Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

Átírás

1 70/2016. (XI.25.) Kgy. sz. határozat melléklete Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Cím Verzió 4.0 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Bács-Kiskun megye 63,23 Mrd Ft ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kicsiny László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. kicsinylaszlo@bacskiskun2020.hu, 30/ ITP felelős szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Kecskemét, november

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA AZ ITP ÜTEMEZÉSE MELLÉKLETEK

3 1. Bevezetés között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú 3

4 városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, február 2.) 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről. Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők: Elfogadott dokumentum Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója I. Helyzetelemzési fázis Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója II. Javaslattevő fázis Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0 Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el) Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program 1. számú módosítása Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program 2. számú módosítása Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program 3. számú módosítása Közgyűlési határozatszám 60/2013. (XI.29.) Kgy. 60/2013. (XI.29.) Kgy. 54/2014. (IX.26.) Kgy. 56/2014. (IX.26.) Kgy. 55/2014. (IX.26.) Kgy. 57/2014. (IX.26.) Kgy. 17/2015. (III.27.) Kgy. 25/2015. (IV.30.) Kgy. 47/2015. (IX.25.) Kgy. 55/2016. (IX.30.) Kgy /2016. (XI.25.) Kgy Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai: Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 4

5 A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is. A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt. Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács- Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el. A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz. 5

6 2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57. (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok Sorszám I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság Megalapozottság Kockázatok Projekt komplexitása Hatás Integrált megközelítés Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való illeszkedése, szinergikus hatása. 6

7 I.9. I.8. Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforráshatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje, lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek. A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára sem. I.10. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett. I.11. Eredményesség A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez. 7

8 2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját. II.1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5) 8

9 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Alaphelyzet: II.3. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók a megyén belüli helyzettől függően is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében kedvezményezettnek számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások komplex programmal fejlesztendőnek, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások fejlesztendőnek minősülnek. Illeszkedő megyei program célok: Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) Alaphelyzet: II.6. Hozzájárulás munkahelyteremtéshez a A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) 9

10 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) Alaphelyzet: A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. II.7. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Illeszkedő megyei program célok: Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Alaphelyzet: II.8. Egyéb: Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések. Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést. Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási 10

11 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével. Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések 11

12 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5) 12

13 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Az ITP célrendszere és integráltsága 3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz 1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével tematikus cél megvalósulását szolgálják A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése a Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása valamint a Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása. Részben ide, részben pedig az Élhető és életképes vidék célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az Élhető és életképes vidék valamint a Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni. 13

14 Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése Egészséges és megújuló társadalom Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Élhető és életképes vidék Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása Leromlott városi területek rehabilitációja A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Helyi identitás és kohézió erősítése 2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint: 14

15 ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog elsősorban a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás arányát. ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára. 15

16 A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálási akciók. ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is. ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. 16

17 ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme (TC7) (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 SC1 SC2 SC3 17

18 (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) SC4 SC5 SC6 Specifikus célok Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6) Bács-Kiskun 2020 ITP célok Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3) Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8) ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket. ITP1 ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre 18

19 fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével. 19

20 Nemzeti fejlesztés ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer Bács-Kiskun ITP EU 2020 Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Leromlott városi területek rehabilitációja Fenntartható növekedés Intelligens növekedés Inkluzív növekedés KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése Helyi identitás és kohézió erősítése Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása 20

21 Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai: - A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1) - Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom kialakításának elősegítése (ITPc4) Bács-Kiskun Megye ITP céljai: KMJV településfejlesztési céljai ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8 ITPc1 X X X X X ITPc2 X X ITPc3 X X ITPc4 X X X A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése. Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Dunastratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye 21

22 esetében a Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász- Nagykun-Szolnok megye Térségi turizmusfejlesztés (JNSZM2), Bács-Kiskun megye Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács- Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az Elérhetőség és mobilitás javítása, Tolna megyében a Fenntartható gazdaságés turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés, Fejér megyében a Helyi és térségi gazdaságfejlesztés célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata: Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat Megyék ITP céljai Csongrád megye Bács-Kiskun megye ITP célja (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl. 22

