ERDÉSZETI LAPOK. az ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Megjelenik minden hónap 28.-án.

ERDÉSZETI LAPOK az ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó: Az Országos Erdészeti-Egyesület. Megjelenik minden hónap 28.-án. Harminczkettedik évfolyam. V. füzet. Szerkesztő: Bedö Albert. 1893. május hó. Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti Egyesület azon alapitó tagjai, kik legalább 150 frt alapitványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapitó tagok, kik 150 írtnál kevesebbet alapítottak, 3 frt kedvezményi árért járathatják. W Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza, 10. szám. II, emelet. A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek. A fának értékesítése boritékfa (fournier) alakjában. Irta : G a u 1 Károly. Tudomásunk van arról, hogy a boritékfát (fournier) a hogyan azt a vékony falemezt nevezzük, melylyel a kevésbé becses és szép»vakfát«beborítjuk, már a régi egyptomiak és a görögök is használták. Kertsch városa környékén, a régi Tauris félszigeten, a jelen században régi görög sírokat találtak, a melyek fakoporsói reáenyvezett boritékfa-lemezekkel voltak fedve, párkányléczei pedig, melyekre díszítésül ökörszemek és levélsorok voltak faragva, szintén külön kemény fából tölgyfából voltak a vakfára fölenyvezve. Egy szóval, az illető koporsók munkái olyanok voltak, mintha akár mai nap készítették volna valamely jelenkori asztalosműhelyben. Bizonyíték ez mind arra, hogy a drága kemény fákkal való takarékos ERDÉSZETI LAPOK. 28

bánást vagy a laikus szerént a»talmi bútor«készítést már akkor is értették, más szávai, hogy az enyvet és a lemezzel borítást már ismerték. Az enyvről szólva mellesleg megjegyezzük, hogy ebből különböző fajtát is tudtak már csinálni. A halbőr- és csontenyv, a túrós enyv egyaránt közönséges használatban volt a görögöknél. De térjünk vissza a boritékfához. Hogy a görögök és az egyptomiak a boritékfát az ismeretes Klob-fürészszel készítették, ezt annál is inkább elfogadhatni, mert fürészgép akkoriban még nem volt ismeretes. Különös azonban, hogy a boritékfa később, bár a rómaiak szintén ismerték, az egész középkorban ismeretlen volt. Abból a körülményből következtethetünk erre, hogy a népvándorlás és a középkor bútorzatán, a román és gót bútoron boritékfát nem igen találunk. Igaz másrészt az is, hogy mindkét stílus, főként a gót, olyan, hogy a lemezzel fedést nemcsak hogy nem követeli meg egyik sem, de nem is igen türi, és igy talán ez volt oka annak, hogy a lemezzel boritásnak hagyományos szokása akkoriban kiveszett. Sőt a reneszánsz első idejéből, a XVI. és XVII. századból származó bútorok is ritkán lemezzel borítottak, hanem tömör fából valók. A reneszánsz későbbi idejében azonban már nagyban használták a boritékfát, sőt a barokk divatjának korában még túlságos nagy súlyt is fektettek a lemez-borításra. Ennek az utóbbi körülménynek magyarázatát szintén e stílus természetében találjuk. A barokkban előforduló görbe felületeken t. i. ha azokat tömör fából alakítjuk ki, egyrészt igen sok becses anyag vesz kárba, másrészt helylyel-közzel kivülre kerül a bütüfa, ez pedig már magában véve sem szép; de még a fának rajzát sem válogathatjuk meg ily módon ugy, hogy az a szépészeti kívánalmaknak megfeleljen.

