Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Hasonló dokumentumok
Elektronegativitás. Elektronegativitás

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil

A kovalens kötés polaritása

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai alapismeretek 3. hét

20/10/2016 tema04_biolf_

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

tema04_

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

A kémiai kötés magasabb szinten

Kémiai kötés Lewis elmélet

A kémiai kötés magasabb szinten

Kristályos szilárd anyagok

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Energiaminimum- elve

A hidrogénmolekula. Energia

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.

Általános és szervetlen kémia 1. hét

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Közös elektronpár létrehozása

Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi

Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.

Kormeghatározás gyorsítóval

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

Az anyagi rendszerek csoportosítása

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

Vegyületek - vegyületmolekulák

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

Bevezetés az általános kémiába

Az anyagszerkezet alapjai

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.

Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Koordinációs vegyületek (komplexek)

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

I. ATOMOK, IONOK I FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

1.A 1.A. 1.A Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás

Bevezetés az anyagtudományba II. előadás

KÉMIA TANMENETEK osztályoknak

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Kémiai alapismeretek 4. hét

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p femto f atto a 10-18

1.2. A szilárd testek szerkezete

Anyagi halmazok jellemzıi. 5. hét. Kinetikus gázelmélet. Kinetikus gázelmélet

Vízkémia I. Rácz, Istvánné dr.

XLIV. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2012 május 12 * III. forduló I.a, I.b, I.c és III. kategória

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

3.A 3.A. 3.A Villamos alapfogalmak Ellenállások a gyakorlatban

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

Fémorganikus kémia 1

Folyadékok és szilárd anyagok

Átírás:

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsıdleges kémiai kötések Kötések kialakítása - oktett elmélet 1916-19 Lewis-Langmuir-Kossel: az atomok legkülsı (vegyérték) elektronhéján lévı elektronok hozzák létre a kötéseket egyik atomtól a másiknak átadott elektronok pozitív és negatív ionokat hoznak létre; a közöttük ható elektrosztatikus kölcsönhatás = ionos kötés az atomok között egy vagy több elektronpár megosztásával kovalens kötés létesül az elektronok átadásával vagy megosztásával minden atom körül nemesgáz konfiguráció alakul ki - 8 külsı elektronnal - oktett Lewis-képlet és Lewis szerkezet az atomok vegyértékhéján az oszlopszám utolsó jegyének megfelelı számú elektron az elektronokat pöttyök (egyedi és páros) ionos kötés kovalens kötés 1

Kémiai kötések típusa A kötések típusát a kapcsolódó atomok elektronegativitása (összege és különbsége) határozza meg kötéstípus a kovalens ionos fémes EN 0 0 < x < 1,7 1,7 < x 0 x 1,7 Σ EN > 4 > 4 4 < 4 Kémiai kötések típusa kapcsolódó atomok EN ΣEN Na Cl 2,1 3,9 0,9 3,0 ionos kötés H 2,1 C 2,5 Au 2,4 F 4,0 S 2,5 Ag 1,9 1,9 0 0,5 6,1 5,0 4,3 kovalens kötés a kovalens kötés fémes kötés Ionos kötés Az összetartó erı az ellentétes töltéső ionok között fellépı elektrosztatikus vonzóerı. Az anionok képzıdése általában energia felszaba-dulással jár (eletronaffinitás). A kationok képzıdése energia befektetéssel jár (ionizációs energia). 2

Ionos kötés Na [Ne] 3s 1 Na + [Ne] + e - E i = 496 kj/mol Cl [Ne] 3s 2 3p 5 + e - Cl - [Ne] 3s 2 3p 6 E aff = -349 kj/mol Ionos kötés az ionkristály rácsenergiája (E r ) olyan folyamat során bekövetkezı energiaváltozás, amikor gáz halmazállapotú kationokból és anionokból 1 mol szilárd ionos kötéső kristály képzıdik (kj/mol) Na (g)+ + Cl (g) NaCl (sz) E r = - 788 kj /mol Fémes kötés kötés kialakulása a delokalizált elektronfelhı és a fématom-törzsek között nincs elegendı elektron, hogy minden szomszéddal kötés jöjjön létre a fématom-törzsek szoros illeszkedése 3

Fémes kötés A vegyérték elektronok energia szintjei módosulnak, egymáshoz közel álló atomorbitálok sorozata alakul ki. Az atomorbitálok számával megegyezı számú molekulaorbitál alakul ki. Az új molekulaorbitálok energiája közel van egymáshoz, így egy egész energiasávot alkotnak. Ebben az energiasávban az elektronok viszonylag könnyen elmozdulnak Fémes kötés delokalizált molekulapályák, a kötés nem irányított n/2 telített vegyértéksáv n/2 betöltetlen - vezetısáv Kovalens kötés két atom között - az egyes atomok párosítatlan, ellentétes spínkvantumszámú elektronjai közös elektronpárt hoznak létre az elektronok mindkét magot körülvevı erıtérben - kisebb energiájú molekula-pályára kerülnek 4

A kovalens kötés rendősége Egyszeres kötés két atom között egy elektronpár hozza létre a kötést σ-kötés (szigma) elsı-, másodharmadrendő CH 4 F 2 H 2 O N 2 H 4 A kovalens kötés rendősége Többszörös kötés: két atom között két vagy három elektronpár hozza létre a kötést (kettıs- és hármas kötés) σ-kötés (szigma) az elsı kötı elektronpár p-kötés (pí) a második és a harmadik kötı elektronpár SO 2 C 2 H 4 CO 2 C 2 H 2 A kovalens kötés datív kötés a kötı elektronpár mindkét elektronja ugyanattól az atomtól származik a kötés létrejötte után nem megkülönböztethetı koordinatív kötések (komplexek) oxóniumion szén-monoxid 5

A kovalens kötés jellemzıi Kötéshossz - kovalens kötésben lévı két atom magja közötti távolság atomok kovalens sugara azonos atomok egyszeres kötésben többszörös kötés esetén egyre rövidebb a kötéshossz A kovalens kötés jellemzıi Kötéserısség adott kovalens kötés felszakításához szükséges energia (kj/mol) annál nagyobb, minél nagyobb az atompályák átlapolódása σ kötésé nagyobb, mint a π kötéseké a kötéshosszal fordítottan A kovalens kötés jellemzıi az oxigén molekula mágneses térben irányba rendezıdik - paramágneses tulajdonság párosítatlan elektron jelenléte okozza 6

Kovalens kötés jellemzıi A kötés polaritása - a kötésben lévı atomok elektronegativitásbeli különbsége H-H a Li-H H-F Li-F ionos Kovalens kötés jellemzıi Kötés polaritás H 2 HI HBr HCl HF NaCl EN 0 ~0,5 ~0,7 ~0,9 ~1,9 ~2,1 Polaritás a gyengén erısen igen erısen ionos Átmenet a kötéstípusok között Kovalens kötés végtelen hálózat - fémes kötés Kovalens kötés polaritás - ionos kötés Fémes kötés - ionos kötés 7