23 Megyék ITP céljai JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye ITP célja (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom Pest megye Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Helyi és térségi gazdaságfejlesztés Fejér megye A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a települési környezet fenntartható megújítása Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és közösségi programok révén Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés Közlekedésfejlesztés A környezeti fenntarthatóság elősegítése Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások) színvonalának növelése Élhető települések Tolna megye Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése Baranya megye Helyi gazdaságok fejlesztése Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás 23

24 Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritása A környezet védelme és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment A fenntartható közlekedés támogatása és a közinfrastruktúra fejlesztése A turizmus és a kulturális, természeti örökség erősítése Az üzleti környezet versenyképességének erősítése, kis- és középvállalkozások, kereskedelem és befektetések fejlesztése ITP kapcsolódás Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik legfontosabb eleme a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége. A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban. Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a kulturális, illetve természeti értékek vannak. Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához. 24

25 4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti. 4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere A következő táblázatban az intézkedések és a prioritások közötti, saját igényeken alapuló, évek közötti bontásban szereplő forrásmegosztást láthatjuk. 25

26 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés TOP prioritások intézkedései Ellenőrzés Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft) A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft) ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA 298, , ,986 61,769 89, ,68 23,626 11,699 15,910 4,890 7,100 63,23 26

27 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés TOP prioritások intézkedései Ellenőrzés Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft) 114,354 71,328 51,126 61, ,785 75, ,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14, ,68 A megye TOP forráskeretének megosztása prioritásonként és intézkedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft) 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,23 27

28 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés TOP prioritások intézkedései Ellenőrzés Az egyes TOP prioritások közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) 2015-ben meghirdetett források (Mrd Ft) 23,611 11,699 15,848 5,057 7,011 63,23 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23 2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223 28

29 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés TOP prioritások intézkedései Ellenőrzés 2016-ban meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft) 6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28, ben meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft) 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Ellenőrzés 9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0 29

30 A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A forrásarányos keretek és az ITP-ben szereplő keretek eltérésének okait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Intézkedések 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Eltérés magyarázata Települési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást kértünk A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Ezen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében intézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés kiemelt az önkormányzatok körében. 30

31 Intézkedések 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Eltérés magyarázata Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk. A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) - Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Helyi közösségi programok megvalósítása - 31

32 4.1. A megyei keret tematikus felosztása TOP intézkedés Megyei keret (Mrd Ft) 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9, Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 5,666 4,047 4, Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 10, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1, A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1, Leromlott városi területek rehabilitációja 1, Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5,157 0, Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171 Mindösszesen 63,23 32

33 5. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint 33

34 6. ábra: Bács-Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként 4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (2.1. verzió) című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a kedvezményezettekhez: a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáitól függően. a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes 34

35 intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani. kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. megyei önkormányzat saját projektjei: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok a megyei önkormányzat által megvalósítani tervezett fejlesztések, amelyek már az ITP tervezés / felülvizsgálat szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Ide tartoznak az önkormányzat, hivatala és saját tulajdonában álló szervezeti által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, ahol konzorciumvezetőként vesz részt. egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez. Az utolsó, hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. 1. térkép: A Homokhátság területe 35

36 Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Apostag, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Csólyospálos, Dunaegyháza, Dunavecse, Jánoshalma, Jászszentlászló, Katymár, Kéleshalom, Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunadacs, Kunbaja, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Madaras, Mátételke, Mélykút, Móricgát, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Tass, Tataháza, Rém 2. térkép: A szabad vállalkozói zónák területe A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül, és amelyet a két földrajzi 36

37 területen belül nem kíván tovább megosztani. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés 1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1,5 Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft), valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (illetve szervezetei) két intézkedés keretében saját projektet kíván megvalósítani. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására készül támogatási kérelem. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltáradatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, 37

38 néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával vezető termék létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást. Az 5.3. intézkedés keretében a helyi identitás, a Bács-Kiskun megyei tudat, a lokálpatriotizmus erősítése érdekében kíván saját projektet benyújtani 300 millió forint értékben. A helyi identitás erősítése kiváló eszköze a térség lakosságának helyben tartásának, támogatja a többi intézkedés célkitűzéseit a népesség megtartásával. A projekt keretet ad azoknak a kistelepülési fejlesztéseknek is, melyek önállóan nem valósulhatnának meg megfelelő kapacitás és tapasztalat hiányában. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni. Kiemelt kedvezményezettként pedig kizárólag a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat jelenik meg a fent említett TOP felhívás kapcsán, mint konzorciumvezető szervezet Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastrukt úra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejles ztés 1.3. A gazdaságfejlesz tést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejle sztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltat ások fejlesztésével Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) Forrásker et felhasznál ási módok Megyei Önkormányza t saját projekt 9,018 5,666 4,047 4,880 0,000 0,200 0,000 0,000 38