Már a sima siklapu renészánsz-butorok fölületein is, ha azokat tömör fából készítjük, alig vagyunk képesek valamely töltésen vagy ajtó váz deszkán (fries-en) szép hatást elérni, még kevésbé érhető ez el a barokk görbe felületein. Hozzá kell még vennünk, hogy a boritékfa, mint könnyen kezelhető anyag, rendkívül alkalmas mozaik- és intarso-diszitésekre, már pedig ezek a díszítési módok épen az utóbbi stíl-irány érvényesülésekor találtak bővebb alkalmazásra, mert épen az ilyen apró elemekből összerakott diszitmények az igen alkalmasak görbe felületek befödésére, a mennyiben mindenütt a görbéhez alkalmazkodnak. Tudjuk azonkívül, hogy a lemezzel borított bútor olyan helyen, hol nedvességnek nincsen kitéve, mindig jobban felel meg a szolidság követelményének, mint a tömörfa-butor. Ez a körülmény is a fa egyik hátrányos műszaki tulajdonságának tudandó be, mert a fa aszásából és dagadásából származó örökös méretváltozás tudvalevőleg csak ugy szűntethető meg, ha a fát minél több darabból és rétegből, főként egymást keresztező rétegből állítjuk össze. Ezen bevezetés után legyen szabad áttérnünk a boritékfa készítésének különböző módjaira. Görög vázaképekből, Herculanum-i falfestményekből tudjuk, hogy a görögök és rómaiak az úgynevezett»klobfürészt* már ismerték és igy valószínű, hogy a boritékfát is már ezzel vágták. Ugyanezzel vágták a boritékfát még később is évszázadokon át egészen a jelenkorig, sőt nem egy falusi asztalosmester még most sem hagyja a hagyományos Klob-fürészt szögön rozsdásodni, hanem alkalom adtakor hozzá folyamodik, hogy kevés boritékfa szükségletét ezzel vágja. Egy ilyen Klob-fűrészszel perczenkint átlagosan 15

vágást tehetünk: egy-egy vágásnál az előretolást 3'6 mm-reí számítva, lesz az óránkinti eredmény: 15 X 60 X 36 = 3240 mm = 3'24 m; 10 óra alatt előállítható tehát 324 m hosszú boritékfa, mely eredmény azonban a falemez metszésre szánt padló befogásával, a fürész élesítésével, stb. ily mellékmunkával eltöltött időre való tekintettel 200 m boritékfa-lemez hosszúságra bátran leszállítható. Föltéve, hogy a boritékfa átlagos szélessége 0-4 m leszen, ez a 20 m hosszúság: 20-0 X 0-4 = 8.0 m 2 naponkinti gyártmánynak felel meg, mi belekerült 2 napszámba, ami 1-50 írtjával 3 frtba kerül, ugy hogy a munkabér magában véve már 3:8 = 0375 frt = 37-5 kr négyszögméterenkint. A fafogyasztást következőleg számítjuk. A pengevastagságot 0'8 mm-vel fölvéve, a fűrésznyom vastagsága 1*2 mm-re vehető, a fogak kihányása folytán. A falemez vastagsága itt legalább 2 mm, ugy, hogy egy-egy boritékfa-lemezre legalább is 3-2 mm vastag faréteg esik, miből aztán 37'5% a hulladék. Ha pedig kiszámítjuk, hogy mennyi falemezt kaphatni 1 ro» fából, az eredmény lesz = 1000 :3.2 = 312 lap = 312 m s, azon föltétel mellett, hogy a fát teljesen fölfűrészelhetni. Ennek a boritékfának 1 m*-ét szintén nem számithatjuk drágábbnak, mint más fűrészelt falemezét, vagyis ha a nyers anyag diófa, legföllebb 50 krral, ugy hogy az anyagért bejövő összeg eladás esetére 156 frt volna. Ennek az anyagnak nyers értéke.. 75 frt volt. Munkabér 312 X 375 = 117 frt

A szerszámkopásért, olajért és rezsire csak 2'5 krt számítva 1 m 2 falemez után, ez 7'80 frtot tenne ki egy köbméter fa felfürészelése után, ugy hogy a 156 frt bevétellel szemben kereken 200 frt kiadás volna. Látjuk tehát, hogy ily módon nem ajánlatos boritékfa-lemezt eladásra gyártani, de még saját czélunkra sem, kivált akkor, ha a fát igen olcsón kapjuk, mint az faluhelyen néha történik, vagy pedig ha a munkabér olcsó, ami falusi asztalosnál télen szintén előfordul. Tényleg mai nap már a falusi asztalos is rendesen kész boritékfát hozat városból és csak kivételesen vágja azt saját maga. Haladás volt, midőn Brunel Zsambort Márk, a hires franczia származású angol mérnök 1808-ban az első boritékfafürészgépet feltalálta, mely 3 048 m átmérőjű egyes körszelvényekből összeállított kónikus körfürész volt. A körszelvények vastagsága:»no 26. Birminghami gauge = 0.45 mm*. (= No 4-5 Kraft-féle alakzónái.) A vastagabb része pedig:»no 11. Birm. gauge = 3"1 mm* (= No 31. Kraft-alakzó szerént.) A mi ennek a fürésznek sebességét illeti, ez 10 1 == 3.048 m átmérő mellett n = 150 fordulatszámmal dolgozik, ebből ndr. a kerületi sebességet kiszámítva, lesz: ^ v m ; 150 X 3.048 X 3.14 _ a mely sebességet azonban kétszeresére, tehát 40 vagy 48 m-re is fokozhatni. Az előretolási sebesség bizonyos viszony-

