A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

Hasonló dokumentumok
A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Készítette: Kurcz Regina

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Radon a felszín alatti vizekben

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Környezettudomány III. (Radon és természetes gázfeláramlások kutatása)

Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat kezdetétől napjainkig

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

Barlangképződés nanoléptékben, avagy a mikrobák szerepe a budapesti barlangok képződésében

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDİ TÖRÖK-FORRÁSÁBAN

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Vízben oldott radon mérése folyadékszcintillációs (LSC) technikával

A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

Modern fizika laboratórium

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

Káplán Mirjana Környezettudomány MSc

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA

Röntgen-gamma spektrometria

A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata budai-hegységi barlangokban

Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Szerkezetvizsgálat ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS (BSc)

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Biocidok és kábítószerek mérési tanulmánya a gázkromatográfia- tömegspektrometria felhasználásával: elemzésük környezeti vízmintákban

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Szakmai fizika Gázos feladatok

A NATO ÉVI NEMZETKÖZI RADIOLÓGIAI ÖSSZEMÉRÉSÉNEK (SIRA-2008) TAPASZTALATAI. Vágföldi Zoltán, Ferencz Bernadette

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Havancsák Károly Nagyfelbontású kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp az ELTÉ-n: lehetőségek, eddigi eredmények

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

SZAKDOLGOZAT. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar. Földrajz-Környezettan szak. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Dankházi Z., Kalácska Sz., Baris A., Varga G., Ratter K., Radi Zs.*, Havancsák K.

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben

Röntgenanalitika. Röntgenradiológia, Komputertomográfia (CT) Röntgenfluoreszcencia (XRF) Röntgenkrisztallográfia Röntgendiffrakció (XRD)

Toronfelhalmozódás vizsgálata vályogházakban

Átírás:

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Magyarországi forrásvizek Budapesti Hévizek Gellért-hegy forrásai ~600 Bq/l radontartalma Mátra, Mátraderecske (andezit) kútvíz 125 Bq/l A Soproni-hegység (gneisz) Csalóka forrás 220 Bq/l Velencei-hegység (gránit) Szűcs-forrás 250 Bq/l Mecsek (homokkő) Cserkút 76 Bq/l (Erőss A., 2010; Halász I., 1995; Kasztovszky Zs., 1996; Nagy H. É., 2006; Freiler Á., 2008)

A Gellért-hegy forrásainak publikált, mért radontartalma (Palotai et al., 2005) A Gellért-hegy fontossága radon szempontjából és a témaválasztás Három forráscsoport: Rác-fürdő Rudas-fürdő Gellért-fürdő oka

Vizsgálatok célja Vizsgálatok alapja: Rn-forrás, a forrás alján elhelyezkedő vörös bakteriális kiválás (ferrihidrit és goethit) A víz 226 Ra aktivitása 462 mbq/l nem elég (Erőss 2010) Célok: 0.5 m Lehet-e további anyag a Rn-forrás? A minták exhalációjának meghatározása Becslést adni a Rn-t kibocsátó anyag lehetséges mennyiségére További vizsgálatok - kiválások anyagvizsgálata

A vizsgált terület bemutatása Csoport száma Csoport neve Minta neve 1. Vízfelszíni kiválás VK1 VK2 VK3 2. Vörös, bakteriális kiválás VBK1 VBK2 3. Lemezes kiválás LK1 LK2 LK3 4. Mésziszap MI MI-LK4 Összesen 2 alkalommal 10 db szilárd, és 5 db vízminta

Mérési módszerek I. Radiometriai vizsgálatok Vízminták radonkoncentrációjának mérése: folyadékszcintillációs spektrometriával, (TriCarb1000 típusú spektrométerrel) c Rn - fajlagos radonaktivitás (Bq/l) Szilárd minták fajlagos rádiumtartalmának meghatározása: Gamma spektroszkópiás mérések HPGe detektorral A Ra - fajlagos rádiumaktivitás (Bq/kg) Fajlagos exhaláció mérések: vízbe történő exhaláció (2 méréssorozat) (TriCarb 1000) M - fajlagos exhaláció (db/s)/kg Bq/kg levegőbe történő exhaláció RAD7 radon detektorral M - fajlagos exhaláció (db/s)/kg Bq/kg

