Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.0 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Bács-Kiskun megye 63,23 Mrd Ft ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Dr. Kecskés László, területfejlesztési munkatárs Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. kecskes@bacskiskun.hu, 70/422-2881 ITP felelős szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Kecskemét, 2015. március
Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK... 4 2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK... 5 2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK... 5 3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA... 6 3.1. AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ... 6 3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA... 7 A KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATOK KÖZÜL A SZOMSZÉDOS MEGYÉKKEL ÉS KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROSSAL VALÓ KAPCSOLÓDÁST AZ EGYEZTETÉS IDŐSZAKÁBAN LEHET VIZSGÁLNI, MERT MINDEN MEGYE ÉS MEGYEI JOGÚ VÁROS MOST KÉSZÍTŐ A SAJÁT ITP-JÉT.... 8 4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA... 10 4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA... 12 4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL... 13 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére... 17 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés... 18 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken... 20 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése... 21 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés... 23 5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI... 25 5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI... 25 5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA... 27 6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE... 28 7. MELLÉKLETEK... 30 2
1. Bevezetés 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014 2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a 3
Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014 2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.) 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014 2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. 2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a 2014 2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57. (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások. 4
2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok Sorszám I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság Indíthatósága / előkészítettség Kockázatok Projekt komplexitása Hatás Fenntarthatóság Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága. 2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat II.1. II.3. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. II.6. Hozzájárulás munkahelyteremtéshez a A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. II.7. II.8. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez Egyéb: Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések. 5
3. Az ITP célrendszere és integráltsága 3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz 1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével tematikus cél megvalósulását szolgálják A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése a Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása valamint a Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása. Részben ide, részben pedig az Élhető és életképes vidék célhoz kötődik a turizmusfejlesztés illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az Élhető és életképes vidék valamint a Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni. 6
Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése Egészséges és megújuló társadalom Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Élhető és életképes vidék Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása Leromlott városi területek rehabilitációja A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Helyi identitás és kohézió erősítése 2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere 3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) 7
Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme (TC7) Specifikus célok Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6) (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 SC1 SC2 SC3 SC4 SC5 SC6 Bács-Kiskun 2020 ITP célok Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3) Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8) A szomszédos megyékkel és Kecskemét Megyei Jogú Várossal való kapcsolódást az egyeztetési változatok elfogadását követő időszakban lehet vizsgálni, mert minden megye és megyei jogú város most készíti a saját ITP-jét. 8
Nemzeti fejlesztés 2030 3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos illetve EU célok közötti kapcsolattrendszer Bács-Kiskun 2020 2020 ITP EU 2020 Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Leromlott városi területek rehabilitációja Fenntartható növekedés Intelligens növekedés Inkluzív növekedés KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése Helyi identitás és kohézió erősítése Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása 9
4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti. A forrásallokációt az igényfelmérés következő tapasztalatai befolyásolták: Az egészségügyi alapellátással és a szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztésekre közel dupla akkora forrásigény jelentkezett, mint a központilag megadott forrásallokáció. A helyszíni felmérések az igényeket alátámasztották mert ezen közösségi szolgáltatások infrastruktúrája valóban kritikus állapotban van. Ugyanakkor ezen prioritáson belül leromlott városi területek rehabilitációjára a városok nem jelentkeztek. Akiknél ez probléma volt ott korábbi ROP-os pályázatból kezelték. Javaslatunk szerint így a 4.3. intézkedésről 1,234 Mrd Ft-ot és az 5.1. intézkedésről 1,5 Mrd Ft-ot javaslunk átcsoportosítani az egészségügyi és a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére. Az 5. prioritásban értelemszerűsen így kicsiny az igény az 5.2. intézkedésre, mert ez alapvetően a városrehabilitációhoz kapcsolódik. Ennek megfelelően prioritáson belül 0,503 Mrd Ft átcsoportosítását indítványozzuk az 5.2. intézkedésről az 5.3.-ra, illetve további 0,349 Mrd Ft-ot az 5.1-ről az 5.3.-ra. Indoklásunk, hogy a foglalkoztatási együttműködésekre megmaradó források még így is bőven lefedik a potenciális igényeket, a helyi közösségi programokat illetően viszont magas a forrásigény. A települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk 1,982 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A 2.1. és az 1.4. intézkedéseknél változtatást nem javasoltunk, mert összhangban vannak a megyei igényekkel. Az 1.2 és az 1.3. intézkedéseknél a kerékpárutakkal és az utakkal kapcsolatos igények jelentősek, ezért itt növelést indítványozunk, mely forrás az 1.1. intézkedésről tehető át ide. Ez utóbbi esetében az 50 %-os támogatású jövedelemtermelő beruházások önkormányzatok számára nem kidolgozott finanszírozási konstrukciója a fejlesztési kedvet jelentősen visszafogja. Az átcsoportosítás révén az 1. prioritás kerete nem változik, csak három intézkedés között történik átcsoportosítás. 10
4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Fenntartható turizmusfejlesztés Gazdaságfejlesztést szolgáló közlekedésfejlesztés Családbarát intézmények, közszolgáltatások fejlesztés Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Energiahatékonyság, megújuló energia Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja Helyi szintű komplex programok Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum Helyi közösségi programok támogatása 11
4.1. A megyei keret tematikus felosztása TOP intézkedés Megyei keret (Mrd Ft) 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 4,489 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 7,128 7,131 4,880 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11,700 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3,978 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 11,934 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 3,343 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 2,448 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 0,600 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 3,396 0,180 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 2,024 Mindösszesen 63,23 12
100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% TOP szerint Saját igények szerint 5. ábra: A megye keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint 4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a kedvezményezettekhez: a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáitól függően. a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére 13
jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani. kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez. Az első három módszert nem kell alkalmazni, azonban a 4. hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. 14
1. térkép: A Homokhátság területe A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Tataháza 15
2. térkép: A szabad vállalkozói zóna területe A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés (1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1.5. Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft) valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra illetve kiemelt kedvezményezetti csoportokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni. 16
4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejleszté st és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejleszt és 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0 0 0 0 Kedvezménye zetti csoport 0 0 0 0 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 3,489 5,628 5,631 4,880 1. táblázat: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 6. ábra: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 17
8 7 6 5 4 3 2 1 0 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 7. ábra: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszegei (Mrd Ft) 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Földrajzi célterület 0,000 Fejlesztési cél 0,000 Forráskeret felhasználási módok Kedvezményezetti csoport 0,000 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 11,700 2. táblázat: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 18
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 8. ábra: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 12,000 10,000 8,000 6,000 4,000 2,000 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 0,000 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 9. ábra: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft) 19
4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése Földrajzi célterület 0 0 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0 0 Kedvezményezetti csoport 0 0 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 3,978 11,934 3. táblázat: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 10. ábra: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 20
12 10 8 6 4 2 0 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 11. ábra: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft) 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturáli s fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatá sok infrastruktúrájá nak bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Földrajzi célterület 0 0 0 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0 0 0 Kedvezményezetti csoport 0 0 0 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható 3,343 2,448 0,600 4. táblázat: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása 21
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 12. ábra: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Minden megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 13. ábra: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege 22
4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Földrajzi célterület 1,000 0 0 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0 0 0 Kedvezményeze tti csoport 0 0 0 Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható 2,396 0,180 2,024 5. táblázat: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 14. ábra: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 23
3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Minden, megyén belüli jogosult számára pályázható Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület 15. ábra: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti keretösszege (Mrd Ft) 24