ban áll a kerületi sebességgel : $ = vagy sőt értékig is fölemelkedik. Vegyük itt az előretolási sebességet s = értékűnek, akkor a v = 20 m mellett lesz: 500 ' s = 2 0 = 40 mm másodperczenkint, ugy, hogy a 10 óránkinti gyártmány-hosszaság m-ben kifejezve 0.3 (0.04 X 60 X 60) 10 = 432 m; hol 0.3 együttható azt jelenti, hogy a padló visszavezetésére és fölerősitésére eső időveszteség 0'3 részét teszi az egész napi időnek. A padló szélességét megint 40 cm-rel véve föl, lesz a gyártmány mennyisége 432 X 0.4 = 170 m' 2, naponta. Lássuk most már, hogy ennél a gépnél mennyi a hulladék? Számítsuk ezt egy olyan fürész-vastagság mellett, mely a két szélső vastagság közelítő középértékének megfelel, vagyis <?=l - 5 mm mellett; a falemez-vastagságot pedig vegyük a valóságnak megfelelően 2 mm-nek. A d = 1*5 mm pengevastagságnál a fürészfogak kihányása = 1-5 d= 2-25 mm és igy a hulladék lesz : - 2-2 5 * 1 0 0 = 53%. a j 4.15 Egy köbméter fának lemezekké való fürészelésénél nyerünk tehát, ha csupa 100 mm vastag padlót dolgozunk föl és tekintetbe veszszük, hogy mindegyiknél 10 mm vastag rész hulladék marad, 212 m % boritékfát. A gyártás költségei a körfűrésznél következőleg alakulnak: Műhelybér 25 m 1 terület 4 forintjával (fővárosban) 100 frt Alapozás 20 /M 3 15 írtjával = 300 frt; avulás 6% 18» Átvitel 118 frt

Áthozat A gép ára szánnal és egyéb hozzávalóval 118 frt 4000 frt; ebből 7-5% avulás, 5% tőkekamat, 5% föntartási költség, 1% biztosítás = 18-5% 740» Szíj 50 frt; avulás 20%, föntartás 20%, tőkekamat és biztosítás 6% = 46% 23» Szerszám 120 frt; avulás 50%, föntartás 30%, kamat és biztosítás 6% = = 86% 103» Hajtóerő, 6 lóerő 9 krjával óránkint, 300 napra 1620» Munkabérek: 1 fűrészmester T60 frt napi \ bérrel / 630 > 7a napszám 0'50 frt napi bérrel ) Olaj 126 frt egy évre és 15% ( 19 frt) törlőrongyra 145> Összesen.. 3379 frt Rezsi 20% az eddigi költségekből 676» Önköltség egy évre... 4055 frt» 1 napra... 1352 1352 vagyis 1 ni 1 boritékfa termelési költsége = -jjö~ = 8 kr volna a legkedvezőbb esetben, midőn a gép évi 300 napon át naponként 10 órát dolgozik. A mi most már a faanyag értékesítését, illetve a boritékfa gyártásánál fölmerülő nyereséget illeti, ennek mértéke a következőkből tűnik ki. Egy köbméter fából nyerünk 212 m 2 -nyi 2 mm vastag boritékfát és 10 m 2 -nyi 10 mm vastag hulladék lemezt, melyet kereskedésben, ha az anyag diófa, 50 illetve 100 krjával értékesíthetni m 2 -enkint.

A termelt áru értékesítésétől várhatunk tehát... 212 X 0-5 = 106 frtot 10 X 1-0= 10» Összesen 116 frtot. Ezzel szemben áll a vágási dij, ami 1 után 8 krt számitva 212 m l után 16.96 vagy kerekszámban 17 frt, ugy hogy anyagra és nyereségre maradna még 99 frt; és ha tekintjük, hogy a diófát oly minőségben, a milyen a boritékfa gyártásánál kell, köbméterenkint 75 frtot fizettünk, akkor marad nyereségnek 24; frt köbméterenkint. A diófa mellett azonban nagy szerepet játszik még a boritékfa gyártásban hazai fanemeink közül a tölgy, juhar, bükk, körte, nyár és még az égerfa is néha vakboritékfa alakjában a bútorok felső részein. A fürészelt tölgyfalemezeket tw 4 -kint 40 50.krjával,»» juhar >» 40 50»» > körte»» 40 50»» bükk, nyár és égerfát 30» árulják, mely árak a szállítás és a közvetítő kereskedés költségeinek levonása után legalább 25%-al csökkennek, ugy tehát, hogy a gyáros kap : a tölgy-, juhar- és körtefa lemezért 1 m 3 -enkint 30 37 krt, mondjuk általában 35 krt; a bükk-, nyár- és égerfa lemezért pedig 23 krt. 1 m* tölgy, juhar és körtefa ily módon értékesítve ad tehát jövedelmet: a) 2 mm-es boritékfa után: 212 X 035. 74- frtot b) 10 mm-es lemezért: 10 X 0-8... 8 > 82 frtot.