39 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Földrajzi célterület 1.1. Helyi gazdasági infrastrukt úra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejles ztés 1.3. A gazdaságfejlesz tést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejle sztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltat ások fejlesztésével 1,000 1,500 1,500 0,000 Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 Kedvezménye zetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető 0,000 0,000 0,000 0,000 8,018 3,966 2,547 4, táblázat: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 7. ábra: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére prioritás intézkedéseinek 39

40 felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté válhatnak. Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának pozitív irányban történő elmozdításához. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat saját pályázatot tervez benyújtani. A projekt célja a megyei turizmus koordinált fejlesztése, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások termékcsomagjainak létrehozása, a térség turisztikai arculatának kialakítása. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai 40

41 marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltáradatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával vezető termék létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési célok szűkítése sem volt indokolt. 41

42 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) Megyei Önkormányzat saját projekt 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11,699 0,000 Földrajzi célterület 0,000 Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0,000 Kedvezményezetti csoport 0,000 Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető 11, táblázat: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 8. ábra: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) 42

43 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez. 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 4,894 10,954 Megyei Önkormányzat saját projekt 0,000 0,000 Forráskeret felhasználási módok Földrajzi célterület 0,000 0,000 Fejlesztési cél 0,000 0,000 Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető 0,000 0,000 4,894 10, táblázat: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 43

44 A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO 2 -kibocsátás csökkenés elérése a rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül. Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft 12,000 10,000 8,000 6,000 4,000 2,000 Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület Megyei Önkormányzat saját projekt 0, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 9. ábra: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bács-Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetők földrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azok szűkítését nem tartjuk indokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhető pályázati rendszer az rugalmas forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. A közösségi szolgáltatásokat illetően a megyén belül nincs korreláció a hátrányos helyzetű térség, illetve település kategória valamint a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön földrajzi területként nem kategorizálhatók, földrajzi célterületként nem különíthetők el. A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő 44

45 pályázatban végezhető tevékenységek fogják a potenciális kedvezményezettek szűkítést automatikusan elvégezni. 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) Megyei Önkormányzat saját projekt 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1,794 1,429 1,834 0,000 0,000 0,000 Forráskeret felhasználási módok Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 Kedvezményezetti csoport Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető 0,000 0,000 0,000 1,794 1,429 1, táblázat: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása 10. ábra: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása 45

46 Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 5,157 0,683 1,171 Forráskeret felhasználási módok Megyei Önkormányzat saját projekt Földrajzi célterület 0 0,000 0,300 1,000 0,000 0,000 Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 Kedvezményezetti csoport Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető 2,500 0,000 0,000 1,657 0,683 0, táblázat: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft) 46

47 Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 0, Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület Megyei Önkormányzat saját projekt 11. ábra: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című fejezetben feltártuk, a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhet ki a hiányzó infrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévő eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erőforrás fejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesztés tekintetében kiemelt földrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek. A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedi stratégiát kell alkalmazni, mely stratégia kidolgozását a megyei szintű együttműködés keretében tervezzük megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet a megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mint az ország legnagyobb 47

48 megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. Az 5.3. intézkedés keretében a helyi identitás, a Bács-Kiskun megyei tudat, a lokálpatriotizmus erősítése érdekében kíván saját projektet benyújtani 300 millió forint értékben. A helyi identitás erősítése kiváló eszköze a térség lakosságának helyben tartásának, támogatja a többi intézkedés célkitűzéseit a népesség megtartásával. A projekt keretet ad azoknak a kistelepülési fejlesztéseknek is, melyek önállóan nem valósulhatnának meg megfelelő kapacitás és tapasztalat hiányában. 48

