9. témakör Kontinensnyi országok: Ausztrália és Kanada előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2018-2019. tanév
Ausztrália és Kanada fontosabb mutatói Ausztrália Kanada Terület (km 2 ) (6) 7 686 850 (2) 9 984 670 Népesség (2016, fő) (56) 23 232 000 (38) 35 624 000 Népsűrűség (fő/km 2 ) 3,0 3,5 GDP (millió USD, 2016) (19) 1 187 000 (17) 1 682 000 Fortune Global 500-cég (2017) (14) 7 db (10) 11 db Villamos energia-termelés (2014) (20) 235 mrd kwh (6) 633 mrd kwh Villamos energia-fogyasztás (2014) (17) 224 mrd kwh (6) 528 mrd kwh Export (2016) (24) 192 mrd USD (11) 394 mrd USD Import (2016) (20) 199 mrd USD (8) 413 mrd USD MT állomány külföldön (2016) (17) 441 mrd USD (10) 1277 mrd USD KMT állomány belföldön (2016) (15) 618 mrd USD (11) 1004 mrd USD Internet-használók (2014) (27) 20,2 millió fő (20) 32,4 millió fő Forrás: CIA The World Factbook; http://www.internetworldstats.com/
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai A benépesülés folyamata AUSZTRÁLIA Első őslakosok 40.000 éve; britek gyarmatosították 1788: fegyenctelep 1900: Ausztrál Államszövetség 1901: domínium 1931: független. KANADA Több hullámban népesült be 30-40.000, majd 15.000 éve; vikingek, majd európai felfedezők a 16. századtól; 1763 után brit kézbe került 1867: domínium 1931: független.
1851 1861 1871 1881 1891 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2010 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Ausztrália és Kanada népességszámának változása: ezer fő 37500 35000 32500 30000 27500 25000 22500 20000 17500 15000 12500 10000 7500 5000 2500 0 Kanada Ausztrália Forrás: a népszámlálások adatai alapján
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Etnikai és vallási jellemzők AUSZTRÁLIA: népességnövekedés: 10,3 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 17,8%; a 65 év felettiek aránya: 16,4%; születéskor várható élettartam: 82,2 év; 92%-ban fehér (főként brit); 7% ázsiai; őslakos és egyéb 1%; protestáns (30%), római katolikus (25%), illetve nem vallásos (22%). KANADA: népességnövekedés: 7,3 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 15,4%; a 65 év felettiek aránya: 18,6%; születéskor várható élettartam: 81,9 év; 66%-ban európai (ebből brit 28%, francia 23%); kevert származású 26%; 6% egyéb; 2% őslakos Nunavut; római katolikus (40%), protestáns (20%), nem vallásos (25%).
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Szélsőségesen egyenlőtlen népességeloszlás AUSZTRÁLIA Az ország területének 2%-án a népesség 80%-a; Városlakók aránya 90% Sydney, Melbourne, Brisbane, Perth, Adalaide. KANADA Az ország területének 3%-án a népesség 62%-a; Városlakók aránya 82% fölött Toronto, Montreal, Vancouver, Ottawa, Calgary, Edmonton.
Ausztrália és Kanada GDP-növekedésének üteme, % 1961-2017 között http://data.worldbank.org/
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada ágazati gazdasági jellemzői 2017-ben: 2017 Ausztrália Kanada Magyarország GDP/fő (PPP, USD) 50 300 48 300 29 500 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztrália GDP Ausztrália fogl. Kanada GDP Kanada fogl. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: CIA The World Factbook
Ausztrália exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu
Kanada exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu
Ausztrália exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
Kanada exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália külgazdasági orientációi EXPORT Kína (32%) Japán (14%) Dél-Korea (7%) USA (5%) India (4%) IMPORT Kína (22%) USA (12%) Japán (7%) Thaiföld (6%) Németország (6%) Kanada külgazdasági orientációi EXPORT USA (75%) Kína (5%) Egyesült Királyság (3%) Japán (2%) Mexikó (2%) IMPORT USA (58%) Kína (11%) Mexikó (6%) Japán (3%) Németország (3%)
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada mezőgazdasága: AUSZTRÁLIA Jelentős zöldség- és gyümölcstermelés (szubtrópusi és mediterrán vonások); Hatalmas külterjes állattenyésztés (juhállomány 2.; szarvasmarha 11.). KANADA Az ország területének 13-14%-a alkalmas művelésre kanadai Préri; Tőkeintenzív, gépesített, nagybirtokon zajló termelés exportorientált; Gabonatermelés, repce; Állattartás szarvasmarha, valamint halászat; Faipari nagyhatalom a feldolgozott termékekkel együtt a kivitel közel 10%-a.