1 m 3 bükk-, nyár- és égerfa pedig o) 2 mm-es boritékfa után: 212x0-23 =47-75 kereken 48 frtot b) 10 mm vastag lemezért 10 X 0-5 = 5 > 53 frtot- Ezek tehát, összehasonlitva az illető nyers anyagok piaczi áraival, oly értékek, melyek a fának boritékfává való feldolgozását és ily alakban való értékesitését igen kedvező világításba helyezik. A boritékfát félkeretes fűrészszel is készítik és különösen az ujabb időben főként ezt a fűrészt használják. A legjobb félkeretes fűrész-gépek nem gyártanak többet naponta, mint 70 m 2 lemezt. Ezen adatot ismerve a költségeket szintén kiszámíthatjuk. A legnagyobb ilynemű fűrészek 3'63 m hosszú és 0-79 m széles, 0-70 mm erős padlókat vágnak. A lökethosszuság Z = 0, 8 m, «= 300. Föltéve, hogy ennek a gépnek összesen 20 21 m 2 hely kell, lesz a mühelybér 21 m 2 után 4 írtjával (egy évre) 84 - forint, Alapozás, gödörrel: 12 m 3, 15 írtjával =180 frt, mely összegnek kamatja és az avulás 6%-kal.. 10'80 > A gép ára: 1.800 forint; avulás 7-5%, föntartás 5%, kamat és biztosítás 5 -f-1 = 6%, összesen 18-5% 333 - > Szíjak: 50 frt; avulás 20%, föntartási költség 20%, kamat és biztosítás 6%. összesen 46%. 23'» Átvitel: 450.80 forint

Athozat: 450.80 forint Szerszám (penge, reszelő): 60 frt; avulás 50%, föntartás 30%, kamat és biztositás 6%, összesen 86%. 51 60» Hajtóerő: három lóerő; lóerőnkint és óránkint 9 kr, 300 napra... 810'» Munkabér a kiszolgálásra: 1 fürészmester l - 60 írtjával, 1 napszámos 1 írtjával, 300 napra.... 780"» Olaj 180 kg 70 krjával és ezen összeg 15%-a rongyra: 126 frt + 19 frt = 145» 2237-40 forint. Hozzá még rezsiköltség 20% 447'» Önköltség évenkint 2684'40 forint, Naponkint 8.95" > ; vagyis 1 m 2 boritékfa előállítási költsége: 8.95 8.95 70 vagy O J 60 ftfl = 12 kr vagy 15 kr a legjobb esetben. Tekintettel arra, hogy gyakorlatban a rendes napi 8.95 gyártmány átlagosan csak 40 m, a költség: ~~^Q = 23 krra is felemelkedik. Olcsóbbá válik a gyártási költség, ha ugyanaz a fűrészmester két egymás mellett levő gépet egyidejűleg kezelhet, mire nézve nehézség nem forog fenn. Lássuk most már, mekkora nyereséget mutat fel ez a gép, ha a boritékfát nem bizományban, hanem saját gyártmánynak készítjük eladásra. Ilyen gépen fűrészelés utján csak jobb, drágább fából, nálunk például dió- és tölgyfából s e mellett lehetőleg vékony s nálunk rendesen 1*5 mm vastagságú boritékfát szoktak előállítani.