49 5. Az ITP indikátorvállalásai 5.1. A megye indikátorvállalásai TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP Célértéke (2018) Forrásarányos célérték (2018) A megye által vállalt célérték (2018) TOP Célértéke (2023) Forrásarányos célérték (2023) A megye által vállalt célérték (2023) 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése ha ,69 22, ,28 108,28 km 68 5,39 6, ,92 27,00 db m , , , ,00 km ,61 19, ,60 44,60 tonna CO 2 egyenérték 37631, , , , , ,00 49

50 TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma Helyreállított lakóegységek városi területeken TOP Célértéke (2018) Forrásarányos célérték (2018) A megye által vállalt célérték (2018) TOP Célértéke (2023) Forrásarányos célérték (2023) A megye által vállalt célérték (2023) db lakóegység Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő fő

51 5.2. Az indikátorvállalások indoklása Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl. energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az iparterületeknél, stb.). A TOP jelenleg az eredményességi indikátorok tesz vállalást, melyek a megyei keret forrásaival arányos. Az eredményességi, de a többi indikátor esetében is nagy jelentősége van a leendő pályázati kiírásnak és a TOP keretekhez kapcsolódó intézményrendszernek. A jól kialakított és működtetett pályázati, projektmenedzsment és monitoring rendszer lehet a garancia a hatékony működtetésre. 51

52 6. Az ITP ütemezése Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe: A kötelezettségvállalás várható időpontját, azaz a támogatói döntés várható idejét terveztük az adott időszakra. Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk. A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok. Feltételeztük, hogy a projektek előkészítését is támogató intézményrendszer a pályázati kiírások idejére kiépítésre kerül és megfelelő ütemezéssel segíteni tudja a potenciális pályázókat ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2017-ben. 52

53

54 7. Mellékletek ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok, ütemezések) 54

55 Megye neve: FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Bács-Kiskun megye Megyei ITP neve: A megye forráskeretét az 1702/2014. (XII. 3.) Megye forráskerete Kormányhatározat alapján, 2 (Mrd Ft): tizedesjegyig kérjük megadni! Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 63,23 Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, 3. Alacsony széndioxid kibocsátású népességmegtartó gazdaságra való áttérés kiemelten a városi településfejlesztés területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Települési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását Helyi gazdasági TOP prioritások intézkedései infrastruktúra fejlesztése 1.4. A foglalkoztatás segítése és az 1.2. Társadalmi és 1.3. A 3.2. Önkormányzatok életminőség javítása 4.1. Egészségügyi 4.2. A szociális környezeti gazdaságfejlesztést és 2.1. Gazdaságélénkítő és 3.1. Fenntartható energiahatékonyságán családbarát, munkába alapellátás alapszolgáltatások szempontból a munkaerő mobilitás népességmegtartó települési ak és a megújuló állást segítő infrastrukturális infrastruktúrájának fenntartható ösztönzését szolgáló településfejlesztés közlekedésfejlesztés energia-felhasználás intézmények, fejlesztése bővítése, fejlesztése turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés arányának növelése közszolgáltatások fejlesztésével 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó 5.3. Helyi 5.2. A társadalmi 4.3. Leromlott együttműködés megyei és helyi közösségi városi területek erősítését szolgáló foglalkoztatási programok rehabilitációja helyi szintű együttműködések megvalósítása komplex programok (paktumok) Ellenőrzés 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást kértünk. Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft) ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA 298, , ,986 61,769 89, , A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló - közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, - munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft) 23,626 11,699 15,910 4,890 7,100 63,23 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés - Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft) 114,354 71,328 51,126 61, ,785 75, ,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14, ,68 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Ezen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását. A megye TOP forráskeretének megosztása prioritásonként és intézkedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft) 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,23 A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés kiemelt az inzézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali önkormányzatok körében. Az egyes TOP prioritások közötti saját igényeken alapuló forrásmegoszlás (Mrd Ft) Az egyes TOP prioritásokon A forrásokat 3 belül az intézkedések közötti tizedesjegyig kérjük saját igényeken alapuló megadni! forrásmegoszlás (Mrd Ft) 2015-ben meghirdetett források (Mrd Ft) 2016-ban meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft) 2017-ben meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft) Ellenőrzés 4. A helyi közösségi szolgáltatások Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A fejlesztése és a 23,611 15,848 5,057 7,011 11,699 63, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért társadalmi lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk. együttműködés erősítése A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63, A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése szolgáltatás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk. 2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35, Leromlott városi területek rehabilitációja - 5. Megyei és helyi emberi erőforrás Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény fejlesztések, 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási 6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003 mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt foglalkoztatás ösztönzés együttműködések (paktumok) ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése. és társadalmi együttműködés 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 - programok 9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63, Helyi közösségi programok megvalósítása - 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0 A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft) A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft) TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.4. A foglalkoztatás segítése és az 1.2. Társadalmi és 1.3. A 3.2. Önkormányzatok életminőség javítása 4.1. Egészségügyi 4.2. A szociális környezeti gazdaságfejlesztést és 2.1. Gazdaságélénkítő és 3.1. Fenntartható energiahatékonyságán családbarát, munkába alapellátás alapszolgáltatások szempontból a munkaerő mobilitás népességmegtartó települési ak és a megújuló állást segítő infrastrukturális infrastruktúrájának fenntartható ösztönzését szolgáló településfejlesztés közlekedésfejlesztés energia-felhasználás intézmények, fejlesztése bővítése, fejlesztése turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés arányának növelése közszolgáltatások fejlesztésével 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó 5.3. Helyi 5.2. A társadalmi 4.3. Leromlott együttműködés megyei és helyi közösségi városi területek erősítését szolgáló foglalkoztatási programok rehabilitációja helyi szintű együttműködések megvalósítása komplex programok (paktumok) 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 23,611 TOP szerint 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1, Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 11,699 Saját igények szerint 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1, Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 15, A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5,057 12,000 A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft) 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 7,011 10,000 8,000 A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft) 6,000 11% 4,000 8% 37% 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2, Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 0,000 TOP szerint Saját igények szerint 25% 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 19% 1. oldal, összesen: 1