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India 156 463 1.Kína 392 834 2. USA 152 263 2. Ausztrália 319 457 3. Oroszország 123 122 3. USA 251 000 4. Kína 119 000 4. Brazília 196 000 5. Brazília 80 017 5. Kazahsztán 187 465 6. Ausztrália 46 126 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 43 606 7. Mongólia 112 331 8. Argentína 39 200 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 34 000 9. Oroszország 93 000 10. Ukrajna 32 541 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 47. Magyarország 4 412 115. Magyarország 762 Föld összesen 1 425 214 Föld összesen 3 365 930 Forrás: World Bank 2018
Búza (2016) Kukorica (2016) Szójabab (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 131 696 392 USA 384 777 890 India 93 500 000 Kína 231 837 497 Oroszország 73 294 568 Brazília 64 143 414 USA 62 859 050 Argentína 39 792 854 Kanada 30 486 700 Mexikó 28 250 783 Franciaország 29 504 454 Ukrajna 28 074 610 Ukrajna 26 098 830 India 26 260 000 Pakisztán 26 005 213 Indonézia 20 369 551 Németország 24 463 800 Oroszország 15 309 813 Ausztrália 22 274 514 Kanada 12 349 400 Törökország 20 600 000 Franciaország 12 131 249 Argentína 18 557 532 Románia 10 746 387 Kazahsztán 14 985 379 Nigéria 10 414 012 Egyesült Királyság 14 383 000 Egyiptom 8 001 411 Irán 11 097 605 Etiópia 7 847 175 Lengyelország 10 827 902 Dél-afr. Közt. 7 778 500 Egyiptom 9 000 000 Magyarország 7 406 815 Románia 8 431 131 Szerbia 7 376 738 Olaszország 8 037 872 Fülöp-szk. 7 218 817 Üzbegisztán 6 940 500 Olaszország 6 839 499 Forrás: FAO Yearbook 2018 Ország Mennyiség (t) USA 117 208 380 Brazília 96 296 714 Argentína 58 799 258 India 14 008 000 Kína 11 966 328 Paraguay 9 163 030 Kanada 5 827 100 Ukrajna 4 276 990 Bolívia 3 204 639 Oroszország 3 135 177 Uruguay 2 208 000 Olaszország 1 081 340 Indonézia 967 876 Dél-afrikai Közt. 742 000 Nigéria 588 201 Szerbia 576 446 Mexikó 509 114 Koreai NDK 348 452 Franciaország 338 864 Románia 263 380
Forrás: FAO Yearbook 2018 Repce (2016) Szőlő (2016) Cukornád (2016) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kanada 18 423 600 Kína 15 281 634 India 6 797 000 Franciaország 4 727 961 Németország 4 579 600 Ausztrália 2 944 000 Lengyelország 2 219 270 Egyesült Királyság 1 775 000 USA 1 403 650 Csehország 1 359 125 Románia 1 292 779 Ukrajna 1 153 910 Oroszország 998 932 Magyarország 608 700 Bulgária 509 251 Dánia 506 200 Szlovákia 430 549 Litvánia 392 466 Banglades 361 909 Lettország 283 000 Kína 14 842 680 USA 8 201 914 Olaszország 7 097 723 Spanyolország 6 247 034 Franciaország 5 934 239 Törökország 4 000 000 Argentína 2 590 000 India 2 473 588 Chile 2 450 021 Irán 2 008 819 Dél-afrikai Közt. 1 772 911 Egyiptom 1 758 418 Ausztrália 1 716 846 Brazília 1 642 349 Üzbegisztán 1 225 570 Németország 990 289 Görögország 984 481 Portugália 874 541 Románia 773 904 Afganisztán 736 892 Brazília 768 678 382 India 348 448 000 Kína 123 059 739 Thaiföld 87 468 496 Pakisztán 65 450 704 Mexikó 56 446 821 Kolumbia 36 951 213 Ausztrália 34 403 004 Guatemala 33 533 403 USA 29 926 210 Indonézia 27 158 830 Fülöp-szk 22 370 546 Argentína 21 990 823 Kuba 18 890 972 Vietnám 16 313 145 Egyiptom 15 760 418 Dél-afrikai Közt. 15 074 610 Mianmar 10 437 058 Peru 9 832 526 Ecuador 8 661 609
Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) India 6 188 000 Kína 471 111 Kína 6 178 318 Ausztrália 360 520 USA 3 593 000 Új-Zéland 165 000 Pakisztán 2 374 481 Egyesült Királyság 68 000 Brazília 1 412 227 Irán 61 500 Üzbegisztán 1 106 700 Marokkó 56 000 Ausztrália 885 100 Szudán 56 000 Törökország 846 000 Oroszország 54 651 Argentína 327 000 Törökország 51 180 Görögország 308 000 India 46 500 Mexikó 302 000 Argentína 45 000 Burkina Faso 265 500 Pakisztán 43 600 Mali 232 748 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 195 000 Türkmenisztán 38 000 Mianmar 168 000 Kazahsztán 37 638 Elefántcsontpart 132 000 Uruguay 36 000 Tádzsikisztán 123 000 Üzbegisztán 32 400 Egyiptom 113 000 Indonézia 30 750 Nigéria 105 000 Algéria 27 000 Benin 102 600 Spanyolország 22 935 Forrás: FAO Yearbook 2018