A diófának ára pl. legyen 75 forint m 8 -enkint. Föltéve, hogy a padlók 10 cm vastagok, 40 cm szélesek, 2'0 m hosszúak, akkor kikerül minden egyes padlóból 1*5 mm vastag boritó lemez 90 : 2"7 = 32 lap. Minden egyes padlóból elesik 10 mm maradék, miből már boritékfát nem készíthetni s az első lap szintén hasznavehetetlen. Minthogy egy padló köbtartalma 0'08 m 3, van 1 w 3 -ben 125 padló, tehát a hasznosítható borítólapok száma 32xl2-5 = 400 s összes területe 320 m 2. A diófából íaló fűrészelt boritékfa árát 50 krral számitva, lesz az összes jövedelem : 320 m 2 lemez 05 írtjával 160 forint, 12-5 m 2 > 1-0» 12-5» A gyártási költség pedig 70 m 2 napi gyártmányt fölvéve : 320 X 15= 34-5 írt, és 40 m 2 320x23 = 172-5 forint. napi gyártmány mellett 73-5 frt, ugy, hogy tehát fára és nyereségre esik a diófának boritékfává való feldolgozásánál az első esetben 138 frt, a másodikban, a valóságnak jobban megfelelő esetben 99 frt. A tölgyfának boritékfává való feldolgozásánál a hasznosítás következőleg alakul. Föltéve, hogy a gyáros a fűrészelt tölgyfa-lemez m 2 -éévt a jövedelem : átlagosan 35 krt kap, lesz a) 320 m 2 boritékfát: 035 írtjával = 112 forint b) 12-5 m 2 hulladék-lemezért 0"8» = 10 > és ezzel szemben áll 70 m 2 szerint 34-5 frt, 40 m 2 122 forint, napi gyártmánynál az előbbiek napi gyártmánynál 73*5 forint. Az anyag és nyereség fejében megmaradt összeg tehát 87-5 frt, illetve 48.5 forint.

Az utóbbi értékből láthatni, miszerint a félkeretes fűrész nem igen alkalmas arra, hogy a tölgyfát a jelenlegi boritékfa-árak mellett vele dolgozzuk föl. Tényleg ugy áll a dolog, hogy a fent emiitett alacsony árban csak azok a gyárak adják a fűrészelt tölgyfa-lemezeket, melyek telepe közvetlenül az erdők szélén fekszik és a hol a hajtóerőt vizmű szolgáltatja. Városokban pedig, hol a munkabér, a nyers anyag és a hajtóerő drágább, tehát oly esetben, melyre a fenti gyártási költségeket számítottuk, a fűrészelt tölgyfa-lemezek ára legalább 45 kr., (ismét eladónál 60 kr.) és igy a nyers bevétel 1 m 3 anyag után a) 320 m 2 boritékfára 045 írtjával = 144 forint, b) 125 m 2 vastag lemezre 0"8» = 10» 154 forint; a jövedelem tehát faanyag és nyereség fejében 1195, illetve 80-5 frt lesz. Térjünk át a boritékfa-hasitó gépre. Ezek a hasitó gépek naponta átlagosan 4000 m 2 lemezt képesek gyártani. Részletezve, képesek vagyunk egy ilyen géppel perczenkint 10 15 lapot vágni, a melyek nagysága egészen 2*3 m hosszura és l - 8 m szélesre terjedhet. A gép legnagyobb sebessége y = 14 illetve 16 m perczenkint, de ennek csak felét használjuk tényleg vágásra. Megjegyezzük még, hogy ezeken a gépeken a lemezeket oly vékonyra lehet vágni, hogy 26 mm vastagságra 100 140 lap esik. Gyakorlatban azonban rendesen legalább 0-5 mm vastag lemezt használnak, a minőt aztán 26 mm vastag fából csak 50-52-t nyerhetni. Hamburgban, a hol a boritékfa-hasitás külön virágzó iparágat képez, a késvágatu lemezeket vastagságuk szerént következőleg számozzák:

Nr. 00 ha 1 cm vastagságból 14 lemezt vágnak.» 0» 1' >» 13 >»» 1» 1»» 11»»» 2» 1»» 9»»» 3» 1» > 8 *»» 4: ' * 1 '»» 7 ;» 1 Az ilyen lemez-hasitó gépnek kell 36 m 2 alapterület, és igy lesz az évi műhelybér : 36 m 2 után 1 m 2 -ét 4 frttal számitva 144 - forint. Alapozás gödörrel: 12 m 3 falazat 15 írtjával, 180 frt, minek avulása és kamatja 6%. I 10-80» A gép ára 5000 frt; szállítás, fölállítás, vám 1.000 frt, együtt: 6.000 frt; avulás 7'5 /o, föntartás 5%, kamat és biztosítás 6%, mindössze 18-5% 1.110-» Szijak, szerszámok, késköszörülő, szállilitással, alapozással stb., stb. évi költség 277.» Hajtóerő, 6 lóerő 9 krjával óránkint, 300 napra 1.620 1 Munkabér: 1 gépész l - 60, 1 napszámos 1 frt, összesen 2-60 írt.. 780"» Olaj 180 kg 70 krjával, és az ezért járó 126 frt 15%-a rongyra, összesen 145 -» Gőzölő, csővezetékkel 250 frt; ezen összegnek 15%-a 38"» 4.124-80 forint. Rezsi 20%......... 824-96» 4.949-76 forint.