Mérési módszerek II. Anyagvizsgálati módszerek Minták fő kristályos fázisainak vizsgálata: röntgenpordiffrakció (XRD) Kristályos fázisok nagyfelbontású vizsgálata és vas keresése: pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) Elemösszetétel meghatározása és vas jelenlétének vizsgálata: röntgenfluoreszcencia analízis (RFA)

Mintaelőkészítés és a mérés elve Lehetőség szerint azonos fázis vizsgálata az összes módszerrel

Fajlagos exhaláció (Bq/kg) Mérési eredmények I. Rn vízben és exhaláció Vízminták radonkoncentrációja (4 db minta esetén): 610±22 Bq/l Szilárd minták fajlagos radonexhalációja: Vízbe (2 méréssorozat alapján), és levegőbe történő exhaláció: 700 600 500 400 300 200 100 0 Vízbe és levegőbe történő fajlagos exhaláció VBK1 vörös bakteriális kiválás LK1 lemezes kiválás Fajlagos exhaláció levegőbe Fajlagos exhaláció vízbe LK2 lemezes kiválás Minta neve VK1 vízfelszíni kiválás VK2 vízfelszíni kiválás Csoport neve Átlag exhaláció (Bq/kg) Bizonytalans ág (Bq/kg) Vörös, bakteriális kiválás 531 22 Lemezes kiválás 316 18 Vízfelszíni kiválás 230 97 A vörös, bakteriális kiválás (VBK1) exhalációja a legmagasabb (20%) ~550 Bq/kg

Fajlgagos aktivitás (Bq/kg) Mérési eredmények II. A fajlagos aktivitás: Fajlagos aktivitás Csoport neve Fajlagos aktivitás (Bq/kg) Fajlagos aktivitás csoportonként Lemezes kiválás 1185,84 Vízfelszíni kiválás 260,47 1800 1600 Vörös bakteriális kiválás 1283,35 Mésziszap 327,347 1400 1200 1000 Uránra utaló csúcsok nem jelentek meg a spektrumon A vörös, bakteriális kiválás és a lemezes kiválás aktivitása a legnagyobb, 1200-1300Bq/kg 800 600 400 200 0 Lemezes kiválás (3 minta) Vízfelszíni kiválás (2 minta) Csoport neve Vörös bakteriális kiválás Mésziszap

Egyszerű becslés Rn-forrás mennyiségére Megbecsülhető, hogy a Rn-t kibocsátó anyag milyen vastagon terül el a medence alján Feltételezzük, hogy: minden Rn-t a vörös bakteriális kiválás szolgáltat (legmagasabb exhalációjú) a víz nem áramlik, így A=E a víz egyenletes mélységű d=0,5m a kiválás sűrűsége ρ=3000 kg/m 3 (CaCO 3 kerekített)

Egyszerű becslés Rn forrás mennyiségére Mért adatok: M radont szolgáltató anyag fajlagos exhalációja (Bq/kg) MEDENCE c forrásvíz Rn-tartalma (Bq/l) Számolt adatok: F medence felülete (m 2 ) V víz térfogata (m 3 ) A víz teljes radioaktvitiása (Bq) m Rn-t szolgáltató anyag tömege (kg) W - Rn-t szolgáltató anyag térfogata (m 3 ) d radont szolgáltató anyag vastagsága (cm) A medence felszínét és a víz térfogatát téglatesttel közelítjük F medence = F medencefal +F cső = (ab+2bc+2ac)+2πr m = 41,98 m 2 V víz = V víz -V cső = 8,5 m 3 A = c víz V víz = E = m anyag M anyag A = 5,1*10 6 Bq; m=9270kg ρ anyag = m/w W=m/ρ = 3,09 m 3 W/F = d = kb. 7 cm