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada bányászata: AUSZTRÁLIA a kivitel több mint 60%-a kőszén (Nagy-Vízválasztó-hg.); uránérc (Arnhem-föld, Darwin); vasérc (Pilbara-fennsík, Iron Knob); bauxit (Weipa, Gove). réz-nikkel. KANADA kb. kivitel harmada kőszén (Sziklás-hg.), kőolaj-földgáz (Alberta); uránérc (Ontario); vízenergia-termelés urándúsítás, AL-kohászat (Churchill-falls, La Grande); vasérc (Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles); réz-nikkelérc; nemesfémek (Yellowknife);
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Kanada konvencionális és nem-konvencionális kőolajtermelésének alakulása
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emírségek 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2017 végén Magyarország 38. 329,4 MW kapacitással Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Vasérc Ércek / fémek Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar Mangán Nikkel Króm Molibdén 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon 2,4 Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Töröko. 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Acélötvözők Lítium Lítiumkarbonát 0,035 Ausztrália (40%), Chile, Argentína Akkumulátorgyártás Magnézium Magnezit, dolomit, tengervíz Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%), Kanada (10%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor, akkumulátor
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2016-ban Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 82,0 1. Kína 60,9 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 60,8 2. Ausztrália 20,9 3. Brazília 422,5 3. Brazília 34,4 3. Brazília 10,9 4. India 142,5 4. Guinea 31,5 4. India 6,0 5. Oroszország 102,0 5. India 23,9 5. Oroszország 2,7 6. Ukrajna 82,0 6. Jamaica 8,5 6. USA 2,4 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Oroszország 5,4 7. Írország 2,0 8. Kanada 46,0 8. Kazahsztán 5,0 8. Németország 1,9 9. USA 43,1 9. Szaúd-Arábia 3,8 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Görögország 1,8 10. Spanyolország 1,6 10+1. Svédország 24,6 10+1. Guyana 1,7 10+1. Kanada 1,6
Alumíniumkohók a Földön Forrás: International Aluminium Institute
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0,86 10. Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0,84 10+1. Törökország 10,3 10+1. Olaszország 23,4 10+1. USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada feldolgozóipara: AUSZTRÁLIA Koncentrált ipar Sydney és Melbourne (autógyártás, élelmiszeripar), valamint Newcastle, Wollongong és Geelong; Elektrotechnika: Adelaide és Geelong. KANADA koncentrált feldolgozóipar fele Ontarioban (Toronto); repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), sokoldalú gépgyártás, elektronika, vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar;
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2017-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2016-2017 között, % 1. Kína 29 015 434 3,2% 2. USA 11 189 985-8,1% 3. Japán 9 693 746 5,3% 4. Németország 5 645 581-1,8% 5. India 4 782 896 5,8% 6. Dél-Korea 4 114 913-2,7% 7. Mexikó 4 068 415 13,0% 8. Spanyolország 2 848 335-1,3% 9. Brazília 2 699 672 25,2% 10. Franciaország 2 227 000 6,5% 10+1. Kanada 2 199 789-7,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás 2015-2016 között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2016) Ország Összes költés 2016 (milliárd USD) Változás 2015-2016 között, százalékpont Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 261,1 +4,33 121 2; USA 123,6 +7,20 345 3; Németország 79,8 +2,88 1140 4; Egyesült Királyság 63,6 +0,47 899 5; Franciaország 40,5 +2,96 354 6; Kanada 29,1-3,44 718 7; Dél-Korea 26,6 +4,89 963 8; Olaszország 25,0 +2,40 466 9; Ausztrália 24,9 +4,42 1156 10; Hong Kong 24,2 +4,55 125 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