Áthozat: 4.94976 forint. Hozzá kell azonban még számítani a falemezek szárításának költségét is. Kell egy géphez, ha naponta 4.000 m 2 -t gyártunk és szárítunk, egy 3'6 m magas, 25 m hosszú, 12 m mély helyiség 18 20 polczsorral, minek költsége: 4.500 frt. Ebből 6% avulás és kamat, 1% föntartási költség 315'» Raktárhelyiség (faszin) 15 napi gyártmányra 800 frt, minek 7%-a.. 56' > Egy évre összes költség.... 532076 forint. Egy napra»».... 17'74» 1774 1774 1 m 2 falemezre ^QQQ Ya S7 3000~ = ^^ a^ v ^ ^ a szerént, amint egy napi gyártmány 4.000 m 2 -t, illetve 3.000 m 2 -t tesz ki. Ehhez kell faanyag (15 cm vastag) padló alakjában 0'75 mm vastagságú lemezeknél, 3w 3, hozzáadva még a hulladékot, a mit minden egyes padlónál kevésbé előnyösen értékesíthetni és még azt a 20% hulladékot is, ami a falemez-csomagok körülvágásánál elesik. Legyen egy-egy padló 15 cm vastag; akkor belőle, föltéve, hogy területe 1 m 2, a 10 mm vastag hulladékot leszámítva kikerül: 140 : 075 = 186-66 lap. A 4.000 m 2 napi gyártmány-mennyiséghez kell tehát 4.000:186-7 = 21-5 padló; a hulladék lesz tehát 215 m 2 -nyi 10 mm vastag deszka; e deszkákat 1 frttal értékesíthetni 1 m 2 -enkint. Köbtartalma a 21'5 deszkának 0-210W 3. A föl nem használható hulladék 3.215 20%; vagyis ^ =0643 m 3. Az összes kellően kiszabott faszükséglet tehát 3.858 m 3. Föltehetni, hogy a fa 1 m 3 -e 75 frt, ha diófáról van szó, tehát összes érték-

290 frt. A 4.000 m 2 hasított boritékfa értéke pedig nagybani eladásnál, 15 krral véve föl 1 m 2 árát, lesz 600 frt. A nyers bevétel tehát 600 írt volna; mondjuk, hogy ebből 10% esik az első kézbeli nagy kereskedőnek adott engedményekre, 5% pedig szállítási költségre; akkor az az összeg leszáll 600 90 = 510 frtra. Ezzel szemben áll a faanyag értéke 290 frt, s hozzáadva a 17*74 frt gyártási költséget, az összes költség lesz kereken: 308 frt. Maradna tehát 202 frt haszon naponta. Egy köbméter faanyagra eső jövedelem pedig volna : 52.30 frt. Ha azonban tekintetbe veszszük, hogy a 4.000 m 2 napi gyártmányt számos körülmény miatt nem igen érhetni el, hanem -az leszáll átlagosan 3.000 TO 2 -re, midőn is a bevétel tisztán 382 frt, akkor a költségek levonása után marad 74 frt jövedelem és még a hulladéklemezek értéke. Egy köbméter faanyag után eső jövedelem pedig volna ebben az esetben: 24-67 forint. A legkevesebb gyártmány, melynek 300 munkanap mellett egy-egy napra átlagosan esni kell, hogy legalább a költségek fedezve legyenek: 1800 m 2. Hasitógépen mindenféle hazai fanemet feldolgoznak. Lássuk, miként alakulnak a hasznosítási viszonyok a tölgyjuhar-, körte-, bükk-, nyár- és égerfánál. Megjegyezzük, hogy ezeknél is ugyanazon egységár szokásos, mint a diófánál, más szóval, az anyag itt nem dönt, hanem csak is a gyártási költség. Föltéve, hogy az átlagos napi gyártmány a valóságnak megfelelően 3.000 m 2 boritékfa volna, akkor ehhez kellene 16-5 darab 15 cm vastag padló 2475 m B köbtartalommal, melyhez a 16-5 darab 10 mm vastag hulladéklemez 0-165 m 3 köbtartalommal ós a szabálytalan szélű falemez-csomagok körülvágásánál eleső 20% hulladék 0-495 m 3 köbtartalommal még hozzáadandó, ugy, hogy az összes napi faszükséglet 3T35 m 3 volna.