Mérési eredmények III. Kiválások anyagvizsgálata A mintákat felépítő fő fázisok: Csoport száma és neve Mintát felépítő fázis 1. Mintát felépítő fázis 2. 2. Vörös bakteriális kiválás VBK1 Kalcit Dolomit 3. Lemezes kiválás LK1 Kalcit Aragonit 3. Lemezes kiválás LK2 Kalcit Aragonit 3. Lemezes kiválás LK3 Kalcit Aragonit 1. Vízfelszíni kiválás VK1 Kalcit - Megjegyzés: Vörös bakteriális kiválás esetén egy nagy intenzitású csúcsot nem sikerült beazonosítani Egyes esetekben a csúcsok felhasadtak

Mérési eredmények IV. Minták elemösszetétele röntgenfluoreszcencia analízis alapján: Csoport neve Vörös, bakteriális kiválás VBK1 Lemezes kiválás LK1 Lemezes kiválás LK2 Lemezes kiválás LK3 Mésziszap MI Meghatározott elemek Ca, Fe, Sr, I, Ba, La, Ce Ca, Sr, I, Ba Ca, Sr, I, Ba Ca, Sr, I, Ba Ca, Sr, I, Ba Vörös, bakteriális kiválás elemösszetételét tekintve kitűnik a többi minta közül

Mérési eredmények V. Kiválások anyagvizsgálata Pásztázó elektronmikroszkóppal azonosítottuk a kalcitot, az aragonitot és különböző vasvegyületeket is: Ez megalapozza, hogy további alacsonyabb kimutatási határú műszerrel tovább vizsgáljuk a minták vastartalmú fázisait (3 vastartalmú ásvány)

Eredmények diszkussziója I. A Török-forrás Rn-koncentrációja 610±22 Bq/l, ami valóban magas koncentráció Gamma-spektroszkópiás mérések szilárd minták rádiumaktivitása, csoportonként különböző érték, a legmagasabb aktivitású a vörös, bakteriális kiválás és lemezes kiválás ~1300 Bq/kg Exhaláció mérések csoportonként különböző exhaláció, vörös, bakteriális kiválás ~550 Bq/kg, lemezes kiválás 300 Bq/kg Röntgenpordiffrakciós fázisanalízis a legnagyobb mennyiségben kalcit, aragonit, egy esetben dolomit, vörös, bakteriális kiválás esetén egy nagy csúcsot nem tudtunk beazonosítani A diffrakciós csúcsok felhasadtak, oka lehet helyettesítő atom beépülése a kristályrácsba (RFA) Lehetséges elemeket RFA-val kerestük Sr, Ba, I, vörös, bakteriális kiválás esetén Ce, La, Fe érdemes a vas mennyiségét tovább vizsgálni (alacsonyabb kimutatási határ) Ezt erősíti a SEM is, a további vasvegyületek azonosítása okán

Összefoglalás A négy csoportra osztott minták, csoportonként különböző eredmények Meghatároztuk a minták fajlagos aktivitását (~1300 Bq/kg) fajlagos exhalációját vízbe és levegőbe (vörös, bakteriális kiválás ~550Bq/kg) Megbecsültük, hogy a radont kibocsátó anyagnak milyen vastagságban kell megjelennie, hogy a radontartalmat biztosítani tudja kb. 7 cm A lemezes kiválás kisebb mértékben, de Rn-forrásként funkcionál (M=300 Bq/kg) Anyagvizsgálati módszerekkel megállapítottuk a fő fázisokat és nagyobb felbontásban is vizsgálódtunk (vas)

Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni témavezetőimnek, Horváth Ákosnak és Erőss Anitának a szakmai segítséget, amellyel munkámat végigkísérték Szabó Katának a HPGe-s mérésekben való segítségért Gubicza Jenőnek és Jenei Péternek az XRD mérésekben nyújtott segítségért Bendő Zsoltnak a SEM mérésért Csorba Ottónak az RFA mérésben nyújtott segítségéért Mádlné Szőnyi Juditnak az értékes tanácsaiért

Köszönöm a figyelmet!