A nemzetközi turista költés alapján vezető városok 2016-ban, mrd $ Forrás: www.statista.com
A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) 646 514 Szingapúr (Szingapúr) 575 846 Qingdao (Kína) 476 216 Guangzhou (Kína) 475 481 Rotterdam (Hollandia) 466 363 Port Hedland (Ausztrália) 452 940 Ningbo (Kína) 448 828 Tianjin (Kína) 440 430 Busan (Dél-Korea) 347 713 Dalian (Kína) 320 658 Sanghaj (Kína) 36 516 Szingapúr (Szingapúr) 30 922 Shenzhen (Kína) 24 142 Ningbo (Kína) 20 636 Hong Kong (Kína) 20 073 Busan (Dél-Korea) 19 469 Qingdao (Kína) 17 323 Guangzhou (Kína) 17 097 Dubai Ports (Egy. A. Em.) 15 585 Tianjin (Kína) 13 881 Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
Forrás: Fortune Global 500 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Fortune Global 500 vállalatok (2015) Ausztrália Kanada 139; BHP Billiton (bányászat) Melbourne 212; Manulife Financial (biztosítás) Toronto 171; Wesfarmers (kereskedelem) Perth 287; Weston (kereskedelem) Toronto 181; Woolworths (kereskedelem) Bella Vista 298; Power Corp. of Canada (biztosítás) Montreal 266; National Australia Bank (bank) Melbourne 299; Royal Bank of Canada (bank) Toronto 269; Commonwealth Bank of Australia (bank) Sydney 305; Alimentation Couche-Tard (kereskedelem) Laval 330; Westpac Banking (bank) Sydney 317; Suncor Energy (kőolaj-feldolgozás) Calgary 368; Australia & New Zealand Banking (bank) Melbourne 318; Magna International (járműgyártás) Aurora 481; Telstra (telekommunikáció) Melbourne 351; Enbridge (kőolajipar) Calgary 357; Toronto-Dominion Bank (bank) Toronto 417; Bank of Nova Scotia (bank) Toronto 490; Onex (félvezető-gyártás, elektronika) Toronto
Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Ausztrália etnikai jellemzői: fehér 92% (Brit-szigetek, olaszok, új-zélandiak, jugoszlávok, görögök), ázsiai 7% (kínaiak, indiaiak), őslakos és egyéb 1%; nyelvek: angol 76,8%, kínai 2,8%, olasz 1,4%, arab 1,3%, görög 1,2%, vietnámi 1,1%, egyéb 10,4%, nem válaszolt 5,0% Ausztrália vallási jellemzői: 0,5 10,6 1,3 2,5 0,4 2,2 2,9 22,3 2,8 25,3 30,1 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada etnikai összetétele: Brit-szigetekről származó lakosság 28% (angolok: Brit-Kolumbia 32%; skótok: Új-Skócia 29%; írek: Új-Skócia 20%); francia 23% (Új-Brunswick 32,6%); egyéb európai 15% pl. (német 10%: Saskatchewan 30%); 2% észak-amerikai őslakos (Nunavut 84%) egyéb, főként ázsiai, afrikai, arab 6%; kevert származású népesség: 26%. Kanada vallási összetétele: 0,6 1,5 1,4 1,1 3,2 6,3 1 1,6 24,1 20,3 38,8 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada és Ausztrália legnagyobb városai: Város Népesség (2011) Város Népesség (2012) Toronto 5 583000 Sydney 4 667 000 Montreal 3 824 000 Melbourne 4 246 000 Vancouver 2 313 000 Brisbane 2 190 000 Ottawa 1 236 000 Perth 1 898 000 Calgary 1 215 000 Adelaide 1 277 000 Edmonton 1 160 000 Gold Coast-Tweed 591 000 Quebec City 766 000 Newcastle 419 000 Winnipeg 730 000 Canberra-Queanbeyan 412 000 Hamilton 721 000 Sunshine Coast 285 000 Kitchener-Cambridge- Waterloo 477 000 Wollongong 282 000 Forrás: Canada & Australia census