56 FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2. Megye neve: Bács-Kiskun megye Megyei ITP neve: Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése 1.3. A gazdaságfejlesztést és a és az életminőség javítása munkaerő mobilitás családbarát, munkába állást ösztönzését szolgáló segítő intézmények, közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével Ellenőrzés 10,000 Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft) 9,000 Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,880 23,611 8,000 7,000 6,000 Megyei Önkormányzat saját projekt 0,000 0,200 0,000 0,000 0,200 5,000 4,000 Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport 3,000 Fejlesztési cél Forráskeret felhasználási Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0,000 4,000 2,000 1,000 Földrajzi célterület Megyei Önkormányzat saját projekt módok Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Kedvezményezetti csoport 0,000 0,000 0,000 0,000 0, Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása Minden megyén belüli fenntartható mobilitás családbarát, jogosult számára 8,018 3,966 2,547 4,880 19,411 igényelhető Ellenőrzés: 9,018 5,666 4,047 4,880 23,611 turizmusfejlesztés ösztönzését szolgáló munkába állást közlekedésfejlesztés segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Intézkedés kódszáma 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a térség A megye területi fejlettsége turisztikai jelentős különbségeket termékcsomagjainak mutat településenként, kialakítására 200 millió járásonként is. E fejlettség forint összegű saját A forráskeret felhasználási módok részletezése kiegyenlítése érdekében 1 fejlesztést tervez. A milliárd forintot kívánunk a forrásokból 1,5 milliárd szabad vállalkoási zóna ás a forintot a Homokhátság és homokhátság a szabad vállalkozási zónák településeinek biztosítani. célterületen kívánja A forrás maradék része hasznosítani. A forrás mindenki számára maradék része mindenki A forrás mindenki számára A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP számára igényelhető, aki a igényelhető, aki a TOP igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek TOP jogosultsági jogosultsági feltételeknek jogosultsági feltételeknek eleget tesz. feltételeknek eleget tesz. eleget tesz. eleget tesz. A megyében nem létezik Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja térségi TDM szervezet, aki a szolgáltatásokat és az attrakciókat hálózatba, csomagba szervezné. A BKMÖ 100%-os nonprofit is! cége vállalta fel azt a hiánypótló feladatot, melynek során egységes turisztikai arculatot alakít ki a térségnek, az egyes vonzerőket rendszerbe Bács-Kiskun megye szervezi, ez együttműködések A forráskeret felhasználási módok indoklása esetében két kiemelt körét szélesíti. Bács-Kiskun fejlesztési célterület létezik, megye esetében két kiemelt melyek a megye fejlesztési célterület létezik, területfejlesztési melyek a megye programjában is területfejlesztési megtalálhatók. Az egyik a programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó vállalkozói zónába tartozó A területi egyenlőtlenségek települések. A települések. A kiegyenlítése érdekében a forrásfelhasználási módok a forrásfelhasználási módok a forrás felhasználási módját megye települései közötti megye települései közötti nem kívánjuk cél, célterület, A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási módját nem kívánjuk cél, célterület, egyenlőtlenségek egyenlőtlenségek kedvezményezett szint kedvezményezett szint csökkentését szolgálják. csökkentését szolgálják. megbontani. megbontani. 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 1. oldal, összesen: 8

