre, a Mária utcából irányították sokáig a szénbányákat. Az egykori 14 órai műszakváltás időpontjában bevezetésként, majd két óránként megismételve (10 és 18 óra között) közkívánatra elhangzik a hajdani klopfolás, a klopacska munkába hívó jele, majd egy harangjáték átmenet után hétköznap felhangzik a Tisztelet a bányász szaknak kezdetű régi bányászdal, melyeket Kircsi László pécsi zeneszerző komponált harangjáték zeneművé. A feldolgozott dallam a bányászok egyik legünnepélyesebb dala, Közép-Európában a 19 20. században bányászhimnuszként volt közismert a Der Bergmannstand sei hoch geehret kezdetű ősi német bányászdal. Vasárnaponként a bányászhimnusz feldolgozása hallható. A zenei feldolgozások, és a Pécsett és a környező bányász településeken működő toronyzenei rendszer a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány szellemi tulajdonát képezi. 1.10. GPS koordináták: N46 0 04,7782 E18 0 14,1130 29