A jövedelem pedig a fönti fanemek bármelyikéből a 3.000 m 2 boritékfa után volna 3.000 X 0-15 =450 frt, miből még a fentiek szerént 15% ismételadásra és szállításra levonandó, tehát marad nyers jövedelem : 450 frt 67-5 frt = 382'5 frt. A gyártási költséget ebből még levonva: 382 5 17"74 frt = 364-76 frt vagyis egy köbméter tölgy-, juhar-, körte-, bükk-, nyár- és égerfa 0-75 mm vastag boritékfává feldolgozva, 116'36 frt jövedelmet nyújt, eltekintve attól, hogy a legtöbb emiitett fanemnek 10 mm vastag hulladéklemezeit is lehet még értékesíteni. Megjegyzendő még, hogy a nyár-, éger-és gyakran a bükkfából való boritékfát, melyeket rendesen vakfának szoktunk használni, nem 0-75 mm, hanem 2 mm vastagságban vágják, ugy, hogy fenti végső összeg, mely az anyag árát és a gyártási nyereséget mutatja, ezeknél a fanemeknél tetemesen lejebb száll; a lemezek eladási ára pedig csak csekély mértékben növekedik. Ilyen esetben 3.000 m 2, boritékfa előállításához, a hulladékokat beleértve, 7-74 m 3 fa kellene. A lemezek egységéra pedig 20 krra tehető, ugy hogy a nyers jövedelem 600 frt, az anyag ára és nyereség fejében befolyt összeg pedig '582-26 frt, vagy is köbméterenkint 75 frt lenne. Kérdés most még, miként alakulnak a viszonyok, midőn a boritékfát a hámozógépen gyártják. A hámozógépek különböző sebességgel dolgoznak, de átlagosan fölvehetni, hogy perczenkint 5 m hosszaságu lemezt metszenek; a mi óránkint 300 m-nyi, naponta pedig, 5 tényleges munkaórát fölvéve, 1.500 m-nyi 0'60 0-80 1*0 m szélességű, tehát átlagosan 1.200 m 2 boritékfát tesz ki. Az ilyen falemeznek vastagsága 0'018 1*0 mm.

A gépmunka évi költségét következőleg találjuk meg: Egy ilyen gépnek a helye 6-6 X 4-6 = 304 vagy 31 ni 2, minek évi bére városban 1 m 2 után 4 frt... 124' forint, Alapozás 12 mm 3, 15 írtjával =180 frt s ezen összeg után 6% kamat 10'80» A gép ára minden mellékköltséggel 3.000 frt, ebből a különböző kamatok és költségek 18'5% 555'» Szijak évenkint 50"» Szerszám évenkint 75'» Szerszám-köszörűlő gép 600 frt; ezen összeg után különböző kamat és költség 18-5% 111.» Hajtóerő; 4 lóerő 9 krjával óránkint, 300 napra 1080'» Munkabérek: 1 gépmester T60 írtjával, 1 napszámos 1 írtjával.... 780'» Olaj, rongy az előbbiek szerént 126 + 19 frt 145' > Gőzölő, csövekkel és felhuzóval, 300 frt után 15% 45'» 2.975-80 forint. ebből 20% rezsire....... 595'16 > Egy évre összes költség 3.070'96 forint. Egy napra.... 11'90 frt, kereken 12'» Számítsuk most ki, mennyi faanyagra volna szükség a fent emiitett 1.200 m 2 falemez előállítására. E czélból kiszámítjuk előbb azt, hogy egy fahengernek lemezzé való fölhámozásánál milyen hosszú szalagot nyerhetünk bizonyos föltételek mellett. A lehámozott lap Archimedes-féle spirálist al-

kot. Állandó r növekedés mellett a spirális <pi és <ps szögek közti hosszaság : hosszasága, Egyszerüsités kedvéért számitsuk ki az egész hengerből nyerhető lemezhosszuságot és azután a hulladékot alkotó magból nyerhetőt és vonjuk ezeket egymásból ki. A rönkő átmérője D=650 mm legyen, a magé pedig ct=100 mm, a lemez vastagsága r = l'0 mm. Az előbbi feltételek között? I = o; f2=== n4!«; tehát: B~T^<?, N '!+"?? - log ( -? 1 + N HFí?) hol a második tag az elsőhöz képest elhanyagolható; továbbá «= 325; ezekhez képest aztán H = 420 m az egész rönkőből nyerhető lemez hosszúsága. A magból nyerhető lemez hosszúsága pedig, ha r = í. 0 mm, n = o; <p 2 né K ; «= 50 mm, lesz II, = 31-4 m. Tehát a tényleg nyerhető hosszúság lesz: 11 ^ = 388-6 vagy kereken 400 m, Ez a 400 m a rönkőnek A = 0-8 m hosszusága mellett 320 m 2 lemezt ad, vagyis 1.200 m 2 boritékfa termelése czéljából fel kell vágni négy darab oly rönköt, melyek hosszasága /i = 0'8 és melyek átmérője d=qő0 mm. A boritékfa árát dió- és tölgyfánál 20 krral véve föl, lesz a nyers bevétel 1.200X0-2 = 240 frt naponta. A 1.200 m 2 boritékfához szükséges faanyag mennyisége, minthogy fenti méretek mellett egy hengeré 0'660 m 3 : öszszesén 2'64 m 3 -vel egyenlő. Egy köbméter fából tehát 1.200:2.64=455 m 2 boritékfát hasitgathatunk, melynek értéke 91 frt volna.