57 2. oldal, összesen: 8

58 2.1. Gazdaságélénkítő és 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés népességmegtartó településfejlesztés Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 11,699 12,000 Megyei Önkormányzat saját projekt 0,000 10,000 8,000 Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél 6,000 Földrajzi célterület Földrajzi célterület 0,000 4,000 Megyei Önkormányzat saját projekt Forráskeret felhasználási módok Fejlesztési cél 0,000 2,000 0,000 Kedvezményezetti csoport 0, Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Minden megyén belüli jogosult számára 11,699 igényelhető Elenőrzés 11, Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is! Intézkedés kódszáma A forráskeret felhasználási módok részletezése A forráskeret felhasználási módok indoklása 2.1. A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz. A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási módját nem kívánjuk cél, célterület, kedvezményezett szint megbontani. 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának 3.1. Fenntartható települési és a megújuló energiafelhasználás arányának közlekedés-fejlesztés növelése Ellenőrzés Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 4,894 10,954 15,848 Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft Megyei Önkormányzat saját projekt 0,000 0,000 0,000 12,000 10,000 8,000 Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 6,000 Fejlesztési cél Forráskeret felhasználási 4,000 Földrajzi célterület módok Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 2,000 Megyei Önkormányzat saját projekt Kedvezményezetti csoport 0,000 0,000 0,000 0, Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a Minden megyén belüli megújuló energia-felhasználás jogosult számára 4,894 10,954 15,848 arányának növelése igényelhető Ellenőrzés: 4,894 10,954 15, Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Intézkedés kódszáma oldal, összesen: 8

59 4. oldal, összesen: 8

60 A forráskeret felhasználási módok részletezése Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is! A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz. A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz. A forráskeret felhasználási módok indoklása A területi egyenlőtlenségek A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási forrás felhasználási módját módját nem kívánjuk cél, nem kívánjuk cél, célterület, célterület, kedvezményezett szint kedvezményezett szint megbontani. megbontani. 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Ellenőrzés Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 1,794 1,429 1,834 5,057 2,000 1,800 1,600 Forráskeret felhasználási módok Megyei Önkormányzat 0,000 0,000 0,000 0,000 saját projekt Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 0,000 Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 Kedvezményezetti 0,000 0,000 0,000 0,000 csoport Minden megyén belüli jogosult számára 1,794 1,429 1,834 5,057 igényelhető Ellenőrzés: 1,794 1,429 1,834 5,057 1,400 1,200 1,000 0,800 0,600 0,400 0,200 0, Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél Földrajzi célterület Megyei Önkormányzat saját projekt 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Intézkedés kódszáma Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is! A forráskeret felhasználási módok részletezése A forráskeret felhasználási módok indoklása A forrás mindenki számára A forrás mindenki számára A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP igényelhető, aki a TOP igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek jogosultsági feltételeknek jogosultsági feltételeknek eleget tesz. eleget tesz. eleget tesz. egyenlőtlenségek A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási módját módját nem kívánjuk cél, forrás felhasználási módját nem kívánjuk cél, célterület, célterület, nem kívánjuk cél, célterület, kedvezményezett szint kedvezményezett szint kedvezményezett szint megbontani. megbontani. megbontani. 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás-növelést 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, célzó megyei és helyi foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi foglalkoztatási együttműködés együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Ellenőrzés Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 5,157 0,683 1,171 7,011 6,000 5,000 Megyei Önkormányzat saját projekt 0,000 0,000 0,300 0,300 4,000 3,000 Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető Kedvezményezetti csoport Fejlesztési cél 5. oldal, összesen: 8