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália mezőgazdasága: belterjes növénytermelést folytató farmok (ÉK: cukornád- és gyümölcstermelés, Bumeráng-parton zöldség és gyümölcs, Murray vízrendszerében öntözéses rizs-, zöldség- és szőlőtermelés); Belterjes állattenyésztésre szakosodott farmok (marha, juh, sertés, baromfi) a parti sávon; Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés (átmeneti zónában, növekvő birtokméret): búza és juh; Külterjes állattartás a mezőgazdasági haszonterületek 90%-án: DK-en és DNY-on juh, É-on, ÉK-en, középen szarvasmarha; A világ 2. juhállománya (75 millió juh), 2. gyapjútermelője, 7. gyapottermelője;
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada mezőgazdasága: Az ország területének 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre; Tőkeintenzív, gépesített, többnyire nagyméretű birtokokon folytatott, specializált, változó belterjességű mezőgazdaság (családi tulajdon és földbérlet akár az államtól), exportorientáció; A művelt területek 80%-a Manitobában, Saskatchewanban és Albertában; a világpiacra kerülő búza 20%-a kanadai; nagy exportkikötők: Montreal, Quebec, Thunder Bay, Churchill, Vancouver; malomipar Winnipeg, Toronto, Montreal; Jelentős árpa-, zab- és rozskivitel, Dél-Ontarióban kukorica, szója, dohány, a prérin olajnövények (pl. repce); zöldség- és gyümölcstermelés (pl. Niagara, Okanagan-völgy), Szarvasmarha-tenyésztés, baromfi-, sertés-, juhtartás, halászat.
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: Mindkét ország a Föld vezető nyersanyag- és energiahordozó termelői közé tartoznak; jelentős export; kőszénbányászat (Au. Nagy-Vízválasztó-hg., Kanada Sziklás-hg.); kőolaj- és földgáz (Kanada: Alberta Edmonton, Calgary; Athabasca mentén kátrányhomok); Feldolgozás: Vancouver, Sarnia, Ontario-tó partja, import feldolgozása Montréal, atlanti kikötők uránérc (Kanada: Ontario Elliot Lake, Blind River, Saskatchevan Uranium City; Ausztrália: Arnhem-föld, Darwin); Villamosenergia-termelés: vízenergia (Kanada: La Grande, Churchill Falls, Sziklás-hg.) erre AL-kohászat (Arvida, Kitimat), U-dúsítás (Chur.F.) atomipar; Ausztrália: Gladstone (timföldgyár és AL-kohászat)
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: vasércbányászat (Au. Pilbara-fennsík, Iron Knob, Kanada: Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles, Felső-tó, Csendes-óceán partvidéke); feldolgozás: Hamilton, Nanticoke Kanadában; Whyalla, Kwinana, Newcastle, Port Kembla Ausztráliában; bauxit: Ausztrália Weipa, Gove; réz-nikkelérc bányászata és kohászata (Kanada: Sudbury; Ausztrália: Broken Hill (réz-ólom-cink), Kalgoorlie (arany-nikkel)); cinkérc: Manitoba, Brit-Kolumbia; nemesfémek: Brit-Kolumbia, Yukon Noranda, Yellowknife; kálisó: Dél-Saskatchevan; azbeszt: Quebec;
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália feldolgozóipara: Koncentrált ipar, mely a két vh. között és az 1950-60-as években épült ki; Sydney és Melbourne Newcastle, Wollongong és Geelong; Brisbane és Gold Coast, Adelaide, Perth és Hobart ipara emelhető ki; Gépkocsigyártás: Melbourne, Sydney és Adelaide (2017-re megszűnt); Elektrotechnika: Adelaide és Geelong; Élelmiszeripar (malom-, cukor-, konzerv- és tejipar): Sydney és Melbourne.
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada feldolgozóipara: A feldolgozóipar több mint fele Ontarióban (Toronto); Gépgyártás: vasúti járműipar (Montreal, Winnipeg), hajógyártás (Új-Skócia), repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), mezőgazdasági gépgyártás (Toronto, Winnipeg); Elektronika, híradástechnika (Toronto, Montreal, Ottawa); Sokoldalú vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar; Faipari nagyhatalom a kivitel közel 10%-a (ágazat közel fele Brit- Kolumbiában);
Felhasznált források: PROBÁLD FERENC HORVÁTH GERGELY (szerk.) 1998: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 439 p. PROBÁLD FERENC (szerk.) 2004: Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p.