A közvetítő kereskedőnek járó 10% engedmény és az 5% szállítási költség 12-44 frtot, az anyag ára 45 frtot 12.00 és a gyártási költség ^ r =4-55 frtot tesz ki egy-egy w 3 -nél, mindezek levonása után maradna még 91-0 62'0==29 frt tiszta nyereség 1 m 3 után. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy hámozás utján leginkább csak a kevésbé értékes fanemekből, mint bükk-, nyir-, nyár-, éger- és hársfából szoktak boritékfát gyártani, még pedig leginkább szék-ülések készítésére. Ezek a lemezek azután megfelelően olcsóbbak is. Az előbbi adatokat alapul véve könnyen kiszámítható, hogy milyen összegben értékesíthetjük a fát lemez alakban, ilietve bizonyos fa-egységár mellett mily legalacsonyabb árban adhatni el a boritékfát. emiitett fanemeknél csak 10 krt számítva 1 m 2 Igy például a legutóbb boritékfáért, az anyag és nyereség fejében köbméterenkint még mindig 455 X 01 455 frtot s illetve a 4-55 frt gyártási költséget levonva, 41'0 frtot kaphatni, mi elég jó értékesítésre vall, ha tekintetbe vesszük, hogy például a jó bükkfaáruért a fővárosban 24 frtot, a nyárfáért 10 15 frtot, égerfáért 18 frtot szoktunk kapni köbméterenkint. Ezek után még csak az maradt hátra, hogy ugy erdőbirtokosainknak, de főként vállalkozó faiparosainknak a boríték fagyártást figyelmébe ajánljuk, mint oly iparágat, melynek felkarolásával hazánk bőséges faanyagát még a legkedvezőbb módon értékesíthetni. Az 1891. évben az összes behozatal ebben az áruczikkben még mindig 2'543 métermázsa volt és 152.580 frt értéket ért el, ellenben a kivitel csak 491 métermázsára ment s 14.730 frt értéket képviselt.

Ugy a behozatalban mint a kivitelben is, Ausztria áll első helyen, még pedig 2.503 7-val és 150180 frttal, illetve 475 9-val és 14.250 frttal. A behozatalunkban részesedik még Németország 32 <?-val és Anglia 7 q-val. A kivitel, a már emiitett Ausztrián kivül, Németországra, Boszniára, Bulgáriára, Szerbiára és Romániára terjed, de csak kisebb mértékben. A bevitel leginkább dió- és tölgyfa-lemezekre szoritkozik, hasonlóan a kivitelünk is. Feltűnő azonban, hogy az Ausztriából behozott boritékfa kereskedelmi egységára g-ánkint 60'8 frt, az oda kivitt boritékfáé pedig csak 30 frt. Látni ebből, hogy boritékfa-gyáraink csak ugy képesek versenyezni az osztrák gyárakkal, ha ugyanazt az árut az övékéhe/, képest féláron adják. A legszomoritóbb tulajdonképen az a körülmény, hogy Ausztria a boritékfa-gyártáshoz szükséges faanyagnak legnagyobb részét Magyarországból kapja, (a tölgyfát és virágos kőrisfát,mondhatni, kizárólagosan tőlünk veszi,) és mi aztán ugyanazt az anyagot feldolgozottan drága pénzen visszavásároljuk. De nem csak arra kellene törekednünk, hogy a boritékfának nagy behozatalát csökkentsük, hanem arra is, mire különben képesek is volnánk, hogy a diófától eltekintve minden boritékfának alkalmas fanemben nagy kivitelt létesítsünk még Franczia- Angol- és Németországba is, hol a bútoripar rendkívüli nagy mennyiségben fogyasztja az iynemű áruczikket.